Kis Ujság, 1948. október (2. évfolyam, 226-252. szám)
1948-10-08 / 232. szám
A magyar rádió kettős nagy műsortervét október 20-áig nyújtja be a Tervhivatalhoz. Elsősorban a magyar falvakhoz szóló műsort egészítik ki. Új nagy vágókocsi áll munkába, amely a helyszínen veszi hanglemezre és „vágja be“ az előadandó műsoranyagot. Így az országot a rédióriporterek minden irányban felkeresik. Részletes tervet dolgoznak ki az egyes tájak, városok, falvasfó és termelési központok „feltérképezésére“. Ezeket „Az Ismeretlen Ország" címen felvett úgynevezett „örökbecsű“ riportokat többször műsorra tűzik. Az eddig is széles műsortervvel dolgozó Falurádió előadását a paraszti életrendhez képest reggel és este változó időben közvetítik. A két műsor elnevezése is megváltozik. Budapest I. adását „Nemzeti Műsor“, Budapest II adását pedig „Országos Műsor“ elnevezéssel közvetítik. A második műsor adási idejét és színvonalát egyaránt emelik. Az irodalmi és zenei osztály az első héten az első műsorba iktatott adást a következő héten másik műsorban automatikusan megismétli. A kettős műsor bevezetésével a súlypont este1—10 óra közé esik, ekkor hangzik el a teljesen újszerű rádiózsűrnál. A kettős nagyműsor megindulásával egyidejűleg külön esemény-játék osztályt és varietéosztályt — szórakoztató, könnyű- műsorosztályt — szerveznek. A Tervhivatalhoz beküldött műsorterv újításaiból kiemelkedik többek között „A hét vendége“, melynek keretében valamely kiváló közéleti szereplő nyilatkozik a hét legidőszerűbb kérdéseiről. Bevezetnek még nyilvános kérdés-feleletjátékot is, amely a nagyközönség előtt zajlik le, a játékot azonnal díjazzák. Műtrágya felhasználási versenyre hívta ki a borsodi parasz Miskolcon összevont értekezletet tartott Borsod, Heves, Abaúj és Zemplén vármegyék vármegyei versenybizottsága. Az értekezleten Borsod megyéből 20 község külön is képviseltette magát. A borsodmegyeiek megállapították, hogy a megyében vetőszántási, műtrágya felhasználási, magtisztítási és csávázási, ősziárpa vetési, szöszösbükkönyös réz-vetési, traktorszántási, kukoriaszár betakarítási, silózási és szerződéses termelési verseny folyik." A borsod megyei versenybizottság a vármegye dolgozó parasztságának mága hevesieket nevében megállapította, hogy a műtrágyahasnyílat jelentős módon emeli a terméshozamot és megsokszorozza a dolgozó parasztok munkásainak eredményét, ezért műtrágya felhasználási versenyre hívta ki Heves megye dolgozó parasztságát. A hevesiek e kihívást elfogadták, és tekintettel arra, hogy mezőgazdaságunk korszerűsítésében döntő szerep vár a gépi munkára, Heves vármegye versenybizottsága a megye dolgozó parasztságának nevében traktorszántási versenyre hívta ki az ország valamennyi vármegyéjének dolgozó parasztságát. Pipavásárlási láz tört ki *Magyarországon Sok a jó pipa — Karácsonyra jófajta pipadohány kerül forgalomba A Budapesten megtartott nemzetközi orvoskongresszus ideje alatt hírneves belgyógyászok foglalkoztak a dohányélvezet káros hatásával. A szívós érrendszer-megbetegedések specialistái kimutatták, hogy a dohányzás általában ártalmas az emberi szervezetre, az erős dohányosok közül, főképpen a cigarettás ésudvaros embereknél mutatkoznak nagyobb rendellenességei.. ti más embernél ritkábban fordul elő nikotinmérgezés, miután a méreg lerakódik magában a pipában, főképpen pedig a szárban. A kongresszuson elhangzott nyilatkozatokkal a napisajtó elég részletesen foglalkozott A nagynevű tudósok megállapításait megszívlelték a dohányosok is és sok cigarettás és szivaros ember tért át a pipa élvezetére. Az utóbbi hetekben valóságos pipavásárlási láz tört ki az országban. Ill a korzikai pipagyökér ! A dohányosok figyelme a két világháború után terelődött rá a pipára, amikor cigarettát és szivart nehezebben, de levelesdohányt könynyebben lehetett kapni. A pipakészletek —■ utánpótlás híjján —, azonban rövidesen kifogytak. A második világháború után csaknem egy teljes évig tartott a pipahiány. A pipásemberek előszedték a kiszolgált pipákat, kijavították, összeragasztották, sőt össze is drótozták. A lyukas pipákat pecsétviasszl igyekeztek használhatóvá lenni. Akinek pipája volt, az vígan pöfékelt A pipaüzemek mintegy két év óta már teljes üzemben dolgoznak. Négy nagyüzem készíti a közönséges „fapipát“. Sajnos „gyökér pipa“ helyett főképpen fapipa készül Magyarországon, pedig e kétféle anyag minősége között óriási a különbség. Az utóbbi időben azonban javulás mutatkozik a pipafronton, Korzikaszigetéről több nagyobb gyökérszállítmány érkezett. Ebből az úgynevezett „Briso“-gyökérből készülnek itt Magyarországon a „Bruyere“ gyökérpipák. Ezek a tetszetős külsejű pipák hosszabb ideig is használhatók és aránylagosan olcsók. A most Magyarországon forgalomba kerülő egyéb fapipák anyaga általában gyenge. Leginkább a körtefa gyökerét használják fel. A tetszetős külsejű kis fapipák azonban alig használhatók hosszabb ideig, mert kiégnek A vidékre is sok fapipa kerül, mert kivált a fiatalok ott is megkedvelték a rövidszárú angolos pipát. Az öregebbek azonban még mindig kitartanak a hosszasb záró „agyagpipa" mellett. Persze a régi márkás, úgynevezett „selmeczi“ agyagpipákra aár csak az idősebb emberek emlékeznek. Ezek voltak a legizletesebb pipát, mert nem izzadtak át és hosszú használat után sem égtek ki. A régi, „kupakos“ selmeci pipák kitűnően zárták el a tüzet, csak a kupak felső részén levő nyílásokon jöhetett ki a füst. Most leginkább Pápán, Nyíregyházán és Szeged vidékén gyártanak selmeci utánzatú agyagpipákat. Kazángőzzel a pipaszutyok ellen A mostani vásárlási láz — amint látjuk — nem idézett elő zavarokat a pipafronton, miután jó és gyengébb minőségű pipákban nagy a termelés. A szaküzletek minden igényt ki tudnak elégíteni. Dohányzószerek, „pipaszúrható“, „pipatömő“ és „parázslenyomó“ is könnyen beszerezhetők. Dohány-„zocskót“ már csak a vidéken árusítanak. A pesti szaküzletekben leginkább „dohányszelencéket“ kínálnak. Pipatisztítószerek is vannak forgalomban. Ezek a különféle bolyhoz zsinórok, amelyeket a szárban ide-oda kell húzni, hogy a lerakódon nikotint kitisztítsuk. A vidéken azonban az igazi pipás ember más eszközzel tisztítja a pipát. Gabonacséplés idején estefelé, amikor a munka megáll, a pipás ember odamegy a kazánhoz, előveszi a pipát, majd a szárat egy fogóval a fütyülő gőzmílása fölé tartja. A fűtő kinyitja a gőzt, amely siettra járja át a pipát és a szárat. Utána olyan tiszta, szagtalan lesz a pipa és a szár, mintha teljesen új lenne. A pipaellátás terén tehát nincs semmi baj. Magyarországon kiváló minőségű pipadohány terem. Heves megyéből, a Nyírségből és az Alföld több vidékéről „márkás“ pipadohányt szállítanak télen át a beváltóállomásokra. A verpeléti, faddi, a muskotály és a hajdani népdohány, a „legfinomabb" és középfinom“ pipadohány nagyon hiányzik. A Dohányjövedék megígérte, hogy Karácsonyra forgalomba hozza a jobbfajta pipadohányokat is. A megszaporodott pipás-társadalom már nehezen várja a „márkás“ dohányt. A bőségesebb választék sok új hívet fog szerezni a pipás-tábornak, ez pedig föllendíti a hazai pipaipart is. Németh Jenő Anyóssá lenni könnyű, anyósnak lenni — igen nehéz feladat A minap állapították meg: az ezévi válások tesintélyes százalékának az anyóssal való együttlakás az oka. Az anyós tehát viccfigurából komoly problémává vált. Miért