Kis Ujság, 1949. január (3. évfolyam, 1-25. szám)

1949-01-01 / 1. szám

Folynak a harcok Indonéziában és Kínában A Ruhr-kérdéssel kapcsolatban a világ érdeklődése megint fokozottabb mértékben Németország felé fordul. A nyugati hatalmaknak a Ruhr-kérdésben hozott döntése egész Németországban nagy felháborodást keltett. A Manchester Guardian tudósítója azt írja, hogy a német közvélemény az amerikai gyarmatosítási politika eszközének minősíti a Ruhr-tervet. Közben Nyugatnémetország gazdasági helyzete egyre romlik, az árak rakétaszerűen emelkednek, a német lakosság keserves küzdelmet vív mindennapi megélhetéséért, mindenféle sztrájkokkal kell számolni, a híres berlini légi hídról pedig még Walter Lippman is megállapítja, hogy állandóan veszít értékéből. Az ismert amerikai újságíró különben megállapítja azt is, hogy „valamennyi országban, ahol eddig megfordult, minden felelős államférfi egybehangzóan kijelentette neki, hogy a Szovjetúnió részéről semmi olyan előkészület nem történik, amely arra vallana, hogy a szovjet hadsereg invázióra készülne Nyugateurópa ellen. Az sem igaz, hogy a Szovjetúnió a keleti övezetben rejtett haderőket tart készenlétben. A moszkvai rádió azt állapítja meg a londoni egyezményről, hogy az európai államok nemzeti érdekei, a béke és a népek biztonsága ellen irányul. Ugyanezt a megállapítást teszi a moszkvai rádió Kenneth Royall amerikai hadügyminiszter nyugateurópai körútjáról. Royall régen elcsépelt és többszörösen leleplezett szovjetellenes rágalmakat vonultatott fel, olyanokat, amilyeneket annak idején a hitleri propaganda éppoly szívesen terjesztett, mint most Amerika hadügyminisztere. Kiegészíti Nyugat-Németország pillanatnyi képét az a hír, hogy a francia megszálló kormányzat Dél-Württembergben karácsony alkalmából szabadon bocsátotta az összes internált volt nácikat. Az egyetlen kivétel Mergenthaler volt, Württemberg volt Gauleilere, akit három és félévi kényszermunkára ítélt a nácitlanítási bíróság. Indonéziában tovább folyik a harc. A moszkvai rádió azt jelenti, hogy a hollandok lázas sietséggel igyekeznek kezükbe keríteni minden hadászatilag fontos támpontot, Jáva és Szumátra szigetén. A köztársasági csapatok a hidak és ipartelepek felrobbantása a vasútvonalak elpusztítása után tervszerűen húzódnak vissza a hegyekbe, következetesen végrehajtva a felperzselt föld politikáját. A köztársaságiak fővárosa Dzsokdzsakarta körül, amelyet a hollandi csapatok a fegyvernyugvás megszegésével elfoglaltak, heves guerillaharc folyik. Szerdán hajnalban az indonéziai szabadságharcosok hirtelen ellentámadásba mentek át és több helyen visszaszorították a hollandi kormánycsapatokat. Kínában változatlanul nyomul előre a felszabadító néphadsereg. Csangkaisek sürgősen Nankingba hívta Kína minden részéből a Kuomintang katonai és politikai vezetőit, hogy megbeszélje velük a helyzetet és az angol sajtó azt jelenti, hogy arról van szó, folytassák-e ellenállási kísérleteiket, vagy kezdjenek béketárgyalásokat a népi haderővel. Az utóbbi esetben persze Csangkaiseknek 25 évi korlátlan uralom után kétségkívül le kellene mondania. BŐSÉGES GYERMEKÁLDÁS. A torinói lapok írják, hogy egy helybeli nagykereskedőnek négy gyermeke született ugyanazon a napon: a feleségétől és két barátnőjétől, melyek közül az egyik ikreket szült. A hír kommentálásából kiderül, hogy az olaszok csak az időpontok egybeesésében látnak furcsaságot: az ügy erkölcsi oldalát teljesen