Kis Ujság, 1950. július (4. évfolyam, 150-175. szám)
1950-07-07 / 155. szám
Walese, Július 7 kis Újság . A SZOT rendkívüli elnökségi ülésen tiltakozott a magyar dolgozók nevében az imperialisták koreai provokációja ellen Korea — a nagy tanulság A SZOT elnöksége rendkívüli elnökségi ülésen foglalkozott az amerikai imperialistáknak a koreai nép ellen intézett szemérmetlen támadásával és a magyar szervezett dolgozók nevében tiltakozott az imperialisták aljas provokációja ellen. Apró Antal beszédében ismertette a délkoreai hatóságok provokációs támadásának előzményeit és azt a bűnös szerepet, amelyet a provokáció előkészítésében az amerikai külügyminisztérium megbízottai játszottak.— A haladó erők a világ minden részén tiltakoznak a koreai beavatkozás ellen. Az egész világon mindjobban erősödik a jelszó: „El a kezekkel Koreától“! A szakszervezeti vezetők felszólalásai után elfogadták a Szakszervezeti Világszövetséghez és a Koreai Szakszervezetek Tanácsához küldendő következő táviratokat: „A magyar szervezett dolgozók növekvő felháborodással bélyegzik meg az amerikai imperialisták szemérmetlen fegyveres támadását a koreai nép egysége és szabadsága ellen. Szerte az országban békegyűlések százain ítélik el dolgozóink az amerikaiak provokációját a népek békéje ellen. Kérjük a Szakszervezeti Világszövetséget, kövessen el mindent annak érdekében, hogy a világ dolgozóinak egységes, harcos fellépésén meghiúsuljon az újabb világháborút kirobbantani szándékozó imperialista kalandorok gyilkos terve. A magunk részéről ígérjük a világ dolgozóinak, hogy továbbra is szilárdan helytállónk a Szovjetunió vezette békeharc magyarországi szakaszán, a szocializmus építésében és az imperialista provokáció visszaverésében. Szakszervezetek Országos Tanácsa Elnöksége“ „A magyar Szakszervezetek Országos Tanácsa a magyar szervezett dolgozók nevében felháborodással ítéli el az amerikai imperialisták és csatlósaik Korea belügyeibe való fegyveres beavatkozását, tömeggyilkos, kalóz tevékenységét Korea területén. Forró testvéri üdvözletünket küldjük és teljes szolidaritásunkról biztosítjuk a hazája függetlenségéért és egységéért, népének jólétéért hősiesen küzdő koreai népi hadsereget és kormányt. Meggyőződésünk, hogy a koreai nép igazságos harcát, melyet egyúttal a világbéke ügyéért is folytat, teljes győzelemmel fejezi be. Szakszervezetek Országos Tanácsa Elnöksége“ A DISZ Központi Vezetősége tiltakozik az imperialisták koreai provokációja ellen „A DISZ, a dolgozó és tanuló magyar ifjúság határtalan felháborodással fogadta annak a gyalázatos orvtámadásnak hírét, amelyet az amerikai imperialisták a koreai nép ellen intéztek. Az amerikai imperialisták arcátlanul megszegve a nemzetközi szerződéseket, lábbal tiporták a koreai nép függetlenségét. Felbujtották csatlósukat, a délkoreai bábkormányt, hogy intézzen orvtámadást Észak-Korea ellen, polgárháborút robbantottak ki. Ezt az aljas provokációt azzal tetézték az imperialisták, hogy maguk is fegyverrel támadtak a hazáját védő északkoreai népre. A koreai nép hősi és győzelmes harcát a rátörő imperialista elnyomók ellen az egész békeszerető emberiség együttérzése és csodálata kíséri. A Szovjetunió Koreát is felszabadította, lehetőséget adott a népi demokrácia megteremtésére, amely Észak- Korea ifjúságának is elhozta a vidám, békés, szabad életet. Boldogan