Kis Ujság, 1947. júnus (61. évfolyam, 122-141. szám - 1. évfolyam, 1-4. szám)

1947-06-01 / 122. szám

V —---------------------------A tanulÉíté! érkezett iEHien­ a legkiválóbb EGÉR- és PATKÁHY- 1RTÓSZER minden szaküzletben újból kapható Gyárija Mezőkémia Vili., Farkas István-utca 8 _____________ (4) Vasárnap, 1947 június 1 Magaziner faredSnygyár vidékre is szállít V. Szent István-körút 1 Telefon: 123 682 Miki MmMtiüJnk fájdalmas feléléseit nélkül fanyi­z&a nóta­t&sulUzl! j4z évzíUtHty fe-Uéch­ecCíek­ is v&szély nélkül Kafr&zkatnak­ Jiaftszúcás eth­e-cütUete cc teljesen újszerű zsírmentes napvédővel. Nem vörösödik ki a bőr. Nincs kel­lemetlen hámlás. Kínos bőrhúzódá­sok nem keletkeznek. Napozás előtt AFRICANA napvédővel be­keni testét és arcát. Ez mikroszko­pikus finomságú védőréteget alkot, mely kiszűri az ártalmas rövidhul­lámú sugarakat, de átengedi bőrre jótékony hatású ibolyasuga­­­rakat. Ezáltal az arc és test gyor­san, egyenletesen bronzszínűre bar­­nul. Elmaradnak a napozással járó, fentebb leírt kínzó tünetek. Az Africana a növények ama védő­ned­veinek kivonatát tartalmazza, amely képessé teszi a növényeket, fákat a nap hevének elviselésére. Az AFRICANA­ tiszta, kellemes illatú, zsírmentes bőrápolószer. Gyer­mekek is használhatják. Hatásossá­gáért és ártalmatlanságáért a köz­ismert PARCOL laboratórium ke­zeskedik. Beszélgessen orvosával e készítményről. Kapható szaküzletek­ben: Ára 15 Ft, Családi üveg 22.50 Ft, Eladás nagyban: PARCOS. laboratórium, Budapest, Szent István-park 3. szám, Három elemista kisfiú statáriális bíróság elé kerül, mert betört egy villába Rendkívül érdekes vendégei voltak ma reggel a központi ügyeletnek. Három elemista kisfiú állt a köz­ponti ügyelet vezetőjének íróasztala előtt. A három kisfiút betöréses­ lopá­sért állították elő a főkapitányság detektívjei. A három gyerek a Guggerhegyen elhagyott magános villát katonai szuronnyal feltörték és elvitték belőle az ott talált ruha­neműeket és élelmiszert. A három elemista betörő statáriális bíróság elé kerül, tekintettel arra, hogy há­rom ember által elkövetett betöré­sért statárium jár. ELSŐ JOGUNK: AZ EVÉS! Kétmilliárd ember táplálkozásának javításáért küzd az Egyesült Nemzetek Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete • Miért van zsírhiány Európában és miért nem szüretelik le Észak-Afrika olajtermésének kilencven százalékát? A háború súlyos megpróbáltatások elé állította a hadviselő feleket. A nemzetközi forgalom megakadt, ennek következtében egyes országokban nagy élelmiszerkészletek­ halmozódtak fel, más országokban pedig valóság­gal éhezett a nép. Súlyosbította a helyzetet, hogy a katonák sokkalta többet fogyasztottak, mint amennyit mint polgári egyének fogyasztottak volna békeidőben. UHURA, EECE, CFB után megőrzését és szállítását A VWaukers követeli: töröljék el a védővámokat és küszöböljék ki a pénzügyi mani­pulációkat, mert csak így válik le­hetővé, hogy mindenki beszerezhesse a számára fontos táplálékot. — A FAO felada­ta, hogy emelje az életszínvonalat, növelje és irányítsa a fogyasztást és hogy a termelést egyensúlyba hozza a szükségletekkel — állapítja meg A. Wauters­et pe­dig csakis nemzetközi együttműkö­déssel lehetséges elérni. Ha gyakor­latilag is megkezdheti már működé­sét ez a nemzetközi szerv, úgy a vi­lágon minden ember számára bizto­sí­t­va lesz a kenyér, élő fogunk az evés. Nem csoda a FAO­­ ellát, hogy háború után szörnyű élelmezési válságba ju­tott a világ, da különösen Európa. A válság leküzdésére nemzetközi szer­veket állítottak fel, mint például az UN­URA, EECE és CÉH, ezek a szer­vek azonban nem állandó jellegűek Szükség volt olyan szerv létesítésére, amely véglegesnek tekintendő. 