rendben lévőnek tekintik . .. OZ PlLflmi óruhAzph DOLGOZÓI HÓDUGS V/gl/DIHflGH BOLDOG UJéVeT KiuAmpH PillanatfelvételDOBI ISTVÁN Szilveszter, 1848 miniszterelnök Szilveszter estéjén tölti be ötvenedik életévét s az első gondolat, ami az évfordulóval kapcsolatban önkéntelenül felvetődik bennünk: milyen sorsterhes, küzdelmekkel és szenvedésekkel telt fél évszázad a magyar nép történetében is, mai demokratikus kormányunk fejének ötven életéve. Ez kell, hogy eszünkbejusson ezen a születésnapon, nemcsak azért, mert Dobi István annyira a népből való, úgy összeforrott vele, mint kevesen, hanem azért is, mert e jelképesen szép és mélyen igaz párhuzam hangsúlyozása nélkül Dobi István végtelen szerénységében bizonyára elhárítana magától minden ünnepelést. Az elmúlt ötven esztendőre esik az a nagyjelentőségű fordulat, amikor — mintegy másfél évtizeddel ezelőtt — évszázadok szenvedései változást követelő, igazságosabb, emberibb életet követelő akarattá sűrűsödtek a magyar parasztságban, amikor a már régebben szervezkedő ipari munkásság mellé felsorakozott az elnyomott, kizsákmányolt magyar parasztság is és a Független Kisgazda Párt radikális békési programmjában a föld népe megtalálta a felemelkedéséhez vezető út biztató kiindulópontját. Nem véletlen, hogy Dobi István ugyanebben az időben, mint harmincegynéhány éves fiatalember, tűnt fel a magyar politikai életben, előbb egy munkáspárt, majd a Független Kisgazda Párt mozgalmaiban. Súlyos évek következtek a magyar nép történetében: a hatalom, mintha érezte volna a világtörténelmet átalakító nagy erőknek, a haladás és a szabadság eszméjének győzelmes előretörését az elnyomottak elszánt akaratának akkor még földalatti csatornáin, minden eszközzel, a hatalmi erőfölény legkíméletlenebb kihasználásával igyekezett gátat vetni a fejlődésnek. Sokan váltak hűtlenné ezekben az években az eszméhez, sokan tántorodtak el a helyesnek felismert úttól. Dobi Istvánt nem rettentette a csendőrszurony és nem csábította a kizsákmányoló hatalommal való parolázás lehetősége, ami a Független Kisgazda Párt egyes vezetőit is népünk és osztályuk hűtlen fiaivá tették. A szőnyi földmunkás következetes szilárdsággal, a néphez való törhetetlen hűséggel küzdött azokért az eszmékért, melyeknek megvalósulása népe boldogulását jelentette , amelyekre ez az acélkemény egyéniség életét tette fel. De nemcsak küzdelmekben és szenvedésekben volt gazdag az elmúlt öt évtized, hanem meghozta a győzelmet is. A felszabadult Magyarország valóban a dolgozók országa lett és Dobi István ekkor is élen járt a fáradhatatlan munkában, a következetes elvhűségben. A forradalmi változás újabb csábításokkal környékezte meg azokat, akik egyéniségük, jellemük ingatag talaján állva hajlamosak voltak arra, hogy a nép árulóivá legyenek. Dobi István a legnagyobb válságokból megmentette a Független Kisgazda Pártot a dolgozó parasztság számára és élére állt annak a küzdelemnek, amely külső és belső ellenséges erők ellenére emberhez méltó életet akart biztosítani a föld dolgozó népének. Személye hosszú esztendők óta világos és egyértelmű programot jelent a demokratikus magyar fejlődés történetében. Méginkább határozottá vált ez a program, amikor Dobi István a koalíció bizalmából, a nép lelkes szeretetétől kísérve a kormány élére került, majd nem sokkal később elvállalta a dolgozó parasztság új tömegszervezetének vezetését. Amikor a magyar nép szeretettel és ragaszkodással köszönti