Kis Ujság, 1949. április (3. évfolyam, 76-99. szám)

1949-04-01 / 76. szám

49.000 KÖZÉRT-csomagot küldtünk egy év alatt a külföldre Ötven országba jutottak el a magyar szeretetcsomagok A Gazdasági Főtanács tudvalévően az elmúlt év elején megengedte, hogy élelmiszercsom­agokat kilőhetünk kül­földre. Az újjáépítés nagy eredmé­nyein kívül, a kedvező mezőgazda­­sági helyzet, a termelés felfutása tette lehetővé a szeretetcsomagok külföldre való elküldését, amely mindenütt, ahová eljutott, a magyar népi demo­krácia sikerének elöntő bizonyítéka volt. Egy év alatt körülbelül 49.000 cso­magot küldtünk külföldre a KÖZÉRT útján, 4,7 millió forint értékben. Összesen 50 különböző országba ju­tottak el a magyar csomagok, a föld minden részébe, ahol magyarok él­nek. A legtöbb csomagot Ausztria kapta, azután Izrael, Anglia, Francia­­ország, Csehszlovákia, Románia, Né­metország, Svájc. Az egész elküldött mennyiség 40 százaléka volt cukor, 11 százalék téli szalámi, ugyanannyi vegyesíz. Sok libamá­jkrémet, papri­kát, sajtot, füstölt libahúst, paradi­csompürét és konzervfélét küldtünk még ki szeretetcsomagok formájában külföldre, a magyar termelés nagy dicsőségére. Tavaszi selyem a pesti kereskedésekben Leszállították a selyemfonal és a selyemfélék árát A Kis Újság jelentette, hogy a tavaszi idényre a selyem­anyagok árát erőteljesen leszállítják, úgy­hogy a dolgozók számára nem lesz többé elérhetetlen öltözködési anyag a selyemáru. A Gazdasági Főtanács a tiszta selyemfonal árának le­szállításával lehetővé tette a selyem árának csökkentését. Az eddigi 330 forintos árral szem­ben a selyemfonal árát 137 fo­rintra csökkentették és ezáltal az elkövetkező három hónapban kö­rülbelül 30.000 méter íviill-anyag, 100 centiméter széles) 63 forintos, 11.000 méter crepe de chine (90 centiméter széles) 71.08 fo­rintos, 20.000 méter sima szatén lavable (100 centiméter széles) 80 97 forintos, 20 000 méter em­­prim­é (85 centiméter széles) 90 forintos és 20.000 méter (100 centiméter széles) lavable, körül­belül 75 forintos fogyasztói áron kerül forgalomba. A tavaszi idényre a magyar tex­tilipar több új meglepetéssel szol­gál. A piacra hozolt egy kevert­anyagú burettkosztürrt, illetve ruhaanyagot, amely 68 százalék­ban tiszta és 32 százalékba mű­selymet tartalmaz. Ennek a cikk­nek fogyasztói ára körülbelül 40 forint lesz. A másik cikk sima, egyszínű müselyem-shantung, va­lamint különböző csíkozású — szálban festett — szintén müse­­lyem-shantung körülbelül 25 fo­rintos fogyasztói árban. A harma­dik tavaszi cikk egy különböző kockás és pepitamintákban gyár­tott matt anyag, amelynek fo­gyasztói ára 30—32 forint. Ezt a három újfajta »«vágót eddig Magyarországon nem gyártották, és csupán a „profilírozás“ tette lehetővé, hogy ezeket a kiváló, változatos színű­ anyagokat a tex­tilipar a dolgozók számára most már elérhető áron tudja gyártani. Új emprimék, pikéanyagok, ruha- és blúzselymek várják a vásár­lókat a kereskedőknél, akik koc­kás és shottis taftanyagból 8— 10.000 métert kapnak a Selyem­ipari Központ gondoskodása foly­tán. A megbolond­ott április elseje A bolondok napjának »őstörténete« az indiai Hun­-ünnepektől Henrik király illatos leveléig... Akadt néhány szorgalmas törté­nész, aki fáradságot