Kis Ujság, 1947. október (1. évfolyam, 81-107. szám)

1947-10-01 / 81. szám

„A legjobb keresztények élnek Hollywoodban“ Mit mond Peyton atya a hollywoodi filmvilágról A Magyar Kurír jelenti: Peyton atya a „Rózsafüzérrel a bé­kéért“ mozgalom megindítója egy nyilatkozatában védelmére kel a holly­­woodi filmvilág tagjainak, akiknek erkölcsi életéről, szerinte ferde és a valóságnak meg nem felelő felfogás alakult ki. — A legjobb keresztények élnek Hollywoodban — mondja Peyton írja — híresebbnél-híresebb nevek viseői, férfiak és nők egyaránt, na­ponta szentmisét hallgatnak, szent­­áldozáshoz járulnak és térdenállva imádkozzék a rózsafüzért. Magyarországon keresik egy bécsi rablógyilkosság tettesét Bécsből jelenti az Europa Report. Két év óta folyó nyomozást fejezett be a rendőrség. 1945 szeptemberé­ben lakásán átvágott torokkal, hol­tan találták meg a 34 éves Margarete Hohlert, aki titkos prostituált volt és feketézéssel is foglalkozott. A gyil­kos az ágyban végzett áldozatával. Most a rendőrség megállapította, hogy a tettes Natosch Vitsovici román ál­lampolgár volt. A gyilkos, aki Mar­garete Hohler jelentős értékeit el­rabolta, nemrég tűnt el Ausztriából. A bécsi rendőrség szerint Magyar­­ország felé vette útját. Körözőlevelet adtak ki ellene. ELFOGTÁK a debreceni nagyerdei banditákat Beszámoltunk arról a bestiális rablótámadásról, amelynek áldozata Otrokocsányi Imréné debreceni asz­­szony volt. Otrokocsányinét a deb­receni nagyerdőn négytagú rabló­banda támadta meg, leütötte, kifosz­totta, sőt az egyik támadó még aranyfogát is kitörte szájából. A tá­madók ezután motorkerékpáron el­menekültek. A rendőrség azonnal üldözőbe vette a társaságot, mely a jól sikerült rablás után nagy mulat­ságot csapott az egyik debreceni kocsmában. A rendőrség meglepte és letartóztatta a banditákat, így Vékás Béla 28 éves újpesti kifutót, Gartner Lajos 34 éves kőbányai kereskedőse­gédet és két fiatalkorú suhancot. A banditák beismerték, hogy Budapes­ten egész sereg­betörést követtek el. Kihallgatásuk után visszakísérik őket Budapestre. A szabad burgonya ára A terménybeszolgáltatási kötelezett­ség teljesítésére felajánlott mennyisé­gen felül a termelő burgonyájával Habodon rendelkezhet és azt bárki­nek eladhatja. A közellátás céljára való vásárlással megbízott gyűjtő­­kereskedőnek önként is adhat el burgonyát a termelő, midőn a keres­kedő ezt „D“-vételi jegyre veszi át és ezért a burgonyáért azt a terme­lői árat fizeti ki, amit a MOSzK a Szabad forgalomban vásárolt burgo­nyáért a szabadpiaci áralakulás figye­lembevételével kifizet. A beszolgáltatási kötelezettség tel­jesítésére „B“-vételi jegyre beszolgál­­tatott étkezési minőségű válogatott burgonya termelői ára az ország egész területén 100 kg-ként a követ­kező: Gülbaba és nyári rózsa 30 fil­lér, őszirózsa 37 fillér, Ella és sárga burgonya 32 fillért, Wolkmann 29 Aller, Krüger 27 fillér. — Rövid betegség után f. hó 22-én m­eghalt Virányi György mérnök bodroghalmi földbirtokos, temetése nagy részvét mellett 24-én volt a sátoraljaújhelyi köztemetőben. az újjáépítési kiállítás tükrében Szentes, szeptember vége Csongrád megye székhelyén, Szen­tesen szombaton délben nyitották meg ünnepélyesen az újjáépítési ki­állítás kapuját. Harminc kataszrális hold bekerített parkban, a Simonyi óbesterről elnevezett egykori lovas­sági laktanya kétemeletes épületeiben