Kis Ujság, 1949. július (3. évfolyam, 150-176. szám)
1949-07-30 / 175. szám
Petőfi szállásai A költő tíz éves volt, amikor édesapja először Pestre hozta. Valószínű, hogy cseregyerekként, hogy németül tanuljon. A Józsefvárosban lakott egy házmesternél, innen járt iskolába a piaristákhoz. A kötő utcai kapun jártak be a diákok az épületbe. Néhány lépéssel odébb később szobrot emelt Petőfinek a iu.....ez kegyelete. Következő évben az aszódi evangélikus középiskolába íratta be édesapja Sándor fiát, aki erről az időről így emlékezett meg: „Aszódi... én itt három esztendeig tanultam. S mily eseménydús három esztendői Itt kezdtem verseket csinálni. Itt voltam először szerelmes. Itt akartam színésszé lenni...“ Aszód után Selmec következett. Itt a német színház állandó látogatója volt a költő és szállásadója megírta Petrovicséknak, hogy fiúk eladogatja holmiját, mert színházjáráshoz pénz kell. Selmec után ismét Pestre jött a költő és a Nemzeti Színházhoz szegődött. Az útijegyezetekben ezt írja: „...hordtam a színpadra a székeket és pamlagokat s a színészek parancsára kocsmába szaladtam sörért, borért, tormás kolbászért.. Pest után Székesfehérvár, Ostfiasszonyfa, majd Sopron következett, ahol a költő zöldhajtókás közlegény volt. A katonáskodás után pápai diák lett a költő és erre az időre esik, hogy az Athenaeum című irodalmi lapban megjelent A borozó című verse. Pápán Orlay Petries Somával lakott Petőfi. A diákszállás látogatói közé tartozott Jókai Mór, Kozma Sándor, Ács Károly. Az iskolaév végén szüleit látogatta meg. Azután visszatért Pápára, itt hat hetet töltött barátainál. Innen Pozsonyba ment. Ha itt nem is teljesedtek reményei, de jóakarói közbenjárásával Nagy Ignác, a Kisfaludy Társaság titkára a Külföldi Regénytár részére két fordítással bízta meg Pestre jött s elvégezte a vállalt munkát és elhatározta, hogy Erdélybe megy. De csak Debrecenig jutott el. Az 1843—1844-iki tél, amelyet Petőfi Debrecenben töltött, rövid életében örökké emlékezetes. Beteg volt, egy kis szobát Pákh Albert jogász barátja fogadott ki Fogas Józsefnétól. A szoba egész bútorzata: szalmazsákos agy, két szék, egy pántos láda. A búbos kemence ritkán volt meleg. Petőfi azt írta magáról: „Egész csontváz vagyok.“ Orlay festménye, amelynek címe: Petőfi Debrecenben, hűségesen mutatja a költőt. A ládán ül, az ágy elött és a széken van a kalamáris és néhány árkos papiros. Kezében lúdtoll, mellette kancsó. Szobácskája szomszédságában kórház volt és gyakran hallhatta a temetésre szóló harangozást és éneket. Ebben az elhagyatottságában és ebben a hangulatban másolt le egy kötetre való verset. Versek, írta Petőfi Sándor. Debreceni társasága Pákhon kívül Emődy Dani, Erdélyi Feri, Kovács Jóska, Somogyi Jóska, Székely Jóska, akik ha meglátogatták, nem jöttek üres kézzel. Emléküket őrzi: „Hányadik már a pohár? Csak ötödik? teremt uccse becsülettel működik.“ Ezek a jó pajtások kisérték el tavasszal a város végéig, amikor Petőfi a Versekkel Pestre indult és szerencsésen megérkezett. Először volt iskolatársát, Kemény Miskát kereste fel, azután Fekete Lajos barátját, aki a Magyar utcában lakott, ott ahol ma a Bornemisszaház van. Itt találkozott Várady Antallal, aki elolvasta a Verseket és magával vitte a költőt zöldfautcai szállására. Ma Veres Pálné-utca a régi Zöldfa neve és a régi ház, ha újítva is, de megtalálható. Amikor a költőt Vahot Imre a Pesti Divatlaphoz felfogadta, szállást is adott neki. Először az Országúton, a régi Műegyetem helyén, a Kunewalder-házban laktak, azután pedig a Hatvani- és Magyar-utca sarkán levő