Kis Ujság, 1949. szeptember (3. évfolyam, 202-227. szám)

1949-09-17 / 216. szám

SZINMAZ FILMCSILLAG Bemutató a Vidám Színházban Az évad első premierjén nagy siker robbant ki a Pesti Színház helyén létesült Vidám Színházban. Film­csillag címen zenés vígjátékot mutat­tak be, amelyet A. Raszkin és M. Sztobodszkij írtak és Takács Tilda ültette át magyarra. A zenés vígjáték annál érdekesebb, mert sokban kü­lönbözik a múltban bemutatott úgy­nevezett zenés vígjátékoktól. Régen lényegében ágy körül zajlott le a darab cselekménye és vagy szerelmi háromszög járt boszorkánytáncot, vagy pedig szexualpathologiai pro­blémák körül végeztek sallo mortá­­lékat. Ez a színdarab magát az em­bert, a munkát, a szovjet ember ta­nulni vágyását, haladó szellemét, vi­dám életörömeit állítja a cselekmény középpontjába. Sosem volt még szín­pad és nézőtér olyan közel egymás­hoz, mint ez alkalommal. A darab egy szovjet tudósnő és egy lángoló, ambícióktól fűtött fiatal filmrendező körül pereg le. Min­den kellékkel felvértezve a zenés víg­játékot jellemzően pompás ka­rikatúra következik, itt-ott operett­­ás vannak jelenetek, amelyek a legkomolyabb színmű magaslatait érik el. A célitűzés: fejlődjön az em­ber, mindig többet tudjon, munká­ját szeretettel végezze és a legszebb életörömökben legyen része. A köl­tői vonalat jól fogta össze a nyolc képből álló színdarab rendezője, Apáthi Imre, aki különböző karak­terfigurát hozott elénk. Nem volt könnyű dolga, mert nem együttes állt a rendelkezésére, hanem egy újonnan se­rződtetett gárda. Annál nagyobb tehát a rendezőnek, a sze­replőknek az érdeme, hogy a zenés vígjátékot ilyen kitűnően hozták ki és óramű pontossággal következnek be, a váratlan fordulatok és az ötle­tekben gazdag szellemességek. A vígjátékban megismerkedhetünk a szovjet könnyűzenével, a szovjet jazzal. Megállja a helyét, bárhol a világon. Könnyed, dallamformáló, egyik-másik szám zenei fintor, van­nak benne lírai hangulatra késztető számok és aztán ritmusos, pattogó dalok. A zenéből is az életöröm su­gárzik ki. A medvetáncot már dúdol­ták is a premier után és ugyancsak „sláger“ lesz a „holdvilág“, a „tava­szi“ számból és a keringőből. A ze­nét Dunajevszkij, Miljutin, Blanter, Molnpuszov, Bogozlovszkij szerez­ték. A szereplők mindannyian őszinte lelkesedéssel végezték el feladatukat. Komlós Juci kettős szerepében, mint tudósnő rendkívül karakterisztikus, mint főszerepre vágyó kis színésznő mértéktartó. Kiss Manyi tökéletes karikatúra Hlatky László­val együtt. Inke László a filmrendező szerepében kitűnő: hevíti a művészi ambíció, itt­­ott egy kis hollywoodi karikatúra, de aztán lírai hangokat pengetve bele­szeret a tudósnőbe. Az előadás egyik fénypontja Ráday Imre öreg színész szerepében, aki a második felvonás­ban a medvetánccal kirobbanóvá teszi a teljes sikert. Somogyvári, Sándor Anna, Pongrácz Imre, Lóránt Lenke, Hiányai Lajos, Bárdi György, Ferencz László, László Imre, Szilágyi Bea, Tarnay Margit tartoznak a „Film­csillag“ remek együtteséhez. A kis színpadon a díszleteket Pán József jól oldotta meg, a táncokat Utassy Gizi tanította be. A zeneszámokat két zongorán Pálos György és Balassa Tamás kísérik. Pataky Károly Meggyfát Operaház’ Csütörtökön este fél nyolckor fel­ragyogtak a felfrissített nézőtér ösz­­szes fényei. Komor Vilmos karnagy vezénylőpálcája alatt