Kis Ujság, 1947. május (61. évfolyam, 98-121. szám)

1947-05-29 / 119. szám

Az új román költségvetés messzemenően gondoskodik az erdélyi ma Többhónapi vita után a román képviselőház megszavazta az új költségvetést, ammely a takarékosság jegyében születést és a pénzromlás megakadályozá­sára törekszik. Román gazdasági szakemberek az­zal érvelnek, hogy a lei aranyfede­zete túlhaladja a szokásos mértéket s így további pénzromlás nem kö­vetkezik be. Lehetséges, de számos példa úgy mutatja, hogy a pénz­romlás bizonyos mértékig független a fedezettől. Jelentkezése több gaz­dasági tényező egymásra hatásából keletkezik. 100,000 milliárd lei Az új költségvetésből — amely­nek végösszege 100.000 milliárd lej — Magyarországot főleg az erdélyi magyarsággal kapcsolatos tételek ér­deklik. A vita során a Magyar Népi Szövetség parlamenti csoportja arra az álláspontra helyezkedett, hogy a politikai egyenjogúság mellett a romániai magyar nemzetiség­nek teljes gazdasági egyenjogú­ságban is kell részesülnie. A lakosság arányszámának megfe­lelően kérték a romániai magyarsá­got érdeklő költségvetési tételek be­állítását Románia lakosságának mintegy 12 százaléka magyar, így arra törekedtek, hogy minden egyes tétel megfelelő százaléka a magyar­ságot illesse. A székely megyék megsegítése A belügyminisztérium javadalma­zásából a magyar falvak és városok az egyenlőség elve alapján részesül­nek támogatásban. A szárazságtól sokat szenvedett székely megyék szubvenciója jelentős összeget tesz ki. A költségvetés szerint a magyar köztisztviselői kar most már egyenlő elbánás alá esik a román nemzetisé­gűvel. Kolozsvár és Marosvásárhely, a magyarság két legfontosabb gazda­sági és kulturális középpontja rend­kívüli hiteleket és kölcsönöket kap. A magyar egyetem, a magyar tan­­felügyelőségek költségeinek egy ré­szét, a középiskolák rendbehozását, valamint a magyar nevelésügyi ál­lamtitkárság költségeit is fedezik. Örömmel halljuk, hogy a földműve­lésügyi minisztérium gondoskodott a magyar földművesiskolák anyagi tá­mogatásáról. A mezőgazdasági la­kosság vetőmag-, állat- és gépellátá­­sában nemzeti különbséget nem tesz­nek. A kultuszminisztérium tételei között a lelkészi juttatásokon kívül magyar vonatkozású tétel nem igen szerepel. A magyar intézmények egy része nem kapta meg a szükséges támogatást. A Népi Szövetség reméli, h°8ya jó összeköttetései révén a költ­ségvetés ezen hiányain még változ­tathat a pénzek felhasználásakor. A sérelmek orvoslása Bírálni a költségvetést pontos, számszerű adatok hiányában, nem igen lehet, meg kell azonban állapí­tani: ez az első román költségvetés, amely révén az erdélyi magyar­ság jelentős támogatáshoz jut. A kolozsvári Világosság című lap szerint egyes tételek 2—300 száza­lékkal emelkedtek és számos olyan található, amely a múltban nem is szerepelt. Most már csak az a fon­tos, hogy a megszavazás után a végrehajtás is megtörténjen. Azt pe­dig nem a parlament végzi, hanem a román közhatóságok. Szomszé­dunk állami gépezetében pedig — saját bevallás szerint is — számos reakciós és az új renddel össze nem férő tisztviselő ül. Ezzel a tünettel nemrég az országgyűléshez intézett királyi kézirat­os foglalkozóit. Románia felelős politikusai — elsősorban Groza miniszterelnök — tudják, hogy a román-magyar köze­ledés sikere a románia magyarság helyzetével függ össze. Mindkét nép szempontjából fontos tehát a költségvetés gyakorlati meg­valósításának módja. Ebben a szellemben szólalt