Kis Ujság, 1949. július (3. évfolyam, 150-176. szám)

1949-07-30 / 175. szám

Petőfi szállásai A költő tíz éves volt, amikor édes­apja először Pestre hozta. Valószínű, hogy cseregyerekként, hogy németül tanuljon. A Józsefvárosban lakott egy házmesternél, innen járt iskolába a piaristákhoz. A kötő utcai kapun jártak be a diákok az épületbe. Né­hány lépéssel odébb később szobrot emelt Petőfinek a iu.....ez kegyelete. Következő évben az aszódi evan­gélikus középiskolába íratta be édes­apja Sándor fiát, aki erről az időről így emlékezett meg: „Aszódi... én itt három esztendeig tanultam. S mily eseménydús három esztendői Itt kezdtem verseket csinálni. Itt voltam először szerelmes. Itt akartam szí­nésszé lenni...“ Aszód után Selmec következett. Itt a német színház állandó látogatója volt a költő és szállásadója megírta Petrovicséknak, hogy fiúk eladogatja holmiját, mert színházjáráshoz pénz kell. Selmec után ismét Pestre jött a költő és a Nemzeti Színházhoz szegődött. Az útijegyezetekben ezt írja: „...hordtam a színpadra a székeket és pamlago­­kat s a színészek parancsára kocs­mába szaladtam sörért, borért, tor­más kolbászért.. Pest után Szé­kesfehérvár, Ostfiasszonyfa, majd Sopron következett, ahol a költő zöldhajtókás közlegény volt. A katonáskodás után pápai diák lett a költő és erre az időre esik, hogy az Athenaeum című irodalmi lapban megjelent A borozó című verse. Pápán Orlay Petries Somával lakott Petőfi. A diákszállás látogatói közé tartozott Jókai Mór, Kozma Sándor, Ács Károly. Az iskolaév vé­gén szüleit látogatta meg. Azután visszatért Pápára, itt hat hetet töltött barátainál. Innen Pozsonyba ment. Ha itt nem is teljesedtek reményei, de jóakarói közbenjárásával Nagy Ignác, a Kisfaludy Társaság titkára a Külföldi Regénytár részére két fordí­tással bízta meg Pestre jött s elvé­gezte a vállalt munkát és elhatározta, hogy Erdélybe megy. De csak Debre­cenig jutott el. Az 1843—1844-iki tél, amelyet Pe­tőfi Debrecenben töltött, rövid életé­ben örökké emlékezetes. Beteg volt, egy kis szobát Pákh Albert jogász ba­rátja fogadott ki Fogas Józsefnétól. A szoba egész bútorzata: szalmazsá­kos agy, két szék, egy pántos láda. A búbos kemence ritkán volt meleg. Petőfi azt írta magáról: „Egész csont­váz vagyok.“ Orlay festménye, amely­nek címe: Petőfi Debrecenben, hűsé­gesen mutatja a költőt. A ládán ül, az ágy elött és a széken van a kala­máris és néhány árkos papiros. Kezé­ben lúdtoll, mellette kancsó. Szobács­­kája szomszédságában kórház volt és gyakran hallhatta a temetésre szóló harangozást és éneket. Ebben az elhagyatottságában és ebben a hangulatban másolt le egy kötetre való verset. Versek, írta Petőfi Sándor. Debreceni társasága Pákhon kívül Emődy Dani, Erdé­lyi Feri, Kovács Jóska, Somogyi Jóska, Székely Jóska, akik ha meg­látogatták, nem jöttek üres kézzel. Emléküket őrzi: „Hányadik már a pohár? Csak ötödik? teremt uccse becsülettel működik.