Kis Ujság, 1947. november (1. évfolyam, 108-132. szám)
1947-11-23 / 126. szám
telenül temérdek hibával rendelkező demokratikus rendet veszélyeztetik, hanem belső békénket is és tápot adnak azoknak a felforgató törekvéseknek, amelyek azt hirdetik, hogy a háború utáni új elrendezést egy újabb háborúval kell megváltoztatni. Nekünk semmi bajunk sincsen egyik nagyhatalommal, sem, nem hiszünk egyiknek sem támadó szándékában, hódító törekvéseiben, viszont sok bajunk van belső problémáinkkal és szeretnénk ezekkel foglalkozni. Szeretnénk emelni a tömegek életszínvonalát, szeretnénk békét és biztonságot benn az országban, azt kívánjuk, hogy a demokrácia minél szélesebb tömegekre támaszkodjék, olyan tömegekre, amelyek valóban meg vannak elégedve a kormányzattal és a demokratikus renddel. De a nagyhatalmak vitája arra kényszerít bennünket, hogy elfordítsuk tekintetünket az égető gazdasági kérdésekről, mert védekeznünk kell azok ellen a rolográd áramlatok ellen, amelyek ebben a vitában „ismeretlen oknál fogva“ erőre kaptak. És mi nem feledhetjük el, hogy ez irányzatok ellen nemcsak a haladó magyar társadalmi erők küzdöttek 1818-tól 1945-ig eredménytelenül, hanem küzdöttek a háború során együttes erővel és sok véráldozattal a szövetséges nagyhatalmak is, mégpedig eredményesen. Mi nagyon jól ismerjük a választást: itt nem a polgári demokrácia és a szocializmus küzdelméről van szó, mint Angliában Magyarország nem ismerte soha a liberális polgári demokrácia nyugati formáját és szinte elképzelhetetlen az, hogy minden tradíció, társadalmi és gazdasági hátvéd nélkül, Európának ezen a pontján bármiféle külső támogatással ilyen államrendet meg lehetne valósítani Magyarország — csak úgy mint egész Európa boldogulásának, belső békéjének egyetlen lehetősége az, ha a polgári front tisztességes, mindkét fél részére kielégítő egyezséget köt a marxista erőkkel, amire a nagyhatalmak vezetőinek ismételt nyilatkozatai valóban reményt nyújtanak. Viszont a kifejezetten antimarxista erőknek a felszabadítása Magyarországon nem polgári demokráciára, hanem polgárháborúra, esetleg az ellenforradalom valamelyik korszerű formájának restitúciójára vezetne, amiből a múltak tapasztalatai alapján senki nem kér És nyilvánvaló, hogy ez sem ma, sem később, sem belföldön, sem külföldön felelős tényezők célja nem lehet. A londoni konferenciát tehát Magyarország féltő gonddal kell, hogy kísérje, anélkül, hogy túlbecsülné az adott pozitív lehetőségeket. A magunk részéről nem vihetünk a konferencia elé nemzetközi problémákat, távoli hozzászólásunkban csak a magunk békevágyának és súlyos belső problémáinak hangsúlyozására szorítkozhatunk. Nincsen ellentétünk sem nagy-, sem kishatalommmal és nem kívánunk mást, mint több megértést, lehetőséget a békés életre és saját problémáink megoldására. Tudjuk, hogy létérdekünk fűződik a békéhez, Európa egységéhez és a világ minden pontjával való szabad érintkezésünkhöz és reméljük, hogy minden átmeneti nehézség után is Európa egysége helyre fog állni. És ha egységről beszélünk, nem csak területi, hanem gazdasági, kulturális, sőt talán politikai egységet is értünk alatta. A jövőtől a hatalmi és ideológiai ellentétek lassú csökkenését várjuk, mert a feszültség most már lassan elviselhetetlenné fokozódik. Fenntartás nélkül együtt