Kis Ujság, 1949. július (3. évfolyam, 150-176. szám)

1949-07-10 / 158. szám

ADO-NAPLÓ Az együttes kereseti és jövedelem­adónak, a társulati adónak és a számlailletéknek a termelői forgalmi­adóba való beolvasztása folytán, az új kulccsal megállapított termelői for­galmi adót a vevőre át lehet hárítani. A termelői forgalmi adót tehát az el­adási árba be lehet számítani, de azt jogában áll az adózónak a beleszá­mítás helyett külön felszámítani. Vi­gyázni kell azonban arra, hogy a Gazdasági Főtanács főtitkárának a rendelete értelmében, az új ár a ter­melői forgalmi adóval együtt ne ha­ladja meg a június 30-án érvényben volt árat.* Az általános jövedelemadót a folyó évre a múlt évi jövedelem alapján vetik ki. Ha tehát a jövedelem az idén évközben megszűnik, a csonka idei évre külön adóvallomást kell be­adni, hogy arra is kivethesse az adó­hivatal az adót. Ha azért nem szűnt meg a jövedelem, mert az adózó meg­halt, az örökösöknek vagy a hagya­téki vagyon kezelőjének kell a val­lomást beadni. A kivetésre kerülő adó és a hátralékos adó a hagyaté­kot terheli és azt csak akkor lehet átadni az örökösöknek, ha az adó­fizetést igazolják. Ha üzletmegszűnés folytán állott elő a jövedelem meg­szűnése, a már kivetett teljes évi adót és a csonka évre beadott vallomás alapján kivetett adót azonnal meg kell fizetni.* A tiszta jövedelmi kiszámításánál az adóhivatal a nyers bevételből indul ki és abból levonja a rendeletek sze­rint megengedett kiadásokat. A ki­adások között az épületek és a fel­­szerelési tárgyak kopását is figye­lembe veszik, ha a kereskedő és az iparos mérleggel és eredményszámlá­­val igazolja üzleti jövedelmét. A le­írás rendes körülmények között épü­leteknél 2 százalékot, felszerelési tárgyaknál 2,5 százalékot nem halad­hat meg. Ha azonban hatósági szak­értővel igazolja az adózó, hogy a kopás ezeknél a százalékoknál maga­sabb volt, úgy az igazolt magasabb százalékot is elfogadja az adóhivatal. (b. b.) Ha egyszer mégis eljön a nyár... Minél hosszabb ideig késik a nyár, annál biztosabb, hogy az a bi­zonyos kutya nem eszi meg. Ezért tehát ideje, hogy soká halogatott fürdőruha-beszerzésünket elintézzük. Szerencsénk van ha vártunk vele. Az idei fürdőruhadivat sokkal szebb, hízelgőbb és változatosabb, mint az utóbbi évek bármelyike volt. A túl­zott meztelenséget nem viselik az idén s ez nem is­ olyan nagy baj, valljuk be. Nem mindenki tökéletes szépség, viszont mindenki megér­demli a napsütés s a zöld-arany víz semmihez sem hasonlítható pihen­tető áldását. Még az is, aki elmúlt 60 kiló... Ha ez a kilótöbblet csípőben mu­tatkozik leginkább, elsőszámú rajz­­munkát ajánljuk, mely oly szorosan tartja viselője alakját, mintha csak fűző lenne. Második rajzunk az apró­­term­etű női „nyújtja" rövid, szelle­mes szabású, lábakat hosszí­tó nad­­rágocská­jával, míg a hármas számú modell tulajdonképpen inkább evező, mint fürdőruha. Nadrágszoknyája alá szoros kis nadrág kötelező, viszont, ha a felsőrészt végig gombolt szok­nya felé vesszük fel, tökéletes nya­ralóruhánk van. Ez a végiggombolt, sőt két részből álló szoknya az idei nyár kedves ajándéka. Egyetlen ilyen sötétkék vagy négypettyes szoknyát viselhe­tünk délelőtt egyszerű zefirblúzzal, délután a fürdőruha testhez álló felső­részével pedig (akár az egyes, akár a hármas számú