Kis Ujság, 1947. szeptember (1. évfolyam, 57-80. szám)

1947-09-18 / 70. szám

«Csütörtök, 1947 szeptember 18 Hadi -mézsor Ára 4L® ellé» A Független Kissgaséta-, Földimunkás- és Folgári Párt lapja Főszerkesztő: Hotel István — Felelős szerkesztő: Asafcsseffy (»juta Öngyilkosságot kísérelt meg a siralomházban egy nyilas gyilkos . Feltalálták a gyem­ekbénulás gyógyszerét ? Még nincs döntés.* ‘ It©gj melyik­ párt ad­ja a miniszterelnököt Csütörtökön dél­után kezdődnek meg a kor­mán­yaláí­­­rásra vonatkozó pártközi tárgyalások, az új kormány a jövő hét elején mutatkozik be Immár nyilvánvalónak látszik, h­ogy az új kormány csal­ a jövő hét folyamán mutatkozik­ be. A koalíciós pártok vezetői kedden reggel Ki­udy Zoltán köztársasági elnöknél érdekes­­fé­et tartottak, amelyen megállapí­tották a kormányalakítási tárgyalá­sok sorrendjét. A tulajdonképpeni tárgyalások csütörtökön délután 4­­ órakor kezdődnek meg, addig az egyes pártok határoznak afelett, milyen javaslatokat tesznek a kormány összetételére vonatkozóan. A Független Kisgazda Párt állás­pontjára nézve tudvalevőleg az or­szágos nagyválasztm­atty határozatot hozott: ez a Kisgazda Párt tárgya­lási alapja. A csütörtöki értekezleten a Függet­len Kisgazdapártot Dobi István, a párt országos­­elnöke, valamint Szakó Árpád és Gyöngyösi János fogják képviselni, azonban a gazdasági kér­dések tárgyalásánál a párt gazdasági szakembereit is bevonják. Az egyes tárcák elosztására vonatkozólag még mindig az a helyzet, hogy­­ személyi kombinációk emlege­­tése időerőik­nak mutatkozik. A Független Kisgazda Párt vezetősé­gében azonban az a hangulat, hogy a párt elsősorban­­a­­f­öld­művel­és­ügyi és pénzügyi tárcát kívánja megtarta­ni, míg a többi tárca sorsát a koalí­ció más pártjaival megbeszélés­ tár­gyává kívánja tenni.­­ Vonatkozik ez bizonyos mérték­­ben a miniszterelnökségre is, amelynek betöltését a párt épp­úgy megkívánja tárgyalni a többi koalíciós párt vezetőivé­, mint a kormányalak­ításra vonat­kozó összes személyi és tárgyi kérdéseket. Politikai körökben tegnap a köz­társasági elnök megnyíló beszéde felé fordult az érdeklődés, tekintettel azoknak a szempontoknak a fontos­ságára, amelyeket az elnök megnyíló beszédében hangsúlyoz. Talán első­­helyen áll ezek között az elnöknek az a megállapítása, hogy miután Ma­gyarország visszanyerte teljes ön­rendelkezését, megnőtt az egész nemzet felelős­sége, de főképp az országgyűlésé, mert bár a magyar nép számban ki­csi, magatartása nem közömbös a vi­lág népeinek szempontjából. Hang­súlyozta az elnök, hogy az ország demokratikus erőinek összhangját, egyetértését és belső egységét meg kell szilárdítani és ezért mielőbb meg kell alakítani a magyar demo­krácia munkaképes és tetterős kor­­mányát. Rámutattak politikai körökben annak a jelentőségére, hogy a elnök a magyar demokrácia eddig legna­gyobb vívmányának, a földreform­nak minden időre szóló biztosítása, ipari fejlődésünk fontossága, a mun­kásság önfeláldozásának és munka­teljesítményének elismerése, a taka­rékosság szüksége és kulturális éle­tünk gondozásának jelentős volta mellett különösen hangsúlyozta annak a fontosságát, hogy egész közigazga­tási rendszerünk biztosítsa a rendet és nyugalmat, a törvényes jogok sza­bad kiyakorlását az ország minden polgára számára, valamint demokrá­ciánk szilárd jogbiztonságát is, mert értélkül termelő tevékenység és ko­moly fejlődés elképzelhetetlen?" Igen nagy figyelmet keltettek az elnök megnyitó beszédének azok a pontjai­, amelyek külpolitikánkra vo­natkoztak, különösen