kívánunk dolgozni a többi nemzetekkel, mert dolgozni tudunk és reméljük, hogy előbb-utóbb összeül egy olyan konferencia is, amely már a bizalom légkörében az alkotás közös problémáit tárgyalja meg. A magunk csekély erőivel a békéért, Európa újjáépítéséért dolgozunk és reméljük, hogy a nagyhatalmak megadják nekünk a lehetőséget az 1945-ben jól indult demokratikus rendszerünk továbbfejlesztésére, gyermekbetegségeinek gyógyítására és égető gazdasági problémáink megoldására. Tegnapi este robbanóanyagot találtak egy bérház pincéjében Tegnap este a Sztálin tér 8. számi [ négy negyedkilós csomagba volt ölház házmestere telefonon értesített, helyezve a pince folyosóján. A renda központi ügyeletet, hogy a bázi őrségnek az a feltevése, hogy az ispincéjében robbanóanyagot talált, ismeretlen tettesek, akik a robbanóközponti ügyelet rendőri bizottságáP anyagat elhelyezték a pincében, kévalamint a közben értesített állami főbb robbantásokat charták végrevédelmi osztály deliktivjei megjelentek a Sztálin-tér 8. szám alatt, ahol megállapították, hogy a pincében talált robbanóanyag puskapor. A mintegy egy kg súlyú puskapor hajtant. Az államvédelmi osztály és a főkapitányság erélyes nyomozást indított, hogy kézrekerítse a robbanóanyag tulajdonosait. Magyar kormányküldöttség Bukarestben A mai nap politikai eseményei közül kiemelkedik a magyar kormányküldöttség bukaresti útja, amely viszonzása Groza román miniszterelnök tavaszi budapesti látogatásának. A küldöttség szombat délután indult el és vasárnap érkezik Bukarestbe. Ez az út régi mulasztásokat pótol, hiszen most történik meg először, hogy a magyar kormány tagjai, a magyar politikai élet vezetői hivatalos látogatást tesznek Romániában. A többnapos tartózkodás során kulturális egyezményt írnak alá, de előreláthatólag más kérdések is szóbakerülnek a tárgyalásokon. Itt említjük meg, hogy a romániai Magyar Népi Szövetség harmadik országos nagygyűlése Temesváron megkezdődön. A romániai magyarság megbecsülését mutatja az is, hogy a megnyitó ünnepségen megjelent Groza miniszterelnök, kormányának több tagjával. Az ülésen felszólalt Vasile Luca pénzügyminiszter, aki megállapította, hogy a magyarság teljes erejével kiveszi részét abból a hatalmas harcból, amelyet a román nép folytat a demokrácia megszilárdulása érdekében. A romániai magyarság jó úton halad. — mondotta — amikor a románsággal együtt vállvetve harcol az együttélő népek testvériségének megvalósításán. A soviniszták a múltban is egymás ellen uszították a két népet, de sem a román, sem a magyar nép nem gyűlöli egymást. Beszéde végén rámutatott arra, hogy a 100 millió főt kitevő dunamedencei népek szoros összefogása megakadályozta az imperialista törekvések érvényesülését Európa e részében. Ezután Groza miniszterelnök szólalt fel, rámutatott a két nép és két ország szoros együttműködésének fontosságára és szükségességére, majd bejelentette, hogy nemzetiségi államtitkárságot állítanak fel és ennek vezetésénél a romániai magyar népi szövetség egyik vezetőjét, dr. Takács Lajost, bízza meg. A Magyar Népi Szövetség naggyűlése egyébként tiszteletbeli elnökeivé megválasztotta Sztálint, Molotovot, Visinszkijt, Dinnyés Lajost, Rákosi Mátyást, Grozát, Anna Paukert és Vasile Lucát. A Pesti Magyar Kereskedelmi Bank folyó hó 26-án ismét megnyitja