Kölber-házban. A Hatvani-utcából Kossuth Lajosutca lett. A Magyar-utcában több régi csizmadia mester volt, a Cseresnyésműhely a remekelő Szabó János kezébe került és negyedszázad elitt Szabó Béla még előkereste Petőfi kaptafáját. Híre volt, hogy a nyughatatlan költő sok lábbelit szaggatott. Vahot Imrénél Petőfinek udvari szobája volt, azelőtt talán kamara lehetett, de akármilyen kicsi volt, itt írta János vitézt és A helység kalapácsát. Ebben a szobában olvasta fel János vitézt Vörösmarty Mihálynak, Vachott Sándornak és Vahot Imrének. Hogy milyen volt ez a kamaraszoba, azt megírta Petőfi A naphoz címmű versében. Panaszom van kelméd ellen, Hallja kelmed, nap uraml Mi dolog az, sugarával Bánni olyan fukaron. Elballag kelmed fölöttem, Minden istenadta nap Kis szobám kelmédtől mégis Egy sziporka fényt se kap. Oly sötét van benne, mint a... Majd kimondtam, hogy mibe. Legyen egy kis embersége S nézzen kelmed néha be. Hiszen azt is, hogy versírás a Mesterségem, tudja tán, Azt is tudja ily esetben Nem lehet pompás szobám. Szánjon meg tehát kegyelmed. Kedves kolléga uram, S mától fogva sugarával Ne bánjék oly fukaron. A Sors kegyes is volt a költőhöz, ha nem is napsugár alakjában, de Vahot sógornőjének, Csapó Etelkának szemsugara pótolta a kegyetlen Nap urat. De Etelka hirtelen meghalt és a lesújtott költő Cypruslombok Etelka sírjáról című harmincnégy verset tartalmazó kötettel áldozott a kis leány emlékének. A költőnek nem volt nyugalma ilyen csapás után és vidékre utazott. Kerényi Frigyest látogatta meg Eperjesen. Gyorskocsin utazott és Tompa Mihállyal hármasban bejárták Eperjes környékét. Az erdei lak című verse az eperjeskörnyéki kirándulások költői versenyének köszönhető. Lőcse, Késmárk, Aggtelek, Rozsnyó és a Tátra állomásairól ért Rimaszombatba, ahol Gömör vármegye táblabírájává választották. Nagy ünneplésben volt itt része. A gödöllői kirándulásnak volt még nagy jelentősége Petőfi életében. Itt volt református lelkipásztor Erdélyi Ferenc, akit Debrecenből ismert és a papi háznál ismerte meg Mednyánszky Bertát, a hercegi jószágigazgató leányát. Nem sok idő telt el és a költő átküldte pap barátját, hogy kérje meg Berta kezét. A lány is, az apa is elutasító választ adott. Petőfi visszautazott Pestre és elköltözött Vadiszéktól. És Szerelem gyöngyei címen összefoglalta azokat a dalokat, amelyek gödöllői szerelmére emlékeztették. Ismét Várady Antalnál kapott szállást a Hatvani utcában Takács csizmadiamester volt a szállásadójuk és odakerült harmadik lakónak Tompa Mihály. Csaknem átellenben volt a Heckenast-nyomda, ahol két év múlva a szabad sajtó alól elsőnek került ki a Nemzeti dal és a Tizenkét pont, amely a nemzeti kívánalmakat összegezte. Kis utazás váltotta fel Pestet, de akármilyen rövid ideig tartott, mégis meghatározta a költő későbbi életét. Ekkor járt Szatmáron, Nagykárolyban, Erdődön, Csekén, Költőn. A nagykárolyi megyebálon Riskó Náci aljegyző, a költő barátja bemutatta Szendrey Júliának és ekkor ismerkedett meg Teleki Sándorral is. Erről a tájról egy új szerelmi hangulattal tért vissza Pestre és a Hatvani-utcában, a Jankovics-házban, bérelt szobát. Friebeisz Istvánnál, aki három év múlva a körülzárt Komárom várában a Komáromi Lapokat szerkesztette. Itt, a Jankovics-házban, egy udvari szobában írta első verseit Szendrey Júliához. A másik év nyarán mondta fel szállását, mert darabidőre elhagyta Pestet. Az erdődi várkastély kápolnájában esküdött meg Szendrey Júliával. Az ifjú párral dübörögve gördült a régi botár a várkastély hotthajtásos kapuján Koltó felé, ahol egy másik, meghittebb