rajz alkalmas erre) nyári e­stékre csinos ruhánk van. Mi­lyen remek megoldás ez a szoknya dunai sikendeken, mikor csak strand­­táskát viszünk magunkkal, de egész nap csinosak akarunk lenni. A négyes számú fü­rdőruharajzunk azoknak a hölgyeknek kedvence lesz, akiknek felső teste karcsú ugyan, de lábacskáik vonala nem kifogástalan. A bő szoknya előnyös optikai csaló­dást okoz. Nagy divat mindezen kívül a vállpántnélküli fürdőruha. Vigyázat! Csak nagyon kevés élen és kilón adottak számára! Megkönnyítik a dolgozó nő háztartási pasijait „A dolgozó nő háztartási problé­mái“ címen igen érdekes ankétet rendezett pénteken délután a MNDSz nagybudapesti szervezete. Benke Va­léria országgyűlési képviselő, a MNDSz nagybudapesti szervezeti tit­kára bevezető előadásában bejelen­tette, hogy az MNDSz kezdeménye­zésére az iparü­gyi kormányzat a Tervhivatallal karöltve Nemzeti vál­lalatot alapít, amelynek üzemei a város különböző helyein igen olcsón mossák és tisztítják ki a dohinzó há­zaspárok ruhaneműit. A felállítandó mosodák javarésze a munkáslakta városrészekben fog működni. Az érdekes előadást több hozzá­szólás követte. Korsós Bálintné, a csepeli asszonyok képviseletében ja­vasolta, hogy a mosás problémáin kívül a dolgozó nők élelmiszervá­sárlását is könnyítsék meg. Több más felszólalás után Benke Valéria, MNDSZ-titkár bejelentette, hogy a dolgozó nők háztartásának megkönnyítését szolgáló állami moso­­dákban helyenként varró- és foltozó brigádok is működnének. Azt is be­jelentené, hogy a Háztartási Alkalma­zónak Szabad Szervezete takarító brigádokat szervez, amelyek igen olcsón, alaposan és megbízhatóan el­végeznék a dolgozó házaspárok munkaideje alatt a takarítást. (4) Vasárnap, 1911. július 10 A szenvedések köz érte írta: Hargitay István A költő, aki hatvan év előtt halt meg s akinek két évtizeddel ezelőtt a Kerepesi temető előkelő parcellá­jába helyezték át hamvait, még nem­ volna százesztendős, ha élne. A múlt századbeli embereknél úgy szokásban volt a hosszú vidám élet, mint az őszi vásáron a meggondolt csizma­vétel,­­ Reviczky Gyula azonban ki­vétel volt: harm­icnégyéves korá­ban befejezte a természet által kirótt feladatát A Kerepesi-temetőben mell­szobra bronzba öntve úgy bukkan fel a járókelők előtt, amint szívéhez szo­rítja édesanyja imakönyvét, a meg­maradt örökséget, amiről legmegha­tóbb versét írta. Életére azt mondják, hogy furcsa és hányatott volt, de ezt szinte ő kereste és ő akarta, hogy így legyen. Ennek az életnek hangu­lata tette naggyá még életében. Az anyátlan gyereket édesapja elő­ször nagynénjéhez,, Meskó Lajosné Koroda Klementinhez vitte. Később má­sik rokonához, Boronkay Pál család­jához. Tízéves koráig volt itt, akkor édesapja, Reviczky Kálmán magához vette s neki is része volt, hogy fia élete az övéhez simult. A gyerek meg­kedvelte az egykori gárdatiszt életét és olyanformát álmodott önmagának is. Este mennyei gondossági­ őran­gyalok nem vigyáztak rá, ehelyett ágya szélére hetyke gárdisták tele­pedtek, akiknek hangos beszélgetése, éles koccintgatása, sarkantyúpengetés­sel kísért dalolása ringatta el. Félálom­ban hallgatta azokat a csodálatos tör­téneteket, amelyeket csak ők tudtak, senki más. ők, akiket az élethez leg­feljebb még csak egy-egy női hajszál kötött és a rég elsuhant, de