“ Ezek a jó pajtások kisérték el tavasszal a vá­ros végéig, amikor Petőfi a Versek­kel Pestre indult és szerencsésen megérkezett. Először volt is­kolatársát, Kemény Miskát kereste fel, azután Fekete La­jos barátját, aki a Magyar­ utcában lakott, ott ahol ma a Bornemissza­­ház van. Itt találkozott Várady Antal­lal, aki elolvasta a Verseket és ma­gával vitte a költőt zöldfautcai szál­lására. Ma Veres Pálné-utca a régi Zöldfa neve és a régi ház, ha újítva is, de megtalálható. Amikor a költőt Vahot Imre a Pesti Divatlaphoz felfogadta, szállást is adott neki. Először az O­rszág­­úton, a régi Műegyetem helyén, a Kunewalder-házban laktak, azután pedig a Hatvani- és Magyar-utca sar­kán levő Kölber-házban. A Hatvani-utcából Kossuth Lajos­­utca lett. A Magyar-utcában több régi csizmadia mester volt, a Cseresnyés­műhely a remekelő Szabó János ke­zébe került és negyedszázad el­itt Szabó Béla még előkereste Petőfi kaptafáját. Híre volt, hogy a nyugha­tatlan költő sok lábbelit szaggatott. Vahot Imrénél Petőfinek udvari szobája volt, azelőtt talán kamara le­hetett, de akármilyen kicsi volt, itt írta János vitézt és A helység kala­pácsát. Ebben a szobában olvasta fel János vitézt Vörösmarty Mihálynak, Vachott Sándornak és Vahot Imré­nek. Hogy milyen volt ez a kamara­szoba, azt megírta Petőfi A naphoz címm­ű versében. Panaszom van kelméd ellen, Hallja kelmed, nap uraml Mi dolog az, sugarával Bánni olyan fukaron. Elballag kelmed fölöttem, Minden istenadta nap Kis szobám kelmédtől mégis Egy sziporka fényt se kap. Oly sötét van benne, mint a... Majd kimondtam, hogy mibe. Legyen egy kis embersége S nézzen kelmed néha be. Hiszen azt is, hogy versírás a Mesterségem, tudja tán, Azt is tudja ily esetben Nem lehet pompás szobám. Szánjon meg tehát kegyelmed. Kedves kolléga uram, S mától fogva sugarával Ne bánjék oly fukaron. A Sors kegyes is volt a költőhöz, ha nem is napsugár alakjában, de Vahot sógornőjének, Csapó Etelká­nak szemsugara pótolta a kegyetlen Nap urat. De Etelka hirtelen meghalt és a lesújtott költő Cypruslombok Etelka sírjáról című harmincnégy verset tartalmazó kötettel áldozott a kis leány emlékének. A költőnek nem volt nyugalma ilyen csapás után és vidékre utazott. Kerényi Frigyest látogatta meg Eper­jesen. Gyorskocsin utazott és Tompa Mihállyal hármasban bejárták Eper­jes környékét. Az erdei lak című verse az eperjeskörnyéki kirándulá­sok költői versenyének köszön­hető. Lőcse, Késmárk, Aggtelek, Rozsnyó és a Tátra állomásairól ért Rimaszombatba, ahol Gömör vár­megye táblabírájává választották. Nagy ünneplésben volt itt része. A gödöllői kirándulásnak volt még nagy jelentősége Petőfi életében. Itt volt református lelkipásztor Erdélyi Ferenc, akit Debrecenből ismert és a papi háznál ismerte meg Mednyánszky Bertát, a hercegi jószágigazgató leá­nyát. Nem sok idő telt el és a költő átküldte pap barát­ját, hogy kérje meg Berta kezét. A lány is, az apa is el­utasító választ adott. Petőfi vissza­utazott Pestre és elköltözött Vadis­­zéktól. És Szerelem gyöngyei címen összefoglalta azokat a dalokat, ame­lyek gödöllői szerelmére emlékeztet­ték. Ismét Várady Antalnál kapott szállást a Hatvani­ utcában Takács csizmadiamester volt a szállásadójuk és odakerült harmadik lakónak Tompa Mihály. Csaknem átellenben volt a Heckenast-nyomda, ahol