van több baj az anyós körül, mint azelőtt? Azért, mert több, lényegesen több ember kénytelen a mai lakásviszonyok mellett együttlakni az anyósával, jó esetben egygyel, rosszabb esetben kettővel. Akivel együtt lakik az ember, azzal baj van. Még a házastárssal is nehéz megférni, egyszerűen azért, mert az egy másik ember, holott általában az emberek rokonszenvi alapon házasodnak manapság, s a férj, avagy feleség többnyire azonos nemzedékből való és legalább is hasonló a szellemi igénye Nem is beszélve arról, hogy házastársak közt van egy-két olyan kibékülési lehetőség, mely az intézményt elviselhetővé teszi. De az anyóssal, szegénnyel, nehezebb a dolog. Éljük bele magunkat helyzetébe, mert anyóssá tenni feltűnően könnyű (mindenkit érhet baleseti), viszont anyósnak lenni igen nehéz feladat. Húzzunk legelőször is éles határvonalat a férj anyja és a feleség anyja között. A köznyelv mindkettőt egyaránt anyósnak nevezi .Szögezzük le sietve a közhittel ellentétben: a férj anyjával való együttlakásból lesz az igazi, komoly, összkomfortos pokol. Először azért, mert a férj anyja lényegesen idősebb a feleségnél, tehát kevesebb a megértési lehetőség, másodszor azért, mert a férj anyja saját hatáskörén belül joggal lát konkurenciát a menyében. A férj anyja és menye közti harc sok esetben kínosan emlékeztet a „Két nő harca egy férfiért“ című közismert, régi, de még ma is divatos helyzetre. A férj anyja a maga tantárgyaiban (lásd harisnyastoppolás, háztartáspénzbeosztás), többnyire lényegesen jobb eredményt ért el, mint maga a feleség, akinek mzirányú elfoglaltsága és érdeklődése is van. Az anyós ezt nem mulasztja el megemlíteni, önkéntelen sértődöttséggel veszi tudomásul, hogy a fia mégis többet törődik a feleségével, vitában neki ad igazat, szórakozásait is vele osztja meg. Józan esze ellenére hajlamos arra, hogy „meg nem engedett eszközökkel dolgozó versenytársat“ lásson az asszonyban. Minél jobb a házasság, annál mi'.bb Hátha még nem jó a házassági A férfi anyja általában képtelen az objektivitásra. A férj anyja sohasem bocsát meg egy pillantást, amit menye más férfira vet, de fia félrelépéseinek természetes cinkosává lesz és gyakran önkéntelen (?) árulója. Ha a férj anyja békében akar élni menyével, gyakorló szentnek kell lennie, ha nem az, könnyen válik nyugdíjas boszorkánnyá. De a szentek ritkák: Asszony anyjának lenni könnyebb és hálasabb feladat. Saját lányával állván szemben a háztartás csataterén, a harc békés hadgyakorlattá enyhül. Mivel pedig a vő férfi és legtöbbször fiatalabb férfi, a körülötte való sürgős forgás, főként a férfi kényeztetése nem hat kellemetlenül ösztöneire. A férj és feleség közti viszályok átlagos menete ez:*Az asszony panaszkodik férjére. Az anyjának persze. Az — okulva az anyósvicceken — a férj pártját fogja, ezáltal feldühösíti a leányát, aki most aztán már férjének panaszkodik anyjára. És itt ezen a ponton van a baj, mert az anya sohasem haragszik igazán gyerekére, a feleség ritkán haragszik sokáig férjére, de a férj már remekül tud haragudni anyósára a feleség kedvéért és ezzel — az anyóst — női hiúságán sebzi halálra. Minthogy azonban nincs hasznosabb és önzőbben kihasznált intézmény egy háztartást vezető, otthon ülő, szerény és elnyomott anyósnál a bajok lassan a felszín alá süllyednek, betokosodnak és váratlan válásokra vezetnek Megoldós talán csak azi volna, ha vanaroisan anyós érdekképviselet alakulna meg klubnapokkal, panaszirodával és esetleges lakóotthonnal, ahová legalább is szabadságra bevonulhatnának a tagok. Csak akkor látnánk meg, hogy milyen nehéz nélkülük élni. F. Á. HITLER ÉS BRAUN ÉVA nácitlanítási perét, mint ismeretes, a