Kis Ujság, 1949. január (3. évfolyam, 1-25. szám)

1949-01-01 / 1. szám

Dobi miniszterelnök tárgyalásra hívta meg a püspöki kar tagjait A püspöki kar megbízottai pénzügyi megegyezést írtak alá a kormánnyal Az ország egész közvéleménye a legnagyobb érdeklődéssel figyeli a Mindszenti­ József őrizetbevételével le­leplezett demokrácia- és nemzetelle­nes összeesküvés fejleményeit. Or­szágszerte mélységes felháborodást kelt Mindszenty népellenes szervez­kedése, ugyanakkor széles körökben örömmel vették tudomásul a kor­mánynak azt a szándékát, hogy a ka­tolikus egyházzal való megegyezést továbbra is szorgalmazza, s e tekin­tetben lényeges előrehaladás is tör­tént, amennyiben Dobi István miniszterelnök ja­nuár 4-ére tárgyalásra hívta meg a katolikus püspöki kar tagjait. a püspöki kar december 16-án ki­adott ismeretes nyilatkozatával kap­csolatban Egyébként csütörtökön Budapest és a vidék munkásságának és pa­rasztságának küldöttsége kereste fel Dobi István miniszterelnököt és han­goztatták, hogy a dolgozó nép békét akar minden téren, de elvárja, hogy a zavarkeltőkre az állam lesújtson Mi, magyar ipari dolgozók, mon­dotta Fü­löp La­jos, a munkásság szó­szólója, nagy újjáépítő munkánk közepette, önkéntes munkával száz és száz templomot építettünk fel vagy állítottunk helyre szabad időnkben abban a reményben, hogy ezzel is elősegítjük a demokrácia és az egy­ház közötti jóviszony megteremtését. A magyar munkásság elkesere­detten látta, hogy amíg ő min­den erejének megfeszítésével épí­tette az országot, addig Mind­­szenty vezetésével az egyház palástja mögé búvó reakció a dolgozó nép eddig elért eredmé­nyeinek megsemmisítésére tört. Éppen ezért nagy megelégedéssel lát­juk, hogy a kormány olyan hosszú ideig tanusított türelme után erélyes kézzel szerez érvényt a nép akaratá­nak és véget vet Mindszentyék gya­lázatos uszításainak és hazaáruló te­vékenységének. A parasztság nevében Nagy Dá­niel a Kisgazda Párt egyik csongrád­­megyei vezetője mondott beszédet. Kijelentette: Aki a dolgozó paraszt­ság ősi ellenségeivel, a herceg Ester­­házyakkal esküszik össze, hogy el­vegye tőlünk a földet, azzal szent­ben nincs helye kíméletnek. Remél­jük, hogy Mindszenty letartóztatásá­val elhárul az akadály a demokrácia és a katolikus egyház békés meg­egyezése elől. szentet a katolikus egyházzal és ezután sem fogjuk, s harcolunk azok ellen, akik az országot és az egyhá­zat egyszerre akarják romlásba dön­teni. Dobi István a katolikus egyházzal való megegyezésről Dobi István miniszterelnök vála­szában hangsúlyozta, osztozik a dol­gozó magyar nép mélységes fel­háborodásában. Mindszenty visszaélt egyháza békés, vallásos hitével és a prímás­ cím biztosította kiváltságos helyzettel. A magyar demokrácia nem­csak az országon belüli ellenségeit gyűjtötte maga köré, hanem a­nnak külső ellenségeivel is szövetkezett. Az egész magya­r nemzettől megvetett gyászos emlékű Habsburg-uralmat akarta visszahozni a magyar népnek idegen szuronyokkal való leveretése árán. A kormánynak legfőbb törek­vése volt, biztosítani az országban a békét és a nyugalmat és ezt tartottuk szem előtt a demokrácia és az egy­házak közötti viszony rendezésének kérdésében is. Mindenki tudja, hogy az állam által az egyházaknak nyúj­tott anyagi támogatás most lényege­sen nagyobb, mint amennyit a Hor­­thy-rendszer alatt élveztek. Az is is­meretes, hogy a kormány újból és újból kísérletet tett, hogy a többi egy­házakkal kötött békés