Kis Ujság, 1949. június (3. évfolyam, 126-149. szám)

1949-06-01 / 126. szám

tíz ameriai szenátus elhalasztja az Északatlanti Egyezmény jóváhagyását Angol lapok érdekes jelentései A Daily Mail jelenti Washington­ból: Az európai katonai „segély­ja­vas­lat“ tárgyalását az amerikai törvény­­hozás valószínűleg késő őszre fogja halasztani. Acheson külügyminiszter Cohally szenátorhoz intézett­­rendkí­vüli üzenetében az Atlanti Egyez­mény haladéktalan jóváhagyását és az ehhez tartozó „fegyverkezési se­gély“ megszavazását sürgeti saját helyzetének megerősítése céljából a párisi külügyminiszteri értekezleten. A Daily Telegraph ezeket jelenti Washingtonból. Amerikai hivatalos körökben súlyo­san aggódnak amiatt, hogy a tör­vényhozás a következő ülésszakra h­a­lasztja az Atlanti Egyezmény jóvá­hagyását és a „katonai segély“ meg­szavazását. Minden követ megmoz­gatnak az eljárás meggyorsítása érde­kében. Az Atlanti Egyezmény tárgya­lását a szenátus legalább hat héttel elnapolja és a szenátus a „katonai segélyről“ szóló törvényjavaslatot csak a szünet után akarja tárgyalni. Kormánykörök most azt kérik,, hogy a szenátus igyekezzék mindkét javas­latot megszavazni, hogy Acheson hely­zetét megszilárdítsák a párisi érte­kezleten. " Szigorú rendszabályok következnek, ha nem, csak a kismotor-balesetek I kismotorkerékpár-termelésünk ha­talmas emelkedése lehetővé tette, hogy a dolgozók egyre nagyobb számba vásárolhatják a nagy nép­szerűségnek örvendő kismotorokat, amivel könnyen megközelíthették munkahelyüket és ezenfelül kitűnő sport- és szórakozási lehetőséghez is jutottak. Az egyre erősebb ütemben fejlődő ki­smotorkerékpár-f­­­rgalom­nak van azonban árnyoldala is, ami éppen a dolgozók és a gyalogjárók érdekében sürgős rendezést követel. Az utolsó időben ugyanis nagymértékben emelkedett a kis­­motorkerékpár-balesetek száma. Ezt igazolják a rendőrség baleseti jelentései. Sajnos, a balesetek között halálos és sok súlyos sérülés is for­dult elő a közelmúltban. A rendőrségi jelentések megállapították, hogy a baleseteket a legtöbb esetben a kis­motorkerékpár-vezetők okoztak. Nö­veli a veszélyt, hogy a pótüléssel fel nem szerelt kismotorkerékpár hátsó sárhányójára sokszor utast helyezett el a vezető és így, megfelelő gyakor­lattal nem rendelkezvén, még bizony­talanabbul vezette motorkerékpárját. A baleseti jelentésekből kitűnt, hogy a sárkányon ü­lő utas sok esetben elég a vezetőnél is súlyosabb sé­rüléseket szenvedett. A magyar motorosítás és a gépjá­­róműipar fejlesztéséhez fűződő érde­kekre való tekintettel a kormány megengedte, hogy a kismotorkerék­párok vezetői gépjáróművezetői vizsga-, illetőleg gépjárőművezetői jogosítvány nélkül vehessenek részt a forgalomban. Egyúttal a kismotor, kerékpárokat a gép járómű-adó meg­fizetése alól is mentesítene. A kismotorkerékpárok vezetők első­rendű érdeke és kötelessége, hogy a közlekedési szabályokat megtanulják, azokat lelkiismeretesen megtartsák, és ne veszélyeztessék saját és ember­társaik életét és ne tegyék bizonyta­lanná a közlekedést. Az Autó közlése szerint a 125 köb­­­centiméternél kisebb hengerűrtalmú motorkerékpáron csak abban az eset­ben utazhat második személy, ha azon a kellő felszerelés megvan. Nem szabad tehát a hátsó sárkányóra primitív módon felszerelt pótülésen utazni. Második személy csak akkor utazhat, ha kapaszkodó fogantyúval ellátott pótülés és lábtartó van fel­szerelve. Amennyiben a kismotorkerékpár balesetek száma a jövőben emelked­nék, úgy megőrzése érdekében to­vábbá a zavartalan közlekdés biztosí­tása miatt is, kénytelen lesz az eddig élvezett támogatás megvonásával szi­gorúbb rendszabályokhoz nyúlni. Nemesített növényfajtákat állít elő az Agrobiológiai Intézet A nemrég alakult­­Agrobiológiai In­tézet Martonvásáron megkezdte a fo­lyamatos kutató munkát. Az Intézet feladata, hogy az 6 éves