két év múlva a szabad sajtó alól elsőnek került ki a Nemzeti dal és a Tizenkét pont, amely a nemzeti kívánalmakat összegezte. Kis utazás váltotta fel Pestet, de akármilyen rövid ideig tartott, mégis meghatározta a költő későbbi életét. Ekkor járt Szatmáron, Nagykároly­ban, Erdődön, Csekén, Költőn. A nagykárolyi megyebálon Riskó Náci aljegyző, a költő barátja bemutatta Szendrey Júliának és ekkor ismerke­dett meg Teleki Sándorral is. Erről a tájról egy új szerelmi hangulattal tért vissza Pestre és a Hatvani-utcá­ban, a Jankovics-házban, bérelt szo­bát. Friebeisz Istvánnál, aki három év múlva a körülzárt Komárom vá­rában a Komáromi Lapokat szer­kesztette. Itt, a Jankovics-házban, egy udvari szobában írta első verseit Szendrey Júliához. A másik év nya­rán mondta fel szállását, mert darab­időre elhagyta Pestet. Az erdődi vár­kastély kápolnájában esküdött meg Szendrey Júliával. Az ifjú párral dü­börögve gördült a régi botár a vár­kastély hotthajtásos kapuján Koltó felé, ahol egy másik, meghittebb fő­nemesi hajlék várta Petőfit és felesé­gét. Amikor Pestre visszatértek, a Do­hány­ utcában a Schiller-házba költöz­tek. Jókay is, itt lakott. Petőfi itt írta a Nemzeti dalt. Innen jártak a Pilvax­­kávéházba, itt érték meg 1848 már­cius 15-ikét. Csak nyáron költözött el a Petőfi-házaspár a Bástya-utcába, innen pedig a Marczibányi-házba, ahol Petőfinek utolsó pesti lakása volt. Ma Rákóczi­ út 12. A kapu aljá­ban emléktábla hirdeti, hogy itt la­kott Petőfi 1849-ben. A második eme­leten, a tizes számú lakás volt a költőé. A Dohány­ utcai oldalra nyíl­tak az ablakok. H­áromszobás lakás volt. Régi, kényelmes szobák. Nagy, tágas konyha, mint minden konyha ebben a házban, ebben az időben. Húsfüstölővel is ellátták. Kellett is ak­kor húsfüstölő, mert a Gyöngytyúk­­utcában volt egy üres telek, ahol disznót öltek s perzseltek, s a hús­füstölést a háznál végezték el. Évtize­dekig Hodusz Pál szabómester volt a bérlője Petőfi egykori lakásának. Ho­­dász gyerekkorában látta a költőt és sok mindent beszélt a látogatóknak a szabadságharc csillagáról. Katonáskodása Debrecenbe, majd Erdélybe sodorta. Amikor Mezőbe­­rényből Orlay Petris Soma családjá­tól ismét a Székelyföldre utazott, Berecken találkozott Bem apóval és kíséretéhez csatlakozott. Az erdélyi főparancsnok kíséretével került 1849 július 30-án Petőfi őrnagy Székely­­keresztúrra, ahol a Gyárfás-udvar­házban az utolsó éjszakát töltötte. Bem a Matskássy kúriában volt, Pe­tőfi is idejött este, bizonyosan est­ebédre. Az akkori tulajdonos Ga­­merra Gusztáv és neje Matskássy Krisztina, Bem apót és táborkarát vendégül látta. Vacsora után Petőfi visszatért szállására, ahol Varga Zsig­­mond bérlő várta, de nem sokat pi­hent, azon éjjel többször átment a vezérkarhoz. Bem az éjszakát a Matskássy-ud­­varon kocsijában töltötte. Intézkedé­sekkel telt el az idő. Petőfi hajnal­ban újra átment. Ekkor Bem ismé­telten megtiltotta, hogy a harctérre menjen. Nem is csatlakozott Bem kíséretéhez a költő, hanem még visszatért Vargáékhoz, ott reggelizett és búcsúzóul szállásadóinak fékezhe­­tetlen lendülettel és