Kis Ujság, 1949. december (3. évfolyam, 279-304. szám)

1949-12-29 / 302. szám

LiúngaU u barázdánál A magyar sorsvívás tragikus hősének, Bajcsy-Zsilinszky Endrének volt a gondolata, hogy könyvet hozzunk ki azokról a magyarokról, akiknek élete a géniusz kirobbanásának adta bizonyságát, de akik mégsem jutottak tovább a nádfedeles viskóknál, meg a magyar barázdánál s akikben írói, művészi és tudós reménységek, vagy a közélet vezetésére predesztinált elmék vesztek el a nagy szürke emberszámban. Tündöklő, de egyben szomorú pédákkal akartunk rávilágítani a népi őserő kincses rezervoárjára s bizonyítani, hogy az intellektus fajsúlyát nem jelenítheti továbbra is a vadászpuska márkája s a magyarság politikai vezetésére sem minősíthet az érdemes és dicső ősökről való locsogás. A tervbe vett könyv anyagának gyűjtése gyönyörűen haladt előre, de egybeillesztését megakadályozta a vi- SSfi háborúba történt esztelen és cél nélküli beavatkozásunk. Magam is részt vettem a munkában, s most itt emlékezem meg néhány elfelejtett magyarról, akiknek lelkéből a géniusz lángja lobbant s akik méltók lettek volna, hogy a falu homályából kiemelje őket a magyar sorsforgás s akiknek csak az jutott, hogy ismeretlen sírjuknál dúsabb fürtű és mézetadóbb a lehajló akácvirág... Zákány Imre élete Nevezetes magyar volt vármegyéjében Zákány Imre a múlt század hetvenes éveiben. Törpe kisparasztként indult az életnek a szabolcsi Tiszadobon. Szorgalmával és okosságával jobb gazda tett belőle s emellett ezermester hírében állott, de nem afféle barkácsoló volt, amilyen régebben minden harmadik vagy negyedik faluban akadt. Zákány Imre a primitív faeke idején sajátkezűleg mélyenszántó ekét konstruált s amikor még a haladóképes nagy uradalmak is a szóróvetés mellett tartottak, sorvető-gépet szerkesztett s ezeket használta gazdaságában. Sok mindenhez értett még ezek mellett. Harmóniumot készített az eklézsiájának s ő tartotta rendiben a tiszadobi Andrássy-kastély óráit s egy ízben az ott idéző Andrássy Gyulának, a külügyminiszternek finom mívű svájci óráját is,pompásan megoperálta“. Volt saját konstruálás és nyomdászgépe is, mert Zákány Imrének erre is szüksége volt. Ugyanis az ezermesterségen kívül több időszerű és haladó gondolat is foglalkoztatta. Ezeket papírra vetette, kis gépén sokszorosította és szétküldötte, írt a Tisza és a szabolcsi belvizek szabályozásáról, a mocsarak kiszárításáról, az „urasági cselédnéppel szembeni emberséges bánásmódról“. Szövetkezés útján falujában kölcsönmagtárt alapított, amikor hazánkban még csak híre volt a szövetkezeti mozgalmaknak. De legméltóbb az említésre, hogy Zákány Imre volt a már az ő korában is időszerűvé vált földreform első népi szószólója. „Kiáltás“ című értelmes magyar írásában mutatott rá a magyar föld eloszlásának dermesztő aránytalanságaira. Példákért nem kellett messzire mennie. Szűlkebb pátriája határának három negyedét az Andrássy hitbizomány tette ki, a szomszéd Tiszapolgár 62.000 holdjából 47.000 holdon pedig az egri káptalan volt életnek és halálnak ura. Ugyanilyen vigasztalan állapot volt a messzebb eső s akkor még szabolcsi Balmazújvároson, ahol a 42.000 holdas határból 37.000 katasztrálist tett ki a Semsey hitbizonsáng. Az 1870-es és az 1880-as két évtized volt vármegyéjében az a viharos időszak, amikor az ősi ezer holdak gazdát cseréltek. De ezekből egy talpalatnyi sem jutott a földnélküliek és a birtokállományukat növelni akaró parasztság tulajdonába. Megtollasodott árendások, meg hasonló kiszapolyozók kötltöztek a kúriákba