VI. Teréz-körút 32? szám alatt Teréz-körúti fiókját ahol legnagyobb készséggel áll t. ügyfelei rendelkezésére. (») Vasárnap, 1947 november 23 melltartó fiatalit 4 I Kisgazda Párt és képviselői Bakó Sándor Bakó Sándor élete javában van még, innen a negyvenen. Kilencszáztízen született. Tizenkilenc éves volt, amikor belépett a politikai életbe. Ez a „belépés“ akkor nem volt afféle, egészen kényelmes história. — Hát bizony, megsimogattak engem is egypárszor a csendőrök — mondja mosolyogva Bakó Sándor. — De hát ez sem ittlennétt meg. Ott voltam én mindenütt, huszonkilenc óta, ha ki kellett állani a gátra. — Aztán jött a békési pártalakulás. Itt kerültünk egy táborba Tildy Zoltánnal. Később hozzánk csatlakozott Rajcsij-Zsilinszky Endre is. Negyvenháromban már ott küzdöttem, a legveszélyesebb helyen, a párt élvonalában. Annak az évnek az októberében én is részt vettem a nagyváradi Pannonia-szállóban tartott titkos kisgazdapárti tanácsülésen, hol pártunk, Bajcsy-Zsilinszkyvel és Tildy Zoltánnal az élén, a háborúból való kilépés mellett foglalt állást és ilyen irányban memorandumot is szerkesztett, az akkori államfőhöz. Megkérdeztük, hogy mit vár az új országgyűléstől, s hogyan látja Kisgazda Párt jövendő útját. Egyetlen mondattal felel: — A békési programm maradéktalan végrehajtásában. Megtudtuk Bakó Sándortól, hogy a felszabadulás után Biharban az elsők között állott ki a kisgazdapárti gondolat új életre való keltéséért. A biharkeresztesi járás háborútól elárvult gazdasági felügyelői hivatalát kapta meg s innen nevezte ki a kormány őt — az egyholdas kisparasztot — Bihar vármegye főispánjává. Egészen az augusztusi választásokig állott megyéje élén Bakó Sándor, amíg most országgyűlési képviselő nem lett. ’ B. L. Itt az első tökéletes repülő autó Los Angelesből jelenti az Europa Report. A californiai San Diegoban most mutatják be a legújabb gyártmányú repülőgépkocsit. Ez az újdonság abban különbözik a régiektől, hogy szárnyai rövidek és azokat az autó mindig magával viheti. A legújabb repülőgépkocsi óráig keringett San Diego felett. Szakértők szerint 3- 400 kilométeres légiósra alkalmas. A vállalat szerint megkezdik a repülő autó gyártását és jövőre már árusításra kerül. Színes világhiradó .A VILÁG LEGDRÁGÁBB ÉTTERME. Ezt a kétes értelmű címet most a Nem Yorkban lévő The Colony étterem elhódította a híres párisi éttermektől. A nem yorki étterem tulajdonosa az olasz eredetű: Gene Gavallero. Étterme nem mondható pompásnak, hanem inkább egy kis olasz borkiméréshez hasonlít. Azonban az ételek, amelyeket a tulajdonos maga készít elő és amelyeket csak a dollármilliomosok tudnak megfizetni, egyedülállóak, így például az étlapon szerepel borjú hús noailles módra, amelyet úgy készít el, hogy a hasi egy 1911-es évjáratú borban és 1811-es évjáratú konyakban áztatja egy hétig. Cavallero állítása szerint ’a vi. fogalma az ő konyhájában ismeretlen. Negyvennégy fajta bort tart raktáron, amelyek között ott szerepel a nemes borok összes példánya. TENGERI HAJÓK ALUMÍNIUMBÓL. Az Egyesült Államokban már évek óta építenek kisebb hajókat és vitorlás csónakokat alumíniumból, hogy tanulmányozzák ennek a kiiinyfi fémnek az ellenállását a tengeri vízzel és a tengeri levegővel szemben. Miután a kísérletek kedvező eredménnyel zárultak, most megkezdték két