Kis Ujság, 1947. július (1. évfolyam, 5-31. szám)

1947-07-01 / 5. szám

Politikai lakájok és szélhámosok összeesküvése­ ­ Mi kezdettől fogva kétkedéssel néztük a Gordon Ferencet, Saláták, Jaczkók és Hám Tiborok demokrata- és népellenes magatartását a párt­ban. Mi, akik Gaál Gasztonnal és Tildy Zoltánnal a pártnak alapítói közé tartozunk és harcoltuk a ma­gunk harcát a legnehezebb időkben is, sajnos, hiába tiltakoztunk ezeknek a törtetőknek kártékony munkája ellen, mert az akkori pártvezetőség­­nek ők voltak a kedvencei. Ezek a politikai lakájok és szélhámosok a végén odáig mentek, hogy össze­esküvést szőttek nemcsak a magyar demokrácia, hanem maga a magyar nép ellen is, amikor őrületükben bele akarták vinni a nemzetet ismét egy újabb tragédiába.­­ A pillanatnyi dermedés után pártunk számot vetett és megállapí­totta, hogy az egész összeesküvés néhány lelkiismeretlen kalandor­akciója és megállapította azt is, hogy akik hátbatámadták pártunkat, demo­kráciánkat, hazánkat és népünket, azok jelentős többségben nem a nép fiai voltak, hanem olyanok, akiket a reakció szült, a korrupció nemzett és az egyéni önzés hívott életre. A Kisgazda Párt életerejét bizonyítja az, hogy a legrövidebb idő alatt ol­dotta meg a válságot s a koalíciós pártokkal egyetértve alakította meg törvényes keretek és formák között az új kormányt, amely a válság ki­robbanása után már 48 órával le is tette az államfő kezébe az esküt. A sors akarata és a koalíciós pártok bizalma engem állított a kormány élére. Lemértem az eseményeket és erőtényezőket és előre tudtam, hogy milyen nehéz feladatra vállalkoztam. De vállaltam a kormányelnökséget, mert úgy éreztem, kötelességem volt Ismét a nép elé állunk . A külföldi sajtóban, a rádióban és újságokban megjelent rém- és ál­hírek már lecsillapodtak. Sajnos, ez­­zel egyidőben a belpolitikai életben olyan jelenségek mutatkoznak, ame­lyek szükségessé teszik, hogy ismét a nép elé álljunk, hogy választás so­rán kérdezzük meg a népet, hogy mit akar. Az elmúlt időkben sokat írtak, de­­még többet suttogtak arról, hogy a Kisgazda Párt beolvad a többi pártokba és voltak olyan Han­gok is, amelyek azt híresztelték, hogy a párt megszűnik. Az elmúlt hetek bebizonyították, hogy nincs olyan megpróbáltatás, nincs olyan erő, amely pártunknak a sorait gyen­gíteni tudja. Az árulók, a hűtlenek és az elégedetlenek elmehettek és el­mehetnek táborunkból, de pártunk tovább él és halad azon az úton, amelyen eddig haladt. Pártunk ön­állóságát és teljes függetlenségét ezen­túl meg fogjuk úgy őrizni, ahogyan azt 20 éven keresztül megőriztük. Az­ elkövetkezendő választásoko­n is tel­jesen külön ■listával fogunk indulni. A Függetlenségi Frontba tömörült pártoknak, a Kisgazda Pártnak, a Magyar Kommunista Pártnak, a Szo­ciáldemokrata Pártnak, a Paraszt­­pártnak, a Polgári Demokrata Párt­nak csak az a törekvése, hogy a vá­lasztások során egymással szemben ne használjanak erős hangot és em­iatt ne éleződjék ki az ország ká­rára a választási küzdelem. Szó sincs közös listáról, a párt önállóságának a feladásáról, hanem csak arról van szó, hogy az innen, Debrecenből el­indult demokratikus pártok a válasz­tások során is észszerűen és célsze­rűen küzdjenek a reakció és a kor­rupció ellen. A nép jelöltjei lesznek a képviselők . Pártunk súlyt helyez arra, hogy a nép jelöltjei legyenek majd képvi­selőjelöltek és ne