Kis Ujság, 1950. július (4. évfolyam, 150-175. szám)

1950-07-07 / 155. szám

Walese, Július 7 kis Újság . A SZOT rendkívüli elnökségi ülésen tiltakozott a magyar dolgozók nevében az imperialisták koreai provokációja ellen Korea — a nagy tanulság A SZOT elnöksége rendkívüli elnök­ségi ülésen foglalkozott az amerikai imperialistáknak a koreai nép ellen intézett szemérmetlen támadásával és a magyar szervezett dolgozók nevé­ben tiltakozott az imperialisták aljas provokációja ellen. Apró Antal beszédében ismertette a délkoreai hatóságok provokációs tá­madásának előzményeit és azt a bű­nös szerepet, amelyet a provokáció előkészítésében az amerikai külügy­minisztérium megbízottai játszottak.­­— A haladó erők a világ minden részén tiltakoznak a koreai beavatko­zás ellen. Az egész világon mindjob­ban erősödik a jelszó: „El a kezek­kel Koreától“! A szakszervezeti vezetők felszólalá­sai után elfogadták a Szakszervezeti Világszövetséghez és a Koreai Szak­szervezetek Tanácsához küldendő kö­vetkező táviratokat: „A magyar szervezett dolgozók nö­vekvő felháborodással bélyegzik meg az amerikai imperialisták szemérmet­len fegyveres támadását a koreai nép egysége és szabadsága ellen. Szerte az országban békegyűlések százain ítélik el dolgozóink az amerikaiak provoká­cióját a népek békéje ellen. Kérjük a Szakszervezeti Világszö­vetséget, kövessen el mindent annak érdekében, hogy a világ dolgozóinak egységes, harcos fellépésén meghiúsul­jon az újabb világháborút kirobban­tani szándékozó imperialista kalan­dorok gyilkos terve. A magunk részéről ígérjük a világ dolgozóinak, hogy továbbra is szilár­dan helytállónk a Szovjetunió vezette békeharc magyarországi szakaszán, a szocializmus építésében és az imperia­lista provokáció visszaverésében. Szakszervezetek Országos Tanácsa Elnöksége“ „A magyar Szakszervezetek Orszá­gos Tanácsa a magyar szervezett dol­­gozók nevében felháborodással ítéli el az amerikai imperialisták és csat­lósaik Korea bel­ügyeibe való fegyve­res beavatkozását, tömeggyilkos, ka­lóz tevékenységét Korea területén. Forró testvéri üdvözletünket küld­jük és teljes szolidaritásunkról biz­tosítjuk a hazája függetlenségéért és egységéért, népének jólétéért hősiesen küzdő koreai népi hadsereget és kor­mányt. Meggyőződésünk, hogy a ko­reai nép igazságos harcát, melyet egyúttal a világbéke ügyéért is folytat, teljes győzelemmel fejezi be. Szakszervezetek Országos Tanácsa Elnöksége“ A DISZ Központi Vezetősége tiltakozik az imperialisták koreai provokációja ellen „A DISZ, a dolgozó és tanuló ma­gyar ifjúság határtalan felháborodás­sal fogadta annak a gyalázatos orv­­támadásnak hírét, amelyet az ame­rikai imperialisták a koreai nép ellen intéztek. Az amerikai imperialisták arcátla­nul megszegve a nemzetközi szerző­déseket, lábbal tiporták a koreai nép függetlenségét. Felbujtották csatlósu­kat, a délkoreai bábkormányt, hogy intézzen orvtámadást Észak-Korea el­len, polgárháborút robbantottak ki. Ezt az aljas provokációt azzal tetéz­ték az imperialisták, hogy maguk is fegyverrel támadtak a hazáját védő északkoreai népre. A koreai nép hősi és győzelmes harcát a rátörő imperialista elnyo­mók ellen az egész békeszerető em­beriség együttérzése és csodálata kí­séri. A Szovjetunió Koreát is felszabadí­totta, lehetőséget adott a népi demo­krácia megteremtésére, amely Észak- Korea ifjúságának is elhozta a vi­dám, békés, szabad életet. Boldogan