Kis Ujság, 1947. júnus (61. évfolyam, 122-141. szám - 1. évfolyam, 1-4. szám)
1947-06-01 / 122. szám
V —---------------------------A tanulÉíté! érkezett iEHien a legkiválóbb EGÉR- és PATKÁHY- 1RTÓSZER minden szaküzletben újból kapható Gyárija Mezőkémia Vili., Farkas István-utca 8 _____________ (4) Vasárnap, 1947 június 1 Magaziner faredSnygyár vidékre is szállít V. Szent István-körút 1 Telefon: 123 682 Miki MmMtiüJnk fájdalmas feléléseit nélkül fanyiz&a nótat&sulUzl! j4z évzíUtHty fe-UéchecCíek is v&szély nélkül Kafr&zkatnak Jiaftszúcás ethe-cütUete cc teljesen újszerű zsírmentes napvédővel. Nem vörösödik ki a bőr. Nincs kellemetlen hámlás. Kínos bőrhúzódások nem keletkeznek. Napozás előtt AFRICANA napvédővel bekeni testét és arcát. Ez mikroszkopikus finomságú védőréteget alkot, mely kiszűri az ártalmas rövidhullámú sugarakat, de átengedi bőrre jótékony hatású ibolyasugarakat. Ezáltal az arc és test gyorsan, egyenletesen bronzszínűre barnul. Elmaradnak a napozással járó, fentebb leírt kínzó tünetek. Az Africana a növények ama védőnedveinek kivonatát tartalmazza, amely képessé teszi a növényeket, fákat a nap hevének elviselésére. Az AFRICANA tiszta, kellemes illatú, zsírmentes bőrápolószer. Gyermekek is használhatják. Hatásosságáért és ártalmatlanságáért a közismert PARCOL laboratórium kezeskedik. Beszélgessen orvosával e készítményről. Kapható szaküzletekben: Ára 15 Ft, Családi üveg 22.50 Ft, Eladás nagyban: PARCOS. laboratórium, Budapest, Szent István-park 3. szám, Három elemista kisfiú statáriális bíróság elé kerül, mert betört egy villába Rendkívül érdekes vendégei voltak ma reggel a központi ügyeletnek. Három elemista kisfiú állt a központi ügyelet vezetőjének íróasztala előtt. A három kisfiút betöréses lopásért állították elő a főkapitányság detektívjei. A három gyerek a Guggerhegyen elhagyott magános villát katonai szuronnyal feltörték és elvitték belőle az ott talált ruhaneműeket és élelmiszert. A három elemista betörő statáriális bíróság elé kerül, tekintettel arra, hogy három ember által elkövetett betörésért statárium jár. ELSŐ JOGUNK: AZ EVÉS! Kétmilliárd ember táplálkozásának javításáért küzd az Egyesült Nemzetek Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete • Miért van zsírhiány Európában és miért nem szüretelik le Észak-Afrika olajtermésének kilencven százalékát? A háború súlyos megpróbáltatások elé állította a hadviselő feleket. A nemzetközi forgalom megakadt, ennek következtében egyes országokban nagy élelmiszerkészletek halmozódtak fel, más országokban pedig valósággal éhezett a nép. Súlyosbította a helyzetet, hogy a katonák sokkalta többet fogyasztottak, mint amennyit mint polgári egyének fogyasztottak volna békeidőben. UHURA, EECE, CFB után megőrzését és szállítását A VWaukers követeli: töröljék el a védővámokat és küszöböljék ki a pénzügyi manipulációkat, mert csak így válik lehetővé, hogy mindenki beszerezhesse a számára fontos táplálékot. — A FAO feladata, hogy emelje az életszínvonalat, növelje és irányítsa a fogyasztást és hogy a termelést egyensúlyba hozza a szükségletekkel — állapítja meg A. Wauterset pedig csakis nemzetközi együttműködéssel lehetséges elérni. Ha gyakorlatilag is megkezdheti már működését ez a nemzetközi szerv, úgy a világon minden ember számára biztosítva lesz a kenyér, élő fogunk az evés. Nem csoda a FAO ellát, hogy háború után szörnyű élelmezési válságba jutott a világ, da különösen Európa. A válság leküzdésére nemzetközi szerveket állítottak fel, mint például az UNURA, EECE és CÉH, ezek a szervek azonban nem állandó jellegűek Szükség volt olyan szerv létesítésére, amely véglegesnek tekintendő. 