Kis Ujság, 1948. május (2. évfolyam, 101-122. szám)

1948-05-01 / 101. szám

1 Szombat, 1948 május 1 Hogy élt a százéves Brassai Egy századig élt Brassai Samu, a kolozsvári egyetem tanára, aki a tizenkilencedik századot végigélte, az egész ország ismerőse és kedvence volt, tudása és tréfái révén.-Ő igazán feltárta a hosszú élet fokát, mert folyton szereplő, nyílt életet foly­tató legényember­ volt haláláig, r­égi erdélyi szokás szerint háromféle ét­kezésre osztotta a napot, ebéd (ez volt a reggeli), aztán délben a dél­ebéd és este hét órakor az estebéd (a mai vacsora). Reggel és este bő­ségesen evett, délebéd idején, ha volt, valami süteményt vagy egy ka­réj kenyeret. Ez volt , a délebédje tizenkét és egy óra között, de ezzel is sietett, hogy érkezése legyen lap­olvasásra. A nyugateurópai országok nagy újságait járatta, de előfizetője volt Európa összes számottevő hu­moros lapjainak is. Reggel és este mindig húst evett, különösen a vad­húst szerelte legjobban. És küküllő­­menti bort ivott, nem sokat, csak amennyi jólesett. Kávét sohasem ivott, ártalmasnak tartotta. Ehelyett i­ey­ két kanál fenyőmézet fogyasz­tott. Amikor két orvos felkereste, hogy megkérdezze: Brassai bácsi doh­ány­­zik-e vagy sem, szobáját füstfelhő borította. Szabadban sohasem do­hányzott, ellenben otthon büszke volt pipáira, amelyeket egyetlenegy nap se pihentetett. Mindig szolgálatban volt valamelyik. Egész nap nem igen ért rá, mert tanított és dolgozott, csak este kilenc órakor kezdődött meg házánál vagy máshol a nap el­telt munkaidejének kedélyes befeje­zése a pipázással. Zenetársaságot szervezett és ha ...ám­­ova nem men­tek, Brassai itt megszólalt minden­féle hangszer. Zeneimádó volt. Ő maga is tervbe vette egy zongora készítését, de csak nyolcvanéves kora után ért rá ezt megvalósítani. Sokszor mondotta is, hogy a hosszú élet egyik titka a vidámság. De volt még egy más „orvossága“ is (mint ő nevezte) életének: ez volt a napi mozgás. Annyi időt mindig MI A HOSSZÚ ÉLET TITKA ? (4) A rendszeres munka és a jó kedély — Ellentétes vélemények a dohányzásról és a bán­vásról Mi határozza meg az életkort és mi a hosszú élet titkot Sokan azt mondják, hogy a hosszú élet teljesen egyéni, mások viszont azt állítják, hogy az­ élet éveit is éppen úgy ör­ökli az ember, mint bármi mást. Tehát hosszú életű szülőknek hosszú életjű a gyermeke. Az bizonyos, hogy az­ egészség meghatározza az életet, azonban hányszor éppen az erőtelje­sebb ember fejezi be sokkal hanta­­sabb földi pályafutását, mint a­­ gyengébb. Az emberi test gépezete vájjon akkor erősebb, ha igen ügye­lünk rá , vagy hamarább tönkre- ts­sszü­k, ha mirent­jük ? Ezekre a kérdésekre akkor kapjuk meg a tő­kéjéig választ, ha megnézzük, hogy ki a, hosszú kictit ember, mert csak a hosszú étet tárja fel a hosszú élet itj­át Az bizonyos, hogy a rendszeres munka a hosszú élet egyik kelléke, mert a dologtalanság éppen úgy csökkenti a szervezet ellenálló erejét, mint a folytonos túlfeszített munka. A kímélet egyúttal gyengítés is. A kar, ha nem foglalkozatjuk, a láb, ha nem járunk, lassan elsorvad. A