állapítottuk meg, hogy Észak-Korea és Magyarország népe közös úton ha­lad a szocializmus felé. Ezt az életet, ezt a jövőt akarják tönkretenni az imperialisták. Együtt fogadtuk meg a világ hatvanmillió fiataljának kül­dötteivel, hogy szakadatlanul folytat­juk harcunkat a nemzeti független­ségért, a népek jogaiért és boldog­ságáért. És meggátoljuk az imperia­listák kísérletét, hogy új háborút rob­bantsanak ki. A koreai ifjúság fegyverrel a ke­zében a harctereken, a magyar ifjú­ság az üzemekben, a földeken, isko­lákban azonos célért küzd, védelmezi a békefront ráeső szakaszát. A Ma­gyar Dolgozók Pártja vezetésével fo­kozott munkával segítjük elő hazánk­ban a szocializmus építését, kettőzött szorgalommal tanulunk iskoláinkban és engesztelhetetlen harcot folytatunk az imperialisták belső ügynökei, né­pünk, ifjúságunk gyűlölt ellenségei, a klerikális reakció, a kulákok és a jobboldali szociáldemokraták el­len. Békénk és függetlenségünk, építő munkánk és boldog életünk megvé­­delmezésére becsülettel teljesítjük minden magyar fiatal szent köteles­ségét, erősítjük Néphadseregünket. A Szovjetünk­ vezette béketábor­ban az ifjúság békeharcában élen­járó lenini Komszomolt követve, a dolgozó magyar ifjúság és a világ minden haladó fiatalja egy táborban küzd a hős koreai ifjúsággal az im­perialisták ellen Forró testvéri üd­vözletünket küldjük a szabadságáért küzdő koreai népnek, amely győze­lemmel vívja hősi harcát minden békeszerető nép közös ellensége, az elvetemült, gyilkos imperialista tá­madók és csatlósaik ellen. A Dolgozó Ifjúság Szövetsége Központi Vezetősége. A vasutasok válasza a koreai agresszióra Dolgozó népünk minden rétege egyöntetűen elítéli az amerikai kor­mánynak a Koreai Népi Demokra­tikus Köztársasággal szemben elkö­vetett gaztettét és kifejezi együttér­­zését a szabadságért, a békéért küzdő hős koreai néppel. A szegedi Városi Tanács békebizottságai külön értekezletet tartottak, amelyen a koreai ügyet tárgyalták meg. Az értekezletről táviratot küldtek az MDP szegedi pártbizottságához és a csongrád­­megyei békevédelmi bizottsághoz, amelyben megfogadták, hogy min­den erejükkel azon lesznek, hogy minél gyorsabban befejeződjék a cséplés és a terménybetekarítás. A szegedi üzemek dolgozói is táviratokat küldtek a „Megvédjük a Békét“ mozgalom or­szágos tanácsához. A Szegedi Textil­­kombinát dolgozói több termelést és fokozottabb anyagtakarékosságot­­vál­lalnak. Az Újszegedi Ládagyár dol­gozói a koreai ügy mellett súlyos sza­vakkal bélyegzik meg azt az amerikai imperialista gaztestet, hogy a Német Demokratikus Köztársaság területére kolorádóbogarakat dobtak. Diósgyőr nehézszerszámgépgyára forgácsoló­üzemének békevédelmi bizottsága a dolgozók nevében megfogadja, hogy a koreai nép harcát a jobboldali szo­ciáldemokraták és a klerikális reakció elleni harccal, jobb minőségi mun­kával támogatják. A kecskeméti vasutas dolgozók munkafelajánlással, az őszi csúcsfor­galomra való felkészüléssel tesznek hitet a béke és a szocializmus tábo­rának ügye, s ezen belül a hős koreai nép szabadságharca mellett. A budafoki Kábelgyár szervezett vasas dolgozói arra kérik a Szakszervezetek Országos Tanácsát, küldjön táviratot a Koreai Népköz­­társaság Szakszervezeti Tanácsához, kifejezve a magyar munkásosztály, a dolgozó nép együttérzését. Tiltakozó táviratot intéztek az Or­szágos Béketanácshoz a többi között a Budapesti Épület- és