Kis Ujság, 1949. október (3. évfolyam, 228-253. szám)

1949-10-15 / 240. szám

Ára 60 fillér Szombat, 1949 október I. A Független Kisgazda Párt központi lapja Főszerkesztő: Dobi István — Felelős szerkesztő: Katona Jenő Mindenütt meggyorsult az őszi munkták irama Egyforintos almavásárt indít a Közért Építjük jövőnket tervkölcsön-jegyzés lezárult­a amint a pénzügyminiszteri je­lentésből megtudhatta mindenki, az ország népe 250 millió forinttal je­gyezte túl a kölcsönt. Rákosi Mátyás felhívó szózata tehát visszhangra ta­lált. Az ország dolgozó népe hamar és jól megértette, hogy miről is van szó. Az általános megértés jelei vol­tak a szép szavak helyett a cseleke­detek, a felajánlások, a jegyzések. Soha olyan nagy örömmel nem ada­kozott ezer év óta ebben az ország­ban a magyar nép, mint most, ami­kor nem önmaga érdekei ellen s nem felnyomó érdekeltségek javára kellett áldozni s nem is képmutató jóté­konysági gyűjtőakcióra kellett ada­kozni, mint olyan országokban, ahol a társadalmi kérdés okát és lényegét nem tudják és nem akarják megolda­ni, csak felszínes tünetkezeléssel pró­bálnak esetleg enyhíteni a társadalmi hiányosságokon. Persze az ördög nem aludt. A re­­fikcióra, a régi magyar pokol kép­viselőire gondolunk, a régi népnyo­­lctorítók maradékhadaira, akik a földreformtól a gyárak és bankok ál­lamosításáig, a Nagy Ferenc-féle összeesküvéstől a Rajk-féle összees­küvésig ugyancsak igyekeztek meg­akadályozni mindent, ami a magyar nép fölemelésére, életszínvonalának emelkedésére irányul. A tervkölcsön­­felhívás kapcsán is rögtön akcióba léptek, nem nyíltan, de útszéli, fül­­besúgásos módszerekkel a legosto­bább és legelképesztőbb hazugságok,­kkal. Népünk azonban rég túl van azon, hogy valamennyire is hitelt adjon azoknak, akik szeretnék visz­­szahozni a legszörnyebb múltat, a régi Magyarország pokoli állapotait, ha kell nemcsak apró hazugságokkal és csővetésekkel, de heródesi gyil­kosságok árán is. Megsemmisültek az apró ármánykodások népünk ha­tártalan lelkesedésének hatása alatt. N­épszavazás volt az, ami Rákosi Mátyás tervkölcsön-felhívását követte. A népi demokrácia egyik legdöntőbb vizsgája, amelyen a ma­gyar nép megmutatta érettségét Cél­tudatosan megmutatta, hogy hisz a szocialista tervgazdálkodás jövőjében. Olyanok hitével, akik — biblikus nyelven — tudják, hogy kinek hisz­nek. Kizsákmányoló érdekeltségek által vezetett országok népei nem ismerhe­tik a kölcsönnek ezt a céltudatos és közérdekűen hasznos formáját. Ki­zsákmányoló érdekeltségek által ve­zetett országok életében nem is lehet olyan kölcsönt elképzelni, amelyet a dolgozó nép ekkora lelkesedéssel tá­mogat ilyen országokban minden­­nagyarányú kölcsönnek, amely a nép felé fordul, megvan a maga böjt­je. S azoknak kell a legkeserveseb­ben, a legnyomorúságosabban böj­­tölniök a kapitalista rendszerű köl­­tervkölcsön felhívás nyomán is az esönöktől, akik éppen csak veszíte­nek rajta. M­indez nagyon élesen megviláglik a marskallizált országok életé­­ben. Hogy­ zsugorodik össze az A­N­ amerikai nagytőkések kölcsöne nyo­mán a kölcsönfelvevő nyugati nem­zetek dolgozóinak életében az általá­nos életszínvonal, mennyire notion­­né nem is napról napra, de úgyszól­ván óráról-órára, sőt percről-percre a nyomor, a félelem a holnaptól, a kenyérgond, a ruházkodási nehéz­ség, a lakásínség. Hogyan vezetnek be majdnem minden héten egy-egy újfajta jegyet a fogyasztás korlátozá­sára. Hogyan esnek ki széles töme­gek az iskolából, a közművelődés ál­dásaiból, a betegbiztosítás védősán­cai közül s hogy terjednek a legpusz­títóbb népbetegségek, mily hatalmas és tömeges áldozata van ezekben az országokban a társadalomzüllesztő nyomornak, hogy esnek szét a csa­ládi tűzhelyek, hogy nő a nyomorú­ság és a tömegek deklasszálódása nyomán a prostitúció s a legközön­ségesebb bűnesetek száma, amelyek ellen bizony hiába is hadakoznának