Kis Ujság, 1949. augusztus (3. évfolyam, 177-201. szám)

1949-08-02 / 177. szám

Az ipar, a mezőgazdaság az üzemek és a kereskedelem óriási fellendülése a Szovjetunióban Az Oroszországi Szövetséges Szo­cialista Szovjet Köztársaság statisz­tikai hivatala jelentésében ismerteti azokat az eredményeket, amelyeket a köztársaság népgazdasága a helyre­­állítási és fejlesztési tervvel kapcso­latban az 1949. év második­ negyedé­ben elért. Ezek az eredmények azt tanúsítják, hogy a népgazdaság minden ágában túlteljesítették a tervet. Százhat százalékra teljesítették a megnövelt általános ipari termelési tervet a köztársasági és helyi állami üzemek. A mezőgazdaságban sikeresen haj­tották végre a tavaszi vetési munké­­­latokat, amelyeket a kolhozok, vala­mint a gép és traktorállomások külö­nös gonddal végeztek el. A vetésterü­let növekedése előzetes adatok sze­rint az 1948. évhez viszonyítva 4,8 millió hektár. A gép - és traktor­állomások az 1949. év első felében a kolhozokban az előző 1948. év első feléhez képest 1,2 millió hektárral többet műveltek meg. A termés beta­karításának előmunkálatait gondo­sabban hajtották végre ebben az év­ben mint az előzőben. Az állatállomány a kolhozokban és szovh­ázokban jelentékeny mértékben megnövekedett. Nagy eredményeket értek el a lakásépítés terén. A köztársaság lakó­házépítő minisztériuma az 1949. év első felében 21 százalékkal teljesített többlet, mint az előző év első felé­ben. Különös gondot fordítottak a téglaüzemekre, a bányákra és a könnyűipari üzemekre. Negyvenegy százalékkal több helyi és általános jellegű utat is építettek, mint a meg­előző év első felében. A kereskedelem tovább fejlődött. A lakosság ellátása, különösen hússal és egyéb élelmiszerekkel, valamint ruházati cikkekkel fo­kozódott. A fogyasztási cikkek árai a múlt év hasonló időszakához képest jelentő­sen csökkent. Kedd, augusztus 2­4 .Érdekes bírói döntés a dolog Jesi­m feleségről, akitől a bíróság megtagadta a jogsegélyt Érdekes szociális probléma foglal­koztatta a bíróságot annak a tartás­díjpernek során, amelyet K. L. ipar­művész felesége indított férje ellen. Az asszony keresetében előadta, hogy férje őt minden jogos ok nélkül el­hagyta, eltartásáról gondoskodni nem kívánt és többszöri felszólítása elle­nére sem hajlandó visszatérni hozzá. — Férjem cselekedetének — foly­tatta az asszony keresetét — sem jogi, sem erkölcsi alapja nincs. Semmi bűnt vagy hibát el nem követtem. Távozását megelőző időkben nem egy esetben csekélyebb viták fordultak elő, amelyek kölcsönös kimagyarázko­dás után megoldódtak. Éppen azért volt érthetetlen előttem férjem várat­lan bejelentése, hogy megszakítja az életközösséget és elköltözik.­­ Az iparművész az asszony kereseté­vel szemben igen érdekes védekezést terjesztett elő. Érdemtelen! — Érdemtelenség címén kérem a kereset elutasítását. Feleségem azt állítja, hogy jogos ok nélkül költöz­tem el a közös otthonból és hagytam el őt. Ez nem áll. A felszabadulás óta napirenden voltak közöttünk a né­zeteltérések, mert feleségem nem volt hajlandó dolgozni. Mindaddig, amíg egészségi állapotom megengedte, két­­emberként dolgoztam. Közben azon­ban villamosbaleset ért, ami munka­­képességemet lényegesen csökken­tette. Csak a legnagyobb beosztással tudtam a mindennapos életszükség­letekről gondoskodni. Állapotom egyre inkább romlott. Éreztem, hogy