Kis Ujság, 1949. január (3. évfolyam, 1-25. szám)

1949-01-14 / 11. szám

Küzdelem a vörös kakassal a letűnt magyar századokban A régi világban, az 1700-as évek­ben, meg akár még az elmúlt század­ban is, alig volt olyan magyar vá­ros, amelyet esztendőnként meg ne látogatott volna a vörös kakas. Kü­lönösen az alföldi mezővárosok ház­tetőire szállt le igen gyakran s ha egyszer megtelepedett, egész utca­sorok hamvadtak el rövid órák alatt s emberek ezrei váltak egyik napról a másikra hajléktalan koldusokká. Az alföldi községek rendszertelen te­lepülése, zsúfoltsága, az egymás he­­gyére-hátára épült szalmafedeles há­zak, amiket nádból font kerítés kö­tött össze, a legnagyobb mértékben kedveztek a tüzek terjedésének. Ha egy sövényből font kémény kigyul­ladt, a gyékénnyel, náddal vagy szal­mával fedett tető azonnal lábot ve­tett, a nádkerítéseken aztán villám­gyorsan futott tova a tűz s már a vá­ros túlsó része is égett. Bécsig ellátszott Kecskemét égése Az alföldi városok közül sokat szenvedett a vörös kakastól Kecske­mét. Az 1677. évi nagy ínség után, amikor az éhes nép kákagyökereket evett a döghalál, majd egy iszonyú tűzvész látogatta meg a várost s földig égtek az iskolák, paplakok, a Miklós-templom és az egész sereg polgárház. 1718 március 18-án két­száz ház égett porig Kecskeméten, öt nappal később pedig egy újabb tűz­eset harapódzott úgy el, hogy tizen­négy szárazmalom és háromszáz ház vált hamuvá. Ebben az esztendőben még ezután is gyakran szólt a lárma­harang Kecskeméten, de nagyobb­­arányú tűzvész csak 1727-ben láto­gatta meg a várost, amikor a piactól a csongrádi kapuig minden hamuvá vált. 1794 márciusában a város északi része égett le, ugyanezen év áprilisá-­­ban pedig egy sövénykémény kigyul­ladásának 913 ház és 20 malom el­­hamvadása lett a borzalmas követ­kezménye. 1796-ban vigyázatlan zsír­olvasztásból támadt olyan tűz, amely a dühöngő déli szélben három óra leforgása alatt 509 házat és 10 mal­mot pusztított el. 1813-ban 63 ház égett le Kecskeméten, majd két bor­zalmas tűzvész tombolt a városban 1818-ban és 1819-ben. Ez utóbbi al­kalommal az egyik városszéli ház gyulladt ki s a Pest felől fújó szél mihamar behajtotta a tüzet a város szívébe. Leégett 429 ház és 10 ma­lom, a ferencrendi atyák temploma, a nagy katolikus templom az órával és a hat haranggal. „A rémítő tűzből éjjel égbe­ magasra emelkedett tűz­­oszlop egészen Ausztriába belátszott“ ■— jegyzi fel 1846-ból Szokolay Hártó János, Kecskemét történetének ver­ses krónikása, aki a bécsi császári képtár feletti dombról több honfitár­sával együtt egész éjjel figyelte a borzasztó fényt. Kecskemét csak egyetlen példa, a többi alföldi falu­várost hasonló gya­korisággal kereste fel a vörös kakas, ha nem is végzett ugyanolyan nagy­méretű pusztításokat minden esetben. Ezek a mezővárosok különösen meg­emlegetik az 1836. esztendőt, amikor a gyujtogatási járvány dühöngött s majd minden nap felveres lett itt vagy ott a tűzvész fénye. Nagyváradon 1836 júniusában na­ponként fordultak elő tűzesetek. 