Vasszerkezeti NV, a Fatelítő NV, a Tejipari és Konyhaipari Gépek Gyára NV, a Szellőzőművek NV dolgozói is. Mint kihalt vár az egri Széchenyi-téren... Az érsek nem írta alá a békeívet, de a néphez hű alsópapság az építő békét választotta... Eger, július hó (A Kis Újság kiküldött munkatár­sától.) Hosszú, árnyas út vezet a vasútállomástól a városba. A várost úgy határolják félkör alakban a he­gyek, mint tengeröblöt a part. És csend, nyugalom van ebben a város­öbölben, ilyenkor délfelé olyan a le­vegő, mint a napon csillogó méz, édesillatú a sok fától, a kertekből kiáramló virágszagtól, s a város fö­lött találkozik az Alföld gabonaérlelő melege, a szőlődombok homokszagú fuvallata és a hegyek üde, frissen rebbenő lehellete. A Szabadság-téren, a székesegyház épülete előtt hirtelen megélénkül a forgalom, autók,,csillogó nagy autó­buszok, motorkerékpárok, kerékpárok és zörgős szekerek fordulnak a Széche­­nyi­ utcából, vagy a Széchenyi­ utcába a közlekedési rendőr intésére.A katedrá­­lis nyitott ajtaján szinte hullámokban csapódik ki a hűvös levegő, a kórus felé hatalmas létrák nyúlnak, újon­nan festik az ostrom alatt sérült fa­lakat, a mennyezetet. A kúp óta fél­gömbje, a szentély fölötti rész és a főhajó nagy része már kifestve, év vé­gére befejezik az egész székesegyház újrafestését. A Szabadság-téren kényelmes, hó­fehér székek és árnyas padok, né­hány lépéssel távolabb az érseki pa­lota hatalmas sárga épülettömbje. A nagy, vert vaskapu zárva, a parkban négy szál egyenes fenyő, de az utak gondozatlanok, a virágágyások olya­nok, mint föltúrt dombocskák. Hosz­­szú percekig állunk a berozisdásodott vaskapu előtt, az utcán az élet zúgó, siető, dübörgő hangjai, bent a kapu mögött csönd és mozdulatlanság. — Az érsek úr őeminenciája házon kívül tartózkodik... — nyilván ez lenne a válasz most is, ha valaki be­lépne a nagy, hallgatag épületbe. Mint ahogyan ezt a választ kapták április végén és május 1-én a béke­­védelmi bizottság tagjai, amikor az első békeívek egyikével beléptek az érseki palota kongó folyosóira. „Házon kívül“ tartózkodott Czapik Gyula egri érsek mind a két alkalom­mal és a bizottság kérdésére így hang­zott a válasz: „Az érsek úr őeminen­ciájának hazatérése teljesen bizonyta­­lan. Egyelőre ne fáradjanak az urak.. “ Pedig Czapik Gyula leadta szava­­zatát annak idején a Népfrontra s az egriek eleinte nem is érlelték, miért helyezkedett szembe az érsek a béke ügyével, a kereszténység alapvető ta­nításával. De azután elhangzott Révai József beszéde a klerikális re­akcióról s ennél a mondatnál: „a kle­rikális reakció ma nálunk az impe­rialisták ötödik hadoszlopának leg­fontosabb támasza“ , mint éles fénynél, meglátták, hogy miért... Hiszen a határban akkor már szeme­sétlen az új kenyér magva, a dolgozó nép kenyeréé, hiszen az ifjúság lel­kesen készült a ma már valósággá vált egységre, hiszen a háborús uszí­tók tábora akkor már súlyos, soroza­tos vereségeket szenvedett. . . Mind, mind olyan körülmények, amelyek erősen próbára tehetik az ellenség­­kétszínűségét... S a békeívek százmilliónyi aláírás­­tömegéből hiányzik az egri ferences házfőnök, a cisztercita házfőnök alá­írása is és a rend tagjai közül csak egy-egy becsületes, igazérzésű szer­zetes vallotta aláírásával magáénak a béke ügyét. És az Angolkisasszo­nyok is „felsőbb utasításra“ hivatkoz­tak, amikor aláíratlanul adták vissza a stockholmi békefelhívást. Czapik