ha továbbra is agyondolgozom magam, hamarosan munkaképtelen leszek és ezt közöltem feleségemmel is. ő azon­ban a megszokott életmódjáról le­mondani nem akart és követelte, hogy továbbra is hozzak annyi pénzt a házhoz, amennyiből fényűző kedv­teléseit és kenye­s életmódját továbbra is folytathatja. Az egészséges ember dolgozni köteles . A szocializmus felé haladó társadalmunkban az egészséges em­ber dolgozni köteles. A férj jogosan követelheti feleségétől, hogy ne csak a háztartási munkálatokat lássa el, hanem ő maga is dolgozzék. Felesé­gem erről hallani sem akart. A tárgyaláson az asszony maradi érvekkel igyekezett megcáfolni férje állításait. — A feleség — mondotta —, kö­teles a háziteendőket ellátni. Férjé­nek ellátásáról, tuháinak rendben­­tartásáról, a lakás tisztaságáról gon­doskodni. De nincs olyan írott jog­szabály, amelynek alapján a férj arra kényszerítheti feleségét, hogy hivatalba menjen, vagy munkát vál­laljon. — Egyébként is — folytatta —, férjem egészségi állapota nem rom­lott annyira, hogy segítségemre lenne szüksége. A bíróság bizonyítást rendelt el, vaj­a­ mennyire csökkent a férj műnk­épessége. A bíróság a legnagyobb mértékben elítéli... Az orvosi vélemény meghallgatása után a bíróság elutasította az asszony keresetét és megállapította, hogy az iparművész jogos okból szüntette meg az életközösséget. Indokolásában érdekes elvi meg­állapításokat tett. — Bár írott jogszabály nincs arra, hogy a férj munkára kötelezheti fe­leségét, a szocializmus felé haladó társadalmunkban azonban nemcsak az írott jogszabályok és törvények irá­nyítják az igazságszolgáltatást, hanem maga a való élet. Senkinek sincs joga a henye életre. A szocialista társada­lom minden tagjának dolgozni kell, hogy a háború sújtotta hazánk fel­emeléséhez hozzájáruljon. A bíróság arra a megállapításra jutott, hogy a legnagyobb mértékben elítéli azt a nőt, aki ép és egészséges és nem kíván résztvenni abban a munkában, amiért milliók­éjt nappallá téve a legnagyobb lelkesedéssel dolgoznak. Dologtalan asszony számára nincs jogsegély A jelen perben még arról is szó van, hogy egy önhibáján kívül nagy­­részben munkaképtelenné vált há­zastárs jogos követelését a másik fél csak azért nem volt hajlandó telje­síteni, mert tovább akarta folytatni dologtalan életmódját. Az aszonynak ezt az álláspontját a bíróság nem­csak, hogy nem­ teszi magáévá, ha­nem megtagadja tőle a jogsegélyt és nem ad számára lehetőséget, hogy to-­ vábbra is folytassa eléggé el nem ítélhető magatartását. Az asszony — fejezte a bíróság az indokolását — érdemtelen a tartás­­díjra, sőt tekintettel a férj egészségi állapotára, még ő lenne kötelezhető, hogy siessen a rokkantság előtt álló férje segítségére. M. S. A mama elintézi írta: Kinizsi Andor Mica leérettségizett. A nagy családi öröm után Pumpák atya így szólt feleségéhez: — Aranka, most légy ügyes! Mica szép lány, okos lány, némi hozomány is csurran-cseppen, hát jól kell férjhez mennie. — Bizony, nem úgy, mint nekem — mondta némi gúnnyal a mama, de igen tisztelt férje a füle mellett eresz­tette el a megjegyzést, mert nem sze­retett veszekedni Ellenben kinyitotta bukszáját és tisztes összeget nyújtott át az asszonynak, hogy Micát felru­házza, kicsinosítsa, előkészítse. Pumpák Péter szabómester volt­­, minthogy az emberek általában szok­tak öltözködni, nem is