Kis Ujság, 1950. február (4. évfolyam, 27-50. szám)
1950-02-26 / 49. szám
Ara fillér Vasárnap, 1950 február 2 A Független Kisgazda Párt központi lapja Főszerkesztő: Dobi István — Felelős szerkesztő: Katona Jenő Üdvözöljük a Magyar Sztahanovisták Kongresszusát Ma ült össze a Magyar Sztahanovisták I. Kongresszusa. A sztahanovista mozgalom gondolatát a magyar dolgozók éppenúgy a Szovjetuniótól kapták, mint a kapitalista és feudális járom alóli felszabadulásunkat és ennek nyomán országépítésünk minden új lehetőségét. A legjobb és legnagyobb eredményeket elérő magyar munkások jönnek most össze, hogy számot adjanak eredményeikről, teljesítményeikről és korszakos újításaikról. Országunk dolgozói, munkások és értelmiségiek sokat tanulnak majd ettől a kongresszustól, mint ahogy termelésünk és gazdasági életünk rövid idő során óriási eredményeket köszönhetett már eddig is a sztahanovista mozgalomnak. Ember és technika soha még ilyen szoros kapcsolatban nem állott, mint ebben a mozgalomban, amely a Szovjetúnióból indult el 1935 augusztus 30-án, mikor a doni szénmedence tárnájából Alexej Grigorjevics Sztahánov bányász egy éjjeli váltás alatt 102 tonna szenet termelt. Azóta egyre nőtt a szocialista sztahánovista munkások száma a Szovjetunióban és mindazokban az országokban, ahol a dolgozó nép önmagának termelhet és alkothat. De ezen a kongresszuson sokkal többről is lesz szó, mint a magyar dolgozók példaadó és úttörő teljesítményeiről, eredményeiről. A magyar sztahanovista mozgalom a szovjet példamutatás nyomán tömegmozgalommá szélesedett,új eredmények, új tehetségek törtek felszínre és a dogozó nép megmutatta, mi a különbség a régi rendszer és a dolgozók országépítése között, amikor magának termel és alkot a dolgozó nép, amikor a dolgozók szabadsága és függetlensége eleve lehetetlenné tesz minden kizsákmányolást. A munka, a termelés, az új magyar országépítés főpillére lett. S a magyar munkás hálásan fordul a Szovjetunió felé, amelynek köszönheti azt, hogy önmagának építheti fel, minden tőkés és imperialista hatástól és uralomtól függetlenül, a maga országa. Minden egyes magyar dolgozó az országépítés munkája. Új hazánk, aiga megvalósulásában számít mint egyes magyar dolgozó minél naobb és minél kiválóbb teljesílmé■ére. A sztahanovista mozgalomban kifejezésre jut tehát a munkáosztály államalkotó és államépítő szerepe, az a vezető szerep és az a nagy és nemes feladat, amely a saját erőnkből újjáépülő szebb hazában a munkásosztályra vár. Sztálin, a sztahánovisták Első Szovjet Kongresszusán, 1935 november 17-én elmondott beszédében messzi történelmi és társadalmi távlatokat mutatott a sztahánovista mozgalomnak. Sztálin beszédének tanulságai mindenben vonatkoznak a mi sztahánovistáink, a mi munkásosztályunk országépítő szerepére is. Miről szólott itt Sztálin? Kifejtette, hogy a sztahánovista mozgalom önerejéből kezdődött, valósággal alulról nőtt fölfelé, nem egyszer az üzemi vezetőségek akarata ellen. Nem egyszer az üzemi vezetőségek hátráltatták a munkások újításait és magának Sztahánovnak és első követőinek sokat kellett küzdenie, hogy öntudatos és építő szovjet emberként az ügyet előrevezesse. De a sztahánovista mozgalom aztán hallatlan gyorsasággal terjedt el az egész Szovjetúnióban. Egyszerű emberek, egyszerű dolgozók teremtették meg, akikegyáltalában nem vágytak történelmi babérokra. Sztálin megállapította, hogy a