hatalmas kereskedelmi hajó építését tisztán alumíniumból. A hajónak nemcsak a testét és a felszerelését készítik alumíniumból, hanem még a hajón levő bútorokat is. HETVEN ÉVES lenne Ady, ha most is élne. A harc pedig, amely halandó testének koporsóba zárásával, vagyis negyvenkettedik évében nem halkult el alkotó emberi mivolta körül, még ma — születésnapjának hetvenedik fordulóján — sem akar egészen elcsitulni. Nem az irodalmi — helyesebben irodalomesztétikai fegyverzajra gondolunk, amely még a harmincas évek elején lecsillapult egészen az akkori Akadémia és a Kisfaludy Társaság szellemi hadastyánjainak s a Nyugat-közösség itimaradt irányítóinak békülékenységével. A „másik“ Ady körül folytatódva inkább a küzdelem, a látnok-költő politikai és szociális felfogása s helytállása körül. Az ellenforradalmi közélet néhány vezérlő politikusa s úgynevezett közírója szinte erőszakerejével s az egykori Petőfit eláruló sallangos petőfieskedők módján el akarta orozni Alig Endrét a magyar emberek nagyobbik s emberségesebbik táborától, az elnyomott s ellenzéki sorsba kényszeritett demokráciától. Lélekcsonkitást követtek el durván a küllőn, hogy elhazudhassák verseinek, hírlapi cikkeinek s általában egész emberi magatartásának gyökeresen demokrata jellegét s korszerűen humanista irányvonalát. Most pedig, hogy a demokrácia ellenségei immár nem ülnek kormányszékben Magyarországon, az épülő új rend ellen intrikálál: sorából elég sokan merészelik megkockáztatni e kérdést: várjon ma Ady Endre, úgyis mint úgynevezett „destruktiv“ költő — ha élne — támadná-e avagy segítené a most épülő magyar demokráciát. Akik Ady Endre munkái s emberi magatartását elég jól ismerik, azok előtt egy pillanatig sem vitás, hogy a régi rend reakciós visszaálmodói ellen harcolna s ugyanekkor első irodalmi emberként támogatná a magyar demokrácia építőit. Az ő úgynevezett destrukciója csak a régi rend nyomorító építményeinek lerombolására irányult egy nagyon is építő forradalmárság hitével, tudasával, előrelátó emberségével. Igaz, hogy nem lenne — aminthogy nem is volt soha — egyetlen pórthoz kötött ember avagy pártköltő! De az is igaz, hogy pártok füleid emelkedettségében csakis a demokratikus közérdek hitvalló alkotómestere marad mindig. Ady Endre fogalmi világában és személyisége erejében a demokrácia nemcsak elvi hitvallást és világnézetet jelent, de sokkal inkább erkölcsi magatartást, az élő s forradalmian életnjító humánum mindenkori teljességet. Ady emberséges forradalmársága több volt úgynevezett polgári forradalmárságnál- hiszen ő tudta, látta, hitle s hirdette, hogy az emberi jogegyenlőség parlamentáris, vagy interparlamentáris törvény beiktatása még nem tesz mindenkit egyformán felszabadult emberré — polgárrá. De jól tudta azt is, hogy a társadalmi kiegyenlítődésnek nemcsak anyagi s termeléstechnikai feltételei vannak, hanem szellemi feltételei is. A legmagasabb fokú kultúrértékek ízlésbeli s erkölcsi követelményeinek elsajátítása s köznevekő népszerűsítése nélkül a dolgozók összessége vagy túlnyomó többsége sohasem emelkedhetik föl a legmagasabb emberi fokra. Ez utóbbi igazságot igen jól látta Ady Endre, aki nemis csak a múltba, jelenbe vagy a közeljövőbe, de a távolabbi jövőbe is nézett és látott, vagyis haladóbb volt a szabványszerű haladóknál. Akik