1945 októberében a Québeci nemzetközi konferencián életre is keltették ezt a szervet FAO elnevezéssel, amelyet magyar nyelven az Egyesült Nemzetek Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezet nevet kapta. Ez a szerv már Magyarországgal is felvette a kapcsolatokat. A FAO célkitűzéseiről most A XVauters volt belga közellátási miniszter tollából: „Első fogunk: — az evést“ (La premiére liberté mapger) címmel rendkívül érdekes könyv jelent meg a nemzetközi könyvpiacon. A Wauters megállapítja: a nemzetközi szerv hivatása,hogy megszervezze az egész világon a termelés fokozását, a helyes elosztást és végül, hogy irányítsa a fogyasztást. Kétmilliárd emberért... Kétmilliárd ember táplálkozási viszonyainak és egészségi színvonalának emeléséért küzd ez a szerv, hogy meg ne ismétlődhessen az 1930-as évek katasztrófája, amikor 20—25 millió ember volt munka nélkül. Példaképpen megemlíti: míg Európában zsírhiány van, Észak-Afrikában a olajfák termését még tíz százalékban sem szüretelték le, más földrészeken pedig gabonát, főzeléket, gyümölcsöt, kávét, gyapotot és gyapjút semmisítenek meg, mert rosszak a szállítási viszonyok. Saját zsírjukba fulladnak, míg másutt éheznek, pusztít a tuberkulózis, az angolkór és növekedik a gyermekhalandóság. A nemzetközi gazdasági együttműködés első feltétele: fejleszteni a szakismereteket. Dániában például megfelelő tervszerűséggel 15 év alatt megkétszerezték a sertésállományt. Újzéland állatállományát pedig 25 év alatt duplázták meg. Öszhangba kell hozni a termelést a keresettel. Az őstermelő nem kereshet, ha az ipari munkás nem tud vásárolni élelmiszert megfelelő mennyiségben, ha pedig az ipari munkásnak nincs munkája, az őstermelő nem vásárolhat gépeket. Feltétlenül szükséges, hogy összhangolják a természetes és mesterséges nyersanyagok termelését és felhasználását. El kell törölni a védővámokat! A termelés növelése még nem jelenti azt, hogy megszűnik az éhség. Biztosítani kell a helyes gyűjtést, tárolást, raktározást, a termelvények Bán Antal iparügyi miniszter beszámolja a magyar ipar nagy steril teljesítményeiről Bán Antal iparügyi miniszter pénteken este, abból az alkalomból, hogy két éve vette át a minisztérium vezetését, ismertette a sajtó képviselői előtt az elért eredményeket. A stabilizáció után történt meg az Ár- és Anyaghivatal felállítása, a bányák államosítása, a nehézipari vállalatok állami kezelésbe vétele és a Termelési Tanács megszervezése. 1947 áprilisában 670.000 tonna szenet termeltünk. A termelés csak mintegy 9 százalékkal maradt el az 1938. évi átlag mögött. Az átlagos havi ásványolajtermelés hónapok óta 60.000 tonna. Exportra kerül évente 10 millió dollár értékű ásványolaj. Az országnak mind a hat kohója dolgozik, az elpusztult acélkemencék pótlása nagymértékben megtörtént. Nyersvastermelésünk az 1940 januárinak hatszorosára nőtt ■ áprilisban és elérte az 1938-as átlag 92 százalékát. Acéltermelésünk az 1946 januárinak négyszeresét érte el, az 1938-as átlag 88 százalékára