Kis Ujság, 1949. október (3. évfolyam, 228-253. szám)
1949-10-15 / 240. szám
Miért maradt le Mezőkövesd parasztsága az őszi munkákban? És hogyan nehezedik a, summás múlt emléke még ma is a matyó parasztok életére Mezőkövesd, október 14 Mezőkövesd határában erősen lemaradtak az őszi munkában. A kukorica sokhelyütt még lábon áll. Idestova október közepe, a rozs elvetésének határideje. Két hét alatt pedig a búzát is el kell vetni. SZORONGÓ ÉRZÉSSEL nézzük a parcellákat és latolgatjuk, mi lehet az oka hogy Mezőkövedre úgy kell rámutatni, mint éppen arra a községre, amely Bonod megyében a legrosszabbul valósítja meg az őszi szántás-vetési ütemírott. Több oka van ennek, hallottuk később a DÉFOSZ-irodában s a községházán, mentőkörülményekként emlegve az okokat. Tény azonban, hogy Mezőkűvesd részül áll a mezőgazdasági munkák teljesítésében. MOST ÉJJEL,NAPPAL döcögnek a megrakott szekerek az országúton. Javában olyik a kukoricaszár betakarítása a földekről. De vájjon behozhatják-e még a késést? — Az a hiba, hogy a parasztság nálunk a kukoricát és általában a kapásnövényeket nem takarította be idejében — mondja a DÉFOSz-irodában Bartók Sándor háromholdas kisparaszt, a DÉFOSz titkára. — Sokáig vártunk a kukorica betakarításával, mert azesős időszak miatt nem ért be idejében a kukorica. Ezért három héttel hátrább vagyunk a munkákban, mint más községek. A kukorica nyolcvan százalékban le van törve, szüntelenül folyik a kukoricaszár és a napraforgószár betakarítása. — Hány holdon kell elvégezni az őszi vetést Mezőkövesd határában? — összesen 5189 katasztrális holdon. — Ebből hány holdon végezték el már a vetést? — Megmondhatom pontosan. Búzával 4872 holdat kell bevetni és bevetettek eddig mindössze 233 holdat, vagyis öt százalékot... De azóta ez az arány emelkedett. Rozzsal 317 holdat vetünk be és elvégezték a vetést 172 holdon, vagyis a vetésterület 54 százalékán. Mondom, ez az arány azonban kedvezőbb a mai állás szerint már, mert dolgozó parasztjaink csak megkésve, jelentik be az elvégzett munkát. • • — Akkor is alapos az elmaradás — jegyezzük meg. — Hogyan akarják behozni ezt a nagy késést? Rozsvetésre alig néhány napjuk van hátra, búzavetésre mindössze két hét. — Tudjuk, nem könnyű a feladat *— szól közbe Bíró István, a DÉFOSz irodavezetője; ő is párholdas kisparaszt. — De mindent megteszünk, hogy október végére mégis befejezzük abúzavetést. — Soknehézséggel kell megküzdenünk — folytatja Bartók Sándor. — Egymásután tartjuk a felvilágosító gyűléseket. Bekapcsoltuk az MNDSZ-t és az ÉPOSZ-t is.. De bizony meg kell mondanunk, hogy a klerikális befolyás még ma is erősen hat a népünkre. Ezt a befolyást éreztük a tervkölcsön jegyzéseknél is... — Miért? Mennyit jegyzett a mezőkövesdi prépostplébános? — Először száz forintot ajánlott fel. Aztán végülis ötszáz forintot jegyzett ... — feleli Bartók Sándor, aki maga ezer forintot jegyzett. — És itt van a kulákagitáció. Velük szemben nem győzzük eléggé hangoztatni dolgozóparasztjainknak, hogy nem mindegy az, ha korábban vagy későbben vetikel a búzát. Az idei termésből is meggyőződhettek volna erről. Mezőkövesd határában a mult évben is későn vetették el a búzát. Nagyonrossz termésátlagot értünk el. Holdanként 3—4 mázsa volt csupán a termés.A lemaradás tulajdonképpen már a mulévi