Kis Ujság, 1948. november (2. évfolyam, 253-276. szám)

1948-11-12 / 261. szám

A SZOVJETUNIÓ KULTÚRÁJA Zrta: SZERGEJ KAFTANOV « Szovjetunió felsőoktatásü­gyi minisztere A Szovjet szocialista kultúra mindenekelőtt a dolgozók millióinak kultúrája. „Azelőtt — mondotta Le­nin — az emberi koponya csupán azért alkotott, hogy az egyeseknek megadassák a műveltség minden java, másokat pedig megfosszanak a leg­szükségesebbtől. Most a kultúra min­den vívmánya nemzeti tulajdonná vált és az emberi ész soha többé nem vá­lik az erőszak eszközévé.“ Ebben nyilvánul meg a gyökeres elvi különbség amely a szocialista­­kultúra és a burzsoá kultúra között van, ez záloga a szocialista kultúra állandó emelkedésének. NEMZETI AL­APOK A szovjet kultúrájának egyik leg­fontosabb jellemvonása, hogy formai­lag nemzeti, tartalmilag pedig szocia­­lista. A Kommunista Párt kultúrpoli­tikája nemcsak nem tagadja a kul­túra nemzeti jellegét, hanem ellenke­zőleg abból indul ki, hogy az igazi szocialista kultúra csakis az egyes nemzetek történelmi múltjának, élet­módjának, hagyományának, nyelvé­nek és illésinek, tehát a nemzeti for­máknak alapján tud kifejlődni. Nem csoda tehát, ha a Szovjet Kommunista Pártja és a szovjet kor­mány különleges figyelmet szentel a nemzeti műveltség és a dolgozók kul­túrája emelésére. 13 MILLIÓ THÁK A Szovjetúnió területén mintegy 500.000 elemi és középiskola műkö­dik, amelyekben több mint 3,1 millió diák tanul. A technikusok óriási há­lózatában (3500 ilyen hálózat van) több mint 1 millió ember képezi ma­gát. A Szovjetúnió 800 egyetemén és főiskoláján 700.000-nél több diák ta­nul, vagyis több, mint Európa vala­mennyi más országában együttvéve. A népoktatásra előirányzott ösz­­szeg évről-évre emelkedik a Szovjet­unióban. 1948-ban újabb 10 száza­lékkal emelték a közoktatási költség­­vetést. Egyedül a népoktatásra 59,1 milliárd rubelt irányoztak elő. Az összeg arányosan van elosztva, s minden nemzetiségű népköztársaság­­nak jut belőle. A Tadzsik köztársa­ságban például a tanuló diákság szá­ma a forradalom előtti adatokhoz vi­­sonyítva, a hatszázszorosára emelke­dett. Szokatlanul gyorsan emelkedett azoknak a köztársaságoknak kultúr­­színvonala, amelyek nemrég léptek­ be a Szovjetúnióba. Így például Beszará­­biában a román uralom alatt a lakos­ságnak mintegy 10 százaléka, s a nőknek 85 százaléka nem tudott írni­­olvasni. Ma Beszarábiában hatalmas intézkedések folynak a m­ivelellenség leküzdésére és 195 végéig ebben a­ ti­­ Szovjetköztársaságban teljesen fel­számolják az analfabetizmust. 