megegyezéshez hasonlóra jusson a katolikus egy­házzal. Ellenségeink most azt állítják, hogy üdhizzük az egyházat. Ez közönséges rágalom. Mindszenty őrizetbevétele után, december 28. után írták alá a magyar ka­tolikus püspöki kar megbízásá­ból Czapik egri érsek és Drahos esztergomi érsek helynek a kor­mánnyal kötött pénzügyi meg­egyezést. — Most, hogy Mindszenty nem akadályozhatja többé — folytatta Dobi miniszterelnök —, megnyílt a lehetőség arra, hogy a katolikus egy­házféi is ugyanolyan kölcsönös meg­értésen és engedékenységen alapuló megegyezés jöjjön létre, mint a többi egyházakkal. A kormány, mint a múltban, a jövőben is rajta lesz, hogy ez a megegyezés minél előbb valóra váljék. Megnyugtathatom az ország egész dolgozó népét, hogy a kormány szilárdan érvényt fog sze­rezni a nép akaratának. Eskü­mhöz híven a legkeményebben fogok el­járni Mindszentyvel és mindenkivel, aki a köztársaság rendjét, a dolgozó nép építő munkáját veszélyezteti. A küldöttség tagjai lelkesen­ meg­éljenezték a miniszterelnök válaszát, majd Dobi István miniszterelnök szí­vélyesen elbeszélgetett a nála meg­telen munkásokkal és parasztokkal. „Nem harcolunk a vallás vagy az egyház ellen”4 Bognár József polgármester az új városházán mondott beszédében foglalkozott az egyházzal való meg­egyezés kérdésével. Mi nem harco­lunk a vallás vagy az egyház ellen — mondta Bognár polgármester Mindszenty méltatlan célok szolgá­latába akarta állítani a katolikus egyházat és működése nagyobb ve­szélyt jelentett a katolikus egy­házra, mint a népi demokráciára Mi eddig sem azonosítottuk Mind- A köztársasági elnök aranykoszorúval tüntette ki Dobi miniszterelnököt A minisztertanácsban Rákosi Mátyás üdvözölte az ötvenéves Dobi Istvánt A pénteki minisztertanácson napi­rend előtt szót kért Rákosi Mátyás miniszterelnökhelyettes. Meleg sza­vakkal üdvözölte Dobi István minisz­terelnököt ötvenedik születésnapja alkalmából. —­ Azt hiszem, mindnyájunk vé­leményét fejezem ki — mondotta l­ákosi miniszterelnökhelyettes —, amikor a magyar dolgozó nép egy­szerű fiának, Dobi Istvánnak, aki nehéz kétkezi munkásból saját tu­dása, politikai éleslátása elvhűsége és becsületessége eredményeképpen lett miniszterelnök, az eljövendő esztendőre sok sikert kívánok és jó egészséget, hogy az előtte álló nagy munkát a magyar dolgozó nép fel­emelkedésére és boldogulására el tudja végezni. A köztársasági elnök Dobi István miniszterelnököt a Köztársasági El­nök elismerésének aranykoszorújával tüntette ki ötvenedik születésnapja alkalmából, a magyar demokrácia érdekében eddig kifejtett kiváló mun­kássága elismeréséül. A hajdúm­egyei gazdasági rendőr­ség razziája a feketevágók ellen. A gazdasági rendőrség Hajdú megyében nagyarányú razziát rendezett, mert értesülései szerint megyeszerte foly­nak a zugvágások és az engedély­­nélküli sertésölések. Eddig Kábán, Hajdúszovátán és Földesen tartotta meg a rendőrség ellenőrző körút­ját, valamint magában Debrecenben. A hentesrazzia során eljárást indítottak Antal János hajduszovátai hentes el­len, mert üzlete elhanyagolt s az elő­írásnak meg nem felelő állapotban volt. Kaszás József szovátai hentes ellen, mert üzletét 10 óráig nem nyi­totta ki. Kábán Fekete Ferenc hen­tes nem jelenettte be sertésvágásait. Érdemes gmire meghallgatni! Budapest 1-en 21 órakor „Hová parancsolja?