s nekik termelték az eldorbézolt mezők aranykalászaikat. Ebben két gyászos évtizedben herdálta el Ibrányi Ferenc, a leghíresebb „út tékozló“ hatvanezer holdat kitevő földvagyonát, amelynek Szabolcs, vármegyében volt a kétharmada Nem maradt több belőle egy félholdas szomorú fűzfás kertnél, rajta a címeres családi kriptával. Ebben az időben sodorta el a magyar örvény nagykedvűi Szabolcsban a Fáyafeai a Gzóbeleket, az ábrányi Eördöghöket, a Vayak köznemesi ágát s még egész sorát a léha, „híres familiáknak.” A Kállayak sem hagyták magukat lepipálni a következetes tönkrejutásban. A félszázezer holdat kitevő szabolcsi Kállay-birtok úgy olvadt, mint a nyári napra kitett varósában kifejtette, hogy minden ötszáz holdat meghaladó birtokváltozásnál az átruházási illetéket öt százalékról tízre kell felemelni és földben kelljen leróni. Az így előálló földmennyiségnek felét juttassák a földnélkülieknek, másik felét pedig a készpénzen vásárló, a parasztság erősítésére, de az így rendelkezésre álló földből csak azok szerezhessenek, akiknek kevés a földjük. Zákány Imre ezt a földben lerovandó illetéket földvámnak nevezte írásában. Mindenesetre ha Zákány Imre terve országos viszonylatban is valósággá válhatott volna, némi könnyebbülést s kevesebb keserű lázadozást, verejtéket és vércsorgást jelentett volna a magyar föld problémája. Mert bizony sokszorsokszor a csendőrpuskák is eldördültek ... Sok megírni való lenne még erről az egyszerű, de tiszta lélekrángú és sokra hivatott magyarról, de itt még csak csendes visszavonulását írom meg. Egyik Szabolcs megyével szomszédos zempléni faluban a földrevágyó magyarok meg akarták szerezni egy ottani földesúr birtokát, amely teli volt adóssággal. A földbirtokos és ügyvédje tetemes összegeket szedtek fel a telekkönyvi ügyekben járatlan s az akkori időben könnyen félrevezetett parasztoktól, anélkül, hogy fillért is fordítottak volna az adósságok rendezésére, úgy hogy a birtokra elrendelték az árverést. A becsapott magyarok a tokaji vásáron a földbirtokos hintóját megállították, a lovak istrángját szétvágták s a földbirtokost és az éppen vele volt ügyvédet alaposan elverték s csak a csendőrök tudták őket megszabadítani. A Tokajban történt kalamitásból parázs bűnügy lett, amelybe a nemes igazságszolgáltatás Zákány Imrét is belekeverte, bár a tokaji eseményhez annyi köze sem volt, mint a holdvilág aznapi feljöttéhez. Annyit tudtak róla megállapítani, hogy tanácsokkal világosította meg a becsapott magyarokat. De a sok zaklatás és ígéretes tehetségű fiának halála — akit Sárospatakon taníttatott — Zákány Imre lelkében megölte a lendítő gondolatokat. Nemcsak energiája roskadt össze, de egy keserű napos kis nyomdászgépét összetörte, írásait megsemmisítette. Mi lehetett az akta, háromnegyed század után ki tudná megmondani? Ma már csak Szabolcs vármegye egyik újabb monográfiája emlékezik róla, mint a népi őstehetség tündöklő bizonyságáról ... De mi lehetett volna belőle, ha tovább juthatott volna a tiszaparti füzeseknél, s kiszabadulhatott volna cigánybandás, agarászó vármegyéjéből? ... De ezen a késői, lehangoltságot adó ábrándon mire való most tépelődni?!... História-író Egri Bálint A tudásvágynak és az alkotni akarásnak népi őserő bizonyságát adta a szabolcsi Büdszentmihályon élt Egri Bálint is. Igáskocsis volt az ottani uradalomban, majd igyekezetével jobb gazda lett belőle. De ahogy önéletleírásában elmondja. ..napról napra" szégyelle, hogy nem ért az ábécéhez. Rostétt „iskolamesterhez folyamodni“ s ötvenegy esztendős korában