Sztahanov-mozgalom alapja mindenekelőtt a munkások anyagi helyzetének gyökeres megjavulása volt. „Az élet vidámabb lett. Márpedig, ha az ember vidáman él, akkor szaporán megy a munka Innen a kitermelés magas normái. Innen a munka hősei és hősnői“ Szlávi szavai vonatkoznak a mi magyar dolgozóinkra is, arra a helyzetre, amelyet a népi demokrácia, az épülő szocializmus teremtett a magyar dolgozóknak. A szovjet progárforradalom, folytatta Sztálin, az egyetlen olyan forradalom, amely nemcsak politikai eredményeket tud felmutatni a nép számára, hanem anyagi eredményeket is. A szabadság önmagában, politikai értelemben véve nem elég, ahhoz, hogy jól és vidáman lehessen élni, az kell, hogy a politikai szabadság áldásait anyagi jólét tetőzze be. A Szovjetunió forradalma a népnek nemcsak szabadságot adott, hanem anyagi javakat is és megadta a jómódú és kultúrszínvonalon álló élet lehetőségét is. Az emberek többé nem a kizsákmányolók javára dolgoznak, nem a semmittevők gazdagítására, hanem önmaguknak, saját osztályuknak, saját társadalmuknak. A dolgozó ember a szovjet társadalomban nem érzi, nem érezheti kisemmizettnek és elhagyottnak önmagát A magyar népi demokrácia, ugyanezen az úton haladva, magasan felemelte a magyar dolgozók életszínvonalát és munkájuk lehetőségeit, így szélesedett nálunk is tömegmozgalommá a Szovjetunió példamutatása nyomán a sztahánovista mozgalom. Sztálin arra is rámutatott, hogy az új technika is egyik jelentős forrása a sztahánovista mozgalomnak. Új technika nélkül, új felszerelés, új gyárak nélkül a Sztahánov-mozgalom nem születhetett volna meg. De az új technikával sem lehetett volna sokra jutni — új emberek nélkül. A munkások elsajátították az új technikát és egyre újabb káderek születtek, amelyek előrevitték a sztahanovista mozgalmat. Ha Sztálin kemény kritikával illette a régi, technikai normákat és a normák mögött álló embereket, a megmerevedett fogalmakat és akadályokat, ugyanez vonatkozik a mi iparunkra és termelésünkre is. A szovjet munkások gyakorlati példákon látták be, hogy a régi normák elavultak és nem feleltek meg a tényleges viszonyoknak; ugyanezt érezték a mi magyar dolgozóink is. Annál inkább így érezhették, hiszen önmaguknak dolgoznak és ha a Szovjetunióban is megnyilatkozott éppen a sztahanovista mozgalom kapcsán, hogy az emberi haladásnak és fejlődésnek a munkásosztály a legnagyobb lendítője, akkor ez az igazság áll a mi soká elmaradt társadalmi és gazdasági szerkezetünkre. A munkások haladási vágyát és munkalendületét a Szovjetúnióban sem korlátozhatták elavult normák és a gyakorlattól, a valóságtól elidegenedett technikai tudomány fogalmai. A tudomány és a technika nem ismerhet korlátot és nem ismerhet maradiságot. „A tudományt épp azért nevezik tudománynak, mert nem ismer el fétist, nem fél kezet emelni arra, ami lejárta magát, ami elavult és éberen figyel a tapasztalat, a gyakorlat szavára.