vetéssel kezdődött. Későn is aradtunk és a terménybegyűjtésben is lemaradtunk. Éppen a napokban kellett letartóztatni egy kulákot, mert zsizsikes árpát adott be. Még most sem nyugosznak a kulákok — mondja szenvedélyesen Bartók Sándor. — Két nappal ezelőtt éjjel másodszor döntötték le az oszlopot a DÉFOSZ Irodája előtt, melyre kiírjuk azoknak a nevét, akik példaadóan és akik szégyenletesen végzik el az őszi munkát Most már jobban szem előtt tartjuk őket. . SOKAT MEGMAGYARÁZNAK ezek a szavak, amelyeket a DÉFOSzírodában hallottunk: miért nem jobbak az őszi munkák eredményei Mezőkövesden? — Füzécben nem volt tagosítás itt? ’ Nem, mert a termelőcsoport csak most ősszel alakult meg, és részleges tagosítás csupán azokban a községekben volt, ahol a nagyüzemi gazdálkodás érdeke megkívánta a tagosítást Összesen harmincegy család 290 holdon gazdálkodik az új termelőcsoport főldjén. A szántást már elvégezték a traktorok, a nemesített rozsvetőmagot éppen ma kapjuk meg Egy két nap alatt bevetjük az előirányzítt tíz holdat rozzsal A nemesített búzavetőmagot Dunavecséről kapjuk, jóval a határidő előtt akarjuk elvetni.Búzát 75 holdon vetünk Termelőcsoportunkat Petőfiről neveztük el és remélik, hogy a termelőcsoport eredményei jövőre már alaposan megváltoztatják a mezőkövesdi dolgozóparasztok gondolkodását. Hát igen, erre valóban nagy szükség van. A mezőkövesdi szegény paraasztok gondolkodására sen, tekmtéleiben nég mn is rányomja jelegét a mait. Az országban talán éppen a mezőkövesdi parasztság élete volt az elmúlt évtizedekben a legtörvényte,lenebb. A közel 24 000 lakosú Mezőkövesd határához tartzó 13.600 hold szántóföld ma mintegy ötezer gazda földje. AZ ELMÚLT FÉLSZÁZ ÉV alat a lakosság lélekszáma megkétszereződő, Mezökövesden, a földbirtokok elaprózódtak. A kisparasztok birtokainak terjeszkedését a községet több irányban körülvevő nagybirtook lehetetlenné tették az 1882 - befejezett földbirtokrendszéskor a gazdák már tizenhárom, sőt több darabban kapták meg birtokukat. A gazdák számának kétharmadrésze egy-öt holdas törpebirtokos. Száz holdnál nagyobb birtokos alig volt.".Egy 4941 -es statisztikai kimutatás szerint Mezőkövesden 4269 gzda földje összegén körülbelül 40.000 darab parcellára szakadozva terült el a határban. A pánkaföldek megművelése a nagy távolságok miatt belterjesen szinte lehetetlennek bizonyult. A munkaidőből állag két hónapot elveszhettek a hosszú kocsiutakkal, amíg a földjeikre értek. A tagosítatlan viszonyok miatt a kizsarolt földek termőereje lényegesen csökkent, vagy hatszáz katasztrális hold ment veszendőbe csak a mesgyék miatt, megfelelő fogatoserő hiány miatt nem tudták földjeiket kellő mélységben és kellő időben felszántani. Alfa lábán a kevés és helytelenül kezelt trágya miatt a földek trágyázása mind vékonyabbra vált, a messze fekvő területeket rendszerint meg se trágyázták, csak felszántották és egymásután búzát vetettek bele. Nem csoda, ha a föld, a gyenge termésátlagokkal a szegényebb családokat, eltartani nem tiazta és ezért nemcsak a nincstelenek, hanem a törpebirtokosok is, sőt még a 13—200 holdas gazdák fiai is tavaszi, nyári és őszi mezőgazdasági munkákra szerződtek el. Mivelhogy pedig a kisebb gyermekek is elkísérték szüleiket nehéz áljukra, régebben azért rendszeresítették Mezőkövesden