ennél valamivel is kevesebbet akarnak megérteni Ady Endréből, sohasem érthetik meg őt igazán azok és valóban, tehát hazugságmentesen. Nagy Tibor Vadászintelmek a tél küszöbén A tél küszöbén vagyunk. Éjjeli fagyok vékony jégréteget húztak az állóvizek fölé. Itt a társas vadászatok Ideje. A vadászok aratása megkezdődött! A koroy h>zatot lehetőség szerint akkor rendezzük, amikor száraz, vagy keményre fagyott a talaj. Puha talajon ügyelni kell arra, hogy az őszi vetésekbe kárt ne okozzunk. A kör szétosztódásának és a gyülekezésének helye tehát soha se legyen vetésen, hanem legelőn, vagy tarlón. A vadászok érdeke, hogy a gazdákkal jó viszonyban legyenek, mert bizony sok helyen gazdák nagyon haragszanak a nyúlra , és ezt a nyúlgyülöletet átviszik a vadászokra is. Ilyen helyeken tapintatosan rá kell mutatni, hogyha a nyulat „duvádnak“ minősítenék is — mint ahogy egyesek kívánják —, teljesen kiirtani úgy sem lehetne. Az az egynéhány nyúl épúgy megrágná a nem védett gyümölcsfákat, mintha néhány száz lenne belőlük. A gyümölcsfák megvédése viszont igen egyszerű. Náddal, kóróval kell bekötözni a fiatal fák törzsét és akkor nincs nyúlkár. Sok helyen marhavérrel kevert tehéntrágyával kenik be a fák kérgét és ez is biztos védelmet nyújt a nyúlrágás elleni Sajnos, a népi hiedelem sok helyen károsnak mondja a legkedvesebb szárnyasvadunkat is, a foglyot. Pedig a fogoly nem kártevője, hanem barátja, a legszorgalmasabb ingyen munkása a gazdának Tudták ezt nagyon jól a garammenti gazdák, akik nagyon keseregtek azon, hogy az 1940. évi pogány tél a fogolyállományt úgyszólván megsemmisítette. — Oda vannak a napszámosaink — mondták a cukorrépatermelő gazdák. A fogolycsapatok ugyanis a legszorgalmasabb pusztítói voltak a cukorrépában nagy károkat okozó ormányos bogaraknak. Fontos, hogy a gazdák ne tekintsék ellenségüknek ezt a mindenképpen hasznos, szép szárnyasunkat így a téli etetőket se rongálják meg.és Mert sajnos, a nagy aszály következtében az apróvadunk téli etetésre szorul, ha szigorú, kemény telünk lesz. A fogoly- és a fácánetetőkbe homokba kevert ocsut szórjunk. Fácán hamar rászokik az etetőre, a fogoly már nehezebben, már csak akkor, amikor vastag a hótakaró. Ugyancsak akkor szorul etetésre a nyúl is. Az etetők azonban készen álljanak, hogy a vad azok jelenlétét megszokja. A vad megmentését szolgáló etetők vadtemetőkké válhatnak, ha a vadásztársaság nem vigyáz az állatkínzó hurkozókra, akik nagyon nagy előszeretettel választják az etetők környékét és az odavezető vadcsapásokat működésük színteréül! Az ártalmatlanná tett hurkozókért kifizetett jutalompénz a vadásztársaság legjobb befektetőké! A legjobb módja a hurkok ártalmatlanná tevésére az, ha a dróthurkokat egy-két helyen — legjobb a hurok fűlénél — drótvágó fogóval becsípik, úgy, hogy az messzebbről nézve sértetlennek látsszék. A hurkoló ugyanis messzebbről ellenőrzi a lerakott hurkait és ha meglátja az épnek látszó hurkot, akkor tovább ballag és nem rak ki másikat. Az így „megszelídített“ hurok már ártalmatlan a vadra nézve. A vadóvás, a vadvédelem tagadhatatlanul sok gonddal, költséggel jár, de enélkül nagyon szomorú a körvadászatok, a ráhajtások eredménye. Mert bizony nagyon szomorú az olyan apróvadra menő társasvadászat, ahol ritkán szól a puska, de milyen nagy élvezetet