maga tanulta meg a betűvetést. Mikor pedig szépen belejött az írásolvasás tudományába, nagyon megtetszett neki a „deák szó“. A budszentmiháyi plébános, meg a kálvinista káplán ebbe is bevezették. Másfél esztendő múlva Egri Bálint már Sallastiust és Tacitust olvasta. A magyar história lelkiismeretes tanulmányozása után ennek a tudománynak mívelésére kapott ihletet. Kis gazdaságát rábízta a fiára, maga pedig Szabolcs vármegye, az egri és leleszi káptalan még a debreceni kollégium levéltáraiban „keresgélt és szemlélkedett“. Végül Egri Bálint háromszázharminc oldalon megírta Büdszentmihály község történetét. Két írott példánya egyikét Sörös János néhai büdszentmihályi lelkésznek adta át, aki ennek felhasználásával megírta és neve alatt ki is adta Büdszentmihály történetét, amely voltaképpen Egri Bálint búvárkodásának volt eredménye. A másik példány az első világháború idején még megvolt Szabolcs vármegye levéltárában. Később egy érdekes lelkitónusú, de italkedvelő főlevéltároshelyettes rövid „működése“ alatt sok más levéltári anyaggal ez is elveszett. Keéky István A földvám ok szabolcsi uraket a licitációk dobpergése sem tudta észre téríteni. Tovább folytak a nagy dáridók, míg az agarászatok. Ezalatt a tiszadobi nádfedeles házban Zákány Imre azon tusakodott, hogy az elherdált termőföldekből miképpen lehetne azoknak is juttatni, akiknek sorsukat jelenti a magyar rög. Egyik szétküldött író 2 (Csütörtök, december 29) Rónai Sándor miniszter Ploszhrann utazott Rónai Sándor külkereskedelmi miniszter Moszkvába utazott a szovjetmagyar árucsereforgalmi egyezmény megkötésére. BUDAPEST MŰEMLÉKEI Genthon István, a Műemlékek Országos Bizottságának korábbi előadója, a Magyar Szépművészeti Múzeum osztályvezetője és Zakariás G. Sándor, Budapest műemlékeinek kitűnő szakértője — felhasználva Lechner Jenő régebben felvett lajstromát — a felszabadulás óta fáradhatatlan helyszíni bejárások alapján, kézirat gyanánt, kiadták,Budapest műemlék jellegű építményeinek jegyzékét 1900-ig bezárólag. Ez a füzet a Múzeumok és Műemlékek Országos Központjának első kiadványa. A nyolcvan oldalas jegyzék hosszú évek komoly tudós munkájának eredménye. Szinte felbecsülhetetlen a jelentősége a főváros boszorkányos gyorsaságú újjáépítésénél, miután a romházak tatarozása vagy lebontása, egyes épületeknek a jövőben új alakban való kiképzése, sőt magának a város képének kialakítása szorosan összefügg a műemléki kérdésekkel és feladatokkal. A jegyzék kerületenként és utcánként, házról-házra haladva emeli ki a műemlék jellegű építményeket. Nem hanyagolja el a legkisebb ablakkeretet, kőkorlátot, romos ornamentikát vagy akár régi pincét sem. Figyelmeztet: itt egy lépcsőkorlát, rács vagy dombormű, mondjuk a múlt század elejéről, — a ház nem ér sokat, lebonthatjátok —, de ezt a lépcsőkorlátot, rácsot vagy domborművet mentsétek meg. Olyan szegények vagyunk, annyiszor átviharzott rajtunk a háború és talán elég a háborúknál is többet ártott fővárosunknak a századforduló ízléstelen és műemlékromboló kapitalista építészet politikája —• őrizzük meg azt a keveset, ami megmaradt. Nemcsak művészettörténeti, de kultúrtörténeti adatokra is felhívja a figyelmet (pl. hogy a Váci utca 9. számú ház egykori dísztermében hangversenyezett Liszt Ferenc, hol született, lakott, vagy halt meg irodalmunk, tudományos vagy művészeti életünk egy-egy nagysága stb. stb.) fáradhatatlanul, a Várból kiindulva, egészen a város határáig, nem feledkezve meg még egy a külső Kerepesi-úton lévő, a mai század közepén készült