felejthe­tetlennagol^öröl^ei^ Majd vadászok vonultak csengős szánnal az erdő felé, ahol a vadőrök már megtalálták a tegnap hullott ha­von a farkascsorda nyomát. Bolthaj­­tásos ódon teremben nehéz diófa­­asztal mellett s zárt ablaktáblák ille­gett vagy fenyére­­lette pincegádor­ban földbeásott lábú asztal körül kü­lönös alakok üldögéltek s olykor meg­szólalt egyik-másik és könyökéről felemelte lázongó, bozontos fejét ... így vívódott a költő gyerekkorában és egyetlen reménye volt, h­ogy egy­kor ő is sarkantyús csizmában jár­hat, télvíz idején a hegyek alatt haj­tók várják a vastalpú szánt és meg­éri, hogy majd titkos összejöveteleken kiöntheti szíve bánatát és megvalósít­hatja álonait. Hát, amikor a költő édesapja visz­­szatért Bécsbe és itthonmaradt fiának külön szállást fogadott! A gyerek ek­kor igazán jól érezte magát. Ez az időszak a korlátlan szabadságot je­lentette. De nem sokáig tartott Ismét rokoncsaládhoz került, ezúttal Koro­dáékhoz Garamiú­jfalura itt volt csaknem húszéves koráig és unoka­testvérével, Koroda Pállal együtt nőtt fel. Innen került ki az életbe és egész atyafiságából csak unokatestvérével­­ártotta meg a változatlan barátságot Kevesen ismerték úgy a költő életét, mint Koroda Pál, aki nemcsak sokat írt róla, hanem abban a belvárosi bormérésben, ahová egykor a költő és Felekért is jártak, sokat beszélt unokabátyjáról A költő, aki csupa ábrándozás volt és az élet nyerseségét alig ismerte, amikor édesapja, az örökké vidám gárdista meghalt, elhatározta, hogy olyan elfoglaltságot vállal, ami mel­lett irodalmi terveivel is törődhetik. Így került Lipthay László családjá­hoz nevelőnek, ahol jóbarátnak tekin­tették a fiatal írót, aki minden sza­badidejét az udvarház hatalmas könyvtárában töltötte. Füss és Garam­újfalu között oszlott meg az esztendő. Itt írt „A humorról“, ez a tanulmány F­a­lreform című napilapban jelent meg. Itt érte Vadnay Károly levele, hogy írjon a Fővárosi Lapok-ba is. A szerkesztőnél azonban eleinte nem volt sikere. Tréfás beszélyeire azt mondották, hogy nem mulatságosak, annyira, hogy az olvasókat dél­ ebéd után meg­növeltethetnék. A verseket közölték volna, de fizetség nélkül. A Nemzeti Színház igazgatója, Szigligeti Ede, csak egy sort olvasott el Nero császár című színdarabvázlatából s gyors búcsúszóval nyújtotta vissza a kéz­iratot, mert éppen egy császárellenes lazító soron akadt meg a szeme. Ekkor írta a költő Sátán című versét, a nyomorúság himnuszát. Go volt ér no­m; kévéig vagyok s ügyetlen. Majom és róka lenni nem tudok. Kincsnek pedig hatalma nincs felettem. Az a kincsem, mit érzek, gondolok! Vigasztalom az édes dal zenéje, Ez balzsamom, hitem, ha szenvedek, S dalolva hágok a Sátán fejére: Aranyad nem kell! Én koldus leszek! Bizony, a költő fővárosi szenvedé­sekkel teli élete és a füssi és a ga­­ramújfalusi udvarház nyugodalmas hangulata között áthidalhatatlan kü­lönbség volt. Ezen úgy segített, hogy ismét nevelőnek állott. Ezúttal Z­en­­tán tanított. Itt bontakozott ki szerel­mi költészete. És itt fogott neki egy regénynek, amelynek címélei is meg­­ijedtek, amikor két év múlva ismét a fővárosba került. Új bűnök, új eré­nyek a cím és csak jó emberekről írt volna. A költészete is innen kezd­ve egyirányú, a szenvedések költőjét ezerféle bánat gyötörte. Pályámnak vége, hazatérek És