Kis Ujság, 1950. március (4. évfolyam, 51-76. szám)

1950-03-01 / 51. szám

■ SZÍNHÁZ ...........1 ...................... Forró szeretet és nagy lelkesedés köszöntötte a Ludas Matyit a hétfő esti díszbemutatón Kimagasló ünnepe volt hétfőn este a magyar filmgyártásnak: fényes díszbemutató keretében közönség elé terül a „Ludas Matyi”, az első magyar színes játékfilm. A Vértesi Színház homlokzata reflektorfényben úszott, dolgoztak a filmhíradó operatőrjei, bent, a feldíszített nézőtéren pedig a rádió különítménye közvetítette a díszes művészestet. A díszelőadáson megjelent Szakosíts Árpád, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, az Elnöki Tanács több tagja, továbbá politikai, gazdasági és kulturális életünk számos kiválósága ésjelen volt a Magyarországot tartózkodó szovjet vendégek küldöttsége is. A Himnusz hangjai után Both Béla, a Magyar Filmgyártó Nemzeti Vállalat vezetősége nevében mondott bevezetőt. Metyg szeretettel üdvözölte a megjelenteket, majd rámutatott a film kettős jelentőségére. Az egyik az, hogy míg a kapitalista filmgyártás csak ígérgette a színes filmet, addig a népi demokratikus filmművészet azt aránytalanul rövid idő alatt meg is valósítolja. A fil másik nagy jelentősége az, hogy a magyar irodalom egyik klasszikus remekét vitték vászonra a mű szellemének, a népi motívumoknak és a haladó gondolatnak hű érzékeltetésével. Ezután elsötétült a nézőtér és a vásznon hordóvörös színben megjelent a filmkő kockája és felirata, a „Ludas Matyi”. A filmet nagy lelkesedéssel fogadta a nézőteret zsúfolásig megtöltő közönség. Vetítés közben számtalanszor csillant fel a taps, jeléül annak a meleg szeretetnek és nagy sikernek, melyet az első magyar színesfilm a közönségben kiváltott. A film ismertetésére visszatérünk színházi nevelő OLVASÓPRÓBA VOLT HÉTFŐN DÉLELŐTT 11 ÓRAKOR A VIDÁM SZÍNHÁZBAN Békés István igazgató vezetésével. A színház megkezdte a készülődést Szuroy „Vadnyugyi” című háromfelvonásos szatírájából. A darabot Apáti Imre rendezi és az egyik főszerepet játssza. A Szuroydarabban kitűnő szerepe van Kiss Manyinak, Szemere Verának, Déry Sárinak, Pádán Ildikónak, Lóránt Lenkének, Rádai Imrének, Bárdi Györgynek, Pongrácz Imrének, Wattig Lászlónak. A premier időpontja: március 21. A FŐVÁROSI SAJTÓ KÉPVISELŐI ELŐTT hétfő is levetíteték a »Nagy család“ című filmet. Ez az első kínai játékfilm Magyarországon. A kínai néphadsereg győzelmes előnyomulását, a néphadsereg és a lakosság egymáshoz való viszonyát egy család történetén keresztül mutatja be. A szép film, melynek főszereplői: Wu-Ca-Ti, Sze-Szeng és Lin-Khö, csütörtökön kerül közönség elé. „GIROFLE-GIROFLA“ című vígoperát, Charles Jecocq szerzeményét vasárnap előadja a rádió. A vígoperát 80 évvel ezelőtt a Népszínházban adták Blahi Lujzával. A vígoperát Turchányi Tamás és Kristóf Károly dolgozták át. Angyal László korszerűsítette a zenét, Rácz, György rendezi. Főszereplői: Kémer Marika, Ladomerszky Margit, Balogh Erzsi, Kemény László, Keleti László, Pécsi Sándor. A rádióbemutató után az Állami Bányász Színház is színre hozza. HŐSSZERELMEST KERES A FŐVÁROSI VARIETÉ a legközelebbi re- Vüjéhez. Nejp pomádószagú, kikészített kopvivánra gondolnak, hanem kemény arcélű, izmoskarú, realista szipeszre, aki az új tevében, amely a gyár muzsikáját, a munka szimfóniáját hozza, a dolgozó fiatalember valódi típusátt adja élettekeni. Először Szabó Sándorra gondoltaii, aztán Korcfi Lászlóra. Egyikük sem szabad, az előbbi Aff?