feszületről sem. A szerzők különben most a peremvárosokban folytatják műemlékfelfedező és lajstromozó munkájukat, amely felfedezések anyaga a jövőben egy újabb kötetben lát majd napvilágot. A füzet előszava kilátásba helyezi a jegyzék nyomtatásban való megjelentetését. Reméljük, hogy ez minél előbb meg fog történi amikor is SZOVJET KULTÚRA Kulturális, művészeti és tudományos folyóirat ÁRA 4 FORINT Előfizetési díj: negyedévre 8 Ft, félévre 15 Ft, egy évre 30 Ft Megrendelhető a Szovjet Kultúra kiadóhivatalában, Budapest, 62., Postafiók 353. Telefon: 129—642, vagy személyesen az Állami Lapkiadó N. V. előfizetési osztályán: Budapest, VI, Sztálin (Andrássy)út 25. Csekkszámlaszám: 61.049 Tavaszias enyheség Az erős nyugati szél hirtelen enyhülést, valóságos tavaszias enyheséget hozott. A hőmérséklet nálunk is, ugyanúgy, mint Nyugateurópában, 10—12 fokkal a fagypont fölé emelkedett a keddi nap folyamán és még a szerdára virradó éjjelen is alig süllyedt egyes helyeken a 10 fok alá. Több ízben tavaszias záporok hullottak és a legmagasabb hegycsúcsokon is csaknem teljesen eltűnt a még meglevő, amúgy is kevés hó. Lényeges változás a helyzetben a hőmérséklet szempontjából nem is várható, mert az enyhe tengeri levegő uralma Európa legnagyobb részén tovább tart. Kilátás van azonban arra, hogy holnapra elcsendesedik nálunk a szél, ami azonban azzal fog járni, hogy valamivel megerősödik az éjjeli lehűlés, itt-ott gyenge fagy keletkezik majd és a reggeli órák többfelé ködösek lesznek. Tóth Géza főmeteorológus — A moszkvai trolibuszok. Két esztendeje, hogy Moszkvában megkezdték a javított konstrukciójú trolibuszok gyártását. Ezek az „MTB“ (Moszkvai trolibusz) jelzésű kényelmes gépek nagyon népszerűek. Moszkvai jelzésű gépek futnak Leninigrád, Gorkij, Szverdlovszk, Sztálingrád, Taskent, Baku, Riga, Tbiliszi és más városok utcáin. A szép, kényelmes gépek nemzetközi kiállításokon is nagy feltűnést keltettek. Az építők fáradoznak a trolibuszok tökéletesítésén és figyelnek az utasok észrevételeire, kívánságaira. Ma már olyan gépeket gyártanak, amelyeknek kényelmesebb a be- és kijárati lépcsője. Elhatározták, hogy az ezután készülő gépeket még kényelmesebb elhelyezésű, pránázott ülésekkel szerelik fel, tökéletesítik az ajtó szerkezetét és a soffőrfülkét is jobb szellőzőberendezéssel látják el. A közeljövőben új trolibusz-szállítmányok érkeznek Leningrádba, Penzába, Gorkijba, Kirov és Cseljabinszk városába. Várakozáson felüli volt a karácsonyi gyermekjáték-forgalom. Érdekes, hogy a drágább játék is kelendős volt A 270 forintos Úttörő Vasút például teljesen kifogyott, még a raktári áru is. A hároméves terv , társasjátékok dobozait ugyancsak nagy kedvteléssel vásárolták. Igen sok felhúzható játék, faáru és baba fogyott A Spanyol Kommunista Párt határozatban állapítja meg, hogy a spanyol nép sohasem fog háborút viselni a Szovjetúnió és a népi demokráciák ellen. A párt politikai bizottsága egyhangú lelkesedéssel fogadta el a Tájékoztató Iroda határozatait. A Közért vállalatai teljesítették a hároméves tervet 1946 augusztus 1-én a vállalatnak még csak 306 fiókja volt. Ma 1116 hús-, fűszer- és tejfiók látja el a Közért-vállalatok keretén belül Nagy-Budapest dolgozóit élelmiszercikkekkel. Amikor a terv elindult, az eredeti 306 fióküzlet még különböző szövetkezetek irányt. Gasperi olasz miniszterelnökkel. A kommunista és szocialista képviselők, valamint a demokratikus tömegszervezetek a kormányhoz intézett határozatban tiltakoznak az ellen, hogy Olaszország bármilyen egyezményt