szem kímélése azt jelentené, hogy látásunk fokozatosan teljesen elgyen­gül. A régi világban a földalatti sö­tét börtönökből a rabok tíz éven túl világtalanul távoztak. Az olyan be­lesnek, aki évekig ágyhoz van kötve, amikor végre felkel, újra járni kel­lett tanulnia. Ebből az következik, hogy igenis a rendszeres napi munka az élet meghosszabbítója. Aki máról­­holnapra, változtat megszokott éte­lén. nign találja helyét és megren­dül az­ egészsége is. Tudósok és pásztorok Mégis kik hát a hosszúéletű embe­rek és hogyan élnek? A világkimu­­tatás szerint a tudósok és a pásztor­­emberek a leghosszabb életűek. Igen, mert folyton munkálkodnak, anél­kül, hogy teljesen e­­rőtlenednének, végképpen pimafü­lnépek. Ezután következnek a más szellemi foglalko­zások és a mezőgazdaságban foglala- tozkodók.­­ Az átlagos hatvan-hatvanöt év mel­lett Hatagoras 99, Wundt 89, Met­ternich 8­5, Michel Angelo 89, Verdi 87, Voltaire 81, Anakreon 85, Goethe 83, Tolsztoj 82, Strauss 81 évet élt. Magyarországon nagy tudósunk, Brassói Samu ie6, a költő Lévai József 93, nyughatatlan politikusunk, a legifjabb Pázmándy Dénes 8­­ éves korában halt meg. És Kossuth La­jos, aki fellépésétől kezdve tanult, dolgozott, a legküzdelmesebb és leg­páratlanabb szellemi munkát vé­gezte, 92 éves korában fejezte be földi étetét. Kossuth utolsó napjáig foglalatoskodott és ha tekintet­b, vesszük óriási levelezését, aztán azt a rengeteg látogatót, igazán azt kér­dezhetjük, hogy mikor volt még ideje munkára, szakított, ha máskor nem lehetett, akkor késő este, hogy mindennap legalább ötezer lépést legyen. Csak kilencven év után csökkentette napi mozgását háromezer lépé­sre. De ez nem egyszerű séta volt. Barátait, is­merőseit vitára hívta és séta közben tárgyalták és vitatták m­eg a tisztá­zásra váró eszméket. A hosszasabb utakra, az egésznapos kirándulásokra is pontosan ott volt Brassai bácsi a találkozón. Egy gyap­úterítő, amely­­re leheveredett, vagy ha eső volt, manára terítette és egy d­emózsiás tarisznya volt a felszerelése még ak­kor is, ha valamely zenei eseményre Parisba utazott A legifjabb Prizmámig Dénes vál­tozatos életében is voltak a napnak egyforma részei. (I is koránkelő és kisenfekvő volt és akár Moszkvá­ban, Parisban, Londonban szolgált, a reggeli és esti megszokott nya­og­lásai nem maradtak el. Pázmándy elhagyta a dohányzást, de a borivás­­ról nem mondott le haldiást, mint mondotta.­­..ám is emlékszik, hok­imkor ivott vizet. Mégis megmaradt aggkorában is fürgén járó embernek, bár bicegett Sze­ntmártoni Radó go­lyója miatt, amelyet ír­ század előtt a lábába lőtt. „Azóta tudom és ér­zem csak az időjárást“ — mondotta Dénes bácsi ősszel é­s tavasszal idő­változáskor. Hosszú életét az izgal­makkal teli esztendőknek, a mozgás­nak és a bornak tulajdoniotta. Bábnán Laci,­ aki ugyancsak fehér hajjal járta a budai hegyvidéket, a laháni borméréseket és állandóan doh­ányzott, a hosszú élet titkáról beszélgetve azt mondotta, hogy címek csak cávoll­ntvs orvosa van, amely­­ivel, ha nek­i rendelkezünk, akkor végünk van. Ez pedig a laa'ért­. Anonymus VALLOTT a