28 EZER MACANTANAB A szovjetkultúra egyik legdi­­ntet­tebb ága a tudomány. A Nagy Októ­beri Forradalom a tudományt a nem­zet szolgálatába állította és olyan fej­lődési lehetőséget biztosított számára, amely a kapitalista országokban el­képzelhetetlen. A Szovjetunióban el­érkezett a tudomány tényleges sza­badságának ideje. Ma mintegy százezerre tehető a Szovjetúnió tudományos intézeteiben dolgozó tudósok száma, akik közül több mint tízezer viseli a főiskolai ta­nár és a Szovjetunóban olyan nehe­zen megszerezi féle doktori címet, hu­szonnyolcezer pedig a magántanár­­vagy a doktori cím várományosa. A tudósok e hadseregének a szov­jet állam több mint ezer tudományos kutatóintézetet bocsátott a rendelke­zésére. Joggal mondta Iván Pavlov, a nagy szovjet fiziológus már 1937 ben: — Mi, a tudományos intézetek ve­zetői egyenesen aggodalomban élünk, ha arra gondolunk, fel tudjuk-e hasz­­nálni mindazokat az anyagi és egyéb költségeket, amelyeket a kormányzat rendelkezésünkre bocsát. A szovjet tudomány jellemző voná­sa, hogy fejlesztésében a tudósok mellett a munkásság és parasztság vezető egyéniségei is részt vesznek. TÖ­BBSZÁZMILLIÓ KÖNYV A szocialista kultúra eredményei­nek legragyogóbb bizonyítéka végül a szovjet művészet és irodalom ál­landó és töretlen fejlődése. Nem az ember személyének leszállítása, nem a pesszimizmus, hanem az optimiz­mus és a fenkölt nemes gondolatok jellemzik a szovjet művészetet és iro­dalmat. Az országban kétszáz kiadóvállalat van, amely minden esztendőben a könyvek és füzetek százmillióit adja ki a Szovjetunió népeinek 78 nyel­vén. A szovjethatalom ideje alatt 11 millió könyv jelent meg az ország­ban. A forradalom előtt Oroszország­nak 153 színháza volt, ma egyedül a hivatalos színházak száma felülmúlja a 700-at. Naponta többszázezer em­ber látogatja ezeket a színházakat. S végezetül: világszerte elismerik a szovjet filmművészet nagy sikereit. Ennek igazolására elegendő rámutat­ni a szovjet film nagy syerelmé­re a nemzetközi filmversenyeken. állandó mcsun­szamok Buda«e*t L IMS.4 o»­ (Ki Htjnali muzsik* I.4S­ ttengell torn* IMs Hírek UM It*ICK (Ünnep és vas 8.M-kmr). 1.21: Reggeli zene, közben Naptár (Vasárnap és ünnep nap 7.90-scor.) 934: Az áttelepítési kormány­biztosság közlemén­yei 19 ti­­ti írek 12.90: Déli baranaszó hírek 14.99: Hírek 19.54: Műsorismertetés 17.99: Hírek 17.t1i Szovjet napok — szov­jet emberek. 17.59: Hírek oroszul 18.00: Hírek szerb nyelven. 29.90: Hírek sporthírek 91.99: Hírek 97.99: Hírek Mit hallunk holnap? 23.98: Hírek szerb nyelven 14.99: Hírek 0.10: Hírek és krónika franciául 0.28: Hírek és krónika angolul Hétfő November 15. BUDAPEST I M0: Falurádió. 1. Tetvesek a tyúkok. 2. A szóló trágyá­zása. 3. Gazdakalendárium. 8.99: Háztartási tanácsadó 8.­9: Het zenés kalendá­­dárium. 9.99: Szalonzenekar. 17.15: Népek zenéje. 13.99: Termelési Híradó 19.15: Asztali muzsika. 14.15 Házi­ együttes. 19.99: Rádióiskola. 1. Sha­kespeare korának színháza. 2. Az orgona története. 3. A háziállatok eredete és raflg­­szelidítése. 18.99: Petőfi kora. „A ki­rály kisasszony mátkája.“ Rácz György rádiójelenete. Közre­működnek: Magyar Erzsi, Basa György, Turgonyi Pál és Ungváry Marica. 18.39: Kalandozások a zene­­történetben. ..Virginal­isták." Előadás dunatemerekkel. 17.29: Szív küldi szívnek szívesen. 