Kis Ujság, 1948. január (2. évfolyam, 1-24. szám)

1948-01-01 / 1. szám

újévi nyilatkozata a Független Kisgazda Párt jövő évi feladatairól és a külpolitikai helyzetről Az esztendő utolsó napján a Kis Tétsng munkatársa felkereste Gyön­gyösi Jánost, a Független Kisgazda Párt országos főtitkárát, hogy meg­kérdezze tőle: mi a véleménye a Kis­gazda Párt legfontosabb feladatai­ról az új esztendőben. Gyöngyösi János a következőket válaszolta: — A Független Kisgazda Párt legelső feladata az új esztendőben az lesz, hogy újjászervezze a pártot, amely az utolsó választáson az ellen­zéki propaganda következtében sok helyütt megbomlott, anélkül azon­ban, hogy ihaguk a paraszti töme­­gek elfordultak volna a párttól. Ma már a félrevezetett emberek is vilá­gosan láthatják, hogy a párt állás­­foglalása az augusztusi választáson az egyedüli helyes út volt, amely a parasztság szerepét a demokrácia fejlődésében biztosíthatta. A paraszt­ság szempontjából egyik legfonto­sabb probléma a paraszti érdekkép­viselet megalkotása. Az erre vonat­kozó tárgyalások már igen előreha­ladott állapotban vannak. Ez a kér­dés szervesen összefügg a szövetke­zetek problémájával, amely viszont földművelésünk korszerűsítését és a parasztság életszínvonalának emelé­sét kell, hogy jelentse. A megalko­tott érdekképviselet útján és gya­korlatilag a szövetkezetekkel együtt­működve lép be parasztságunk a há­roméves terv megvalósításába. Csak ez után kerülhet sor közigazgatásunk megfelelő korszerűsítésére az önkor­mányzati elv alapján, tehát az ön­kormányzati választások megtartá­sára. Második kérdésünkre, amely a külpolitikai­ helyzetre vonatkozott, Gyöngyösi János a következő vá­laszt adta: " Természetes, hogy a következő esztendő belpolitikai fejleményei nagy mértékben függenek a nemzet­közi helyzet további alakulásától. A nemzetközi helyzetet lényegében Tru­man elnök emlékezetes levele és a kilenc európai kommunista pártnak arra válaszképen elhangzott varsói deklarációja tisztázta. Világos, hogy Európában, sőt az egész világon két arcvonal alakult ki, amelyeket egy­mástól nemcsak ideológiai,­­hanem gyakorlati politikai és gazdasági el­lentétek is elválasztanak. H hogy a két arcvonal közt lehetséges lesz-e a megegyezés vagy ellenkezőleg, for­mailag is beáll-e a szakadás, azt a jövő fogja megmutatni. Mindenesetre előnyünkre és megnyugvásunkra szolgál, hogy mi a béke arcvon­alán foglalunk helyet, mert Senki előtt se kétes, hogy a Szovjetunió és a du­nai államok a békére törekednek. Bízunk abban, hogy ez a törekvés sikeres is lesz. Mi a magunk részé­ről gyakorlatilag is a békét szolgál­juk akkor, amikor közvetlen szom­szédainkkal és a dunai államokkal szoros kulturális, politikai és gazda­sági együttműködést építünk ki,­­ami az erők összefogása révén kétség­kívül nagy anyagi és politikai erő­­gyarapodást jelent mindegyik, az együttműködésben résztvevő fél szá­mára. Magyarország ennek az együtt­működésnek részeseként nyugodtan, tekinthet a jövőbe, bármilyen gaz­dasági és politikai megrázkódtatások fenyegessék is Európát, feltéve, hogy a demokratikus pártok között ide­­benn is egy öntudatos és egymás szempontjait a lehetőséghez képest mérlegelő s megértő együttműködés alakul ki. Tehát belpolitikáikig ko­moly és zavartalan koalíciós együtt­működés, külpolitikailag pedig az érdekelt dym­i államok szoros korla­boráriája biztos záloga lehet az al­kotó békének s a fejlődésnek. Szatmári Jenő A hideg és meleg gigászi birkózása EURÓPA FÖLÖTT Áradások, hóviharok, felhőszakadások Európa nyugati részén A múlt év rendkívül kemény tele után valósággal tavaszi idő köszön­tött Európára az elmúlt téli hetek folyamán. Az