nyújt egyegy jól sikerült fácánhajtás! Bokrétában repül fel a hajtás végén a csillogó tollú fácánkakasok tömege, ropog a puska és a jól talált „toronykakas“ összebicsaklik a levegőégben, hogy azután hulló csillagként zuhanjon le a nagy magasságból. Egy-egy róka koma is rendesen beszámol bundájával és a szerencsés jövő már előre örül, hogy micsoda üdvrivalgás fogadja otthon, ha a lomposfarkú, szép téli bundájú fácánpusztítóval hazaérkezik! Hátha még a háziasszony felismerni véle benne kedves kendermagosának elrablóját. Kittenberger Kálmán Ami igaz, az igazi — Kutya ugat, pénz beszél — •szoktuk mondani, hát nem beteljesedett ez is, méghozzá szó legszorosabb értelmében?! Történt ugyanis, hogy Henry Nastil dúsgazdag angol gyáros elhalálozott és végrendeletében napi 50 shilling életjáradékot hagyott hű kutyájára, Tippre. A kutyus egyszeriben nagykutyává lett, elvégre a pénz Angliában is pénzt. — Netene, cukit — mondták azonban a vagyonból kirekesztett rokonok az örökös kutyának. — Hát még mit nem! El sem tudja költeni az összeget, nincsen családi és keresztneve, ennélfogva nem örökölhet. Eb, aki bánja, mi bizony alaposan megtámadjuk a végrendeletet, amelyet kutyába se veszünk. A törvény mindenütt törvény s így már-már úgy látszott, hogy szegény Tippnek kutyarossz sora lesz öreg napjaira, amikor megjelent Maggie Coller, az elhúnyt gyáros házvezetőnője és sebtiben örökbe fogadta a kutyát. Nosza, máris lett neve: Tipp Coller, így aztán meg is kapta az életjáradékot. Tipp ide, Tipp oda, ez volt a zseniális tipp, amit az asszonyság kitalált. Magam is hajlandó volnék egy-két módosabb ebet, macskát fiammá fogadni, amennyiben jelentős örökséghez jutottak és nem tudják elkölteni a gubát. egyedül Csak jöjjenek bizalommal hozzám, atyai szívemre és pénztárcámra ölelem őket, meg az ajianázst. Mopszlit havi 200, daxlit 150, kandúrmacskát 300 forint készpénzzel nevemre iratok. Kanárit már 100- tól lefelé, sündisznót pláne potom 80-ért engedek be neves családomba. Hát lehet, folyvástl Nem vagyok finnyás szülő, ha tehát valami jómódú tücsök, hőscincér avagy szöcske jelentkeznék, még azokkal szóba állok. Legszívesebbben mégis egy csendes, szolid aranyhalat vállalok. Amennyiben aranykészletét be kell jelenteni a Nemzeti Banknál, üsse kő, fizetem a költségeit a közös örökségből! Az aranyhal házias teremtés, nem kell rá vigyázni, este nem sohase marad ki, állandóan fürdik és ha iszik, akkor csupán ősz kell neki, szóval az alkohol megmarad nekem. Efféle jámbor partnerre régóta vágyom és dédelgetni fogom, ha csinos összeget hoz a konyhára. Víz lesz számára bőviben. Nos, lehet jelentkezni cicák, papagájok, bulldogok, szobatiszta örökösök: máris családtagnak tekinthetitek magatokat, ha van némi készpénz. Ehhez ugyanis feltétlenül ragaszkodik és szeretettel vár benneteket leendő, de már most szerető papátokl (ia) «•Örökölt a .Megkezdődött a magyarok hazahozatala Nyugatról is A belügyminisztérium hazahozatali szervei megkezdték a Nyugatra hurcolt és hazatérésre jelentkezett magyarok hazaszállítását. Ma érkezett Hegyeshalomra az első szállítmány. Ebben 600 Bajorországban tartózkodó magyar érkezett hazájába. A szállítmány utasai jó egészségben érkeztek meg és a határállomásról táviratot intéztek hálájuk kifejezéseként Rajk László belügyminiszterhez;