állapítottuk meg, hogy Észak-Korea és Magyarország népe közös úton halad a szocializmus felé. Ezt az életet, ezt a jövőt akarják tönkretenni az imperialisták. Együtt fogadtuk meg a világ hatvanmillió fiataljának küldötteivel, hogy szakadatlanul folytatjuk harcunkat a nemzeti függetlenségért, a népek jogaiért és boldogságáért. És meggátoljuk az imperialisták kísérletét, hogy új háborút robbantsanak ki. A koreai ifjúság fegyverrel a kezében a harctereken, a magyar ifjúság az üzemekben, a földeken, iskolákban azonos célért küzd, védelmezi a békefront ráeső szakaszát. A Magyar Dolgozók Pártja vezetésével fokozott munkával segítjük elő hazánkban a szocializmus építését, kettőzött szorgalommal tanulunk iskoláinkban és engesztelhetetlen harcot folytatunk az imperialisták belső ügynökei, népünk, ifjúságunk gyűlölt ellenségei, a klerikális reakció, a kulákok és a jobboldali szociáldemokraták ellen. Békénk és függetlenségünk, építő munkánk és boldog életünk megvédelmezésére becsülettel teljesítjük minden magyar fiatal szent kötelességét, erősítjük Néphadseregünket. A Szovjetünk vezette béketáborban az ifjúság békeharcában élenjáró lenini Komszomolt követve, a dolgozó magyar ifjúság és a világ minden haladó fiatalja egy táborban küzd a hős koreai ifjúsággal az imperialisták ellen Forró testvéri üdvözletünket küldjük a szabadságáért küzdő koreai népnek, amely győzelemmel vívja hősi harcát minden békeszerető nép közös ellensége, az elvetemült, gyilkos imperialista támadók és csatlósaik ellen. A Dolgozó Ifjúság Szövetsége Központi Vezetősége. A vasutasok válasza a koreai agresszióra Dolgozó népünk minden rétege egyöntetűen elítéli az amerikai kormánynak a Koreai Népi Demokratikus Köztársasággal szemben elkövetett gaztettét és kifejezi együttérzését a szabadságért, a békéért küzdő hős koreai néppel. A szegedi Városi Tanács békebizottságai külön értekezletet tartottak, amelyen a koreai ügyet tárgyalták meg. Az értekezletről táviratot küldtek az MDP szegedi pártbizottságához és a csongrádmegyei békevédelmi bizottsághoz, amelyben megfogadták, hogy minden erejükkel azon lesznek, hogy minél gyorsabban befejeződjék a cséplés és a terménybetekarítás. A szegedi üzemek dolgozói is táviratokat küldtek a „Megvédjük a Békét“ mozgalom országos tanácsához. A Szegedi Textilkombinát dolgozói több termelést és fokozottabb anyagtakarékosságotvállalnak. Az Újszegedi Ládagyár dolgozói a koreai ügy mellett súlyos szavakkal bélyegzik meg azt az amerikai imperialista gaztestet, hogy a Német Demokratikus Köztársaság területére kolorádóbogarakat dobtak. Diósgyőr nehézszerszámgépgyára forgácsolóüzemének békevédelmi bizottsága a dolgozók nevében megfogadja, hogy a koreai nép harcát a jobboldali szociáldemokraták és a klerikális reakció elleni harccal, jobb minőségi munkával támogatják. A kecskeméti vasutas dolgozók munkafelajánlással, az őszi csúcsforgalomra való felkészüléssel tesznek hitet a béke és a szocializmus táborának ügye, s ezen belül a hős koreai nép szabadságharca mellett. A budafoki Kábelgyár szervezett vasas dolgozói arra kérik a Szakszervezetek Országos Tanácsát, küldjön táviratot a Koreai Népköztársaság Szakszervezeti Tanácsához, kifejezve a magyar munkásosztály, a dolgozó nép együttérzését. Tiltakozó táviratot intéztek az Országos Béketanácshoz a többi között a Budapesti Épület- és