Kis Ujság, 1950. február (4. évfolyam, 27-50. szám)

1950-02-04 / 30. szám

HÁROM HALÁLOS ÍTÉLETET hozott a szegedi törvényszék rögtönítélő tanácsa a gyilkos kulákok bűnügyében Már jóval két óra előtt tömeg veszi körül a szegedi megyei bíróság Széchenyi­ téri épületét A tömeg­­mániások és dolgozó parasztok ma­­guk­kal hozták ide a bíróság épülete elé az egész dolgozó magyar nép izzó gyűlöletét. A gyűlölete , amelyet az imperialista ügyr­ökök által fel­bujtott lengyelkápolnai kulákok kegyetlen gyilkossága lobbantott lángra népünk szívében. A szegedi bíróság elült összesereglett töm­eg és az egész magyar nép fől tudja, hogy legdühüdtebb illenséfjeink a gyilkosságra hajtó, összees­küvést szí­ó imperialista kémügyne­k ég, Tito és klikkje dróton ráneigált bábjai ülnek most a röögtönítélő bíróság elött a vádlot­tak padjára*. Arról sem feledkezik meg a mi népünk, hogy a lengyelkápolnai gyilkosodat az embervér kioltására uszító ért­­ékek ke­zét azok mozgatják, akik a há­ború vérözöne, a písztalik sötétségét akarják az emberiségre zúdítani. A háborús urzsták véres keze gyilkolta meg Lengyelkápolnán a Párt, a nép hű fiát és harcosát, Kiss Imrét — minden becsületes ember (ad­ja ezt Miközben a bírósági épület előtt izga­­tt csoportokban tárgyalják a gyilkos kulákok rémtett­einek részt­ lett, a tárgyalóterem zsúfolásig meg­telik. A szegedi üzemek élmunkásai, a környékbeli termelőszövetkezeti csopor­ok legkivál­óbbjai, dolgozó parasztok ülnek a padokban. Eljött k m­eghalgatni a kulákgyilko­­k és hírhedt felbujtó­k leleplezését. Fe­­szülten figyelnek, hogy majd a tárgyalás után a szélrózsa minden irá­nyába szétvigyék a hírt: a nép ellenségei elnyerik méltó büntetésüket, mondta­ Szuszog. Ekkor Bodó ki­szúrta a szemeit. Dodó István, a rovolmolic. no.Orlos bűnöző Bodó István személyében a notó­rius bűnöző, munkakerülő, erköl­csileg csökkent értékű ember áll a rögtönítélő tanács elé. Bodó kilenc­­ízben állt már bíróság előtt, egész életében csalt és lopott. Amikor Horváth István szolgálatába állott, feleségét és hat gyermekét elhagyta, hogy Horváth konspirációs utasítá­sait végrehajtsa, munka nélkü­l él­hessen. . Bodó vallomásából az is kiderült, hogy Horváth István, Császár János és a többiek földalatti politikai szö­vetkezései nemcsak Kiss Imrére mon­dotta ki a halálos ítéletet. Bodó el­mondta, Császár János többször be­­szé­l arról, hogy a kommunista ve­zetőket „ki kell irtani“. Vass Illést és Tóth Istvánt, a munkásosztály szövetségéhez hű­ harcos lengyel­­kápolnai dolgozó parasztokat is azok között említették, akiket „ha­­talomrajutása esetén meg kel ölni. Kuldhok rettegették a gyillkost Megismétli, hogy Császár János volt a gyilkosság fő felbujtója. Alig tudja visszafojtani felháborodását a hallgatóság, amikor Bodó részletesen elmeséli, hogy ölték meg Kisst, a dolgozó parasztok ügyének tántorít­­hatatlan harcosát. Bodó vallomásának végén elmon­dotta, hogyan rejtegették ől a ször­nyű bűntett elkövetése után a kör­nyék kulákjai. Véres kezét a kutak Nógrádi szeme láttára mosta meg. A gyilkosok elvetemült állatosságára jellemző, hogy a gyilkosság után fél órával már nyugodtan borozgattak az egyik kulák-tanyán. •— Császár János — fejezi be val­lomását Bodó István — a következő­ket mondta a gyilkosság után: „Na­gyon örülök, hogy így tervem szerint történt minden, most legalább nyu­godtan lehetünk, nem „garázdálkod­­hatik“ többé ez a kommunista. Föld­jeink most már biztonságban lesznek és nem sikerült szövetkezetet csinálni ezeknek. Most tovább kell szervez­kednünk, hogy segí­tessünk majd Tito katonáinak a kommunisták irtá­sában.