18.19: Nemzetiségek meséi. Közreműködnek: Gáborján­ Klára, Magyar Erzsi, Mikes Lilla, Szende Mária, Basa György Szakáll Miklós és Turgonyi Pál. 18.50: Ar ..Európa­ zene­kara. 19.30: A Falu Hangja. 1. Milyen olcsó könyveket készí­tenek elő s könyvkiadók? Be­szélgetés a Szikra. Athenaeum és Révai könyvkiadóvállala­­tok vezetőivel. 2. Gergely bácsi megmagyarázza .3. A dolgozó parasztság időszerű kérdései. 4. Mit tartsunk észben? 29.35: Magyar muzsika. 21.35: Szórakoztató zene. 21.55: Mit hallunk holnap? 22.19: Hangos Újság. 22.45: A Vöröskereszt közle­ményei.­­ 22.59: Zenekari muzsika. BUDAPEST­­. 17.98: Tánczene 28.00: Zenekari muzsika. 28.45: Miről írnak a paraszt­ság újságjai? 19.60: A­­ rádió népiskolája. 1. Magyar nyelv és helyes­írás 2. Számtan. 3. Miért szép? 19.38: Dalok. 19.45: A házikert ismeretlen növényei. 20.08: Operettrészletek. 29.39: A Rádió Szabadegye­teme. 1. Munkásmozgalom és az első világháború. 2. ..Or­szággyarapítás­ — ország­vezetés. 21.15: Mi történik a világ­gazdaságban? 21.38: Szatmári Ha énekel. Gáspár Lajos cigányzenekara magyar nótákat muzsikál. 1. Kókay István: Hiába süt a világra. 2. Rácz Béla—Sallay Misi: Jégvirágos hideg tél volt 3. Kiss József—Kiss An­gyal Ernő: Amióta meg álta­lak 4 Kilyukadt a kötőm — népdal. 5. Balázs Árpád—Ek­­elő Ákos: Pirospettyes ru­hácskádban. 6. Beleznay An­tal: Ha elmegyek écjes ró­zsám messzire. 7 Farkas? Sán­dor: Hajlik a rózsafa. 8. Erőss Béla: Ha az enyém volnál. 9. László Imre—Takáts Sándor: Száz szál piros rizsát. 10. Szerdahelyi János.-Imre Ist­ván: Szemet vetett rám egy legény. 22.15: Szovjet művészek mu­zsikáinak. Kedd November 18. BUDAPEST I. 6.38: Falurádió: 1. Géppel jobb a szántás. 2. Az állatok lábának gondozása 3. Gazda­kalendárium. 8.09: Nagy orosz utazók. 8.29: Opera részletek. 9.00: Az I. honvédkerületi zenekar. 12.15: Koltay Vali énekel, Molnár Ákos hegedül. Zongo­rán kísér Hajdú István. 13.00: Egy negyvennyolcas honvédaltiszt kiadatlan nap­lója. 13.21: A Házi­ együttes. 14.15: Hanglemez 14.30: A budapesti IX. ke­rületi állami tanítónőképző intézet énekkara. 15.00: Rádióiskola. 1. Lángol a Volga 2. Muzsikálj velünk! 3. Szépmező szárnya. 16.90: Felfedezők és feltalá­lók. 18.20: Margittay Sándor or­gonái. 17.20: A Vöröskereszt közle­ményei. 17.30: Szív küldi szívnek szívesen. 18.25: Tabán­yi Mihály har­monika-együttese. 18.55: Világhíradó. 19.16. ..Állatkerti séta.“ Sze­replők: Mackó — Gáti József; Jánoska — Raskó Magda; Vércse Viktor — Fekete Pál; Pacsirta — Miklós Kata; Ba­goly Rácz Vali; Öreg Bálna­— Bencze Miklós; Apa — Tur­­gonyi Pál. 28.35: „A gyűlölet éjsza­kája “ írta: Salacreu. Szemé­lyek: Jean vegyészmérnök — Ladányi Ferenc; Louise fele­sége —­ Bartha Mária; Bazire Bernard, vegyiáru nagykeres­kedő —­ Pat­aki Miklós; Pie­­rette, felesége — Gobbi Hilda; Rivoire Balázs Samu; Pisanson — Pásztor János; Dédé, vasúti mérnök — Mádi Szabó Gábor; Lecoq, nyomda­tulajdonos — Mányai Lajos. 21-25: Hanglemez. 22.25: Boros Lajos cigány­zenekara m­­agyar nótákat mu­zsikál. 