megszólalt a Himnusz, a közönség felállt helyéről, hatvanötéves Operaházunk megkezdte idei évadát. Első benyomásunk: kiszélesített helyén, új elrendezésében jobban, tömörebben, színesebben hangzik a zenekar. Az átalakításoknak ez a része már az első percekben hallha­tóan b­evált. A Hunyadi László került színre, a tavalyi felújítás beállításában. Erkel Ferencnek ez a dallamosan áradó, pompás operája, valahányszor hall­juk, mindig mélységesen megragad. Nem rakódott rá egy szemernyi por sem a hosszú évtizedek alatt, meló­­dikus bősége, összhangja, színes, ka­vargó nagy jeleneteinek sora igazi színház és drámaian élő muzsika. A magyar Verdinek ez a műve, épp úgy, mint a Bánk bán, állandóan nagy közönséget, telt házat érde­melne. Az együttes a nyári pihenő alatt felfrissült hanggal énekelt. A cím­szereplő Udvardy Tibor és Gara Mária (Mátyás Mária) nagy duettje, Szilágyi Erzsébet (Laczkó Mária) híres La Granpe-áriája teljes szép­ségében érvényesült. Nagypál László­nak kitűnő szerepe V. László. A té­­veteg, félénk, vergődő királyt ki­emelkedően jó játékkal formálja meg, s fémes erejű, teli hangon énekli. Lendvai markáns körvonalú Czilleije, Szomolányi becsületes Roz­­gonyija, Reményi kifejező Garája érdekes alakítás. A fiatal Hunyadi Mátyást Surányi Éva énekelte. Ilyés Sándor és Szilágyi Béla vett még részt a magánszereplők együttesében. Nádasdy és Oláh ismert átdol­gozása minden részletében hozzá­járult ahhoz, hogy ez a remek­mű az opera teljes szépségé­ben hasson. Az operaszínpadon is hatékony realitás szempontjából ér­dekeseknek találnék a kísérletet: a fiatal Mátyást, eltérően az eddigi ha­gyományos nadrágszereptől, fiatal tenoristával személyesíttetni. Ez az észrevételünk nem szól a mostani megoldása ellen, csupán a reális színpadi hatás teljessége érdekében. Komor Vilmos biztos keze árnya­latosan, kifejezően vezette az elő­adást. A közönség sokat tapsolta a magánszereplőket, a kórust és a tánckar kifogástalan teljesítményét. I. V. E. AZ „ÚJ MAGYAR FOTÓ« A kétségtelenül nagytömegű amatőrfény­­képezőket akarja egy táborba gyűjteni, tanítani a realista fotóművészet jegyében meginduló és az Állami Lapkiadó NV ki­adásában szeptember 1-én megjelent „Új Magyar Fotó“ című havi fényképészeti folyóirat. A nagyformátumú és teljesen mélynyomó papíron készült lap öt egész oldalas művészi képet és számtalan, mind az amatőröket, mind a hivatásos fényképé­szeket érdeklő szakcikket közöl. Az oktató cikkek és képek szerzői a legjobb magyar fényképezők és amint azt a szerkesztőség bevezetőjében közli, rendelkezésére akar állni a dolgozóknak, hogy őket a kezdet nehézségein átsegítse. Célja az amatőrfény­­képezést tömegsporttá tenni, üzemi fotó­szakosztályokat szervezni és közös kirán­dulásokat vezetni. Népi demokráciánk min­dent megtesz a dolgozók kultúrszínvo­­nalának emelésére. Ez a cél vezeti a szer­kesztőség tagjait is. Ma a fényképezés majd minden vonalán magyar gyártmányú anyag áll rendelkezésre, így elkövetkezett az ideje annak, hogy a dolgozók e kedvelt szórako­zásukban támogatást nyerjenek. Az új ma­gyar fotó elméleti és gyakorlati vonalon e feladatnak kíván eleget tenni — és az első s­zám tanúsága szerint teljes sikerrel. A folyó­irat minden fotókereskedésben, IBUSz-pavil­­lonban és nagyobb újságárusnál kapható. Ára 3.50 forint. Szerkesztőség: V., Nádor­utca 6, III. 2. Telefon: 182—299. Kiadóhiva­tal: Budapest, V., Bajcsy-Zsilinszky­ út 78. Telefon: 129—480. Budapest, 62. Postafiók 353. Előfizetés: V., Vécsey­ utca 4., Andrássy­­út 77. (xl 6 (Szombat, szepte. ,iller 17) A színházak pénteki műsora: Operaházi Don Juan (fél 8), Nem­zeti: Ahogy tetszik (fél 8), Madách: A kertész kutyája (fél 8), Belvárosi: Moszkvai jellem (fél 8), Magyar: Dohányon vett kapitány (7), Fővá­rosi Operett: Bécsi diákok (fél 8), Vidám (volt Pesti): Filmcsillag (fél 8), Royal Revü: Annabál (8), Ka­mara Varieté: Szarvasbika (8). Optimisták az Abbáziában: Ka­­cagért (9), Fővárosi Nagycirkusz: Szeptemberi műsor (4, V,8). A micsurinszki-kertekben kiválóak a term­ényeredmények Micsurinszk városa, ahol a nagy tudós élt, dolgozott, kutatott és ahol nagyszerű, világhírű kísérleteit foly­tatta, gyögyörű gyümölcsöskertek vannak. A moszkvai lapok beszámolói szerint az idei őszön nagyon gazdag lesz a micsurinszki­ kertek gyümölcs­­termése. Különösen az almafák ter­mése jó. A tízéves fák átlagos ter­mése eléri a 100 kilogrammot. A Micsurin által kitenyésztett kínai és antonovi másfélfontos almafajták termése különösen kiváló ízű és mi­nőségű. Gyönyörű terméshozamot ígér a micsurini szőlőfaj is, annak ellenére, hogy az idei nyár hűvös és esős volt. A közeli napokban már megkezdődik a szüret. A kertek sze­lekciós részein Micsurin legközelebbi tanítványai által kitenyésztett új hid­­rid-fajták láthatók. A genetikai la­boratórium munkásai számos új alma-, körte-, szilva- és mogyoró­fajtát tenyésztenek. Sikeresen folyik most már a szabadban a tea, do­hány és paradicsom szelekciós kikí­sérletezése is. — A Dési Huber Kör Képzőmű­vészeti Szabadiskolája az ősz folyamán új tanfolyamot nyit. A tanfolyam­ra jelentkezhetnek olyan kisebb üze­mek és hivatalok dolgozói, ahol nincs üzemi szabadiskola. Jelent­kezni lehet naponta este 6—8 óra között a Dési Huber Kör Semmel­­weis­ utca 2. szám alatti helyiségé­ben. Egyesség Ezt a kis történetet egy ügyvéd­barátom mesélte és megpróbálom to­vábbadni, egész röviden. Pár héttel ezelőtt, forgalmat utcán, az úgynevezett „csúcsközlekedés“ ide­jén X. jómódú „úrvezető“ elütötte a kocsijával y. kistisztviselőt. Y.-nak eltört a lába, még ma is gipszben van és kártérítési keresetet indított X. ellen, akinek hibájából a baleset tör­tént. A barátom a kistisztviselő ügyét képviselte az úrvezető ügyvédjével szemben, aki perönkívüli egyességet ajánlott fel. Az egyezkedés folyamán X. úr ügy­védje sokalla az Y. által igényelt kártérítési összeget is azt mondta a barátomnak: — Hogy lehet ilyen sokat kérni egy egyszerű kis lábtörésért? Az én ügyfelem nem milliárdos. — Azt elhiszem — mondta a ba­rátom. — De az én ügyfelem se száz­lábú. Zágon István Színházi ügyelet CSEPELEN, MAJD A HOFHERR­­GYÁRBAN szerepelnek a Madách Színház tagjai az IBUSZ közönség­­szervező üzemi propagandájának ke­retében. Csütörtökön, pénteken, szom­baton és vasárnap mennek a külön­böző üzemekbe fellépni. * A MADÁCH SZÍNHÁZ üzemi igazgatóját, Balogh Lászlót a nép­nevelésügyi minisztérium személy­zeti osztályának vezetőjévé nevez­ték ki. A színház új üzemigazga­tója Kondor Sándor élmunkás, az eddigi ügyelő.