tervben előirányzott 27 százalékos termésnövekedésnek megadja a tu­dományos alapot. Sa­ját, kísérleti he­lyein és a vidéki nemesítő telepeken olyan nemesített növényfajták elő­állításán dolgozik, amelyek ellátják egyre fejlődő növénytermesztésünket, állattenyésztésünket és mezőgazda­­sági iparunkat minőségi termények­kel Az Intézet ellenőrzi és szervezi a nemesítőtelepek munkáját, hogy min­den tájegység részére a szükséges nemesített növényfajták álljanak ren­delkezésre. Az Intézet a gyakorlati növényne­­mesítő munkát martonvásári telepén végzi. Több helyreállított laborató­riumban indult meg a nagyarányú kísérleti munka. Másfélmillió forint beruházással most újabb laborató­riumok épülnek, melyeket a legkor­szerűbb berendezéssel látnak el: szep­tember végére már tíz neves szak­ember fog az Intézetben dolgozni és számuk az építkezések után 16-ra fog emelkedni. Az agrobiológiai Intézet biztosíték arra, hogy a növénytermesztés ötéves célkitűzéseit megvalósítjuk és meg­teremtjük a további tervek tudomá­nyos alapjait Sertésállmánynak az 1léves terv végén eléri a­llatmilliót A felszabadulás időpontjában az izág sertésállománya alig valami­­haladja túl az egymilliót. Ennek nyomó része is ésszerűtlenül ke­­sztetett, gyenge hízóképességű és iszminőségű volt A hároméves terv­­indulásával az állatállomány két­­llió egyszázezerre emelkedett és a­­ befejezésekor sertésállomá­­nuk meghaladja a három és­ fél­­lliós létszámot. Minőség tekintetében is jelentős utás észlelhető. A jelenlegi sertés­­omány 70 százalékban mangalica zsírjellegű, 24 százalékban fehér hússertés és húsjellegű keresztezés, 6 százaléka pedig fekete hússertés. Az ötéves terv végére sertésállományunk eléri a hatmilliót és tenyésztésünk a belföldi igények és az exportpiacok követelményének megfelelően alakul át. A tisztavérű mangalicállomány 50 százalékkal csökken, ezzel szemben gyorsabb szaporodású és jobban hízó hússertésállomány megfelelően emelkedik. A fehér hússertés aránya a 35 százalékot, a fekete hússertésé az 5 százalékot, a hasznos kereszte­­zésű sertésé pedi­g a 10 százalékot fogja elérni. ATHENAEUM Szabó Pál: ISTEN MALMAI A .:Talpalatnyi föld­ Írójának új mes­­terműve. 356 oldal Könyvnapi ára: 18.70 FRANKLIN Kaffka Margit: KIS EMBEREK, BARÁTOCSKÁIM Mese, szórakoztatás, játék: a mai ele­­veneszű, ügyeskezű gyerekek könyve 156 oldal Könyvnapi ára: 15.30 fiStMiaa® HUNGÁRIA Dérfi Tibor: A BEFEJEZETLEN MONDAT A Kossuth-díjas író háromkötetes műve bibliapapíron. 915 oldal Könyvnapi ára: 48.— RÉVAI Táncsics Mihály: ÉLETPÁLYÁM Szabadsághős forradalmár, a magyar sajtószabadság első hősének izgalmas önéletrajza. 463 oldal Könyvnapi ára: 14.90 Feltűnő katolikus hang a vallásszibadiságról Mas Pribilla ismert német jezsuita atya a Stimme­­der Zeit hasábjain ezeket írja: „.4 katolikus egyháznak csak javára válhat, ha önként le­mond a máshitűekkel szemben az ál­lami hatalmi eszközök használatáról olyan országokban is, ahol ilyenek még rendelkezésére állanak. Mert le­hetetlen dolog, hogy az egyház az egyik államban a vallásszabadságot mint emberi jogot követeli a maga számára, másutt pedig megtagadja azt a többiektől, a szerint, hogy a katolikusok kisebbségben, vagy többségben vannak valahol. Más hitvallások papjai és templomai ellen elkövetett erőszakos cse­lekményeket a legélesebben el kell ítélnünk. Ha a katolikus egyház má­sok számára is elismeri­ a vallássza­badság igényét, ezzel komolyan veszi isteni alapítójának parancsait. Viszont az olyan egyház, amely a kritika szél­rohamaival szemben állami véde­lemre támaszkodik, nem felel meg többé annak a képnek, amelyet Krisz­tus az ő egyházára nézve elterve­zett“. Vetőmagnak kell meghagyni a lucerna, vöröshere és baltacím egy részét Állatállományunknak a hároméves terv alatt elért és az ötéves tervben előirányzott növekedése szükségessé