szemforgató, álkegyes prédikációk­kal azok, akik nem tudnak sohasem elég ostorozó szót tarálni az erkölcs­telenségek ellen, csak éppen az er­kölcstelenségek társadalmi gyökerét és okát nézik el s igy hazugságokkal csak fokozzák inkább, semmint csök­kentik az anyagi és erkölcsi bajokat Magyarországon és a Szovjetúnió békés baráti szövetségében élő népi demokratikus országokban mindezek immáron ismeretlenek. S míg a mar­­shallizált országok életében nemcsak a dolgozó nép életszínvonala zsugo­rodik össze, de a régi kapitalista ipar legjelentősebb ágazatai is elsor­vadnak az idegen tőke gyarmatosí­tása nyomán, addig a mi tervkölcsö­­nü­nk nyomán új gyárak épülnek s új traktorok ezrei, sőt tízezrei hasít­ják az új barázdákat. Míg Angl­iá­ban, Franciaországban, Hollandiá­ban, Belgiumban veszedelmesen fo­kozódik a csecsemőhalandóság, ad­dig nálunk a csecsemőhalandóság csökkenésével egyidejűleg a gyermek­betegségek száma is leapadt. A fel­nőtt társadalom pedig falun és vá­rosban egyaránt biztosan építheti ma­gának és gyermekeinek a jövőt: egy olyan Magyarországon, amelyben az egész nép a teljes kultúra részesévé válik. A régi Magyarországon a régi ha­talom urai mindent elkövettek, hogy a dolgozó népet a rossz haza­­fisággal vádolhassák meg. A felsza­badulás a legtökéletesebb hazafisá­­got, az igazi haladó patriotizmust te­remtette meg, mert országot adott annak, akinek eddig alig volt része az ország javaiból­­ dolgozó nép­nek. Ez a nép azóta jó egynéhányszor megmutatta az összeesküvők és hit­vány „eszmei“ bűntársaik ellenében hogy mi az igazi hazafiság útja. A igazi hazafiságról tett tanúbizonysá­got. Az öntudatos, igaz emberek hité­vel hitelezett arra a tervkölcsönre, amely sokszorosan térül vissza nem­sokára mindenki számára. Sztálin levele Wilhelm Pieckhez és Otto Grotewohlhoz Moszkva, október 14 (TASzSz) ]. V. Sztálin a következő levelet intézte Wilhelm Pieckhez, a Német Demokratikus Köztársaság elnökéhez és Otto Grotewohlhoz, a Német Demokratikus Köztársaság kormányának miniszterelnökéhez, Wilhelm Pieck úrnak, a Német Demokratikus Köztársaság elnöké­nek, Otto Grotewohl úrnak, a Német Demokratikus Köztársaság kormá­nya miniszterelnökének. Engedjék meg, hogy a Német De­mokratikus Köztársas­ág megalakulása alkalmából a Német Demokratikus­­Köztársaság elnökévé, illetőleg mi­niszterelnökévé történt megválasztá­suk alkalmából köszöntsem önöket és az Önök személyében a német né­pet. A békeszerető Német Demokra­tikus Köztársaság megalakulása for­dulópont Európa történetében. Két­ségtelen, hogy a békeszerető Demo­kratikus­­Németország fennállása a békeszerető Szovjetúnió fennállása mellett kizárja új európai háború le­hetőségét, véget vet a vérontásnak Európában és lehetetlenné teszi, hogy a világ imperialistái bilincsbe verjék az európai országokat. A legutóbbi háború tapasztalata megtitplik­, hogy ebben a háborúban a legnagyobb áldozatokat a német és a szovjet nép hozta, hogy Európában e két népnek van a legnagyobb po­tenciája, vlágjelentőség éi hatalm­as akciók végrehajtására. Ha ez a két nép megmutatja eltökéltségét, hogy ugyanolyan erőfeszítéssel harcoljon a békéért, mint ahogy a háborúban küzdött, akkor az európai békét biz­tosítottnak lehet tekinteni. Ily módon Önök az egységes, de­mokratikus és békeszerető Németor­szág megalapozásával nagy szolgá­­latot tesznek egész Európa érdeké­ben, biztosítva számára a tartós bé­két. Biztosak lehetnek benne, hogy ezen az úton haladva és a béke ügyét erősítve, nagy együttérzésre és tevékeny támogatásra fognak találni a világ valamennyi népe részéről így az amerikai, angol, francia, len­gyel, csehszlovák, olasz nép részéről is —, nem is számolva a békeszerető szovjet népről. Sikert kívánok önök­nek ezen az új, dicső úton. Éljen és virágozzék az egységes, független, demokratikus Németország, 1949 október 13. 