rajzszög és a cédula tanulságos mese az óvatos mérnökről, akinek azon­ban túllá­t az eszén a még­óvatosabb iparművésznő Régi jogászok mondják, hogy mi­lyen nehéz helyzetben van a bíró, amikor gyermektartási per kerül eléjük. A régiek még emlékeznek arra az adomaszerű perre, amely egy gyermektartási ügy keretében játszódott le. A panaszos egy fiatal leány volt, tapasztalatlan és naiv, aféle „falusi kislány Pesten" Jó­­vagy rossz! sorsa összehozta egy jóképű fiatalemberrel. A barátság­nak azután következményei lettek Természetesen az udvarló — ahogy ez már gyakran szokás —, többé nem mutatkozott, mire a leány pert indított ellene. Elment egy ügyvéd­hez. Csak annyit tudott mondani, hogy az apát B. Sándornak hívják A rendőri nyilvántartóból kiderült hogy egy ismert divatárukereskedő­­vel azonos. Az ..apa“ meg is jelent a perfelvételi tárgyaláson s nagy meglepetésre egy 79 esztendős öreg bácsi állt a bírói emelvény elé mo­solyogva, szerényen, csak annyit jegyzett m­­gr — Nem tévedett a hölgy? .. . Az ügy folytatása az lett, hogy az ügyész a divatke­resk­­edő fiát - aki hasonló nevű volt —, citáltat!» be a bírósági«. A leány nem ismerte fel benne gyermekének atyját, — honnan vette ezt a nevet? — tette fel a bíró az anyának a kér­dést. A leány pár pillanatig hallgatott, azután így válaszolt: — Kérem egyszer olvastam a fe­hérneműjén a nevet. Kiderült, hogy az ingkészítő di­vatárus cég nevét jelölte meg a leányanya gyermekének atyjául. Tagadom, tagadom, tagadom Most, ha nem is egészen azonos, de mindenesetre nehéz helyzetben volt a bíró, amikor egy ip­arművész­­nő gyermektartási keresetét tár­gyalta.­­.. M havi 400 forint gyer­mektartás­­megítélését kérte K. Jenő mérnökkel szemben. Előadta, hogy huzamosabb időn át benső barátság­ban állott a mérnökkel, az gyem­e­kének születése után szakított vele és most nem hajlandó a gyermek eltartásáról gondoskodni. Az állítólagos apa kézzel-lábbal tiltakozott a kereset ellen Beis­merte, hogy hébe-hóba találkozott a leánnyal, de közöttük az ismeretsé­gen kívül semmi sem történt Kérte a kereset elutasítását A tanúk — akiket a mérnök állított a bíróság elé — egytől-egyig azt hangoztatták, hogy abban a villában, amelyben az alperes lakott, a nő sohasem for­dult meg, sőt nőgyűlölőnek ismerték a mérnököt, aki kizárólag munká­jának és a tudományos búvárkodás­nak szentelte életét Mint a vígjátékokban, vagy a fan­tasztikus regényekben szokott tör­ténni, az anya keresetének a sorsát egy rajzszög és egy kis cédula dön­tötte el. Amikor már minden veszve volt és úgy látszot, hogy a leány­anya semmit sem tud bizonyítani, a bíróság vérese per­vivizsgálatot rendelt el: ez is a felperes ellen bizonyított, a vizsgáin­ nem igazolta a leány áll­atárait. És a bíróság mégis perdön­tőnek találta a felperesnek az ez­után követő bejelentését és megítélte a tartasd!fal­­sét. A mérnök egészen titokzatos módon kezelte ügyfelemét. Percnyi pontosságot követelt tőle a randevú­zásokkor A mérnök villájában ilyenkor soha nem volt senki. A felperesnek már régen gyanús volt a mérnök viselkedése és alibit akart magának