Kis Ujság, 1949. augusztus (3. évfolyam, 177-201. szám)
1949-08-02 / 177. szám
Az ipar, a mezőgazdaság az üzemek és a kereskedelem óriási fellendülése a Szovjetunióban Az Oroszországi Szövetséges Szocialista Szovjet Köztársaság statisztikai hivatala jelentésében ismerteti azokat az eredményeket, amelyeket a köztársaság népgazdasága a helyreállítási és fejlesztési tervvel kapcsolatban az 1949. év második negyedében elért. Ezek az eredmények azt tanúsítják, hogy a népgazdaság minden ágában túlteljesítették a tervet. Százhat százalékra teljesítették a megnövelt általános ipari termelési tervet a köztársasági és helyi állami üzemek. A mezőgazdaságban sikeresen hajtották végre a tavaszi vetési munkélatokat, amelyeket a kolhozok, valamint a gép és traktorállomások különös gonddal végeztek el. A vetésterület növekedése előzetes adatok szerint az 1948. évhez viszonyítva 4,8 millió hektár. A gép - és traktorállomások az 1949. év első felében a kolhozokban az előző 1948. év első feléhez képest 1,2 millió hektárral többet műveltek meg. A termés betakarításának előmunkálatait gondosabban hajtották végre ebben az évben mint az előzőben. Az állatállomány a kolhozokban és szovházokban jelentékeny mértékben megnövekedett. Nagy eredményeket értek el a lakásépítés terén. A köztársaság lakóházépítő minisztériuma az 1949. év első felében 21 százalékkal teljesített többlet, mint az előző év első felében. Különös gondot fordítottak a téglaüzemekre, a bányákra és a könnyűipari üzemekre. Negyvenegy százalékkal több helyi és általános jellegű utat is építettek, mint a megelőző év első felében. A kereskedelem tovább fejlődött. A lakosság ellátása, különösen hússal és egyéb élelmiszerekkel, valamint ruházati cikkekkel fokozódott. A fogyasztási cikkek árai a múlt év hasonló időszakához képest jelentősen csökkent. Kedd, augusztus 24 .Érdekes bírói döntés a dolog Jesim feleségről, akitől a bíróság megtagadta a jogsegélyt Érdekes szociális probléma foglalkoztatta a bíróságot annak a tartásdíjpernek során, amelyet K. L. iparművész felesége indított férje ellen. Az asszony keresetében előadta, hogy férje őt minden jogos ok nélkül elhagyta, eltartásáról gondoskodni nem kívánt és többszöri felszólítása ellenére sem hajlandó visszatérni hozzá. — Férjem cselekedetének — folytatta az asszony keresetét — sem jogi, sem erkölcsi alapja nincs. Semmi bűnt vagy hibát el nem követtem. Távozását megelőző időkben nem egy esetben csekélyebb viták fordultak elő, amelyek kölcsönös kimagyarázkodás után megoldódtak. Éppen azért volt érthetetlen előttem férjem váratlan bejelentése, hogy megszakítja az életközösséget és elköltözik. Az iparművész az asszony keresetével szemben igen érdekes védekezést terjesztett elő. Érdemtelen! — Érdemtelenség címén kérem a kereset elutasítását. Feleségem azt állítja, hogy jogos ok nélkül költöztem el a közös otthonból és hagytam el őt. Ez nem áll. A felszabadulás óta napirenden voltak közöttünk a nézeteltérések, mert feleségem nem volt hajlandó dolgozni. Mindaddig, amíg egészségi állapotom megengedte, kétemberként dolgoztam. Közben azonban villamosbaleset ért, ami munkaképességemet lényegesen csökkentette. Csak a legnagyobb beosztással tudtam a mindennapos életszükségletekről gondoskodni. Állapotom egyre inkább romlott. Éreztem, hogy