nőtt. Bauxitbányászatunk kapacitása úgyszólván korlátlan, timföldgyártásunk teljesítőképessége ez idő szerint 36.000 tonna, aluminiumkohóink kapacitása pedig elméletileg 14.000 tonna. Almásfüzitőn építés alatt áll Középeurópa legnagyobb timföldgyára, amelynek tervezett kapacitása 100.000 tonna. Különös figyelem illeti a mezőgazdasági gépgyártást. A termelés még csak a békebeli 65 — 70 százaléknál tart, de az év végéig túl is szárnyalhatja az 1938-as teljesítményt. Februárban és márciusban a MÁVAG és a Győri Waggongyár összesen 02 darab teherautót gyártott. Villamosiparunk már béketermelésének 65, kábelgyártásunk 50, akkumulátoriparunk pedig 75 százaléknál tart. Ebben az évben 230 millió darab cserép gyártását irányozták elő. Gummiiparunk az abroncsgyártás tekintetében máris elérte a békebeli mértéket. Papírgyáraink az 1938-as 90.000 tonnás kapacitással szemben 105.300 tonna kapacitást képviselnek. A bőripar termelése az 1938-as termelési nívónak 20—28 százalékánál tart. A békebeli 350.000 pamutfonó orsóból ma 240.000 van. A pamutszövőszékeknek 75 százaléka üzemképes. A márciusi termelés 11 millió méter textilanyag volt. Törpék háza Hírül adja a Népszava, hogy egy amerikai építész 2000 emeletes házat tervezett, amelynek magassága 650 méter lesz. A Népszava kitűnő munkatársa csak azt kifogásolja a tervben, hogy az nem a szocialista társadalmon belül kerül megvalósításra. Mi ezenfelül még technikai kifogásokkal is élünk. Az egyes emeletek magassága a terv szerint ugyanis csak 33 centiméter volna, így — ha csak nem épülnek szimultán emeletek, amikor is egy emeleten több emelet volna — még a kapitalista háziúri kizsákmányolás rendszerében is túl alacsonynak tartanák a lakók a szobákat. Igaz, hogy amit a terv megspórol a réven, azt kiadja a vámon. 200 hektár területen akarja felépíteni a tervező a csodapalotát, eszerint tehát minden lakóra (100.000-ről van szó) 40.000 négyzetméter lakóterület jutna, alig kétszer annyi, mint parlamentünk alapterülete. Oldalnézetben tehát a lakások eléggé bőségesek lesznek. Utazás a vicinálison A vicinális lassan, egyenletesen pöfögött. A kupéban öten ültünk. Velem szemben valamiféle borkereskedő, a másik oldalon egy ötven-, holdas birtokosféle úr. Igen jóképű bácsi volt. A zsebében pompásan kiszítt, sallangos tajtékpipa virított, vele megint csak Szemben egy múlt századbeli nagyanyóka foglalt helyet, akinek az ölében hosszan elnyújtózkodva feküdt az ötödik személy: a meleg utazókendővel gondosan betakargatott kis szörmók pincsi kutya. Aludt, mint a bunda. Nagy elpulyiltságában még hortyogott is. Az ötvenholdas és az anyuka már erősen megbarátkoztak. Mikor már mindenik kikérdezte a másikat az utazása céljáról és az élete körülményeiről, meg a rokonságáról, meg a családi helyzetéről, meg hogy mikor volt utoljára eső arra és hogy a vetések hogyan állnak, az ötvenholdas elővette a pipáját és elmondta, hogy az még az öregapjáé volt s hogy nem adná oda semmi pénzért már csak az emléke miatt sem. .Az anyuka viszont a pincsit dicsérte és elmesélte, hogy az milyen szörnyen okos. Ha eldobnak előtte valamit, addig keresi és addig nem nyugszik, amíg meg nem találja s ha már megtalálta, akkor a gazdájához viszi. A nagy tudomány hallattára mind a ketten megsimogatják az okos kis szőrcsme fejét. A szörmók a mutogatásról és a simogatásról megérezte, hogy most alighanem őróla esik szó és őt dicsérik. Felült a nagyanya ölében s mint a híres emberek szokták, amikor tudják, hogy róluk van szó, elfordult és unottan ásított egyet. Tovább nem tudtam, hogy miről beszélgetett a két utas, mert közben kicsit elszundkoltam. A vonat cammogása és egyhangú zakatolása elálmosított. Egyszerre csak nagy lármára ébredtem.’ A jóképű magyar és az anyóka összevesztek. Úgy volt, hogy a jóképű magyar rágyújtott a sallangos és szépen kiszívott tajtékpipájára és két perc utalt olyan füst lett a kocsiban, mintha kigyulladt volna. A szármák felébredt szendergésiből. Először a nagy kendőbe türelgette az orrát s mikor az nem használt, tüsszögni kezdett. Nem állhatta a pipafüstöt. Az anyóka menten tudta, hogy a pincsit mi bántja, menten a kutya pártjára állt és kérte a jelsépűt, hogy oltsa el a pipáját. A pipás ember azonban kijelentette, hogy ő bizony egy kutya kedvéért nem hagyja abba a pipázást. Szó szót követett. A szörmók mindig erősebben tüsszögött, mire az anyóka mindig idegesebb lett s egyszerre csak hirtelen támadt Idegrohamában kikapta a jóképű magyar szájából a pipát és zsupszit... kidobta azt a vonat ablakán. A jóképű megrémült s bár jóformán azt se tudta, hogy mi az az ideg, olyan egészséges és pirospozsgás volt, a váratlan eset őt is idegrohamba hozta. Hirtelen elkapta a szörmók bundáját s ő meg a kutyát dobta ki az ablakon. A nagyanya sikított, nem tudta, mit csináljon. Majd őrült zavarában megrántotta a vészféket. A vicinális megállt. A személyzet szaladgált, még a mozdonyvezető is otthagyta a gépet. Száz esztendőben sem fordult elő, hogy ezen a békés vonalon valaki meghúzta volna a vészféket. Mikor megtudták, hogy miről van szó, a kalauz a bírságot emlegette. Az anyuka a kutyáját követelte. A jóképű meg a pipájáért kiabált. A kalauz hátralépett. Ugyanakkor éles visítás hallatszott. Mindenki hátranézett. Hát a szörmók jött oda a tömeghez, annak a lábára lépett rá a kalauz. Egyenesen az asszonyához ment. Két hátulsó lábára leült előtte és sunyi pofával szájában tartotta a jóképű magyar épségben maradt tajtékpipáját. Látta ugyanis, mikor az ötven holdas pipáját kihajították az ablakon s buta kis agyával azt hitte, hogy őt viszont a jóképű azért dobta utána, hogy most visszahozza. A látványra megnyugodott mindenki. A kalauz visszaigazította vészféket. Hanem a vicinális egy fél órát késett a szörmók miatt. Nyáry Andor A környék és a vidék nagytömegű zöldárut zúdított a piacra A csepeli nagypiacra szombaton reggel 50 vagon élelmiszer futott be. A szállítmányok a következők voltak: vegyes darabáru 22, cseresznye 7, zöldborsó 1, öregburgonya 5, hagyma és zöldség 6, újburgonya 8, kasarábé 1 vagonnal. A környékbeli gazdák és kertészek 150 szekér fuvar árut hoztak fel. Sok áruval megrakott tehergépkocsi érkezett az Alföldről és a Dunántúlról. Az aldiiai hajókkal 2K0 kosár friss Zöld főzelék lett. A Vásártelepen ma minden termék ára lemorzsolódott az élénk kínálat következtében. A nagykereskedők és értékesítő szövetkezetek igyekeztek eladni a romlandó árut, nehogy visszamaradjon a hétfői forgalomra és romlás folytán minőségi veszteség következzen be. Cukorborsót 2—2.50 forintért kínálták, az újburgonya minőség szerint 2.40—3.60 forint volt nagyban. Nagy áresés volt kóla ,béből, kelkáposztában, salátában, retekben és sóskában. A kertiteli csarnokokban és nyílt piacokon már reggel 7 órakor bőven volt zöldfőzelék és gyümölcs. A zöldfőzelékpiacon mutatkozó lényeges árcsökkenés megnyugtatósul hatott a háziasszonyokra. Amint azonban érdeklődésük a baromfipiac felé fordult, megdöbbenve állapították meg, hogy a hétvégi piacon a csirke, a tyúk, a pulyka, a hízott lúd és ruha és a zsírnak való háj és bőr ára emelkedett. A kiskereskedőkkel folytatott beszélgetés során kitűnt, hogy a bizományosok és nagykereskedők már pénteken délután és ma reggel általában 1—1,50 forinttal emelték az árakat. Ez a mesterségesen előkészített áremelkedés úgy következett be, hogy a nagykereskedők és bizományosok megvárták, míg az áru teljesen kifogyott, csütörtökön és pénteken a piacokon, a felhozatalt ultimóra és a hét végére irányították, hogy a nagyobb kereslet folytán magasabb árakat erőszakoljanak rá a kiskereskedőkre és a főváros egész közönségére. Erre a machipációra, amely már nemcsak most mutatkozik a baromfiellátás körül, felhívjuk az illetékes hatóságok és a gazdasági rendőrség figyelmét. Megállapítható, hogy elseje körül és minden hét végén következetesen drágul a baromfi a fővárosban. Hús és füstöltárú, valamint felvágott mérsékelt mennyiségben van a főváros területén, a vajfelhozatal is mérsékelt. Tojáspiacon változatlan árak mellett kínálat van. A mai árak kilónként nagyban a következők voltak: öregburgonya, Ella és étkezési isinger 132—135 fillér. Idei termékek: újburgonya, darabos áru 2.80—3.50, apró parázsburgonya 1.60,—2.20, fejeskáposzta 4.50—6, kelkáposzta 2.20—3.50, fűzőtök 2.50—4, mezei sóska 0.50—1.30, paraj 0.80—1.60, cukorborsó I. oszt. 2.30—2.50, II. oszt. 1.80—2.20, velőborsó 2.40—2.00, spárga 1—6, leveles karfiol 4—7 forint kilónként. Csemege zöldhagyma 100 csomó 15 —30, főzőhagyma 100 csomó 50—70, fokhagyma 100 csomó 40—80, kalalábé 100 csomó 100—240, kalalábé 100 darab 20—50, saláta 100 fej I. oszt. 15—30, II. oszt. 5—15, hegyespaprika 100 darab 30—60, töltenivaló 100 darab 100—300, jánosnapi retek 100 csomó 20—30, hónapos retek 100 csomó 10—20, sárgarépa 100 csomó 40—80, petrezselyem 100 csomó 50—120 forint. Gyümölcs: cseresznye: karmazsin piros 150—200, fekete cseresznye 140—240, világos 60—100, apró 50—100 fillér kilónként, egres 1.80—2.50, szamódh 2.50 —4.50, ananászeper 6—10, hólyagos meggy 2—2.50 forint kilónként. Citrom darabja 40—60 fillér. Tízévi kényszermunkára ítélték Gazdag postatanácsost Három napi tárgyalás után a népbíróság ítéletet hirdetett Gazdag Gyula dr. postatanácsos bűnügyében, aki üldözött létére hóhéri szerepre vállalkozott: bajtársait iVtötte-verte, csakhogy megnyerje feljebbvalóinak kegyét. A népbíróság rendkívül súlyosbító körülményként mérlegelte ítéletében Gazdag aljas cselekedeteit és 10 évi kényszermunkára ítélte. lchliíltfríz POLOSKAIRTÓ por biztos! Mér kapható: drogériákban, illatszertárakban és festéküzletekben Megnyílt Mátrafürsden az Ivanitts-üdülő 400 m magas, erdő közepén, por- és zajmentes, olcsó penzióárak. Levél- v táviratcím .:Ivanits“ Mátrafüred Feleségem, Szabó Lászlóné szül. Gyöpös Éva (lakik: Budapest, Üllőiút 2.VIII 18) — rkitől külön élek — adósságaiért senkivel szemben semminemű felelőséget nem vállalok. Szabó László postafőtiszt (Budapest, Csői út 4, III. 11)