az ötvenéves Dobi Istvánt, hűséggel fizet a hűségért és szívből kívánja, hogy egyik legigazabb, leghívebb fia még sokáig fejthesse ki tevékenységét az ország és minden demokratikus érzelmű, becsülettel dolgozó magyar szebb, boldogabb jövője érdekében. A Duna felől hideg szél húzott a városra. Lengváry Zoltán a Színháztéren jött keresztül, s betért a híres Fischer-cukrászdába. Nyáron sokat járt ide az asszonnyal, meg a két gyerekkel, a „fagylazda“ különlegességeit élvezni. Most süteményeket meg cukorkát csomagoltatok be. Szilveszter napja van ilyenkor mindig visz haza valamit a kis család minden tagjának, hogy jól kezdődjék az újév. Aztán beugrott a Gránátosutca elején levő Kecskés-szivarosboltba. Hégi, kedvenc szivarját, a Manuelitát már nem árulják, de itt van helyette a Kossuth, meg a Szabadság. Azután a Váci-utcának vette útját és Edelmann Károly könyvesboltjában megvette Pistának Lafontaine meséit, Klárinak, a lányának pedig kéziharmonikát Brunstetter Mátyás zenekereskedésében. Most már csak Erzsiké volt hátra, a felesége. De azért van itt az Úri-utcában Kodvarics Vendel szücsüzlete, hogy meleg karmantyút vásároljon az aszszony számára. Lesz majd öröm este, amikor átadja az ajándékokat és a forró punccsal új esztendőre koccintanak. De ha már itt van az Úri utcában, benéz egy kávéra a Szabadság Csarnokba. Privoszky úr Pilvax kávéháza ezt a nevet vette fel, amióta fiatal írók, meg jurátusok kibontották benne Március zászlaját. Esztendő utolsó napján borús hangulat fogadta a kávécsarnokban. A törzsasztalnál Komrády Miklós ült, a régi barát. Redőzött homlokkal, keserűen. — Nehéz idők járnak! — mondotta tompán. — Nem volt még ilyen szomorú Szilveszterünk! Itt vannak az újságok: Kossuth a Hírlapjában riadót fúj: „Fel, fel, hát mindnyájan a honvédelemre!“ Az Életképekben Petőfi új verse, a „Csatadat“... És mi a helyzete Nagyszombatnál csatát vesztettünk, Bemről semmi hír, Windischgrötz Pest felé nyomul. A kormány, meg az országgyűlés ma éjjel indul a pályaházból Debrecenbe, a koronát is viszik, Bónis Samu őrizetében ... Szomorú újévünk lesz! Lengváry Zoltán csendesen válaszolt: — Ha ez rendeltetett, ez lesz a sorsunk! Lehet, hogy Pest-Budán szomorú arcok tesznek ma este, de hiszek abban, hogy az unokáink, a dédunokáink száz év múlva boldogan és megelégedetten köszöntik majd az év fordulását! — Így legyen! — mondta Konrády Miklós és a két barát mélyen egymás szemébe nézett. —Ízél .111 állandó műsorszámok: Budapest 1. (549.5 m). 6.30: Hajnali muzsika. 6.45: Reggeli torna. 7.00: Hírek. mn.MTEmertetés (Ünnep és vas. 8.60-kor). 7.20: Reggeli zene. közben Naptár (Vasárnap és ünnepnap 7-00-sor.) 9.55: At. attelepitési kormánybiztosság közleményei. 10 00: Hírek 12.00: Déli harangszó. hírek 14.00: Hírek 14.15: Hírek szerb nyelven. 15.55: Műsorismertetés. 17.00: Hírek 17.10: Szovjet napok — szovjet emberek. 17.50: Hírek oroszul 18.00: Hírek szerb nyelven. 20.00: Hírek sporthírek. 21.00: Hírek 22.00: holnap? Hírek. Mit hallunk 24.00:Hírek. 0.10: Hírek és krónika franciául 0.20: Hírek és krónika angolul Budapest II(549.5.m.). 21.00:Hírek. Hétfő Január 3. BUDAPEST I. 6.30: Falurádió. 1. Gazdasági tanácsok január hóra. 2. Gazdakalendárium. 8.00: Háztartási tanácsadó. 8.15: Heti zenés kalendárium. 0.00: Somló Sándor melódiaegyüttese játszik. Operettrész- Jetek. 1. Millöcker: Szegény Jonathán, nyitány. 2. Strauss János: Részletek az ..1001 éjszakádból. 