ha továbbra is agyondolgozom magam, hamarosan munkaképtelen leszek és ezt közöltem feleségemmel is. ő azonban a megszokott életmódjáról lemondani nem akart és követelte, hogy továbbra is hozzak annyi pénzt a házhoz, amennyiből fényűző kedvteléseit és kenyes életmódját továbbra is folytathatja. Az egészséges ember dolgozni köteles . A szocializmus felé haladó társadalmunkban az egészséges ember dolgozni köteles. A férj jogosan követelheti feleségétől, hogy ne csak a háztartási munkálatokat lássa el, hanem ő maga is dolgozzék. Feleségem erről hallani sem akart. A tárgyaláson az asszony maradi érvekkel igyekezett megcáfolni férje állításait. — A feleség — mondotta —, köteles a háziteendőket ellátni. Férjének ellátásáról, tuháinak rendbentartásáról, a lakás tisztaságáról gondoskodni. De nincs olyan írott jogszabály, amelynek alapján a férj arra kényszerítheti feleségét, hogy hivatalba menjen, vagy munkát vállaljon. — Egyébként is — folytatta —, férjem egészségi állapota nem romlott annyira, hogy segítségemre lenne szüksége. A bíróság bizonyítást rendelt el, vaja mennyire csökkent a férj műnképessége. A bíróság a legnagyobb mértékben elítéli... Az orvosi vélemény meghallgatása után a bíróság elutasította az asszony keresetét és megállapította, hogy az iparművész jogos okból szüntette meg az életközösséget. Indokolásában érdekes elvi megállapításokat tett. — Bár írott jogszabály nincs arra, hogy a férj munkára kötelezheti feleségét, a szocializmus felé haladó társadalmunkban azonban nemcsak az írott jogszabályok és törvények irányítják az igazságszolgáltatást, hanem maga a való élet. Senkinek sincs joga a henye életre. A szocialista társadalom minden tagjának dolgozni kell, hogy a háború sújtotta hazánk felemeléséhez hozzájáruljon. A bíróság arra a megállapításra jutott, hogy a legnagyobb mértékben elítéli azt a nőt, aki ép és egészséges és nem kíván résztvenni abban a munkában, amiért milliókéjt nappallá téve a legnagyobb lelkesedéssel dolgoznak. Dologtalan asszony számára nincs jogsegély A jelen perben még arról is szó van, hogy egy önhibáján kívül nagyrészben munkaképtelenné vált házastárs jogos követelését a másik fél csak azért nem volt hajlandó teljesíteni, mert tovább akarta folytatni dologtalan életmódját. Az aszonynak ezt az álláspontját a bíróság nemcsak, hogy nem teszi magáévá, hanem megtagadja tőle a jogsegélyt és nem ad számára lehetőséget, hogy to- vábbra is folytassa eléggé el nem ítélhető magatartását. Az asszony — fejezte a bíróság az indokolását — érdemtelen a tartásdíjra, sőt tekintettel a férj egészségi állapotára, még ő lenne kötelezhető, hogy siessen a rokkantság előtt álló férje segítségére. M. S. A mama elintézi írta: Kinizsi Andor Mica leérettségizett. A nagy családi öröm után Pumpák atya így szólt feleségéhez: — Aranka, most légy ügyes! Mica szép lány, okos lány, némi hozomány is csurran-cseppen, hát jól kell férjhez mennie. — Bizony, nem úgy, mint nekem — mondta némi gúnnyal a mama, de igen tisztelt férje a füle mellett eresztette el a megjegyzést, mert nem szeretett veszekedni Ellenben kinyitotta bukszáját és tisztes összeget nyújtott át az asszonynak, hogy Micát felruházza, kicsinosítsa, előkészítse. Pumpák Péter szabómester volt, minthogy az emberek általában szoktak