1945 októberében a Québeci­ nemzetközi konferencián életre is keltették ezt a szervet FAO elnevezéssel, amelyet magyar nyelven az Egyesült Nemze­tek Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezet nevet kapta. Ez a szerv már Magyarországgal is felvette a kapcsolatokat. A FAO célkitűzéseiről most A XVauters volt belga közellátási mi­niszter tollából: „Első fogunk: — az evést“ (La premiére liberté mapger) címmel rendkívül érdekes könyv je­lent meg a nemzetközi könyvpiacon. A­ Wauters megállapítja: a nemzet­közi szerv hivatása,­­hogy megszer­vezze az egész világon a termelés fo­kozását, a helyes elosztást és végül, hogy irányítsa a fogyasztást. Kétmilliárd emberért... Kétmilliárd ember táplálkozási vi­szonyainak és egészségi színvonalá­nak emeléséért küzd ez a szerv, hogy meg ne ismétlődhessen az 1930-as évek katasztrófája, amikor 20—25 millió ember volt munka nélkül. Példaképpen megemlíti: míg Európá­ban zsírhiány van, Észak-Afrikában a­ olajfák termését még tíz százalék­ban sem szüretelték le, más földré­szeken pedig gabonát, főzeléket, gyü­mölcsöt, kávét, gyapotot és gyapjú­t semmisítenek meg, mert rosszak a szállítási viszonyok. Saját zsírjukba fulladnak, míg másutt éheznek, pusz­tít a tuberkulózis, az angolkór és nö­vekedik a gyermekhalandóság. A nemzetközi gazdasági együttmű­ködés első feltétele: fejleszteni a szakismereteket. Dániában például megfelelő tervszerűséggel 15 év alatt megkétszerezték a sertésállományt. Újzéland állatállományát pedig 25 év alatt duplázták meg. Öszhangba kell hozni a termelést a keresettel. Az ős­termelő nem kereshet, ha az ipari munkás nem tud vásárolni élelmi­szert megfelelő mennyiségben, ha pe­dig az ipari munkásnak nincs mun­kája, az őstermelő nem vásárolhat gépeket. Feltétlenül szükséges, hogy összhangolják a­ természetes és mes­terséges nyersanyagok termelését és felhasználását. El kell törölni a védővámokat! A termelés növelése még nem je­lenti azt, hogy megszűnik az éhség. Biztosítani kell a helyes gyű­jtést, tá­rolást, raktározást, a termelvények Bán Antal iparügyi miniszter beszámolja a magyar ipar nagy steril tel­j­esí­tm­én­yeir­ől Bán Antal iparügyi miniszter pén­teken este, abból az alkalomból, hogy két éve vette át a minisztérium veze­tését, ismertette a sajtó képviselői előtt az elért eredményeket. A stabi­lizáció után történt meg az Ár- és Anyaghivatal felállítása, a bányák államosítása, a nehézipari vállalatok állami kezelésbe vétele és a Terme­lési Tanács megszervezése. 1947 áprilisában 670.000 tonna szenet ter­meltünk. A termelés csak mintegy 9 százalékkal maradt el az 1938. évi átlag mögött. Az átlagos havi ásványolajtermelés hónapok óta 60.000 tonna. Exportra kerül évente 10 millió dollár értékű ásványolaj. Az­ országnak mind a hat kohója dolgozik, az elpusztult acél­kemencék pótlása nagymértékben megtörtént. Nyersvastermelésünk az 1940 januárinak hatszorosára nőtt ■ áprilisban és elérte az 1938-as átla­g 92 százalékát. Acéltermelésünk az 1946 januárinak négyszeresét érte el, az 1938-as átlag 88 százalékára