Kis Ujság, 1949. január (3. évfolyam, 1-25. szám)

1949-01-09 / 7. szám

Új város született Kulturális és egészségügyi központ lesz Ózd­ ­ Január 1-én megyei várossá alakult Ózd, a magyar nehézipar egyik köz­pontja. A környező falvak lakosságá­nak tekintélyes része Ózdra jár mun­kába, ott vásárol és adja el termé­nyeit. Az újvárosnak 24.000 lakosa van, túlnyomórész gyári- és bánya­munkás. Megoldandó problémái: a lakáshiány és a vízellátás. Az Orszá­gos Tervhivatal tehát elsősorban eze­ket a problémákat kívánja meg­oldani. A hároméves terv során egész új városrész alakul ki. A házhely­juttatásban részesült ózdi dolgozók — szövetkezeti alapon — már eddig is 60 korszerű munkáslakást építettek fel. Ezenkívül a NIK több kislakásos bérházat emel a munkások részére. A tisztviselők részére is épül egy bér­ház. Az új város központi fekvése lehe­tővé teszi, hogy Ózd ne csak gazda­sági, hanem kulturális és egészség­ügyi központ is legyen. Kulturális vo­nalon legnagyobb jelentőségű az 500 személyes új kultúrház építése. Az építést május elsejére befejezik. A kultúr­házban színházterem, könyvtár és olvasóterem lesz. Megoldást nyer az ózdi gimnázium és a különböző szakiskolák kérdése, ahol a munkás­osztály gyermekeiből kinevelődik majd az új értelmiség. Az év folyamán 2,5 millió forin­tos beruházással befejezik a kórház­­építést. A hároméves terv során ed­dig már óvoda, napközi otthon, tü­dő- és nemibeteg gondozó intézet léte­sült. 1949-ben pedig korszerű böl­csőde épül. Megkezdődik a modern tanonc- és hadirokkant-otthonok építése Ismeretes, hogy a múltban a ta­nonciskolák és tanoncotthonok ke­vésnek bizonyultak s többnyire más iskolaépületeket használtak fel ta­­noncoktatás céljaira. Komoly elhe­lyezési viszonyok híján pedig sokan éltek vissza a tanoncnyomorral. A népi demokrácia tanoncnevelési gya­korlatában ez a helyzet tarthatatlan. Ugyancsak szűkében voltunk or­szágszerte hadirokkant-otthonoknak s ismeretes, hogy társadalmias ottho­nok híján mily sok hadirokkant vált a múltban otthontalanná, az otthon­­talanság minden kísértésével. A népi demokrácia népjóléti kor­mányzata az építésügyi minisztérium­mal karöltve a harmadik tervévben hatalmas arányban kezdte el modern tanonciskolák és tanoncotthonok épí­tését, továbbá hadirokkant-otthonok és csecsemő­otthonok építési munká­latait. — A harmadik tervévben — kapjuk a felvilágosítást az építésügyi minisz­tériumban e tárgyra nézve — közel kétmillió forint költséggel hadirok­kantotthonokat építenek az ország több községében. Mintegy 30 millió forintot költünk tanonciskolák és tanoncothonok építésére s korszerű felszereléssel való ellátására. Miskol­con, Székesfehérvárott, Vácon, Cse­pelen, a Hofherr és Schrantz-gyárban, Ózdon, Diósgyőrben, Újpesten, Hat­vanban, Kiskunfélegyházán, Vesz­prémben épülnek új tanonciskolák korszerű otthonokkal, Budapesten pe­dig folytatják a Rákosi-tanoncváros építkezési munkálatait. («1 Yasór^p, 1949 január 9 Az egész országot kréta porral szórta be a sertéspestis elleni szérum he­yett az «Energia" álrészvénytársaság Fegyházat kaptak a „krétaigazgatók" Pintér János rokkant cipészsegéd „Energia rt.