3. V. Sztálin Tisinszkij nagy beszédben leleplezte az imperialisták négyéves hadtáratát a népi demokráciák ellen Megcáfolta és visszautasította az ENSZ előtt a Magyarország, Románia és Bulgária ellen emelt hamis vádakat Az Egyesült Nemzetek Szövetségé­nek Különleges Politikai Bizottsága október 10-én megkezdte és másnap folytatta a vitát, amelyet az angol­szászok erőszakoltak a bizottságra, a bolgár, magyar és román népi de­mokrácia ellen Magyarországon Mind­­szenty, Romániában Maniu csoportja, Bulgáriában 15 reakciós lelkész, el­ítélésével kapcsolatban felhozott, tel­jesen alaptalan vádjaikkal. A vita első napján Manuilszkij uk­rán külügyminiszter nagy beszédben tiltakozott a népi demokráciák bel­­ügyeibe való beavatkozás újabb kí­sérlete ellen és rámutatott arra: most olyan emberek védelmének ürügye alatt követelik az ENSZ beavatkozá­sát Magyarország, Románia és Bul­gária belügyeibe, akik ezeknek az or­szágoknak fennálló társadalmi és ál­lami rendje megdöntésére törekedtek akiket konkrét bűncselekményeik miatt börtönbün­t­ésre ítéltek. Manuil­szkij Shawcross angol és Cohen amerikai küldött felszólalásának hát­terét vizsgálva, rámutatott arra, hogy Mindszenty, Mária és a népi de­mokráciákban elítélt többi ösz­­szeesküvő kapcsolatban állt az amerikai és angol felderítő szol­gálattal és kémtevékenységet fej­­..­tett ki. * .. . Utalt a Rajk-per megállapításaira, majd rámutatott arra, hogy Mind­szentyt idegen államok ügynökeként Miék­el Az imperialista reakció kém- és felforgató tevékenységet fejtett ki és összeesküvést szőtt a ma­gyarországi, bulgáriai és romá­niai állami és közrend ellen, katonai intervenciót készített elő a népi demokráciák ellen. Manuilszkij végül indítványozta, hogy vegyék le a kérdést a napirend­ről. Visinszkij nagy beszéde A vita második napján került sor Visinszkijnek, a Szovjetúnió külügy­miniszterének nagyjelentőségű fel­szólalására. Midőn az ENSZ közgyűlésének harmadik ülésszakán felvetették a bulgáriai és magyarországi emberi jogok és alapvető szabadságok kér­dését, már kétségtelen volt, hogy egyáltalán nem arról van szó, mintha Bulgária és Magyarország megsértette volna az emberi jogokat és alapvető­­szabadságokat, hanem valami egé­szen másról - kezdte nagyhatású felszólalását a Szovjetúnió külügymi­nisztere. Szembetűnt, hogy éppen a népi de­mokráciák ellen indították meg e hadjáratot, minthogy adott jelre és a hazugság, a rágalmazás és hamisít t tás legféktelenebb áradatát zúdították rájuk, szemforgatóan védelmezve az emberi jogokat és alapvető szabadsá­gokat, melyeket ezekben az országok­ban — állítólag — lábbal tiportak A kísérletet, mellyel álcázni próbál­ták az angol-amerikai reakciós kö­röknek Bulgária, Magyarország és Románia ellen intézett hadjáratát egyes küldöttségek, élükön az Ame­rikai Egyesült Államokkal és Nagy-Britanniával, itt, a közgyűlés külön­leges politikai bizottságában is to­vább folytatják. Állandóan céljaik nemességét hangoztatják és az em­beri jogok, a szabadság és a demo­krácia érdeknélküli bajnokainak ké­pében tetszelegnek. Ezekkel a mes­terkedésekkel el akarják vonni a fi­gyelmet valódi céljaikról és terveik­­től, melyeknek semmi közük sincs az emberi jogok védelméhez. Ez utób­bit az emberek félrevezetésére han­goztatják. Az Egyesült Államok és Nagy- Britannia képviselői mindenféle ma­gasztos dologról szónokoltak itt, mint például a •'"■•Setó érdekeiről“ az „emberiességről“, stb. A brit és az amerikai kormány állítólag ezek miatt érdeklődik Bulgária, Magyar­­ország és Románia belügyei iránt Az Egyesült Államok és Nagy-Britan­­nia képviseli, céljaik és leg­­­jobb álcázása érdekében, a Bulgária, Ma­gyarország és Románia ellen a jogok és szabadságok miatt hangoztatott vádjaikat a béke és nemzetközi biz­tonság fenyegetéséről, békeszerző­­dések és nemzetközi egyezmények megsértéséről szóló vádakkal kap­csolják össze.

Next