nem kímélve ku­tatni kezdte „április elseje“ bolon­­dériájának családfáját. Egy részük megállapítása szerint ennek a nap­nak első ősét a régi rómaiak idejé­ben kell keresnünk, mert a rómaiak tartottak tréfás és bolondos ünnepsé­geket április elsején. Mások egész Indiáig követték az áprilisi tréfák családfáját. Indiában március 31-én ünnepük az úgynevezett „Hali“­­ünnepeket. Hinduk és mohamedá­nok egyaránt többé-kevésbbé fan­tasztikus jelmezekbe öltözköd­nek , minden igyekezetük abban áll, hogy egymást kölcsönösen bo­londdá tegyék. Akiket sikerült be­­ugratniuk, azokat nevezik „Huli“­­bolondoknak. Egy illatos levél Mindezek azonban csak feltevések. Az első történelmileg is megállapí­tott áprilisi tréfa a XVI. századból ered és színhelye Páris volt. Szerep­lői: IV. Henrik francia király, fele­sége Medici Mária és egy illatos le­vélke. Henrik király tisztelte feleségét, de Szeretni? A királyné nem egyszer kapta rajta férjét, amint hol az egyik, hol a másik udvarhölgynek lelte a szépet. Egy napon azután — pontosan április elsején — illatos levélkét kéz­besítettek a királynak, amelyben egy magát megnevezni nem akaró fiatal hölgy kért találkozót IV Henriktől. A találka helyéül az óriási parkban fekvő kis kéjlakot jelölte meg. Eljel a parkban... A kalandvágyó IV. Henrik éjjel a palota hátsó ajtaján osont ki hű ko­mornyikja kíséretében, hogy a talál­kozás helyére siessen. Ifjúi hévvel haladt fel az öreg fiú a kéjlak lép­­csőin. Abban a pillanatban azonban, amikor a király a nagyterem ajtaján belépett, hirtelen száz és száz fény gyulladt ki: egész udvartartása a nagy teremben gyülekezett és fele­sége, Medici Mária mosolyogva lé­pett eléje s nyújtotta kezét csókra. A kézcsóknál eszmélt rá Henrik hogy a levélkéből ugyanolyan illat áradt, mint felesége ujjairól. Három napig állt a bál: a világtörténelem első áprilisi tréfája.­ ­ Áprilisi recept: szúnyogzsír és zsiráf hajlabdecs Háromszáz évvel később, 1894 áp­rilis elsején Bécs város valamennyi patikája lehúzta redőnyeit. Ennek oka az volt, hogy az előző esztendő­ben mindév­ április elsején a legva­dabb vényekkel gyógyszertárakba küldözgették azokat a személyeket, akiket bolonddá akarta­k tartani. Egyik recept szövegét meg is őriz­ték az utókor számára. Íme a tartal­ma: 14 font szúnyogzsír, 265 milligramm majomolaj, 1 doboz zsiráfhajlabdacs. Elképzelhető a szegény patikusok dühe, akiket reggeltől estig ilyen és ehhez hasonló rendelésekkel kínoztak. Érthető, hogy ezen a napon sztrájkba léptek. Egy áprilisi rádiótréfa 1937 április elsején a kopenhágai rádió jelentette, hogy egy sztrato­­szférarepülő készül leszállni Dániá­ban. A rádió rendes adását állan­dóan meg kellett szakítani, hogy a sztratoszféra-repülő rádiójelentéseit felvehessék és továbbíthassák. A dán lakosság megostromolta a szer­kesztőségeket és egész Kopenhága a hős repülőről beszélt. Csak késő este tudták meg, hogy megtréfálták őket s valamennyien április elseje áldozatai lettek. (4) Péntek, 1949 április 1 Kivégezték a gyilkos rongyosgárdistát Ma reggel a gyűjtőfogház udvarán kivégezték Kovács Endrét, a gyilkos rongyosgárdistát A rongyos gárdisták bűnügyében — mint ismeretes — a népbíróság öt vádlottat halálra ítélt. A NOT három vádlott halálos ítéletét