19-én a görög katolikus káplán öcs­­cse, egy 16 éves fiú bosszúból fel­gyújtotta bátyja házát s a tűz több utcát elhamvasztott s leégett a gö­rög templom is. Másnap újult erővel tombolt a tűz s akkor 14 ház égett le, míg harmadnap egy 12 éves fiú lobbantotta fel apja házát s a nagy szélvészben ismét egész sereg­ház le­égett. A háromnapos tűzvész össze­sen 178 polgár házát hamvasztotta el. Váradról Aradra csapott át a gyuj­togatási láz. Június 28-tól kezdve írott papirosszeleteket szórtak szét az utcákon, azzal fenyegetve a lakossá­got, hogy Arad is Várad sorsára jut. A fenyegetés másnap éjfélkor betel­jesedett s egyszerre két helyen is tűz ütött ki a városban. A lakosság azon­ban megszervezete a védelmet, a ren­des katonaság a polgári haddal együtt, állandóan az utcákon cirkált s elejét is vette nagyobb tüzek kelet­kezésének. Nagykárolyban már májusban meg­kezdődtek a gyújtogatások. Az első gyújtogatás május 10-én történt, ami­kor 15 ház lett a lángok martaléka s attól kezdve a gyújtogatók minden éjjel szórták az utcákon a fenyegető leveleket s a rémület olyan fokra emelkedett, hogy mindenki a sző­lőkbe, kertekbe menekült. Június 25-én be is következett a másik gyujtogatás s a tüzet, amely délután 2 órakor támadt és három házat hamvasztott el, még el sem fojtották, amikor 4 óra körül kigyul­ladt a református lányok iskolája s a gyermekek alig tudtak kimene­külni a lobogva égő nádfedeles épü­letből. A következő két nap sem telt el egy-egy kisebb tűz nélkül, míg aztán a harmadik napon, június 28-án, a féktelenül dühöngő orkán­ban bekövetkezett a város katasztró­fája. Délután 2 órakor megkondult a vészharang s pár óra alatt Nagy­károly negyedrésze hamuvá égett. A borzasztó tűzvész után még hosszú ideig iszonyú rettegésben élt a város lakossága. A harangozásokat betil­tották s éjjel-nappal jelszavakkal el­látott őrök cirkáltak s mivel az éj­jeli járáskelés el volt tiltva, aki a jelszóra felelni nem tudott, bekísér­ték s vállalóra fogták. A gyujtogatási ragály Szegedet sem kerülte el. Június 20-án még idejé­ben felfedeztek két füstölgő csóvát egy ólban s így baj nem történt, de már augusztus 3-án két ház, 5-én a havibúcsú ünnepén pedig 90 ház lett a tűz martaléka. Másnap Új-Szegeden és a Belvárosban lobbant fel a láng, aztán pedig 70 ház, ma­jd 100 ház lett egy-egy tűzvész áldozata. Tűzoltás a­ régi világban A város lakossága állandó rettegés­ben élt s ezekben az időkben, a tanács elrendelte, hogy a háznépj egy-egy tagjának állandóan az udvaron kell tartózkodnia, vízzel teli hordók mel­lett. Minden utcában egy gyalogos és egy lovas őr vigyázott s a járókelők­nek nem volt szabad a házak tövében járni, csak a kocsiút közepén halad­hattak. Az utcai dohányzást és sziva­rozást