terhetekre nem leszek, S búcsúmban én csak egyre kériek: Anyám mellé temessetek. S­e hiszen ti nem tudhatjátok. Hogy az ő sírja merre van.. Én sem, — nekem a sír is átok. Magam leszek ott is, magam! Annyi könnyebbség mégis volt most már a költő életében, hogy írásai gyakrabban jelentek meg, szíveseb­ben közölték. Három baráti társasága is volt. Az egyik a Kis Pipában, ahová Szabó Endre, Inczédy László, Kom­játhy Jenő járt, a másik a Koroná­ban, itt Ambrus Zoltánt, Mikszáth Kálmánt, Szana Tamást kereste fel. Szikszaynál Batthyány Gézával és Justh Zsigmonddal találkozott. Hár­muknak több terve volt, mint az ak­kori összes íróknak együttvéve és mind a hárman fiatalon tértek le az élet útjáról. A költő a Pesti Napló, majd A hon munkatársa lett s a Pe­tőfi Társaság kiadta első verskötetét. Megjelenhetett Apai örökség című re­génye is, amelyért igen támadták. Ez­zel a támadással egyidőben szűnt meg Jókai lapja. A hon és az új alakulás­nál, a Nemzetnél a költőnek nem ju­tott hely. Ismét vidékre ment, de nemsokára visszatért Pestre. Alig ta­lálta meg barátait Barátod is volt szebb időkbe? Rábíztad minden titkodat. Karod, szived megnyílt előtte. Ismerte minden álmodat. S kisült, hogy önző, irigy, álnok, örül, ha bajt okoz neked... Kic­koc, ne legyen más barátod, Mint aki bort iszik veled. A költő újabb nélkülözések közé jutott és ehhez járult hányatott élet­rendjének következménye: folyton gyengült, beteg volt. Megvizsgálták és akiről még egy-két év előtt azt mondották, hogy elpusztíthatatlan, most azt állapították meg, hogy vége. Hamar elterjedt ez a hír, hogy a szenvedések költőjének már nem sok van hátra. A Pesti Hírlap szer­ződtette, megjelent a Magány máso­dik verskötete. Ekkor aztán, tekin­tettel vigasztalan állapotára, csak dicséretet, elismerést kapott minde­nütt. Aztán leküldték délre, a tenger mellé, hogy gyógyuljon. Hiába volt ott. Amikor másodszor visszatért, egyenesen kórházba vitték, itt még írt néhány költeményt. Számlálga­­tom, találgatom, hogy hány hetem, vagy hány napom van hátra még... aztán egyik nyári hajnalon az örök Keletbe költözött. Olyan nagy és szép temetése volt, amint megjósolta. Síremlékére rá­­vésték köztudatba átment verssorát. A világ csak a hangulat, holott a szenvedések költője megírta idő előtti sírversét és sokszor mondotta, hogy ezek a sorok valók a fejfájára, Éneklő koldus volt címem. Éltem kenyéren és vizen, S azt hittem, hogy király vagyok. Bolondok közt a legnagyobb. Elestem mindentől, ami Embert tud boldogítani. Egy vágyam volt: a nyugalom, Megadta egy kis sirhalom. Büntesd uram, sújtsd égi kar. Ki föld alatt is megzavar, S ha sírját ő is megleli: Nehéz legyen a föld neki. Dehát a szenvedések költőjének halála után sem adatott meg a nyu­galom. Húsz év előtt az előkelő par­cellába sorozták és felbontották az első sírját. A hivatalos személyeken kívül ketten voltunk ott (Koroda Pali bátyánk már nem élt), s csak mi láttuk a költő negyven év múlva előkerült földi maradványait. Egy csontdarab kihullott s tán elkevere­dett volna, de az egyik hivatalos férfiú, a sírásó észrevette. — Ez a Reviczkyé! — kiáltotta és odatette, ahová tartozott. Gyorsan mentünk az új sírhoz, ahol talán nyugalmat talált a szen­vedések költője. töb­b­ mint ezer üzemben tartotta tt tervértekkezletet Az üzem­i