főnemesi hajlék várta Petőfit és feleségét. Amikor Pestre visszatértek, a Dohány utcában a Schiller-házba költöztek. Jókay is, itt lakott. Petőfi itt írta a Nemzeti dalt. Innen jártak a Pilvaxkávéházba, itt érték meg 1848 március 15-ikét. Csak nyáron költözött el a Petőfi-házaspár a Bástya-utcába, innen pedig a Marczibányi-házba, ahol Petőfinek utolsó pesti lakása volt. Ma Rákóczi út 12. A kapu aljában emléktábla hirdeti, hogy itt lakott Petőfi 1849-ben. A második emeleten, a tizes számú lakás volt a költőé. A Dohány utcai oldalra nyíltak az ablakok. Háromszobás lakás volt. Régi, kényelmes szobák. Nagy, tágas konyha, mint minden konyha ebben a házban, ebben az időben. Húsfüstölővel is ellátták. Kellett is akkor húsfüstölő, mert a Gyöngytyúkutcában volt egy üres telek, ahol disznót öltek s perzseltek, s a húsfüstölést a háznál végezték el. Évtizedekig Hodusz Pál szabómester volt a bérlője Petőfi egykori lakásának. Hodász gyerekkorában látta a költőt és sok mindent beszélt a látogatóknak a szabadságharc csillagáról. Katonáskodása Debrecenbe, majd Erdélybe sodorta. Amikor Mezőberényből Orlay Petris Soma családjától ismét a Székelyföldre utazott, Berecken találkozott Bem apóval és kíséretéhez csatlakozott. Az erdélyi főparancsnok kíséretével került 1849 július 30-án Petőfi őrnagy Székelykeresztúrra, ahol a Gyárfás-udvarházban az utolsó éjszakát töltötte. Bem a Matskássy kúriában volt, Petőfi is idejött este, bizonyosan estebédre. Az akkori tulajdonos Gamerra Gusztáv és neje Matskássy Krisztina, Bem apót és táborkarát vendégül látta. Vacsora után Petőfi visszatért szállására, ahol Varga Zsigmond bérlő várta, de nem sokat pihent, azon éjjel többször átment a vezérkarhoz. Bem az éjszakát a Matskássy-udvaron kocsijában töltötte. Intézkedésekkel telt el az idő. Petőfi hajnalban újra átment. Ekkor Bem ismételten megtiltotta, hogy a harctérre menjen. Nem is csatlakozott Bem kíséretéhez a költő, hanem még visszatért Vargáékhoz, ott reggelizett és búcsúzóul szállásadóinak fékezhetetlen lendülettel és magávalragadó érzéssel szavalta el: „Egy gondolat bánt engemet. Agyban párnák közt halni meg“, csodálatos látomását. Aztán egy óra múlva kocsin elindult a fehéregyházi csatatérre. Hargitai István (4) Fülledt meleg zivatarok. A meleg csütörtökön is fokozódott és a hőmérséklet most már országszerte 32—33 fokig emelkedett. A hőséget csak egy-két helyen enyhítette rövid átmeneti időre kisebb délutáni zivatar. Már az éjjeli lehűlés sem hoz számottevő felfrissülést. Nyugateurópa felől folytatódik ugyan a friss óceáni levegő beáramlása, de az óceáni léghullámok nem rendelkeznek nagyobb energiával, úgyhogy a hőséget csak alig tudják mérsékelni. Nálunk így tovább tart a meleg és egyúttal igen fülledt is lesz az idő. Többfelé remélhetünk azonban átvonuló zivataros záporokat, amelyek legalább is átmenetileg némi felfrissülést hoznak. Tóth Géza, főmeteorológus — Új balatoni vonatok július 31- től szeptember 11-ig minden vasárnap Budapest déli pályaudvarról 6 óra 33 perckor Fonyódra személy-, 7 óra 25 perckor Balatonboglárig gyorsvonatot indít a MÁV. Ellető, irányban ugyancsak vasárnapokon Szántód—Kőröshegyről • 17 óra 45 perckor személyvonat, Balatonboglárról pedig 18 óra 40 perckor mentesítő gyorsvonat indul Budapest déli pályaudvarra. Magyarország kitűnő élelmezési helyzetéről ír a Daily Worker. — Magyarországon már elfelejtették az emberek — írja a lap —, hogy voltak szűk esztendők is. A magyarok azt mondják: még egy olyan termés, mint a legutóbbi volt és mi leszünk Európa legjobban élelmezett