“ Szász Péter és Vajda István rádió­játéka. Rendező: Cserés Miklós dr. Főszereplők: Komlós Vilmos, Kom­­lós Juci, Várkonyi Zoltán, Básti La­jos, Krisztián Ferenc, Keleti László és Gyimesi Pálma 11 Gazdasági Főtanács határozatai A Gazdasági Főtanács megállapí­totta az állami vállalatok 1949 első negyedévi pénzügyi előirányzatát, melynek eredményeképen az állami vállalatok 294 millió forint nyereség­­előleget fognak fizetni az államnak.­­­ Elfogadta a Gazdasági Főtanács az általános jövedelemadóról, s ugyancsak elfogadta az épülethelyre­­állítási kölcsönakció szabályozásáról szóló rendelettervezetet. A Talajjavítási Nemzeti Vállalat a jövő évi tervévben 1900 kát. hold szikestalajt és 5800 kát. hold sava­­nyútalaj megjavítását írta elő.­­* A napraforgó begyűjtési érdekében a Gazdasági Főtanács hozzájárult ah­hoz, hogy az adó és beszolgáltatásra beadott tételek u­tán 10 forint, az ön­kéntes beszolgáltatási tételek után pedig 20 forint prémium jan. 31-ig legyen fizethető. Enyhítő rendelkezések az árpa, zab, köles és kukorica forgalmában Az Országos Közellátási Hivatal új rendelete szerint árpa-, zab-, köles- és kukoricadaráláshoz vagy -hántolás­­hoz engedély nem kell. Az árpa és a kukorica vámőrléséhez, továbbá az árpa kereskedelmi őrléséhez továbbra is őrlési engedély szükséges. A malom, daráló- és hántolóüzem az árpa, zab, köles és kukorica őrléséből, darálásá­ból és hántolásából származó vám­­keresménnyel és m­egtakarítással 1949 január elseje után szabadon rendel­kezhet. Ezt a vámkeresményt és meg­takarítást sem bejelenteni, sem beszol­gáltatni nem kell. A bércséplést végző gép tulajdo­nosa, vagy bérlője a gépkeresetből származó és eddig be nem szolgál­­tatott árpával, zabbal és kölessel szabadon rendelkezhet. A gyűjtő ke­reskedő 1949 január elseje után a D-jelű vételi jegyre árpát, zabot, kölest és kukoricát nem vehet át. A darálásnak és hántolásnak a Gazda­sági Főtanács főtitkára által meg­állapított legmagasabb természet­beni vámja továbbra is érvényben marad. Kutyatörténet Bizony Isten igaz... így szoktak kezdődni az egészen hihetetlen me­sék. Ez azonban igazán igaz... lelke rajta annak a Marcali község­beli doktor úrnak, aki mesélte. Te­hát: az országúton kezdődött tavaly télen. A doktor autón jött valamerről és egy kutyát látott az úton feküdni, a kutya keservesen nyüszített. Az or­­vos pedig nem azért orvos, hogy a szíve meg ne essen egy beteg pana­szán, még ha az a beteg véletlenül négylábú is. Az ebet autó üthette el és eltörte mind a két ehe lábát. Az orvos hazavitte a foxit, a lábát sin­­betette szakszerűen s egyébként is felgyógyította az idegen kutyát. Az boldog volt és hálás. Végtele­nül ragaszkodott a gazdájához és szemmelláthatólag elfelejtette előző életét. Egy szép napon azonban el­tűnt. Keresték mindenütt, aztán bele­nyugodtak, hogy úgy látszik a kutyás végleg felgyógyult és visszament régi gazdájához. Ebből a tényállásból még néhány keserű aforizma is szü­letett az orvos házánál, melyek sze­rint a kutyahű­ségben sem lehet meg­bízni, avagy a kutya is olyan, akár az ember...! Végül azonban elfelej­tették a kis vendéget. Egészen karácsonyig. Amikoris az udvar felől ismerős ugatás hallatszott és a szökevény beállított. De nem egyedül. — Úgy,­szóval a kutya közben meg­házasodott és feleségét hozta magá­­vall_ kérdezi a javíthatatlan roman­tikus. — Nem, nem ez történt. A kutya ugyan valóban egy másik kutyával jött... De egy másik sánta kutyával. Pácienst hozott. A kutya olyan, mint az ember ... mert az új beteg sem fizetett. A Szegedi Fiatalok Körétől a kultuszminiszterségig