a „summásiskolát“, amelyben a tanítás november 1-től április 1-ig megszakítás nélkül tartod. Az apróbb gyermekeket a nagyszülőkre hagyták, vagy a szomszédok gondozására bízták. SUMMÁS CSALÁD volt Mezőkövesd lakosságának több mint a fele és a sokezer tétek megélhetése attól függött, hogy kapott-e szerződést és meg tudja-e keresni a betevő falatot. Főleg a dunántúli vagy egyházi birtokokra jártak summás munkát végezni, de eljutott belőlük mindenfelé nagybirtokokra. Munkaidejük a munkahelyükön nem volt meghatározva, hapkététől-napnyugtáig, látástól-vakuláig görnyedtek a munkában, teljesen kizsákmányolt sorsban , tengődtek és bérük,a mindenkori gazdasági helyzet függvénye volt., Ha valaki munka közben megbetegedett, a nyolcnapi kezelési kötelezettség után hazaküldtek. Orvosi jelentésekből tudjuk, hogy a summások elhelyezése egészségi szempontból gyakran a legsúlyosabban kifogásolandó körülmények között történt az uradalmakban, vérhas és hastífusz pusztította őket,, a hazaküldött betegek megfertőzték az otthoniakat. A népsűrűségi index Mezőkövesden volt a legnagyobb, túlnépesedés következett be, hiszen minden újszülött gyermekre már a bölcsőben úgy tekintettek, mint a család új, leendő munkaerejére. A kétségbeejtő szegénységben azután az utóbbi évtizedekben ez a szapora tömeg önmaga ellenfordult, feltűnően csökkent a születések száma, a fiatal asszonyok féltek a gyerektől, mert akadályozta őket a summás munka vállalásában. A lakosság egy része, aki tehette, elszakadt a falutól, a városba özönlött, az ipari telepekre igyekeztek, mert az egész járás területén nem volt állandó tömegeket foglalkoztató gyár vagy ipartelep. Talán hosszadalmasabban is időztünk a mezőkövesdi földművesek sanyarú múltjának felidézésénél. Az ötéves terv megvalósítására kellett gondolnunk Szüntelenül Mezőkövesden, arra a nagyszabású munkaprogramra, amely végre a,, mezőkövesdi szegényparasztságot is rávezeti majd az emberhez méltóbb életre, amiből oly kevés jutott nekik a múltban. Arra a -jövendőregondoltunk, amelyben a firrtpk ,munkjóasszonyok nem félnek majd az újszülött gyermektől, mert az anyák boldog örömmel nevetik fel gyermekeiket. MIT KAPOTT Mezőkövesd a hároméves terv során? "- kérdezlek "a községházán Klaniczay Jenő vezetőjegyzőt. — ,A miskolci Erzsébet-kórháztüdőgondozóját kellelsősorban megemlítenünk — hangzott a felelet. — Nagy szükség volt erre. Sajnos, Mezőkövesden sok a tüdőbeteg .. A nagy szegénység miatt ma is pusztító népbetegség -itt a tüdőbaj De nem is csoda, ha tudjuk, hogy milyen „lakásviszonyok“ között éltek a matyó summások a nagybirtokok cselédlakásaiban. S a matyóleányok és asszonyok folytonos kézimunkázása, amellyel éppen azért foglalkoztak ők rendszeresen a téli éjszakákon, hogy családjuk szűkös megélhetésének körülményein némileg javítsanak, ugyancsak egyik oka volt a tüdőbaj e terjedésének. Szinte önkéntelennül is arra a hazug romantikára kell gondolnunk, amellyel az „úri“ Magyarország a mezőkövesdi nép szegénységét éppen arra használta ki, hogy idegenforgalmi propagandát csináljon az „idillikus“ magyar élet szépségeinek: a gyorsvonatok első- és másodosztályú filmkét teleaggatták a színes népviseletbe öltözött matyók vasárnapi életének fényképeivel, bűnösen elhallgatva a matyók keserves hétköznapjait ... — igen, nagyon elmaradtunk az őszi munkákban — ismételte Klanicziki Jenő vezetőjegyző. — Négyszáztagú nő nevelőcsoport végzi most a felvilágosító munkát és bízunk abban hogy a mezőkövesdi dolgozó parasztsár végül is megbirkózik a nehézségekkel. A FÖLDREFORM nem hozott jelentős változást Mezőkövesd dolgozó parasztságának életében, hiszen felosztásra kerülő ngybirtok nem volt a határban. A summások életében mégis beállt a változás- az egykori egyházi és grófi nagybirokok summása most főleg a bábolnai és a mezőhegyesi, s más ál nyit gazdaságokban dolgozni. lizem égés emberi körülmények között és munkabérüket kollektiv szerződés állapítja meg. A mezőkövesdi határ változatlanul most is nagyon nehezen trja el a kisparasztokat Erre többen keresnek megélhetést a borsodmegyei nagy ipartelepeken. A szétszaggatott kisparcellákon gazdálkodó parasztok a társas gazdálkodás jelentőségére még nem ébredtek rá, akárcsak a gépi talajmunka előnyeire sem Mezőkövesd a példa arra, hogy a parasztság felemelkedésének ágá és ez milyen nagy szívósságra van szüksége a legfőbb szándéknak, mert előbb márában az ecélt népben kell tudatosíani, hogy feleledésének ügye a saját legelemibb életérdeke. Környei Kék Tömegesen érkeznek be a jelentések a rozsvetések határidő előtti befejezéséről Mindenütt meggyorsult az őszi munkák irama Szombaton, jár le az őszi munkák egyik jelentős részének: "A halárkliip Dnhfizó parasztségnak az utóbbi fi a rozs elvetésének a határideje. Dolgozó parasztságunk az utóbbi napokban szinte ,éjjelt is nappallá téve, fáradhatatlanul, dolgozott az ország legutóbb vidékén, hogy a rozsvetést idejében elvégezze. Természetesen vannak az országban egyes vidékek, ahol késés mutatkozott, de azokon a vidékeken is fokozott lendülettel, lelkesen dolgozik a parasztság, hogy a lemaradást, a késést — ha már nem is tudja a határidőig behozni — néhány nap alatt, minél előbb megszüntesse. A beérkezett jelentések tömege tanúskodik arról, hogy az őszi szántásvetési munkálatok munkairama meggyorsult és az ország nagyon sok részében befejezték a rozsvetést. Számos községben jóval a határnap előtt fejezték be a rozsvetést így a Győr Megye legtöbb községében is. Pér községben október, Són, Pilskiben pedig október 11-én végeztek a rozsvetéssel. Lébényben a Pél.Őírt 510 hold rozsból október 12-ig csak 300 holdat, 1300 hold búzábólpedig csak 404 holdat vetették be. Az elmaradás’oka abban’ keresendő, hogy’ a községben számos Mulák szabotálta azőszi munkálatokat.. Tanulságos ebb’51 a 'szempontból Györújfalu és' (iC'örz.Hinny községek példája. A két egymással határos község természeti adottságai azonosak. Újfaluban mégis elvégezték már a rozsvetési és a búzavetés nagy részét, Győrzsámoly erősen elmaradt a munkában! Ebben a községben a kulákok rémhírterjesztéssel és, suttogó propagandával igyekeztek zavarni a dolgozóparasztok munkáját. Hiányzott azon,ban ebben a községben a Megfelelő felvilágosító munka is és a mezőgazdasági munka megfelelő megszervezése, aminek következményeképpen a községben nem szélesedett ki a versenymozgalom. A népi szervek erélyes közbelépése után megvan a remény, hogy Győrzsámoly is behozza a lemaradást. Hajdú megyében néhány nap óta — mint a hajdúmegyei operatív bizottság Debrecenben megtartott ülésén Sándor László