nőtt. Bauxitbányászatunk kapacitása úgy­szólván korlátlan, timföldgyártásunk teljesítőképessége ez idő szerint 36.000 tonna, aluminiumkohóink kapacitása pedig elméletileg 14.000 tonna. Al­másfüzitőn építés alatt áll Közép­­európa legnagyobb timföldgyára, amelynek tervezett kapacitása 100.000 tonna. Különös figyelem illeti a mezőgazdasági gépgyártást. A termelés még csak a békebeli 65 — 70 százaléknál tart, de az év végéig túl is szárnyalhatja az 1938-as teljesít­ményt. Februárban és márciusban a MÁVAG és a Győri Waggongyár ös­­­szesen 02 darab teherautót gyártott. Villamosiparunk már béketermelésé­nek 65, kábelgyártásunk 50, akku­mulátoriparunk pedig 75 százaléknál tart. Ebben az évben 230 millió da­rab cserép gyártását­ irányozták elő. Gummiiparunk az abroncsgyártás tekintetében máris elérte a békebeli mértéket. Papírgyáraink az 1938-as 90.000 tonnás kapacitással szemben 105.300 tonna kapacitást képvisel­nek. A bőripar termelése az­ 1938-as termelési nívónak 20—28 százaléká­nál tart. A békebeli 350.000 pamut­­fonó orsóból ma 240.000 van. A pa­mutszövőszékeknek 75 százaléka üzemképes. A márciusi termelés 11 millió méter textilanyag volt. Törpék háza Hírül adja a Népszava, hogy egy amerikai építész 2000 emeletes há­zat tervezett, amelynek magassága 650 méter lesz. A Népszava kitűnő munkatársa csak azt kifogásolja a tervben, hogy az nem a szocialista társadalmon belül kerül megvalósí­tásra. Mi ezenfelül még technikai kifogásokkal is élünk. Az egyes eme­letek magassága a terv szerint ugyanis csak 33 centiméter volna, így — ha csak nem épülnek szimul­tán emeletek, amikor is egy emele­ten több emelet volna — még a ka­pitalista háziúri kizsákmányolás rendszerében is túl alacsonynak tartanák a lakók a szobákat. Igaz, hogy amit a terv megspórol a réven, azt kiadja a vámon. 200 hektár te­rületen akarja felépíteni a tervező a csodapalotát, eszerint tehát min­den lakóra (100.000-ről van szó) 40.000 négyzetméter lakóterület jutna, alig kétszer annyi, mint par­lamentünk alapterülete. Oldalnézet­ben tehát a lakások eléggé bősége­sek lesznek. Utazás a vicinálison A vicinális lassan, egyenletesen pöfögött. A kupéban öten ültünk. Velem szemben valamiféle borkeres­kedő, a másik oldalon egy ötven-, holdas birtokosféle úr. Igen jóképű bácsi volt. A zsebében pompásan ki­­szítt, sallangos tajtékpipa virított, vele megint csak Szemben egy múlt századbeli nagyanyóka foglalt helyet, akinek az ölében hosszan elnyújtóz­­kodva feküdt az ötödik személy: a meleg utazókendővel gondosan be­­takargatott kis szörmók pincsi kutya. Aludt, mint a bunda. Nagy elpu­­lyiltságában még hortyogott is. Az ötvenholdas és az anyuka már erősen megbarátkoztak. Mikor már mindenik kikérdezte a másikat az utazása céljáról és az élete körül­ményeiről, meg a rokonságáról, meg a családi helyzetéről, meg hogy mi­kor volt utoljára eső arra és hogy a vetések hogyan állnak, az ötven­holdas elővette a pipáját és el­mondta, hogy az még az öregapjáé volt s hogy nem adná oda semmi pénzért már csak az emléke miatt sem. .A­z anyuka viszont a pincsit dicsérte és elmesélte, hogy az milyen szörnyen okos. Ha eldobnak előtte valamit, addig keresi és addig nem nyugszik, amíg meg nem találja s ha már megtalálta, akkor a gazdájához viszi. A nagy tudomány hallattára mind a ketten megsimogatják az okos kis szőrcsme fejét. A szörmók a mutogatásról és a simogatásról megérezte, hogy most alighanem őróla esik szó és őt di­csérik. Felült a nagyanya ölében s mint a híres emberek szokták, ami­kor tudják, hogy róluk van szó, el­fordult és unottan ásított egyet. Tovább nem tudtam, hogy miről beszélgetett a két utas, mert közben kicsit elszundk­oltam. A vonat cam­­mogása és egyhangú zakatolása el­­álmosított. Egyszerre csak nagy lármára éb­redtem.’ A jóképű magyar és az anyóka összevesztek. Úgy volt, hogy a jóképű magyar rágyújtott a sallangos és szépen ki­szívott tajtékpipájára és két perc utalt olyan füst lett a kocsiban, mintha kigyulladt volna. A szármák felébredt szendergési­­ből. Először a nagy kendőbe türel­­gette az orrát s mikor az nem hasz­nált, tüsszögni kezdett. Nem állhatta a pipafüstöt. Az anyóka menten tudta, hogy a pincsit mi bántja, menten a kutya pártjára állt és kérte a jelsépűt, hogy oltsa el a pipáját. A pipás ember azonban kijelen­tette, hogy ő bizony egy kutya ked­véért nem hagyja abba a pipázást. Szó szót követett. A szörmók mindig erősebben tüsszögött, mire az anyóka mindig idegesebb lett s egyszerre csak hirtelen támadt Ideg­­rohamában kikapta a jóképű magyar szájából a pipát és zsupszit... ki­dobta azt a vonat ablakán. A jóképű megrémült s bár jófor­mán azt se tudta, hogy mi az az ideg, olyan egészséges és pirospozs­gás volt, a váratlan eset őt is ideg­­roh­amba hozta. Hirtelen elkapta a szörmók bundáját s ő meg a kutyát dobta ki az ablakon. A nagyanya sikított, nem tudta, mit csináljon. Majd őrült zavarában megrántotta a vészféket. A vicinális megállt. A személyzet szaladgált, még a mozdonyvezető is otthagyta a gépet. Száz esztendőben sem fordult elő, hogy ezen a békés vonalon valaki meghúzta volna a vészféket. Mikor megtudták, hogy miről van szó, a kalauz a bírságot emlegette. Az anyuka a kutyáját követelte. A jóképű meg a pipájáért kiabált. A kalauz hátralépett. Ugyanakkor éles visítás hallatszott. Mindenki hátra­nézett. Hát a szörmók jött oda a tömeg­hez, annak a lábára lépett rá a ka­lauz. Egyenesen az asszonyához ment. Két hátulsó lábára leült előtte és sunyi pofával szájában tartotta a jóképű magyar épségben maradt tajtékpipáját. Látta ugyanis, mikor az ötven hol­das pipáját kihajították az ablakon s buta kis agyával azt hitte, hogy őt viszont a jóképű azért dobta utána, hogy most visszahozza. A látványra megnyugodott min­denki. A kalauz visszaigazította vészféket. Hanem a vicinális egy fél­­ órát késett a szörmók miatt. Nyáry Andor A környék és a vidék nagytömegű zöldárut zúdított a piacra A csepeli nagypiacra szombaton reggel 50 vagon élelmiszer futott be. A szállítmányok a következők vol­tak: vegyes darabáru 22, cseresznye 7, zöldborsó 1, öregburgonya 5, hagyma és zöldség 6, újburgonya 8, kasarábé 1 vagonnal. A környékbeli gazdák és kertészek 150 szekér fu­var árut hoztak fel. Sok áruval megrakott tehergépkocsi érkezett az Alföldről és a Dunántúlról. Az al­­di­iai hajókkal 2K0 kosár friss Zöld főzelék lett. A Vásártelepen ma minden termék­ ára lemorzsolódott az élénk kínálat következtében. A nagykereskedők és értékesítő szövetkezetek igyekeztek eladni a romlandó árut, nehogy visszamaradjon a hétfői forgalomra és romlás folytán minőségi veszteség következzen be. Cukorborsót 2—2.50 forintért kínálták, az újburgonya minőség szerint 2.40—3.60 forint volt nagyban. Nagy áresés volt kó­­la ,béből­, kelkáposztában, salátá­ban, retekben és sóskában. A kertit­­eli csarnokokban és nyílt piacokon már reggel 7 órakor bőven volt zöld­­főzelék és gyümölcs.