Kis Ujság, 1947. november (1. évfolyam, 108-132. szám)

1947-11-01 / 108. szám

A Magyar Kollégium Egyesület EGYÉVES HŐSI HARCA a közöny és a meg nemértés ellen Máris 600 növendéke van az egyesületnek • Tíz kopott matrac fekszik szép sorban egymás mellett a színét vesztett, parketten. Három szék van még a szobában. Nyomortanyának gondolná az ember, de egy 19 éves leány tízzel fogadja a belépőt. — Boldogok vagyunk, hogy legalább van hova a fejünket lehajtani. — Fiatal egyetemi hallgatóim ez a leány, vidéki parasztszülők gyersiektje. Öt kollégiumot is végigjárt, s ha Itt nem biztosították volna száméira a hálóhelyet, nem tudná, mit lefedjen. A Magyar Kollégiumi Egyesület egyik otthonában vagyunk. Utána elmegyünk az egyesület központjába, a mely a Rákóczi út 20 alatt van. Két kis irodaszobában húzódik meg egyévire ez a központ. Itt dr. Kovács Ferenc igazgatótól kapunk felvilágosítást a kollégium-egyesület más munkájáról, amelyet még küzd elkell vívnia a megnemértéssel, a közönyével, hogy új értelmiséget nevelhessen az országnak. — A Magyar Kollégiumi Egyesület, amelynek fővédnöke Tildy Zoltán köztársasági elnök, pártoló tagjai pedig a magyar szellemi és politikai élet kiválóságai, egy évvel ezelőtt »lakóit — kapjuk a felvilágosítást. — Egy év alatt 17 működő kollégiumot állítottunk fel. Ezek közül 9 Budapesten, 8 pedig vidéken van. A kollégiumokban nyolcszáz fiú és leány kap elhelyezést és jut tanulási lehetőséghez. De sokkal nagyobb azoknak a száma, akiket kollégiumainkban nem tudtunk elhelyezni. Mert a kollégiumok még most is mostohagyermekei a hatóságoknak és a hivatalos szerveknek. Egyedül a kultuszkormányzat nyújt nekünk komoly anyagi segítséget és a főváros a maga szűkre szabott keretei között. A társadalom segítségéről érdeklődünk. — Sajnos, az egyesület a maga erejéből küzd, szinte minden társadalmi hozzájárulás, segítség nélkül — válaszolja az igazgató. — Pedig minden eszközt felhasználunk anyagi erőforrásaink kibővítésére. Fordultunk a magánvállalatokhoz, de ígérgetéseken kívül semmit sem kaptunk tőlük. Nem kapunk a városok és községek által a kollégiumok céljaira megszavazott összegből sem. Tizenegy megszervezett kollégiumunk van, ahol készen áll az épület, de felszerelés hiányában nem tudjuk azokat megnyitni. Pedig 250 tehetséges paraszt- és munkásifjút tudnánk azokban elhelyezni. Tokajban Kuliúth József, református lelkész, volt sárospataki diák a maga pénzén vett egy épületet, amelyben húsz tehetséges parasztifjú kaphatna elhelyezést, de felszerelés hiányában ezt a kollégiumot sem tudtuk megnyitni. A debreceni kollégium berendezését, ágyait a múlt évre a honvédelmi minisztériumtól kaptuk kölcsön, most azonban visszakérték azokat. A pótlásukra pedig nincs pénzünk. Szegeden a város egyetlen fillérrel sem támogatja a kollégiumunkat. Sajnos, ugyanez a helyzet Hajdúböszörményben, Pápán és más vidéki városokban is. Ellátogattunk ezután három kollégiumba. A XIII. kerületi Bajcsy- Zsilinszky Ifjúmunkás Kollégiumban 54 ifjúmunkást találtunk. A csinosan kitakarított kis villában példás rend van és igazán demokratikus életformák között élnek és tanulnak a fiatalok. A romokban heverő épületet saját erejükből építették újjá. Kora reggeltől estig hordták a maltert és a téglát. A Szilágyi Erzsébet Leánykollégium bent a városban, a Bródy Sándor utca 4. számú