azok, akiket kelle­mes baráti összeköttetés, vagy kap­csolat fűz a pártvezetőség egyes tag­jaihoz, ahogyan ez két évvel ezelőtt történt. A Kisgazda Párt változatla­nul küzd a reakció és annak iker­testvére, a korrupció ellen. Követeli a tiszta közéletet, az igazságos és egyenlő teherviselést, mert nem lehet megengedni azt, hogy amikor ebben az országban százezrek és milliók a legnehezebb körülmények között él­nek, akadjanak olyanok, akik ezek­ben a nehéz időkben vagyont gyűj­tenek. Kíméletlenül le fog a kormány sújtani azokra, akik vámszedői a ma­gyar dolgozók véres verejtékének. A Kisgazda Párt nem a TÉBE és a GYOSZ képviselőit, hanem a paraszt­ság embereit fogja az elkövetkező választásokon bevinni a parlamentbe Elvként leszögezzük, hogy pártunk képviselőjelöltjei és képviselői csak azok lehetnek, akik a pártmunkának hagyományait tiszteletben tartják és minden erejükkel harcolnak a demo­kráciáért.­­ A meglévő választójogi törvény csak egy választásra volt törvénybe iktatva. Szükséges tehát egy új vá­lasztójogi törvény törvénybe iktatása. Az új választójogi törvénnyel kap­csolatban kijelentem, hogy az sem­miféle jogfosztást nem fog tartal­mazni. Az új választójogi törvény majdnem olyan lesz, mint az 1945-ös választójogi törvény volt és egy em­bernek a szavazati jogát sem fogjuk korlátozn. Lényegileg csak olyan irányban lesznek eltérések, hogy a kitelepítésre kerülő svábok választó­jogát töröltetjük a névjegyzékből és a képviselők számát csökkentjük. Ennek a kis országnak nincs szük­sége ennyi képviselőre, amennyi ma a nemzetgyűlésben ül. Teljesen lég­ből kapottak és alaptalanok azok a hírek, amelyek arról szólnak, hogy itt százezreket szándékozik a kor­mány megfosztani választójogától. Hasonlóképen a reakció rém­hírter­­jesztői és szegénylegényei találták ki azt a mesét is, hogy a választásokon csak előre meghatározott pártok in­dulhatnak. A választás tiszta és szabad lesz .­ A választásokon minden párt részt vehet, amelyik az 1945. évi választási törvényben előírt kellé­kekkel rendelkezik. A választás tiszta és szabad lesz. Mindenki arra a pártra adhatja le szavazatát, ame­lyik meggyőződésének legjobban megfelel. Ne üljön fel tehát senki a hajtogatóknak és álhírterjesztőknek, hogy itt erőszakos és álválasztás lesz. Felesleges ide hivatalos kül­földi megfigyelőket küldeni. Feles­leges, mert aki be akar jönni az országba és személyes tapasztalatot akar szerezni az ország helyzetéről, hangulatáról, az eddig is szabadon bejöhetett és ezután is bejöhet.­­ A kormánynak nincsen titkolni­­valója és nyíltan, őszintén leszögez­tem már bemutatkozó beszédemben is, hogy a kormány a magántulajdon elve alapján áll. A földreform né­­hány ezer nagybirtokos helyett közel egymillió új paraszti birtokost te­remtett, tehát közel egymillió új ma­gántulajdont. Ha a kormányzatnak olyan elgondolásai lettek volna, hogy kolhászokat akart volna felállítani, akkor nem lépett volna a földreform útjára. Hagyjunk fel végre ezekkel a mesékkel. Vegyük tudomásul, hogy ami egyik országban jó, az a másik országban használhatatlan. A ma­gyar paraszt a földért egy ezred­éves harcot folytatott, s az a kor­mányzat, amely a föld magántulaj­don elvét meg akarná szüntetni, nemcsak a saját, hanem a nemzet sírját ásná meg. A kormánynak ép­pen az a szándéka és terve, hogy a­z új gazdákat elindítsa és megerősítse­ és a paraszti