“ elnevezéssel álrész­­vénytársaságot alapított és teljesen értéktelen krétaport hozott forgalom­ba, mint „csalhatatlan hatású“ sertés­­pestis és tyúkkolera elleni szérumot. Az egyszer már hasonló csalásért büntetett ember nagy aparátussal fo­gott munkához: ügynökök egész se­regét szerződtette, hangzatos pros­pektusokat nyomatott és a tetszető­sen csomagol krétaport a földműve­lésügyi minisztérium hamisított aján­lásával küldte el az ország minden részébe. A jó fellépésű üzletszerzők nem látogatták sorra a gazdákat, ha­nem egyenesen a községházára síel­tek, ahol felmutatták mindenféle pe­cséttel ékes igazolásukat. A gyanútlan elöljáróságok a leg­többször lépre mentek és a „hivata­los“ kiküldöttek felszólítására dob­­szóval adták tudtára a község lakói­nak, hogy megérkezett a nehezen várt sertésvész elleni szérum, azonnal átvehető öt forint lefizetése ellenében. Az állataikat féltő gazdák siettek a jegyzői hivatalba, hogy valahogy el ne essenek az annyira szükséges gyógyszertől. Pintér János és társai hónapokig garázdálkodhattak, amíg végre hurokra kerültek. Most ott áll a pestvidéki törvény­széken dr. Szakolczay Lajos egyes­bíró előtt az egész „cég“: Pintér Já­nos, a „vezérigazgató“, if­j. Sófalvi Ist­ván, Gálló Ferenc és Hundl Gyula, a három „miniszteri kiküldött“ és riadt pislogással várja, hogy a tör­vény keze lesújtson rájuk. A leg­­riadtabb a máskor hetyke, „mókás­­beszédű“ Pintér István, aki tudja, hogy mint visszaeső bűnös aligha ússza meg olcsón ezt a komisz csalást. _Rokkant vagyok — motyogja—, nem tudok a szakmámban dolgozni. Nagy nyomorom vitt a bűnre ... — Nem igaz — csattan fel a bíró hangja —, rossz lába nem akadá­lyozza magát a munkában. Pintér István ide-oda ingatja a fe­jét: igaz, igaz, de valamivel véde­kezni kell. Az erélyes bíró azonban nem ereszti el: — Nincs magának lelkiismerete, mondja? Tudatában van annak, hogy nemcsak az egyes gazdákat károsí­totta meg nagyon-nagyon súlyosan, hanem az egész országot, amely most verejtékes munkával igyekszik helyre­hozni a háború okozta károkat? A makacs vádlott nem adja meg magát: — Azt olvastam valahol — védeke­zik —, hogy a krétapor használ... — Használ — magának! — tor­kolja le a bíró. — Maguk jól éltek a kicsalt pénzből, a gazdák pedig félig tönkrementek, mert joggal hitték, hogy eleget tettek a pestis elleni vé­dekezésnek. — A maguké az volt? — Nem. A lobbi nem vállal semmit. — Én nem tudtam, hogy a cso­magban krétapor van — esküdőzik­ Handl Gyula. — Hogyne tudta volna, amikor segédkezett a csomagolásnál — inti le a bíró. Az ítélethirdetést lehorgasztott fej­jel hallgatják végig. Pintér János négyévi fegyházat, Hundl Gyula és ifjabb Sófalvi István egyévi és Gázló Ferenc nyolchavi fogházat kapott. — Sok­at kérem — jelenti be fel­lebbezését az elsőrendű vádlott. — Csak azért ennyi, mert a tör­vény nem enged meg többet — zárja be a főtárgyalást a bíró. Erősen megnövek­e­­dett­ a borfogyasztás Budapesten Nagybudapest borforgalmának köny­­nyítése tekintetében újabb intézke­dés történt, amennyiben az a szőlő­­tulajdonos, akinek a főváros terüle­tén állandó lakhelye van, de termelői borkimérése nincs, a szőlőjében ter­melt mustot, vagy bort évenként leg­feljebb 500 liter mennyiségig behoz­hat Budapest területére. A borfogyasztás egyébként állan­dóan emelkedik és a karácsonyi ün­nepek előtt és az utána következő he­tekben, mint az Állami Borforgalmi Rt.