annak ki­­hangsúlyozása, hogy­­­békét akarunk a világban és Sav roher útiunk «tokkal, akik új háborúra spekulálnak. Őszinte mély és tartós barátságot akarunk a népek és nemzetek kö­zött, elsősorban arra törekedve, hogy annnak a terülétnek a békéje legyen biztosítva, amelyen a magyar nép él. Mindent megteszünk, hogy szomszé­dainkkal barátságban éljünk. Lezár­tunk egy történelmi kosszarcot, tu­domásul vettük a b­ékeszerződés ha­tározatait, betartjuk azokat és ezen az alapon kívánjuk szomszé­dainkkal való jóviszonyunkat kifej­leszteni. Túl azokon a világosan felismert realitásokon, amelyeket helyünk és helyzetünk jelent, és amelyekről többé nem­ akarunk megfeledkezni, az elnök hangsúlyozta, hogy a felszabadító Szovjetunióhoz, amely a fegyverszü­net alatt is a magyar nép kezébe tette sorsának­ intézését és hazaengedte fiainkat, a becsületes magyar nép hálája is köt bennünket, nem fogunk megfeledkezni a megtámadott és megsebzett Jugoszláviai baráti gesztu­sairól sem, azokról sem, amelyeket Románia tett az erdélyi magyarság felé.­­Nem­ akarunk azonban elzár­kózni a világ többi részétől sem. — Nagyon jó tudjuk, mit jelentet­tek a nagy erőfeszítések és áldoza­tok, amelyeket a Szovjetunióval együtt az Egyesült Államok, a brit biroda­lom, Franciaország és a többi sza­­badságszerető nép a nagy harcban hoztak. Tudjuk, — mondta az elnök, — hogy a világ kettéválása katasztró­fát jelen­­tene és ezért a magyar nép törekvései mindig az együttműkö­désre fognak irányulni a világ min­den népe felé. A Független Kisgazda Párt poli­tikai bizottsága keddan délután ,­3 órakor Dobi Ist­ván elnöklésével ülást tartott. Gyön­gyösi János főtitkár beszámolt a pártközi tárgyalásokról, ezután po­litikai helyzetjelentést adott, amely­nek nyomán a politikai bizottság megvitatta a Csütörtökre kitűzött koa­líciós tanácskozók­ tárgyi és személyi anyagát. Végül döntött a titátság is még függőben lévő kettős mandátu­mokról. Szabó Árpád az országos listán nyert mandátumot tartja meg, helyére Békésben beker­ült Kólán­yi Istvánt Dinnyés Lajos budapesti mandá­tumát tartja meg, a pestm­egyei lis­tán behívták Offner Alfrédet. Pon­­grácz Aladár pestmegyei mandátu­mát tartja meg, Budapesten Pesta László államtitkár, a pongra­.r­ 6­. Ir­nád! kerületben Szőnyi Imre került be a parlamentbe. Ugyanott behív­ták Vatta Ernőt. Dobi­ István Fejér— Komárom vármegye képviselője lett, Improm Ferenc országos mandátu­mát tartotta meg. Antall József Za­lában mondott le és a somogyi man­dátumot tartotta meg. Zala megyé­ből Irencze Imre volt pártfőügyészt hívják be a parlamentbe Az országgyűlés fontosabb bi­zottságaiba , a Független Kisgazda Párt a követ­kező nemzetgyűlési képviselőket je­lölte. Alkotmányjogi és közjogi bi­zottság: Antall József, Dulin Jenő, Bencze Imre dr. és Pongrácz Aladár. Honvédelmi bizottság: Pesta László, ■ Páztay Tivadar, Kiss Gergely. Külügyi bizottság: Gyöngyösi Já­nos, Lupkovics György, d­ereczky Alb­ert, Filó Sámuel és Déncs József. Mentelmi bizottság: Dulin Jenő, Erőss János, Pongrácz Tibor. Politika bizottság: Gyöngyösi Já­nos, Bárányos Károly, Szabó Árpád, Szentiványi Lajos, Dobi István, Filó Sámuel és Pongrácz Aladár. összeférhetetlenségi bizottság: Ré­vész László, Z. Nagy Ferenc és Beji­­cze Imre. A moszkvai rádió­­ az új magyar parlamentről A moszkvai rádió hírmagyarázója foglalkozott az új magyar parlament összeülésével. Megállapította, hogy a demokratikus pártok választási szö­vetségének győzelme azt jelenti, hogy az új országgyűlés a Magyarországon