fel a költségvetési vita során Alexandriai pénzügyminiszter is, aki biztosította a magyarságot a sérelmek orvoslá­sáról. Vitányi János Kalapácsos gyilkosság Székesfehérvárott A pünkösdi ünnepek alatt kegyet­lenül végrehajtott rablógyilkosságra derített fényt a székesfehérvári rend­őrség. Hodász Lajos 19 éves kovács­­legény és egy kiskorú társa Horváth István kereskedőt textilvásárlás ürü­gyével kicsalta a város határában lévő Akasztódombra. A találkozás helyén aranyláncot kínáltak a kereskedőnek eladásra. Mialatt a kereskedő a láncot vizs­gálta, Hodász kalapáccsal hátulról fejbevágta. Azután az eszméletét vesz­tett idős kereskedő nyakára kötelet hurkoltak és azzal megfojtották. Az elrabolt 450 forintot a suhancok el­mulatták, majd felkeresték egy leányismerősüket. A rendőrség a leány lakásán fogta el őket. Statá­­riális bíróság elé kerülnek. (2) Csütörtök, 1947 május 29 Középiskolások úszóversenye Tegnap délután a középiskolások úszóversenyén versenyen kívül in­dult Novák Éva. Rekordkísérletet je­lentett be. A kitűnő úszónő a 100 méteres mellúszásban egyedül úszva, minden megszorítás nélkül 1 p 23.4 mp-re javította a magyar rekordot, amelyet legutóbb Székely Éva 1 p 24 mp idővel. Érdekes, hogy az idő­mérők mindannyian pontosan ezt az időt mérték. Helyünk van Európa sportjában Ezzel a címmel írt vezércikket Solti Lajos a Sport mai számában. Elmondja, hogy milyen nagyjelentő­ségű volt Írország fővárosában, Dub­­linban rendezett Európa ökölvívó-bajnokság, ahol az összes nemzetek képviselői megjelentek és az árboc­ra felhúzták a piros-fehér zöld, lo­bogót és ugyancsak a magyar lo­bogó került a győzelmi érnucra, a zenekar pedig a magyar Himnuszt játszotta, amikor kihirdették Bo­gács Európa-bajnokságát. A 70 mil­liós Anglia, a 40 milliós Francia­­ország nem tudott többet elérni Dublinben, mint mi, a kis Magyar­ország. És a hátunk mögött volt Csehszlovákia, Lengyelország, Tö­rökország, Olaszország. Bogács, mint Európa-bajnok ma áll ki Csikágó­­ban az amerikai boxolókkal. Bo­gács esetéből látjuk. — írja Solti Lajos — hogy ott, ahol a tudás, a küzdeniakarás, az értékmérő, ott a magyarnak nincs félni valója. Ott mindig megállja a helyét. Minden dicsekvés nélkül elmondhatjuk, hogy megvan a helyünk Európa sport­jában. Azt írja Solti Lajos cikké­ben, hogy Bogács László az egyik csepeli gyár szerény dolgozója. Dublinban az újdonsült Európa­­bajnoknak annyi pénze sem volt, hogy egy olcsó esőkabátot tudjon vásárolni. Kérje minden szaküzletben! Nem akarok megőszülni.­ ..HEINZELM­INCHE­N“-féle Phystechrom.hajrenovátor Csalhatatlan szer az egészséges, termé­szetes hajszín visszanyerésére és az őszü­­lés ellen való védekezésre. Ez a hajvíz erősíti és szépíti a hiúját, remekül fokozza a haj­­növését és meg­akadályozzá az őszülést a legmagasabb korig. HEINRICH MÄNNCHEN WIEN 1 Ára: 15 forint.­­ Magyarországot gyártja:­­ TÖRÖK PATIKAI BUDAPEST, VI., KIRÁLY­ UTCA 12 A véget ért diákkong­r­esszus meggyőzően mutatta, hogy ifjúsá­gunk 1848 március idusa óta először érezheti magát általánosságban és törvényes keretek közt­­ szabadnak. Tildy Zoltán köztársasági elnök sza­vából kicsendült, hogy a harmadik magyar köztársaság a többi elnyo­mott társadalmi réteggel együtt az ifjúságot is felszabadította. Felszaba­dította az erkölcsi igazságnak s em­beri öntudatának megfelelően. Régi parlamentáris országok és népek országos képviselőinek komo­lyan becsületére vált volna az a színvonalas szellemű