helyezték el a kiállítás gondosan összeválogatott anyagát. Szentes nemcsak az Alföld egyik legszebb külsejű, legrendezetebb szín­magyar városa — gyönyörűen par­kosított terei miatt méltán nevezik a „virágok városá“-nak — hanem az or­szág egyik legrégibb települési helye is, mint erről a szentesi múzeum tör­ténelemelőtti időkből származó lele­tei tanúskodnak. Ez az alföldi kis­város joggal tart igényt a kultúr­­város nevére, s a szentesi kiállítás nap­jain, szeptember 27-ike és október 5-ike között lezajló mezőgazdasági, ipari, orvosi, kereskedelmi, szabad­­művelődési kongresszusok, valamint egyéb rendezések, irodalmi esték, hangversenyek mind azt hirdetik, hogy Szentes városa még erőtelje­sebben akar a jövőben bekapcsolódni az ország újjáépítésébe, mint eddig. Virágok városa — kertész polgármester A kiállítást természetesen a város agrár jellege határozza meg elsősor­ban. De szépen jelentkezett azon az ipar is. Minőségileg és számszerint a jószágtenyésztés, az állattenyésztés és a­ konyhakertészet a kiállítás leg­erősebb része. Ez azonban érthető. Ha a szentesi baromfitenyésztők részt vesznek az országban valami­lyen kiállításon, verhetetlenül ők vi­szik el az első díjakat. Ugyanígy Szentes konyhakertészete is az első helyen áll az országban, hiszen évente nem kevesebb, mint kétezer vágon korai gyümölcsöt és zöldség­félét szállítanak el innen. Cseresznye, meggy, kajszi, szilva, szamóca, nas­polya a legkitűnőbb minőségben és hatalmas bőségben terem Szentesen és alig láttunk még kiállításon szebb Jonathán-almákat, mint amilyenekkel a szentesi kiálításon a Zsoldos-gaz­daság almái nyerték meg az első díjat. De ugyanilyen szerencsés Szentes konyhakertészetével is: a legszebb káposztafajták, paradicsomfélék, a korai ízletes zöldségfélék termő­földje ez, klimatikus viszonyai folytán is. Nem véletlen, hogy Szen­tes város polgármestere is éppen bolgárkertész, Vajda Imre bácsi, akiben mindenki pártkülönbség nél­kül megbecsüli a jó kertész szak­tudását. Persze, a „virágok városa“ a kiállításon virágjaival is részt vesz. A városi kertészet pompás szőnyeg­ágyai valóságos mestermunkák, mind­ez pedig Gulyás Ferenc városi fő­kertész törekvését, ízlését és szak­tudását dicséri. romfifeldolgozó telepe. Az önálló kisiparosok száma Szentesen mégis meghaladja az ezret. A város adottságai elsősorban persze konzervipar létesítése után kiáltanak. A hároméves terv kereté­ben gondoskodás történt, hogy Szen­tesen nagyobb teljesítményű konzerv­gyár létesüljön. A múlt rendszerben a város mulasztást követett el az iparfejlesztés terén: 1938 után a „Cikta“ nevű cipőgyár, Batáék leány­­vállalata itt akart letelepedni, de ak­kor a város képviselőtestülete nem járult hozzá, azzal a megokolással, hogy ha a gyáripar felszívja a mun­kanélküliséget, akkor megdrágul a mezőgazdasági termelés, mert emel­kednek a munkabérek. Így azután a „Cikta“ gyár Tiszaföldvár közelében Martfűn telepedett le, ahol azóta egész kis gyárváros fejlődött. Szen­tesnek pedig azóta is sok gondot okoz a munkanélküliek foglalkozta­tása, mert az országban megnöveke­dett kubikosmunkák ellenére is idén sok szentesi kubikos volt munka nélkül. A város gondjai Szentes városnak igen komoly sé­relme, hogy elszaggatják a város ha­tárrészeit, s ezzel a mintegy 40.000 lakosú várost mintha egyre életkép­telenebbé akarnák tenni. Eredetileg 68.000 