is szigorúan eltiltották. Minden elővigyázat ellenére is meg-megújult azonban a tűzveszély s még szeptem­berben is fordultak elő tüzek a vá­rosban. A tüzek gyors elharapódzását elő­segítette a tűzoltás kezdetleges álla­pota. 1836-ban még olyan nagy vá­rosban, mint Szeged, sem volt tűz­oltóság. Maga a lakosság küzdött a lángokkal, az ácsok a kigyulladt te­tőzetet verték le, a kovácsok és bog­nárok a fecskendővel dolgoztak, a ta­kácsok meg a szűcsök pedig az oltás­hoz szükséges vizet szállították dé­zsákban, vedrekben. Ez a céhek sze­rint megszervezett tűzoltás kisebb bajnál jól bevált, nagy tűzvésznél azonban már nem tudtak megbir­kózni s ilyenkor egész városnegyedek leégtek. A tűzoltószerek, amivel a lakosság dolgozott, sem alkalmasak, sem pe­dig elegendőek nem voltak nagyobb tüzek leküzdésére. Olyan nagy város­nak, mint például Várad, a múlt szá­zad derekán sem volt több tűzoltó­eszköze két vizipuskánál, nyolc víz­szállító szekérnél, négy kézi vizi­puskánál, négy vashorognál és há­rom vászonvedernél. Ilyen felszerelés mellett még szakavatott tűzoltóság sem érhetett volna el nagy ered­ményt. A tüzek ellen komolyan mindaddig nem lehetett felvenni a küzdelmet, amíg meg nem szervez­ték s ki nem képezték először az ön­kéntes, majd pedig azt a kiváló hi­vatásos tűzoltói gárdát, amely most működik háztetőink, nyugalmunk, biztonságunk fölött. Állandó műsorszámok: Budapest I. (549­5 m)1 S 30: Hajnali muzsika. 6.45: Reggeli torna. 7.00: Hírek mik .. ismertetés (Ünnep és vas 8.01)-kort. 7.20: Reggeli zene. közben Naptár (Vasárnap és ünnep nap 7.00-kor.) 9.55: Az áttelepítési kormány­biztosság közleményei 10 00: Hírek 12.00: Deli harangszó. hírek 14 00: Hírek 14.15: Hirek szerb nyelven. 15.55: Más­or­susernetes 17.00: Hírek 17.10: Szovjet napok— szov­jet emberek. 17.50: Hirek oroszul. 18.00:Hírek szerb nyelven. 20.00: Hírek, sporthírek. 21­ 00:Hírek­ 22.00: Hírek. Mit hallunk holnap? 24.00:Hírek. 0.10: Hírek 61 krónika franciául 0.20: Hírek és krónika angolul Budapest 11 (549.5. m.l: 21.00: Hirek. Hétfő Január 17. BUDAPEST I 6.30: Falurádió. 1. Önkéntes munkatársaink a gyümölcsös­ben. 2. Ellési betegségek. 3. Gazdakalendárium. 8.00: Háztartási tanácsadó. 8.15: Heti zenés kalendárium. 9.00: Szalonzenekar. 12.15: „Népek indulói.“ Kreu­tzer Sándor előadása hanglemezekkel. 13.00: Termelési Híradó. 13.15: Asztali muzsika. 14.30: A háziegyüttes játszik. 15.00: Rádióiskola. 1. Közép­kori magyar próza. 2. Hogyan lesz kóta a muzsikából? 3. Traktorállomás. 16.00: Petőfi kora. Az első munkásakadémia. Előadás. 16.20: Kalandozások a zene­­történetben. „Tél a muzsiká­ban.“ 17.20: Szív küldi szívnek szí­vesen. . .. 18.15. ..Riadó. Or­in Vaszi­­lev drámája. Személyek: Vitán Lazarov, őrnagy — Tárgy Fe­renc: Rajna, felesége — Péchy Blanka; Lili, leányuk — Ilos­­vai Katalin; Borisz, fiúk — Kállai Ferenc; Szava Velics­­kov, építész — Horváth Jenő; Sz­­anka, mosónő — Orsolya Erzsi; Bojkó, fia — Horváth Ferenc; A bemondó hangja — Viktor Gedeon. 