Kis Ujság, 1948. április (2. évfolyam, 75-100. szám)
1948-04-01 / 75. szám
Az országgyűlési könyvtár állományából törölve.Csütörtök, 1948 Április 1 Ma: Tanácsadó! Ára 60 fillér A Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt központi lapja Főszerkesztő: Dobi István — Felelős szerkesztő: Antalffy Gyula Megkezdődött a GYOSZ felszámolása Mit kívánnak a vendéglősök és a kávésok ? Az amerikai protestáns egyházak vezetői a kötelező katonai szolgálat bevezetése ellen Wallace: Az Egyesült államok biztonságát sahonnan sem fenyegeti veszély, legfelé Washingtonból A moszkvai rádió hírmagyarázója párhuzamot vont az 1938. évi müncheni egyezmény és az 1948. évi brüsszeli öthatalmi egyezmény között. A tények vizsgálata azt mutatja, hogy a nyugati hatalmak mostani politikája ugyanazokat a célokat követi, mint az 1938-as müncheni egyezmény. A lényeg tíz évvel ezelőtt az volt, hogy az összes agresszív európai erőkből tömböt kovácsoltak a Szovjetunió elleni harcra. Az Egyesült Államok, Anglia és Franciaország imperialista körei most meg akarják ismételni ezt a politikát egy agresszív európai blokk megteremtésével a Szovjetunió és ír népi demokráciák ellen. Ennek a tömbnek az alapját ismét a németországi imperialista elemeknek kell alkotniok, akikre most a nyugati övezetekben gondosan vigyáznak. ,A brüsszeli egyezmény fontos határkő a valóban müncheni politika kialakítása felé vezető úton. A brüsszeli öthatalmi szerződés nem a német imperializmus újjászületése elleni veszélyre irányul, hanem egészen másfélé, az európai demokratikus országok ellen. Ismét előrángatták a kommunista veszély kísértetét, hogy a nyugati únió irányítóinak igazi agresszív és antidemokratikus céljait leplezzék — állapította meg a moszkvai rádió. ' ■ ' ■ , *'■' ■ , Megütközést kelt Franco bevonása a Marshall-tervbe Az amerikai képviselőház kedden 119 szavazattal 52 ellenében egy módosító javaslatot fogadott el, amelynnk értelmében Spanyolországot is bevonják a Marshall-tervbe. Az a kísérlet, hogy Franco fasiszta országit is fel akarják venni a Marshallféle segélyben részesülő európai országok közé, nagy megütközést kelt a világ minden részén a demokratikus és haladó gondolkodású emberek körében. Magában Amerikában is bizonyos megdöbbenést váltott ki a képviselőház döntése és Isancson amerikai munkáspárti képviselő kijelentette, hogy ez a döntés meg fogja rázni az egész világot. Azt fogják mondani —hangúlyozta a képviselő — mi itt az amerikai képviselőházban keblünkre öleltük Franco Spanyolországának fasiszta kormányát. Valójában ez is történt, de Amerikában is tisztában vannak a helyzet fonák voltával. A kommentárok márúgy próbálják szépíteni a döntést, hogy megállapítják: Washingtonban kételkednek abban, hogy a képviselőház módosító javaslatát végleg jóváhagyják, miután a szenátus nem fogadott el ilyen módosítást. Londoni és párisi spanyol köztársasági körökben, valamint a száműzött spanyol monarchisták között is nagy megütközést keltett az a hír, hogy az amerikai képviselőház hozzájárult Franco Spanyolországának a Marshall-tervbe való bekapcsolásához. Wallace az amerikai harmadik párt elnökjelöltje az amerikai szenátus hadügyi bizottsága előtt kijelentette, hogy Truman elnök sorozásra irányuló javaslata az Egyesült Államok korlátlan támadási programjának egyik részét alkotja. Wallace azzal vádolta meg Truman kormányát, hogy szántszándékkal mesterséges válságot idéz fel, és ezzel a kongresszust és a népet belehajszolja az általános hadkötelezettség és újoncozás elfogadásába. Az amerikai nép gyűlöli a háborút — mondotta Wallace — mégis lépésről-lépésre a háborúra vezető útra hajtják. Az Egyesült Államok biztonságát sehonnan sem fenyegeti veszély, kivéve Washingtonból. A válság magában a háborús lázban rejlik, nem pedig az invázió igazi veszélyében. Katonai veszély nem fenyegeti nemzeti biztonságunkat. A kormány nem létező fenyegetést agyajt ki, hogy kierőszakolja a népszerűtlen törvényjavaslatok elfogadását. Az amerikai baptista, metodista, evangélikus és