hold volt a város határa. Eb­ből 3000 holdat leszakítottak akkor, amikor 1945-ben Magyarlés önálló község lett. Legutóbb ez év tavaszán 12.000 holdat szakítottak le, midőn C­serebökény községet önállósították. Aztán most újabb 800 holdat szakí­tottak le Kiskirályság és Fábián­­sebestyén község önállósítására. A város határának, egyharmadát már leszakították tehát Szentestől, ennek következtében a város jövedelme a földadóból egyre csökken, úgyhogy az 1947/48. évi költségvetés 1.800.000 forint fedezetlen hiányt mutat, ami­nek pótlására most államsegélyt kér a város. Ugyanakkor más városoknál éppen az a törekvés, hogy újabb községeket csatoljanak hozzájuk, így legutóbb Szombathelyhez két községet csatol­tak, Kaposvárhoz pedig a vele ösz­­szenőtt környéket. A szentesiek azt hiszik, hogy a város elsorvasztására irányuló törkevésnek az a célja, előbb utóbb megváltoztassák a vármegye székhelyét. Pedig Szentesnek ideális központi fekvése van a megyében: közlekedési szempontból egy 70 kilo­méter átmérőjű körzetnek a termé­szetes központja. Szeged úgyis eleget vitt el már: a kerületi törvényszék, ítélőtábla, tanfelügyelőség, mind Sze­geden van, ami pedig a vármegye egyes részeiből nehezen közelíthető meg. A város legnagyobb büszkesége Koszta József, a magyar festőművé­szek nesztora, a ma élő magyar fes­tők legnevesebbje, aki itt él Szente­sen, kurcaparti­ kis házában. Nagyon öreg bácsi már a kistermetű Koszta József, nyolcvanharmadik évében van, de még mindig teljes alkotó­kedvében. Színei most is szenvedé­lyesen izzanak a képein, mert előre­haladott korában is változatlanul ég lelkében nagy szenvedélye a művé­szet iránt. A szentesi fiatal festőmű­vészek olykor meglátogatják őt és Koszta József egyénisége érezhetően ma is nagy hatással van reájuk. De a város vezetősége is, amely megbe­csüli a művészek erőfeszítéseit, öt fiatal festőnek négy hónapon át havi kétszáz forint támogatást nyújt a város, hogy dolgozhassanak. Szentes, a „virágok városa“ meg­becsüli a szépet. Környei Elek Az ipar és a munkanélküliség A kiállítás ipari részén különö­sen a bútoripar tett ki magáért. Nagy sikere van a szentesi tésztagyárnak, amely hosszú idő után, e kiállítás alkalmával jelentkezik újra kitűnő tésztagyártmányaival. A kiállítás ipar­­művészeti részéből kiemeljük a szen­tesi „fekete edények“ iparát. Szentes ipari élete azonban még korántsem olyan fejlett, mint ahogy ez a város megérdemelné. Tulajdon­képen csak két nagyobbszabású ipar­telep van a város területén: a Zsol­dos Rt. gyártelepe, amely téglagyár, fafeldolgozó üzem, asztalos- és ce­­mentárugyár, valamint a Hangya ba­ ­ Atlétáink kedden reggel Olaszországba utaztak Szombaton és vasárnap Milánóban rendezik Magyarország és Olaszország válogatott atlétáinak mérkőzését. A viadalra a 32 tagú atlétacsapat kedd reggel Milanóba utazott. A magya­r atlétákat nagy érdeklődéssel várják Olaszországban. A viadalnak a ma­gyar atlétacsapat a favoritja. A Ferencváros szerdán Szombat­helyen szerepel Két bajnoki labdarúgómérkőzős rendeznek szerdán. A Ferencváros Szombathelyen mérkőzik a Haladás­sal, a Mateosz Debrecenben áll starthoz a DVSC elleni mérkőzésre Szombaton MTK—Kispest Az MTK és a Kispest megegyez­tek abban, hogy a vasárnapra ki­sorsolt bajnoki mérkőzést előrehoz­zák szombatra. A meccset az MTK- pályán bonyolítják le, így több ideje marad az MTK-nak