tanácskozási és vitakészség, amely áthatotta közép­iskolai 48-as bizottságok félezernyi kiküldöttjét az országos konferencián. Ezek a fiatalok két év óta annyira megtanultak felszabadult életformá­ban élni, önállóan értékelni, hinni s gondolkodni, hogy soha többé nem kívánkozhatnak vissza az ellenforra­dalmi „korszellembe", zsarnokságba és szolgaságba, pretoriánus sorsba és a nyomorba. Az ifjúság számára is megszűnt az elnyomás az épülő demokráciánk jogrendjében s ezen az úton ők is megszabadulnak a nyomortól. .Az if­jú­ság mindig szegény, mert sohasem telhet be önmagával sem szellemi, sem anyagi értelemben. De nyomor­ban soha és sehol sem szabad hagy­ni az ifjúságot. Az ellenforradalmi korszak mérhetetlen nyomorban hagyta itt őket. Az épülő demokráciá­nak fel kell számolni végleg ezt a diáknyomort s egyéb ifjúsági nyo­mort, hogy fiatalságunk teljes felsza­badulását semmi ne zavarja. Kedvet kell adni nekik a gazdaságilag és szel­lemileg önállósult életforma megsze­retésére, hogy ne várjanak a felnőt­tek földi hatalmától égi mannákat, de módjuk legyen mihamarább nekik maguknak előteremteni mindazt, amire építő szükségük van. Munkanélküliek tüntetése Debrecenben Pünkösd szombatján minisztériumi kiküldöttek részvételével tartott ér­tekezleten úgy határoztak, hogy fe­dezet hiányában egy hétre szünetel­tetik a debreceni közmunkákat, ame­lyeknél 1800 munkanélkülit foglal­koztattak. A munkanélküliek több­száz főnyi csoportja kedden délelőtt felvonulást rendezett a városháza előtt. A munkanélküliek küldöttsége a város polgármesterétől kérte a köz­munkák megszakítás nélküli folyta­tását, mert — mint hangoztatták — egy­ hétig nem bírják ki a nélkülö­zést. A polgármester hivatkozott arra, hogy fedezet hiányában a közmun­kák átmeneti szüneteltetésén nem tud változtatni. A csoport erre a közmunkafelügyelőség elé vonult és a közmunkák folytatását sürgette. A közmunkafelügyelőség elrendelte mind az 1800 munkanélküli további foglalkoztatását, habár szintén hang­súlyozta, hogy a közmunkák meg­szakítás nélküli folytatására egyelőre nincsen pénzügyi fedezet. Szabó Kálmán polgármester ked­den délben érintkezésbe lépett az építés- és közmunkaügyi minisz­térium illetékes ügyosztályával. Földalatti vezetősége is van a Kisgazda Pártnak, mon­­dotta kaposvári beszédében Rákosi Mátyás, s e földalatti vezetőség „utasításának“ tulajdonította, hogy a Kis Újság nem közölt tudósítást a főváros legutóbbi díszközgyűlé­séről, ahol megjelent a köztársaság elnöke és kitüntette azokat a fő­városi tisztviselőket, akik két évvel ezelőtt elhárították a Budapestet fenyegető éhínséget. ..A díszköz­gyűlést a rádió is közvetítette, de a Kisgazda Párt hivatalos lapja, a Kis Újság­ egyetlen betűvel sem emlékezett meg róla“­­- mondotta szóról-szóra Rákosi Mátyás, a Sza­badság szerint. A valóság ezzel szemben az, hogy a Kis Újság má­jus 23-iki száma az ötödik oldalon háromhasábos címmel, csaknem féloldal terjedelemben közölt tu­dósítást a főváros díszközgyűlésé­ről s a közélelmezési kom­ánybiz­­tosság volt tagjainak kitüntetésé­ről. Egyébként ez az elhallgatás a bizonyítéka — Rákosi szerint — annak, hogy „már megint sötét erők működnek a Kisgazda­ Párton belül“. Hát ha ez bizonyíték, a­k­­kor annak nem valami meggyőző, már csak azért sem, mert —­ nem igazi. ­ Falhoz nyomott az autó két nőt a Körúton Ma reggel háromnegyed 10 óra­kor az Aradi­ utca és a Körút sar­kán súlyos autóbaleset történt. Egy nagy sebességgel száguldó