magávalragadó érzéssel szavalta el: „Egy gondolat bánt engemet. Agyban párnák közt halni meg“, csodálatos látomását. Aztán egy óra múlva kocsin elin­dult a fehéregyházi csatatérre. Hargitai István (4) Fülledt meleg­ zivatarok. A meleg csütörtökön is fokozódott és a hőmérséklet most már or­­szágszerte 32—33 fokig emelkedett. A hőséget csak egy-két helyen eny­hítette rövid átmeneti időre kisebb délutáni zivatar. Már az éjjeli lehűlés sem hoz számottevő felfrissülést. Nyugateurópa felől folytatódik ugyan a friss óceáni levegő beáram­lása, de az óceáni léghullámok nem rendelkeznek nagyobb energiával, úgyhogy a hőséget csak alig tudják mérsékelni. Nálunk így tovább tart a meleg és egyúttal igen fülledt is lesz az idő. Többfelé remélhetünk azonban átvonuló zivataros záporokat, amelyek legalább is átmenetileg némi felfrissülést hoznak. Tóth­ Géza, főmeteorológus — Új balatoni vonatok július 31- től szeptember 11-ig minden vasár­nap Budapest déli pályaudvarról 6 óra 33 perckor Fonyódra személy-, 7 óra 25 perckor Balatonboglárig gyorsvonatot indít a MÁV. Ellető, irányban ugyancsak vasárnapokon Szántód—Kőröshegyről • 17 óra 45 perckor személyvonat, Balatonbog­­lárról pedig 18 óra 40 perckor men­tesítő gyorsvonat indul Budapest déli pályaudvarra.­­ Magyarország kitűnő élelme­zési helyzetéről ír a Daily Worker. — Magyarországon már elfelejtették az emberek — írja a lap —, hogy voltak szűk esztendők is. A magyarok azt mondják: még egy olyan termés, mint a legutóbbi volt és mi leszünk Európa legjobban élelmezett népe. A mészárszékek és az élelmiszerüzletek telis tele vannak a legfinomabb, íny­csiklandozó ennivalókkal. A magya­rok sajnálkozva beszélnek az angol szalonnafejadagról. Az angolokat is gondolkodóba ejti az összefüggés a magyar kormányrendszer és a ma­gyarországi közellátás, valamint a Marshall-segélyben koplaló Anglia és a hidegháború között. A lap azután megállapítja, hogy a magyar dolgo­zók meg is tudják vásárolni a kira­katokban látható sok ennivalót. Nyolchavi börtön a megrongált cséplőgépért, Gyurica József duna­­szekcsői földbirtokos és cséplőgép­­tulajdonos sehogysem akarta a fenn­álló rendelkezések szerint gépét üzem­behelyezni és a dolgozó parasztság rendelkezésére bocsátani megfelelő bérösszeg ellenében. Amikor pedig hatóságilag akarták, a gépet igénybe­venni, azt szándékosan meg is ron­gálta. A pécsi uzsorabíróság emiatt 8 havi börtönre, 1000 forint pénzbünte­tésre, 3000 forint vagyoni elégtétel megfizetésére ítélte s három évre megfosztotta politikai jogaitól. A Szabad Keresztény Egyházak Világszövetségének elnöke Prágában. A csehszlovák huszita felekezet pát­riárkájának meghívására J. H­­Lathrop, a Szabad Keresztény Egy­házak Világszövetségének elnöke Prágába érkezett. Lathrop látogatása nagyjelentőségű, mert így mint a Vi­lágszövetség elnöke személyesen meg­­győződhetek róla, hogy a reakciós rágalmakkal ellentétben a csehszlovák népi demokráciában teljes a vallás­szabadság. DEBRECENBE KÖLTÖZÖTT A TISZÁNTÚLI OLAJKUTATÓ SZER­VEZET. Az Eötvös Lóránd nevét vi­selő geofizikai Intézet Hajdúszoboszló, Hajdu­hadház­a és