jogerőre emelte, kettőét pedig súlyos fegyházbünte­tésre változtatta át. A halálraítéltek valamennyien ke­gyelmet kértek, az államfő Kovács Endre kivételével a kegyelmi kérel­met teljesíthetőnek találta. Kovácson a halálos ítéletet ma reg­gel végrehajtották. Homokviharok a Fekete-tenger környékén A keleti légáramlás uralma a Kárpátok táján tovább tart és vala­mivel hűvösebb levegőt hozva kissé mérsékelte az eddigi meleget. A hő­mérséklet így szerdán már sehol sem érte el a 20 fokot, a csütörtökre vir­­radó éjjelen pedig különösen a keleti országrészeken erősen a fagypont alá süllyedt. A Fekete-tenger partjain erős, sőt viharos erejű a keleti szél és a Kaukázus felől hatalmas porfelhők jönnek. Ezek csütörtök reggelre a Duna deltáját elérték. A szárazság Európa nagy részén változatlanul tart, csupán az Atlanti-óceán partjain, főkép a norvég tengerparton vannak kiadósabb lecsapódások. Hazánkban nem várhatunk lényeges változást: tovább tart a száraz idő és a keleti szél valószínűleg hozzánk is jelentékeny meny­nyiségi­ port fog behozni. Tóth Géza főmeteorológus — központi vezetőségi ülést tart szombaton délelőtt a Magyar Dolgozók Pártja. A napirenden két pont szerepel: a politikai hely­zet, amelynek előadója Rákosi Mátyás és az ötéves terv, amelynek előadója Vajda Imre. Kiskunhalas is kapott lisztet zsem­lyére és kiflire. Az Országos Közel­látási Hivatal 18 méter mázsa lisztet utalt ki a kiskunhalasi közellátás ré­szére zsemlye- és kifliszítéshez.. Ha­lason most örül a lakosság, hogy végre kiflihez jut Halas is, ahol ed­dig még nélkülözték, főleg a gyomor­bajosok és könyebb péksüteményeket. Nem lehet fákat kivágni utólagos engedéllyel. Illetékes hatóságok több esettel kapcsolatban rendelkezést bo­csátottak ki, amely szerint nem lehet a fakitermelésre utólagos engedélyt kiadni. A rendelkezés azt a célt szol­gálja, hogy az indokolatlan fakiter­­melést minden módon megakadályoz­zák, mert bebizonyosodott, hogy aki egyszer ilyen utólagos engedélyhez jutott, az felelőtlenül újabb fakiter­melő vállalkozásba kezd. Halálos balesetek Miskolcon. Hét­főn a diósgyőri Új gyárban folyó építkezésnél Balogh István munkás lezuhant a tete­szegélyes állványról és kórházba szállítása közben meg­­halt.­­ Kovacsik László miskolci la­kos motorkerékpárjának hátsó ülé­sén elhelyezkedett Bartók Gábor és egy kisfiú. Előzés közben a kerékpár beakadt a járda szélébe és Kovacsik nagy ívben a kövezetre repült. Kór­házba szállításba közben, anélkül, hogy eszméletre tért volna, meghalt. Utasai könnyebb zúzódást szenved­tek. A vizsgálat mindkét baleset ügyé­ben megindult. Elítélték a bonyhádi földműves szö­vetkezet volt ügyvezetőjét. Faragó József a bonyhádi földműves szövet­kezet volt ügyvezetője ,szeszfőzésre használt fel o­lyan kukoricát és cu­korrépát, amely nem arra a célra szolgált. A cukorrépába nagymennyi­ségű burgonyát is kevert. Ezenkívül a cséplésnél is visszaéléseket köve­tett el. A pécsi törvényszék a köz­­ellátással való visszaélés miatt nyolc­hónapi börtönre és háromévi politi­kai jogvesztésre ítélte. Nyulak közé ment meghalni... Bodnár Gábor debreceni nyugdíjas már háromszor kísérelt meg öngyil­kosságot. Egyszer felakasztotta ma­gát, majd kútba ugrott s harmadszor dohánylével akart