készülni az ok­tóber 8-iki MTK—Slavia-mérkőzésre. Két évvel fiatalította magát, okirathamisítás miatt letartóztatták Mindig baj, ha egy fiatal leány jól ismeri a büntetőtörvénykönyvet Kemenes Béla dr. vizsgálóbíró ma letartóztatta Kelecsényi Hildegard háztartásban élő leányt okirathami­­sítás bűntette miatt. A 20 éves leány érdekes múltra tekinthet vissza. Né­hány hónappal ezelőtt egyre gyak­rabban maradozott el a szülői ház­tól. Édesanyja hiába kérte, hogy szün­tesse be mulatozásait, Hildegard az éjszakák jórészét továbbra is házon kívül töltötte. Az elkeseredett anya végül a hatósághoz fordult. A gyer­­mekbíróság Kelecsényi Hildegardot három évre javítóintézetbe utalta. A fiatal leányt a Jó Pásztor-intézetben tartották. Legutóbb állandóan ön­gyilkos akart lenni, ezért az intézet vezetősége érintkezést keresett szülei­­v­e, akik hazavitték gyermeküket. Hildegard azonban nem okult a múlton és ismét kétes helyekre járt. Összeütközésbe került az erkölcsren­dészettel is. Amikor a büntető rendőr­bíró kihallgatta, kiderült, hogy a gyermekbíróságon két évvel fiata­­labbnak vallotta magát, hogy eny­hébben ítéljék el. A leány, aki már igen jól ismeri a büntetőtör­­vénykönyvet, most , a rendőrbíró­­ságon is folytatni akarta ravaszkodá­sát, azonban sikertelenül, mert meg­állapították, hogy 1927 szeptember 5-én született, tehát mind az előző, mind utóbbi bűncselekményeinek el­követésekor már teljeskörú volt. Az államügyészség mindkét ügyben újrafelvételt kért és indítványt ter­jesztett elő, hogy okirathamisítás bűntette miatt tartóztassák le a fur­fangos Hildegardot. Kemenes Béla dr. vizsgálóbíró helyt adott az államügyészség indítványá­nak és Kelecsényi Hildegardot letar­tóztatta. Egy bolgár kereskedő bőröndjének titka Tegnap este detektív sétált az egyik vendéglő előtt. Arra lett figyel­mes, hogy taxi kanyarodott a bejárat elé és a taxiból elegáns fiatalember szállt ki, kezében még elegánsabb disznóbőrbőrönddel. A sofőr segí­teni akart, de az utas udvariasan el­hárította a segítséget és bement a vendéglőbe. A detektív utána. A fia­talember félrehívta a tulajdonost, néhány szót súgott a fülébe, majd el­távozott. A bőröndöt otthagyva. A rejtélyes fiatalember most ismét taxiba szállt és egy panzióba hajta­tott. Itt észrevette, hogy követik, ezért el akart tűnni. A detektív azonban udvariasan karonfogta és igazolásra szólította fel. A fiatalember eleinte erélyesen tiltakozott, majd később kevésbé erélyesen beismerte, hogy rosszban sántikál. Bevitték a főkapi­tányságra, ahol kiderült, hogy Kuli­nyák József 24 éves, veszedelmes csempész került rendőrkézre, aki rab­lás és csempészés miatt már többiz­­ben ült. Annyit bevallott, hogy rend­szeresen jár Ausztriába és Csehszlo­vákiába, többet azonban nem ismert be. A detektívek ekkor elmentek a bőröndért, amely tele volt ékszerek­kel, szövettel és egyéb értékes holmi­val. 20.000 forintra becsülték a titok­zatos börönd tartalmát. Több levelet is találtak benne, erre a címre: Szla­­rner Iván, Szófia, Pirot-u. 80. Ami­kor megkérdezték Kulinyákot, hogy mit szól mindehhez, falfehér lett és dadogva mesélt valamit arról, hogy Komáromban egy bolgár kereskedő rábízta a bőröndöt, ő azonban azzal meglépett. Mivel az egész ügy nagyon gyanús és rejtélyes, a rendőrség most azt ku­tatja, hogy Kulinyák lelkiismeretét nem terheli-e valami súlyosabb bűn­cselekmény és nem gyilkosság útján jutott-e a bőröndhöz. t Meghívó A Mezőgazdasági kereskedelmi, beszerzési és értékesítő szövetkezetnek Budapesten, 1947 okt. 10-én. 17 órakor Lágymányosi­utca 15. alatti hiv. helyiségében tartandó rendkívüli közgyűlésére. Tárgy: Tagkizárás. Határozathozatal kft.