* JOHANN STRAUSS-EMLÉKKIÁL­­LÍTÁS nyílik meg pénteken a Fővá­rosi Operettszínház előcsarnokában a Bécsi diákok című nagyoperett pre­mierjével kapcsolatban. Strauss em­lékeket, kottákat és különböző tár­gyakat mutatnak be a közönségnek A Fővárosi Operettszínház egyébként pénteken kezdi el az évadját Gáspár Margit igazgatása alatt és a Bécsi diákok bemutatója iránt nagy az ér­deklődés. Honthy Hanna, Mezei­ Már­ia, Fejes Teri, Ajtói Andor, La­­tabár Kálmán, Bilicsi Tivadar, Rá­­thonyi Róbert, Szentesi Zoltán és Hadics László játsszák a főszerepe­ket. Külön érdekesség: Bilicsi Tiva­dar egy Bécsi fiákerest alakít. Gi­rardi majd Paul Hörbiger után most ő énekli a „Fiákerliedet". Vadít­ósérleti állomás az Állatkertiben Az Állatkert egyre nagyobb láto­gatottságnak örvend, hiszen az utóbbi időkben állatállománya egyre növe­kedett, gyermekek és felnőttek nagy örömére. Közel 100.000 forintért ho­zattak külföldről két kölyök orosz­lánt, egy kengurut, két struccot, két antilopot s sok-sok madarat, hat majmot. A nyári hónapokban egyre nagyobb tömegek keresték fel a békebeli szín­vonalát lassan vissza­nyerő Állatkertet. Nagy vonzóerőt gyakorol a madárállomány, az ered­ményes madárkeltetés 72 gázlóma­­dár-fiókával szaporította az állo­mányt. Azonban nemcsak a gyermekek le­lik örömüket a nyári állatkerti láto­gatásban: orvosi és tudományos cé­lokra fehéregér-tenyészetet szervez­tek itt s vadkísérleti állomást létesí­tett a MALLERD-szarvasokból és őzekből, ezenkívül máris juttatott keselyűt, rétisast, borokot — ritka exotikus madár — és gázlófiókákat az Állatkertnek. A fővárosnak ez a kultúrintéz­ménye nemcsak a gyermekeknek nagy attrakció, hanem tudósaink szá­mára is nagyszerű lehetőségeket ad kísérleti célokra s így hivatásának több oldalról is megfelel. . A kanadai légiforgalmi társa­ság egyik legnagyobb utasgépe, a ■Quebec melletti repülőtéren lezu­hant. A halottak között van a légi­­forgalmi társaság elnöke és alel­­nöke is. Megjelent füzet formájában Vádirat Rajk László és társai elleni bűnügyben Minden dolgozónak ismernie kell a hazaáruló trockista kémbanda elleni vádiratot, amely lerántja a leplet dol­gozó népünk e legveszedelmesebb, leg­aljasabb ellenségeiről. Olvassuk! Ismertessük! Terjesszük! 24 oldal, ára 20 fillér. Kapható: MDP-pártszervezetekben, tömeg­­szervezetekben, Szikra-bizományosoknál és könyvesboltokban, minden újság­árusnál. Szervezetek megrendelhetik: Propagandaanyag-Terjesztő. Budapest. IV., Deák Ferenc­ utca 16 Kiadja a Miniszterelnökség Sajtóosztálya „Sztálin nevével indult harcba a szabadságharcos kínai sereg" A »Kína felszabadulása« ünnepélyes bemutatója Csepelen Zászlódíszben fogadta a közönsé­get csütörtökön este a csepeli Táncsics-mozi, a „Kína felszabadu­lása“ című, egészestés, nagy do­­kumentális film díszbemutatója al­kalmából. A zsúfolásig telt nézőtéren jelen voltak: a WM. üzemi párt­­szervezeteinek vezetői, az élmunká­sok és Csepel dolgozó népe. A szovjet és a magyar Himnusz után Drahos Lajos, az országgyűlés el­nöke mondott nagyhatású beszédet. — Most, amikor az amerikai im­perializmus — kezdte beszédét — újra hatalmas erővel kapja az üté­seket azzal is, hogy ügynökeiről, Rajkról és társairól, erről az elvete­mült, hazát és népet áruló bandáról lerántották a leplet, érdemes meg­vizsgálni, mi történik Keleten. Ezután az ünnepi szónok, igen sok adattal alátámasztva, rámutatott arra, hogyan zsákmányolták ki Kínát az idegen hatalmak történelme folya­mán. Egymilliárd ember harcol ma a szabadságért Ázsiában. Mao-Ce- Tung, a nagy kínai szabadsághős ve­zetésével 1946-tól vált nyílttá a harc Kuomintang ellen. A feltartóztatha­tatlan győzelmek során beteljesedett Csangkajsek, a legnagyobb áruló sorsa. Az ő kisebb utánzója Tao, és az ő sorsa sem lesz különb. A sza­badságharcos forradalmi sereg Sztá­lin nevével indult a harcba, győzött és győz rendíthetetlenül. E szavak­nál a hallgatóság „Éljen Sztálini... Éljen Sztálin!...