véget vetni életé­nek. A gyógyíthatatlan betegsége miatt elkeseredett ember öngyilkos­­sági kísérlete negyedszerre sikerült. Azzal, hogy a nyulait megy megetetni, az ólba lopódzett családja elől és itt végre sikerült öngyilkossága, az első módszerrel. Hozzátartozói az ól ge­rendáján felakasztva már holtan ta­lálták meg. Kötél a beteg feje fölött... Külö­nös öngyilkosság játszódott le a na­pokban Kőszegen. Brückler Gusztáv 73 éves kereskedő magával tehetet­len beteg volt. Fia és menye, hogy betegágyában való mozgását meg­könnyítsék, az idősb Brückler feje fölé egy kötelet erősítettek a geren­dára, hogy a gyógyíthatatlan beteg öregúr, ha mozdulni akar, abba ka­­paszkodhassék. Egyik délelőtt, ami­kor a fiatal Brückler-házaspár haza­­tért bevásárló útjáról, az idős em­bert a segélykötésre felakasztva, hol­tan találták. Rendőri vizsgálat indult meg, öngyilkosság történt-e, mert megmagyarázhatatlan, hogy a moz­dulni is alig tudó öreg kereskedő ho­gyan tudott odáig vergődni, hogy fel­­álljon az ágyban és a segítőkötelet nyakára csavarja. Miután fia és menye a kihallgatás során zavaros és ki nem elégítő válaszokat adtak, a rendőrség mindkettőjüket letartóz­tatta és elrendelte a halott felbonco­­lását. Hatóság elleni erőszak miatt őri­zetbe vettek egy vonatfékezőt. A szolnoki jövedékhivatal ellenőrei a szolnoki állomáson többeket tetten­­értek, amint éppen nagy üvegekben bort akartak csempészni a városba. Igazolásra szólították fel őket s ek­kor váratlanul a csempészek segítsé­gére sietett Kovács László vonat­fékező, aki a közben odahívott rend­őrt megütötte. Kovácsot őrizetbe vet­ték és a nyomozás lefolytatása után átadták a szolnoki ügyészségnek. — Katona Jenő országgyűlési képviselőt a vallás- és közoktatás­ügyi miniszter az Országos Sza­badművelődési Tanács tagjává, 1951 december 31-ig terjedő időre, kinevezte. Májusban tartják a szegedi ipari vásárt A 17-ik szegedi ipari vásárt május 28-tól június 7-ig tartják meg a KIOSZK szegedi helyi csoportja rendezésében. A vásár jelentőségében és méreteiben minden eddiginél na­gyobbnak ígérkezik, mert a kisipari és háziipari termékeken kívül nagy­mértékben kapcsolódnak be a kis­ipari szövetkezetek s mellettük ter­mészetesen felsorakozik az orszá­­gos nagyipar is. A prágai állambíróság most tárgyalta a németországi amerikai megszálló hadsereg két tagjának, Alexander Hunter tizedesnek és Cla­rence Hill közlegénynek kémkedési bűnperét. A két vádlott 1948 decem­berében kémkedés céljából törvény­telenül átlépte a csehszlovák határt. Az állambíróság Huntert tízévi, "Illikt pedig tizenkétévi fegyházra Béllé. Tűzvész kolbászfü­stöléstől. Bih­ar­­keresztesen Varga György földműves kolbászt fü­stölt az udvarán. A kol­bászfüstölőből kipattanó szikra fel­gyújtotta a szalmával fedett baromfi­­ólat s a földműves háza is csakhamar lángba borult. Az erős szél már a szomszéd házakat is fenyegette, ami­kor sikerült a tüzet végre eloltani. Varga egész Ingatlana elpusztult a saját vigyázatlansága folytán okozott tűzben. x- -x. Rossz rejtekhely szalonnának a testilcsomagolás. A békéscsabai vas­­útállomáson razziát tartottak. A raz­zia során Kovács Gyula alsógögi la­kosnál egy csomagot találtak, amely tökéletes textilcsomagoláshoz hason­lított. Amikor