19­15: Da­rg­o m i z sszk­i­j -m­­ű­vek halálának 80. évfordulóján 19.30: A Falu Hangja. 1. Lenin-est a gépállomáson. 2. Gergely bácsi megmagyaráz­za ... 3 A dolgozó parasztság időszerű kérdései. 4. Mit tart­sunk észben? 20.35: Magyar muzsika. 21.05: Bulgária szól Magyar­­országhoz. 21.35: Szórakoztató zene. 21.55: Mit hallunk holnap? 22.10: Hangos Újság. 23.00: Romantikus zenekari művek. BUDAPEST II. 17.00: Tánczene. 18.00: Női szemmel a női fülnek. 18.30: Orosz tánclemezek. 18.45: Miről írnak a dolgozó parasztság újságjai? 19.00: A rádió népiskolája. 1. Magyar nyelv és helyesírás. 2. Számtan. 3. Ügyes-bajos dolgok. 19.30: Hangos Heti Sporthír­­adó. 19.45: Közellátási negyedóra. Jó munkáért jó pihenést. 20.09: Világhírű énekesek filmdalai. 20.30: A rádió szabadegye­teme. 1. Munkásmozgalom a második világháború alatt. 2. A magyar népi demokrácia útja. 21.15: Mi történik a világ­­gazdaságban? 21.30: Nagy Ákos cigányzene­kara magyar nótákat muzsikál. Kisházy Sári énekel. Műsora: 1. Pete Lajos—Palmer Kál­mán: Páros csillag az ég alján. 2. Nem messze van Kolozsvártól Beregszász, népdal. 3. Lányi Ernő: Minek a szőke énnékem. 4. Zakál Dénes—Marczali Fri­gyes: Én gyönyörűségem. 5. P. Tóth Erzsi—Herodek Sán­­dorné: Kertem alján vén bod­zafa. 6. Salver Béla: Fizesse meg a Teremtő. 7. Kárpáth Zoltán—Ságody József: Nagy városban nincsen nékem. 8. Nem ide való vagyok én — népdal. 9. Házunk elött kedves édesanyám — népdal. 22.30: Tánczene. Kedd Január 18. BUDAPEST 1 6.30: Falurádió. 1. Nagy a borjúkár. 2. A talaj élete. 3. Gazdakalendárium. 8.00: A Prut és Dnyeszter között. Előadás. 8.20: Spanyol dalok. 8.30: Izraelita vallásos fél­óra. 9.00: A Postás filharmonikus zenekar játszik. 12.15: Névay Ilonka zongorá­zik, Feny­vesné Zsoldos Hilda énekel. 13.00: A legfiatalabb csavar­gó. Elbeszélés. 13.20: A házi­ együttes ját­szik. 14.30: A Veres Pálné leány-, gimnázium énekkara. 15.00: Rádióiskola. 1. Don Quichote. Folytatásos hangjá­ték Cervantes regényéből. 2. Muzsikálj velünk! 3. Baromfi­­tenyésztés. 16.00: Charcot, az idegek nagy megismerője. Esemény­játék. 16.20: Pécsi Sebestyén orgo­nái. 17.20: A Vöröskereszt közle­ményei. 17.30: Szív küldi szívnek szí­vesen. 18.15: Mit üzen a Rádió? 18.45: Világhíradó. 19.00: Hanglemez. 19.25: A derűlátás hatalma. Elbeszélés. 19.40: Közvetítés a Pesti Színházból: „A szabin nők el­rablása.“ Zenés bohózat há­rom felvonásban. Személyek: A társulat: Rettegi Fridolin, szf­­nidirektor — Rátkay Márton; Rettegi­né, felesége, kedélyes anyaszínésznő — Völcsei Ró­zsi; Borszéki, tragikai színész — Kamarás Gyula;­­Szendeffy, érzelmes dalia — Gálcsiky Já­nos; Kobak, pedáns apaszi­­nész — Mátray József­; Elvira, a cselszövő szende és naiva — Barlay Vali; Korpási, titoknok, ügyelő, színlapkihordó és má­sodik sih­eder — Kiszely Ti­bor; A család: Bányai Márton, tanár — Ráday Imre; Borbála, felesége — Orsolya Erzsi; Ir­ma, Etelka, leányaik — Náray Teri és Lórán Lenke; Szilvássy Béla; Irma, férje — Hlatky László; Raposa Bogdán, bor­­kereskedő — Solthy György; Róza, mindenesleány — Po­gány Margit. 