Atlanti óceán mentén a spanyol öböltől egészen az Északi tengerig meleg légáramlatok kavarogtak a kontinens fölött, bírókra kelve azokkal a hideg övek­kel, amelyek keleti irányból törtek az Atlanti óceán felé. A nyugati nte- féfe áramlat egészen az elmúlt na­pokig győzelmesen vívta meg­ ezt a küzdelmet, de tegnap már ez a birkó­zás rendkívül heves­­magaslati vihar­ban kulminált. Két napig tartó vihar után a francia partok soha nem látott hóförgeteg öve­zetébe kerültek, úgy, hogy a ki­kötőben lévő hajók nem is mer­tek elindulni. Párizsban hatalmas eső esett, a meleg , légáramlat a párizsi terület fölött már eső alakjában dobta le a fenti hórétegeket. Hasonló felhő­szakadás zudutt­­. Franciaország leg­­­nagyobb részére. A szörnyű erejű esőzés nagyarányú áradásokat, oko­zott, úgy hogy igen sok francia folyón számtalan hidat sodort el az ár. Franciaország Thane nevű váro­sát csaknem teljesen elzárta az ára­dat a külvilágtól. Több megye terü­letét teljesen elöntötte a víz, a távíró­­póznák lezuhantak, házak dőltek romba, úgy, hogy számtalan falu­­és város napok óta nem tud érintkezni semilyen formában a külvilággal. A felhőszakadást hozó meleg lég­áramlat elvonult Franciaország fe­lől, úgy hogy a közeli napokra az idő javulását és némi hidegedést jósolnak a meteorológusok. Szörnyű áradat... Ez a meleg légáramlat Franciaor­­szág területe fölött kettészakadt és egyik része az Atlanti-óceán északi irányába húzódott tovább, a másik része pedig óriási sebességgel ro­hanta meg Németország nyugati te­rületeit.­­A francia megszállási öve­zetben nagy esők keletkeztek, meg­áradtak a folyók és a patakok, a Fekete-erdőben és a Baden tarto­­mányban számtalan patak folyóvá dagadt és „összeölelkezve“­­tengerré változtatta a vidéket. Itt is számtalan hidat sodort el az ár, megakasztotta a vasúti­ forgalmat, a városokban le kellett állni a villa­mosforgalomnak, mert igen sok helyen az utcákat és tereket teljesen döntösé az ár. A franciák által megszállt német területek legnagyobb részén a föld­alatti kábelek is víz alá kerültek úgyhogy a hírközlő összeköttetés az egész világgal megszakadt. A Rajna vize­ egyetlen nap alatt közel öt cen­timéterrel­ emelkedett. Délnyugat-Németországban az eső­zés és az árvíz tegnap érte el a tető­pontot. Minden telefonforgalom és országúti forgalom megszűnt Német­ország délnyugati részében. t Wiltkhein nevű kis német­ város­kát egy méter magasságban ön­tötte el a megáradt patakok vize. A Neckar nevű kis folyócska közel harminc falut öntött el és zárt el tel­jesen a külvilágtól. Gyilkol a lavina Az árvizet okozó esőzés felhői Ausztria felé­ vonultak a­ tegnapi nap folyamán. A Duna több mellékfolyója a nagy esőzések következtében erő­sen megáradt. Felső-Ausztriában több majorság és gyártelep került teljesen víz alá. Az egyik felsőáilozosai patak elöntött egy baraktábort. A víz olyan irtózatos erővel ro­hanta meg a tábort, hogy a­, ot­taniak megmentésére még csak gondolni sem lehetett A víz azóta már lehúzódott, de a vastag iszap miatt csaknem megköze­líthetetlen a pataktábor és így a ha­lottak összeszedésére Csak akkor le­het gondolni, ha a nap már vala­mennyire felszám­totta az egykori da­­raktábor iszaptengerét. Az­ esőt hozó meleg légtömegek óriási lavinaomlásokat is előidéztek Ausztriában. Az ausztriai hegyek ide­jéről a hirtelen olvadás következtében megindultak az óriási jégtömbök, magukkal sodorva a tonnányi ,, szikladarabokat. Igen sok ember életét vesztette a lavinaomlások során, egy menedékház tíz főnyi személyze­tét eltemette egy lavina és csak több órás megfeszített munka után sikerült kiásniuk magukat. A völgyekben hó­fúvások keletkeztek, amelyek