23.09: Művészlemezek. BUDAPEST II. 17.00: Jazz-együttes 18.00: Zenei élő újság. 18.15: Hangos Híradó. 18.30: Ez Varsó Hanglemez­revü. 19­99: A Falu Hangja. 1. Újonc voltam 48-ban. 2. Mun­­káiratok.. 19.30: Komoly zene. 26.30: A Rádió Szabadegye­teme. 1 „Harag és kedvezés nélkül.“ Egy legenda halá­lára. 2. Metafizikus és dialek­tikus gondolkodás. 21.15: Kíváncsi mikrofon. 21.39: Jazz-zenekar. 22.30: Hanglemez. Szerda November 17. BUDAPEST . 6.30: Falurádió 1 A sertés teljes kihizlalása 2. Védekező gépek és eszközök a gyümöl­csösben. 3. Gazdakalendárium. 8.00: Egészséges öltözködés. 8.15: Délelőtti muzsika. 0.90: Zeneszámok. 0.39: Magyar operett részlé­­tek. 1. Kálmán Imre—Har­sányi Zsolt: Mondd meg, hogy . . Keringő a Marica grófnő c. operettből. 2. Egy­veleg Huszka Jenő műveiből. 3. Lehár Ferenc—Harsányi Zsolt: Apacs-dal a Három grá­cia c. operettből. 4. Kálmán Imre—Kulinyi: Egy drága szempár. Dal a Cirkuszher­cegnő c. operettből. 12.15. Balogh Suhai Kálmán cigányzenekara (Mezőkövesd) magyar nótákat muzsikál. 13.00: Oroszok a magyar hadifoglyokért — 1849-ben. 13.15: Asztali muzsika. 14.15: Szórakoztató zene. 15.00: Rádióiskola. 1. Római emlékek a Balaton partján. 2. Európai népek zenéje. 3. Ka­landok a dióhéjban. Jan Larry regénye nyomán. 16.00: Francia kamarazene. 16.30: Takács Gitta és Solti Károly sanszonokat énekel. 17.29: A Vöröskereszt közle­ményei. 17.30: A Szakszervezeti Ta­nács műsora. 18.10: A Rádiózenekar. 19.39: A Falu Hangja. 1. Be­szélgetés nagyüzemi munká­sokkal a dolgozó parasztság útjáról. 2. Hallotta-e szom­széd? 3. Mit tartsunk ész­ben? 29.39: Heti Szemle. 21.09: Magyar történelmi dallamok. 21.45: Időszerű kérdések. 22.10: Hangos Újság. 22.45: Totohíradó. 22.50: Hangos Heti Sport­híradó. 23.95: A Vördfckereszt közle­ményei. 23.10: „Beethoven összes zom­­goraművei.“ 23.50: Jazz számok. BUDAPEST !! 17.00: Jazz-zenekar. 18.00: Hanglemezek. 18.15: Orosz Vilma és Solthy György operett-részleteket éne­kel, a Slázi-együttes játszik: 1. Romberg The new moon - keringő. 2. Lehár, Kis Kató — dal a Luxemburg grófja c. operettből. 3. Howard: Ha már egyszer elmúlt a nyár. 4. Komjáti: a szív — dal a Fizessen nagysád c. operett­ből. 5. Csanak: Könnyű ciga­­retta — dal a Szakitok magá­val c. operettből, fi. Lehár: Gimbelem — kettős a Luxemburg grófja c. operett­ből. 7. Hegedűs: Csak egy ki­csikét — dal a Vera és csa­ládja c. operettből. 8. Eise­­mann: Holdas éj. 9. Jacobi: Dal a Szibill c. operettből. 10. Koltai: Nem tudom mit ír­jak 11 Fal­c­ó: Bocskám - kettős a Sztambul rózsája c. operettből. 19.08: A rádió népiskolája. 1. Orosz nyelv. 2. Földrajz. 3. Mit írnak az újságok? 10.30: Magyar nóták. 1. Ifj. Berkes Béla és cigányzenekara népdal-csárdásokat játszik, a) Reccce. bl Nemsokára me­nyecske lesz, c) Mérges kígyó. 2. Balázs Árpád—Fényes Ló­­ránd: Az alispán lánya. 3. Oláh Józsi—Egerszegi Géza: Zúg a vihar a Bakonyban. 