/.tipor, az utóbbi a Belvárosi Színházban játszik- Az új hrmviván keresése megindult. Egyébként mind a Fővárosi Varieté, mind a Kantora Varieté most játszotta q/vensiszer a műsorát. A ,,Béfiehaját éppúgy, mint a „Tótágast továbbra is műsoron marad és rekordra tör OPERA ÉS OPERETT KERESZT METSZETEKET adnak elő mindet vasárnap az Élelmezési Nemzeti Vállalathoz tartozó kávéházakban. Az Emke-kávéházban bemutatták a Mosó ” filszdffo keresztmetszetét és eztjölve vasárnap megismétlik. Szabó Miklós, Sientes Rózsa, Biro Erzsi et, Petra László ének ili a főzermet, az összekötő szöveget pedig Szalai László mondja el. Előkészületben a Víg özvegy.' # (Szerda, március 1) Nehézfejű Zsuzsa és a kapitalista rendszerű „tervgazdálkodás“ A csípős, kedves, fiatal Zsuzsa nem Sokat értett a piagai tudományhoz, de azért jó természetes ésszel a del la reeg az anyatermészet. Férje, a marghailizált ország gazdasági minisztériumának nagytekintélyű tudós osztályfőnöke azonban nem annyira az eszéért, mint inkább megnyerő modoráért és külleméért szeretett bele. S miután feleségül is vette, az asszonyka igyekezett méltó házastárs lenni. A házasság kezdetétől arra törekedett, hogy hiányos műveltsége hézagait mihamarabb tökéletesen kitöltse. Különös mohósággal szeretett olvasni s ami még nagyobb erény, meg is akarta érteni mindazt, amit olvasott. Általában — ami művelt emberek között ritka jelenség a maga hazájának magafajta társadalmi köreiben- nagyon szeretett saját fejével gondolkodni■ Most is éppen olvas. Férje egyik fazttasági értekezését tanulmányozza. Kéthelyig elmélyül el, hogy ne vér szítse pl egyetlen mondat, egyetlen szó értelmét SZP— Mondd csak szivecském — IPF- dpi egyszercsak férjéhez —, mi az tulajdonképpen: kapitalista rendszerű tervgazdálkodás? A férj, a hivatalában szigorú és rideg osztályfőnök úr, otthonában tüntetően szelíd volt. Nagyon szereti fiáig feleségét s ugyancsak szívesen magyaráz rágja idejében a kedves asszonykának. Most is nagy készséggel fogott bőt neki a házi oktatásnak: — Hát izé ... hát, b°gV úgy’ mondjam ... ne várj csak kedvesem... hát, hogy is magyarázzam meg én neked azt, hogy mi az a kapitalista rendszerű tervgazdálkodás, amit mi nyugati országok elkezdenénk. Legjobb, ha egy egyszerű példával érzékeltetem. Tudsz róla, ugye, hogy nemsokára teljesen kiszárítják a Zuidertavat s így hatalmas termőföldeket kapunk, áralt be lehet vetni búzával. — Most már értem! A kiszárított Zuider-tó helyén ezután búzát fognak termelni, így több és olcsóbb lesz a búza. Bárki könnyen hozzájut ezután nálunk a finom fehér kenyérhez, mindenki jóllakhatik belőle. Ezután mi is több finom kalácsot és tésztát ehetünk, ugye szívecském?. Nahát! Nagyszerű dolog ez a kapitalista rendszerű tervgazdálkodási , így is éretne — folytatja a férj —, dehát a dolog nem olyan egyszerű, mint ahogy te azt elképzeled. Mert, ha a sok búzát mind piacra viszik s fibból olcsó Pénzért liszt meg kenyér lesz, annak bige*)? *H*R Őrölnének a búzatermelő flagygazdák és a galippanagykereskedők, akik tönkremennének nálunk, ha mindenki olcsó és sok kenyérhez jutna! Ezt a tgpyt tehát nem szabad megtörténni hagyni, szivecském Az így tér, meg búza azért nem a piacra kerül, hanem a hizlaldákba. Igen értékes takarmányt kapunk belőle a marhák meg a sertések számáma Tehát akkor legalább a sertéshús, míg a marhahús lesz olcsóbb és több! Így is jól Mert mindenki olcsón, igen sok húst ehetik s mi is olcsóbban kapjuk ezután a húst. Mégiscsak nagyszerű dolog az a kapitalista rendszerű tervgazdálkodás! — Be nem szólt közbe nyomalékkal a némileg már türelmetlenné vált férj — látod, még mindig nem érted. Mert nézd csak angyalkám! Ha a finom takarmányon meghízott sertések és marhák mind a vágóhídra kerülnének, akkor nagyon lemenne a hús ára s ennek nagyon kevés hasznát látnák a húsiparosok. Ezért hát a felhizlalt marhák húsát nem viszik piacra. .