Hajdúböszörmény határban geoszeizmikus méréseket végzett és olaj után kutatott. A ku­tató Ország János főmérnök vezeté­sével most elérte Debrecen város ha­tárát. A mérnökök és műszaki segéd­­személyzet egy hónap múlva Debre­cenbe települ át s a várostól mun­kája elvégzéséhez alkalmas irodahe­lyiséget, raktárat és a csoport tagjai­nak megfelelő szállást kért. Legújabb szegedi találmány a gyümölcsszedőgép. Új-Szegeden nagyjelentőségű kertészeti talál­mányt mutatott be az egyik kertész­­telepen Urban János kertészeti fel­ügyelő. A találmányt ernyőgépnek nevezték el. Hatalmas, a földtől másfél méternyire rudakra feszített ponyvából áll a gyümölcsszedő-gé­­pezet. A négy háromszögre osztott ponyva alul nyitottan marad és a nyílás alá ugyancsak ponyvaanyag­ból, de afrikkal és kóccal kitömött zsákot helyeznek. A gyümölcsszedő­gépnek az a szerepe, hogy a gyü­mölcshullást meglassítsa és a gyü­mölcsök erősebb ü­zödését megaka­dályozza. Az eddigi gyümölcsszedés­nél a lehulló stilvájé 45 százaléka annyira megsérült, hogy csak cefrének lehetett felhasználni, ez pedig erősen leszorította a gyümölcs­értékesítési lehetőségeket, például a jugoszláv szilva értékesítésével szemben. Az új gyümölcsszedő­­gépet a Szabadalmi Hivatal is jó­nak találta. A földművelésügyi mi­nisztérium eddig tíz ernyőgépet rendelt, a Gyümölcsértékesítő Nem­zeti Vállalat pedig 150 darabnak a rendelését határozta el. Egy gép el­készítése 2200 forintba kerül. Csanádapácáa a rendőrök búzater­mése volt a legjobb. A csanádapácai rendőrőrs tagjai saját szükségletük fedezésére 1700 négyszögöl területű földön búzát termeltek. A kitűnő ta­­lajművelés és műtrágyázás következ­tében ezen a területen 18 mázsa búza termett, több mint bármelyik csanád-­­ megyei gazdaságban. A búza minő­ségileg is kiváló, hektoliter fajsúlya 86,5 kilogramm. A rendőrök példája nyomán egyébként az egész csanád­apácai határ jó átlagot hozott. ŐRIZETBE VETTÉK A HORTO­BÁGYI ÁLLOMÁS FŐNÖKÉT A deb­receni rendőrség hosszabb ideig fi­gyelte Kerekes Sándor MÁV elöl­járót, a Hortobágy állomásfőnökét. Kerekj® a hortobágyi állami gazda­ság részére érkező vasúti szállítmá­nyokat állandóan és rendszeresen megdézsmálta. Tengerit, olajpogá­csát, rizst, árpát, zsákszámra szedett össze, de gyűjtött magának építési anyagot és tüzelőfát is. Nemrégiben az összegyűjtött terményekből né­hány zsákot meg akart őröltetni és ez keltette fel a gyanút. A nyomo­zók figyelni kezdték, majd házkuta­tást tartottak nála és lakásán, vala­mint háza padlásán megtalálta a va­­gondézsmálásokból származó termé­nyeket és egyéb anyagokat. Kiderült az is, hogy Kerekes 16 malacot hiz­lalt, de sohasem vett terményt hoz­zá. Kihallgatása után a rendőrség őrizetbe vette. Házasságszédelgésért fegyház. So­rozatos csalásokért hosszabb bün­tetés kitöltése után szabadult a börtönből Majtényi-Majnik Tibor keszthelyi lakos. Szabadulása után úgy igyekezett gondtalan életet élni, hogy két nőnek is házasságot ígért s mind a kettőnek a földmí­­velésügyi minisztérium vezető tiszt­viselőjeként mutatkozott be. A két nő után még három következett, akiket a „magasállású úr“ megvá­gott. A nagykanizsai törvényszék Majtényi Majnikot most két és fél­évi fegyházra ítélte.