teszi a herefélékkel bevetett terület kiterjesztését. Ehhez azonban gon­doskodnunk kell arról, hogy a szük­séges vetőmag idejében rendelkezé­sünkre álljon. Ezért minden termelő­nek, aki 800 négyszögölet meghaladó területen herefélét termel, lucerna, vagy vöröshere területének felén, balta,csík­mal bevetett területének pe­dig negyedrészén magot kell fognia. A lucernánál ,és a vörösherénél a második kaszálás felét, baltacímnél pedig az első kaszálás negyedrészét kell magtermelés céljaira meghagyni. E kötelezettség alól a községi népi bizottság véleménye alapján bizonyos esetekben a termelő felmentést kap­hat. A herefélék magjainak kicséplé­­séről gondoskodás történt. Fogorvos sztrájk készül Angliában Angliában fogorvos sztrájk fenye­get. Bevan egészségügyi miniszter ugyanis, mint a Nemzeti Közegészség­­ügyi Szolgálat legfőbb őre a fogor­vosok jövedelmét ellenőrizvén arra a meggyőződésre jutott, hogy a derék britek fogazatának ápolói túlságosan sokat keresnek, lényegesen többet, mint Anglia egyéb orvosai. Ennél­fogva röviden azt a határozatot hozta, h­ogy a fog­orvosok fizetése és hono­ráriuma 25 százalékkal leszállítandó. A fogorvosok természetesen nem nyugodtak bele a miniszteri döntésbe, hanem tiltakoztak. A tiltakozás nem használt, a miniszter hajthatatlan maradt, mire a fogorvosok kijelentet­ték, hogy nem hajlandók elfogadni a leszállított fizetést és ha a miniszter nem változtatja meg elhatározását, sztrájkba lépnek. Megfelelően be is biztosították magukat, mert vérszer­­ződést kötöttek a fogtechnikusokkal, hogy azok nem lesznek sztrájktörők. Nem lehetetlen, hogy a világ legkö­zelebb megéli az első fogorvos sztráj­kot Történelmi tanulságok Most ünnepelték Debrecenben Kossuth és Balcescu történelmi találkozójának százéves forduló­ját. Ennek a centenárium soroza­tába beleilleszkedő ünnepségnek a magye um­án barátság újab­b megpecsételésén túl olyan törté­nelmi tanulságai vannak, amelyek­ről nem felesleges ma sem be­szélni. Egy évszázaddal ezelőtt a 48-as magyar forradalom talán szeren­csésebb fordulatot vett volna, ha a román szabadságmozgalom, amelynek Balcescu volt a vezére, más irányban fejlődik. Sajnos, csak elkésve, nagyon későn került sor 1849 májusában Kossuth és Balcescu találkozójára, akkor, amikor a román népet már nem lehetett a magyar nemzeti és füg­getlenségi szabadságmozgalom mel­lett felsorakoztatni. Helyesen álla­pította meg a mostani ünnepségen Róka László kultuszállamtitkár, hogy csak most találtuk meg a kö­zös utat a román néppel, azt az utat, amelyet Balcescu és Kossuth már száz évvel ezelőtt követni akartak, amikor megkötötték a szabadságszerető magyar és ro­mán nép­ barátságát. Hogy ezt az utat akkor csak olyan tisztánlátó államférfiak, a szabadságnak olyan rettenthetetlen harcosai ismerték fel, mint Kossuth és Balcescu, az mindkét szomszédos ország további népi tragédiájának előidézője lett.­­ Ha már akkor, a száz év előtti­­ magyar forradalom idején, a két nép felismeri egymásrautaltságát és nem foglal állást egyik a másik ellen, hanem a népi erőket egye­sítve verekszik szabadságáért, ak­kor lényegesen másképpen for­dult volna mind Magyarország, mind Románia sorsa. Ha már ak­kor élő valóság lett volna abból a nemzetiségi politikából, amely Kos­suth és Balcescu szeme előtt lebe­gett, akkor nem kellett volna annyi erőt elfecsérelni egy rossz politikából fakadó meddő nemze­tiségi harcokra. A történelmi tanulságokat a két nép megszívlelte és mint Malna­­sanu budapesti román követ hang­súlyozta, ez az ünnepség is bizo­nyítéka azoknak a hatalmas ered­ményeknek, amelyeket a népi de­mokratikus rendszerek barátsá­guk kiépítése terén, valamint po­litikai, gazdasági és kulturális té­ren elértek és biztosítéka annak is, hogy a két ország együtt halad a béke megvédésének útján. A ma­gyar és román nép tanult a száz