ment olyan rosszul a boltja. Egy kevés vagyon­kát sikerült összegyűjtenie, s mivel szorgalmas dolgozó volt, hát meg is tartotta. Ezért jelenthette ki dicsek­véssel a feleségének: Nézd, Aranka. Én becsülettel összeférceltem ezt a párezer forintot. Az már a te gondod legyen, hogy Micával együtt a készpénzt valami kellemes fiatalember nyakába varrd. Csak okosan, lelkem, csak okosan. — Elintézem, bízd ide, engem ne félts. — Dehogy is félteleki — vágott vissza a papa. — Ha engem meg tudtál fogni a fifikáddal, akkor a lányunknál sem mondasz csődöt. Ismerlek ...* Éppen délutáni pletykakörútjáról tartott hazafelé Pumpákné Aranka, amikor megpillantotta lányát. Egyik barátnőjével s egy ismeretlen fiatal­emberrel ment haza a nőszövetség üléséről. Az anya szíve nagyot dob­bant, mert az ifjú szép szál, jóvágású fickó volt és a hasonló személyek mindig nagy hatással vannak a leá­nyos anyákra. — Ki volt ez a fiú? — kérdezte meg leányát otthon könnyedén. — Valami titkár vagy micsoda. Nem tudom — volt a közömbös válasz. — Jóképű gyereknek néztem — fűzte tovább a szót a mama. — Nem érdekel — felelte Mica tömören s bevonult szobájába. A mamát annál jobban érdekelte az ügy. Nem lett volna igazi anya, ha egy héten belül ki nem nyomozta volna, hogy a fiatalember rendes fickó, egy gyárban tisztviselő, nem iszik, nem kártyázik, mindenki meg van elégedve vele. Huszonhét éves, ami a legjobb kor, éppen illik Micá­­hoz. Neve Kárász Lajos, született Debrecenben vagy Monoron, de ez nem is fontos. — Kárász, Kárász... — dünnyög­­te magában. — Sohasem hittem vol­na, hogy pont egy halat fogok ki Micának, dehát egyre megy, csak sikerüljön. A következő h­­en aztán alkalmat talált arra, hogy a nőszövetségi gyű­lésre ő is elmenjen. Itt annak rend­je, módja szerint „véletlenül“ össze­ismerkedett a fiatalemberrel, akit el­bájoló szeretettel meghívod hozzájuk uzsonnára. Hja, kérem, a férfinél a gyomor nagyon fontos! A vizit kitűnően sikerült. Mama el­bájoló volt, a papát kenyérre lehe­tett volna kenni, a titkár is pompá­san érezte magát, csupán Mic­án lát­szott, hogy kissé unja az egészet. S ez így ment a következő vacsora és az utána következő ebéd alkalmával is. Mica fütyült leendő férjére. — Péter, beszélni szeretnék veled — mondta ekkor egyik csendes este az asszony férjének, aki riadtan vá­laszolt. — Fiam, egyetlen vasam sincs! — Ugggyan, ki beszél hitvány anyagiakról, amikor a leányunk bol­do­gságáról van szó — folytatta Pum­pákné. — Mica nem szerelmes La­josba. — Na és? Majd férjhez megy más­hoz. — De én ehhez a Kárászhoz aka­rom adni, mert jó férj lesz belőle és biztosan boldoggá teszi leányunkat. És ezt elintézem, ha mindketten bele­pusztulnak is! — emelte fel hangját a mama. — Bocsáss meg, ez azért túlzás. Mit akarsz tenni, Aranka? — Változtatunk az eddigi takti­kánkon. Idáig folyton dicsértük a fiút, ami megriasztotta Micát. Mostantól kezdve eltiltjuk tőle, szidjuk és rosz­­szakat fogunk mondani róla, hogy így anyás szánalmat ébresszünk benne iránta. — Helyes. Ha Mica előtt ócsárolni kell a fickók szívesen vállalom — nevetett a papa —, mert mindig job­ban szerettem leszólni az embereket, mint dicsérni. Szóval ezentúl ellentá­madásba megyünk át, hogy Micát legyőzzük...