kis ma­gánautó a Körút felé kifordulva, a járdára szaladt és a ház sarkához nyomott két nőt. A nők véresen, ájultan terültek el a járdán. Hatal­mas embergyűrű vette körül a sze­rencsétlenség színhelyét. A kihívott mentők mind a két nőt, Nagy Má­riát és Tóth Erzsébetet, súlyos álla­potban szállították a baleseti kór­házba. A vizsgálat megindult. Üzenet az USA-ból: Hozzatok márkás európai autókat! Az amerikai üzemek anyaghiány miatt kénytelenek a termelést be­szüntetni. Az anyaghiány fő oka, hogy az acéltermelés nem tud lépést tartani a szükséglettel. .A gépkocsi­­gyárosok jelentése szerint a személy­­gépkocsi- és teherautóeladás ez év első negyedében 1,145.000 darabot tett ki a múlt év utolsó negyedének 1,439.000 egységével szemben. Ang­liában olcsóbbodtak a gépkocsiárak. A nyolc- és tízlóerős gépkocsik ára, a forgalmi adó beszámításával, hat sterling hét shilling és tíz pennyvel lett olcsóbb. Érdekes itt megemlí­teni, hogy a Hoff­maim Motors Com­pany felhívta az Európában tartóz­kodó amerikaiakat, vásároljanak márkás európai gépkocsikat és vi­gyek magukkal az Egyesült Álla­mokba, mert ott magas árakon érté­kesíthetik. Franciaország havi motor­­járműterm­elése a legutóbbi hónap­ban 11.638 egységet tett ki, ami ke­vesebb a januári termelésnél. Tizenöt forintot keres naponta a pocokfogó taxi-taxi Vájjon mit lehet ma kapni egy ál­latkereskedésben? A kirakatban mó­kus tornázik. Benn az üzletben méla csend. Mi van itt eladó? Luxusüzlet... — Habár állandó javulás tapasz­talható, az állatkereskedésből most, sajnos, nem tudnék megélni — mondja az Andrássy­ úti kereskedő. Ha a gondos kutyatulajdonosok ked­velt kutyájukat nem nyiratnák s nem „tri­mmel“-tennék, akár be is csukhatnám a boltot. Sok a rezsim, magas az adó, mert az állatkereske­dés luxusüzletnek számít. Nyírásért tíz, trimmelésért tizenöt, fürösztésért hat forintot kapok. A bejárat mellett fehér puli fek­szik ketrecben. „Anyai örömök" elé néz, s ezért ránk sem tekint. Pedig 200 forintot ér minden eljövendő kicsiny pulikölyke. A mellette levő ketrecben okosszemű vizsla pihen: 300 forint az ára. A „bérbeadott" foxikutya Élénk foxi fogad a következő ku­­tyalakban. Ő még kicsi, nem csinál semmit, anyja keresetéből él. A Lédy nevű foximama ugyanis „bérbeadja" pocokfogó kölykét. Most egy kalap­szalonba jár dolgozni, délután 5 órá­tól másnap reggel 9-ig, 15 forintot keres meg ezzel ez a kiskutya na­ponta, s munkájával nagyon meg vannak elégedve — mondja a főnök úr. Egyébként 350 forint egy fiatal patkányfogó foxi ára. A taxi-gépíró­nők nyomában efféle taxi-toxi ez... A sarokban fekete, nagyszerű per­zsa macska csillogtatja sárgás sze­meit. Bár kitűnő egerésző, de 200 fo­rintos ára miatt egyelőre most par­lagon hever. Úgy látszik, az egér tartása mégis csak kevesebbe kerül a háztartásokban. A szerény mókus Még legolcsóbb a mókus, 40 ért megkapható. Állatszerető környezet­ben egészen megszelídül. — Tessék nézni ezt a remek sün­disznót — mutat a sarokba a tulaj­donos — a legbiztosabban irtja a svábboga­rat. Csak húsz forint. . — Vagy parancsoljon az arany­halakból — kínálja tovább az áruját a főnök úr. — Kicsik, kecsesek, nincs utánuk adó s nem kell tö­rődni az etetésükkel. Hat forint da­rabja. Ezekből sokat eladok, nem győzöm Egerből rendelni az után­pótlást. Csak vizibolhát esznek. Megvárjuk míg törtarany-halat lehet kapni. .. 