kössön a fasiszta Spanyolországgal. Új hússzékeket nyitott a Húsértékesítő NV Budapest több kerületében, így a Bajcsy-Zsilinszky út 7. szám alatt, a Szigetvári u. 19 szám alatt, Rákoscsabán, Bártfa-u. 2. és a Kossuth Lajos-utca 68. szám alatt új hússzékeket nyitott a Húsértékesítő M. Lakó- és tömbgyűléseken ünnepük a Munka Hőseit. A Házfelügyelők Országos Szakszervezete elhatározta, hogy a jövőben az élenjáró munkások tiszteletére s általános népszerűsítésére lakóház- és tömbgyűlési ünnepségeket rendeznek. Az első ilyen ünnepség már le is zajlott a napokban, a Tutaj utca 1. szám alatti bérházban, ahol a Házfelügyelők Szakszervezete jól sikerült lakógyűlést rendezett a házban lakó élmunkások tiszteletére. Ebben a házban hét kitüntetett dolgozó lakik s maga a honfelügyelő, Piti Imre is élmunkás. Az összegyűlt lakók telkesen ünnepelték a munka frontjának élenjáró hőseit s az ünnepségen munkáskórus is szerepelt. — A Szakszervezeti Világszövetség határozatot hozott s ebben megszabja a szakszervezetek feladatait a békeharc fokozása terén. Felszólítja a különböző országok szakszervezeteit, hogy a szervezett és szervezetlen dolgozók legszélesebb összefogásával alakítsanak a munkahelyeken békevédelmi bizottságokat. — Huszonhat szegedi tudós és kutató — matematikusok, fizikusok és kémikusok — meglátogatta a Szegedi Kenderfonógyárat, a Magyar Kendergyár újszegedi telepét és az épülő textilkombinátot, hogy az üzemek mérnökeivel, újítóival és élmunkásaival megbeszéljék a felmerült kérdéseket. Az üzemi dolgozók igen sok, tudományos szempontból is értékes kérdést vetettek fel. A tudósok a kérdések egy részére azonnal válaszoltak, a többi kérdés megoldásával pedig a tudományos Intézetekben foglalkoznak majd. Lényegesen megjavul a cipőtalp-ellátás egy újfajta talpbőrrel kombinált gumitalpalás nyomán, amelyet Baksa József, a Magyar Ruggyantagyár dolgozója talált fel. — Pénzbüntetés hatósági munkaközvetítő megkerüléséért. Molnár Lajos, Penczi Mihály és Kis Mátyás budapesti lakosokat, mert munkavállalóikat a hatósági munkaközvetítő megkerülésével alkalmazták, 20, 30, illetve 50 napi elzárásra, átváltoztatható 5000—5000 forint pénzbüntetésre ítélték. Az ítélet jogerős. Az elöljáróság adja az engedélyt, a községi vállalat szedi a díjakat az állandó utcai árusoktól. Az olyan kiskereskedők számára, akik az utcán állandó árusítóhelyen, bódékban, külön építményekben folytatják kereskedésüket, a közterület foglalási engedélyt továbra is változatlanul a kerületi elöljáróságok adják ki. Az állandó utcai bódékban működő kiskereskedőktől azonban a díjakat nem a kerületi elöljáróság, hanem a Közterület Hasznosító osztály szedi be 1950 január 1-től kezdve. 8 Idült fejfájós betegeken sikeres hisztamin-próbát végeztek a Sánta Kálmán professzor által vezetett debreceni ideggyógyászati klinikán. 150 idült fejfájós betegen végeztek úgynevezett intravénás hisztamin-próbát s ezek jelentős hányadánál megszűnt a tipikus, idült fejfájás. — Pályázat-kiírások orvosi állásokra. A pesti zsidó kórház igazgatósága pályázatot hirdet a laboratóriumában üresedésben lévő egy alorvost és két segédorvosi állásra. — Sopron megye kapuvári közkórházánál pályázatot hirdetnek estee újonnanszervezett alorvosi és két segédorvosi állásra. — Pest megye kalocsai közkórháza a megürült belgyógyászati alorvosi és segédorvosi. Kiskunhalas megyei város közkórháza belgyógyász és bőrgyógyász osztályos főorvosi állásokra hirdet pályázatot. A központi gőzfűtés megjavítására versenyre hívta ki az ország összes gőzfűtést kezelő házfelügyelőit Haas Rezső házfelügyelő, nyugalmazott MÁV főmozdonyvezető. „Kihívom az ország összes gőzfűtőkezelő, fűtő házfelügyelő szaktársaimat“ — írja a versenyfelhívásban, hogy a házinapló szerinti 1939. évi fogyasztást ugyanolyan hőfok mellett 20 százalékkal kevesebb tüzelőanyagyai, minden javítási költség nélkül végezzük el. „Én már megpróbáltam, ha nehezen is, de ment, csak akarat kell hozzá, ha bárkinek kérdeznivalója van, nagyon szívesen állok rendelkezésére!