­­ A világ legkisebb törpe nője, Martina de la Cruz asszony néhány héttel ezelőtt halt meg 74 éves korá­ban. Mindössze 62 és cm magas volt. Bátyjával, Jüannal, aki nem volt sok­kal magasabb, mint Martina, cirku­szokban léptek fel és félévszázad alatt az egész világot bejárták. Négy újabb halálos ítélet Athén­ben. Az Athén környéki tüdőbeteg­­gondozó kórházakban tömegesen tar­tóztatták le az ápoltakat és bíróság elé állították őket kommunista hír­verés vádjával. A vészbíróság négy vádlottat halálraítélt, csak azért, mert bátor magatartást tanúsítottak a tár­gyaláson. A többi vádlott közül ötöt életfogytiglani fegyházra és ugyan­csak ötet négyévi börtönre ítéltek. Árubőség a makói hetipiacon. A legutóbbi mark­ói hetipiacot árubőség jellemezte. A zöldségpiac árai a kö­vetkezők voltak: 8 darab hegyespap­rika 1 forint, húsos paprika 6 darab ugyancsak 1 forint. A töttenivaló pap­rika darabja 30 fillér, a zöldborsó kilója 2 forint, a zöldbabé 50—00 fil­lér. Burgonya 40 fillér, tök darabja 20—30 fillér, kararábé 10—20 fillér, csemegekukorica darabja ljj—40 fil­lér, karfiol 20—30, a paradicsom kg­­ja 00—80 fillér. A gyümölcspiacon: szilva 40—50 fillér, alma körte 20— 80 fillér, szőlő 2­2,40 forint, a tojás ára 40 fillérben alakult ki, a csirke kilója 6, a tyúké 5 forint. Szombat, 1949 július 36 így készülnek feladatukra a jövő orvosai, mérnökei, közgazdászai 1948 október 15-ike óta hét népi kollégiumban, amelyek közül hat Budapesten, egy pedig Szegeden van, 600 fiatal munkás és paraszt tanul, hogy a népi demokrácia adta lehe­tőségek között megfeszített munká­val elérhessék azt, amit a múltban szociális helyzetük folytán nem érhet­tek el: szakérettségit tegyenek és nyíl­janak meg előttük az egyetemek ka­pui, tovább tanulhassanak, a nép hasznos vezetőivé képezhessék ki magukat. Ezek közül az egyik a Pataky István szakérettségis kollé­gium, amelyek meglátogattunk, hogy beszámolhassunk életéről. Hefl 44 tanóra igazgatója, Nádori Pál, maga is fiatal ember, negyedéves joghallgató. — Nehéz munkát kell egy év alatt elvégezniök a kelégistáknak — tájé­koztatnak bennünket. — Legtöbbje annak idején az elemi iskolán túl nem jutott. Vannak, akik 10—12 éve nem tanultak már, nehéz fizikai munkával telt ez az idejük. Most heti 44 tanóra alatt, esti egyéni és kollektív tanulással kell felkészülniük a szakérettségire. — A mi kollégistáink közgazdá­szok, orvosok vagy jogászok lesznek. Két különböző csoportban végzik ta­nulmányaikat, mindegyik csoportban kihangsúlyozva azokat a tantárgya­kat, amelyekre a továbbiakban szük­ségük lesz. Vannak szakérettségi kol­légiumok, amelyekben a bölcsészek­nek, mérnököknek, testnevelőknek, képzőművészeknek készülők végzik el a szakérettségihez szükséges tanul­mányaikat. Arról, hogy hogyan tanulnak ezek­ben a kollégiumokban, így tájékoztat­nak: — A fővárosi középiskolák tanárai tartják az előadásokat a kollégiumok­ban. A tanárok kéthavonként értéke­lik ki a hallgatók tanulmányi előme­netelét. A négyes osztályzat az