református egyházak vezetői egyébként kedden az amerikai szenátus hadügyi bizottsága előtt szót emeltek a kötelező katonai szolgálat bevezetése ellen. Harminc magyar képviselő jutott be a román nemzetgyűlésbe A vasárnapi romániai választásokról kiadott legújabb jelentés szerint az ideiglenes végeredmény a következő: több mint 8.400.000 választójogosultnak 91 százaléka szavazott és a leadott szavazatok 90,08 százaléka jutott a munkáspártokat, az Ekésfrontot, a nemzeti néppártot és a Magyar Népi Szövetséget magába foglaló népi demokratikus arcvonalra. A nemzetgyűlés 414 mandátuma közül a népi demokratikus arcvonal 405 mandátumot szerzett meg, a nemzeti liberális pártnak 7, a demokrata parasztpártnak pedig 2 mandátum jutott. A Magyar Népi Szövetség 41 képviselőjelöltje közül 30 jutott be az alkotmányoló nemzetgyűlésbe. Még a román ellenzéki liberális párt napilapja, a Drapelul is kiemeli, hogy a választások bebizonyították a román nép szociális érettségét. Az új parlament a parasztság, a munkásság és a középosztály érdekeit a demokrácia szellemében fogja képviselni. A Szovjet Tájékoztató Iroda a román választásokhoz fűzött kommentárjában megállapítja, hogy a román nép egységes frontban lépett fel és a választások eredménye is tanúsítja, mily szilárd a román nép elhatározása, hogy tovább is biztosítsa országa fejlődését a demokrácia és a haladás szellemében. Olasz fasiszta elemek tevékenysége a választási hadjáratban Mint a moszkvai rádió Rómából jelenti, az olaszországi fasiszta elemek nagy élénkséget tanúsítanak a Az egyház adja meg végre a magyar népnek a lelki nyugalmat Ortutay Gyula beszéde egy zempléni iskolaavatáson Ortutay Gyula kultuszminiszter nagyjelentőségű beszédet mondott kedden egy zemplén megyei kisközségben. Végardon, ahol a régi iskolát teljesen újjáépítették és 140 ezer forint költséggel kibővítették. A kultuszminiszter, aki Koczkás Gyula miniszteri osztályfőnök, a Tervhivatal kulturális osztálya vezetőjének kíséretében jelent meg az ünnepségen, amelyen a megye főispánja és a pártok képviselői is részt vettek, azzal kezdte beszédét, hogy egy új iskola vagy tanterem felépítése jelentéktelennek tetszene, ha nem győződtünk volna meg arról, hogy mennyivel könnyebb rombolni, mint építeni. Egy új tanterem felépítéséből is nagy tanulságot vonhatunk le és, ez különösen fontos Zemplén megyében, ahol egyes években 100.000 paraszt volt kénytelen kivándorolni, mert az akkori hatalom urai a szegény parasztoknak csak sírra való helyet tudtak adni. Ma a magyar demokrácia ellenségei Amerikában azoknak az unokáit lazítják, akik ezért voltak kénytelenek kivándorolni, s most szeretnék visszaállítani azt a régi úri Magyarországot, amely a magyar parasztság legértékesebb részének nem adott életlehetőséget. Ha ezekre mutat rá az iskola, jó munkát végzett. A miniszter ezután , hangoztatta hogy az újjáépített iskolát a katolikus egyház papja áldotta meg, és a nép hittel énekelte régi szép vallásos dalait. — Látni lehet ebből, mondta a miniszter, hogy . . . ■, a demokrácia hajlandó együttműködni se egyházzal és nem akarja a templomot az iskolával szembeállítani. A demokrácia már számtalanszor bebizonyította, hogy támogatni kívánja az egyházat. A demokrácia építette fel a templomokat, amelyeket a fasiszták leromboltak. Rá kell mutatnom arra is, és ezt mint kisgazdapárti miniszter és képviselő mondom, hogy ebben a munkában nagy részt vállaltak a kommunista falujárók. Mikor azonban a demokrácia minden téren nagy áldozatokat hozott az egyházért, elvárja, hogy az egyház is támogassa a demokráciát nagy építő munkájában. Az evangéliumból ki lehet olvasni a szociális igazságokat, de ki is kell onnan olvasni. Az egyház és a demokrácia között már megindultak a tárgyalások. — Nem a demokrácián múlik, hogy még mindig vannak súrlódások és félreértések. — Én tehát most azzal a kéréssel fordulok az egyház felé, adja meg végre a magyar népnek a lelki nyugalmat. Ne állítsa szembe a magyar nép demokratikus meggyőződését vallásosérzésével. Ezt várja