az utak a területek legnagyobb részén járha­tatlanná tették. A meleg, tengeri eredetű légörvé­nyek zöme most viharos nyugati széllel Kökép-Európát árasztotta el és gyorsan nyomul a­ keleti terüle­tek felé. Köld felöl hideg levegő tör Ír­ország és Anglia irányába és ez a légroham most elérte a La Manche csatornát. Londonba teg­nap­ a nyila fok alá süllyedt a­­hőmérséklet. Legnagyobb hide­get Skandináviában és Finnor­szágban mérték: Finnországban például mirtusz 25—30 fokot is elérte a tegnapi­ hideg, ugyan­akkor, a­mikor Magyarorsz­ágon 6 fok meleget mértek. A Dunántúl és a Duna—Tisza köze az a terület, amelyen a meleg és a hideg légáramlatok birkóznak ezek­ben a pillanatokban, a környező te­rületek e birkózás következtében „légkavarodás* állott elő s ezért esőt kaptak. A­­ hideg le­vegő, amely most Magyarország fölött igyekszik teret hódítani ma­gának, egy­ oldalmozdulattal az At­lanti-óceán felé tör, de a meteoro­lógusok remélik, hogy ez a hideg légörvény nem tudja megtörni a me­leg levegő urák­nál, úgy hogy a kö­zeli napokban némi kis lehűlés árán ugyan, de továbbra is­­ langyosabb időre számíthatunk. ■IJgg látszik, hogy a hideg levegő kidühöngi magát a közelkeleti területeken, így például Török­országban három napja sűrű ha­vazás dühöng, amelynek az az eredménye, hogy az országuta­kon a hó magassága elérte a két métert. Ugyanennek a hideg­­légörvénynek a hatása New York város eltemetése is. Tudvalevő, hogy New Yorkot há­rom nappal ezelőtt egy soha azelőtt nem tapasztalt hóvihar csaknem tel­jesen körülzárta. A hóostrom ered­ménye, számtalan haláleset. A new­­yorki polgármester vezetésével meg­indult mentési és hóeltakarítási mun­kálatok szünet nélkül tovább tarta­nak. A hóeltakarításra eddig mint­egy hatmillió dollárt költött • New York ■városa. m Csütörtök, 1948 január 1 Ez a komoly felszólítás nem tőlem ered, hanem derék rendőrségünktől, amely a különféle felesle­ges zajokkal szemben meg akarja óvni a közönsé­get. Hely is. Elvégre senki sem lopja a fülét, idegeit, jogunk van tehát mind­nyájunknak a nyugalom­hoz, a békés alváshoz, a csendhez. Én fütyülök a zajra. Évek óta fűrészgyár és balettiskola között lakom, fölöttemn­ egy mozgalmas család öt gyermeke rug­dossa a padlót, alattam autójavító üzemben pö­fögnek és durrognak a gépkocsik. Hozzájuk szok­tam már és szinte rosz­­szul esik, ám egyik-másik szünetelteti működését. Nem így francia kollé­gám, Jean Burdon regény­író, aki csak csendben . Csend tud ihleni és zsührohamo­­kat kapott, ha a szom­szédban hangosan zongo­ráztak és rádióztak. Mit csinál először az író: udvarias levelet írt, később szelíden átkopog­tatott a falon. Sajnos, ez­zel azt érte el, hogy attól kezdve a szomszédok is rugdosták a falat, sőt gramofont is vettek, ami aztán végleg felcsigázta monsieur Burdon agyon­tépázott idegeit. Kimerült szegény. — Ha zaj, akkor hát hadd legyen minél na­gyobb! — kiáltotta dühö­sen és elvágtatott egy hanglemezt gyártó céghez. Itt szépen lemezre vetette fel­­egy párisi pályaudvar tömény­ gsiteongasolt, amit legyen­­­ kor a mozdony sípol, a hordárok, rikkancsok és árusok ordibálnak, a fe­leség búcsúzik utazó fér­jétől és éles kazánkapár­c­solás hangzik minden­felől. Megrendelte egy re­pülőtér bősz lármáját ab­ban a pillanatban, ami­kor a hatmotoros gép berregni kezd, ugyanerre a lemezre a városi hely­őrség lőgyakorlatáb­ól is csináltatott felvétett, ágyú­­dörgéssel és golyószóról, kattogásával körítve. Jám­bor ember lévén, a sze­nátus teljes ülésének vi­haros hangorkánját és az atombomba robbanását egyelőre kikapcsolta a helyszíni közvetítésből. Ennyi is elég volt: _.S=s-Afi megálljatpM =» mosolygott