20.45: Hírek. 22.10: Hírek. 23.00: Tánczene. BUDAPEST II. 17.00: Tánczene. 18.00: Szalonzene. 18.15: Hangos Híradó. 18.30: Reflektorfényben. Mik­lós Katával beszélget Kiszely Gyula. 19.00: A Falu Hangja. 1. Helyszíni közvetítés egy falusi disznóölésről. 2. Magyar piac­i világpiac. 19.30: Korunk zenéje. 20.30: A Rádió Szabadegye­teme. 1. Bevezetés a Tőke ol­vasásába. 2. A tudományos megismerés útja. 21.15: Kíváncsi mikrofon. 21.30: Herrer Pál harmoni­­kázik, Kertész Kornél zongo­rázik. 22.00: Operarészletek. Szerda Január 19. BUDAPEST I. 6.30: Falurádió. 1. Az álla­tok itatása télen. 2. Hogyan készítsünk szőlőkarót? 3. Gaz­dakalendárium 8.00: Jó egészség negyedórája. 8.15: Művészlemezek. 9.00: Szerdahelyi Magda, Si­pos Erzsébet és Katyori End­re énekel. 12.15: Burai Ernő (Békés) cigányzenekara magyar nótá­kat muzsikál. 13.00: Úti élményeim az új Romániában. Gergely Sándor előadása. 13.15: Asztali muzsika. 14.30: Pedagógusok Szak­szervezete Zenei Tagozatának műsora. 15.00: Rádióiskola. 1. A bí­róság. 2. Házimuzsika és a virtuóz fogalma. 3. Hogyan készül a csokoládé? 4. Ifjú­sági lapszemle. 16.00: Takács Gitta és Solti György sanszonokat énekel. 16.30: Orosz műdalok. 17.20: A Vöröskereszt közle­ményei. 17.30: A Szakszervezeti Ta­nács műsora. 18.15: A Rádiózenekar ját­szik. 19.30: A Falu Hangja. 1. Rádiókészüléket kapott a Falu­rádió nagy pályázatának első heti győztese. 2. Traktorok ezreivel a falusi dolgozókért! 3. Mit tartsunk észben? 20.35: Heti szemle. 21.00: Totohíradó. 21.05: „Tavaszi szél vizet áraszt.“ Ádám Jenő népdal­­feldolgozásai. Közreműködik Béres Mária és Tóth Lajos (ének), Tarjáni Tóth Ida (cim­balom) és kamaraegyüttes. 21.45: Időszerű kérdések. 22.10: Hangos Újság. 23.00: A Vöröskereszt közle­ményei. 23.05: Petri Endre zongorá­zik. BUDAPEST II. 17.00: Tánczene. 18.00: A dal története. 18.35: Operettrészletek. 1. Kacsóh Pongrácz—Heltai Je­nő: Én a pásztorok királya. 2. Jacobi—­Bródy—Martos: Sybill levele. 3. Planquette: Ária­ a Cornevillei harangok c. ope­­rettből. 4. Buttykay Ákos— Földes Imre: Hová, hová. 5. Kálmán Imre: Kettős a Baja­dér c. operettből. 6. Jacobi— Bródy—Martos: Kettős a Leány­­vásár c. operettből. 19.00: A rádió népiskolája. 1. Orosz nyelv. 2. Földrajz. 3* Zenés percek. 19.30: „Nők a mikrofon előtt." Közreműködik Lukácsi Margit, Váradi Magda és a Pro Musika énekegyüttes. Zon­gorán kísér Koltay Sándor. Zeneszerzők: néhai dr. Scher­­mel Emilné, Majláth Júlia, Széllő Éva, Komjáth Daisy, Ács Ágnes Hollós Ilona. 20.30: A Rádió Szabadegye­teme. 1. Az új magyar képző­művészet. 