öltözködni, nem is ment olyan rosszul a boltja. Egy kevés vagyonkát sikerült összegyűjtenie, s mivel szorgalmas dolgozó volt, hát meg is tartotta. Ezért jelenthette ki dicsekvéssel a feleségének: Nézd, Aranka. Én becsülettel összeférceltem ezt a párezer forintot. Az már a te gondod legyen, hogy Micával együtt a készpénzt valami kellemes fiatalember nyakába varrd. Csak okosan, lelkem, csak okosan. — Elintézem, bízd ide, engem ne félts. — Dehogy is félteleki — vágott vissza a papa. — Ha engem meg tudtál fogni a fifikáddal, akkor a lányunknál sem mondasz csődöt. Ismerlek ...* Éppen délutáni pletykakörútjáról tartott hazafelé Pumpákné Aranka, amikor megpillantotta lányát. Egyik barátnőjével s egy ismeretlen fiatalemberrel ment haza a nőszövetség üléséről. Az anya szíve nagyot dobbant, mert az ifjú szép szál, jóvágású fickó volt és a hasonló személyek mindig nagy hatással vannak a leányos anyákra. — Ki volt ez a fiú? — kérdezte meg leányát otthon könnyedén. — Valami titkár vagy micsoda. Nem tudom — volt a közömbös válasz. — Jóképű gyereknek néztem — fűzte tovább a szót a mama. — Nem érdekel — felelte Mica tömören s bevonult szobájába. A mamát annál jobban érdekelte az ügy. Nem lett volna igazi anya, ha egy héten belül ki nem nyomozta volna, hogy a fiatalember rendes fickó, egy gyárban tisztviselő, nem iszik, nem kártyázik, mindenki meg van elégedve vele. Huszonhét éves, ami a legjobb kor, éppen illik Micához. Neve Kárász Lajos, született Debrecenben vagy Monoron, de ez nem is fontos. — Kárász, Kárász... — dünnyögte magában. — Sohasem hittem volna, hogy pont egy halat fogok ki Micának, dehát egyre megy, csak sikerüljön. A következő hen aztán alkalmat talált arra, hogy a nőszövetségi gyűlésre ő is elmenjen. Itt annak rendje, módja szerint „véletlenül“ összeismerkedett a fiatalemberrel, akit elbájoló szeretettel meghívod hozzájuk uzsonnára. Hja, kérem, a férfinél a gyomor nagyon fontos! A vizit kitűnően sikerült. Mama elbájoló volt, a papát kenyérre lehetett volna kenni, a titkár is pompásan érezte magát, csupán Micán látszott, hogy kissé unja az egészet. S ez így ment a következő vacsora és az utána következő ebéd alkalmával is. Mica fütyült leendő férjére. — Péter, beszélni szeretnék veled — mondta ekkor egyik csendes este az asszony férjének, aki riadtan válaszolt. — Fiam, egyetlen vasam sincs! — Ugggyan, ki beszél hitvány anyagiakról, amikor a leányunk boldogságáról van szó — folytatta Pumpákné. — Mica nem szerelmes Lajosba. — Na és? Majd férjhez megy máshoz. — De én ehhez a Kárászhoz akarom adni, mert jó férj lesz belőle és biztosan boldoggá teszi leányunkat. És ezt elintézem, ha mindketten belepusztulnak is! — emelte fel hangját a mama. — Bocsáss meg, ez azért túlzás. Mit akarsz tenni, Aranka? — Változtatunk az eddigi taktikánkon. Idáig folyton dicsértük a fiút, ami megriasztotta Micát. Mostantól kezdve eltiltjuk tőle, szidjuk és roszszakat fogunk mondani róla, hogy így anyás szánalmat ébresszünk benne iránta. — Helyes. Ha Mica előtt ócsárolni kell a fickók szívesen vállalom — nevetett a papa —, mert mindig jobban szerettem leszólni az embereket, mint dicsérni. Szóval ezentúl ellentámadásba megyünk át, hogy Micát legyőzzük...