ház első emeletének hat szobájában van. Itt 28 diáklányt találunk. A szobák nagyok, kényelmesek, de kopottak. Nagy gondot okoz a téli tüzelő előteremtése. A konyhában 10 ember számára főznek. A fővárostól kap bizonyos élelmiszertámogatást a menza. A leányoknak komoly terveik vannak. Munkaközösséget szeretnének létrehozni. Szemináriumi előadások keretében társadalmi, irodalmi előadásokat, vitadélutánokat rendeznek. A Szabadsághegyen festői környezetben áll a Jókai Mór Kollégium. Egy vadászlakot kaptak erre a célra, amelyben még most is folynak a helyreállítási munkálatok. Maguk az orvos-, gépész-, jogász- és bölcsészettanhallgatók dolgoznak együtt munkásokkal. Egyelőre négy szobában szorultan élnek ott. A fiúk elégedettek, boldogok. Csak a fogaskerekű és a villamosbérlet nagy ára miatt panaszkodnak. A közeli hatósági főzőhelyről hozzák napi kosztjukat, mert a kollégiumnak még nincs konyhája. Csupa élniakarás van ezekben az ifjakban. Áldozatvállalás. Hiszen maguk fizikai munkája is benne van az ezekben a romokból újjáépített szobákban. Több megértést érdemelne meg a magyar társadalomtól a Magyar Kollégiumi Egyesület. Nem azt a közönyt, sőt sokhelyütt rosszindulatot is, mellyel ma viseltetnek iránta. De mindezek ellenére megindult küzdelem és az első év alatt máris a komoly eredményeket értek el művelődni vágyó paraszt, és munkás a ifjúság érdekében. T. M. Folyékony S ÓK ANYA oSkw budapest alatt negyedrészét lehetne fedezni a főváros környéki sósvizekből A pénzügyminisztérium jelentést adott ki a sókutató munkálatokról. Vasady-Kovács Ferenc dr. államtitkár a jelentésben hangsúlyozza, hogy az első világháború után is jelentkezett a sóhiány, de korántsem volt ilyen országos méretű, mint most, fontos. A sókérdés megoldása azért mert minden idegenből behozott só kilójáért nehezen megszerzett valutával, vagy pedig élelmiszerrel kell fizetnünk. Addig is, amíg sikerül hazánk mai határain belül tényleges kősótelepekre bukkant, az a törekvés, hogy a hazai sósvizekből jussunk lepárolással sóhoz. A sókutatás különben Vasady- Kovács államtitkár kezdeményezésére indult meg hazánkban a felszabadulás után. A kutatómunka Papp Simon dr., Lóczy Lajos dr. és Szalai Tibor dr. egyetemi tanárok irányításával folyik. A munkálatok Sóshartyánban indultak meg, ahol újjáépítették a régi sókutakat. A kút napi sósvíztermelése körülbelül 300 kg konyhasónak felel meg. Kiderült, hogy a sóshartyáni vizek hazánknak rangsorban legkiválóbb jódos-brómos sósgyógyvizei, középeurópai viszonylatban pedig a második helyen állnak. 1a Sóshartyánban 5—6 mélyfuratot létesítenének, a vízmennyiségből kivonható jóddal és brómmal tökéletesen fedezni lehetne az ország jód- és brómszükségletét. Budapest sókincse A kutató tudósok igen nagy figyelmet fordítottak a budapestkörnyéki sósvizes övezetre is. Bendefy László dr. tanulmánya szerint a kincstári só- és sósvízkutatások során bebizonyult, hogy talán sehol az országban nem juthatnak olyan kedvező körülmények között annyi magas sótartalmú és amellett eléggé bőséges vizű sóskátakhoz, mint éppen Budapest és Pestszenterzsébet határában. A szóbanforgó terület a főváros IX. kerületében, a Soroksáriút mentén húzódik, körülbelül a Soroksári út 110. számtól Pestszenterzsébet határáig, majd onnét a Dózsa György út mentén Soroksár község határáig, mégpedig részben