2. A magyar jog át­alakítása. 21.15: Szív küldi szívnek szí­vesen. 22.15: Tánczene. Csütörtök Január 20. BUDAPEST I. 6.30: Falurádió. 1. Kezdődik a keltezés. 2. A szeszgyári moslék felhasználása. 3. Gazda­kalendárium. 8.00: A háztartás jövője. 8.15: Orosz lemezek. 9.00: Hegyi Géza zongorázik, Mátrai Irén énekel. Thirring Zoltán gordonkázik. 12.15: Mindenki muzsikája. 13.00: Nyeremény. Kiss Ta­más elbeszélése. 13.15: Asztali muzsika. 14.30: Magyar nóták. 1. Ifj. Berkes Béla és cigányzene­­kara csárdásokat játszik. 2. Balázs Árpád—Antal Iván: Le­­vel­em, levelem. 3. Tolnay Klári nótákat énekel. 4. Balázs Ár­pád—Petőfi Sándor: Fa le­szek ... 5. Orbán Sándor két dalt énekel: a) Alacsony ház; 6) Az olyan legényért 6. a) Amerre én járok; b) Hideg szél fúj. 7. Balázs Árpád—Fényes Lóránd: Két babonás szép sze­mednek. 8. Nádor Jóska két dalát Sárossy Mihály énekli: a) Fekete éjszaka; b) A ti ut­cátokban. 9. Dankó Pista há­rom csárdása. 15.00: Rádióiskola. 1. A mennydörgéstől a hallhatatlan hangig. 2. Impresszionizmus a zenében. 3. A MINSZ diákszö­vetségének hangja. 16.00: Jószomszédság muzsi­kája. 16.30: Gyermekrádió. 1. Biri­­bum-cirkusz Párisban. Szőnyi Zoltán­ gyermekregénye. 2. Egy kis fenyő meséje. 3. Hírek. 4. Találós kérdések. 17.20: A Vöröskereszt közle­ményei. 18.15: Dunavölgyi Híradó. 18.45: Szív küldi szívnek szí­vesen, szerályból. Énekes játék­­ rom felvonásban. Szerepe tás: Szelim basa — Mally G.­z . ; Constanza — Gyurkov Mária; Blonde. Constanza­­ mornája — Koltay Valér Belmonte — Rosier End Pedallo. Belmonte szolgája Angyal Nagy Gyula; Oznán basa kertjének főfelügyelője Székely Mihály; Őrvezető Szi­lgyi Béla; Kiáss, hajós Molnár László; Egy néma Ordecht Lajos (Hangfelvéte 19.40: Hírek, sporthírek. 20.50: Hírek németül. 21.45: Szórakoztató zongora­szólók. 22.25: „Szellemidézés a New- Karinthy Ferenc rádiójátéka. Személyek: Kosz­tolányi — Benkő Gyul, Som­lyó Zoltán — Gáti József; Ka­rinthy ~ Szendrő József; Ke­mény Simon — Kárpáti Zoltán; Zongorista — Turgonyi Pál; Er Keleti László; Benzin — Tompa Sándor; Ragvai — Horváth Tivadar; Életkopf — Lengyel Vilmos; Pék — Basa György; Bakács — Szakáts Miklós; Énekesnő — Takács Gitta. 23.10: Tánczene. BUDAPEST II 17.09: Tánczene. 18.90: Fő az udvariasság! 18.15: Hangos Híradó. 18.30: Jazzkedvelők iskolája. 19.00: Lenin és a parasztok. A Falu Hangja emlékműsora Lenin halálának 25 éves év­fordulójára. 19.30. ..Csütörtökön este . . .“ Közreműködik: Jánossy Kató, Putnoky Gábor (ének) és a háziegyüttes Hanglemezekkel, 20.30: A rádió szabadegye­teme. 1. A nagy orosz regény. 2. Hogyan készül a térkép? 21.15: Magyar nóták. 