átlag, a norma, amit minden kollégistának el kell érnie. Tanulmányi munkaver­senyben vagyunk a többi kollégium­mal és egyéni versenyben vannak a kollégisták egymás között. A leg­utóbbi kiértékelésnél a közgazdasági A) csoport 5.5, a B) csoport 5.9, az orvosi A) csoport 5.S1, a B) csoport pedig 5.37-es eredményt ért el. Kollektív munka a tantermekben A kollektív tanulás tanulókörökben folyik. Felmentünk a tantermekbe, hogy lássuk a tanulókörök munkáját. Lelkes egyetemi hallgatók az estéiket arra áldozták fel, hogy a tanulókö­rökben a hallgatókkal végigtanulják azt, amit nappal a tanárok az órá­kon előadtak nekik. Ezekben a szakkollégiumokban az ország különböző részeiből sereglet­­tek össze a hallgatók. Ebben is tol­nai, békési, csanádi, hevesi, nógrádi, hajdúmegyei fiúk vannak. Azok kö­zül, akik ősszel kezdték meg itt a ta­nulást, heten szovjet ösztöndíjjal Oroszországba kerültek és kilátás van arra, hogy hamarosan újabb hét kap szovjet ösztöndíjat. A tanulóköri munka után elbeszél­gettünk néhány kollégistával. Zámbori Pál kevermesi fiú, 23 éves, 8 elemit végzett, apja 8 holdas újgazda, akit a legutóbbi választáson országgyűlési képviselővé választot­ták. Tavaly februárban került fel Pestre, és félév alatt a dolgozók gim­náziumának négy osztályát végezte el. Közgazdász akar lenni. Gál Sándor orgoványi, 9 éves kora óta cseléd. Aztán a kalocsai kórházba kisegítő munkásnak került és ott 3 osztályt végzett a dolgozók polgári­­iskolájában. Orvos akar lenni. Növekvő felelősségtudat Beszélgettünk Stosek Pállal, akit a kollégium titkárának választottak meg társai. 28 éves, nős, két fia van. Jogásznak készül. Felesége gyárban dolgozik. Ezeket mondja: — Ne rettentsen senkit vissza ma már a tanulástól az anyagi nehézség. Nekem is nehéz volt 28 évesen, nő­sen, két gyerekkel nekikezdeni a ta­nulásnak. Eddig gyárban dolgoztam. Most jó előmenetelemért havi 300 fo­rint ösztöndíjat kapok. Erős akarat­tal elértem azt, hogy 5,5-re állok. A kollégium ellát mindennel, a 300 fo­rintból 250-et a családomnak küldök. Feleségem ellenezte tanulásomat. Többször kérdezte, nem félek-e attól, hogy elszakadok a családomtól. Nem félek, sőt ez az új világ még több fe­lelősségtudatot önt belém. Az átlagos havi segély, amiben ré­szesülnek 100 forint. De vannak, akik 200-at, a nősök, családosok pedig 300-at kapnak. A kollégium gondos­kodik arról, hogy ezek ebből az ösz­­szegből családjukat támogassák. 22 új kollégium Az érdeklődés egyre fokozódik a szakérettségis kollégiumok iránt Őszre már 22-t nyitnak meg, két­ezer hallgatóval. Tizenötöt Budapes­ten, hetet vidéken. Pécs, Miskolc, Szeged, Győr, Debreccen, Sopron, Szombathely kap ilyen kollégiumot. Csütörtökön délután szakérettségi napot rendeznek a Margitszigeten. Meghívták oda azokat, akik a jövő tanévben kollégisták lesznek. A mos­taniak ott ismertetik meg velük mun­kájuk eredményeit. Távozóban ezekkel a szavakkal búcsúznak. — Tessék megírni, hogy a kispa­­rasztok küldjék csak közénk fiainkat. Szükségük van rá a kisparasztoknak, hogy a jövőben a soraikból valók intézzék majd a sorsukat! Simándi Béla

Next