* Ördögh Imre a szörnyű bünte­t részese, sírva áll a f­egy­őrök között. Vallomásában megerősíti a vád ál­tal előadott tényállást. Elmondotta, a bűntettnek a környék egész ku­­láksága örült Ezután dr. Gál János és dr. Ács Sándor orvosszakértők jelentették a vádlottak orvosi vizsgálatának ered­ményeit Az orvosszakértők jelentése szerint a vádlottak a kara­tell határo­­zási készül­ék teljes birtokában an­­nak és ilyen állapotban voltak a gyilkosság elkövetésekor is. A tanúkihallgatások során az el­nök elrendeli ördögh András tanú szembesítését Császár Jánossal, ör­dögh Császár szemébe mondja, ho­­g­y"­enis kijelentette előtte: el kell tenni Kiss Imrét lábaiét. A tanúkihallgatá­sok után a tanácselnök ismerteti azt a rendeletet, amelynek alapján a bűnügy rög­önítélő bíróság hatás­körébe tartozik. Flegheziyűm a tárgalás Néhány perccel nyolc óra után kezdődik meg a tárgyalás. Kis Dezső tanácselnök, a megyei bíróság el­nöke vezetésével bevonul a terembe a rögtönítélő tanács. A vádlottak bevezetésekor hul­lámzó moraj tölti be a tárgyalóter­met A vádlottak elővezetése után dr. Kemenes István vezető állam­­ügyész terjesztette elő a vádat és in­dítványozta Horváth István, Császár János, Császár Antal, Bodó István, aki büntetett előételel, kilencszer volt bíróság előtt és Ördögh Imre vádlottakkal szemben a tárgyalásnak a rögtönitélő bíróság előtt való meg­tartását. A rögtönbíráskodás alapjául szol­gáló tényeket a következőkben adta elő: 1949 október elsején az első he­lyen megnevezett Horváth István, aki egy 140 holdas földbirtokos fia, és aki jelenleg 13 hold szőlőn és gyümölcsösön gazdálkodik, amely birtok a magyar—jugoszláv határ közelében van, a határ mellett találkozott a jugoszláviai Horgasról átjött Pálintás Antal és Dobók Mi­los jugoszláv kettős­ birtokosokkal. A kalákok afasitást kapnak oda UDBtiszttől Pálinkás és Dobók közölte Hor­­váthtal, hogy a szabadkai UDB-nél szolgálatot teljesítő Pénzes Gyr­ó redőrfőhadnagy küldte át őket El­mondották, hogy Jugoszláviában a kulákok visszakapták földjeiket, nem kell az állam részére terménybeszol­­gáltatást teljesíteniük, termékeiket tetszés szerinti áron értékesíthetik és hogy Jugoszláviában üldözik a kom­munistákat. Ezek előadása után fel­szólították Horváth Istvánt, hogy ter­jessze az általuk elmondottakat és ez­által keltsen nyugtalanságot a határ­menti lakoság körében. Ugyanakkor egyidejűleg a környék módos gazdáit, a kulákokat gyűjtse össze, hogy a talajt a titoisták számára előkészít­sék.Horváth a­ megbízást elvállalta , és ettől kezdve az előadottak alapján megindult szervezkedés vezetője lett. Rövidesen összek­ött­etést teremtett Bodó Istvánnal, akit házába is fo­gadott. A szervezet megalakításától