minap kellett volna megkezdeni Münchenijén. A perre azért van szükség, hogy az ítélet kimondása után a két „vádlott“ vagyonát elkobozzák. A bürokrácia e per körül is csodákat művel, de lehet, hogy nemcsak a bürokrácia, hanem a nácitlanító bíróság reakciós szelleme is. A paragrafusokat szigorúan betartva Hitlert és Braun Évát azzal vádolják, hogy „támogatták a náci uralmat“. Több mint három hónapig tartott, amíg költséget és fáradtságot nem kímélve, „bravúros nyomozás után“ az erre vonatkozó adatokat beszerezték. Végre ki- tűzték a főtárgyalást, de most a tárgyalásvezető hirtelen megbetegedett s a pert újra elnapolták, így hát még egy ideig várnunk kell, míg megtudjuk, támogatta-e Hitler és Braun Ési a náci uralmat, vagy sem. Az emberek egyre ostobábbak lesznek állapította meg egy holland tudós az európaiakról Amszterdam, október 7 Hollandia tudományos köreiben nagy feltűnést keltett De Groot neves pszichológus tanulmánya, amely igen alapos és széleskörű tudományos vizsgálódás eredményeképen arra a megállapításra jut,, hogy az emberek az első, de főleg a második világháború következményeképen olyan területeken amelyek közvetve vagy közvetlenül haditerületek voltak, tehát csaknem egész Európában. ,,feltűnően veszítenek szellemi képességeikből“, azaz egyre ostobábbak lesznek. De Groot kutatása elsősorban gyermekekre vonatkozik. 1908 óta folytat teljesen hasonló kísérleteket s így szűrte le eredményeit. A 6—16 éves gyermekeknél a félelemérzés, a bizonytalanság érzése, a gyengébb táplálkozás, a meglazult fegyelem, a szülők idegessége és eltávolodása, az elhagyatottság csökkenti a szellem tiszta fogékonyságát, habár elvitathatatlan, hogy bizonyos gyakorlati, de nem éppen a legszerencsésebb képességeket sokszor felfokozza. Főleg az erkölcsi érzék csökken s ez maga után vonja a szellem elzüllését is. Az értelem nem fegyelmeződik, nem megy át a szükséges önképző iskolákon. Amit pedig a fiatal értelem a döntő években elmulaszt, sohasem pótolhatja, sőt a tompulás tovább folytatódik. Érdekesek a kísérletek és az adatok, amelyekkel De Groot megállapítja, hogy a külső okok miatt legyengült értelmiségit szülők utódai, hacsak nem kerülnek nyugodt és kedvező szellemi körülmények közé, folytatják elődjeik „szellemi lemorzsolódását“, úgyhogy a fehér emberiség, főleg Európa háborútól sújtott részein, nem rendelkezik többé azzal az értelmi intenzitással, fürgeséggel és munkabírással, amivel az aránylag nyugodt tizenkilencedik században, különösen 1830 és 1910 között rendelkezett. De Groot szerint a szellemi képességek csökkenésének első jele az, amit a tudás ,a tárgyilagosság és a józanság hiányának“ nevez s amelynek következtében a mai ember általában bizonytalanabb a jó és a rossz, a helyes és helytelen, a hasznos és haszontalan, a fontos és a jelentéktelen megkülönböztetésénél, mint előbb. Ez a folyamat szintén erkölcsi alapokra vezethető vissza s eddig biztos jele volt a józan fehér emberiség fölényének. A tudós megállapítja, hogy amíg Európa fiatalságában a pszichotechnikai kísérletek százezrei egészen határozottan jelzik a visszaesést (ötvenezer megvizsgált fiatalember közül 191-ben fi, 1922-ben 5, 1938-ban 5K, l0l-l-ben iVi és 1948-ban csak 3 % százalék érte el a kitűzött „képességmaximumot“), addig az ázsiai népieknél feltűnő a javulás, ámbár az adatok itt hézagosak, s csak a külföldön élő ázsiaiakra terjednek ki. De Groot szerint csak hosszú nyugalom, rend és szabályos életmód adhatja vissza az európai ember szellemének régi frissességét és teher-bírását. fl Vásártelep hírei A csepeli nagypiacracsütörtökön reggel 107 vagon áru futott be és pedig: darabáru 31, alma 