1. Erőss A Kis Újság rádióműsora 1949 Január 17-től Január 23-ig Férfidivat: citromsárga ruha, lila ing Nőidivat: férfikalap, vörös tollal Londonból jelentik. Az angol fő­városban néhány kirakatban látható a divat elfajulása. Citromsárga férfi­ruha, lila ing, piros alsónadrág és sárga-kék csíkozású kőlap a leggya­koribb. A női divatszalonok bemu­­tóin is feltűntek az égszínkék férfi­­kalapok, amelyeket hosszú vörös tollak „díszítenek"­. A tervezők azt állítják, hogy Pakis diktálja ezt a di­vatot. A Távol-Kelet legöregebb vadásza. Távol-Keleten, a csendesóceáni part­vidéken Jakov Nikolajevics Paszjuta a legöregebb hivatásos vadász. Az idén töltötte be életének 78. esztende­jét, amiből 64 évet a vadászatnak szentelt. Nemrég kiszámították, hogy Paszjuta élete folyamán 9 tigrist, 456 medvét, 1800 vaddisznót és megszám­lálhatatlan mennyiségű kisebb vadat ejtett. Paszjuta hajlott kora ellenére ezen a télen is kiment a tagjába va­dászatra. A vasárnapi DÉFOSZ-nagy­gyűlések január 16-án az ország 50 városá­ban és községében alakulnak meg a DÉFOSZ helyi szervezetei. Az ala­kuló nagygyűlések előadói a követ­kezők: ABAUJ VM.: Szikszó: Nag­yistók József FKG­y.­gy. képv.; Barada Lajos NPP közp. titk. Encs: Hegyi Imre NPP közp. titk.; Fésűs László FKGP o. képv. BÁC­S-BODROG VM.: Baja: Szatmári Nagy Imre FKG vm. titk.; Mais József MDP szak. o. v. Jánosháza: Garai Vera MDP sz. o. v.; Horváth József FKG o. képv. BARANYA VM.: Pécs: Csankó József MDP o.­gy. képv.; Horváth István FKG főisp. Mohács: Monoki Endre NPP szerv. o.; Tóth Ferenc FKG o.-gy. képv. BÉKÉS VM.: Békéscsaba: Erdei Mihály MDP o.-gy. képv.; Nádházi András FKG o-’^y.^képv. Szarvas: Borbás Lajos MDP vm. titkár; Kiss Gergely FKG o.-gy. képv. BIHAR VM.: Berettyóújfalu: Ragó Antal MDP o.-gy. képv.; Jámbor István FKG o.-gy. képv. Komádi: Nagy Sándor NPP vm. titkár; Molnár János MDP mb. tag (D): BORSOD VM.: Miskolc: Drótos Lajos FKG o.-gy. képv.; Horváth János NPP o.-gy. képv. Mezőkeresztes: Takács Sándor NPP közp. titk.; Orosz Sándor MDP o.-gy. képv. CSANÁD VM.: Makó: Dögei Imre MDP o.-gy. képv.; Katona Sándor FKG vm. titk. Mezőhegyes: Gergély József MDP o.-gy. képv.; Kovács Béla FKG vm. titk. * CSONGRÁD VM.: Szentes: Keresztes Mihály MDP áll. titk.; Guba Mihály FKG o.-gy. képv. Mindszent: Császár Balázs NPP o.-gy. képv.; Sarnyai Ferenc MDP vm. titk FEJÉR VM.: Székesfehérvár: Nagy Dániel FKG o.-gy. képv.; Nagy László MDP mb. tag (D); Sárbogárdi Sztrehovszky György MDP Défosz k.; Makra Sándor NPP közp. titk. GYŐR VM.: Győr: Bohár Károly NPP o.-gy. képv.; Naszádos Mihály MDP mb. tag. Mosonmagyaróvár: Bencsik István NPP fm. áll. titk.; Kelemen Vilmos MDP vm. titkár. HAJDÚ VM.: Debrecen: Rácz Gyula MDP o.-gy. képv.: Sipos Gyula NPP Sz. Fm. társ. Hajdúnánás: Hegedűs András MDP; Sánta György FKG o.-gy. képv. HEVES VM.: Eger: Egyeki Sándor MDP Démosz k.: Szántó Vezekényi István FKG o.-gy. képv. Heves: Kukucska János DMP közp. titk.: Csongrádi József FKG o.-gy. képv. KOMÁROM—ESZTERGOM VM.: Esztergom: Nánási László NPP o.-gy. képv.: Filó Sámuel FKG o.-gy. képv. Ács: Moharos József MDP Défosz k.: Szente József FKG o.