kezdve gyakran tartott a szervezet tagjainál összejöveteeket. Ezeken az összejöve­teleken megvitatták a felmerülő po­litikai problémákat és a szervezet célkitűzéseit. Ekként megbeszélték a titóista rémhírterjesztés módját, a ter­melőszövetkezeti csoportok elleni fel­­lépés és támadás lehetőségét, vala­mint azt is hogy a szervezet tagjai­nak figyelemmel kell kísérni a kom­munisták tevékenységét és adandó alkalommal a kommunista vezetők­kel „le kell számolniA megbeszé­­­­lések során már addig jutottak, hogy megállapították a kommunista vezetők legyilkolásának sorrendjét. A­z MHratsi. Ezek között a személyek között Kiss Imre lengyelkápolnai volt MDP titkár, az ottani népi bizottság tagja szerepelt első helyen. Az összejövete­leken egyébként a kommunista ve­zetők legyilkolását illetően a szerve­zet tagjai között teljes volt az egyet­­értés, a hangadó közöttük Császár János 10 holdas kulák volt Császár 1950 január 3-án a kora reggeli órákban felkereste Horváth Istvánnál Bodó Istvánt és megbe­szélte vele, hogy Kiss Imrét az első kínálkozó alkalommal megölik. Este kilenckor átmentek Császár János tanyájára, ahol­ Császár János vissza­maradt, viszont annak Antal fia csat­lakozott Bodó Istvánhoz és Ördögh Imréhez. Hármasban elhatározták, hogy Császárék féderes kocsiján el­mennek látogatóba Nógrádi Vilmos kólákhoz Odavezető útjuk közben betértek Bigors Illés tanyájára, ahol azonban csak az asszonyt találták otthon. Nem sokáig tartózkodtak Bi­­gorséknál, amikor váratlanul belépett Kiss Imre. Bodó és két társa kapott az alkalmon. Rövid megbeszélés után Császár Antal kikémlelte, hogy nincs-e valaki a közelben, majd Kiss Imrére rontottak, azt egy előzőleg Bigors Illésnétós e célra kért kötö­­lékkel megkötözték, kocsijukra dob­ták és elhajlanak. A kocsin Ördögh Imre és Császár Antal elől ültek a bakon, míg Bodó István a kocsi há­tulján a kiabáló Kiss Imrére egy subát terített és a fejére ült, hogy ne tudjon kiabálni. Útközben Bodó Ist­ván Ördögh Im­ének odaszólt, hogy kését adja át. Ennek a felhívásnak Ördögh Imre vonakodás nélkül ele­get tett. Bodó a bicskát átvéve, a suba alatt azt többizben Kiss nya­kába szúrta, majd torkát is átvágta. Mintegy négy kilométerrel távolabb Kiss Imrét egy gyalogútnál a kocsi­ról ledobták. Bodó István az élet­jelt már nem adó Kiss Imre szemét ki­­szúrta, Ördögh Imre pedig a holtat megrugdosta. Az államü­gyész vádindítványában ezután bejelentette, hogy a fennálló jogszabályok értelmében a gyilkos­ság elkövetésére irányuló szövetség rögtönbíráskodás alá tartozik és így az előállított személyeknek a rögtön­­ítélő bíróság előtt való felelősségre­­vonása indokolt. Az elnök közli, hogy a vádlottakat kirendelt védő védi, majd megkez­dődött a vádoltak kihallgatása. A­z Adlott Ah To Homeso! Horváth Istvánt hallgatta ki először a tanácselnök. Elmondta, hogy meg­bízták, létesí­ten szervezkedést a ku­­lák­ok között. Megismerkedett Bodó Istvánnal s így hozták létre a kulák­­szervezkedés. Ezután a gyilkosság rész­eiről vallott. Amikor az elnök megkér­dezte, hogy miért nem tett feljelen­­tést, amikor a gyilk­osságot megtudta, azt válaszolta: Bodó megfenyegette, nehogy szólni