Vasszerkezeti NV, a Fatelítő NV, a Tejipari és Konyhaipari Gépek Gyára NV, a Szellőzőművek NV dolgozói is. Mint kihalt vár az egri Széchenyi-téren... Az érsek nem írta alá a békeívet, de a néphez hű alsópapság az építő békét választotta... Eger, július hó (A Kis Újság kiküldött munkatársától.) Hosszú, árnyas út vezet a vasútállomástól a városba. A várost úgy határolják félkör alakban a hegyek, mint tengeröblöt a part. És csend, nyugalom van ebben a városöbölben, ilyenkor délfelé olyan a levegő, mint a napon csillogó méz, édesillatú a sok fától, a kertekből kiáramló virágszagtól, s a város fölött találkozik az Alföld gabonaérlelő melege, a szőlődombok homokszagú fuvallata és a hegyek üde, frissen rebbenő lehellete. A Szabadság-téren, a székesegyház épülete előtt hirtelen megélénkül a forgalom, autók,,csillogó nagy autóbuszok, motorkerékpárok, kerékpárok és zörgős szekerek fordulnak a Széchenyi utcából, vagy a Széchenyi utcába a közlekedési rendőr intésére.A katedrális nyitott ajtaján szinte hullámokban csapódik ki a hűvös levegő, a kórus felé hatalmas létrák nyúlnak, újonnan festik az ostrom alatt sérült falakat, a mennyezetet. A kúp óta félgömbje, a szentély fölötti rész és a főhajó nagy része már kifestve, év végére befejezik az egész székesegyház újrafestését. A Szabadság-téren kényelmes, hófehér székek és árnyas padok, néhány lépéssel távolabb az érseki palota hatalmas sárga épülettömbje. A nagy, vert vaskapu zárva, a parkban négy szál egyenes fenyő, de az utak gondozatlanok, a virágágyások olyanok, mint föltúrt dombocskák. Hoszszú percekig állunk a berozisdásodott vaskapu előtt, az utcán az élet zúgó, siető, dübörgő hangjai, bent a kapu mögött csönd és mozdulatlanság. — Az érsek úr őeminenciája házon kívül tartózkodik... — nyilván ez lenne a válasz most is, ha valaki belépne a nagy, hallgatag épületbe. Mint ahogyan ezt a választ kapták április végén és május 1-én a békevédelmi bizottság tagjai, amikor az első békeívek egyikével beléptek az érseki palota kongó folyosóira. „Házon kívül“ tartózkodott Czapik Gyula egri érsek mind a két alkalommal és a bizottság kérdésére így hangzott a válasz: „Az érsek úr őeminenciájának hazatérése teljesen bizonytalan. Egyelőre ne fáradjanak az urak.. “ Pedig Czapik Gyula leadta szavazatát annak idején a Népfrontra s az egriek eleinte nem is érlelték, miért helyezkedett szembe az érsek a béke ügyével, a kereszténység alapvető tanításával. De azután elhangzott Révai József beszéde a klerikális reakcióról s ennél a mondatnál: „a klerikális reakció ma nálunk az imperialisták ötödik hadoszlopának legfontosabb támasza“ , mint éles fénynél, meglátták, hogy miért... Hiszen a határban akkor már szemesétlen az új kenyér magva, a dolgozó nép kenyeréé, hiszen az ifjúság lelkesen készült a ma már valósággá vált egységre, hiszen a háborús uszítók tábora akkor már súlyos, sorozatos vereségeket szenvedett. . . Mind, mind olyan körülmények, amelyek erősen próbára tehetik az ellenségkétszínűségét... S a békeívek százmilliónyi aláírástömegéből hiányzik az egri ferences házfőnök, a cisztercita házfőnök aláírása is és a rend tagjai közül csak egy-egy becsületes, igazérzésű szerzetes vallotta aláírásával magáénak a béke ügyét. És az Angolkisasszonyok is „felsőbb utasításra“ hivatkoztak, amikor aláíratlanul adták vissza a stockholmi békefelhívást. Czapik