az út északkeleti, részben annak délnyugati oldalán. Szinte csodálatos, hogy ezek az igen csekély mélységű furatok aránylag milyen jelentős sósvizet szolgáltattak. A jelek szerint leggazdaságosabban a főváros területén, illetőleg annak közvetlen közelében lehet sósvizeket feltárni. Az eddigi furatok alapján készített geológiai szelvények remélni engedik, hogy 110—180 méter mélységben már elérik a kívánatos sósvizes szintet. Az eddig végzett fúrásoknál a kutak vízhozama napi 200—300 köbméter között mozog. — Országunk évi sószükséglete ezideig 80.000 tonna volt, ami kereken napi 220 tonnának felel meg. Ha feltételezzük, hogy Budapest környékén az országos szükséglet egynegyed részét óhajtanánk fedezni, ez azt jelenti, hogy napi 55 tonna sót keltene a fenti területsávon termelni. Ebből viszont az következik, hogy napi 6000 köbméter sósvíz elpárologtatását kell megoldani. Ezzel a napi 6000 köbméterrel minden ■ esetre számolni kell. Mivel 6000 köbméter vízszükségletből indultak ki, hogy az országos sószükséglet egynegyed részét jelentő napi 55 tonna sót megkaphassuk, maximálisan 2-1 darab mélyfuratra lesz szükség — állapította meg Bendefy dr. professzor. Hol lesznek a sóskutak Nagy probléma a kutak elhelyezésének kérdése. Az eddigi geológiai vizsgálatok szerint a Mechanikai Szövőgyár tájékától a Vasfonalgyárig terjedő övezet jönne számításba, de lehetséges, hogy még szélesebb övet is sikerül bekapcsolni a termelésbe. Szükség lesz arra, hogy a 24 kúttal behatoljanak magánterületekre is, de nagyobb területeket nem sajátítanak ki. Arra gondolnak, hogy a kutak körül mintegy 25 négyzetméternyi területet palánkkal vesznek körül s csak ezt sajátítják ki, míg a vizet földalatti csöveken vezetik a bepárló telephez. A legkiválóbb magyar geológusok egyöntetű véleménye különben az, hogy hazánk mai területén kősótelepek után kutatni érdemes, mai viszonyaink között ez pedig szinte kötelességünk. Annyit máris megállapítottak, hogy só-tömzsöt vagy só-tömzsöket mai határainkon belül nem remélhetünk, de sótelepek lehetnek az ország északkeleti határa mentén, a máramarosi—eperjesi sós övezet közelében. Sósvizeink feltárása és hasznosítása fontos, mert akár a konyhasónak, akár ipari célokra jól lehet használni az így nyert sót. A kutatómunkát nagy apparátussal tovább folytatják. (merly) TÁJÉKOZTATÓ BUDAPEST FÜRDŐIRŐL Thermál gőz- és kádfürdők: Császár-, Rudas-, Széchenyi-, Szt. Gellért-, Szt. Imre- és Szt. Lukácsgyógyfürdőkben. Iszapkezelés: Császár-, Széchenyi-, Szt. Gellért- és Szt. Lukács-gyógyfürdőkben. Fangó-kezelés: Kürt-utcai vízgyógyintézetben. Szénsavas fürdők: Császár-, Szt. Gellért- és Szt. Lukács-gyógyfürdőkben. Szt. Vízgyógykezelés: Gellért-gyógyfürdőben, Báthory-utcai, Kálvin-téri (IX, Háday utca 2.) és Kürt-utcai vízgyógyintézetben Felvilágosítást ad: Budapesti Központi Gyógy- és Üdülőhelyi Bizottság V., MOLOTOV- (VIGADÓ) TÉR 8.TELEFON: 180—729 Uszodák: Császár-, Széchenyi-, Szt. Gellért- és Szt. Lukács-gyógyfürdőkben Nemzeti Sportuszoda Tisztasági fürdők: Első Magyar Gőzfürdő (VII., Kazinczy-utca 40), Hungária-fürdő (VII., Dohány-utca 44), Király- Fürdő (II., Fő-utca 84), MÁV-gépgyári fürdő (MÁV-Munkástelep, X. Delej-utca), Teréz-fürdő (VII., Hársfa-utca 55) Székesfővárosi népfürdők: IX., Dandár-utcában, X., Tomcsányi-úton, XI., Hamzsabégi-úton, XIII., Palotai-úton