birtokosok összességé­nek minél jobb életfeltételeket bizto­sítson. Ne féltse senki a magán­tulajdont . — Valami egészen különös, hogy ezek a hírek éppen most, kormány­elnökségem alatt keltek szárnyra és terjesztették azokat mindenfelé. Akik ismernek, tudják, magam is gazda­ember vagyok és a föld szerelmese. Én is ragaszkodom úgy a röghöz, mint bárki más. A föld nekem is mindent jelent. Húszéves politikai pályámon pedig csak áldozatot hoz­tam és önzetlenül szolgáltam a ma­gyar népet és a magyar demokrá­ciát. Most is azt akarom tenni és ezt teszem is. A rágalmazóknak, a kis­­hitűeknek pedig csak azt üzenem, minél inkább odaállítanak a támadá­sok célpontjába, annál jobban, erő­sebben tudom és érzem, hogy helyes Pesterzsébeten újjáépítési, ipari, kereskedelmi és művészeti HIAIUTAS Nagyszabású, egész heti kulturá­lis műsorral, szabadtéri esti előadásokkal június 29-től július 6-ig, a fiú­gimnáziumban SO­S vasúti kedvezmény A helyszínen a posta külön ki­állítási bélyegzőt használ Ut kézikocsit honnan végy ? Bajnok­ utca 34 Poloskalitás garanciával! PÁL, Nagyvi város­ u. 6. Tel.: 139—2961 , és jó áron járok .Ne féltsék tehát fél­­­lem és a kormánytól a parasztságot, a magántulajdont az aszfaltgazdák és a politikai akarnokok! ! — A parasztság legjogosabb kíván­sága és legfájóbb pontja az agrárolló kérdése, amelynek következtében, midőn egyrészt a mezőgazdasági ter­mények árát alacsony szinten tartja, ugyanakkor az ipari árak magasak Ez tény, amit letagadni nem szabad, de nem is lehet. Azonban a kritizá­lók ne felejtsék el azt, hogy ez az agrárolló nem a mai kormányzat ténykedése és intézkedései következ­tében jött létre. Okát ennek több forrásban kell keresni és abban, hogy sokan, akik ma kritikával illetik a kormányt, maguk is tevőleges része­sei voltak annak, hogy az ipari árak a mezőgazdasági áraktól ennyire el­szaladtak. A kormányzat a magyar gazdákon segített akkor, amidőn 15 holdon alul beszüntette a beszolgál­­tatási kötelezettséget és a gabona­­forgalmi árát 80 forintban állapította meg. Mindössze a 15 holdon felüli gazdák is fognak beszolgáltatást telje­síteni és ezek közé tartozom magam is. Azonban örömmel vállalom ezt az áldozatot és a 60 forintos beszolgál­­tatási árat, mert tudom azt, hogy áldozatok vállalása nélkül gazdasági életünk ismét belezuhanna abba a káoszba, amelynek legiszonyúbb réme az infláció.­­ A fizetések és a státusok rende­zése kapcsán különösen fontosnak tartom a bíró- státusrendezést, mert a független an­lyagi gondokkal nem küzdő bíró­i fundamentuma, az alapja állami életünk tisztaságának és ezen az úton lehet legsikeresebben felvenni a harcot a korrupció ellen. A parasztság és munkásság közös útja .— A lezajló választások után, amely valószínűleg még az újbor elött fog megtörténni, továbbra is a koalíció szellemében kívánja folytatni újjáépítő munkáját a kormány. A demagógiát, a felelőtlen lefecselést és a felelőtlenséget meg kell­ szün­tetni. Nem engedhető meg és magam sem engedem meg, míg a kormány élén állok, hogy a parasztságot és a munkásságot szembeállítsák egymás­sal, mert a parasztság és a munkás­ság közös munkáján haladhat csak az újjáépítés nagy munkája. A pol­gárság szervesen kapcsolódik bele ebbe a nagy építőmunkába, mert csak így oldhatók meg a ránk váró nagy feladatok. Az elmúlt hetekben lent jártam Keszthelyen, ahol az ősi premontrei katolikus