tervértekeletek befeje­­­ződnek, J.nka­ns Béla a Szak­szerve­zeti Tanács t­rmelési osztályának ve­zetője nyilatkozott a­ te­rvértekezletek eredményéről • Több, mint ezer nagy- és kis­üzemben tartották meg a vállalatve­­zetők a hároméves terv utolsó hat hónapjára vonatkozó terv megismer­tetését. A tervismer­tető értekezletek mind- mint a dolgozók rendkívül nagy éreeklődése mellett folytak le. Szinte megszámlálhatatlan javaslatot tettek a dolgozók, melyek a termelés fejlesztését, a korszerű üzemszerve­zést, a szocialista munkamódszerek bevezetését és elterjesztését szolgál­ják. Újítók a mezőgazdaságban Az államosítás után az újítómozga­lom Magyarországon is a nép széles rétegeinek mozgalma lett. Az ipari munkásság számtalan újítással és ta­lálmánnyal állt elő, de újabban a mezőgazdaságban is egyre több újí­tási ötlettel jelentkeznek dolgozó pa­rasztjaink. Megértette a parasztság, hogy a mezőgazdaság területén meg­valósított minden újítással nemcsak saját helyzetüket javítják, de hasz­nára vannak egész nemzetgazdasá­gunknak is. A mezőgazdasági újítók tömeges jelentkezése és az újító eljárások rendkívül nagy jelentősége arra in­dította az ország mezőgazdasági népi szerveit, valamint a földművelésügyi kormányzatot, hogy kormányrende­letet dolgozzanak ki a mezőgazda­ságban előforduló újítások elbírálá­sára és a jutalmazások módjára. A földművelésügyi minisztériumban máris megkezdte munkáját az újítási alosztály, amely a népi szervek és a legkiválóbb szakemberek bevonásá­val most dolgozik ennek a kormány­rendeletnek megszövegezésén. A ren­delet intézkedik majd az újítás ki­kísérletezésének módjáról és arról, hogy milyen módon könnyítsék meg az újítás népszerűsítését, valamint más gazdaságokban való alkalma­zását. Aki jövedéki kihágást követ el A hivatalos lap mai számában kor­mányrendelet jelent meg, amely sze­rint ha a borkészlet tulajdonosa vagy az, aki a borkészletek felett rendel­kezni jogosult, jövedéki kihágást kö­vet el, a meglévő egész borkészletet a pénzügyminiszter zár alá veheti. A rendelkezést az 1948. szeptember 1. után elkövetett és még folyamatban levő jövedéki kihágások esetében is alkalmazni kell. A dolgozók kétheti pihenésre a Magas Tátrába utazhatnak Csehszlovákia és Magyarország ba­rátsági szerződése lehetővé teszi, hogy a két ország dolgozói kölcsönösen üdülhessenek egymás legszebb üdülő­helyen. A csehszlovák munkások im­már tömegesen látogatják a Balaton vidékét. Most a prágai kormány előzékeny­­sége folytán a magyar munkások és dolgozók számára is megnyílt a le­hetőség, hogy kétheti pihenésre a Ma­gas Tátrába utazzanak. A kölcsönös üdültetést az IBUSZ munkásutazási osztálya (V., Vigadó­ u. 1.3.) bonyo­lítja le s a népi demokrácia szellemé­nek megfelelően, az üzemek élmun­­kásait, brigádvezetőit, vállalatvezetőit előnyben kívánja részesíteni. Az üdü­lés költsége III. osztályú vasúti jegy­­gyel, kollektív útlevéllel, poggyászbiz­tosítással, útközbeni étkezéssel együtt a legmagasabb kategóriában 1331, a középső csoportban 1172, s a leg­olcsóbb kategóriában 91­­ forintba kerül. Mint értesülünk, az első cso­port augusztus 6-án indul. A jelent­kezőknek 2 drb rendőrség által látta­­mozott fényképet, születési bizonyít­­ványt, házaspároknak és asszonyok­nak házassági anyakönyvi kivonatot kell felmutatniuk.

Next