népe. A mészárszékek és az élelmiszerüzletek telis tele vannak a legfinomabb, ínycsiklandozó ennivalókkal. A magyarok sajnálkozva beszélnek az angol szalonnafejadagról. Az angolokat is gondolkodóba ejti az összefüggés a magyar kormányrendszer és a magyarországi közellátás, valamint a Marshall-segélyben koplaló Anglia és a hidegháború között. A lap azután megállapítja, hogy a magyar dolgozók meg is tudják vásárolni a kirakatokban látható sok ennivalót. Nyolchavi börtön a megrongált cséplőgépért, Gyurica József dunaszekcsői földbirtokos és cséplőgéptulajdonos sehogysem akarta a fennálló rendelkezések szerint gépét üzembehelyezni és a dolgozó parasztság rendelkezésére bocsátani megfelelő bérösszeg ellenében. Amikor pedig hatóságilag akarták, a gépet igénybevenni, azt szándékosan meg is rongálta. A pécsi uzsorabíróság emiatt 8 havi börtönre, 1000 forint pénzbüntetésre, 3000 forint vagyoni elégtétel megfizetésére ítélte s három évre megfosztotta politikai jogaitól. A Szabad Keresztény Egyházak Világszövetségének elnöke Prágában. A csehszlovák huszita felekezet pátriárkájának meghívására J. HLathrop, a Szabad Keresztény Egyházak Világszövetségének elnöke Prágába érkezett. Lathrop látogatása nagyjelentőségű, mert így mint a Világszövetség elnöke személyesen meggyőződhetek róla, hogy a reakciós rágalmakkal ellentétben a csehszlovák népi demokráciában teljes a vallásszabadság. DEBRECENBE KÖLTÖZÖTT A TISZÁNTÚLI OLAJKUTATÓ SZERVEZET. Az Eötvös Lóránd nevét viselő geofizikai Intézet Hajdúszoboszló, Hajduhadháza és Hajdúböszörmény határban geoszeizmikus méréseket végzett és olaj után kutatott. A kutató Ország János főmérnök vezetésével most elérte Debrecen város határát. A mérnökök és műszaki segédszemélyzet egy hónap múlva Debrecenbe települ át s a várostól munkája elvégzéséhez alkalmas irodahelyiséget, raktárat és a csoport tagjainak megfelelő szállást kért. Legújabb szegedi találmány a gyümölcsszedőgép. Új-Szegeden nagyjelentőségű kertészeti találmányt mutatott be az egyik kertésztelepen Urban János kertészeti felügyelő. A találmányt ernyőgépnek nevezték el. Hatalmas, a földtől másfél méternyire rudakra feszített ponyvából áll a gyümölcsszedő-gépezet. A négy háromszögre osztott ponyva alul nyitottan marad és a nyílás alá ugyancsak ponyvaanyagból, de afrikkal és kóccal kitömött zsákot helyeznek. A gyümölcsszedőgépnek az a szerepe, hogy a gyümölcshullást meglassítsa és a gyümölcsök erősebb üzödését megakadályozza. Az eddigi gyümölcsszedésnél a lehulló stilvájé 45 százaléka annyira megsérült, hogy csak cefrének lehetett felhasználni, ez pedig erősen leszorította a gyümölcsértékesítési lehetőségeket, például a jugoszláv szilva értékesítésével szemben. Az új gyümölcsszedőgépet a Szabadalmi Hivatal is jónak találta. A földművelésügyi minisztérium eddig tíz ernyőgépet rendelt, a Gyümölcsértékesítő Nemzeti Vállalat pedig 150 darabnak a rendelését határozta el. Egy gép elkészítése 2200 forintba kerül. Csanádapácáa a rendőrök búzatermése volt a legjobb. A csanádapácai rendőrőrs tagjai saját szükségletük fedezésére 1700 négyszögöl területű földön búzát termeltek. A kitűnő talajművelés és műtrágyázás következtében ezen a területen 18 mázsa búza termett, több mint bármelyik csanád- megyei gazdaságban. A búza minőségileg is kiváló, hektoliter fajsúlya 86,5 kilogramm. A rendőrök példája nyomán egyébként az egész csanádapácai határ jó átlagot hozott. ŐRIZETBE VETTÉK A HORTOBÁGYI ÁLLOMÁS FŐNÖKÉT A debreceni rendőrség hosszabb ideig figyelte Kerekes Sándor MÁV elöljárót, a Hortobágy állomásfőnökét. Kerekj® a