* Az új hadászati módszer remekül bevált. Felvonultak termesztésen a segédcsapatok is, mint a nagynénik és unokahugok, csatasorba állt a varrónő, a cipész és a fodrász, akik a kislány hadfelszerelési utánpótlását biztosították, a hadműveleteket azonban vezérkari főnöki bravúrral Pumpákné személyesen irányította. Elvégre az ő háborújáról volt szó, amely csak Mica és Lajos teljes kapitulációjával végződhetett. — Technika kérdése az egész — dicsekedett egyszer a férjének. — Okos anya még a kősziklából is vizet fakaszt,avagy virággal ülteti tele a kopár Szaharát, ha a lánya boldogságáról van szó. Régente sem volt könnyű elsózni a lányt, ma azonban már annyira ravaszak és óvatosak ezek a pesti egyetemen minden hájjal megkent fickók, hogy kétszeresen kell vigyázni! A papa megsodorta bajszát és vígan pislogott feleségére: — No, ebből a szempontból biztos, hogy a te kisujjadban kétszerannyi tudomány van, mint akármelyik egyetemen. Csak üsd a vasat! Pumpákné nem is szégyelte magát ... Így történt egy csodálatosan bűvös nyári estén, amikor a fiatalok immár szépen összegyönyörödve hazatértek a ligetből, Mica vidám énekkel nyitott be. S alig telt el néhány hét, a leányzó pihegve omlott édesanyja nyakába és ezt sóhajtotta boldogan: — Anyám, én úgy örülök az életnek! — Istenem, hiszen fiatal vagy és minden előtted van még — simogatta meg Mica bronzbarna haját az okos mama és rejtélyesen mosolygott hozzá.Nagyon jól tudta, hogy miről van szó. Ő ne tudta volna?! Erről: Micát alkonyatkor a ligetben Lajos megcsókolta. Mica visszacsókolta Lajost. Mica otthon megcsókolta a mamát. A mama visszacsókolta leányát, sőt ezenfelül még a férjet is megcsókolta, aki azonban már nem adta vissza ilyen hevesen a puszit. S ez érthető is, hiszen már a huszonötéves házassági évfordulójuk felé közeledtek, nem pedig a házassághoz, miként Mica és Lajos Ezt a mama jól Indja, amikor büszkén számol be hadiletteiről az urának, fölényesen mondva ki az utolsó szót: — Na látod, papák Pumpák? Ezeket is elintéztem, mint akkor tégénél! Fülbelt meleg A szombati visszaesés után vasárnapra nem folytatódott a hócsökkenés, úgyhogy ismét csaknem országszerte nyárias, 25 fok fölötti meleg uralkodott. A déli határmegyékben a hőmérséklet újból elérte a 30 fokot is. Kisebb futózápor többfelé hullott, de a csapadék mennyisége jelentéktelen. Az óceáni légáramlás uralma Európa nagy részén folytatódik ugyan, de a nyugatról Szabályos egymásutánban előrehaladó hűvösebb léghullámok gyengék és így a szárazföld belsejében erősebb lehűlés vagy kiadósabb csapadékot nem okoznak. Nálunk így továbbra is meleg marad az idő, sőt erősen fülledt lesz. Időnként várhatunk ugyan átvonuló zivataros záporokat, ezek azonban csak átmeneti felfrissülést hoznak. Tóth Géza, főmeteorológus. . Augusztus 2. Ezen a napon halt meg 1843-ban Diószegi Sámuel, a nagy magyar botanikus, aki Fazekas Mihállyal együtt 1807-ben adta ki a Magyar Füvészkönyvet, a növények első magyar nyelvű gyűjteményét. A budapesti botanikus kertben emlékoszlopa, Debrecenben, ahol esperes volt, emlékszobra áll és róla nevezték el a kései pitypangot Diószegia crispának. A pénzügyminiszter rendeletét közli a hivatalos lap, amely akként intézkedik, hogy iskolába, főiskolába, egyetemre és tanfolyamra, — ideértve az iparos- vagy kereskedőtanulói, valamint a katonai iskolákat, akadémiákat, tanfolyamokat is. A felvétel