— Na, ezt nem jól teszik! — szól ..................... n ii közbe csalódottan Zsuzsa. — Dehát akkor mit variálnak velük? 5— A húsőrlő majomban dolgozzák fel azokat. — És a hóéprlő malomban üdve őrlik fel a sertés és mármahúst? — Finom pogácsává, amit műtrágyaként hasznosít a napok. — Na és mire jó az a műtrágya, amit ti ezen a kertipálon nyertek? — Mire? «■» ngvetgéggy kérdés. — Hát a búzaföldekre! — Akál a kiszárított Zuiderttóra!— most már érint.-A tudós férj visszaült íróasztalához. Zsuzsa azonban már nem tudott tovább olvasni. Megfájdult a feje tudós férje magyarázatától. Hamarosan le is feküdt. De rossz álmai voltak szegénykének. Álmában valamilyen gonosz varázslómester macskává változtatta s mint macskának egy oszlop körül kellett körülfutkosni azzal a lehetetlen feladattal, hogy utolérje a saját farkát. " AZ ÉVES SZÖVETET FILM ÜNNEPÉRŐL mPRentlékeztek Letegye dolgozói is. A földművesszövetkezeti mozi díszelőadásban az „Orsai csomópont” című filmet vetítette. Az Ünnepi beszédet, zsúfolt nézőtér előtt, Horváth László földművesszövetkezeti ügyvezető mondotta. A vetítést élék vita követte. A „BARÁTAINK ÉS ELLENSÉGEINK“ is ír a magyar rövidfilmet befejezték■ Mine jelentettük, a boratóriumokkal foglalkozik. Petőfi-est Rómában A római Collegium Hungaricum rendezésében ünnepi est keretében emlékeztek meg Petőfi Sándor halálának 100. évfordulójáról. Az ünnepi esten megjelentek Palmiro Toglatti, az olasz Kommunista Páárt főtitkára, Luigi Longo, az olasz Kommunista féri főtitkárhelyettese, Umberto Termeini, az Olasz Kommunista Párt végrehajtó bizottságának tagja, az olasz kultúra és tudoány kiválóságai, a Szovjetunió nagykövete, a népi demokráciák diplomáciai képviselő, és nagyszámú hallgatóság. Az ünnepi est során előadás hangzott el Petőfi Sándor életéről és munkásságáról, azután Petőfi verseket szavaltak, majd a műsor magyar zeneszerzők műveinek előadásával fejeződött be. Tyihonov debreceni diákok között Tyihonov, a nagy szovjet költő, a Magyar-Szovjet Barátság Hónapjára hozzánk érkezett szovjet küldöttség tagja megvátogatta a debreceni Révai-gimnáziumot, amelynek tanulói kitűnő előrehaladást értek el az orosz nyelvben. Az ősz költőt orosz nyelven köszöntötték a diákok. Tyihopov meghalva az Rádlott koszsmnatot és az iskola emlékkönyvébe ezt jegyezte be: „Nagy öröm számomra, hogy találkozhattam a magyar fiatalokkal, akik nagy szorgalommal mélyednek el az orosz nyelv és irodalom tanulmányozásában” Az ünnepségen a Révai-gimnázium diákjai orosz nyelven szavaltak Tyihonov-verseket. Prágában is bemutatták „Az új Magyarország" című sovjetfilmet A prágai Lotka filmszínház műsorára tűzte „Az új Magyarország“ című szovjet filmet, amely a magyar népi demokrácia nagyszerű eredményeit, a magyar dolgozó nép gazdasági, politikai és kulturális felemelkedését mutatja be- A filmet a csehszlovák közönség őszinte érdeklődéssel fogadta Magyar ujsgló-'dfi'dűttség Cs .b?z ordbabaB A csehszlovák tájékoztatási minisztérium meghívására hétfőn déliben magyar újságíró-küldöttség érkezett Prágába, a népi demokratikus Cseh Hristárdo - életének tanulmányozására A küldöttség tagjai: Romját Irén (Szabad Nép), Palotai Bpris (Népszava) és Parragi György (Magyar Nemzet). A CSEHSZLOVÁK-ALBÁN FILMEGYEZMÉNY szerint: Albánia fűlő