-től halljuk, a borfogyasztás a duplájára emelkedett. A fogyasztás felugrásának egyik oka, a hatforintos olcsó borár, azonfelül a borellátás zavartalansága. Az Állami Borfor­galmi mintegy háromezerötszáz buda­pesti söntést és kocsmát lát el tizen­hét bizományos és számos albizomá­­nyos útján. A magyar bor propagandáját fogja szolgálni egy új intézmény, az Ibusz Dorottya­ utcai borkóstolója, amelyet az ABOFORT tart majd üzemben. Itt különleges minőségű borok ke­rülnek a közönség elé: tokaji aszú, szamorodni, egri bikavér, balatoni, szekszárdi és badacsonyi borok. Az új borkóstoló helyiségét január má­sodik felében adják át a forgalom­nak. Betörtek a bélmegyeri postahiva­talba. Tegnapra virradó éjszaka is­meretlen tettesek feltörték a bélme­­gyeri postahivatal ablakát s azon ke­resztül kiemelték a posta könnyen elmozdítható Wertheim-szekrényét. A pénztárszekrényben 10.000 forint és különböző egyéb értékek is voltak, a békési rendőrség széleskörű nyo­mozást indított a tettesek kézrekerí­­tésére. Enyheség, kisebb esők .1: időjárási helyzetben csak annyi a változás, hogy az óceáni léghullámok egyre erősebb előnyomulás az enyheséget továbbra is fenntartja. Sőt ismét kifejezettebbé teszi. A köd uralma Európa középső részein, ahol a légmozgás aránylag gyenge, változás nélkül tart. Hazánkban is borult, ködös az idő és a ködréteg a hegyeket is ma­gában foglalja. Az enyheség általános, de a nappali felmelegedés és ködvi­szonyoktól függően igen különböző mértékű. Pénteken délben helyenként 6-6 fokos hőmérsékleti csúcsértéket észleltek, másutt viszont alig emel­kedett a hőmérő higanyszála az olvadáspont fölé. .­ szombatra virradó éjjelen csaknem mindenütt volt gyenge fagy. Csapadék csak kisebb ködszitálás alakjában hullott. Vasárnapra már valamivel élénkebb légmozgást várhatunk és átvonuló esőket is, a magasabb hegyeken kisebb havazás is lesz, de a hó valószí­nűleg elolvad. Tóth Géza főmeteorológus A KÖZTÁRSASÁGI ELNÖK pénte­ken magánkihallgatáson fogadta Tu­­róczy Zoltán és Vető Lajos evangé­likus püspököket, akiket egyházuk a közelmúlt napokban iktatott be. A kihallgatás során a püspökök kife­jezték a demokráciához való ragasz­kodásukat és azt a reményüket, hogy egyházuk és a demokrácia között a baráti viszony még jobban elmélyül. A köztársasági elnök biztosította a püspököket az ő, valamint a kor­mány további megértő és jóindulatú támogatásáról. A Soproni fényképészek sikere. Többször megemlítettük már Sopron magasrendű fénykép kultúráját. Nemrég­ben a stockholmi fotókiállí­táson ért el kivételes jelentőségű eredményt a soproni Fotoklu­b be­küldött anyagával. Most a washing­toni fényképkiállításon fogadták el a soproni fotoklub által beküldött szép fényképeket. Ez az eredmény­­ annál is jelentősebb, mert a kiállí­tásra illőt beküldött kép közül j vn'mir'1­e 293 darabot fogadtak el a­­ világ minden tájáról s ezek között­­ szépen szerepelnek a soproni fotó­művészek is. Szívenszúrt el vadházastársát egy asszony, Reszelő Irén megyesbod­­zási asszony régóta élt vadházas­ságban Kurcsuk Sándorral. Az utóbbi időben egyre nagyobb né­zeteltérés támadt közöttük. Heves veszekedéseiknek nemrégiben tra­gikus következménye lett. Reszelő Irént összetűzésük szallonázás köz­ben ért, s az asszony a rátámadó férfit a késsel mellbeszúrta olyan szerencsétlenül, hogy a penge Kulcsuk szívévrl hatolt és néhány pillanaton belül a szerencsében vadházastárs kiszenvedett. A tör­vényszék gyorsított eljárással tár­gyalta Reszelő Irén ügyét és az enyhítő körülmények figyelembe­vételével három évi börtönre ítélte. Debrecen is kér ruhagyárat. A szegedi konfekciós üzem felállításá­nak sikere arra ösztönözte Debrecen törvényhatóságát, hogy hasonló üzem felállítását kérje. Debrecen hajlandó megragadni az alkalmat, hogy egy második ruházati ipartelepet ott állítsanak fel. A téli munkanélküliség levezetésére ez volna az­ egyik leg­biztosabb eszköze. Miután Debrecen­­ben ez időszerint is van