-gy. képv. NOGRÁD VM.: Szirák: Magyari János MDP mb. tag (D): Hajdú Lajos NPP Eposz o. titk. PEST VM.: Kecskemét: Darvas József NPP miniszter; Szíjártó Lajos FKG o.­gy. képv. Kiskunhalas: S. Hegedűs Lajos NPP közp. titk.; Urbán Mária MDP Eposz közp. Aszód: Tormási László FKG mL. tag; Szeifert Péter MDP Eposz közp. SOMOGY VM.: Kaposvár: Szabó Imre NPP Défosz k.; Antal János MDP Défosz mt. Baracs: Bakó Kálmán MDP o.-gy. képv.; Kovács György NPP Défosz mb. tag. SOPRON VM.: Sopron: Ilont János MDP közp.; Koltai István FKG vm. titk. Csorna: Gosztonyi János NPP o.-gy. képv.; Izsák Júlia MDP m­b. tag. SZABOLCS VM.: Nyíregyháza: Török Gábor MDP o., ká­der, v.; Varga Gedeon FKG o.-gy. képv. Tiszárok: Cifra Sándor MDP o.-gy. képv.; Mósán József FKG o.-gy. képv. SZATMÁR VM.: Mátészalka: Csala István FKG fm. min.; Balog József MDP o.-gy. képv. Csenger: Fagyas Jenő FKG o.-gy. képv.; Nemes István MDP vm. titk. SZEGED: Szeged: Kelemen István MDP Défosz k.; Juhász János NPP Défosz k. TOLNA VM.: Szekszárdi Bujtor László MDP Défosz k-5 Tarr Kálmán FKG o.-gy. képv. Dunakömlőd: Cinege Gábor MDP Défo** közp.; K. Tóth Ferenc FKG O. F. I. Bp. ZEMPLÉN VM.: Sátoraljaújhely: Béres Sándor MDP közp.; Gál Ferenc FKG o.-gy. képv. Tokaj: Szűcs Ferenc NPP o.-gy.; Badart László MDP o.-gy. képv. SZOLNOK VM.: Szolnok: Török János MDP Défosz ft. h.; Beszteri Mihály FKG polg.-m. Túrkeve: Pál József NPP o.-gy. képv. Karsai Mihály MDP mb. tag. VAS VM.: Szombathely: Gém Ferenc NPP o.-gy. képv.; Szabó Imre MDP o.-gy. képv. Vasvár: Ágoston János MDP közp. titk.; Kerek Gábor NPP o.-gy. képv.; VESZPRÉM VM.: Veszprém: Sási János NPP közp. titk.; Szakál Károly MDP mt. Enyingi Pulai István NPP közp. titk.; Polányi István FKG o.-gy. képv. ZALA VM.: Zalaegerszeg: Boros Gergely MDP o.-gy. képv.; Mdei István FKG o.-gy. képv. Tapolca: Egyed Imre NPP közp. titk.; Trombitás Dezső MDP vm. titk. Hewlett Johnson: Újra meg kell kezdeni a tárgyalásokat a Szovjetútiéval Londonból jelenti a Magyar Táv­irati Iroda. Dr. Hewlett Johnson canterbury érseki helynök, amerikai útjáról visszatérve, Londonban tar­tott első előadásában kifejtette, hogy az amerikai nép békét akar. Csupán az uralkodóosztály legfelső rétege akar háborút és kívánja, hogy az övé legyen az utolsó szó a világura­lom kérdésében. A háborús uszítók: a hadsereg, a haditengerészet és a légi­ haderő vezetői, továbbá a nagy­tőke legfelső vezetői. Johnson a továbbiakban kijelen­tette, hogy maga részéről ellenzi a háborút Kelet és Nyugat között, s a közelmúltban tett amerikai és kana­dai utazását is e cél szolgálatába ál­lította. Hangoztatta, hogy a Szovjet­­unióval ismét fel kellene venni a tár­gyalásokat. Amerikából hazautazása időpontjában egymillió aláírással el­látott beadványt terjesztettek Truman, elé s abban megkérték, kezdjen tár­gyalásokat a Szovjetúnióval a háború elkerülése érdekében. Péntek, 1949 január 14 (5)

Next