templom nagy­tornya kiégett, a harangjai mind elpusztultak a harcok során. A fel­­szabadulás utáni napokban a protes­táns templom megmaradt harangjai­ból kettőt odaadott a presbitérium a katolikus templomnak és most a protestáns harangok hívják Szent­e­­sére a hívőket. És amikor a vesz­prémi püspök bérmaútján a város határába érkezett,­­nemcsak az összes vallásfelekezetek papjai fogadták a város határában, hanem az összes politikai pártok vezetői is. Ez a kép lebeg mindenkoron szemem előtt. Az emberi érzés, az emberi megbecsülés, a nagy célokért való összefogás és egyéni céljainknak a közösség céljai alá való rendelése az, amelyen jár­nunk szabad és járnunk kell. — A békeszerződések ratifikálása előtt állunk. A nemzetközi jog sze­rint a hadifoglyok hazaszállítása csak a békeszerződés ratifikálása után szokott megkezdődni. .A maga­sabb humanizmus és igaz ember­­baráti szeretet nyilvánul meg abban a tényben, hogy hadifoglyaink haza­­szállítása és hazaérkezése már a békeszerződések ratifikálása előtt meg­kezdődhetett. Hála és köszönet a Szovjetunió vezetőinek, elsősorban Sztálin generalisszimusznak, hogy le­hetővé tette véreinknek idő előtti hazatérését. És amikor két esztendő­vel ezelőtt a szabadság gondolata in­nét kiindulva jutott el a magyar vi­dék legtávolabbi zugába is, úgy most innen Debrecenből mennek haza bé­kés otthonukba az elmúlt háború hazatérő hősei, hogy ők is kivegyék részüket a demokrácia megerősítésé­ben és az újjáépítés nagy munkájá­ban. „Add meg a mindennapi ke­nyerünket“. Így imádkozik a hívő lélek az Egek Urához. És most, mi­dőn a magyar kenyér ünnepén jel­képesen­­megszegem a magyar föld idei termését, a magyar kenyeret, a magyar életet, kívánom, hogy a ma­gyar kenyérből mindenkinek jusson. Dobi István államminiszter beszéde A miniszterelnök nagy lelkesedés­sel fogadott beszéde után Dobi Ist­ván államminiszter, a Kisgazda Párt országos elnöke szólalt fel. " Amikor két évvel ezelőtt meg­tartottuk a nemzetgyűlési választáso­kat, a képviselők egy része nem gon­dolt arra, hogy egy megváltozott, a régivel össze nem hasonlítható, új országban folytatunk politikát — mondotta Dobi István. — Akkor sem idő, sem mód aem­ volt, hogy a kép­viselői jelölőlistákat alaposan meg­vizsgáljuk és amikor a kormányzás megkezdte munkáját az új nemzet­­gyűlésre támaszkodva, akkor vettük észre, hogy pártunk nem egészen al­kalmas egy céltudatos, határozott politika vitelére, amit a nép elvárt volna tőlünk. Párt­politikusaink a régi módszerekkel politizáltak és emiatt igen sok értékes pozíciót elvesztet­tünk. Kiálltunk emberekért, akikért nem igen volt érdemes szót veszte­getni, s m­enteni igyekeztünk olyan embereket, akiknek semmi kapcso­lata nem volt pártunkkal, s céljaink­kal nem értett egyet. Ezt az eltelt két esztendőt pártunk nem jól használta fel. E két esztendő bajain és nehéz­ségein most már túl vagyunk, s két­­esztendei sikertelen politikai harc után most abban a helyzetben va­gyunk, hogy most már látjuk, hogy van miért harcolnunk. Most már nyugodtan szemébe nézek a paraszt­ságnak, a munkásságnak és a haladó értelmiségnek, akiknek céljai és re­ményei már nem ismeretlenek előt­tünk. .. Kisgazda Párttól ne féltsék sem a köztársaságot, sem a demo­kráciát . A parasztság hagyománytisz­­telő, de nem reakciós. Minden hely­zetben vállalja a felelősséget. Poli­tikai képviseletét nem