Gyulának s a rendfőnököknek azonban korántsem akadt annyi követője a béke elleni magatartásában, mint amennyit „a felsőbb utasítást“ kibocsátó magasklérus remélt. A nép között és a néppel élő, a nép mindennapi, építő munkáját közelről szemlélő és átérző papok az elsők között írták alá az íveket. A béke az emberiség ügye és a kereszténység legszebb szimbóluma ... ■— mondotta Molnár Endre mikófalvi plébános, amikor a helyi békevédelmi bizottság megalakult és mindjárt magához vett néhány ívet s elvitte hívei közé. Több, mint 103 békealáírást gyűjtött két nap alatt. .. És Nemes János mátraszentimrei pélbános sem hivatkozott „felsőbb utasításra“, hanem május első vasárnapján a szószékről hirdette a béke megváltó, hatalmas erejét. Az egri egyházmegyében is megmutatta az alsópapság zöme, hogy a vallás és a béke ügye egy és elválaszthatatlan s a magasklérus, az új háború borzalmait felidézni kívánó imperializmus főpap hívei itt is egyedül maradtak. Az egri Széchenyi-téren magánosait, mint kihalt vár áll az érseki palota, pedig az élet hullámai özönlik körül. A helyi lap címlapján, az újságos állványán is az épülő élet címei kiáltanak: „Élüzem akar lenni az Egri Lakatosárugyár ...“, „Hevesmegye dolgozó parasztsága az új kenyérért .. ... Az új albán nemzetgyűlés ismét Enver Hodzsa hadseregtábornokot bízta meg a kormány megalakításával Az új albán nemzetgyűlés keddi ülésén Enver Hodzsa hadseregtábornok az alkotmány értelmében előterjesztette a kormány lemondását. Ismertette a kormány eredményes munkáját, köszönetet mondott a nemzetgyűlésnek, az állami tisztviselőknek és az egész albán népnek azért a támogatásért, melyben a kormányt kötelességének teljesítése során részesítették. A nemzetgyűlés közfelkiáltással jóváhagyta a kormány eddigi munkáját és megbízta Enver Dsodzsa hadseregtábornokot az új kormány megalakításával. Az ázsiai kontinensnek a Sárgatengerbe nyúló félszigetén, Koreában második hete dörögnek az ágyuk, s a világuralomra törő imperializmus által kirobbantott e távolkeleti háború előzményei, fejleményei döntő fontosságú tanulsággal szolgálnak mindenki számára, aki tisztán akar látni a mai nemzetközi helyzet alapvető kérdéseiben. A koreai háború közvetlen előzményei közismertek: a délkoreai bábkormány amerikai sugalmazásra, hosszú előkészületek után és átgondolt tervek szerint támadást indított az északkoreai demokratikus köztársaság ellen. Az erre vonatkozó bizonyítékok az egész világsajtóban — az imperialista országok sajtójában is — napvilágot láttak és a tények erejével önmagukért beszélnek. A délkoreai bábhatóságok hetvenkedő nyilatkozatai közvetlenül a támadás előtt, amerikai katonai és politikai vezetők távolkeleti megbeszéléseiről kiszivárgott hírek. Dulles „főtanácsadó" szemléje a 38. szélességi kör határvidékén és kijelentése, hogy ,,az USA kész minden támogatást megadni a kommunizmus ellen harcoló Dél- Koreának“ — olyan tények, amelyek valóban nem szorulnak kommentárra, ahogy Gromiko szovjet helyettes külügyminiszter mondta a koreai eseményekkel kapcsolatban tett nyilatkozatában. "Természetesen távolabbi előzményei is vannak a koreai kérdésnek s ezek röviden abban foglalhatók össze, hogy az ázsiai népi mozgalmak méretei és sikerei komolyan nyugtalanították az utóbbi időben az imperialista tábort és különösképpen gondot okoztak a világuralomra törő