üzemen kívül lévő gyár vagy gyárnak alkalmas épület, az a meggyőződése a város vezetőségének, hogy a ruhagyár f­el­állításának semmi akadálya s bizo­nyos, hogy ez az üzem jótékony ha­tású lenne Kelet-Magyarország lakos­ságának érdekeire. A feleség lett öngyilkos, a férj halt meg Berlinből jelentik. Mühlhausenben veszekedés támadt egy házaspár kö­zött. Az asszony nagy kiáltozások közben férjére támadt A férfi felrán­totta az ajtót és elsietett. A fel­zakla­tott idegzetű nő kinyitota harmadik emeleti lakásuk ablakát és az utcára vetette magát. Abban a pillanatban zuhant le, amikor ura lakásuk ablaka alá érkezett. A férj szörnyethalt. Az asszonyt könnyebb sérülésekkel szál­lították kórházba. Feljelentőből vádlott. Különös fegy­­verrejtegetési ügyet bogozott ki a bá­­rándi rendőrség. Kovács Gábor felje­lentést tett rokona, Futó Jeremiás el­len, hogy háza udvarán fegyvert, géppisztolyt és kézigránátot rejteget elásva. A rendőrség meg is találta a rejtegetett fegyvereket, mire Futó Je­remiást és hozzátartozóit őrizetbe vette. A rendőrségi kihallgatás során aztán kiderült, hogy nem a Futó-csa­lád a fegyverrejtegető, hanem maga a feljelentő, aki feljelentését bosszú­ból követte el. Kovács, amikor meg­sejtette, hogy a vád visszahull rá, megszökött lakásáról, két napon ke­resztül a mezőkön bujkált, most azonban visszatért házába s a rend­őrség a disznóólba rejtőző vádasko­­dót megtalálta. A Futó-családot azon­nal szabadlábra helyezték s helyettük a feljelentő Kovács Gábort tartották fogva. Még nem döntöttek, hogy sta­­táriális bíróság vagy rendes bíróság elé fogják-e állítani. INDOKOLT HALÁL. A manches­teri (Anglia) állatkertben jobblétre szenderü­lt Hetty, a struccmadár. A boncolásnál az állatorvos az alábbi „ételmaradékokat“ találta Hetty gyomrában: egy dugót, egy konzerv­­nyitót, egy pecket, 37 drótszöget, 47 kárpitosszöget, 17 darab félpennist, 6 darab egypennist és egy darab hat­­pennis pénzdarabot. A halál oka: érthető. AZ ORSZÁGGYŰLÉST január 12 re­formális ülésre hívják össze. Az első két napon a ház kisebb törvényja­vaslatokat tárgyal, majd 18-án meg­kezdik a költségvetés általános vitá­ját, amely előreláthatólag három he­tet vesz majd igénybe. A siófoki állami halásztelep fejlő­dése. Két évvel ezelőtt még romok­ban hevert a siófoki állami halász­telep épülete. Az újjáépítés során azonban gyönyörűen helyrehozták s ma már a halászok kikötőjében újra feltűnik szép megjelenésével a halász­­ház. Kapujának mindkét szárnyán egy-egy vasból vert hatalmas ponty jelzi az épület rendeltetését. A halász­házban kultúrtermet is építettek, amelynek 120 személyre szól a be­fogadóképessége. A kultúrterem, amely valamikor az urak társalgója volt, ma már a dolgos halászok kul­túráját és szórakozását szolgálja. Most avatták fel ünnepélyesen a halásztelep új házát. Fegyverrejtegetésért 11 évi fegyház. A székesfehérvári rögtönítélő bíróság Reich József csákberényi földműves­, akinél egy orosz katonai géppisztolyt és egy magyar gya­logsági puskát ta­láltak, 11 évi fegy­házra ítélte. Reich a fegy­ver­ek­et orvvadászatra használta s legutóbb is őzet lőtt tiltott időben. A felelősségre vonó rendőrtisztekkel szóváltásba keveredett s verekedni akart. „Vizsgadíjakat* szedett három vasúti tisztviselő. A debreceni rendőrség őrizetbe vette Pál Ferenc főintézőt, Jakab Mihály MÁV segédellenőrt és Zombor Lajos ellenőrt, akik fondor­latos csalással károsítottak meg 70 kisembert. A csalást úgy hajtották végre, hogy a közigazgatási vizsgára