szerezni éppen ilyen eshe­tőségre. Knél most be is következett. Az utóbbi időben bizonyos elhidegü­­lést és szakításra való hajlamot is tapasztalt barát­jánál, ami fokozot­tabb mértékben elővigyázatossá tette a leányt. Egy alkalommal egy kis cédulát irt, amelyet rajzszegnél erő­sített a rekn­mié hátsó támlájára. A cédulán néhány sorban szemrehá­­nyást tett barátjának, hogy a világ elött elbújtatja, holott neki már többizben házasságot ígért és kö­zölte azt is, hogy éppen barátjának viselkedése indíttatta arra, hogy ibm­ódon bizonyítsa, hogy a mér­nök villájának gyakori vendége volt A bíróság a­ bejelentés után elteti­­delti a helyszíni szemlét és kiszállt a mérnök villájába. A lakásban megtalálták a rekamiét és a reko­­nk­én megm­­állik a rajzszeggel oda­erősített cédulát... Az alperes ezek után kénytelen volt beismerni, hogy azért tagadott mert a következményektől szüretett volna szabadulni, mire a bíróság a­ leány igényének helyt adott és megítélte a havi 1C0 forintos kereseti összeget. M. S. Az áruló cédula Az történt ugyanis, hogy a felpe­res ügyvédje rendkívül érdekes in­dítványt terjesztett a bíróság elé. — Ügyfelem ma reggel közölte velem egy rendkívül érdekes és talán semmitmondó visszaemlékezé­ Összeket­t bizottság jött létre Kecskeméten a Független Kisgazda Párt és a MKP között A Magyar Kommunista Párt és a Független Kisgazda Párt kecskeméti­­szervezetei érintkezésbe léptek egy­mással egy állandó összekötő bizott­ság létesítése érdekében. A két párt képviselői egyhangúlag arra az állás­pontra helyezkedtek, hogy halasztha­tatlanul sürgős a Függetlenségi Front pártjai között az eddiginél szorosabb együttműködés létrehozása­. Ez az együttműködés Kecskeméten elsősor­ban a város és környéke dolgozó parasztságának gazdasági és szociális felemelését kell, hogy szolgálja. Elhatározták a két párt között há­rom-három tagból, egy, hetenként ülésező összekötő bizottság létrehozá­sát, melynek feladata az lesz, hogy Kecskemét város politikai, gazdasági és kulturális­­életének előmozdítására összhangot teremtsen a pártok között. ­ Két új bélyeg: A «Lánchidas» és a «Fel­alálós» A posta vezér­igazgatóság május kö­zepén új bélyegeket hoz forgalomba Az egyik bélyeget a Lánchíd javasa blokk alakban adják ki és a kétforin­tos névértékhez 1S forint felár jön így ez az egy hétvég húsz forintba fog kerülni Miután azonban csak 25.000 darabot nyomnak belőle — máris igen nagy az érdeklődés bélyeggyűjtő körökben és egyes helyeken már a kétszereséért eladhatják azok akik­nek joguk van egy darabot jegyezni: a bélyeggyűjtő egyesületek tagjainak. Ezzel egyidejűleg jelenik meg a fel­fedezők és feltalálók megemlékezé­sére kiadott sorozat, amely Guten­­bergtől Poppoig és Morcomig tíz je­lentős felfedező és feltaláló, egy egy találmányát vagy felfedező útját mu­tatja be az illető arcképével. Ez a so­rozat korlátlan mennyiségben kerül forgalomba és sorozatonkint egy fo­rint 18 fillér lesz az ára. A májusi gyűrűs nap­fogyatkozás­ és a föld alakja Érdekes számításokat végeznek május 8-án Newyork, április 30 (Associated Press) Május 8-án a