amerikai tábornokok és tőkések klikkjének. Ezért ösztönözték támadásra délkoreai bábjaikat, abban a reményben hogy hamarosan gyarmati uralmuk alá hajthatják egész Koreát, s ezért nyúltak a leplezetlen agresszió eszközéhez, amikor az északkoreai néphadsereg keresztülhúzta számításaikat és a hadműveleteket gyors ellentámadással ellenséges területre vitte át. Ez elsősorban azért sikerülhetett, mert az északi felszabadítók támogatásra, együttműködésre találtak a gyűlöletes amerikai uralommal torkig eltelt délkoreai lakosságban. A koreai események azt mutatják meg legfőképen, hogy eggyel gyarapodott azoknak a népeknek száma, amelyek kitörtek gyarmati elnyomatásukból és a szabadság, a függetlenség, a nemzeti egység kivívásának útjára léptek. Ez eddig csak a koreai nép ügye lenne, amely — mint minden igazságos ügy — a maga oldalára állítja a becsületes emberek millióinak rokonszenvét. De az egész világ ügye lett a koreai kérdés azáltal, hogy az amerikai imperialisták fegyveresen beavatkoztak a koreai viszályba, sőt Truman elnök a koreai intervencióra kiadott parancsával egyidejűleg bejelentette, hogy az USA nyíltan kiterjeszti agressziós politikáját Vietnamra, a Fülöp-szigetekre és a Kínához , tartozó Formozára is. Az imperializmus ezzel levette álarcát, tettekkel hazudtolta meg a „békéről“ tett képmutató kijelentéseit, elárulta, hogy — Gromiko szavai szerint — nemcsak hogy nem törekszik a béke megszilárdítására, hanem ellenkezőleg, legfőbb ellensége a békének. Az imperializmus azonban csak tetteiben árulta el magát s leplezte le igazi céljait; szavakban és politikai mesterkedésekben továbbra is a képmutatás eszközeivel él. Ezek a szavak és mesterkedések azonban túlságosan átlátszók ahhoz, semhogy megtéveszthetnék a világ józan ítélőképességű és tisztességes közvéleményét. Mert ugyan ki adna hitelt annak a szemfényvesztő önigazolási törekvésnek, amellyel az USA kormánya a Biztonsági Tanács „döntésére“ hivatkozva, szeretné „legalizálni“ agresszív lépését? A Biztonsági Tanács „határozatai“ érvénytelenek, mert — éppen az amerikai kormány ellenséges magatartása következtében — nem foglalhat helyet tagjai sorában Kína törvényes képviselője, s emiatt lehetetlen volt a Szovjetúnió számára, hogy részt vegyen a Biztonsági Tanács ülésén. Gromiko joggal mutatott rá, hogy a Biztonsági Tanács „határozata“ ellenséges cselekedet a békével szemben és szöges ellentétben áll az Egyesült Nemzetek Szervezetének alapokmányával, amely kifejezetten megtiltja a beavatkozást bármilyen állam belügyeibe, amikor egy állam két csoportjának belső konfliktusáról van szó. A Biztonsági Tanács tehát, amelynek működéséhez oly nagy reményeket fűzött a békeszerető világ a fasizmus leverése után, most nyíltan elárulta a béke ügyét és tagjainak többségében az amerikai világuralmi politika készséges eszközének bizonyult. Az USA önigazolási kísérletét különben meghazudtolja az a tény is, hogy a Biztonsági Tanács „határozata“ előtt az USA már megkezdte Észak-Korea elleni agresszióját. Tae a titkos diplomácia kora elmúlt és többé nem ülhet össze büntetlenül néhány, hatalomvágytól megszállott és néhány szolgalelkű politikus, hogy döntsön az emberiség sorsáról. Nem véletlen, hogy éppen a fiatal szocialista Szovjetúnió számolta fel a népek nélkül és a népek ellenére politizáló titkos diplomáciát, s a népek elé visz