“ — végződik Haas Rezső házfelügyelő lakonikus felhívása az V.. Alkotmány utca 19. szám alatti házfelügyelői lakásból. — Kalapok. Tisztelettel közlöm, hogy a múlt héten két nagy esemény történt a családunkban. Apám új kalapot vett és a feleségem egy régi kalapból csináltatott újat. Ez alkalomból mind a ketten hoztak nekem a kalapüzletből egy-egy kis történetet. Apám egy mérges urat látott, aki egy meglehetősen elgyötört fejfedőt tartott a kalapos orra alá és azt mondta: — Kérem, én két hónappal ezelőtt vettem itt ezt a kalapot és ön azt állította: olyan jó anyag, hogy a csap alá tarthatom, összegyűrhetem, zsebrevághatom és akár egy autóbusz kerekei alá is dobhatom. — Jó, Jó — mosolygott a kalapos —, de azt egy szóval se mondtam, hogy a kalap mindezt ki is bírja. A feleségem története még rövidebb. Mindössze egy párszavas beszélgetés a kalaposnő és egy kalapvásárló hölgy között. A hölgy azt mondja egy kalapra: — Ez nem kel! Ezt senki se hordja. — És ez a másik? — Ez se kell. Mindenki ezt hordja (2.) végre egy komoly „baedecker -t ad■” tartozott a Közérthez. 1948. májusábazunk a Budapestet megismerni Ilanczov júniusában történt meg szándékozók kezébe. Vezetőt, gurdát - az OMTK és egyéb tejvállalatok ia- Buda és Pest városáról — ami eddig triója a Közérttel. Amióta a tejfiókhabizony hiányzott. A nyomtatott ki-lózat a Közérthez tartozik, azóta adást fényképmellékletekkel és ill ezeknek a száma 540-ra emelkedett. lusztrációkkal képzeltlik el, kis tér- § —Olaszországban nagy jelképekkel és épületaprajzokkal —' *háborodást keltettek Artajo spaesetleg régi metszetek és mai fénykényvt külügyminiszter tárgyalásai DeTI nem haladt triklííszkal pék egymás melletti feltörlésével, melylyel ez a komoly tudományos füzet az érdeklődő tömegek kezében is jól használható, érdekes és egyben értékes és tanulságos budapesti vezetővé válnék. Cz. A. — Postát csomagok új súly- és terjedelemhatára. A Postavezérigazgatóság a postacsomagok súlyhatárát az eddigi szokásos 20 kg határsúly ellenében 15 kg-ban állapította meg, legnagyobb hosszát 75 cmben, térfogatát pedig 250 köbdeciméterben A rendelet végrehajtására ez év utolsó napjáig türelmi időt engedélyezett s így az új évig még lehet 20 kg-os csomagokat feladni. — Megszűnik a ♦,fogászmester' elnevezés s ehelyett a „vizsgázott fogász“ elnevezés lép érvénybe. — Elkészült az országos szociális kataszter, amelyben a népjóléti miniszter rendelkezése alapján megyénként, járásonként, városonként, községenként feldogozták a szociális otthonokban elhelyezésre szoruló és már elhelyezettek számát. Ennek alapján a jövőben egészségügyi kormányzatunk meg tudja határozni, hol és milyen sorrendben létesüljön szociális otthon. — A holland önkéntes munkabrigádos fal visszaküldték Titónak azokat a kitüntetéseket, melyeket a jugoszláv vasútépítkezésnél végzett munkájukért kaptak. — „A legjobb pénztárkezelőnő“ címért indította meg a munkaversenyt a Közért—Húsért NV pénztárosnői körében Dombai Károlyné, a Közért—Húsért 163 számú árudájának pénztárkezelőnője.