“ felkiáltásokkal hosszan és lelkesen ünnepelte a Szov­jetunió bölcs vezetőjét. — Az Új Kína már tervek alap­ján épül — állapította meg a továb­biakban az országgyűlés elnöke. ■— Eddig 81 millió földmunkás kapott földet, 1340 kulturális társulat végzi felvilágosító munkáját és a felsza­badult, demokratikus Kínával óriási mértékben gyarapodott a békét sze­rető népek tábora. Az újjáépülő élet­nek köszönheőő az is, hogy decem­ber 1­7 között már Kínában ren­dezik meg Ázsia asszonyainak kon­gresszusát. Erről a nagyszerű, újjá­építő munkáról és diadalmas har­­cokról ad számot a film — mon­dotta befejezésül. * * „Kína felszabadulása“ az első Ma­gyarországra érkezett kínai dokumen­tációs filmriport. A forradalmi Kína hatalmas küzdelmének egy részét lát­juk, továbbá a demokratikus formák közt épülő életit. A Mao Ce Tung­­vezette Kína elsöprő erejű szabadság­­harca igen érdekesen, izgalmasan és igen tanulságosan elevenedik meg. A gigantikus küzdelembe beleroppan a föld. Győz a nép és győzelme nyo­mán új élet sarjad a romokon: vasút, gyár születik újjá, a tárnák újra ont­ják a föld kincseit és győzelem kíséri mindenütt a néphadsereg útját. Az acél és a vér e szörnyű zivatarában a képek azt is megmutatják, hogy a japán fasiszta imperializmust nem válthatja fel többé az új fasiszta im­perializmus sehol Kína területén. Az Észak-Kínából előretörő népi hadse­reg előtt nincs megállás a hazaáruló, reakciós K­uomintangnak. A nagy városharcok során fellobog a Pe­­kingért folytatott küzdelem is. Ebben a művészeti emlékeiről is nevezetes, hatalmas városban egyedül JOO.OOO katonát veszített Csangkaisek. De a felvevőgép megmutatja azt a mérhe­tetlenül gazdag hadizsákmányt is, mely amerikai anyagban — géppisz­tolytól légierődig — került a nép­hadsereg kezére, mindenütt a har­cok során. A film a közönség feszült figyelme közben pergett le. A vetítést gyakran szakította meg tüntető taps. —151— Jövő szombaton megnyílik az első magyarországi dokumentum-filmszínház A felszabadulás óta bekövetkezett társadalmi átalakulás megváltoztatta a mozi szerepét: a mozik ma a dolgo­zók igényeit elégítik ki, s a tudomány bástyáit rohamozó dolgozók meg­követelik, hogy az ismeretterjesztés egyik legeredményesebb eszköze, a film, megkapja az őt megillető helyet. Fejlődésünk jelenlegi szakaszában a dokumentumfilmek és népszerű tudo­mányos filmek pusztán kísérőműsor­ként való vetítése már elégtelennek bizonyult. A miniszterelnökség nyári kulturális sajtófogadásán hangzott el először a bejelentés: létre kell hoz­nunk egy dokumentum-filmszínházat. Olyan mozit, mely kizárólag ezeket a filmtípusokat játssza. Most megvaló­sult ez a kívánság: a Décsi-mozi he­lyiségében jövő szombaton megnyílik az első magyarországi dokumentum­­filmszínház. Az új mozi felállításában szovjet példa segítette a Mozgóképüzemi Nemzeti Vállalatot. Az előcsarnokban