iránti kérvényhez csatolandó okiratok és kiadványok feltételesen illetékmentesek. # Megtalálták a 48-as magyar szabadságharc görög nemzetőreinek zászlóját. A Petőfi-téri görögkeleti templom tatarozása közben a minap megtalálták az 1848/49-es magyar szabadságharc görög nemzetőreinek lobogóját. A szép selyemzászlót a Petőfi-ünnepségek méltó kiegészítéseként dr. Varjas János főesperes, az egyházközség plébánosa a templom szószéke előtt állíttatta fel. Elkobozták két szabotáló cséplőgépét. Jobbágy Vince és Páhi Albert saalatonedericsi cséplőgéptulajdonosok, a cséplőgép-ellenőrrel összejátszva, késleltették a cséplést. Amikor pedig megkezdték a munkát, a mázsálásnál történtek különböző visszaélések. A vármegye alispánja, miután a cséplőgép tulajdona.oknak nem ez az első esete, a két gépet elkobozta és a keszthelyi gépállomás tulajdonába adta. HATALMAS „AGGOK HÁZAT“ ÉPÍT MISKOLC. Miskolc vezetősége korábbi felterjesztésében kérte a közlekedési minisztertől, hogy a repülőtér mellett félig felépített ingatlanokat bocsássa város rendelkezésére. A minisztérium a kéréshez hozzájárult, úgyhogy ezekben az ingatlanokban Miskolc százötven személyt befogadó aggok házát létesít. Erre a célra hétszázhúszezer forintot használnak fel. Birkákat engedett a learatott búzakeresztek közé letartóztatták. Jákó László berettyószentmártoni nagygazda, akit feketevágásért már egyszer két hónapra ítéltek, most a learatott búzakeresztjei közé tíz birkát hajtatott be s ezzel közellátáselleni cselekményt követett el, mert a birkák tizenkét búzakeresztet tönkretettek. Miután Jákót tettenérték, azonnal letartóztatták és ügyét a debreceni uzsorabíróság soronkívül tárgyalja le. • KÖNYVTÁRHOZ ■JUTNAKA GYŐRMEGYEI FALVAK. Az országosan megindult egészséges kezdeményezés során Győrben is körzeti könyvtárközpont alakult, amely a megyei falvakat kapcsolja be a könyvtárhálózatba. Egyelőre húsz faluban osztják ki a megérkezett háromezer kötetet. Később Mosonmagyaróváron is lesz egy körzeti központ. Év végéig tízezer állami könyv kerül a megyébe. Érdekessége a könyvakciónak, hogy az olvasók a könyv elolvasása után beszámolnak majd a könyv hatásáról. A megye illetékesei kifejezést adtak véleményüknek, hogy egy év alatt alaposan megváltozik a győrmegyei parasztság gondolkodása. Borsod megyében az edelényiek végezték a leglelkiismeretesebb tarlóhántást. Borsod megyében a legjobb termés az edelényi járásban van. Ezt az eredményt az edelényiek a tavalyi lelkiismeretes tarlóhántásnak s az egyébként is korszerű művelésnek köszönhetik. A megyében egyébként az esőzések miatt megkéstek a csépléssel s az átázott kalászosok többszöri megforgatását és kiszárítását több helyen nem végezték el. Mindezek ellenére a cséplés már teljes ütemben folyik. A szovjet vasutasok túlteljesítik a tervelőirányzatot Tizennégy évvel ezelőtt ünnepelték először a Szovjet Vasutasok Napját. A moszkvai rádió jelentése szerint ez alkalomból most a lapokban megjelent a vasutasoknak Sztálin generalisszimuszhoz intézett levele, amelyben ígéretet tettek, hogy az ötéves tervet túlteljesítik. A moszkvai rádió megállapítja, hogy a fasiszta rablók a második világháború során 65.000 kilométer hosszú vasútvonalat, 4100 állomást, 13.000 vasúti hidat és sok más vasúti építményt semmisítettek meg. A szovjet