“ A Szovjetunió munkásai Sztálin e példamutató szavai nyomán bebizonyították, hogy a gyakorlat, a valóság, a mindennapi munka és a haladó tudomány szövetsége mennyire előreviszi a technikát. Kellenek a technikai normák — mondja Sztálin —, hogy az elmaradt tömegeket az élenjárók előbbre vigyék. A technikai norma nagy szabályozó erő, mely a termelésben a munkások széles tömegeit a munkásosztály élenjáró elemei köré csoportosítva szervezi meg. — A magyar szlahanovisták is megmutatták a szovjet példa nyomán, hogy a soká érvényben volt normák nem felelnek meg a mai viszonyoknak, fékeivé lettek iparunknak. Sztálin kezdeményezését ragadják meg és folytatják a magyar dolgozók is, mikor új és magasabb technikai normákkal váltják föl az elavult normákat. „Új emberek, új idők — új technikai normák“ — mondja Sztálin. Csak a szocializmus adhatja meg a munka ama magasabb termelékenységét, amelyet a kapitalizmus nem tud megadni. Annak idején miért küszöbölte ki a kapitalizmus a feudalizmust? Azért, mert a munka termelékenységének magasabb normáit hozta létre, mert lehetőséget adott a társadalomnak arra, hogy több terméket kapjon, mint a feudális rendszer alatt. Miért győzheti le a szocializmus a kapitalista rendszert? Mert a munka magasabbrendű formáit tudjja adni, magasabb munkatermelékenységet, mint a kapitalista gazdasági rendszer. Mert több terméket tug adni a társadalomnak és gazdagabbá tudja tenni a társadalmat, mint a kapitalizmus. Ezeknek a sztálini eszmemeneteknek igazsága bebizonyult a magyar dolgozók, a magyar sztahanovisták esetében is. A magyar sztahánovisták már eddig is egiszen új lehetőségeket nyitottak meg iparunknak és termelésünknek, igen nagy mértékben hozzájárulak ahhoz, hogy a szocializmus felé haladó népi demokráciánk jobbá és boldogabbá tegye ebben a hazában az ember életét. Sztálin a sztahánovista kongresszusi beszédében azt is kifejti, hogy némelyek azt hiszik: a szocializmust meg lehet szilárdítani azáltal, hogy az emberek bizonyos anyagi egybnőségét hozzák létre a szegényes élet alapján. „Ez helytelen. Ez a szocializmus kispolgári elképzelése.“ A valóságban a szocializmus csak a munka magas, a ■kapita izmusénál magasabb termelékenysége alapján győzhet, a termékek és mindenféle szükségleti cikkek bőségének alapján, a dolgozó társadalom összes tagjai jómódú és kultaráit életének alapján. A szocializmusban a munkának olyan termelékenységét kell tehát elérni, amely aegfejeltebb kapitalista országok munkatermelékenységét is felülmúlja. Sztálin szerint a sztahanovista mozgalom jelentősége abban áll, hogy megdönti a technika régi, elégtelen normáit és táhaladja a munka termelékenységének a vezető kapitalista országokban elért fokát. Mit bizonyítanak a sztálini példamutatás nyomán a sztahánovisták eredményei? Azt, hogy a szellemi és fizikai munka közli ellentét igenis kiküszöbölhető azzal, hogy a munkásosztály kulturális és technikai színvonalát a mérnökök és technikusok színvonalára emeli. Ez a felemelkedés a Szovjetúnióban azzal volt lehetséges, hogy a társadalom és a munka kiszabadult a kapitalista kizsákmányolás igája alól és hogy a munkásosztály ifjú nemzedékeinek minden lehetőségük megvan arra, hogy biztosítsák a maguk számára a megfelelő technikai kiképzést. Kik ezek a sztahánovisták? Milyen emberekként ismerte meg a szovjet sztahánovistákat a tőlük annyit tanult és egyre népesebb magyar sztahánovis-ták csoportja? Nagyobbára fiatal vagy középkorú munkák vagy munkásnők, akik munkájukban példáját adják a pontosságnak és szabatosságnak, akik értékelni tudják az idő szerepét, akik tudják, hogy az időt nemcsak percekkel, hanem másodpercekkel is kell mérni. Mentesek az úgynevezett gazdasági funkcionáriusok egy részének konzervativizmusától és maradiságától, merészen törnek előre, a régi, elavult normák helyére új, magasrendű normákat állítanak, megjavítják a mérnökök és technikusok munkáját