3. Kálmán Imre: Részletek a ..Hollandi leányából. 4. Lehár—Hruby: Randevú Lehárnál. 12.15: Népek zenéje. A Budapesti Kamarakórus énekel. 13.00: Termelési Híradó. 13.15: Asztali muzsika. A MÁV szimfonikus zenekar játszik. 14.30: A háziegyüttes játszik. 15.00: Rádióiskola. 1. Középkori magyar próza. 2. A táncokról. 3. Rizstermelő falvak. 16.00: Vajda János és a szabadságharc. Előadás. 16.20: Kalandozások a zenetörténetben. Rousseau, a muzsikus. Előadás. 17.20: Szív küldi szívnek szívesen. 18.15: A dalirodalom mesterei. I. Trubadúrok. Közreműködik Halmy Lujza (ének). 18.50: Színes melódiák. A Sharmónia-művészegyüttes játszik. Lukácsy Margit énekel. Vezényel Tibor György. 10.15: Tánczene 19.30: A Falu Hangja. 20.35: Magyar muzsika. Közreműködik Takács Jenő és Petri Endre (zongora). Sándor Judit (ének), Fejér Sándor (hegedű). 21.35: Szórakoztató zene. 21.55: Mit hallunk holnap? 22.10: Hangos Újság. 22.50: Hanglemezek. BUDAPEST II. 17.00: Tánczene. 18.00: Női szemmel a női fülnek. 18.30: Zongoraszólók. 18.45: Miről írnak a parasztság újságjai. 19.00: A rádió népiskolája. 1. Magyar nyelv és helyesírás. 2. Számtan. 3. Zenés percek. 19.30: Hangos Heti Sporthíradó. 19.45: Közellátási negyedóra. 20.00: Operettrészletek. 1. Suppé: Banditacsiny, nyitány. 2. Audran: Üdvöske. 3. Kreisler: Dal „A király kilép“ c. operettből. 4. Messager: Ária a ..Fortunio“ c. operettből. 5. Valverde: Tercett a ..Nagy út“ c. operettből. 11. Ábrahám Pál: Egyveleg a „Viktória“ c. operettből. 20.30: A rádió szabadegyeteme. 21.15: Mi történik a világgazdaságban? 21.30: Suhai Balogh Józsi cigányzenekara magyar nótákat muzsikál. 22.15: Tánczene. Kedd Január 4. BUDAPEST 1 6.30: Falurádió. 1. Fűtési bénulás 2. Lucernapótló takarmányfélék. 3. Gazdakalendárium. 8.00: A csobogó források földjén. Előadás. 8.20: Olasz dalok. 8.30: Izraelita vallásos félóra. 9.00: Postászenekar. 12.15: Sebestyén Sándor gordonkázik, S. Mannaberg Rózsi zongorázik. Kazassay Irén énekel. 13.00: 1848 elszalasztott döntő pillanata. Előadás. 13.15: A háziegyüttes játszik. 14.30: A budapesti IV. kerületi állami leánylíceum szülői munkaközösségi ének- és zene 15.00: Rádióiskola. 1. Don Quichote: Folytatásos hangjáték Cervantes regényéből. 2. Muzsikálj velünk. 3. Beszélgetés Molnár Ferenc: Pál utcai fiúk c. könyvéről. 16.00: Felfedezők és feltalálók. A himlő és legyőzője: Jenner. Eseményjáték. 10.20: ..Az orgonairodalom remekei.“VI. Peskó Zoltán orgonái. 17.20: A Vöröskereszt közleményei. 17.30: Szív küldi szívnek szívesen. 18.15: Mit üzen a rádió? 18.45: Világhíradó. 19.00: Cziffra György zongorázik, Kelényi György trombitál. 19.40: Közvetítés a Nemzeti Színházból. „Úri muri.“. Színmű három felvonásban. Irta Móricz Zsigmond. Személyek: Szakmáry Zoltán — Rajczy Lajos; Rhédey Eszter, a felesége — Szörényi Éva; Zsellye Balogh Ábel, ezredes — Somlay Artur; Csörgheő Gyuli — Toma Sándor; Rozika — Mészáros Ági; Lekenczey — Ungvári László; Borbiró — Pécsi Sándor; Gosztonyi Bandi — Koltay Gyula; Kudora — Mádi Szabó Gábor; Malmossy — Téry Árvéd; Parragh — Hindi Sándor; Ügyvéd — Gózon Gyula; Makos, tanyás gazda — Gárday Lajos; Ködmön András, Huila János; Széplegény, bandavezérek — Makláry Zoltán, Bodnár Jenő, Makláry János; Bolha Pista, Kocsis — Garai József; Jászom, közhuszár — Pethes Sándor; Vénasszony — Cserényi Adél; Mérnök — Tapolczai Gyula; I. taligás — Baló Elemér; II. taligás — Kőmives Sándor; III. taligás — Zsolt István; I. summáslány — Rákosi Mária; II. summáslány — Tóth Éva; Kondás — Horváth Ferenc; Frájlámn — Győri Hana; Pincér — Peti Sándor; Mulató vendég — Sándor Jenő. Történik az Alföldön, egy nagy paraszt városban, a millenium évében. 