merjen valakinek, mert ne ki vannak jóbarátai, akik őt is „elintézik". Elnök: Bűnösnek érzi magát? Horváth: Igen. Nagyon bűnösnek érzem magam. Azután Császár Jánost vezetik elő. – mondta, hogy Bodó a kommunis­ták között Kiss Imrét tartotta a leg­veszélyesebbnek. Császár János vallomása további során köntörfalazva válaszol és igyek­szik kibújni az elnök kérdései elől Azt vallja, hogy január 3-án Bodó így közölte vele a gaztettet: „Az uta­sításnak eleget tettünk, megöltük" A gaz'ett Császári Antal a köve­tkező vádlott Gyilkosságban érzi magát bűnösnek. Bodó többször beszélt neki a jugo­szláv helyzetről, ahol *— mint Bodó mondotta — a kulákok felszabadul­tak és a komr-nn'Mi'kat üldözik. Ezután a gyilkosság részleteiről vallott. A Bigors tanyán ott volt, amik­­r Bodó Ki­s Imrére tám­adt, majd odaszólt Bigorsnénak, hozzon egy kötelet. Bigorsné nemsokára hozta a kötelet. Bodó közben Kiss Imrét a kötel­­farta, majd­ Bréna ör­ dögh Imre is ütlegelni kezdte. — Én összeköttetem Kiss Imre ke­zét, Bodó utasítására — folytatja. A kocsira dobtuk és elindítottuk a lo­vakat. Bodó Kiss Imrét subával te­rítette le, majd odaszólt Ördögh Im­réhez, hogy adja oda a bicskáját ördögh szó nélkül, azonnal odaadta Bodó a l­acskával többször Kiss ím­e­ng kála szúr'. Később kidob­tuk a kocsiból Kiss Imrét, Bodó odaszólt Ördöghnek, nézze meg, Kiss Imre, szuszog-e még­ ördögh azt M­egélsz vádbeszéde A vádhatóság képviselője, dr. Ke­­e­nes István főügyész tartotta meg vádbeszédét Ez a gyilkosság — mondotta — parányi láncszeme an­­nak az eszeveszett harcnak, amelyet az imperialisták sarokba szorított füs­ké­ja, különösen pedig a Tito-banda, az imperialisták rohamcsapata foly­tat a szocializmus egyre szilárduló és növekvő tábora, így hazánk el­len is. — A haladás és a reakció erői kö­zött folyó harc gazdasági, politikai és társadalmi életünk hatalmas terüle­tén eldőlt már. Maradt azonban még a reakciónak erőtartaléka. Ez az erőtartalék a kulákság. Az osztály­­harcban a kulákság ma a reakció főereje. A kizsákmányoló kulákság e harcban még a gyilkosságtól sem riad vissza, amint ezt a jelen ügy is megmutatja. A kulák a szocialista rend halálos ellensége, gyakran kár­tevő és gyilkos. És ezek a gyilkosok nincsenek egyedül. Mögöttük áll az egész magyar reakció — mondotta a főügyész. Dr. Kemenes István főügyész vád­beszéde végén mind az öt vádlottra a legsúlyosabb ítélet kiszabását kérte. A védők mondották el ezután be­szédeiket Mind az öt védő beismerte védence bűnösségét és az elkövetett bűntett súlyosságát,, majd irgalmas ítéletet kértek. A tanácselnök szünetet rendelt el s a rögtönítélő bíróság ítélethozatalra vonol Sias®. sumer Szünet után hirdette ki Kiss Dezső­ tanácselnök a rögtönítélő bíróság­i ítéletét. E szerint­ a szegedi megyei­­ bíróság mint rögtönítélő bíróság bűnösnek mondta ki Horváth István vádlottat gyilkosságra irányuló szö­vetkezés bűntettében, Császár Jánost gyilkosságra irányuló felbujtás bűn­tettében, Császár Antalt, Bodó Ist­vánt és Ördögh Imrét pedig mint tet­testársakat gyilkosság bűntettében. Ezért a megyei bíróság mint rögtönítélő bíróság Horváth István és Császár János vádlotta­kat