vasutasok már a háború idején 50.000 kilométer hosszú vasútvonalat állítottak helyre és 30.000 kilométer hosszú vasútvonalat segítettek helyreállítani külföldön. A szovjet vasutasok szaklapjában Borisz Bestyev közlekedésügyi miniszter megállapítja, hogy 2606 mozdonyvezetőt tüntettek ki, akik azt kezdeményezték, indítsanak szocialista munkaversenyt, hogy minden mozdony átlag 500, sőt még több kilométert tegyen meg naponta. A Szovjetúnióban már 2000 olyan mozdony közlekedik, amely 500, vagy ennél is több kilométert teszmeg naponként. TIZENEGY KÖZSÉGGEL MEGALAKUL A KECSKEMÉTI JÁRÁS. Kecskemét közelében több község van, amely gazdaságilag Kecskemétre támaszkodik, közigazgatásilag azonban más-más járáshoz tartozik. Régebben felmerült már a terv, hogy ezek a községek Kecskemét székhelyhez tartozzanak. Bugacmonostor, Lakitelek, Koháriszentlőrinc önálló községek lettek. Pest vármegye törvényhatósági bizottsága most határozatokig megalakította a kecskeméti járást, amelyhez a belügyminiszteri jóváhagyás után az előbbi három község mellett még a következő községek tartoznak: Lajosmizse, Ladánybene, Kerekegyháza, Orgovány, Fülöpháza, Jakabszállás, Baracs és Kunszállás. A járási főjegyzői hivatal Kecskeméten lesz. Feltűnően sok tűzeset volt Zalában. Komárvároson Barbarics Józsefné és Sipos János földjén 96 kereszt rozs égett le. — Tűzje mellett az Adolf-majorban tűz ütött ki egy nagyterjedelmű istállóépületben, a zalaegerszegi tűzoltóság víz hiányában csak a tűz tovaterjedését tudta megakadályozni. A legtöbb állatot kimentették, de négy ötkör és nagymennyiségű takarmány bennégett. — Kilimán községben a pölöskei földművesszövetkezet cséplőgépe kigyulladt. A tüzet nem sikerült megakadályozni és a gép teljesen elégett. Valamennyi tűzesetben a legszigorúbb vizsgálat indult meg. „SZÖVETKEZETT“, DE A MAGA JAVÁRA. A Gyapjúfonó Kisipari Termelő Szövetkezetbe Kaposváron befurakodott Csizmadia Alajos, de nem becsületes szövetkezeti szellemtől áthatva, hanem hogy gyapjúval való feketézését elleplezze. Feljelentésre a rendőrség nyomozást indított és megállapította, hogy Csizmadia, amikor a szövetkezetbe lépett, jelentékeny mennyiségű gyapjúkészletnek volt a birtokában, amit be kellett volna szolgáltatnia a szövetkezetnek. Eber Igét azonban a kaposvári szőlőhegyen titkos gyapjúraktárt tartott s egyénileg értékesítette ezt az árut. A szövetkezetbe is csak azért lépett be, hogy gyapjúmosó üzemét így „mentse át“. A szövetkezet természetesen azonnal kizárta tagjai sorából, a rendőrség pedig letartóztatta. Ketten egy ellen. A pécsi rendőrkapitányság letartóztatta és átadta az államügyészségnek Márki Béla és Márki József kökényi lakosokat. Márkiék hazafelé az úton megtámadták Tóth Béla munkástársukat, megszurkálták , annyira összeverték, hogy Tóthot életveszélyes állapotban szállították a pécsi klinikára. Letartóztatták Kiskunhalas aranyiját. Horváth Ferenc halasi szabómester régóta vásárol hitelre árukat s azok eladásából vidám életet él. Hitelezői végrehajtást indítottak ellene, de Horváth még a zár alá vett ruhaneműeket is eladta. Több feljelentésre hitelezési csalás miatt a rendőrség őrizetbe vette. Előbb kitöltették vele mulatozás közben elkövetett kihágásért az ötnapi rendőrbírói ítéletet, azután átadták a kalocsai ügyészségnek.