jelentkező vasutasoktól minden tör­vényes felhatalmazás nélkül 200 fo­rintokat vettek fel s jelentkezési lap­jukra a vizsgára ajánló záradékolást vezettek rá, amire pedig csak a szak­­szervezeteknek lett volna felhatalma­zásuk. S a debreceni ü­zletvezetőség­­ne­k az a gyanúja, hogy ezt a vissza­élést Pálék nemcsak Debrecen terü­letén, hanem az ország egyéb részein is elkövették, úgy hogy a nyomozást most ebben az­ irányban is folytat­ják. A három őrizetbe vett tisztvi­selőt egyébként átadták az állam­ügyészségnek. A törvény­hatóság ajándéka a zalai szövetkezeteknek. Zalaszentlászló, Za­­laszántó és Szentgyörgyvár községek földbérlő szövetkezetei fejtették ki az elmúlt esztendőben a legeredménye­sebb működést. Ennek elismeréseké­­pen a megyei törvényhatóság külön­böző ajándékokkal jutalmazta meg a szövetkezeteket, műtrágyát és gazda­sági gépeket osztott ki közöttük. Az átadóünnepségen a megye alispánja és Gerencsér György megyebizottsági termelési felelős hangsúlyozta, hogy a parasztság a szövetkezetekkel épít­heti ki biztos jövőjét. Háromszáz soproni szőlőparcella kiadatlan. A soproni szőlőgazdálko­dás körül szinte állandóak a zavarok A múlt év haszonbérleti szerződéseit november 20-ig kellett volna meg­hosszabbítani a jövő évre. Ezekre a haszonbérletekre azonban még min­dig nem kérték a meghosszabbítást, holott már a szőlőm­unkáknak meg kellett volna kezdődnie. A háromszáz parcella területe körülbelül 80 ka­­tasztrális hold, ami a város szőlőkul­­túrájának igen tekintélyes része. A városi tanács legközelebbi ülésén fog­lalkozik a soproni szőlők sorsával. Békés megye állattenyésztési beru­házása. Békés megye alispánjának most kiadott jelentése beszámol az állatteny­észtési alap beruházásairól. A vármegye múlt évi állományának feljavítására 70 darab kitűnő fajbi­kát vásárolt s ezzel a szarvasmarha­tenyésztés nagy lendületet vett. 28 fajtiszta mangalica vásárlása pedig a most megalakult táblás­ művelő­csoportok állattenyésztésének feljaví­tására szolgál. A fehérvári posta eredményes éve. A helyreállítás munkája nagy lendü­lettel folyt a fehérvári postán s nem­csak a háború rombolásait hozták helyre, hanem a posta üzemét is olyan rendszerrel frissítették fel, amelynek eredményeképpen a posta működése felfrissül. Már ilyen ese­tek fordultak elő, hogy valaki a fe­hérvári központon egy budapesti lakos telefonszámát keresi s néhány perc múlva a keresett fél maga je­lentkezik. A múlt év végén egy ilyen távirat érkezett a fehérvári postá­hoz: „Nagy János úrnak, a kanizsai gyorsra, a vasúti állomáson.“ Déli 12 órakor adták fel a táviratot Buda­pesten s az 13 órakor már a címzett kezében volt az állomás várótermé­ben. Székesfehérvár m­­a már nyolc közvetlen vonalon tud kapcsolatot teremteni Budapesttel s a legtöbb­ször egy percen belül. Százezer új­évi üdvözletet kézbesített ki 19 em­berrel a város különböző részeibe a fehérvári posta. A legutolsó hónap­ban 28 millió forintnyi pénzforgal­mat bonyolított le a fehérvári I. számú postahivatal. Rendet teremtenek a vásárhelyi gazdák a csőszök bérfizetésében. Vá­sárhely öreg gazdái a DFFOSZ k­cs­­lyiségében értekezletre gyűltek ösz­­sze és ezen alégállapot­tal; abban, hogy a mezőőrök helyzetének köny­­nyítésére ezentúl nem az őröknek maguknak kell gazdától gazdáig kó­borolni, hogy csőszmunkájukért fize­tésüket megkapják, hanem a gazdák maguk állapítják meg, kinek-kinek mennyit kell fizetnie s a fizetést a csőszök ezentúl egyösszegben kap­ják meg az egyik gazdától. Köve­tendő példa ez más városok és köz­ségek csőszeinek bérfizetésére vonat­kozóan. Megkezdik a zengővárkonyi vasérc feltárását. Megírtuk már, hogy 1938- ban vasércre bukkantak Zengővár­­kony határában. 