* Az új hadászati módszer remekül bevált. Felvonultak termesztésen a segédcsapatok is, mint a nagynénik és unokahugok, csatasorba állt a varrónő, a cipész és a fodrász, akik a kislány hadfelszerelési utánpótlását biztosították, a hadműveleteket azon­ban vezérkari főnöki bravúrral Pum­pákné személyesen irányította. El­végre az ő háborújáról volt szó, amely csak Mica és Lajos teljes kapituláció­jával végződhetett. — Technika kérdése az egész — dicsekedett egyszer a férjének. — Okos anya még a kősziklából is vizet fakaszt,­­avagy virággal ülteti tele a kopár Szaharát, ha a lánya boldog­ságáról van szó. Régente sem volt könnyű elsózni a lányt, ma azonban már annyira ravaszak és óvatosak ezek a pesti egyetemen minden háj­jal megkent fickók, hogy kétszeresen kell vigyázni! A papa megsodorta bajszát és ví­gan pislogott feleségére: — No, ebből a szempontból biz­tos, hogy a te kisujjadban kétszer­­annyi tudomány van, mint akárme­lyik egyetemen. Csak üsd a vasat! Pumpákné nem is szégyelte ma­gát ... Így történt egy csodálatosan bűvös nyári estén, amikor a fiatalok immár szépen összegyönyörödve hazatértek a ligetből, Mica vidám énekkel nyitott be. S alig telt el néhány hét, a leányzó pihegve omlott édesanyja nyakába és ezt sóhajtotta boldogan: — Anyám, én úgy örülök az élet­nek! — Istenem, hiszen fiatal vagy és­ minden előtted van még — simogatta meg Mica bronzbarna haját az okos mama és rejtélyesen mosolygott­ hozzá.­Nagyon jól tudta, hogy mi­ről van szó. Ő ne tudta volna?! Erről: Micát alkonyatkor a ligetben Lajos megcsókolta. Mica visszacsókolta La­jost. Mica otthon megcsókolta a mamát. A mama visszacsókolta leányát, sőt ezenfelül még a férjet is megcsókolta, aki azonban már nem adta vissza ilyen hevesen a puszit. S ez érthető is, hiszen már a huszonötéves házas­sági évfordulójuk felé közeledtek, nem pedig a házassághoz, miként Mica és Lajos Ezt a mama jól Indja, amikor büszkén számol­ be hadilet­teiről az urának, fölényesen mondva ki az utolsó­ szót: — Na látod, papák Pumpák? Eze­ket is elintéztem, mint akkor tégénél! Fü­lb­elt meleg A szombati visszaesés után vasárnapra nem folytatódott a hócsök­­kenés, úgyhogy ismét csaknem országszerte nyárias, 25 fok fölötti meleg uralkodott. A déli határmegyékben a hőmérséklet újból elérte a 30 fokot is. Kisebb futózápor többfelé hullott, de a csapadék mennyisége jelen­ték­telen. Az óceáni légáramlás uralma Európa nagy részén folytatódik ugyan, de a nyugatról Szabályos egymásutánban előrehaladó hűvösebb léghullá­mok gyengék és így a szárazföld belsejében erősebb lehűlés vagy kiadó­­sabb csapadékot nem okoznak. Nálunk így továbbra is meleg marad az idő, sőt erősen fülledt lesz. Időnként várhatunk ugyan átvonuló zivataros záporokat, ezek azonban csak átmeneti felfrissülést hoznak. Tóth Géza, főmeteorológus. .­ A­u­g­u­­s­z­t­u­­s 2. Ezen a na­pon halt meg 1843-ban Diószegi Sá­muel, a nagy magyar botanikus, aki Fazekas Mihállyal együtt 1807-ben adta ki a Magyar Fü­vészkönyvet, a növények első magyar nyelvű gyűj­teményét. A budapesti botanikus kertben emlékoszlopa, Debrecenben, ahol esperes volt, emlékszobra áll és róla nevezték el a kései pitypangot Diószegia crispának.