­­ A zöldfőzelékpiacon mutatkozó lé­­nyeges árcsökkenés megnyugtatósul­ hatott a háziasszonyokra. Amint azon­ban érdeklődésük a baromfipiac felé fordult, megdöbbenve állapították meg, hogy a hétvégi piacon a csirke, a tyúk, a pulyka, a hízott lúd és ruha és a zsírnak való háj és bőr ára emel­kedett. A kiskereskedőkkel folytatott beszélgetés során kitűnt, hogy a bi­zományosok és nagykereskedők már pénteken délután és ma reggel álta­lában 1—1,50 forinttal emelték az árakat. Ez a mesterségesen előkészí­tett áremelkedés úgy következett be, hogy a nagykereskedők és bizomá­nyosok megvárták, míg az áru telje­sen kifogyott, csütörtökön és pénte­ken a piacokon, a felhozatalt ulti­­móra és a hét végére irányították, hogy a nagyobb kereslet folytán ma­gasabb árakat erőszakoljanak rá a kiskereskedőkre és a főváros egész közönségére. Erre a machipációra, amely már nemcsak most mutatko­zik a baromfiellátás körül, felhívjuk az illetékes hatóságok és a gazdasági rendőrség figyelmét. Megállapítható, hogy elseje körül és minden hét vé­gén következetesen drágul a baromfi a fővárosban. Hús és füstöltárú, valamint felvá­gott mérsékelt mennyiségben van a főváros területén, a vajfelhozatal is mérsékelt. Tojáspiacon változatlan árak mellett kínálat van. A mai árak kilónként nagyban a következők voltak: öregburgonya, Ella és étkezési isin­ger 132—135 fil­lér. Idei termékek: újburgonya, da­rabos áru 2.80—3.50, apró parázs­burgonya 1.60,—2.20, fejeskáposzta 4.50—6, kelkáposzta 2.20—3.50, fűző­tök 2.50—4, mezei sóska 0.50—1.30, paraj 0.80—1.60, cukorborsó I. oszt. 2.30—2.50, II. oszt. 1.80—2.20, velő­­borsó 2.40—2.00, spárga 1—6, le­veles karfiol 4­—7 forint kilónként. Csemege zöldhagyma 100 csomó 15 —30, főzőhagyma 100 csomó 50—70, fokhagyma 100 csomó 40­—80, kala­­lábé 100 csomó 100—240, kalalábé 100 darab 20—50, saláta 100 fej I. oszt. 15—30, II. oszt. 5—15, hegyes­­paprika 100 darab 30—60, tölteni­­való 100 darab 100—300, jánosnapi retek 100 csomó 20—30, hónapos retek 100 csomó 10—20, sárgarépa 100 csomó 40—80, petrezselyem 100 csomó­­ 50—120 forint. Gyümölcs: cseresznye: karmazsin piros 150—200, fekete cseresznye 140—240, világos 60—100, apró 50—100 fillér kilón­ként, egres 1.80—2.50, szamódh 2.50 —4.50, ananászeper 6—10, hólyagos meggy 2—2.50 forint kilónként. Citrom darabja 40—60 fillér. Tízévi kényszermunkára ítélték Gazdag postatanácsost Három napi tárgyalás után a nép­­bír­óság ítéletet hirdetett Gazdag Gyula dr. postatanácsos bűnügyében, aki üldözött létére hóhéri szerepre vállalkozott: bajtársait iVtötte-verte, csakhogy megnyerje feljebbvalóinak kegyét. A népbíróság rendkívül súlyosbító körülményként mérlegelte ítéletében Gazdag aljas cselekedeteit és 10 évi kényszermunkára ítélte. lchliíltfríz POLOSKAIRTÓ por biztos! Mér kapható: drogériákban, illat­szertárakban és festéküzletekben Megnyílt Mátrafürsd­en az Ivanitts-ü­dülő 400 m magas, erdő közepén, por- és zaj­mentes, olcsó penzióárak. Levél- v távirat­cím .:Ivanits“ Mátrafüred Feleségem, Szabó Lászlóné szül. Gyöpös Éva (lakik: Budapest, Üllői­­út 2.V­III 18) — r­kitől külön élek — adósságaiért senkivel szemben semminemű felelőséget nem vállalok. Szabó László postafőtiszt (Budapest, Csői­ út 4, III. 11)

Next