csehszlovák játékfilmet játszik 1900-ben. Az egyezménnyel Albánia is bekapcsolódott azoknak a népi demokratikus államoknak a sorába, amelyek a szovjet filmek után legnagyobb szántban csehszlovák filipeftet vestenek. A szerződés lényegesen heszáfut a két föölötti kai túrfkapcsalatofi megerősítéséhez. A munkásság atlaszi vállán jutunk mi írók is előbbre... Andersen Nexő a magyar írók és munkások között Mit tett a világhím író Rákosi Mátyás életéért? A magyar írók és munkások a Szikra-könyvkiadó kilubtermében forró hangulatú házi ünnepségen ünnepelték Andersen Nézőt. Tamás Aladár vállalati vezérigazgató köszöntő szavai után Illés Béla méltatta Andersen Nexe irodalmi munkásságát és helytállását a béke és a haladás útján. Több nagyüzem munkáskiküldötteinek és a honvédség képviselőjének felszólalása után Réti László, a Munkásmozgalmi Intézet igazgatója ismertette azt a kemény harcot, amit Néző folytatott Rákosi Mátyás kiszabadításáért. Rákosi Mátyás és Andersen Nexo igen régi barátok és többször találkoztak egymással. A magyar forradalom bukása után a fasizmus előtti Olaszországban is összetalálkoztak, majd Wespiarban. Az egyik weimari utcán Nexo felismerte s nagy ovációval köszöntő!1? Rákosit. Rákosi némán intett a világhírű kgáplá s ekkor érlelte meg Nexő, hogy olyan politikai meneküjleyan dolga, akit nem lett volna szabad a nyílt utcán felismerni. Érdekesek a magyar dolgozó nép vezérének Nexével kapcsolatos börtönbMi emlékei. „Ma három hete kaptam— írja Rákosi Mátyás a fivérének — egy képeslapot Andersen Nexótal, amely fie fi Dániqba hifi. iff? meg npki, hogy előbj) ki ke)! &zaT baduifiefi iprton. Ha népi volna olyan vörösményes és bizonytalan a dolog, azt s magam írnám meg neki“. Mikor Magyarországon perbefogták Rákosi Mátyást azzal a szándékkal, hogy életére törjenek, Nilo vol egyike az elsőknek, akik elindították a harcot Rákosi Mátyás életéért. — Az egész világnak meg kell tudni — írta Nexő a Horthy-féle ellenforradalmi Magyarországra célozva —, hogy milyen terror dühöng As agy ara fizgyoti. Mikor kilencévi spörtönbüntetés után újra Blfshiltél Rákosi Mátyást, Nexő újra az egész világ előtt kiállt Rákosi Mátyás életéért és kiszabadításáért. Akkor állt ki Nexő, mikor a fasizmus elözönlötte egész Nyugat,Európát, hogy olyan írói nagyságok is behódoljanak a hitleri barbárság előtt, mint Knut Hamsun és mások. Most Nexe nem idegenként érkezett hozzánk, hanem régi barátként s úgy kell köszöntenünk őt, mint dolgozó népünk nagy tapítómesterének, Rákosi Mátyásnak régi bagljat. Illés Béla elmondotta, hogy mikor 1931-ben Nexe látogatóba érkezett IVpxe : Moszkvába, a megerőltetett munkától megtehető??!! fáradtan érkezett meg. Az orvosi konzisztórium üdülni küldte s épp aznap, mkor befeküdtt volna egy szanatóriumba, iuf'8 érkezett a távirat, hogy Rákosi Mátyást. 9 éves fogság után UPA perbe fogják ismét életére törő goposz céllal — Addig nem nyugszom, amíg Rákosi Mátyást meg nem mentis — mondotta keményen Nexo—mert úgysem tudnék nyugodni, csak még Spregebb lennék 4 szóból tett telt s a tett eredményeképpen Rákosi Mátyás újra kiszabadult az életveszéles helyzetből. Eejő egyébként a Horthy-Magyarország idején sárűn küldött könyveket Rákosi Mátyásnak a körteibe, áruit, természetesen. Rákosi nem kapott meg Nexe nem értette meg, hogy a Rákositól kapott írásokban és üzenetekben miért nincs szó e könyvekről. ..Bizonyára nem jól voltaki megcímezve a könyvek* — mondotta akkor Illés Bélának, aki segített $ cim#5,bet) ~~ Bizony, hifibig fíffiezlfifi ipeg'jp, Adkert Mátyás