Gyulának s a rendfőnö­köknek azonban korántsem akadt annyi követője a béke elleni maga­tartásában, mint amennyit „a fel­sőbb utasítást“ kibocsátó magas­klérus remélt. A nép között és a néppel élő, a nép mindennapi, építő munkáját közelről szemlélő és átérző papok az elsők között írták alá az íveket. A béke az emberiség ügye és a ke­reszténység legszebb szimbóluma ... ■— mondotta Molnár Endre mikófalvi plébános, amikor a helyi békevédelmi bizottság megalakult és mindjárt ma­gához vett néhány ívet s elvitte hívei közé. Több, mint 103 békealáírást gyűjtött két nap alatt. .. És Nemes János mátraszentimrei pélbános sem hivatkozott „felsőbb utasításra“, hanem május első vasár­napján a szószékről hirdette a béke megváltó, hatalmas erejét. Az egri egyházmegyében is meg­mutatta az alsópapság zöme, hogy a vallás és a béke ügye egy és elvá­laszthatatlan s a magasklérus, az új háború borzalmait felidézni kívánó imperializmus főpap hívei itt is egye­dül maradtak. Az egri Széchenyi-téren magáno­sait, mint kihalt vár áll az érseki palota, pedig az élet hullámai özön­­lik körül. A helyi lap címlapján, az újságo­s állványán is az épülő élet címei kiáltanak: „Élüzem akar lenni az Egri Lakatosárugyár ...“, „Heves­megye dolgozó parasztsága az új ke­nyérért .. ... Az új albán nemzetgyűlés ismét Enver Hodzsa hadsereg­tábornokot bízta meg a kormány megalakításával Az új albán nemzetgyűlés keddi ülésén Enver H­odzsa hadseregtábor­nok az alkotmány értelm­ében előter­jesztette a kormány lemondását. Is­mertette a kormány eredményes mun­káját, köszönetet mondott a nemzet­­gyűlésnek, az állami tisztviselőknek és az egész albán népnek azért a tá­mogatásért, melyben a kormányt kö­telességének teljesítése során részesí­tették. A nemzetgyűlés közfelkiáltással jó­váhagyta a kormány eddigi munkáját és megbízta Enver Dsodzsa hadsereg­­tábornokot az új kormány megalakí­­tásával. A­z ázsiai kontinensnek a Sárga­­tengerbe nyúló félszigetén, Koreá­ban második hete dörögnek az ágyuk, s a világuralomra törő imperializmus által kirobbantott e távolkeleti há­ború előzményei, fejleményei döntő fontosságú tanulsággal szolgálnak mindenki számára, aki tisztán akar látni a mai nemzetközi helyzet alap­vető kérdéseiben. A koreai háború közvetlen előz­ményei közismertek: a délkoreai bábkormány amerikai sugalmazásra, hosszú előkészületek után és átgon­dolt tervek szerint támadást indított az északkoreai demokratikus köztár­saság ellen. Az erre vonatkozó bizo­nyítékok az egész világsajtóban — az imperialista országok sajtójában is — napvilágot láttak és a tények erejé­vel önmagukért beszélnek. A délkoreai bábhatóságok hetvenkedő nyilatko­zatai közvetlenül a támadás előtt, amerikai katonai és politikai vezetők távolkeleti megbeszéléseiről kiszivár­gott hírek. Dulles „főtanácsadó" szemléje a 38. szélességi kör határ­vidékén és kijelentése, hogy ,,az USA kész minden támogatást megadni a kommunizmus ellen harcoló Dél- Koreának“ — olyan tények, amelyek valóban nem szorulnak kommentárra, ahogy Gromiko szovjet helyettes kül­ügyminiszter mondta a koreai ese­ményekkel kapcsolatban tett nyilat­kozatában. "T­ermészetesen távolabbi előzményei is vannak a koreai kérdésnek s ezek röviden abban foglalhatók össze, hogy az ázsiai népi mozgalmak méretei és sikerei komolyan nyug­talanították az utóbbi időben az imperialista tábort és különösképpen gondot okoztak a világuralomra törő