azonban a textilcso­magot felbontották, kiderült, hogy jelentékeny mennyiségű szalonna van benne. Kovácsot előállították és az eljárás megindult ellene. Miskolcra helyezték az abaújme­­gyei földhivatalt. A földművelésügyi miniszter az abaújmegyei földhivatal székhelyét azonnali hatállyal Mis­kolcra helyezte át. Munkaversenyt kezdtek a tiszavi­­déki Dohánybeváltóban. A szolnoki Dohánybeváltó munkaversenyre hívta ki a tiszavidék többi dohánybevál­tóit. A minőségi versenyben az asz­­tagokat a selejttől kell megtisztítani és a gyáraknak, valamint a gépi fermentálónak minél tökéletesebben készített dohánybálákat kell rendbe­hozni. Maga a szolnoki dohánybe­váltó 12-es csoportokban végzi ver­senymunkáját. A legfontosabb felté­tel az osztagok nedves levelektől való megtisztítása, mert ez okozza a legtöbb selejtet a dohányban. Két szövetkezeti csoportot is alakítottak, a tápiógyörgyeit és a szolnokit. Elszántalta földjét s még meg is verte. Eged Andor felsődebrői lakos egy sávot elszántott a szom­széd földjéből. Amikor a szomszéd egy idősebb parasztsszony, ezért felelősségre vonta, akkor tettleg is bántalmazta. A rendőrség a ,,földkisajátítót“ őrizetbe vette s ügyének letárgyalásáig internálta. Letartóztattak egy szövetkezeti ve­zetőt. A rendőrség őrizetbe vette és a pécsi államügyészségre szállította Pálinger Pált, a szederkényi szövet­kezet vezetőjét, aki 20 000 forinttal nem tudott elszámolni. Beimerte, hogy a szegény párnáztok vagyonából származó összeget saját céljaira for­dította. Eltűnt a tehenek ára is és a „bizo­mányos“ is. A kiskunhalasi rendőr­ség körözést adott ki Palási­ József ellen, aki azt a megbízást kapta, hogy két tehenet hajtson fel Pesterzsébet­re, majd adja át a közvágóhídon. Palási azonban a teheneket útközben eladta és az értéküket elmulatta. Mintagazdákat tü­ntetek ki Telki- Irinyán. Az Abaújmegyei Telkibánya község dolgozói ünnepségre gyűltek össze a falu kultúrházában, ahol át­adták a falu öt parasztjának, Rap­­csák Jánosnak, Pataki Józsefnek, Szombati Józsefnek, Juhász József­nek és Czikó Józsefnek kiváló ter­melési eredményeikért a szövetke­zeti munkájukért a mintagazda ki­tüntetést és pénzjutalmakat. (MTI) A tavasz beköszöntött az Ál­­latkertbe is: megérkeztek a gólyák. Az Állatkertbe visszatért gólyák a szabadban, régi helyükön teleped­tek meg. Kint láthatók ma már a kócsagok, a kanalas gémek, a pézsmarécék és a koronás ludak is. Az elefánt már rendes napi sé­táját végzi a parkban, a vízilovak is a napon sütkéreznek. Vasárnap már több mint háromezer ember látogatta meg az Állatkertet. A NOT is halálraítélt egy többszö­rös gyilkos csendőrt. Pénzes Mihály volt csendőrtiszthelyettes­ Keszthelyen a fasiszta rémuralom alatt agyonlőtt három szökevény katonát és egy mun­kaszolgálatost. A nagykanizsai nép­­bíróság halálra k­élte, az ítéletet a NOT Pálosi­ tanácsa szerdán jog­erőre emelte. Ne égessünk napraforgós­,árat erdő mellett... A Csurgóhoz tartozó iha­­rosi állami erdőben tűz ütött ki, amely az erős szél következtében gyorsan terjedt s mire a közeli fal­vak lakossága megfeszített munká­val a tüzet eloltotta, már 40 hold pusztult el. A nyomozás megállapí­totta, hogy Renger Vendel és felesége okozták az erdőtüzet azzal, hogy az erdőtől mintegy 100 méternyire napraforgószárat égettek el s a nap­raforgó égetésekor kipattanó szikra okozta a tüzet. Mindkettőjüket a kaposvári államügyészségre szállí­tották.