éle­l.egytig tartó fegyházra, mint főbüntetésre, továbbá i­révi hivatalveszt­ésre, mint mellékbün­tetésre ítélte. Császár Aulal, Bodó István és Ördögh Imre vád­­tottakot a bíróság halálra ítélte és elrendelte a vádlottak összes fel­lelhető ingó és ingatlan vagyonának elkobzását Az elnök ezután megkezdte az íté­let indoko­ását. Az ítélet indokolása részletesen is­merteti a bűncselekmény körülmé­nyeit. Rámutat a bíróság a továbbiakban arra hogy Horváth István a Th­ő-f­ai­da részére szervezke­dés útján akarta előkészíteni a talajt és a házában tartott flsz­­szójövetelek során azt is elhatá­rozták, hogy a falu vezető kom­munistáit meggyilkolják­. Császár János a vádbeli bűncse­lekmény elkövetése előtt pár hónap­pal már elhatározta, ittélve javasolta Kiss Imre meggyilkolását. Az elha­­tározás megszületésétől a gyilkosság megtörténtéig volt ideje és módja cselekménye erkölcsi és büntetőjogi súlyot mérlegelni. A büntetések kiszabásánál Horváth István, Császár Antal, Bodó Idván és Ördögh Imre töredelmes beeme­­lését, Horváth István, Császár Antal és Ördögh Imre büntett­n előéletét és Bodó István családos állapotát a bíróság enyhítő körülménynek vette. Súlyosbító körülmény valameny­­nyi vádlott terhére, hogy Kiss Imrében a dolgozó nép egyik öntudatos, a dolgozó parasztság felemelkedéséért igen sokat és eredményesen harcoló kiváló tag­ját vesztette el E körülmények figyelembevétele mellett a bíróság mérlegelte a követ­kező szempontokat: Világos a Népköztársaság minden dolgozója előtt, hogy a kulákság külső ösztönzés nélkül is erősen ra­gaszkodik ahhoz a pozícióhoz, ame­lyet még ma tart. A ma előttünk le­folyt tárgyalásból bebizonyosodott, hogy a legaljasabb eszközöket is fel­használja arra, hogy pozícióját védje. Nem átalja a dolgozó parasztsághoz tartozókat is érdekkörébe vonni és felhasználni arra, hogy a kulákság szekerét tolják. Példa erre Ördögh Imre vádlott szerepe és esete, fia ennyire éles a falusi osztály­­harc­ol­ó ösztönzés nélkül­­, meny­nyivel élesebbé és elszántabbá nőik ez a harc a kulákság részéről akkor, ha ily­n ösztönzést kívülről is kap. A Tájékoztató Iroda határozata élénken rámutat, milyen szere­pet tilt be Tito és bandája az imperialisták oldalán. Rajknak és bandájának pere élénken rávilá­gított az osztályfarró éles voltára és arra az a'mus szerepre, ame­lyet Tito és bandája betölt. Alkotmányunk 41. paragrafusa kö­telességévé teszi a Népköztársaság bíróságának hogy üldözze a dolgozó nép ellenségeit Nem lehet vita pil­lanatig sem abban a kérdésben, hogy az előttünk lévő vádlottak elvetemült ellenségei a dolgozó népnek. Legyen a Népköztársaság bírósága az osztályharc éles fegyvere, erős ököl, amely — ha erre szükség van — kíméletlenül lesújt az ellensé­gekre. Ezután a három halálraítélt védője az elítéltek nevében kegyelemért fo­lyamodott. Kiss Dezső tanácselnök kérdésére mind a három halálraktétt kegyelmet kért A rögtönítélő bíróság ezután ke­gyelmi tanáccsá alakult, amelynek döntése titkos. Elvégezték a lengy­előpolnai gyllkos kulászokat Az Igazságügyminisztérium jelenti: A szegedi megyei bíróság rögtön­­stélfi tanácsa csütörtökön délután hirdetett ítéletet a