hortobágyi állami gazdaság részére érkező vasúti szállítmányokat állandóan és rendszeresen megdézsmálta. Tengerit, olajpogácsát, rizst, árpát, zsákszámra szedett össze, de gyűjtött magának építési anyagot és tüzelőfát is. Nemrégiben az összegyűjtött terményekből néhány zsákot meg akart őröltetni és ez keltette fel a gyanút. A nyomozók figyelni kezdték, majd házkutatást tartottak nála és lakásán, valamint háza padlásán megtalálta a vagondézsmálásokból származó terményeket és egyéb anyagokat. Kiderült az is, hogy Kerekes 16 malacot hizlalt, de sohasem vett terményt hozzá. Kihallgatása után a rendőrség őrizetbe vette. Házasságszédelgésért fegyház. Sorozatos csalásokért hosszabb büntetés kitöltése után szabadult a börtönből Majtényi-Majnik Tibor keszthelyi lakos. Szabadulása után úgy igyekezett gondtalan életet élni, hogy két nőnek is házasságot ígért s mind a kettőnek a földmívelésügyi minisztérium vezető tisztviselőjeként mutatkozott be. A két nő után még három következett, akiket a „magasállású úr“ megvágott. A nagykanizsai törvényszék Majtényi Majnikot most két és félévi fegyházra ítélte. A világ legkisebb törpe nője, Martina de la Cruz asszony néhány héttel ezelőtt halt meg 74 éves korában. Mindössze 62 és cm magas volt. Bátyjával, Jüannal, aki nem volt sokkal magasabb, mint Martina, cirkuszokban léptek fel és félévszázad alatt az egész világot bejárták. Négy újabb halálos ítélet Athénben. Az Athén környéki tüdőbeteggondozó kórházakban tömegesen tartóztatták le az ápoltakat és bíróság elé állították őket kommunista hírverés vádjával. A vészbíróság négy vádlottat halálraítélt, csak azért, mert bátor magatartást tanúsítottak a tárgyaláson. A többi vádlott közül ötöt életfogytiglani fegyházra és ugyancsak ötet négyévi börtönre ítéltek. Árubőség a makói hetipiacon. A legutóbbi markói hetipiacot árubőség jellemezte. A zöldségpiac árai a következők voltak: 8 darab hegyespaprika 1 forint, húsos paprika 6 darab ugyancsak 1 forint. A töttenivaló paprika darabja 30 fillér, a zöldborsó kilója 2 forint, a zöldbabé 50—00 fillér. Burgonya 40 fillér, tök darabja 20—30 fillér, kararábé 10—20 fillér, csemegekukorica darabja ljj—40 fillér, karfiol 20—30, a paradicsom kgja 00—80 fillér. A gyümölcspiacon: szilva 40—50 fillér, alma körte 20— 80 fillér, szőlő 22,40 forint, a tojás ára 40 fillérben alakult ki, a csirke kilója 6, a tyúké 5 forint. Szombat, 1949 július 36 így készülnek feladatukra a jövő orvosai, mérnökei, közgazdászai 1948 október 15-ike óta hét népi kollégiumban, amelyek közül hat Budapesten, egy pedig Szegeden van, 600 fiatal munkás és paraszt tanul, hogy a népi demokrácia adta lehetőségek között megfeszített munkával elérhessék azt, amit a múltban szociális helyzetük folytán nem érhettek el: szakérettségit tegyenek és nyíljanak meg előttük az egyetemek kapui, tovább tanulhassanak, a nép hasznos vezetőivé képezhessék ki magukat. Ezek közül az egyik a Pataky István szakérettségis kollégium, amelyek meglátogattunk, hogy beszámolhassunk életéről. Hefl 44 tanóra igazgatója, Nádori Pál, maga is fiatal ember, negyedéves joghallgató. — Nehéz munkát kell egy év alatt elvégezniök a kelégistáknak — tájékoztatnak bennünket. — Legtöbbje annak idején az elemi iskolán túl nem jutott. Vannak, akik 10—12 éve nem tanultak már, nehéz fizikai munkával telt ez az idejük. Most heti 44 tanóra alatt, esti egyéni és kollektív tanulással kell felkészülniük a szakérettségire. — A mi kollégistáink közgazdászok, orvosok vagy jogászok lesznek. Két különböző csoportban végzik tanulmányaikat, mindegyik