Írta: Gyöngyösi János A DÚS KARÁCSONY könyvpiac­­nak egyik kiemelkedő érdekes­sége és értéke Ortutay Gyula „Mű­velődés és politika“ címen megjelent vaskos kötete, amely túlnyomórészt szerzőnek azóta való tanulmányait, beszédeit, úti és egyéb jegyzeteit tar­talmazza, amióta köznevelésünknek és kultuszügyeinknek legfőbb hivata­los vezetője Egyetlen tanulmány van a felszabadulás előtti időből (1943) az „Új magyar köznevelésről“, amely lényegében már magában foglalja és előre vetíti a későbbi felelős állam­férfiúnak pedagógiai reformelgondo­lásait. Ortutay Gyula egyik kiemelkedő tagja volt a késői ellenforradalmi idők szellemi elit-ifjúságának, ame­lyet népi erudiciója, széleskörű mű­veltsége, európai látóköre és az ilyen módon magába szívott haladó esz­mék természetszerűleg hoztak ellen­tétbe a haladás-ellenes rendszerrel. Ennek a tehetséges ifjúságnak nagy­része társtalanul tengődött, vagy csa­lódottan kallódott el a Horthyék ma­radi és szolgai értelmiségének kö­zömbössége folytán a rendszer leve­gőtlen, fojtó atmoszférájában. Egy­­része polgári gyökérzetével végleg szakítva, csatlakozott a revolúciós munkásmozgalmakhoz, bár közülük sokan egy belső forradalom sikerte­lenségének tudatával lesújtva össze­omlottak, vagy a könyörtelen csend­őruralom ellen külföldön kerestek menedéket. Dicséretükre legyen mondva, a komoly tehetségeknek csak igen kis hányada, a morálisan hitvány, hódolt be kisebb-nagyobb vajúdás után a változhatatlannak vélt helyzetbe és vált az uralkodó irány­zat kiszolgálójává. A Horthy-rendszer egyéb nagy bűne között nem kis he­lyett foglal el az a szörnyű kár, amelyet a tudatosan és kíméletlenül alkalmazott kontraszelekció okozott, s amely a magyar nép és a magyar haladó értelmiség sok kivételes tehet­ségét lelkileg összetörte és alkotó vá­gyukat kiölte. A tiszaparti metropolis, Szeged, haladó gondolkozású, ifjúsági Szellem elitjének szerencsés tömörü­lése volt a Szegedi Fiatalok néven is­mert munkaközösség, mint egyetlen menekülési lehetőség a társtalan el­sorvadás elől. Szerencséssé vált külö­nösen azoknak a kapcsolatoknak a révén, melyeket ez­ a csoportosulás a munkásifjúsággal és a baloldali egye­temi ifjúsággal terem­tett. Az urbánus, értelmiségi és a paraszti, népi szel­lem szerencsésen olvadt egybe ebben a tömörülésben és így csak természe­tes, hogy azok a tagjai, akik a há­borút túlélték, komoly alkotó ténye­zőivé válltak annak a demokratikus forradalmi átalakulásnak, amely a felszbadulás révén végre utat nyert. Felbecsülhetetlen érték volt a radi­kális polgári fejlődés élvonalába ke­rült Kisgazda Párt számára ennek a számban nem nagy, de képességek­ben annál jelentősebb haladó értel­miségi csoportnak, vagy amint az­óta is helytelenül megjelölik. Polgári Tagozatnak csatasorba állása. A szel­lemi fölény és a kézenfekvő igazsá­gok ereje, megyű­rhetetlen ellensúlyt jelentett e csoport, de a párt részére is azzal a nagyszámú betüremkedés­­sel szemben, amely a különböző ha­­ladásellenes elemek részéről, mint menedékhelyet lepte el a Kisgazda Pártot, és meghamisítani törekedett annak paraszti tömeghátterét és alap­jában radikális felfogását. Ennek az értelmiségi csoportnak kétségkívül, egyik jelentős történelmi érdeme, hogy a pártban soha sem szűnt meg hangoztatni a forradalmi átalakulás szükségességét és a Kisgazda Pártot a fejlődés gyakorlati szolgálatával megmentette a további haladás cél­jaira. NDEZT azért tartottuk szüksé­­gesnek