is, bebizonyítván Leninnek és Sztálinnak azt a régi igazságát, hogy a vezetők rengeteget tanulhatnak az egyszerű emberektől. A mi sztahánovista mozgalmunk jelentősége is ebben van. A mostani első magyar sztahánovista kongresszus majd még jobban értékesíti ezeket a nagy tanulságokat. A szocialista munkaverseny óriási eredményei nem hiába töltik el önbizalommal dolgozó népünket Megszűnt a munkaverseny kampányszerűsége és a munkásosztály vezető szerepét növelő, a népi demokráciát építő állandó és tartós munkává változott. Rákosi Mátyás legutóbbi nagy beszédében rámutatott arra, hogy „a szocialista munkamódszerek meggyökeresedése é egyike népi demokráciánk legnagyobb sikereinek. Nem véletlen, hogy a frontáttörés ezen a téren felszabadítónknak, a magyar nép nagy barátjának, Sztálinnak nevéhez fűződik.“ A sztálini születésnap munkafelajánlásai az új és biztató jelenségek egész sorát mutatták. A munka valóban vidáman és örömmel folyt, híven ahhoz a sztálini szóhoz, mely a munka öröméről beszél. Rákosi Mátyás szavait minden magyar dolgozó átérezte. Hiszen a sztálini műszak, ahogy Rákosi Mátyás ezt kifejtette, nemcsak a szocialista munkamódszerek győzelmes megnyilvánulása volt, de egyben először mutatta mindenki számára érthetően és kézzelfoghatóan, hogy „a munka a régi robotból nálunk is a becsület és dicsőség dolgává vált“. Szinte fogadalomként hangzottak ekkor Rákosi Mátyás szavai, amelyekkel minden magyar dolgozó hűséggel és becsülettel osztozik: „Rajta leszünk, hogy a magyar Sztahanovmozgalom erőteljesen fejlődjön tovább és segítse nagy vállalkozásunkat, az ötéves tervet minden részletében megvalósítani." Minden egyes munkás, minden egyes kiváló és nagyszerű teljesítményeket elérő magyar dolgozó így növekedik az országépítés biztos pillérévé. Minden egyes norma és teljesítmény csak erősíti és fejleszti a magyar dolgozók hatalmát. Minden eredmény még előbbre visz azon az úton, amely hazánkban a dolgozók hatalmának kiteljesedése, a közboldogságon épülő egyetemes emberi igazság megvalósítását szolgálja. Nincsen eléggé kicsiny munkaterület, hogy azon ne lehetne jelentését és fontosat elérni és teremteni. A magyar sztahanovisták, akik nagyszerű szovjet társaik és barátaik nyomán megindultak ezen az úton, most megmutatják, mit teremthet és n.ly eredményeket érhet el a haza és emberiség javára az a magyar munkás, aki úr saját hazájában, építő és államalkotó tagja ennek az országnak, aki a felszabadítás nagy segítsége által megszabadult a feudális és kapitalista járomtól, aki a szovjet példa szerint mindennapi munkájában, mindennapi teljesítményével és ragyogó eredményeivel építi és fejleszti ezt a hazát. Szombaton reggel megkezdődött a sztahanovisták első országos tanácskozása Ma reggel 9 órakor a Vas- és Fémipari Dolgozók Szakszervezetének székházában megkezdődött a sztahanovisták első országos tanácskozása. A tanácskozáson az üzemek 389 legjobb sztrhanovistája vesz részt- küldőnként. Megjelentek a megnyitáson a Magyar Dolgozók Pártja Politikai Bizottságának tagjai, a szakszervezetek és az ipari minisztériumok vezetői. A tanácskozáson felszólalnak a Magyarországon tartózkodó szovjet sztahánov ésta vendégek, Pányin mozdonyvezető, Dubrága szövőnő és Zsuravljev öntő is, akik hozzászólásukban munkamódszereiket ismertetik. A Szakszervezetek Országos Tanácsa az üzemek legjobbjai közül mintegy 300 dolgozó számára