Csendes-óceán vidékén napfogyatko­­zás lesz látható. Az amerikai országos földrajzi társaság a napfogyatkozás megfigyelésétől a Föld alakjának pontosabb megállapítását várja, ami­nek viszont az lesz a következménye, hogy a földgolyó felületén bármely kívánt pont helymegállapításának hibahatárát az eddigi 500 méterről 50 méter alá szorítják. . A megfigyeléseket a fogyatkozás sávjába eső hét állomásról végzik. A Hold árnyéka először Burmánál éri a Földet és 8500 kilométerrel távo­labb, az Aleuti-szigeteknél ér véget, 5 órával később , és egy nappal korábban. Az árnyék ugyanis május 9-én éri el a Földet Burmában, de áthalad a nemzetközi idővonalon, úgy hogy az Aleuti-szigeteken még csak május 8-ika lesz, mikor véget ér a fogyatkozás. Két megfigyelő­­ állomáson, a ja­­páni Hokkai­dóban és Koreában a napfogyatkozásnál végzett méréseket arra használják fel, hogy megállapít­sák a Holdnak a fogyatkozás alatt a Földtől való pontos távolságát. A háromszögelésből adódó érték előre­láthatólag 384.000 kilométer körül lesz. Ismerve ezt a távolságot, a napfogyatkozás kezdetének és végé­nek pontos idejét, a Hold árnyéká­nak és a Föld keringésének sebessé­gét, továbbá a fény terjedési sebes­ségét, ezekből az adatokból , egész egyszerűen a pontosait kiszámítható a Bold alakra. Egyébként a május 8-i napfogyat­kozás gyűrűs lesz, ami antrylt jelent, hogy a Hold nem takarja el teljesen a napkorongot s a holdtányér körül a nap tüzes gyűr­űként lesz látható. A legdrágább ország: Franco Spanyolországa 120 forntos szén, 7 forintos kenyér és 1500 forntos „o­lcsó" férfiruha „Franco Spanyolországit a világ leg­drágább országa, az az ország, ahol a megélhetés a legnehezebb" — ezt a megállapítást nem valami Ica oldali megfigyelő teszi, hanem egy amerikai újságíró, az International Seats Ser­vice madridi tudósítója, aki hosszú cikkben számol be amerikai lapok ha­sábjain arról a válságos gazdasági helyzetről, amelybe a fasiszta, rendszer juttatta Spanyolországot. Megírja az amerikai újságíró, hogy egy kétszobás modern lakás bére Madridban vagy Barcelonában legkevesebb 75 font ha­vonta, ami a hivatalos árfolyamra át­számítva 400 forintnak felel meg. Még drágább a bútor. Egy egyszerű háló­szoba-berendezés ára magyar pénzben körülbelül 25 ezer forint. Egy jó rádiókészülék 100 angol fontba, vagyis 3000 forintba kerül. Amerika és Anglia nagymennyiségű és jó minőségű gyapjúszövetet impor­tál Spanyolországba, olcsó áron. En­nek ellenére egy egyszerű férfiruha Madridban ,31 angol fontba vagyis 1500 forintba kerül, a legközönsége­sebb konfektiós kivitelben. A legkö­zönségesebb férficipő párja 7 és fél font, tehát 350 forint. A női öltözkö­dés még drágább, mint a férfiak öltöz­ködése. Rendkívül drága a szén. Tonnája 25 fontba kerül, vagyis a mi pén­zünkben , kifejezve egy mázsa szén ára körülbelül fid forint. Ugyan­­ 'annyiba kerül' a tűzifa is. Az autó­tartás Spanyolországban nagyobb fényűzés, mint bárhol a világon. Egy angol vagy amerikai au­tó, amelynek bárhol másutt ezer font az ára. Spanyolországba ötezer fontba kerül, vagyis 20 ezer forintba és 