kiállítások támasztják alá a műsoron szereplő filmek igazságait és árusít­ják majd azokat a könyveket, melyek iránt a filmek témája felkelti az ér­deklődést. A dokumentum filmszín­háznak azonban az is célja, hogy ne­­csak kisegítője legyen a dolgozók érdeklődésének, hanem elindítója is egy új érdeklődési folyamatnak. Ezért elsősorban szovjet és népi de­mokratikus filmek szerepelnek majd műsoron, de helyet kap, természete­sen, az egyre meredekebb ívben fej­lődő magyar dokumentum filmgyár­tás is. A dokumentum filmszínház találó elnevezésére pályázatot rendezett a MOKÉP. Számos jó cím érkezett be, a név megválasztására azonban vég­leges döntés még nem történt Nem vár többé mucsai megpróbáltatás a vidéki színészetre Mit mond a szociográfia a vidéki színházak életéről ? Mintegy másfél hónapja érdekes kérdőíveket küldtek ki a fővárosból, hogy a vidéki színházak életéről min­den fontos adat begyűljön a központ számára. Ezek az adatok arról ad­nak képet, hogy szellemileg mit vé­geztek az elmúlt évben vidéki színhá­zaink. Egészen odáig terjed a kikül­dött kérdőív-sorozat figyelme, hogy a vidéki színházak kőépületben mű­­ködnek-e, nyári színkörben, vagy csak kultúrtermekben, alkalmi szín­paddal, vagy állandó színpaddal? Vájjon acetilén-lámpával világíta­­nak-e, vagy villannyal? Van-e zsinór­pótlásuk, vagy csak forgószínpadjuk, vagy sem? ... Ez az érdekes színház-szociográ­fia azt a problémát méri fel leg­először, hogy milyenek a vidéki szí­nészet munkájához szükséges anyagi keretek. A vidéki színjátszás min­den állomáshelyéről kimutatás készül. A többi között valamennyi díszletet és jelmezt fel kell sorolni. Milyen állapotban vannak azok, mi­kor készültek, ki tervezte, várjon a színház tulajdonában voltak-e, vagy csak kölcsönözték őket. A színház zsinórpadlása mellett éppen olyan döntő a fűtés­ről, öltözőkről, vízvezetékről való ki­mutatás is. Persze, a tájszínház ed­digi kísérleteinek eredményeit is ki­értékeli ez a szociográfia. Nem maradhatott ki ebből a min­denre kitekintő színházi szociográfiá­ból még az illető vidéki helységek vasútállomása sem, váljon közel, vagy messze esik a színtársulat mű­ködési helyétől? Hiszen a kulturális decentralizációt szolgáló megújult vidéki színészetünket véglegesen meg kell menteni a vándorszínészkedés közlekedési nehézségeitől s más mu­­csai megpróbáltatásoktól. A vidéki színjátszás rezonáló kö­zegét, magát a közönséget is felméri ez a kimutatás, a társadalom rétegződé­sét felfedi. Sőt még arra is figyelem­mel van, hogy vájjon egyes országos vásárok mikor növelik meg egy-egy vidéki színházi központ közönségét. Ez a kimutatás a vidéki társadalom szociális szerkezetéről és­ fejlettségé­ről­­ képet ad. Gondosan felméri a gépállomások, a szövetkezetek, a tö­megszervezetek vonatkozásait. A vidéki színjátszás minőségi fel­emelését az államosítás eleve bizto­sítja. Ezek a párhuzamosan begyűlő szociográfiai adatok bővítik színmű­vészetünk tökéletesítéséhez szüksé­ges, minél szélesebb és sokoldalúbb tárgyi ismeretek tárházát. Erdős Jenő ­ Monumentális emlékművet emelt a fasiszták által elpusztított százezernyi mártírjának emlékeze­tére a budapesti zsidóság. A vérta­núk nevét megörökítő emlékművet szeptember 18-án, vasárnap délelőtt 11 órakor avatják fel gyászünnepség keretében a rákoskeresztúri izr. te­metőben. . .

Next