bízhatja olyan pártra, amelynek célkitűzése nem azonos az ő törekvéseivel. A paraszt-­­ság politikájában nem mehet jobbra, mert ott a világpolitika zsákutcájába­ kerülne, viszont balfelé sem mehet­ tovább, mint ahogy az hagyomá­nyainak, természetének és vágyainak megfelel. A demokrácia keretein be­­­lül a parasztság fegyvertársa, szö­vetségese a­­marxistáknak, de ő maga nem marxista. Az ország egyetlen bankárjáért sem szándékozik hősi halált halni a politika csataterén, de, ragaszkodik a magántulajdon elvé­hez. Megérti, hogy a nagy vagyono­o­kat, bizonyos termelő berendezése­ket és a hitelszervezet néhány ágát,, valamint a föld méhében rejlő java­kat államosítani kell. De sohasem­ tudná elviselni, hogy szerény keretek között vagyonszerzésébe valaki is beleszóljon. Az akarja, hogy min­denki megkapja munkájáért kezét. — Tőlünk függ, hogy a pártban történt súlyos események ne a párt gyengülését, hanem megerősödését jelentsék, csak tőlünk függ, leszünk-e elég öntudatos kisgazdapártiak ezek­ben a nehéz időkben és a választá­sok idején is. Ennek a megújult és megerősödött pártnak most már lesz lehetősége, hogy nagyobb tekintély­. Igen képviselje a parasztságot. Ne féljen senki, mi újjáépíteni és nem tönkre tenni akarjuk a mezőgazdasá­­­got. Ránk vár a feladat, hogy nem­zetünk paraszti rétegét képviseljük, de ezt csak íígy tudjuk megtenni, ha a parasztság nagy tömegei mögöt­­tünk állanak. Ezt pedig a választ:­ fogja majd eldönteni. A nép sza­vazni fog és mi gondoskodni fo­gunk arról, hogy azokra a demokra-­ tikus érzelmű férfiakra és iszo­nyokra adhassa le szavazatát, akiket a képviselőségre alkalmasnak talál. Az értelmiség ne hagyja magára a parasztságot . Az értelmiségi réteghez az a szak s vám, hogy ne hagyja magára a pa- r rasztságot, mert ennek jóvátehetetlen következményei volnáttak. El kell múlnia annak a szomorú állapotnak, hogy érékes érelmiségiek csak azért, hogy abból anyagi hasznot húzza­nak, olyan pártba lépnek be, amely céljaitól és eszméitől messze áll. — A parasztság hálájára csak azok számíthatnak, akik e keserves időkben is velük maradtak. Mi ki­tárjuk kapuinkat az értelmiségiek előtt, s gondunk lesz rá, hogy az értelmiségi dolgozók szociális hely­zeten javítsunk. Külpolitikai kérdésekkel foglal­kozva, Dobi István emelt hangon szögezte le, hogy a jövőben is hű­séges barátai és megbízható szom­szédai leszünk a Szovjetuniónak. De természetesen barátsággal visel­tetünk azokkal a nagyhatalmakkal szemben is, amelyek a Szovjetúnió oldalán megmentették országunkat a fasizmustól. Kis ország vagyunk, szavunk nem sokat jelent, de sze­retném, ha a nagyhatalmak és ösz­­szes szomszédaink meg volnának győződve baráti érzéseinkről és békés szándékainkról. Köszönetet mondott Dobi István Sztálin gene­ralisszimusznak azért az irántunk tanúsított nemes gesztusért, amely­­lyel lehetővé tette, hogy még a bé­keszerződés ratifikálása előtt fiaink tízezrei hazatérhessenek. Megkö­szönte Dobi István végül azoknak a demokratikus hatalmaknak, ame­lyek megértést tanúsítottak ország­­unk iránt és segítettek népünk szo­morú helyzetén. Beszédét azzal fe­jezte be az államminiszter, hogy a Független Kisgazda Párt és ő maga is, amíg él, azon fog fáradozni, hogy a szabadság és a függetlenség ez országban minél teljesebb legyen­ és a magyar népnek minél gondtat­lanabb és gazdagabb életet biztosíts­­on. A nagy