és amikor a szomszédban ismét elkez­­d­ődött a hangzavar, Bar­don szintén megindította a gramofont és angyali kedvességgel sorra leját­szotta a lemezeket. Néme­lyiket kétszer is, a hatás kedvéért. Csoda történt! A szom­szédok rémülten rogytak össze, azóta lábujjhegyen járnak és még a suttogá­sukat sem hallani. Egy­szerűen megdermedtek a totális hanginváziótól. A bölcs regényíró ma már csendben kattogtathatja írógépét, bár azért gyen­géd figyelmeztetésként oly­kor le-lepergeti lemezeit. Elvégre mit lehet tudni: a szomszédokban az ör­dög hátha nem alszik? Az író ellenben annál inkább!­­ .. Szilveszter éjjelén a tsz újesztendőt meghirdető harangzúgásban ma minden igaz magyar szive lelkesebben dobban. Petőfi születésének 125-ik évfordulóján Tildy Zoltán köztársasági, elnök ,éjféli rádiószóza­tával köszönt ránk a Szabadság Év, a­­Stas márciusi forradalom és a sza­badságharc­­centenáriumi éve. ■ A Városokban és falvakban országszerte­ láthatók ma már azok a pla­kátok, amelyeket a centenáriumi ünnepségek előkészítő bizottsága készít­tetett. Égszínkék háttérből a kossuth­i Magyarország címere rajzolódik elénk, felette és alatta két évszám­nál: IS-­IS-—IV-VS. Minden túlzás nélkül elmondhatjuk, hogy plakát még soha nem­ szólt ily őszintén és lelkesett, szebb és igazabb mondanivalóival egész nemzethez, mint éppen ér,, amelyen a két évszámon kívül e­gyet­len sor szöveg sincs. Ez a falragasz művészi egyszerűségében is valóban híven fejezi ki: mit várhat nemzetünk a Szabadság Évtől ! A 48-as hagyományokban m­egújutadó önálló állami­ságunk nyugodtabb jövőjéért akarunk dolgozni, hogy sokat szenvedett népünk, amely — mint oly gyakran énekeljük Himnuszunkban, „meg­­bűnhődte már a múltat és jövendőt“, végre is megtalálja békéjét és bol­dogulását a napfényes ég alatt a szabad nemzetek családjában. Dús és termékeny lesz magyar alkotásokban az 1948-as esztendő, hiszen nincs egyetlen falu és méginkább nincs­­egyetlen város az ország­ban, amelynek társadalmát hónapok óta ne foglalkoztatta volna külön­böző építő tervek for­májában a centenáriumi év közelsége Ezeknek az ünnepségeknek legszebb értelme éppen abban nyilatkozik majd meg, hogy nem az ékes Szavak ellobbanó fénye mellett emlékezünk a száz év előtti eseményekre, hanem a tettek és cselekedetek erejével, népünk ja­vát szolgáló alkotásokban, örökítjük meg emlékezéseinket a száz év előtti nagy időkre. .. Szabadság Évben szinte szemünk előtt látjuk majd azt a sok hősi erőfeszítést, amelyben népünk, de elsősorban ifjúságunk a lélek erejével minőségi néppé akar fejlődni. És alig lesz falu az országban, amelynek lakossága körében egy-egy kis csoport, égőszemű, tennivágyó népük sorsával törődő magyarok munkájukba ne építsék be Berzsenyi Dánid hitét a magyarság megmaradásának egyetlen titkáról: „Nem sokaság, ha­nem Lélek és szabad nép tesz csuda dolgokat."1. ’ Petőf! születésének idő-ik évfordulóján, a kiskőrösi zsupfediles, bo­gárhátú viskóból mérhetetlen alkotóerő sugárzik szét Újév napján az or­szág minden tájára. Hívjuk és idézzük Petőfit, hogy a Szabadság Évben telkével betöltse a magyar világot. Kürtijei Elek: Újév napján az egész országban megkezdődő centenáriumi ünnepsé­gekbe a Kisgazda Párt is szívvel-lélekkel bekapcsolódott. A párt budapesti központjában megalakult a Kisgazda Párt centenáriumi ünnepi rendező­sége, amelynek egyik, feladata az lesz, hogy a kisgazdapárti szervezetek ünnepségeit összhangba hozzák az országos ünnepekkel, másrészt pedig megkönnyítsék a kisgazdapárti centenáriumi ünnepségek műsorának össze­állítását. ,i inim­iip iifmui ni o m .inMiUTv 111­­ ■ N­ e ■!'w w­ i »1 Milyen új fizetést kapnak a köztisztviselők