elmondani, mert nagy­ban hozzájárul azoknak a politikai és művelődési állásfoglalásoknak, vala­mint gyakorlati célkitűzéseknek a he­lyes megértéséhez és értékeléséhez, amelyek Ortutaynak dokum­entum­­jellegű írásaiban kezdettől fogva ki­sebb-nagyobb határozottsággal, kife­jezésre jutnak és pedagógiai téren részben már a felszabadulás előtt úgy jelentkeztek, mint a Kisgazda Párt köznevelési programmja. Mi en­nek a programainak a lényege? „Fel­szabadítani azokat a roppant energiá­kat, amelyeket eddig mesterségesen elnyomott a magyar feudális kapita­lista társadalmi szerkezet.“ A művelt­ség ne legyen csak kevesek számára biztosított kiváltság, hanem a neve­lést úgy kell alakítani, hogy a mű­veltség a magyar dolgozók közkin­csévé váljék. Mindez azonban nem jelentheti a minőség lerontását, ha­nem ellenkezőleg, az eddig kiszorí­tottakat a magyar közműveltségbe beépítve, a széleskörű és általános műveltség olyan magas színvonalát biztosítani népünk számára amely egyszersmind alapul szolgálhat a ki­vételes tehetségek kiválasztására és legfelsőbb képzésére is. Ezt a min­den magyar dolgozó számára szüksé­ges alapműveltséget kívánja megadni az az általános iskola, amelynek meg­valósítása nagy részben Ortutay mi­niszter érdeme. Az ellenforradalmi elnyomatás, a haladó gondolkodás, a munkástöme­gekkel és vezetőkkel való érintkezés és annak szellemi hatása magyarázza a legbeszédesebben azokat a harcokat, amelyeket Ortutaynak és a népi de­mokrácia köznevelés­ újítóinak meg kellett vívn­­ok, amíg az általános isko­láig és az iskolák államosításáig el­jutottunk. Nemcsak nekünk, de az egész felszabadult Európának egyik legnehezebb pedagógiai feladata a fasiszta ideológia által megfertőzött ifjúság gyökeres átnevelése. Küzdeni az öntelt és uszító sovinizmus, a bur­kolt vagy leplezetlen formában jelent­kező antiszemitizmus, a faji gőg, a nemzeti önimádat, a népi romantika különböző formái ellen, amelyek mind forráspontjai lehetnek egy újjáéledő fasizmusnak. Ennek a harcnak isme­rete szempontjából, amely egyrészt a nép széles rétegeire kiterjedő általá­nos és megbízható világszemléleti alapot nyújtó, magas színvonalú mű­veltség elnyerésére, másrészt egy új fasizmus veszélyeinek kiküszöbölésére irányul, kortörténeti értékű forrás­munka Ortutay Gyulának most meg­jelent műve.­­K­­ÜLÖN KELL megemlékezni azok­­ról a jegyzetekről, amelyeket szerző a Szovjetunióban tett útjáról írt. Ezekben a friss és elképzeltető írá­sokban megismerhetjük Ortutay Gyu­lát, az írót, aki semmiben sem marad el a politikus és államférfiú mögött. Kife­jező stílusának megelevenítő ereje, hogy a maga benyomásait csorbítatla­nul tud­ja átadni az olvasónak és nem­csak képeket sorakoztat fel, de leve­gőt és hangulatot is teremt. Ezekből a sorokból a szocialista Szovjetunió iránti őszinte megbecsülés, rokonszenv és sokhelyüt érthető, ujjongás és cso­dálat árad. . . A mű szép köntösben, kifogástalan papíron, gondos és finom tipográfiá­val a Hungária Könyvkiadó Vállalat­nál jelent meg. Az&n+év 2 nagy-ese*nín#t! ............................................. mii mr ii iiBfriiin 11 iiin mi mm i i imiii hihmb ■■iniiiiftiiiiiiiiiiiiiiiiinnnH b Országos Mezőgazdasági Kiállítás és Tenyészállatvásár március 23-27. Budapesti Nemzetközi őszi Vásár szeptember 3-18. A 3-íves ittv­eteámíntyemek bemutatót. Rendezi az Árumintavásári és Kiáilitási RT. (&KÁRT) VI. Szegfű­ utca 6. Telefon : 183-980, 183-989 Szombat, 1949 január 1 (­*

Next