minden olyan kérdést, amely a népek sorsát, jövőjét érinti. Az emberiség a Szovjetúnió nyílt és következetes békepolitikájából tanulta meg, hogy joga van hozzászólni a sorsát eldöntő nagy kérdésekhez, amilyenek a háború és béke kérdése. A népek nem akarnak háborút: ettől az eltökélt szándéktól visszhangzik a világ minden tája, amióta a stockholmi világ-békekongresszuson megfogalmazták és a dolgozók százmilliós tömeges aláírásukkal erősítették meg a tartós béke megvédéséről szóló határozatot. A népek béketörekvése az egész világot átfogó mozgalommá szélesült a közelmúltban, amikor már minden jel arra vallott, hogy az imperialisták az agresszió előkészítésén dolgoznak , és a tiltakozással párosult békeakarat elemi erővel lángolt fel napjainkban, amikor az imperialisták Koreában az előkészítésről a közvetlen és nyílt agressziós cselekedetekre tértek át. Az amerikai imperialisták koreai fegyveres intervenciója, erőszakos békebontása azonban nemcsak felháborodott tiltakozást váltott ki a békeszerető százmilliókból, hanem azt az elhatározott akaratot is, hogy a béke erőinek tömörítésével megvédik az emberiség jövőjét azokkal szemben, akik romlására törnek. I’’ romiko két történelmi leckét említett, amikből okulhatnának a mai békebontók. Egyik Észak-Amerika északi és déli államainak küzdelme, amiből minden beavatkozás ellenére Észak igazságos ügye került ki győztesen, a másik a Szovjetúnió elleni intervenció, amelynek során ugyancsak a fiatal szovjet nép igaz ügye aratott diadalt. S ha az USA- kormány most az ázsiai népek zsandárjának szerepét vállalja magára, emlékeznie kellene arra, hogy a Szentszövetség is a zsandár szerepét vállalta a szabadságvágytól lángoló Európában — és elbukott ebben a szerepben. Korea nagy tanulság a békeszerető népek számára, amelyek tisztán látják, hogy míg a Szovjetúnió a világbéke megszilárdításán fáradozik, az óceánontúli imperialisták a béke ellenségeinek bizonyultak. A visszahatás pedig, amit a fegyveres agresszió keltett a szabad és békét akaró népek, köztük a magyar nép körében, tanulságul szolgálhat a békebontóknak is arra, hogy a népek elszántan őrködnek a békén, legfőbb támaszukat a Szovjetúnióban látják, éppen ezért sem megfélemlítés, sem nyílt erőszak nem hiúsíthatja meg a világbéke igazságos ügyének győzelmét. Aláírták a bolgár-magyar kulturális egyezmény végrehajtási tervét Szófiában kedden aláírták az 1950/51. évre kötött bolgár-magyar kulturális megegyezés végrehajtási tervét. A végrehajtási tervet a bolgár tudományos, művészeti és kulturális bizottság alelnöke, a bolgár-magyar vegyes bizottság elnöke, Nathan professzor, a magyar albizottság részéről Mihályfi Ernő, a bolgár kultúrbizottság részéről pedig Katia Avranova írták alá. Az egyezményt bolgár részről Száva Ganovszki professzor, a magyar bizottság részéről pedig Mihályfi Ernő méltatta. Magyar kulturális küldöttség utazott Szófiába Molnár Erik egyetemi tanár vezetésével 12-tagú magyar kulturális küldöttség utazott Szófiába a bolgár kulturális élet tanulmányozására. A küldöttség tagjai között a budapesti és vidéki tömegszervezetek kulturális vezetői és élmunkásai szerepelnek. A küldöttség két hetet tölt Bulgáriában. Fár asszony elindul Nagy sikert aratott magyar film TOLNAY, BÁNKY ZS., HORVÁTH TERI, LADÁNYI, B.ÁSTHY VÖRÖS CSILLA: - MUNKÁS TÁNCSICS — TATRA (Pesterzsébet)