4. Kiss Lajos és cigányzenekara csárdásokat játszik. 5. Récsey Gyula: Miért nem lehet el­feledni. 6. Erőss Béla: Ha az enyém volnál. 7. Kiss Lajos és cigányzenekara csárdásokat játszik. 8 Kiss Angyal Ernő: Nincsen nagyobb boldogsá­gom. 9. Kiss Angyal Ernő: Édesanyám csókja 10. Erőss Béla nótáit Bura Károly és cigányzenekara játssza. 11. Seress Rezső: Ki volt az az asszony­. 12. Nádor Jóska két nótáját Sárossy Mihály énekli. 13. Kiss Angyal Ernő—Magya­­rády J.: Após nóta. 14. Spala Károly—Kulcsár József: Sze­retném, ha minden álmom. 15. Magyari Imre és cigány­­zenekara csárdásokat játszik 16. László Imre—Tiroly Ká­roly: Rád gondolok éjjel-nap­pal. 17. Erőss Béla: Hogyha lát is nap-nap után. 18. László —Balázsi—Békefi: Volt egy­szer egy leány szoba. 19. Ker­tész Zsigmond: Két csárdás. 20.36. A Rádió Szabadegye­teme.­­ Az új építészeti stí­lus térhódítása. 2. A nagy francia forradalom. 21.15: Szív küldi szívnek szívesen. 22.00: hanglemez. Csütörtök November 18. BUDAPEST­­ 8-38: Falurádió. 1. Magter­­m­eléshez ősszel szántsunk és használjunk műtrágyát. 2. A sertéshizlalás második szaka­szában. 3. Gazdakalendárium 8.60* Újdonságok a mezőgaz­dasági gépek körül. 8.15: Olasz dalok. 8.39: A Szabadegyházak val­lásos félórája. 9.00: Brezó Margit énekel, Patzkó Magda zongorázik, Votisky Ilona hegedűi. 12.15: Házi­ együttes. 13.00: A körorvos úr. Elbe­szélés. 13.15: Asztali muzsika. 14.15: Filmzene. 15.99: Rádióiskola. 1. A tam­tam fényjelek és naptáríró. 2. Magyar népzene 3. A spa­nyol és portugál gyarmati kereskedelem. 16.00: Jószomszédság muzsi­kája. .Szláv dalok.­ 18.30: Gyermekrádió. L Léna keresi az édesapját Orosz gyermekregény. 2. Vi­dám dalok hegedűre és zon­gorára. 3. A szamár és az oroszlán. Vers. 4. A bűvös os­tor. 5. Kakasháború. 6. Hírek. Találós kérdések. Műsoris­mertetés. 17.10: Öt perc a hadigondo­zottaknak. 17.25: A Vöröskereszt közle­ményei. 17.45: Az Orion-gyár ifjú­sági rádió-pályázatának első közvetítése. 18.18: Duna­völgyi Híradó. 18.40: Szív küldi szívnek szívesen 19­00: Közvetítés az Opera­­házból Mozart: Varázs fiikola. Dalmű 2 felvonásban. Szerep- A Kis Újság rádióműsora 1948 november 15-től november 2­-ig Új főispánok Három főispán felmentését és öt új főispán kinevezését közli a mai hivatalos lap. Felmentette a köztár­saság elnöke Fidöp István heves me­­gyei, Futó József biharmegyei és Ferenci Péter tolna megyei főispánt. Heves megye új főispánja Benei Sándor, Bihar megyéé Demjén Miklós, Tolna megyéé Horváth István lett. Ezenkívül kinevezte a köztársa­ság elnöke Molnár Mihályt Komá­­rom-Esztergom vármegye és Borszéki Istvánt Szatmár-Bereg vármegye fő­ispánjává. Bog­nár József az Októberi Forrada­lom jelentőségéről Bognár József, a Kisgazda Párt ügyvezető alelnöke a rádió heti szem­léjében a Nagy Októberi Forradalom ünneplésének jelentőségéről beszélt A Nagy Októberi Forradalom szelle­­mének és hatalomra jutásának kö­szönhetjük, mondotta Bognár József, hogy a magyar paraszt