1948 februárjában már 15 tonna vegyes ércet szólítot­tak az ózdi nagyolvasztóba, ahol üzemi kísérletet végeztek. A kísérlet megállapította, hogy a vegyes érc vastartalma 39,5 százalék. Megvizs­gálta a területet Pantó Andor, a rudabányai vasércbánya igazgatója, Pollner Jenő bányafőtanácsos és Schmidt Róbert műegyetemi tanár, valamint a Földtani Intézet geoló­gusa megállapították, hogy mintegy 40 méter mélységig mintegy 80.000 tonn­a vasérc fekszik a bányában. A feltáráshoz szükséges fúrógépeket és a kibányászáshoz a felszerelést már le is küldték Zengővárkonyba, úgy­hogy a munka a legrövidebb időn belül megkezdődhetik. Tudja fia, mi az a farm­ozás? A búza és liszt minőségét állapítják meg ezzel a szerkezettel. Háború előtt 5000 -0000 forintba került ez a világszerte használatos eszköz, most Grazz Ferenc, a Lisztkísérleti Állomás vezetője, új farmnográfot szerkesztett, amely mindössze 400— 500 forintba kerül s kezelését pár­­napos gyakorlattal bárki elsajátít­hatja. A készülékkel 5 deka tisztet pár perc alatt meg lehet vizsgálni s meg lehet állapítani akár a búza, akár a liszt minőségét s lehetővé válik osztályozásuk. A készülék nem nagyobb, mint egy írógép. Az új műszert nemcsak a kísérleti állomások használják, de a minden­napos liszt- és gabonaátvételnél is alkalmazhatók. Város lesz Törökszentmiklós. Tö­rökszentmiklós képviselőtestülete leg­utóbbi rendkívüli közgyűlésén egy­hangú határozatot hozott, hogy kérni fogja a belügyminisztertől a község várossá nyilvánítását. A várossá ala­kulást különböző intézmények kifej­lődése tette szükségessé. Értesülésünk szerint a belügyminisztérium hozzá­járul a képviselőtestület határozatá­hoz. „Téli parasztmunka“ Csongrád­iján. Csongrád megye kis- és kö­zépparasztsága komolyan fogja fel a továbbfejlesztés gondolatát. A csongrád megyei téli mezőgazdasági tanfolyamokra jelentkeznek és le­hetőleg az ötvennaposokra. Vásár­hely határában Vasháton és Belső­kutason rendeztek az idén mező­gazdasági továbbképző tanfolya­mokat. Az előbbire hatvannégyen, az utóbbira pedig hetvenen jelent­keztek. A tanfolyamok rendezése elérte célját, mert 50 százalékban olyan kis- és középparasztság a hallgatósága, amely pártonkívüli s s így most a tanfolyamokon része­sül először a demokrácia szellemé­ben való tájékoztatásban a mező­­gazdasági munkák célszer­űbb és eredményesebb módszerein kívül. Állami csikótelepet állítanak fel Küncsügön. A hároméves terv kere­tében Kecskemét határában, Köncsö­­gön, új csikótelepet állítanak fel, amelynek az lesz a rendeltetése, hogy fellendítse a Duna—Tisza-közének ló­tenyészetét. Az állami birtokon mint­egy 50—60 csikót nevelnek a legkor­szerűbben s nemcsak paraszti felvá­sárolt lovakat tartanak majd ezen az új telepen, hanem nemes tenyészetek ivadékait is idehozzák. De nevelnek tartásra beadott csikókat is, Kecske­mét nagy örömmel fogadta az új terv megvalósítását. Január 31-ig be kell jelenteni az alapítványokat A magyar kormány felhívja az ér­dekeltek figyelmét arra, hogy min­denkinek, aki alapítványt kezel, vagy annak kezelésére hivatott, az alapít­ványról az illetékes miniszterhez ja­nuár 31-ig bejelentést kell tennie. A bejelentés mulasztását a törvény bünteti. A bejelentés részletes szabá­lyait a 12.040/1948. számú kormány­rendelet tartalmazza. (MTI)

Next