amerikai tábornokok és tőkések klikk­jének. Ezért ösztönözték támadásra délkoreai bábjaikat, abban a remény­ben hogy hamarosan gyarmati uralmuk alá hajthatják egész Koreát, s ezért nyúltak a leplezetlen agresszió eszközéhez, amikor az északkoreai néphadsereg keresztülhúzta számítá­saikat és a hadműveleteket gyors ellen­támadással ellenséges területre vitte át. Ez elsősorban azért sikerül­hetett, mert az északi felszabadítók támogatásra, együttműködésre talál­tak a gyűlöletes amerikai uralommal torkig eltelt délkoreai lakosságban. A koreai események azt mutatják meg legfőképen, hogy eggyel gyara­podott azoknak a népeknek száma, amelyek kitörtek gyarmati elnyoma­tásukból és a szabadság, a független­ség, a nemzeti egység kivívásának út­jára léptek. Ez eddig csak a koreai nép ügye lenne, amely — mint min­den igazságos ü­gy —­ a maga olda­lára állítja a becsületes emberek mil­lióinak rokonszenvét. De az egész világ ügye lett a koreai kérdés azáltal, hogy az amerikai imperialisták fegy­veresen beavatkoztak a koreai vi­szályba, sőt Truman elnök a koreai intervencióra kiadott parancsával egy­idejűleg bejelentette, hogy az USA nyíltan kiterjeszti agressziós politiká­ját Vietnamra, a Fülöp-szigetekre és a Kínához , tartozó Formozára is. A­z imperializmus ezzel levette ál­arcát, tettekkel hazudtolta meg a „békéről“ tett képmutató kijelen­téseit, elárulta, hogy — Gromiko szavai szerint — nemcsak hogy nem törekszik a béke megszilárdítására, hanem ellenkezőleg, legfőbb ellensége a békének. Az imperializmus azonban csak tetteiben árulta el magát s lep­lezte le igazi céljait; szavakban és politikai mesterkedésekben továbbra is a képmutatás eszközeivel él. Ezek a szavak és mesterkedések azonban túlságosan átlátszók ahhoz, semhogy megtéveszthetnék a világ józan ítélő­képességű és tisztességes közvélemé­nyét. Mert ugyan ki adna hitelt an­nak a szemfényvesztő önigazolási tö­rekvésnek, amellyel az USA kor­mánya a Biztonsági Tanács „dönté­sére“ hivatkozva, szeretné „legali­zálni“ agresszív lépését? A Biztonsági Tanács „határozatai“ érvénytelenek, mert — éppen az amerikai kor­mány ellenséges magatartása követ­keztében — nem foglalhat helyet tagjai sorában Kína törvényes kép­viselője, s emiatt lehetetlen volt a Szovjetúnió számára, hogy részt ve­­gyen a Biztonsági Tanács ülésén. Gromiko joggal mutatott rá, hogy a Biztonsági Tanács „határozata“ el­lenséges cselekedet a békével szem­ben és szöges ellentétben áll az Egye­sült Nemzetek Szervezetének alap­okmányával, amely kifejezetten meg­tiltja a beavatkozást bármilyen állam belü­gyeibe, amikor egy állam két csoportjának belső konfliktusáról van szó. A Biztonsági Tanács tehát, amelynek működéséhez oly nagy re­ményeket fűzött a békeszerető világ a fasizmus leverése után, most­ nyíl­tan elárulta a béke ügyét és tagjai­nak többségében az amerikai világ­­uralmi politika készséges eszközének bizonyult. Az USA önigazolási kísér­letét különben meghazudtolja az a tény is, hogy a Biztonsági Tanács „határozata“ előtt az USA már meg­kezdte Észak-Korea elleni agresszió­ját. Tae a titkos diplomácia kora elmúlt és többé nem ülhet össze büntet­lenül néhány, hatalomvágytól meg­szállott és néhány szolgalelkű politi­kus, hogy döntsön az emberiség sor­sáról. Nem véletlen, hogy éppen a fiatal szocialista Szovjetúnió számolta fel a népek nélkül és a népek elle­nére politizáló titkos diplomáciát, s a népek elé