és a magyar földesúr közötti per eldőlt a magyar parasztság javára, neki köszönhetjük, hogy a magyar munkásság döntő többsége nem él kapitalista kizsákmányolásban, hogy megteremtődött a munkához való új viszonya és elérhetővé vált számára a társadalmi és gazdasági élet mind a vezető helye. Csak ennek köszönhet­jük, hogy Magyarország gazdasági­lag, politikailag és kulturálisan elma­radt államból iparilag fejlődő, gazda­ságilag erősödő és a maga mély kul­turális gyökerei­ a dolgozó tömegek kultúrájának alapjaiba illesztő néppé kezd válni. Ugyancsak a rádió heti szemléjében nyilatkozott a Nagy Októberi Forra­dalom megünnepléséről Orbán L­ászló országgyűlési képviselő, a MDP pro­pagandaosztályának vezetője, hang­súlyozta, hogy a dolgozó tömegek azért ünnepelték az Októberi Forra­dalom évfordulóját soha nem látott mértékben, hogy kifejezzék elszánt akaratukat a béke védelmében és megmutassák minden országban a béke táborának hatalmas erejét, amely a háborús uszítók politikáját kudarcra ítéli. A nyugatról vimbozon­ értéktárgyakat kiszolgáltatják jogos tulajdonosaiknak A nyilasok és a németek által nyu­gatra hurcolt vagyontárgyak vissza­kozása során hazakerültek olyan ér­tékek — ékszerek, arany- és ezüst­tárgyak stb. — is, amelyek tulajdo­nosainak nevét a lefolytatott vámel­járás során kétségtelenül meg tudta állapítani a 24.390/946. M. E. számú rendelet 2. 11-ában létrehívott átvevő­­bizottság Ezeket a személyeket a pénzügyminisztérium folyamatosan felszólítja azoknak az igazolásoknak benyújtására, amelyeknek­­segítségé­vel lefolytatható az a birtokbahelye­­zési eljárás, amely után a jogos tu­lajdonosok visszanyerik értékeiket. Azokat a javakat pedig, amelyek­nek igazolt tulajdonosai már fel nem találhatók, mert származásuk vagy vallásuk miatt az elmúlt uralmi rend­szerben üldözöttek voltak, azokat az átvevőbizottság az 1940:XXV. tc. ren­delkezése értelmében átengedi a Zsidó Helyreállítási Alapnak. A pénzügyminisztérium végül fel­hívja a közönség figyelmét még arra is, hogy az említett eljárás során igazoltakat feltétlenül kiértesíti és ezért fölösleges a minisztériumot ilyen ügyekben előzőleg felkérerni. Keresztes Mihály államtitkár az őszi munkálatok állásáról Keresztes Mihály földmívelésügyi államtitkár az őszi munkálatok ál­lásáról a következő rádiónyilatkoza­tot adta: — November 6-án adtuk ki utolsó szántás- és vetésjelentésünket, amely már sokkal biztatóbb képet mutat, mint az előbbiek. Az előirányzat szerint kereken 5,1 millió kát. hol­dat kellett volna felszántanunk, a va­lóságban kereken 5,4 millió kát. hol­dat számoltunk fel, ami azt jelenti, hogy az előirányzatot 4 százalékkal haladtuk meg. A legnagyobb dicsé­ret a som­ogymegyei parasztságot il­leti meg, itt ugyanis­­,15 százalékkal nagyobb területet szántottak fel, mint amennyit az előirányzat kitett. Utána következik Veszprém vár­megye parasztsága 117, Baranya­ és Vas megye 116, Tolna és Békés pe­dig 114 százalékkal. A városi tör­vényhatóságok között Szeged jár 128 százalékos teljesítménnyel az élen.