­­ A pénzügyminiszter rendeletét közli a hivatalos lap, amely akként intézkedik, hogy iskolába, főiskolába, egyetemre és tanfolyamra, — ide­értve az iparos- vagy kereskedő­tanulói, valamint a katonai iskolákat, akadémiákat, tanfolyamokat is. A felvétel iránti kérvényhez csatolandó okiratok és kiadványok feltételesen illetékmentesek. #­ Megtalálták a 48-as magyar sza­badságharc görög nemzetőreinek zászlóját. A Petőfi-téri görögkeleti templom tatarozása közben a minap megtalálták az 1848/49-es magyar sza­badságharc görög nemzetőreinek lo­bogóját. A szép selyemzászlót a Pe­­tőfi-ünnepségek méltó kiegészítéseként dr. V­a­r­j­a­s János főesperes, az egy­házközség plébánosa a templom szó­széke előtt állíttatta fel. Elkobozták két szabotáló cséplő­gépét. Jobbágy Vince és Páhi Albert saalatonedericsi cséplőgéptulajdono­­sok, a cséplőgép-ellenőrrel össze­játszva, késleltették a cséplést. Ami­kor pedig megkezdték a munkát, a mázsálásnál történtek különböző visszaélések. A vármegye alispánja, miután a cséplőgép tulajdona.­oknak nem ez az első esete, a két gépet el­kobozta és a keszthelyi gépállomás tulajdonába adta. HATALMAS „AGGOK HÁZAT“ ÉPÍT MISKOLC. Miskolc vezetősége korábbi felterjesztésében kérte a köz­lekedési minisztertől, hogy a repülő­tér mellett félig felépített ingatlano­kat bocsássa város rendelkezésére. A minisztérium a kéréshez hozzájárult, úgyhogy ezekben az ingatlanokban Miskolc százötven személyt befogadó aggok házát létesít. Erre a célra hét­százhúszezer forintot használnak fel. Birkákat engedett a learatott búza­­keresztek közé­­ letartóztatták. Jákó László berettyószentmártoni nagygazda, akit feketevágásért már egyszer két hónapra ítéltek, most a learatott búzakeresztjei közé tíz bir­kát hajtatott be s ezzel közellátás­­elleni cselekményt követett el, mert a birkák tizenkét búzakeresztet tönkre­tettek. Miután Jákót tettenérték, azon­nal letartóztatták és ügyét a debre­ceni uzsorabíróság soronkívül tár­gyalja le. •­ KÖNYVTÁRHOZ ■JUTNAK­­A GYŐRMEGYEI FALVAK. Az orszá­gosan megindult egészséges kezdemé­nyezés során Győrben is körzeti könyvtárközpont alakult, amely a megyei falvakat kapcsolja be a könyvtárhálózatba. Egyelőre húsz faluban osztják ki a megérkezett háromezer kötetet. Később Moson­magyaróváron is lesz egy körzeti központ. Év végéig tízezer állami könyv kerül a megyébe. Érdekessége a könyvakciónak, hogy az olvasók a könyv elolvasása után beszámolnak majd a könyv hatásáról. A megye illetékesei kifejezést adtak vélemé­nyüknek, hogy egy év alatt alaposan megváltozik a győrmegyei parasztság gondolkodása. Borsod megyében az edelényiek végezték a leglelkiismeretesebb tarló­­hántást. Borsod megyében a legjobb termés az edelényi járásban van. Ezt az eredményt az edelényiek a tavalyi lelkiismeretes tarlóhántásnak s az egyébként is korszerű művelésnek kö­szönhetik. A megyében egyébként az esőzések miatt megkéstek a cséplés­­sel s az átázott kalászosok többszöri megforgatását és kiszárítását több he­lyen nem végezték el. Mindezek elle­nére a cséplés már teljes ütemben fo­lyik. A szovjet vasutasok túlteljesítik a tervelőirányzatot Tizennégy évvel ezelőtt ünnepelték először a Szovjet Vasutasok Napját. A mo­szkvai rádió jelentése szerint ez alkalomból most a lapokban meg­jelent a vasutasoknak Sztálin gene­ralisszimuszhoz intézett levele, amely­ben ígéretet tettek, hogy az ötéves tervet túlteljesítik. A moszkvai rádió megállapítja, hogy a fasiszta rablók a második világháború során 65.000 kilométer hosszú vasútvonalat, 4100 állomást, 13.000 vasúti hidat és sok más vasúti építményt semmisítettek meg. A szovjet vasutasok már a