lázári-től kezdve? Mennyi a köztisztviselők várakozási ideje Háromezer forint a legmagasabb járandóság A hivatalos lap mai­­száma több nagyfontosságú rendeletet közöl a közszolgálati alkalmazottak új járan­dósága ügyében, így az egyik rende­let megállapítja, hogy a közszolgálati alkalmazott járandósága az illetmény­többletadó levonása után nem halad­hatja meg a havi 3000 forintot. Ha több a járandóság, úgy a 3000 forin­tot meghaladó részt az illetékes tárca bevételi számlájára kell befizetni. Egy másik kormányrendelet meg­állapítja a közszolgálati alkalmazot­tak 1948 január 1-től esedékes, új il­letményeit. Az­ új státuszrendezés sze­rint az 1. fizetési osztály két fokoza­tában 1629­-1449 forint, II. o. 1177, Ill. 1161. a IV. lakáspénz osz­tál­y szerint 1017—783, V 729—567, VI. 615—466, VII. 501—376, VIII. 421—31­1, IX. 357—271, X. 321—249, XI. 285—231, XII. 201—421,­ VXIII. 243—199, XIV. osztályban 225—187, XV. 201—172 forint között változik a közszolgálati alkalmazottak új havi illetménye. A rendelet szabályozza a közszolgálati alkalmazottak vára­kozási idejét, amely fizetési osztá­lyonként és fokozatonként 1—3 év között, változik. Szociális szempont­ból az alsóbb fizetési osztályokban a várakozási idő csupán egy-két év. Lejárt a százezer forintos végkielégítések korszaka! — mondja Vas Zoltán Az első kúriabeli bankok ügyében a minisztertanács úgy határozott, hogy január 1-től kezdődően meg­történik valamennyi nagybanknál az államosítás. A miniszteretanácson kí­vül, a Gazdasági Főtanács és a há­romtagú bankállamosítási bizottság is foglalkozott má­ ezzel, a nagy hord­erejű problémával, amely döntő tal­lózást teremt a hitelélet frontján. A hármas bizottság ülésén szóba­­kerü­lt a személyi kérdések ügye is, azonban végleges döntés még nem történt, kivéve a Kereskedelmi Ban­kot, ahol, mint a Kis Újság már megírta, Sulyok Béla, az OTI vezér­­igazgatóhelyettese kerül vezetőként az intézet élére. Az is befejezett tény, hogy a Hitelbankot háromtagú bí­rót­tságs fogja irányítani. Tárgyalá­sok folynak még a Pesti Hazai, a Leszá­mítoló Bank és a többi elsőosztály­beli pénzintézet vezetői tisztségének betöltéséről. Miután a személyekben való megállapodások még egy étig elhúzódnak, az eddig kirendelt mi­niszteri biztosok működését — most értesülünk — január 31-ig a Gazda­sági Főtanács meghosszabbította. Természetesen újjá kell "alakítani majd a bankok igazgatósági és fel­ügyelő bizottságát is, miu­tn az ál­lamosítással kapcsolatosan megszű­nik a régi igazgatósági és felügyelő bizottsági tagok működése és cég­bejegyzése is Az elbocsátásra ke­rülő bankvezetők és főtisztviselők ugyanolyan végkielégítést­ kapnak, mint a legújabb kormányrendelet szerint a közalkalmazottak, vagyis maximálisan hat hónapi fizetést. Ezzel a problémával kapcsolatosan Véts Zoltán a Gazdasági Főtanács főtitkára a következőket mondotta munkatársunknak: — Szigorúan a rendelet által elő­írt intézkedésekhez kell, hogy tart­sák magukat a bankok. A százezer forintos, bankokat súlyosan terhelő végkielégítések kora lejárt és hat­hónapos végkielégítés a maximum, amit a bankok kifizethetnek. Az új bankvezetőknél pedig szigorúan ra­gaszkodunk a szakértelemhez. A de­mokráciának a köz érdekében első­rangú bankszakemberekre van szük­ség. Éppen ezért az új vezetők hat hónapi időtartamra kapják a meg­bízatást és ha nem felelnek meg, úgy ki kell cserélni őket. 1100 forint jutalom annak, aki 23-án, kedden d. u. 6 órakor a Keleti p. u. II. oszt várótermében kis f­ekete táskában felejtett részére értéktelen iratokat a Pa­r­l­a­m­e­n­t könyvüzlet, a­ Vécsey­ u. 5. alá visszajuttatja. A táskát megtarthatja i

Next