vegyesbizottsági titkár megállapította — a szántásvetési munkákban örvendetes javulás állott be A megyében, mint mindenütt, a termelőszövetkezeti , csoportok járnak elől jópéldával. De sok egyéni gazdálkodást folytató kis- és középparaszt is már elvégezte a rozsvetést és a búzavetésben is jó haladást sért it. Az Operatív Bizottság repülőbizottságokat küldött ki, amelyek sorra járják a földeket és a helyszínen leleplezik a kulákok szabotáló kísérleteit. Veszprém megyében az összes termelőszövetkezeti csoportok t rozsvetési munka, október 12-i befejezését jelentették.. . -A bircsbodrogi Sügöd, Baja, Rév, Bácsalmás, Tataháza, Kunbaja község termelőszövetkezeti csoportjai is elérték ezt az eredményt és a búzavetésük már befejezéshez közeledik. A becsehelyi és a felső szelestei ,,Új Élet“ termelőszövetkezeti csoportok október 12-re mind a búza, mind a rozsvetésüket száz százalékig teljesítették. Vas megyében, ahol a dolgozó parasztok először fejezték be a rozs vetését és a búzavetésben is első helyen vannak, hétezer dolgozó paraszt áll egymással egyéni versenyben s ehhez a versenyhez egyre többen csatlakoznak. Versenyeznek a megye területén a termelőszövetkezeti csoportok is, ezek közül a vasszilvágyi és a rábakovácsi ter-gyelőszövetkezet vezet a versenyben A jelentések szerint Zala megyében 270, Nógrád megyében 59, Fejér megyében 32 és Heves megyében a hevesi járásnak hat községe fejezte be száz százalékig a rozsvetést Pest megyében 29község, Győr megyében 16, Veszprém megyében 21, Esztergom megyében 15, Bihar megyében 10 község fejezte be újabban a rozs elvetését. Már október 12-én készen volt a rozsvetéssel Esztergom megye tatai járásának 11 községe és Zemplén megyében újabb. 14 község, üzemegységek közül a szerencsiek érték el a legjobb eredményt. A kiértékelt gazdaságokban 39 brigád és 511 dolgozó versenyez Az erdmények közül kivitt Heiler József (Krisztina-major) 115 százalékos átlagteljesítménye az őszi munkák terén. A szántás-vetési munkálatok elvégzésében nagy segítséget nyújtanak dolgozó parasztságunknak a gépállomások. A győri alközpont a szerződésben vállalt kötelességének 115 százalékban, a budapesti alközpont és Nyíregyháza alközpont pedig 110 százalékban tett eleget. Vas megyében a cellömölki gépállomás egy héten 170 holdat szántott el, a termelőcsoportoknak így munkáját 270 százalékban teljesítette- A devecseri gépállomás egy héten belül 150 holdat szántott el, ezzel 144 százalékos eredményt ért el Ságvár ugyancsak 144 százalékos eredményt ért el a múlt héten. A gépállomások traktorai éjjel-nappal dolgoznak, hogy az állami gazdaságok is befejezték a rozsvetést. Szombathely, valamint Balatonújhely után most már Tiszaszentimrén is elvetették a búzát az állami gazdaságban. Kápolnásnyéken 92 százalékban, Bábolnán 88, Kenderesszigeten 84 százalékban vetették fel eddig a búzát. Harmincnyolc állami gazdaság, 220 üzemegység és 130, trunkabrigád párosversenyben végzi a munkáját. Az eddig kiértékelt 17 állami gazdasági munkájukkal elősegítsék az őszi jelinyi közül most Erdőtelek vezet, míg az Ibonamagvók .mielőbbi elvetését. ífe:‘ss' Bereczky református püspök figyelmeztetése a vallástadással visszaélőkhöz Bereczky Albert püspök, a református konvent elnöke cikket írt a Református Egyház és Az Út legújabb számában. Ebben kifejti, hogy miért nem járhat egy úton a római egyházzal a magyarországi protestantizmus. Az állami kényszerrel folytatott vallástanítás teljes elentétben van a református keresztyén felfogással, — írja. — „Óvni akarom egyházunkat, elsősorban annak felelős szolgáit, gyülekezeti és vallásoktató lelkészeit olyan magatartástól, amely a vallástalanítás új rendjét politikai agitációra váltja át.