Ivókúra a Juventus-forrásnál. Igyunk szénsavval telített üdítő vizeket és gyógy- (keserű) vizeket A takarékoskodás nemzeti feladat — mondotta Tildy Zoltán köztársasági elnök Ma tartják a Takarékosság Napját Ma, október 31-én, rendezik az egész országban a Takarékosság Napját. A takarékos ember nemcsak saját érdekét szolgálja, amikor jövőjére gondol, hanem nagy szolgálatot tesz a magyar újjáépítés gondolatának is. Tildy Zoltán köztársasági elnök ebből az alkalomból a következő nyilatkozatot tette: — A második világháború után valamennyi állam hozzákezdett lerombolt földjének újjáépítéséhez. Ennnek megvalósítására egyesek kölcsönöket vettek igénybe, külföldi mások pedig önerejükből kísérelték meg a talpraállást. — A hároméves terv megvalósításának egyik alapfeltétele a megfelelő tőkeképződés, melynek legfontosabb eszköze a takarékosság. A takarékoskodás nemzeti feladatunk annál is inkább, mert rombadől ,hazánkat és összeomlóit gazdasági életünket külföldi segítség nélkül saját erőnkből, csak ezen az úton tudjuk helyreállítani. Az újjáépítés valamennyiünknek egyéni érdeke is, mert csak így érhetjük el a magasabb életnívót. • Ennek a nagyfontosságú eszmének szolgálatában áll az október 31-iki „Takarékossági Nap!“ Dinnyés Lajos miniszterelnök a következő nyilatkozatot adta: “ Politikai életünk nyugvópontra jutott és elérkeztünk második korszakához. újjáépítésünk A romokat eltakarítottuk, a gazdasági élet stabilizációjának alapjait megvetettük és most a második korszakban termelésünket erőteljes tempóban kell fokoznunk, szociális és szellemi életünk tökéletesítéséhez minden erőnkkel hozzá kell járulnunk, hogy népünk anyagi és szellemi életnívója emelkedjen. — Ennek a nagy programnak — amelynek iránya és részletei a hároméves tervben van lefektetve keresztülviteléhez pénz, pénz és pénz kell. — Minden magyar polgárnak hazafias és emberi kötelessége összegyűjteni a ki nem használt tökét és azt a gazdasági életünk vérkeringésébe bekapcsolni. Ezt a célt szolgálja a kis tőkének az állami ellenőrzés alatt álló bankok útján a termelésbe való beállítása. Ennek az eszmének áll az október 31-iki ,,Takarékossági Nap" is. Ha valaki azért takarékoskodik, hogy idős korára gond nélkül élhessen, vagy azért, hogy gyermeke jövőjét biztosíthassa, ezzel egyben hozzájárul nemzeti vagyonunk gyarapodásához és népünk életszínvonalának emeléséhez is. Kapi püspök mond beszédet a reformáció főünnepén a Zeneakadémián Csütörtökön megkezdődtek az Országos Protestáns Napok ünnepségei, a Bethlen Gábor Szövetség közgyűlésével. A közgyűlés keretében elhatározták, hogy a Szövetség nevét megváltoztatják .A Magyar Protestánsok Országos Bethlen Gábor Szövetsége“ névre. Továbbiakban fölvetették határozatilag a Protestáns Múzeum az Protestáns Könyvtár felállítását és egy protestáns kulturális folyóirat megindítását „Bizonyság“ címen. A Szövetség a kormánytól engedélyt kér gyűjtési mozgalom megír Másához egy halai más protestáns diákotthon megépítése céljából. Pénteken délután négy órai kezdettel a különböző protestáns templomokban istentiszteletek lesznek ünnepi műsorral. Este hét órakor kezdődik a Zeneművészeti Főiskolán a reformációs főünnepély Kapi Béla dunántúli evangélikus püspök „Vallástétel az emberek előtt“ című előadásával. Kapi püspökön kívül Somogyi Imre baptista lelkész, B. Seeland