tetszéssel fogadott beszéd után Csirke Ernő, a Független Ifjú­­ság országos elnöke szólalt fel. — A Független Ifjúság testvéri kezet nyújt a gyárak és a bányák ifjúmunkásainak, akik a köztársaság megalakulásával egy jobb, boldogabb jövőre tették fel életüket. Őry István elnök zárta be az új kenyér ünnepét. • Hangoztatta, ez a seregszemle bizonyítéka annak, hogy a Kisgazda Párt él, erős és azon kis úton halad, amely a boldogabb jövő­höz vezet. Bármilyen foglalkozású egyénnek kultúremberhez méltó éle­tet tud biztosítani hazánk, de ehhez szükséges az, hogy megértsük és ne bántsuk egymást. — A mi politikánk világos — mon­dotta —­, mi nem akarunk mást, mint tisztességes, jogot, törvényt tisz­telő magyar demokráciát, olyat, ame­lyet a magyar nép meg tud szeretni. Az ünnepség a Szózat hangjaival ért véget. Végkép lebontjuk a gátakat a Dunavölgyében Tildy Zoltán beszéde a debreceni Magyar-Jugoszláv Társaság alakuló ülésén — őszinte örömmel tölt el — kezdte —, hogy a Magyar-Jugoszláv Társaság helyi csoportja Debrecen­ben a tiszta magyar hagyományokat s a kiirthatatlan magyar szabadság­­vágy nagy történelmi emlékeit őrző városban — ma megalakul. — Népünk levonta a múlt — a távolabbi és közelebbi múlt ta­nulságait. Világosan látjuk: az, hogy a dunavölgyi tájon élő népek nem­ értették meg egymást, hanem külső befolyás és népellenes vezetők alatt egymás ellen küzdöttek, mind­mindenki egyen belőle, aki dolgozik, s annyiunk erőit kisebbítette s mindan­nyiunk életét szegényebbé tette.­­ Elsősorban arra törekszünk, hogy végképpen lebontsuk mindazo­kat a gátakat, amelyek a múltból ittmaradtak, s amelyek eddig elvá­lasztottak bennünket velünk közös sorsra rendelt szomszéd népeinktől. Ki fogjuk gyomlálni a múlt mes­terséges propaganda-fertőzetét, ha az valahol még megmaradt, s azt akarjuk, hogy népünk tiszta látás­sal, nyílt tekintettel bátran és biza­lommal lépjen abban az új világba. Napfény-csib­ék­ minden ízlésre, részletre is. nagyon éleső Király­ utca 80 !Csencerű utca sarok' Amerikai rendszerű sérvköte újdonság rugónélküli éjjel-nappal viselhető! A legkényesebb esetekben is kérje ki tanácsunkat ,.S“-kérdőív és szakismertető díjtalan + Keleti J. + IV., Petőfi Sándor­ u. 17. Tel.: JPG—495 Erzsébet-körút TM 423-583 W(2) Kedd, 1947 július , amely egész lényének és jellemének megfelel, s amelyben életté és való­sággá válik a Duna völgyében élő népek őszinte és fenntartás nélküli testvérisége. A köztársasági elnök beszédét többször szakította meg a lelkes taps és éljenzés. Különösen meleg ünnep­lésben részesítette a nagyszámú kö­zönség Tildy Zoltán beszéde közben Tito tábornagyot. Ezután Karlo Mrazovics budapesti jugoszláv követ magyar nyelvű be­szédben köszönetet mondott Jugo­szlávia magyar barátainak, akiknek nagy része van a két szomszédos or­szág közötti barátság kifejlesztésében és megszilárdításában. Különösen megköszönte Tildy Zoltán köztársa­sági elnöknek, hogy államvezetői ha­talmas munkássága mellett többször vett magának fáradságot, hogy sze­mélyes, értékes közreműködésével részt vegyen az egyesület munkájá­ban és állandó figyelemmel kísérje annak működését. Köszönetet mon­dott Tildy Zoltánné elnökasszonynak, mint a Magyar-Jugoszláv Társaság elnöknőjének, a társaság támogatá­sáért. ylpetra Senin­föxe­r 96m ^ ^ raktárral korinai kaptun­a Vidék­re utánvéttel »s «zállitja álorvai rádió

Next