20.15: Hírek. 22.35: Hírek. 22.55: Vita arról, amit hallottunk. Móricz Zsigmond: Úri muri c. darabjáról beszél Békés István a műbírálókkal, a darab rendezőjével és főbb szereplőivel. 23.20: Lakatos Vince cigányzenekara magyar nótákat muzsikál. Bóka László énekel. BUDAPEST II. 17.00: Tánczene. 18.00: Zenei élő újság. 18.15: Hangos Híradó. 18.30: Eszenyi Irma énekel 19.00: A Falu Hangja. 1. Az új magyar falu szociális munkásai közt. 2. Kapitalista a tanyán. Túri András jelenete Móricz Zsigmond elbeszélése nyomán. 19.30: Korunk zenéje. Közreműködik Benedikt Klára (zongora) és az Avranov-vonósnégyes. 20.30: A Rádió Szabadegyeteme. 1. Húsvét és pünkösd. 2. A fejlődés elve. 21.00: Hírek. 21.15: Kíváncsi mikrofon. 21.30: Tánczene. 22.15: Buttula László gordonkázik, zongorán kíséri Turán László. Szerda Január 5. BUDAPEST I. 6.30: Falurádió. 1. A boroshordók tisztántartása és kénezése. 2. Tenyészkanok nevelése. 3. Gazdakalendárium. 8.00: Szülők iskolája. 8.15: Orosz hanglemezek. 9.00: Bor Kálmán szalonzenekara játszik. 12.15: Vidéki cigányprímások. Rácz Norbert (Jászapáti) cigányzenekara magyar nótákat muzsikál. 13.00: Késsel és villával. Elbeszélés. 13.20: Asztali muzsika. 14.30: A Magyar Pedagógusok Szakszervezete zenei tagozatának műsora. 15.00: Rádióiskola. 1. Magyar vagyok. 2. Hogyan készül a géz. 3. „Megtalálom a kincset." Hangjáték Móra Ferenc „Kincskereső kis ködmön“ c. regényéből. 4. Ifjúsági lapszemle. 16.00: Iván Margit és Solti Károly sanszonokat énekel. 16.30: Jazz-muzsika. Hanglemezek. 17.20: A Hangos Újság filmrejtvényének nyertesei. 17.25: A Vöröskereszt közleményei 17.30: A Szakszervezeti Tanács műsora. 18.15: A Rádiózenekar játszik. Közreműködik: Else Stüssi hegedűművésznő (Svájc). 19.30: A Falu Hangja. 20.35: Heti szemle. 21.00: Totohíradó. 21.05: Magyar történelmi dallamok. I. Várhelyi Antal öszszeállítása. Közreműködik: Csongor István (ének): Somló Sándor együttese és kamarakórus. 21.45: Időszerű kérdések. 22.10: Hangos Újság. 22.50: Mit hallunk holnap? 22.55: A Vörökereszt közleményei 23.00: Magyar nóták. 1. erőss Béla: Mert én már csak olyan vagyok. 2. a) Pete Lajos—Pete Márton: Nem való bokréta. b) Ezért a legényért. 3. Kéler Béla—Adorján Sándor: Csendül a nóta. 4. Sallay Misi: Este, ha lefekszik. 5. Verebes —Fejes: Nótáskedvű volt az apám. 6. Sallay Misi: Csárdásegyveleg. 23.20: Szegedi Ernő zongorázik. BUDAPEST II. 17.00: Tánczene. 18.00: A Rádió Sportiskolája. 18.15: Hanglemezek. 19.00: A magyar rádió népiskolája. 1. Orosz nyelv. 2. Földrajz. 3. Ügyes-bajos dolgok. 19.30: A házi együttes játszik. 20.30: A Rádió Szabadegyeteme. 1. A magyar művészet Nagybánya előtt. 2. A munkajog feladatai. 21.15: Szív küldi szívnek szívesen. 22.00: Tánczene. Csütörtök Január 6. Vízkereszt. BUDAPEST I. 8.20: Szív küldi szívnek szívesen 9.00: Hanglemezek. 9.30: Evangélikus vallásos félóra. 10.00: Görögkeleti istentisztelet közvetítése. 11.00: Kórusok. Hanglemezek. 11.15: A Harmónia Hangversenyzenekar játszik. 12 *5: Farkas Béla cigányzenekara magyar nótákat muzsikál. Farkas László énekel. Farkas László műsora: 1. Tolnay Ender L.— Pyber: A mi utcánk bánaz utca. 2. Vépi Vörös— Bencze Fazekas: Nem hiszem el, hogy én téged. 3. Végig mentem az utcán, népdal. 