­­ Az amerikai hadsereg egyik re­pülőgépe Denver városában, nagy hóviharban felhőkarcolóba ütközött. A repülőgép felrobbant. A pilóta és a gép személyzete szörnyethalt. A felhőkarcoló felső része súlyosan megsérült. Szőlőkarókkal eszméletlenre verték. Majdnem áldozatává lett meggondo­latlanságának Ilyés István miskolci vízvezetékszerelő. Két „látásból is­mert emberrel“ találkozott az utcán, akikkel beszédbe elegyedett. Nem vette észre, hogy a két ember milyen óvatosan csalja őt az Avason át el­­hagyottabb vidékekre. Dudulyka kö­zelében a két „látásból ismert h egyén hirtelen a földből kiragadott szőlő­karókkal támadt Boósra és eszmélet­lenre verték. Pénzt sejthettek nála, Boósnál azonban néhány filléren kí­vül semmi pénz nem volt. A csaló­dott támadók néhány ember meg­jelenésére futásnak eredtek és el is tűntek. Boóst beszállították az Er­­zsébet-kórházba, támadói kézrekerí­­tésére széleskörű nyomozást indítot­tak. Kijelölt iparosok leplezik le a kon­túrokat Miskolcon. Miskolcon na­gyon elszaporodott a kontárok tevé­kenysége, akik iparjogosítvány nél­kül működnek és adót sem fizetnek. Különösen Miskolc környékén garáz­dálkodnak ezek a kontárok. A KIOSZ egyes szakosztályai most iparosokat jelöltek ki, akik a szakmabeli kon­tárokat meglephetik, szerszámaikat és nyersanyagukat lefoglalhatják és a rendőrséget is igénybe vehetik tisz­togató munkájukhoz. Villanykörtéket lopkodott egy név v­agy pécsi banda. Pécsett az utóbbi időben több feljelentés ér­kezett a r­rendőrségre, hogy a lép­­cs­iházak feljáróinak villanykörtéit lopkodják. A rendőrségi nyomo­zás rövidesen kézrekerítette a vil­lanykörték tolvajait. Bernát Já­nos, állástalan fodrászsegéd, Háhn István géplakatos, Bánkúti Ferenc lakatos és egy fiatalkorú személyé­ben. Kih­allgatásuk során beismer­ték a villinyégükkel való garáz­dálkodásukat, de kiderült, hogy kerékpárokat is zsákmányoltak, amelyeknek lámpáit és dinamóit leszerelve értékesítettek. Asszony törvénybíró Domoszló köz­ség élén. Domoszló heves megyei köz­ség dolgozói Szőlős­ Mihálynét, egy négyholdas újgazda feleségét, asz­­szonybíróvá választották. Szem félt­éves-írt tolvaj a szekéren. Bogdán György debreceni lakos egy szekéren haladt a városon át, az aktatáskájában 2500 forinttal és postakönyvvel. Egyszer csak azon vette magát észre, hogy az aktatás­kája eltűnt. Leugrott a szekérről és a visszafelé úlon keresni kezdte a táskát. Nem akadt azonban nyomára. Annál inkább meglepte, hogy mikor visszatért a szekérre, aktatáskája is­mét a régi helyén volt. Korán örült azonban Bogdán György, mert ami­kor a táskát kinyitotta, kiderült, hogy az ismeretlen tolvaj csak a táskát hagyta meg neki, a pénzt azonban el­vitte. A rendőrség széleskörű nyomo­zást indított a szemfényvesztően ügyes tolvaj kézrekerítésére. A SZÓRAKOZOTT TANÁR Galagonya tanár úr hazamegy, a házvezetőnője nagy meglepetés­sel fogadja: — Professzor úr! Milyen gyö­nyörű új felöltője van? A tanár végignéz magán és meglepetéssel állapítja meg: — Csakugyan! Most már csak azt szeretném tudni, hogyan ju­tottam hozzál...

Next