a magyar nép egyházaitól a centenáris esztendőben. A kultuszminiszter nagyhatású beszéde után Úszta Gyula Zemplén megye főispánja beszélt az egybegyűltekhez. FELMONDTAK A GYOSZ összes tisztviselőinek Pénteken lemond az elnökség A legutóbbi iparvállatok államosítása feleslegessé tették a gyáripar legrégibb érdekképviseltét, a Magyar Gyáriparosok Országos Szövetségét, a GYOSZ-t. Bár az utolsó időben többféle elgondolás merült fel a GYOSZ átszervezésével kapcsolatosan, ezek a tervek az államosítás következtében, most meghiúsultak. Erre vezethető vissza, hogy a GYOSZ igazgatósága felmondott valamennyi alkalmazottjának. A GYOSZ elnöksége pénteken ülést tart, amelyen az elnökség tagjai bejelentik lemondásukat. A gyáriparosok érdekképviseletének több mint hatszáz tagja volt és miután ezeknek túlnyomó része száznál több munkavállalót foglalkoztatott, most államosításra kerültek és így az érdekképviseletnek alig maradt volna néhány tagja. választási hadjáratban. A rendőrség teljes támogatásával provokálják a lakosságot. Udinében például a rendőrség védte meg a fasiszta szónokot, aki gyalázta a partizánokat és dicsőítette Mussolinit. Ugyanakkor egy fasiszta csoport gránátokat dobott a tiltakozó tömeg közé, úgy hogy hét ember megsebesült. Perugiában és a bolognai járásban rendőri büntetőosztagokat szerveztek és a rendőrök véresre verték azokat a parasztokat, akik védelmezték jogukat, hogy a nagybirtokosok által parlagon hagyott földeket a maguk részére megműveljék. A rendőrök jogtalanul letartóztattak szakszervezeti vezetőket és falusi aktivistákat. A moszkvai rádió rámutat arra, hogy az amerikai imperialisták továbbra is nagy erőfeszítéseket tesznek, hogy befolyásolják az olaszországi választásokat és kényszerítsék az olaszokat, hogy úgy szavazzanak, ahogyan az a tengerentúli bankároknak tetszik. Céljuk elérése érdekében nem válogatnak az eszközökben. Truman elnök vatikáni különmegbízottja, Taylor repülőgépen Páriába utazott és nyilvánvaló, hogy sietős küldetése összefüggésben van az olaszországi választásokkal. Hír szerint Taylornak kell egybehangolnia, az olaszországi amerikai diplomatáknak, a katolikus egyháznak és a de Gasperi mögött álló politikai pártnak a választásokkal kapcsolatos működését. Bogomolov beszéde a genfi sajtóügyi konferencián A sajtó és tájékoztatás szabadságáról tárgyaló genfi értekezlet genfi ülésén Bogomolov szovjet kiküldött mondott nagy beszédet. Hangsúlyozta, hogy a polgári államokban nincs igazi sajtószabadság és az értekezlet sokat tehetne, hogy véget vessen annak a veszedelmes háborús hírverésnek, amelyet a fasizmus maradványai űznek a nemzetközi helyzet még bonyolultabbá tételére. Bírálta az amerikai és angol sajtóviszonyokat, ahol a tőkések irányítják a sajtót. Bogomolov ezután adatokkal bizonyította, hogy a Szovjetunióbanszabad a sajtó. Végül mindenkit felhívott, küzdjön az újabb világháborúra uszító sajtó ellen, hogy meg lehessen szilárdítani a baráti kapcsolatokat minden nép között. Anglia és Amerika stratégiai bázissá akarják kiépíteni Palesztinát A Biztonsági Tanács kedd esti ülésén Austin, Amerika delegátusa, felhívást intézett a zsidókhoz és az arabokhoz, hogy kössenek fegyverszünetet és azt ajánlotta, hívják össze az UNO rendkívüli közgyűlését Palesztina ügyével kapcsolatban. Kijelentette, hogy Palesztinának ideiglenes gyámságra van szüksége. Gromiko szovjet delegátus hoszszabb beszédben tiltakozott az amerikai javaslatok ellen. Kijelentette, hogy nem járul hozzá a közgyűlés összehívásához és már elvben is visszautasítja a gyámsági közigazgatás fenntartását. Gromiko hangsúlyozta, továbbra is kitart ama követelése mellett, hogy Palesztinát fel kell osztani és hangsúlyozta, hogy ez békés módon is lehetséges. Ha a felosztás nem történik meg, ezért egyedül az Egyesült Államok felelősek. Az ideiglenes gondnokságra vonatkozó amerikai javaslat — mondotta Gromiko — nem szolgál más célt, mint hogy elkendőzze Amerika és Anglia igazi szándékát, azt, hogy Palesztinát stratégiai bázissá építsék ki.