10 90 vagy 15 éves régi kocsikért fizet­nek 90 ezer—100 ezer forintot. A spanyol gazdasági válságot azonban az élelmiszerek ára jellemzi a­ legjobban. Az olaj hazájában egy liter főzőolaj ára 92 forint. A tojás tucatja 40 forint, egy kiló marhahús egy angol fontba, vagyis 40 forintba kerül, egy kiló krumpli ára körül­belül 4 forint és a jegyekre kiszol­­gáltatott fekete kenyér ára kilónként 3 silling, vagyis magyar pénzb­en 7 forint. Egy kiló kávé 200 forint. A legnagyobb fényűzés azonban a cu­kor, amelynek kilójáért 42 forintot kell fizetni. Egy doboz szardínia 14 forint — vagyis kétszer olyan drága, mint nálunk — ho­ott köztudomású, hogy Spanyolország a szardínia-ha­lászat hazája. Mindebből kitűnik, hogy Franco­­Spanyolországa egyáltalában nem tartozik a földi paradicsomok közé, még azoknak a részére sent, akiknek a zsebe tele van pénzzel. A dolgozók számára viszont egészen elviselhetet­­len a gazdasági helyzet. Rádió Műsor Május 2. vasárnap. BUDAPEST I. 7: Reggeli zene. — Közben: Naptár. — 8: Hírek. Műsorismertetés. — 8.29: Magyar karmű.8.36: Közvetítés a Vas­ utcai Protes­táns Helyőrségi templomból. — 9: Római katolikus vallásos félóra a stúdióból. — 9.36: Evangélikus vallásos félóra a Stúdió­ból. — 16: Református istentisztelet­ közve­­tilése a­ Kálvin-téri ref. templomból. — II: Képek, szobrok, rajzok. — 11.15: A magyar Rádió virginálja. — 12: Déli harangsze­­lünk. - 12.15: Anyák öt perce. — 12.20: ,,Negyedóra az Arany Angyalban.“ — 12.33: ..Szomszédnépek kórusai.— 13: A readingi­­egyház balladája. — 13.20:­­Jazzegyüttes.­­- 14: Hírek. — 14.18: Ünnepi hangtejve/­ek — 15: Nagy elbeszélők. — 15.20: Ének és zene — 15.45: Vasárnapi krónika. — 11­:­­ligámzene. 17: Hírek. — 17.16: Magyar Parnasszus. — 18: Ünnepi levelek. — 18.20: Magyarország—Ausztria nemzetek közötti labd­arúgómérkőzés II. félidejének közvetí­tése a bécsi Práter Stadionból — 18.55: A Falu Hangja. — 28: Hírek. Sporthírek. 20.20: Ik­rek és krónika oroszul. — 21.30: ..Zengő zene — színes szó májusban.“ — 21: A rádió hangja. •— 21.18: Sporteredmé­­nyek­ — 21.26: Hanglemezek. — 21.46: Rá­dióankét. — 22: Hírek. Sporthírek. Mit hallunk holnp? — 22.30. ..Mozart-művek... — 23: Jazzegyüttes. — 24: Hírek. — 6.16: Ilitek és krónika franciául. — 0.20: Hírek és krónika angolul BUDAPEST H.­ft től 13-ig: Vasárnapi muzsika. — Köz­­­ben: 18 től 11-ig: Fejtörő séta Zepopotám­iá­­ban. — 17: Ötórai téa. — II: Magyarország —Ausztria nemzetek közötti labdahrúgómér­­kőzés II. félidejének közvetítése a bécsi Práter Stúdióból. - 18.20: Képszerű dalla­mig. — 19.40. ..Zöngő zene — színes szó májusban.­ — 20.30: Könyvszemle. — 21: Hírek — 21.15: Tánczene. — 22-15: Ka­­naramuzsika. Május 3. hétfő BUDAPEST I. 5.38: Hajnali muzsika. — 6.31­: Fiji urál­é. — 6.45: Reggeli torna. - 7: Hírek. Műsor­ismertetés. — 7.20: Reggeli zene. — Köz­­ösen: Naptár — 8: Háztartási tanácsadó. — 8.15: Zenés kalendárium. — 9: Délelőtti mu­zsika. — 9.55: Áttelepítési Kormánybiztos­­ság. - 10: Hírek. — 12: Dőli harangszó. Ik­rek. — 12.15: .,Asztali muzsika*’. — 13: Victor Hugó és a szerzői jog. — 