há­ború idején 50.000 kilométer hosszú vasútvonalat állítottak helyre és 30.000 kilométer hosszú vasútvonalat segítettek helyreállítani külföldön. A szovjet vasutasok szaklapjában Borisz Bestyev közlekedésügyi mi­niszter megállapítja, hogy 2606 moz­donyvezetőt tüntettek ki, akik azt kezdeményezték, indítsanak szocia­lista munkaversenyt, hogy minden mozdony átlag 500, sőt még több kilométert tegyen meg naponta. A Szovjetúnióban már 2000 olyan moz­dony közlekedik, amely 500, vagy ennél is több kilométert tesz­­meg naponként. TIZENEGY KÖZSÉGGEL MEG­­ALAKUL A KECSKEMÉTI JÁRÁS. Kecskemét közelében több község van, amely gazdaságilag Kecske­métre támaszkodik, közigazgatási­lag azonban más-más járáshoz tartozik. Régebben felmerült már a terv, hogy ezek a községek Kecskemét székhelyhez tartozza­nak. Bugacmonostor, Lakitelek, Kohári­szentlőrinc önálló községek lettek. Pest vármegye törvényható­sági bizottsága most határozatokig megalakította a kecskeméti járást, amelyhez a belügyminiszteri jóvá­hagyás után az előbbi három köz­ség mellett még a következő köz­ségek tartoznak: Lajosmizse, La­­dánybene, Kerekegyháza, Orgo­­vány, Fülöpháza, Jakabszállás, Ba­­racs és Kunszállás. A járási fő­­jegyzői hivatal Kecskeméten lesz. Feltűnően sok tűzeset volt Zalá­ban. Komárvároson Barbarics Jó­zsef­né és Sipos János földjén 96 ke­reszt rozs égett le. — Tűzje mellett az Adolf-majorban tűz ütött ki egy nagyterjedelmű istállóépületben, a zalaegerszegi tűzoltóság víz hiányá­ban csak a tűz tovaterjedését tudta megakadályozni. A legtöbb állatot ki­­mentették, de négy ötkör és nagy­­mennyiségű takarmány bennégett. — Kilimán községben a pölöskei föld­­m­űvesszö­vetkezet cséplőgépe kigyul­ladt. A tüzet nem sikerült megakadá­lyozni és a gép teljesen elégett. Vala­mennyi tűzesetben a legszigorúbb vizsgálat indult meg. „SZÖVETKEZETT“, DE A MAGA JAVÁRA. A Gyapjúfonó Kisipari Termelő Szövetkezetbe Kaposvá­ron befurakodott Csizmadia Alajos, de nem becsületes szövetkezeti szel­lemtől áthatva, hanem hogy gyap­júval való feketézését elleplezze. Feljelentésre a rendőrség nyomo­zást indított és megállapította, hogy Csizmadia, amikor a szövet­­kezetbe lépett, jelentékeny mennyi­ségű gyapjúkészletnek volt a birto­kában, amit be kellett volna szol­gáltatnia a szövetkezetnek. Eber Igét azonban a kaposvári szőlőhe­gyen titkos gyapjúraktárt tartott s egyénileg értékesítette ezt az árut. A szövetkezetbe is csak azért lé­pett be, hogy gyapjúmosó üzemét így „mentse át“. A szövetkezet termé­szetesen azonnal kizárta tagjai so­rából, a rendőrség pedig letartóz­tatta. Ketten egy ellen. A pécsi rendőr­­kapitányság letartóztatta és átadta az államügyészségnek Márki Béla és Márki József kökényi lakosokat. Márkiék hazafelé az úton megtámad­ták Tóth Béla munkástársukat, meg­­szurkálták , annyira összeverték, hogy Tóthot életveszélyes állapotban szállították a pécsi klinikára. Letartóztatták Kiskunhalas arany­iját. Horváth Ferenc halasi szabó­mester régóta vásárol hitelre árukat s azok eladásából vidám életet él. Hitelezői végrehajtást indítottak elle­ne, de Horváth még a zár alá vett ruhaneműeket is eladta. Több felje­lentésre hitelezési csalás miatt a rendőrség őrizetbe vette. Előbb kitöl­tették vele mulatozás közben elköve­tett kihágásért az ötnapi rendőrbírói ítéletet, azután átadták a kalocsai ügyészségnek.

Next