7, krumpli10, zöldpaprika 8, zöldség 3, gyümölcs 1, hagyma 9, citrom 2, paradicsom 2, szőlő 5, körte 2, káposzta 6, bab 1vagonnal. A kertészek és gazdák 190 szekérfuvar árut hoztak fel, tehergépkocsival és hajóval 220 mázsa élelmiszer érkezett. A mai árak kilónként nagyban a következők voltak: Gülbaba és nyári rózsa 0.54, őszi rózsa 0.50, Ella és sárga 0.42, étkezési Krüger 0.32, hagyma 0.54, fokhagyma 2—3.20, káposzta 0.30—0.40, kel 0.40—0.54, Vöröskáposzta 0.70—0.80, zöldbab 1.60 —2, zöldborsó 4—4.20, kararábé 0.40 0.50, saláta 0.30—0.50, karfiol tisztítva 2—2.80, levéllel 1.40—1.50, paraj és sóska 1—1.20, sárgarépa és zöldség csomó 0.30—0.35, sárgarépa súlyra 0.50—0.70, zöldség súlyra 0.80—1, főzötök 0.30—0.40, zöld tengeri 0.20—0.25, zöldpaprika 0.70—1.10, paradicsompaprika 1.20—1.80, paradicsom 0.40—0.60, torma 5—7, zeller 0.80—1, gomba 8—14 forint. Gyümölcs:akna 1.20—2.30, körte 1.50—8.20, birsalma 1.40—2, szilva 1—1.20, szőlő 1.20—2.80, héjasdli 4—6, citrom 1.40—1.80, sárgadinnye 0.60—0.70, görög 0.20—0.30, hanti gesztenye 4—6 forint Szárazfőzelék: mák 6.60—7, lencse 2.60—3.20 forint Tojás: eredeti ládaára 0.85, kialvásva 0.87—0.88, repedt 0.75—0.76 forint darabonként. lillii-filissiémia esőkabát, lódén- és viharkabát alart«HttSzftszi££*'3 SZÜRETI MULATSÁGOKRA, jelmezek, mennyasezonvi. estélyi ruhák kölcsönzése. Stácz. Wesselényi«. 17. Telefon: 221—694 görgővel. képkeretek Nagytól. Vill.. Mikszáth K.-tér S (Szentkirályi-utca sarok) átlátszd, viharos bőrkabát KARDOS és KOVÁCSI VI. Mákóczi-út 54. Telefon: 222-237 ÚJ BÚTOROK szTOPja képesített asztalos Üzletében. Vidékre csomagolás Király-a Fióküzlet nincs. Címre ölelni Hálók konyhák kombináltak§27 darabos Kombinált szoba 1999 Ft-tól -ekamlék hálók olcsón fizetési kedvezménnyel Csengery atya SS Sürgősen vennek porcelánfigurákat, ólomkristályt, hat-tizenkétszemélyes étkészletet, összekötő-, ebédlószőnyeget, Wirth vagy Hasonló zongorát, garnitúrát, pézsma bundát, fest- Hiényeket, tükröt. Telefon: 135-077. Eszterházy utca tizenhét, MAJOROSI, 99 5-ig CSEMPE Porta Szövetkezet V., József Afrila-u 1. Telefon kill00 Ft készpénzzel havi 800 Ft-ot biztositok ..Kirakatrendezéshez értsen’1 jeligére Aratóhoz, Erzsébet-krt . Azonnali állandó megélhetést nyújtunk mindenkinek lábtörlők saját otthonában készítésével. Pesten egynapos tanfolyam. Válaszbélyeg. Felvilágosítás: Tuma háziipar. Pécel G.vermekágyak, konyhaberendezések, színes bútorok Himmler műasztalosnál, VI., Zichy Jenő u. 32 (Nagymező u. 1 mellett). Giró tag Vidéki iizetképviseletre keressünk pénzkezelésre megbízható urakat „Garancia Jeligére ” kiadóba kérjük az írásbeli ajánlatokat beküldeni Elveszett Október másodikén, Hajós-u. és Bajcsy-Zsilinszky-út sarkán egy irattáska, nélkülözhetetlen és pótolhatatlan üzleti és személyi okmányokkal. Aki az okmányokat és iratokat visszajuttatja v. nyomára vezet, magas jutalomban részesül. Cím: Mike. Mesterutca 33—35. I. 17 Bundák Szemereszűcsnél, Erzsébet-konti huszonhat, második emeleten. Nagy választék, előnyös feltételek. Perzsa- én egyéb bundát veszekl Varrógépet, gramofont. fiangüemöxt, alkatrészeket cgolcsóbban Központi Gépraktárnál vehet Rékócztúl 18 Javítóműhely vételi csere Tel.: 471-034 kis Újság 2. évfolyam 232. szám. Felelős szerkesztő: ANTALFFY GYULA Szerkesztő: MARON FERENC Főmunkatárs: SIMÁNDI BÉLA Felelős kiadó: HALLOSSY BÉLA Az előfizetőm ára havonként 15 forint Csekkszámlaszám: 7119. Kiadja 7 FügeéMesi Kisejtííh Földmunkáért S. piggön Pár' Szerk'-pfest'is kiadóhivatal: 8 pest VI. Eötvös utca2 Telefon' 40» 760 Nyomatott •, Független nyomdában. Bitest VI. Eötvös utca 12 Vállalatvezető: Földi Vilmas * J&Kí Hal 1M 40b MIÉ