norvég evangélikus lelkész, Szentpáli Pál evangélikus lelkész, Szász Domokos unitárius egyházi főtanácsos, továbbá a énekkar tagjai szerepelnek.protestáns Szombaton délelőtt 10 órakor a protestáns kántorok rendezik meg országos értekezletüket a Kálvin-téri egyházpalotában, délután 3 órakor pedig az Üllői úti evangélikus imateremben Ökumenikus Konferencia lesz, ahol Ordas püspök tart előadást a keresztyén egységről. A Vasutcai KIE-székházban délután 5 órakor protestáns főiskolai konferencia, este 7 órakor pedig protestáns asszonyok közgyűlése, mindkét alkalommal Karácsony Sándor egyetemi tanár előadásával. Vasárnapi programként a Vas utcai KIE-székházban fél 12 órakor potestáns orvosgyűlés, 12-kor protestáns parasztgyűlés, délután 4 órakor a protestáns munkásifjúság nagygyűlése, öt órakor a Deák téri evangélikus templomban a protestáns gyári munkások rendeznek demonstrációt, ugyanekkor a Kálvin-téri egyházpalotában a protestáns kereskedők nagygyűlése kezdődik, amelyet 11 órakor a jogászgyűlés követ. Szekérszámra vitták ki az országból a lisztet és a rizst A határvadász alakulatok már hosszabb idő óta bizalmas feljelentést kaptak, hogy egy honvédegyenruhás férfi nagymennyiségű lisztet, zsírt, ökröt csempész ki az országból. A határvadászok megerősített járőrökkel kutatták végig a határt, azonban kevés emberük lévén, a csempészek mindig át tudtak csúszni a gitáron. Néhány nappal ezelőtt a határvadászok értesítést kaptak, hogy Csenger községben gyülekezik csempészbanda és ismét több kocsi a rakományú lisztet és zsírt akarnak átvinni a határon. A határvadász őrség géppisztolyos jeep kocsikkal elhelyezkedett az általuk már ismert csempészutak mentén és vártak csempészkaravánt. Éjfél felé meg is a jelentek a kocsik, amelyeken át akarták vinni a határon a közellátás szempontjából olyan nélkülözhetetlen lisztet és zsírt. A géppisztolyos határvadászok leugráltak az autóról, körülvették a csempészeket és igazoltatták őket. Elsőnek egy főhadnagyi egyenruhás férfit igazoltattak, aki felháborodva kérte ki magának ERMAa FEHÉRNEMŰ FÜGGÖNY FONAL kötöttáru, úridivat, méterárú Amerikai nadrág 35 Ft „molesztálást". Csakhamar kiderült, hogy az álfőhadnagy Szilágyi János azzal az ál-terménykereskedővel azonos, akinek Budapest egyik külvárosában kocsmája van és innen szervezi meg különböző csempészügyleteit. Az elfogott csempészeket kihallgatásuk után a bíróságnak adják át, ahol rendkívül szigorú büntetést rónak ki rájuk, hogy a még szabadlábon lévő csempészeket elriasszák attól, hogy kivigyék az országból közellátásunk fontos értékeit. VI, Teréz körút 4 Szombat, 1947 november 13): Kivégezték a jániskafim kettős gyilkosság tettesét A bajai rögtönitélő bíróság szerdán vonta felelősségre Farkas Mátyás 21 éves pestújhelyi cipésztanoncot, aki Jánoshalmán baltával agyonütötte Pókai József 55 éves gazdálkodót és annak 21 éves leányát. Farkas töredelmesen beismerő vallomást tett. Vallomásában elmondotta, hogy nagyon megtetszett neki Pókni ünneplő ruhája, azért elhatározta, hogy azt megszerzi magának. Másnap reggel először a leányt verte agyon, hogy ne legyen apja segítségére, majd a gazdálkodóval végzett, akit még ágyban talált. A gyilkosság után kirabolta a lakást. A rögtönítélő bíróság Farkas Mátyást halálra ítélte. Farkason a halálos ítéletet a bajai fogházban végre is hajtották.