13.15: ,,Népek zenéje“. — 14: Hírek. — 14.16: Oroszok a magyar szabadságharcról. — 14.20: „Mindenki muzsikája“. — 15: Rádió­­iskola. — 15.55: Műsorismertetés. — 18: Kalandozások a zenetörténetben. — 16.40: Petőfi kora. — 17: Hírek. — 17.10: Magyar Hadifogoly Híradó. — 17.15: Az elmúlt hó­nap története. — 18. ..Lapzárta előtt“. — 18.45: Szív küldi szívnek szívesen. —­ 19.30: A Falu Hangja. — 20: Hírek. Sporthírek. — 20.29: Krónika oroszul — 20.38. ..Ma­gyar muzsika­. — 21.36: Hangos Híradó. — 21.55: Olimpiai híradó. — 22: Hírek. Mit hallunk holnap? — 22.25: Magyar nóták. — 22.60: Vöröskereszt — 22.55: Magyar Hadi­fogoly Híradó. — 23: Prágai színház. — 23.28: Hanglemezek. — 24: Ikrek. — 0.10:­­Krónika franciául. — 6.20: Krónika angolul. — 0.30: Hírek eszperantóul. BUDAPEST II. 17: Ötórai tea. — 18: Ilidy Mária hegedül. — 18.35: Könnyű dallamok. — 111: N­ői szem­mel .. . nős­­­ülnek — 19.30: Hanglemez.— ifu­.45: Közellátási negyedóra. — 20: A Falu Hangja. — 20.15: Szalonzene. — 26.30: A rádió szabadegyeteme. — 21: Hírek. — 21.15: Mi történik a világgazdaságban. — 21.36: Tánczene. — 22.30: Kamaramuzsika. Május 4. kedd BUDAPEST I. 5.36: Hajnali muzsika. — 6.30: Falurádió. — 0.45: Reggeli tork­a. — 7: Hírek. Műsor­ismertetés. -- 7.20: Reggeli nette. — Közben: Naptár. — 8: Pjotr Szemjonov, orosz uta­zó. — 8.15: Operarész­letek. — 9: A Postás­­zenekar játszik. — 9.65: Áttelepítési Ko­r­­mánybiztoss.g. — 10: Hírek. — 12: Déli harangszó. Hírek. 12.15: Vadas Nelli zongo­rázik. — 13: A regény születése. — 13.15: Jazz. — 14: Ilírek. — 14.10: A magyar öt­vösművészet az Árpádok koráig. — 14.25: Ifjúsági Énekkarok. — 15: Rádióiskola. — 15.55: Műsorismertetés. — 16: Az első lovas­nomádok Magyarországon. — 16.20: Lukits Milos kalandjai. — 16.45: Hanglemez. — 17: Ilirek.­­ 17.13: Magyar Hadifogoly Híradó. — 17.15: Vöröskereszt. — 17.30: Szív küldi szívnek szívesen — 18.15: Mit üzen a rá­dió­.— 18.45: Hangos Híradó. — 10: Hang­lemezek. -- 19.40:­­ Szép Heléna­. — 19.20: Hírek. Sporthírek. — 21.20: Ikrek és kró­nika oroszul. — 23: Hírek. Mit hallunk hol­nap? — 23.29: Cigányzene. — 23.50: Mozart: D-dúr Szimfónia -- 24: Hírek. — 0.10: Kró­nika franciául. — 0.20: Krónika angolul. BUDAPEST II. 17: Olórai tea. — 18: Világhiradó. — 18.20: Dalnok Lajos orgonái. — 18.56: Ma­gyar nóták. — 19.30: Korunk zenéje. — 29.30: A rádió szabadegyeteme. — 21: Hí­rek. — 21.1­5: Hangos híradó. — 21.30: A házi­ együttes játszik. — 22.30: Művészleme­zek. AKIT NEM LEHET FELAKASZTANI Angliában egy halálraítélt kegye­lemből életfogytiglani fegyházat ka­pott, mert az akasztásnál túlságosan szenvedett volna. Az elítélt, egy 35 éves rikkancs, féltékenységből agyon­lőtte 29 éves feleségét s ugyanakkor öngyilkosságot kísérelt meg, ami azonban nem sikerült, s a lövedék csak állkapcsát zúzta szét Hivatalos orvosi vélemény szerint a több he­lyen eltört s ezüstszálakkal összefo­gott állkapocs nem bírná ki a kö­telet, felcsúszna az arcon és ember­telen fájdalmat okozna a delikvens­nek. Ez az első eset, hogy­ Angliában ilyen okból eltekintettek az akasz­tástól.

Next