végrehajtott demokratikus reformok védelmezője és az ország további de­mokratikus fejlődését fogja előmoz­dítani. Az ország újjáépítése, a há­roméves terv gazdasági végrehajtása, az ország politikai fejlődése ezentúl gyorsabb ütemben halad majd,­­ mondotta a moszkvai rádió. A kommunista párt és a­­koalíció más pártjai beiktatták kormánypro­gramjukba a Nemzeti Bank és a leg­­nagyobb magánbankok államosítását, az adóterhek áthárítását a vagyonos osztályra, a munkanélküliség meg­szüntetését, a harcot a drágaság és az üzérkedés ellen és több más olyan intézkedést, amelynek megvalósítása életbevágóan fontos mindazok számá­ra, akik a nép érdekeit, a demokrácia érdekeit szívükön viselik. A reakció elleni küzdelemben a négy demokratikus pártnak továbbra is szoros együttműködést kell kifej­teni, mert bár a reakcióra a válasz­tások komoly csapást mértek, még­sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a reakció­ még­­mindig erős. Ennek legjobb bizonyítéka az, hogy a parlamentbe jelentékeny számba sikerült bejutni­ a magyar demokrá­cia ellenségeinek, akik részején a Pfeiffer-pártban, részben más ellen­zéki pártokban húzódnak meg. A moszkvai rádió azzal fejezte be, hogy az egész demokratikus világ sikert kíván a demokratikus parla­­mentnek az ország demokratikus vívmányainak megszilárdítására és egy demokratikus, független, szabad­­ Magyarország kiépítésére. Még e békéi nép­i követek tanácsa Kinevessék Nagybritannia budapesti követét A békeszerződés értelmében a Szö­­vetséges Ellenőrző Bizottság megszű­nő...? után a Szovjetunió, az Egyesült Álla­ok és Nagybritannia budapesti követi’.bői tanácsadó testület akikul, amely a magyar kormánynak segítsé­gére van a békeszerződés intézkedé­si ívek gyors és hatékony végrehajtá­sára. A nagy­hatalmak követeinek ez a tanácsa — mint a Kis Újság­ér­­tesült — még e hét folyamán meg­alakul. A tanácsban minden hónap­ban egy másik nagyhatalom követe elnököl. Az első hónapban ezt a tiszt­séget a Szovjetunió budapesti követe, Puskin tölti be. Az angol és amerikai katonai misszió valószínűleg e hét vége elhagyja Magyarországot. Az amerikai katonai misszió vezetője, Weems dandártábornok Frankfurtban kap új beosztást a németországi meg­szálló amerikai csapatok főparancs­nokságán. Az angol katonai misszió­­­vezetője, Edgecombe vezérőrnagy visz­­szatér Angliába. Nagybritannia új budapesti kö­vetévé Alexander Knox Helm-et, a magyarországi brit politikai misszió vezetőjét nevezték ki. // /%­ff// jama veszem, Budapesten Bűzbomba és feljelentés után kámforrá vált a kínai hősszerelmes Különös ügy f­oglalkoztatja a bűn­ügyi osztály detektívjeit. Nemrégiben megjelent a főkapitányságon egy székesfővárosi tisztviselő özvegye leánya kíséretében és fantasztikus panaszt emelt Shuw-Wahsu-Fan kínai artista ellen.­ Izgalomtól Re­megő hangon, adta elő, hogy leányát a kínai artista hatalmába kerítette, állandó ópiummámorban tartja és el akarja rabolni a szülői háztól. A detektívek­­nyomban megkezdték a nyomozást. Felkutatták a Buda­pesten élő kínai kolónia otthonait, Jihan-Hin-Ksu-Fant azonban nem ta­lálták. Megállapították azonban, hogy a furcsanevű kínai artista már hosz­­szabb ideje tartózkodik a fővárosban. Annak idején a Stefánia-út környékén tevékenykedett egy eszpresszó-vállal­kozásban. Az üzletet azonban, amely egy ideig egzotikus színfalja volt a fővárosnak, csakhamar bezártak és Sham-Kiti-Ksu-Fan az özvegyasszony­­ho­z került, mint albérlő, kit ismerke­­dett­­meg az özvegy feltűnően szép szőkehajú leányával. A