-vé való át­alakulás tárgyában. Bpest, 1947 szept. 26. Igazgatóság A kereskedők képviseletet kérnek a felállí­tandó uzsorabíróságban A Kisgazda Párt kereskedői cso­portja tegnap felkereste Gyöngyösi János főtitkárt és kérte, hogy a párt gazdaságpolitikai irányvonalába állít­sák be a kereskedői szempontokat is. A küldöttség kérte, hogy a felállí­tandó uzsorabíróságba a többi társa­dalmi osztály mellett kereskedők is képviselve legyenek. Általában a ke­reskedelmi élet fejlesztéséről, a szak­emberek támogatásáról és foglalkoz­tatásáról beszéltek az értekezleten, amelyen Gyöngyösi János főtitkár megígérte, hogy a pártvezetőséggel egyetértően támogatni fogja a komoly kereskedői érdekeket. » Csók a mérlegen No, most aztán vége a dalnak. Többé nem huzathatom senki ember­leányának rózsás fülecskéjébe a régi, szép magyar nótát: „Ahogy én szeretlek, nem szeret úgy senki. Ahogy én csókolok, nem csókol úgy senkit. Mondom, nem dúdolhatom a dalt mert Mancika elcsücsöríti ajakát, de nem csókolózási, hanem komoly mérlegelési szándékkal s­aszongya: — Mindenesetre lemérem a dolgot, Alajos, vájjon szeret­et Puff neki, sőt nekem is. Valami kelekótya gépmester ugyanis kisa látta a villamos csókmérőt, amellyel megállapítható, hogy tiszta szívem­ből vonzódom-e a kislányhoz, vagy csak apukájának családi háza és készpénze hevíti szivemet. Lanyha puszinál t. i. alig billen 20—30-as számig a szerelmi óramutató, tűzre, pattant csóknál azonban felugrik 100—150-ig is. Mancika szépen leol­vassa az érzelmi hőfokot s abban e percben számomra itt a csókmérő óra, úgy otthagy faképnél a szentem, mint a pinty. Még csak ez hiányzott. Az eddigi csókszámfejtések kimu­tatták, hogy a férfiak jobban és többet hazudnak, mint a nők. Most ezt taxiórával tüstént be is bizonyít­ják. Ezentúl nemcsak Mancikát nem merem majd megcsókolni, hanem koros nagynénikémet sem, hátha ő is leméri rokoni szeretetemet és ki­­derül: — Hallatlan, csupán 5-ig ugrott a mutató, Alajos, nincs örökség! Pedig már jelentős előleget is vet­tem fel rá... Szó ami szó, nagyon mérges va­­gyok. Eddig sem volt könnyű a lá­nyok fejét elcsavarni, most aztán csavargathatjuk a csókórát is, hogy minél lelkesebb rajongást mutasson. Az összes zeneszerzők mehetnek Kukutyinba, hogy sürgősen átírják a közismert slágereket, amelyek egy­szerre mind lejártak. Mert ki énekel­heti el jókedvében a régi operett vi­lághírű számát: „Adj egy édes csókot, drága kis baba ...“ .A drága kis baba nem végig-, ha­nem lemérni fog bennünket és halk­­kacajjal kihirdeti a megfellebbezhe­tetlen ítéletet: — Jóska jobban csókol, mint maga. Távozzék, végeztünk! Mi lesz még ebből, Teremtől! Fér­jek, vőlegények, reszkessetek! !*a) A gyerekjáték az a fokozott szellemi és fizikai munka, amelyet iskolás gyer­mekeinktől kívánunk. Értéke­sebb táplálékot kell a tanulók szervezetébe juttatni, hogy ne ártson a fokozott igénybevétel. Ovomaltine az a tápszer, amely­­nek tápanyagai a testi erőt és a szellemi frisseséget fokozzák. REGGELIRE P UZSONNÁRA ONOMALT] Friss erő-jobb egészség Szerda, 1947 október 1 .

Next