csoportban kihangsúlyozva azokat a tantárgyakat, amelyekre a továbbiakban szükségük lesz. Vannak szakérettségi kollégiumok, amelyekben a bölcsészeknek, mérnököknek, testnevelőknek, képzőművészeknek készülők végzik el a szakérettségihez szükséges tanulmányaikat. Arról, hogy hogyan tanulnak ezekben a kollégiumokban, így tájékoztatnak: — A fővárosi középiskolák tanárai tartják az előadásokat a kollégiumokban. A tanárok kéthavonként értékelik ki a hallgatók tanulmányi előmenetelét. A négyes osztályzat az átlag, a norma, amit minden kollégistának el kell érnie. Tanulmányi munkaversenyben vagyunk a többi kollégiummal és egyéni versenyben vannak a kollégisták egymás között. A legutóbbi kiértékelésnél a közgazdasági A) csoport 5.5, a B) csoport 5.9, az orvosi A) csoport 5.S1, a B) csoport pedig 5.37-es eredményt ért el. Kollektív munka a tantermekben A kollektív tanulás tanulókörökben folyik. Felmentünk a tantermekbe, hogy lássuk a tanulókörök munkáját. Lelkes egyetemi hallgatók az estéiket arra áldozták fel, hogy a tanulókörökben a hallgatókkal végigtanulják azt, amit nappal a tanárok az órákon előadtak nekik. Ezekben a szakkollégiumokban az ország különböző részeiből sereglettek össze a hallgatók. Ebben is tolnai, békési, csanádi, hevesi, nógrádi, hajdúmegyei fiúk vannak. Azok közül, akik ősszel kezdték meg itt a tanulást, heten szovjet ösztöndíjjal Oroszországba kerültek és kilátás van arra, hogy hamarosan újabb hét kap szovjet ösztöndíjat. A tanulóköri munka után elbeszélgettünk néhány kollégistával. Zámbori Pál kevermesi fiú, 23 éves, 8 elemit végzett, apja 8 holdas újgazda, akit a legutóbbi választáson országgyűlési képviselővé választották. Tavaly februárban került fel Pestre, és félév alatt a dolgozók gimnáziumának négy osztályát végezte el. Közgazdász akar lenni. Gál Sándor orgoványi, 9 éves kora óta cseléd. Aztán a kalocsai kórházba kisegítő munkásnak került és ott 3 osztályt végzett a dolgozók polgáriiskolájában. Orvos akar lenni. Növekvő felelősségtudat Beszélgettünk Stosek Pállal, akit a kollégium titkárának választottak meg társai. 28 éves, nős, két fia van. Jogásznak készül. Felesége gyárban dolgozik. Ezeket mondja: — Ne rettentsen senkit vissza ma már a tanulástól az anyagi nehézség. Nekem is nehéz volt 28 évesen, nősen, két gyerekkel nekikezdeni a tanulásnak. Eddig gyárban dolgoztam. Most jó előmenetelemért havi 300 forint ösztöndíjat kapok. Erős akarattal elértem azt, hogy 5,5-re állok. A kollégium ellát mindennel, a 300 forintból 250-et a családomnak küldök. Feleségem ellenezte tanulásomat. Többször kérdezte, nem félek-e attól, hogy elszakadok a családomtól. Nem félek, sőt ez az új világ még több felelősségtudatot önt belém. Az átlagos havi segély, amiben részesülnek 100 forint. De vannak, akik 200-at, a nősök, családosok pedig 300-at kapnak. A kollégium gondoskodik arról, hogy ezek ebből az öszszegből családjukat támogassák. 22 új kollégium Az érdeklődés egyre fokozódik a szakérettségis kollégiumok iránt Őszre már 22-t nyitnak meg, kétezer hallgatóval. Tizenötöt Budapesten, hetet vidéken. Pécs, Miskolc, Szeged, Győr, Debreccen, Sopron, Szombathely kap ilyen kollégiumot. Csütörtökön délután szakérettségi napot rendeznek a Margitszigeten. Meghívták oda azokat, akik a jövő tanévben kollégisták lesznek. A mostaniak ott ismertetik meg velük munkájuk eredményeit. Távozóban ezekkel a szavakkal búcsúznak. — Tessék megírni, hogy a kisparasztok küldjék csak közénk fiainkat. Szükségük van rá a kisparasztoknak, hogy a jövőben a soraikból valók intézzék majd a sorsukat! Simándi Béla