nem kapta pieg a küldeményeket. S mi az kiszabadulása után Moszkvára megérkezett, elmondota, hogy a könyveket nem továbbították, de maga az a tény is jólesett, hogy Nexe gondolt rá. Ezután Norél ált fel s a hallgatóság percekig tartó ünneplése után megköszönte a magyar miunkások és írói üdvözletét— Hosszú életet éltem s mindennap dolgoztam valamit. Ilyen múlt után, 80-ik éve előtt egyszer csak az a meglepetés éri az embert, hogy hosszágiba veszik Hát én nem tekintem magat hősnek. Aminthogy nem ér Rá egyet azokkal az emberekkel, akik nagyon magasra értékelik az írót. Nem indokon dolog, hogy minket,rókát különb kultúrtényeknek tekintsenek, mint más embert. Ha a történelmet nézzük, a föld keletkezésétől máig azt kell látnunk, hogy nem a leírt szó, hanem a test vitte előbbre a világot, amint ezt Goethe és Marx tanítja. A munkáskéz viszi előbbre a világot, az emberiséget. A munkásság atlaszi vállán futunk mi, iffik is előbbre ... Nexo szavait a régi barátság jogán Ilés Béla köszönte meg, hangoztatva, hogy ma már nemcsak azért vagyunk hálásak Netőnek, mert megmentette Rákosi Mátyás életét, de azért is, hogy Rákosi segítésével megmentette a magyar nép életét. (B. ) Nagy őrsi szükségünk van az olyan szabad példájára, mint amilyen a mai Magyarország Az Országház kupolacsarnoka ragyog a fényben. Fogadás van. A dolgozók, a termelésben)ésanjárók tiszteletére. Azonak a tiszteletére, akik méBt a hártyákban, a kohók mellett, a vegyipari üjjpmokben, a textilüzemekbén, a valutakép új új új lauda: Iptet adnak a termelésnek. A ha kiválóbbak találkoznak ezen az esten •az orzág ifűzetéivel, Mennyi csillogó Siemet, mennyi buldog árpát láthat most a parlamenti Olyanok vannak most itt, akik először látják belülről ezt az épület tet, de most már tudják azt, hogy jogosan tartózkodnak itt, mert adatgőzöké az ország-Szól a zene, táncolnak a fiatalok a kupolacsarnokban. Ezt a képet a világhírű dán író, Andersen Nexe is megtekinti. Sokáig elnézegeti. Megkérdem tőle, milyen érzés él benne ebben a pillanatban, hogy látja: a dolgozó magyar nép a maga ura és megbecsüli az ország azokat, akik a munkában élen járnak. — Csodálatos — feleli a kérdésre. — De amerre tekint az ember ebben az országban, mindenütt azt érzi, hogy boldog és szabad ez a nép. Andersen Nexe a Kulúrkapcsolatok Intézetében hétfőn délben részletesebben is ismertette párnapos magyarországi tartózkodása alatt szerzett tapasztalatait. — Sokat olvastam Magyarországról, de amit itt rövid idő alatt láttam, messze meghaladja várakozásomat. Nagy örömmel látom a Magyarországon kivirágzó, kierebélyesedő boldog életet. Nekünk, akik kapitalista államokban élünk, nagy szükségünk van az olyan szabad országok példájára, mint amilyen a mai Magyarország. Mi — hogy egy hasonlattal éljek — olyanok vagyunk, mint a beteg, aki vitaminhiányban szenved. A népi demokráciák példája számunkra éltető intaraiot jelent. A világhírű író a feltett kérdésekre elmondta még, hogy a Marshall-terv és az Atlanti Szerződés következtében egyre súlyozódik a helyzet Dániában s ma már a polgári körök is egyre gyakrabban hallatnak elégedetlenkedő hangokat. A szervezett munkásság soraiban még inkább fokozódik a jobboldali szociáldemokrata kormány és a szakszervezeti vezetők politikája miatti elégedetlenség. Nexe elmondta, hogy a Dán Kommunista Ifjúsági Szövetség az ország legerősebb ifjúsági szervezete, majd az irodalmi élettel kapcsolatban hangsúlyozta, hogy jó író csak az lehet, aki határozottan és félreérthetetlenül az emberi haladás nagy ügyét szolgálja.