biztosította, hogy a tanácskozásokon mint hallgató résztvehessen. .Szombaton Apró Antalnak, a SZOT főtitkárának beszámolója nyitotta meg az értekezletet. Este a küldöttség a Nemzeti Színházban megtekinti Gorkij: „Ellenségek“ című színművét. Vasárnap egész nap foytatódik a vita. Este 8 órakor, a tanácskozások befejezése után a kormány fogadást rendez a Parlamentben a konferencia küldötteinek tiszteltére. Ausztrália a Canberra! titkos megegyezés következtében valójában az USA dominiuma lesz Singaporeból jelentik. Az Admiralitás-szigetcsoport Monus-szigeten lévő ausztráliai tengeri és légitámaszpontot állandó használatra átadják az amerikai tengerészetnek és légierőnek. Az ausztráliai kormány ezenfelül megadta az USA-nak a jogot, hogy Új-Guineában, Port Moresbyban tengeri támaszpontot létesítsen. Az amerikai szakértők rövidesen elkezdik a munkát az új támaszponton, amely alkalmas lesz az USA csendesóceáni flottája legnagyobb egységeinek befogadására. Ausztrália északi partjának tengeri és légitámaszpontjait korszerűsítik, bár ezeket alig néhány évvel ezelőtt építették ki Az amerikai haditengerészet ezeket a támaszpontokat is használhatja majd. Az amerikaiak arra készülnek, hogy csendes óceáni flottájuknak és nehéz bombázóiknak nagyrészét Ausztráliában központosítják. Az egyezményt egyrészről Strattmeyer tábornok, az USA távolkeleti légierejének főparancsnoka, másrészről Fadden, ausztráliai miniszterelnökhelyettes és Harrison, ausztráliai hadügyminiszter kötötte meg január végén Canberrában. Az egyezmény alapján az amerikaiak megvethetik lábukat ausztráliai területen. Az egyezményt megelőző titkos tárgyalások eredményeként Ausztrália gyakorlatilag az USA domíniuma lesz. Jelentések szerint Stratemeyer a megbeszéléseken igen erőszakosan lépett fel és az amerikai fegyverszállítások megszüntetésével fenyegette Ausztráliát, ha nem egyezik bele hadi támaszpontjainak átadásába. Elfogták a finn parlament ellen elkövetett merénylet tettesét Szülei jelentették fel a rendőrségen Jelentették, hogy néhány héttel ezelőtt a finn parlament főkapuját felrobbantották. A helsinkii rendőrség most közölte, hogy letartóztatták a merénylet tettesét, Gustav Ekriis tomakos hadnagyot, aki a Svéd Néppárt tagja. Ekrus a robbanás után elmesélte tettét szüleinek, akik jelentést tettek a rendőrségen. A merénylő beismerte tettét. Elmondotta, hogy a háború óta gránátokat és egyéb robbanószert rejtegetett. Tovább terjed a párisi és páriskörnyéki sztrájk A sztrájkoló párisi és páriskörnyéki autóipari-, vas- és fémmunkások száma 120.000-re emelkedett. A sztrájk a franciaországi ipari központokra is átterjedt. Nagyszabású munkabeszüntetésekre került sor a páriskörnyéki építőiparban, valamint a lyoni középfranciaországi textiliparban. Egyre növekszik azoknak a gyáraknak a száma, amelyeknek igazgatósága a sztrájk következményeitől félve megadja a munkásoknak a követelt 3000 frank bérpótlékot. A Renault- és a Ford-gyárak után nagyszámú rendőri készültség szállta meg a Saint-Denis-i Hotchkiss-gyárat, valamint a Precision Mécanique nagyüzemeit. Pénteken délután 150.000-re emelkedett a sztrájkolók száma. A Henault-művek után Franciaország második legnagyobb gépkocsigyárában, Citroennél is leállt a munka. La Pallice kikötőjében a munkások ismét megtagadták az amerikai fegyverek kirakását a kikötőbe befutott két hajóról. A hajók kénytelenek voltak más kikötőbe menni.