esztendő előtti eseményekből, egy­ségesen vallja magáénak Kossuth és Balcescu programját és csak ez a szilárd és őszinte barátság biz­tosíthatja mindkét népi demo­krácia további fejlődését és azt, hogy a száz esztendő előtti tragi­kus fordulathoz hasonlóan sem­miféle külső, vagy belső imperia­lista erők nem veszélyeztethetik a nép szabadságát és az ország füg­getlenségét. A magyar könyv ünnepe Losonczy Géza államtitkár a könyvnapok jelentőségéről A magyar népi demokrácia kor­mánya hétfőn este az 1949. évi könyv­napok bevezetőjéül nagyszabású könyvünnepséget rendezett a Városi Színházban, amelyen részt vett Dobi István miniszterelnök is. Az ünnep­ség bevezető beszédét Losonczy Géza államtitkár mondotta: — Az ellenforradalmi időkben a kultúra —­s egyik legfőbb közvetítő eszköze: a könyv — a gazdagok, a kiváltságos kevesek monopóliuma volt. A könyvkiadást és a könyvter­jesztést tőkés vállalkozók profit­­szempontjai irányították. Ez a hely­zet azt követelte meg az íróktól, hogy a kiváltságos kevesek érdekeinek és ízlésének megfelelően írjanak. — A magyar népi demokrácia jel­szava: művelt nép — erős nemzet! A mi könyvpolitikánk arra irányul, hogy az irodalmat és a műveltséget a kiváltságos kevesek monopóliumá­ból az egész dolgozó nép kincsévé tegyük. — A felszabadulás után — foly­tatta Losonczy Géza — a könyv­kiadás legnagyobbrészt még a régi magánvállalkozók kezében volt. A születő és a győzelmes újat néhány tisztességes egyéni kezdeményezéstől eltekintve, a Magyar Kommunista Párt könyvkiadóvállalata, a Szikra képviselte, amely a marxizmus-leni­­nizmus klasszikusainak, vezető kom­munista politikusainknak és íróink­nak a műveit mind olcsóbb áron és mind nagyobb példányszámban hozta forgalomba. Idei könyvnapun­­kat elsősorban az különbözteti meg az összes előző könyvnaptól, hogy az idén már csak olyan könyvek szerepelnek, amelyek méltók népi demokráciánkhoz s amelyeket népünk magáénak ismerhet el. — Idei könyvnapunkban — mon­dotta befejezésül Losonczy állam­titkár — egyre inkább a magyar kultúra ünnepét látja népünk. A magyar könyv útnak indult, hogy elfoglalja méltó helyét a magyar dolgozó nép szívében. Losonczi Géza államtitkár ünnepi beszéde után Rudas László méltatta Rákosi Mátyás „Építjük a nép orszá­gát“ című könyvnapi könyvét. * A Szakszervezetek Országos Tanácsának felhívása A könyvnap alkalmából a Szak­­szervezetek Országos Tanácsa felhí­vással fordult a dolgozókhoz. A fel­hívás hangsúlyozza, hogy a könyv­­■ nap­, a tudomány, irodalom és a nemzeti kultúrának ez az ünnepe első ízben maradéktalan ünnepe­ vala­mennyiünknek. Az üzemekben és a munkahelyek százaiban már ácsolják a sátrakat, ahol árusítani fogják a könyvnap könyveit. A múltban a belváros „előkelő“ utcáiban vagy te­rein a kiváltságosok számára ren­delték a könyvnapokat. Kinek jutott volna eszébe, hogy Angyalföld, Csepel, Kőbánya, Óbuda, vagy a peremváro­sok proletariátusának is könyvre van szüksége. A múlt sötét bűnei között szerepelt az is, hogy a kultúrától, tudománytól és művészettől távol kell tartani a dolgozó embert, ne­hogy öntudatra ébredjen, nehogy gondolkozzék és nehogy ezen keresz­tül felismerje önmaga sanyarú hely­zetét. Most valamennyiünk feladata, hogy a magyar könyv ünnepét a múlt nemes hagyományainak és a je­len építő irodalmának nagyszerű ta­lálkozásából valamennyiünk közös ünnepévé tegyük — fejeződik be a Szakszervezetek Országos Tanácsá­nak felhívása. 400 millió dollár jóvátételt követel Izrael Németország él Tel-avivi jelentés szerint Izrael kormánya jóvátételi igényt támaszt Németországgal Szemben. Izrael kor­mánya 400 millió dollár kártérítést követel a hír szerint Németországtól. (3) Szerda, 1949 június 1 NÉPSZAVA Ábel Péter: ÚTTÖRŐ VASÚT A mi új ifjúságunkról szól ei a könyv. Az úttörők büszkeségéről: a vasútról. 150 oldal _ Könyvnapi óra­. 9.40

Next