lengyelkápolnai gyilkos kulákbanda ügyében. A rögtönítélő bíróság Bodó Ist­vánt, Császár Antalt és Ördögh Im­rét, a gyilkosság tetteseit halálra­­élte. Bodó Istvánon és Császár Antalon a halálos ítéletet végrehajtották, Ör­­dögh Imre kegyelmi kérvényét a r"- '■ tf 'e bíróság felterjeszti ■* l,V* ságügyminiszterhez. Egy csúcspont és egy mélypont az USA-ban Az Egyesült Atlantikban a fizetésképtelenségek száma 1949-ben 9240 ra, új csúcspontra emelkedett. A mozik látogatottsága viszont újabb mtő­pontot ért el: 9 százalékkal volt kisebb 1949-ben, mint 1948-ban. Tavasszal megnyílik a mérnökképző akadémia első évfolyama Az idén márciusban meginduló építőipari szakmunkásképző tan­folyamokon 14 ezer segédmunkást képeznek át. Az elmúlt évben 4100 volt az" áfc­.képzettels száma. Építőiparunkban a szakmunkások mellett egyre több mérnökre és tech­nikusra van szükség. Ezért most mű­szaki rajzoló, tervező-gépész tan­­folyamok indulnak és megnyílik a műszaki vezetők műszaki és gazda­sági továbbképző tanfolyama is. Ugyancsak rövid időn belül meg­nyílik az építésügyi minisztérium mérnökképző akadémiájának első évfolyama, 600 résztvevővel pedig illő elemző tanfolyam indult Építő­iparunk a most következő időben összesen kétezer szaktechnikust és mérnököt képez ki. Valamennyi tanfolyamon lényege­sen emelik majd a nők számarányát. Mit tanulnak a vájárképző iskolák tanulói ? 1949 őszén a nehézipari miniszté­rium irányítása mellett a bányász­szakszervezet tizenegy vájárképző­­iskolát létesített az ország bánya­vidékein, így többi között Dorogon, Tatabányán, Komlón és a salgótar­jáni, borsodi szénmedence bányái mellett. Az ötéves terv első évében minden vájáriskola mellett otthon is épül a vidéki tanulók elhelyezésére. Az iskolában párhuzamosan halad az elméleti és gyakorlati oktatás Az elsőéves segéd­vájár-tanulók naponta három órát töltenek a bányában, ahol a legjobb csapatvezetők, élmun­kások mellett tanulják a fejtés új módszereit és a bányagépek kezelé­sét. A heti 28 óra gyakorlati oktatás mellett — amelyből 18 órát a bányá­ban töltenek — az új generáció szak­­képzettségét és technikai tudását 20 órai elméleti képzés biztosítja. Tantárgyaik géptan, geológia, föld­ét bányán­ éréstan stb A legfontosabb­antárgyak egyike a géptan, amely­nek keretében a tanulók megismer­kednek *m­áj szovjet bányagépek szerkeze­ivel is. Külön tantárgyként tanulják a bányászattal járó veszé­­lyek elhárítását A fiatalok politikai képzését, a szó­­rakozást és kultúrmunkát a tanuló, otthonok SZIT-szervezetei fogják össze. Az orosz pravoszláv egyház küldöttége­ Prágában Az orosz pravoszláv egyház öttagú küldöttsége érkezett a csehszlovák fővárosba, élén Nikoláj kolomeai metropolitával, a moszkvai pátriárka, helyettesével és Makarij jovowi érsek­kel. A küldöttséget a prágai pálya­udvaron egyházi és állami vezetők üdvözölték. Az állam­­egyházügyi hi­vatal képviselője, Havelka képviselő hangoztatta, hogy az orosz pravoszláv egyház a dolgozó nép iránt tanú­ított hűségével és a világbéke érdekében végzett munkájával példát mutat min­den igaz kereszténynek és mind a be­­csületes lelkésznek az egész világon. fSzonjbat február 4­­0

Next