“ Megállapítja, hogy a vallástanítás új rendjével kapcsolatosan az egyházi munka szabadságával sokan visszaéltek.’ Hangsúlyozza cikkében Bereczky püspök, hogy a református egyház több alkalommal és ünnepélyes formák között is elismerte a magyar kormány békességes, jóindulatú magatartását az egyház munkájával kapcsolatosan. Előfizetőinkhez! Örömmel közöljük, hogy olvasóinknak, előfizetőinknek, lapunk barátainak a jövőben a Kis Újság előfizetésével kapcsolatban fontos, hasznos és nagyértékű hetilap megrendelésére is nyílik alkalmuk. Bevezetjük a kombinált előfizetések rendszerét és ennek keretén belül az előfizetést a Kis újságon kívül a Katona Jenő felelős szerkesztésében megjelenő Politika c. hetikora lehet eszközölni. Ilyen módon a Kis Újság és a Politika egyhavi együttes előfizetési díja 18.5 forint A Kis újság, a Magyar Mezőgazdaság és a Kert és Szőlő együttes előfizetési díja egy hónapra 18. forint A megrendeléseket kérjük a Kis Újság kiadóhivatalába, VI. Eötvös Utca 12. szám alá küldeni. Üdvözlettel KIS ÚJSÁG Kiadóhivatala, Budapest, VI, Eötvös u. 12. (Szombat, október 16) Sok, jó és olcsó almánk lesz egészen tavaszig Néhány évvel ezidőtájt még csak silány, gyenge minőségű almát kaphatott a háziasszony a piacon, azt is alig tudta megfizetni. A jobb minőségű áru megvásárlására nem is gondolhatott. Idén azonban — éppen a mezőgazdaságban és a kertgazdálkodásban is megmutatkozott tervszerűség továbbá a kedvező időjárás eredményeként — alma is van. bőven Minden dolgozó asztalára kerülhet ebből az üdítő, egészséges, tápláló gyümölcsből És hogy könnyen elérhető legyen, a KÖZÉRT erőteljesebben kapcsolódik bele az alma értékesítés A KÖZÉRT akciójáról a Kis Újság munkatársa a következő értesüléseket kapta: — Az a ma ebben az évben valóban népélelmezési cikk lesz. Bőven jut mindenkinek. De nemcsak mennyiségileg, hanem minőségileg is.igen kitűnő idén ez a gyümölcs. " Lényegesen olcsóbb is lesz, mint máskor volt. 1947-ben egy kiló aknál 7 forinton alól alig vásárolhattunk. 1948-ban 50 forintra csökkent az ára A KÖZÉRT október 15-től kezdődőleg nagyszabású almavásárt rendez és ennek keretében a fehéralma kilója 1 forint lesz, míg a Jonathan almát s. KÖZÉRT fiókokban 1.50 forintért vásárolhatja meg a fogyasztó Néhány nappal ezelőtt még 1.50 forint — 2 forint volt az ára. Felvetettük a KÖZÉRT Igazgatósága előtt azt a kérdést is, hogy mennyi ideig tart ez a dolgozók érdekében rendezett almavásár. — Október 15-én indítjuk meg és eltart koratavaszig. — hangzott a válasz. — Lesz bőven az egész téli szezonban. Havonként 300 vagont hozunk forgalomba, ami a szükségletet teljes rriértékben kielégíti, s a forgalomba hozott alma valóban minőségi alma lesz Nem lesz sem férgese, semi törődöttje, sem penészese, hanem minden kilója kifogástalanul csomagolt és válogatott. A sertéshús, a zsír után tehát most olcsóbb lesz az alma is.