­­•A vetések tekintetében elég válto­zatos a helyzet. Előirányoztunk 2,5 millió hold búzavetést, ezzel szemben teljesítettünk 2.166.898 holdat, azaz 87 százalékot. A rozsra előirányzott kereken egymillió kát. hold területet négy százalékkal túlteljesítettük. Az őszi árpa vetésében meglehetősen el­maradtunk. Ennek többféle oka van. A magyar paraszt szívesebben vet tavaszi árpát, mint őszit. Az őszi árpa korábban érik és nagyobb ter­mést ad, viszont a fagyveszélynek in­kább ki van téve. Mindent összevetve: e hét végéig az őszi vetési tervet gya­korlatilag befejezettnek tekinthetjük. Az őszi szántás és vetés időben való elvégzése nem egyszerű gazdasági tény, hanem egyúttal demokráciánk újabb győzelmét is jelenti, amelyet kemény politikai harcban ért el — fejezte be nyilatkozatát Keresztes államtitkár. Kaukázus környékéről hozott hadifoglyokat Debrecenbe a legújabb vonat A legutóbb érkezett 51. hadifogoly­vonallal a hadifoglyok zöme a kau­­kázuskörnyéki 7181/2, 7158/4 és 7280/13 számú táborokból érkeztek. A hadifoglyok csütörtökön délben indultak Debrecenből otthonukba. A legutóbbi szerelvénnyel érkeztek a következők: Ádám Károly Mezősas, Kis András Kőröladány, B. Tóth Imre Kunmadaras, Varga István Ke­rekegyháza, Karl Márton Ceglédber­­cel, Kaposi István Szekszárd, Je­szenszky György Kiskörös, Potos Zoltán Rakamaz, Berkó Mátyás Já­­noshida, Bogdán István Zalaszabadi, Ilodó István Balatoni Léka jár. Varga István Sajópuszta, Vig Ernő Bakony­­biród, Molnár József Sármellék, Vi­rág Ferenc Keszthely, Pintér Mihály Kecskemét, Pomázi Ferenc Tiszasüly, Bausch Sándor Magyargencs, Szabó Jenő Pécskút, Szabó József Berettyó­újfalu, Nagy Bálint Kisszekeres, Nagy János Pusztakertgyel, Nagy Sándor Hernádnémeti, Novák Mihály Nagy­­­bícsérd, Papp Katalán Rákóczn­éiva, Pap Sándor Mindszent, P. Szal­ó Já­nos Kiskunmajsa, Szekeres Tamás Szeged, Szántó Sándor Makó, Szat­mári Sándor Tisza hegye, Szakíts István Kecskemét, Salai János Dunakiliti, Kincser Gyula Paks, Kis Ferenc Nagykörös, Koszner László Balatonújhely, Ke­nyeres Mihály Tiszátok, Kis János Kecskemét, Kis Zoltán Csengele, Ta­mási István Újszász, Tarr Kálmán Enying, Tóvölgyi Ferenc Felsőgilla, Tóth Károly Nagykanizsa, Turcsányi István Szerencs, Tóth Ferenc Hód­mezővásárhely, dr. Tóth Béla Deve­­cser, Matyasovszky Mátyás Dorog, Horváth Jenő Zalaistvánd, Horváth Béla Pápa, Hegedűs János Duna­­pataj, Hegyi Gábor Pápa, Hendváig János Mosonszentjános, Harsányi Miklós Monok, Füredi Jenő Somogy­­szob, Fodor István Kecskemét, Feny­ves István Tiszakarád, Fejes József Jászjákóhalma, Fehér Mihály Kenderes, Fábosz Kálmán Alsósege­sd. Az előfizetőgyű­jtők­ figyelmébe! Felszólítjuk vidéken tartózkodó vala­mennyi előfizetőgyű­jtőnket, hogy tevékenységüket azonnal szüntessék meg és újabb utasí­tások átvétele végett jelentkezzenek megbízóiknál. !!?■*?? *2 (3)

Next