4. Haragszik az édesanyám, népdal. 5. Keresztes M.—Szerencsés Gy.-né: Gondolatban nálad vagyok. 6. Dr. Illés V.—Győző: Virágos nyár volt a vesztem. 7. Dr. Tasnády L.—Sághy L.: Szent János bogárka. 8. Hajlik a rózsafa, népdal. 9. Farkas László: Hulló falevélre. 10. Szőke kislány csitt, csitt, csitt, népdal. 11. Tíz pár csókot, népdal. 12. Adorján S.: Hat nap óta. 13.00: „1 forintból 10.000.“ Gombó Pál eseményjátéka. Közreműködik: Demeter Hedvig, Feleki Sári, Mikes Lilla, Magyar Erzsi, Szende Mária, Balázs János, Basa György, Horváth Tivadar, Kárpáti Zoltán, Lengyel Vilmos, Szakáts Miklós, Turgonyi Pál, Gáti József, Táray Ferenc, Győző László és Gáborjáni Klára. 13.30: Szív küldi szívnek szívesen. 14.30: Művészlemezek. 15.00: „A szegénység bűn.“ Elbeszélés. 15.20: Engel Iván zongorázik. 15.45: Ünnepi krónika. 16.00: Könnyű dallamok. 16.30: Gyermekrádió. 1. Birikum cirkusz Pasisban. (Folytatásos gyermekregény.) 2. Antos Peti kalandjai. (langjáték.) 3. Hírek. 4. Találós kérdések. 17.00: Hírek. 17.10: Árulók. Mesterházy Lajos rádiódrámája. Közreműködnek: Apáthi Imre, Kárpáti Zoltán, Pető Endre, Kovrig Emil, Ladányi Ferenc, Szemethy Endre, Horváth Tivadar, Demeter Hedvig. Rendező Körmöczi László dr. 1810: Közvetítés az Operaházból Borodin: Igor herceg. Opera három felvonásban. Szereposztás: Igor herceg — Jámbor László; Jaroszlavna, felesége — Wargha Lívia; Wladimir, fia — Simándy József; Galiczky herceg, Jaroszlawna unokabátyja — Losonczy Gy.; Koncsak, a poloveciek khánja — Székely Mihály; Koncsakowna, leánya — Németh An- A Kis Újság rádióműsora 1949 január 3-tól 1949 január 9.ig Három feleség... A bonni Néptanács új alkotmányszervezetet dolgozott ki Németország számára. Ezzel kapcsolatban mulatságos eset történt. Egy ácsmester írásbeli kérést juttatott el a Néptanácshoz, melyben kérte, hogy vegyék be az alkotmányszervezetbe: „minden németnek elidegeníthetetlen demokratikus joga“, hogy három feleséget tarthasson. Amitől a világ, lszél... HUMOR A BÖRTÖNBEN. Los Angelesben Audrey Bougher életfogytiglanra elítélt asszony beadta válókeresetét férje ellen, aki egy másik fegyházban tölti le ugyancsak élete végéig szóló büntetését. A válási szándék indokolása: összeférhetetlenség... •J* ÁTKOK. A Time írja: Jack Bird 46 éves négert halálra ítélték — igazságtalanul; az ítélet elhangzása után Bird megjósolta, hogy mindazok, akik perében résztvettek, rövidesen követni fogják őt a túlvilágra. Bird kivégzése óta tizenegy hónap telt el s azóta a bíró, a sheriff, egy rendőrfelügyelő, a jegyző s maga a vádlott védője is meghalt — mind szívbénulásban! Ez az eset emlékeztet az 1931-es düsseldorfi perre, amikor Kuertent, a vámpírt halálraítélték. Ő akkor ezt mondta: Istenem! Mindenki halandó... ki tudja, hogy bíráim közül nem fog-e valaki hamarabb elbúcsúzni az élettől, mint én? És még aznap este váratlanul elhúnyt Rose tanácsos, aki a tárgyaláson elnökölt. * HÓBEHOZATAL. A magyar sajtó megírta, hogy Dánia — aki a téli sportokból mindig hatalmas idegenforgalmi hasznot húzott — a katasztrofális hóhiányra való tekintettel havat importál Norvégiából. Svájc, melynek Dániához hasonló gondjai vannak , megfigyelőket küldött a helyszínre, akik jelen lesznek az első szállítmány érkezésénél. Már most látszik az, hogy a hóimport nem nagyon rentábilis, úgy hogy szó van gyárak fölállításáról mesterséges hó gyártására. Lehet, hogy kialakulóban van a hóipar? Szombat, 1940 január 1 (5)