15 forint a 200 éves teknősbéka A sarokban, félig vízzel telt lavór­­ban kis mocsári teknősbéka nyújtó­zik kényelmesen. — Ezt vegye meg uram! Nincs vele semmi gond, nem kényes, meg­eszik mindent. Odaadom tizenöt forintért. — Mennyi idős a kicsike? — kér­dezzük óvatosan — Kétszázévesnél nem hiszem többnek, de elél ötszáz évig is — ígéri lelkesen — Kicsit öregebbet szeretnénk, mert ezt már nem tudjuk felnevelni. Sajnálkozva jelenti ki, hogy most csak ez az egy van raktáron. Elbúcsúzunk az előzékeny tulaj­donostól. Az ajtóból még visszané­zünk a kis teknőcre, amely felfe­dezte a hosszú élet titkát: enni, inni és aludni. Könnyű neki: háztulajdonosnak születik. Balla Sándor Náci párttag volt az oberammergaui „Krisztus" Alois Lang, az oberammergaui passiójátékok Krisztus-alakítója ked­den állott a német nácit­anula bíró­ság elé. A bíróság megállapította, hogy Lang a náci­ párt tagja volt és 1000 márka pénzbüntetésre ítélte. Burger, a passiójátékok másik sze­replője, kétévi kényszermunkát ka­pott, mivel megállapítást nyert, hogy tiszt volt az egyik náci­ rohamosztag­­nál. Nők a szorítóban Ezt tudomásul kell venni. Ebbe bele kell törődni. Kiáltványokkal fordulnak a nem­zethez a magyar írókért, a magyar könyvért, a magyar színházért és ezalatt hatalmas tömeg zsúfolásig megtöltötte Budapest legtöbb láto­gatót befogadó termét és mámoro­san, üvöltve figyelte, hogy a szorí­­tóban bikaerejű emberek hogyan ugranak egymásnak, hogyan rúgják, tépik, harapják, fojtogatják egymást. Ezt is tudomásul kellett venni. Sőt sokszor unottan, értetlenül vé­gig kellett hallgatni unalmas ma­gyarázatokat a testi erő hatalmáról, az ügyesség nagyszerűségéről, ame­lyek igazolni igyekeztek az esténként odasereglő ezreket, akik szín­házba nem járnak, könyvet nem vásárol­nak. A pénteki este azután mindezt felülmúlta. Napok óta hirdették, hogy női pankrátorok állnak a szo­­rítókötelek közé, nők ugranak majd egymásnak és rúgják, tépik, harap­ják, fojtogatják egymást. Csak a naivak hitték azt, hogy ennek a hírverésnek nem lesz meg a hatása. Ami azonban pénteken este a Sportcsarnok körül történt, arra még alig volt példa olyan he­lyeken, ahová drága pénzért engedik be az embereket­ ,4 kétezer boldog jegytulajdonoson túl még négyezer lihegő, egymást rugdosó, fojtogató nők látásra szomjas, mámoros em­ber szállta meg a Sportcsarnok kör­nyékét és gumikor bele kellett törőd­­niök a lehetetlenbe, hogy nincs cso­da, amellyel hatezren juthatnak be oda, ahová kétezren férnek be, fel­izgatott lelkük tehetetlen dühében egymásnak estek. Riadóautókon rendőröknek kellett odaszáguldani, a sok szolgálatban elfáradt szabad­napos rendőrinket is segítségül hívni, riasztólövésnek kellett eldördülnie, amíg ezek az utcai pankrátorok a küzdelemben elfáradva valahogyan szétoszlottak. Voltak, akik az üggyel kapcsolat­ban kultúrbotrányt emlegettek. "Mi nem tartjuk annak. Kulúrbotrányról olyan esetekben beszélhetünk, ame­lyek valami kapcsolatban vannak a kultúrával. Ezeket a nőket a szorító­­ban pedig semmi kapcsolatban sem lehet hozni azzal. Itt egy végzetes betegséről van szó. Szerintünk idegorvosok problé­mája ez. Egy társadalom, vagy leg­alább is jórészének idegproblémája. Hogy hogyan oldják meg, hogyan világyítják meg, még nem tudjuk. De a modern orvostudomány ismeri a preventív intézkedéseket is, a baj­megelőzést. Nem lett volna szabad engedni a szorítóba csak olyanokat, akiknek tiszta sport a birkózás. Nőket pedig a legkevésbbé. De ha már ez Üteg is történt, egy megkésett intézkedéssel ki kell tessékelni őket onnan. S. B.

Next