visz minden olyan kérdést, amely a népek sorsát, jövőjét érinti. Az emberiség a Szovjetúnió nyílt és következetes békepolitikájából ta­nulta meg, hogy joga van hozzászólni a sorsát eldöntő nagy kérdésekhez, amilyenek a háború és béke kérdése. A népek nem akarnak háborút­­: ettől az eltökélt szándéktól visszhang­zik a világ minden tája, amióta a stockholmi világ-békekongresszuson megfogalmazták és a dolgozók száz­milliós tömeges aláírásukkal erősítet­ték meg a tartós béke megvédéséről szóló határozatot. A népek béketörekvése az egész vi­lágot átfogó mozgalommá szélesült a közelmúltban, amikor már minden jel arra vallott, hogy az imperialisták az agresszió előkészítésén dolgoznak , és a tiltakozással párosult béke­akarat elemi erővel lángolt fel nap­jainkban, amikor az imperialisták Koreában az előkészítésről a közvet­len és nyílt agressziós cselekedetekre tértek át. Az amerikai imperialisták koreai fegyveres intervenciója, erő­szakos békebontása azonban nem­csak felháborodott tiltakozást váltott ki a békeszerető százmilliókból, ha­nem azt az elhatározott akaratot is, hogy a béke erőinek tömörítésével megvédik az emberiség jövőjét azok­kal szemben, akik romlására törnek. I­’’ romiko két történelmi leckét em­­lített, amikből okulhatnának a mai békebontók. Egyik Észak-Ame­­rika északi és déli államainak küz­delme, amiből minden beavatkozás ellenére Észak igazságos ügye került ki győztesen, a másik a Szovjetúnió elleni intervenció, amelynek során ugyancsak a fiatal szovjet nép igaz ügye aratott diadalt. S ha az USA- kormány most az ázsiai népek zsan­­dárjának szerepét vállalja magára, emlékeznie kellene arra, hogy a Szentszövetség is a zsandár szerepét vállalta a szabadságvágytól lángoló Európában — és elbukott ebben a szerepben. Korea nagy tanulság a békeszerető népek számára, amelyek tisztán lát­ják, hogy míg a Szovjetúnió a világ­béke megszilárdításán fáradozik, az óceánontúli imperialisták a béke el­lenségeinek bizonyultak. A visszaha­tás pedig, amit a fegyveres agresszió keltett a szabad és békét akaró né­pek, köztük a magyar nép körében, tanulságul szolgálhat a békebontók­nak is arra, hogy a népek elszántan őrködnek a békén, legfőbb támaszu­kat a Szovjetúnióban látják, éppen ezért sem megfélemlítés, sem nyílt erőszak nem hiúsíthatja meg a világ­béke igazságos ügyének győzelmét. Aláírták a bolgár-magyar kulturális egy­ezmény végrehajtási tervét Szófiában kedden aláírták az 1950/51. évre kötött bolgár-magyar kulturális megegyezés végrehajtási tervét. A végrehajtási tervet a bolgár tudományos, művészeti és kulturális bizottság alelnöke, a bolgár-magyar vegyes bizottság elnöke, Nathan pro­fesszor, a magyar albizottság részéről Mihály­fi Ernő, a bolgár kultúrbizott­­ság részéről pedig Katia Avranova írták alá. Az egyezményt bolgár részről Száva Ganovszki professzor, a magyar bi­zottság részéről pedig Mihály­fi Ernő méltatta. Magyar kulturális küldöttség utazott Szófiába Molnár Erik egyetemi tanár vezeté­sével 12-tagú magyar kulturális kül­döttség utazott Szófiába a bolgár kul­turális élet tanulmányozására. A kül­döttség tagjai között a budapesti és vidéki tömegszervezetek kulturális ve­zetői és élmunkásai szerepelnek. A küldöttség két hetet tölt Bulgáriában. Fár asszony elindul Nagy sikert aratott magyar film TOLNAY, BÁNKY ZS., HORVÁTH TERI, LADÁNYI, B.ÁSTHY VÖRÖS CSILLA: - MUNKÁS TÁNCSICS — TATRA (Pesterzsébet)

Next