kínai udva­rolni kezdett a leánynak. Világkörüli út kilátásba helyezésével rávette a leányt, hogy lépjen artistapályára. • A boldogtalan anya mindent elkövetett, hogy a fiatalok terve ne sikerüljön. A szerelem azonban erősebb volt az­ anya akaratánál és a­ leány már az­zal fenyegetőzött, hogy elköltözik ha­zulról, ha édesanyja nem engedi meg, hogy az arlistapályára lépjen. A nyomozás további folyamán az is kiderült, hogy amikor a leány sza­kítani akart a kínaival, sárgabőrű fiatalemberek megfenyegették az öz­vegyet, hogy leányát elrabolják, őt pedig elteszik láb aló­.. Egy alkalom­mal bűzbombát dobtak az özvegy la­kásába. Ettől a bűzbombától a lakás valamennyi lakója hosszú ideig bó­dulatban élt és csak huzamosabb kezelés után nyerték vissza teljes egészségüket. A­ nyomozás adatai sze­rint ópiummal telt titokzatos bomba okozta a bódulatot. Ez is arra val­lott, hogy a csalódott szíjus kínai szerelmes keze van a dologban. Érdekes fordulatot adott a külö­nös bűnügynek, hogy az özvegyasz­­szony panaszát követő néhány nap múlva írásban jelentkezett a kéré­sért kínai artista. Feljelentést tett az özvegyasszony ellen zsarolás bűn­tette címén. Feljelentésében előadta, hogy bőröndjeit, vagyontörő tár­gyait és fényképezőgépeit az öz­vegy nem akarja kiadni, sőt élet­veszélyesen megfenyegette arra az esetre, ha ragaszkodik holmijai ki­adásához. A detektívek ebben az ügyben is nyomoztak. Kiderült, hogy az özvegy azért tagadta meg a holmik kiadá­sát, mert a kínai artista a lakbérrel és mintegy öt hónapi ellátással adós maradt. Shu­w-Ilin-Ksu-Fant hiába idézte a főkapitányság különböző helyekről, nem sikerült lakhelyét kipuhatolni, így az iratok az államügyészségre kerültek, amely vádiratot adott ,ki az asszony ellen. Az érdekes zsarolási bűnpert teg­nap tárgyalta, a bü­ntetőtörvényszék Lo­ szió-tanácsa. A kínai ekkor sem jelent meg. A bíróság kihallgatta az özvegyet, a leányát és a tanukat, majd felmentő ítéletet hozott azzal az indokolással, hogy a vádlott jo­gosan tartotta vissza a kínai artista értékeit, ezért törvényes zálogjoga van azokra az ingóságokra, amelyek „koszt és kvártély“ nemfizetése miatt ottmaradtak. A tárgyaláson feltárultak az előz­mények is. De nem derült fény azokra a titokzatos eseményekre, amelyek miatt az özvegyasszony és leánya hetekig rettegett a budapesti „sárga veszedelemtől“­.­ ­Mátrai Sándor A földadóval halmiéiban levők elszámoltatása A most megjelent kormányren­delet szerint, azok a földadóalanyok, akik földadójukat terményben kö­telesek fizetni és az adóév szeptem­ber hó 15. napjáig a terhükre elő­írt föladót földadó fizetésére alkal­mas terménnyel ki nem egyenlítet­ték, az adóév szeptember hónap 15. napja után a földadó lerovására alkalmas terményükkel elszámolni kötelesek. Az elszámoltatást három­tagú bizottság végzi, amelynek el­nöke a községi-, illetve állami végre­hajtó. Az elszámolás során g­ibon­­­neműeknél általában a cséplé­si eredmény a kiindulási alap, ha azonban ezek hiányosak, úgy becs­lés alapján is megállapítható. A földadó terményben lerovására vonatkozó kötelezettség elmulasztása szia­t a kiszabandó bírság alkalma­zása szempontjából az elszámolás so­rán a kiindulási alapból le­ kell vonni az aratórészt, cséplőrészt, fejadago­kat, továbbá a B. C. D. jelű vala­mint adó felírású vételi jegy ellené­ben leadott terménym­ennyiségket. A rendelet szerint a bírság mérve a földadótartozás minden kg búzaértéke után 1 forint. A bírság az állam­kincstárt illeti és közadók módjára fogják behajtani. (MTI)

Next