Kis Ujság, 1950. szeptember (4. évfolyam, 203-228. szám)

1950-09-01 / 203. szám

Péntek, szeptember 1 Az ötéves tervkölcsön első nyereményhúzását szeptember 14-e és 17-e között rendezik Meg kell gyorsítani a kötvények kiosztását és az elszámolást A kitűzött időnél két héttel koráb­ban, szeptember 14-e és 17-e között rendezik meg az ötéves tervkölcsön nyereménykötvényeinek első sorsolá­sát. Mivel a há­rom negyedmilliárdos tervkölcsön túlnyomó részét a dol­gozók nyereménykötvényekben je­gyezték, jelentős összegű nyeremény — körülbelül harmincmillió forint — kerül az első túlzás alkalmával ki­sorsolásra. Ezután pedig a sorsoláso­kat félévenként újra megismétlik. A húzás időpontjának két héttel előbbrehozása szükségessé tette a köt­vények kiosztásának meggyorsítását. A vállalatoknak és közületiknek min­dent meg kell tenniük annak érdeké-b­en, hogy minden dolgozónak idejé­ben átadják a kötvényeket. Ezzel biz­tosítják azt, hogy a kölcsön jegyzői részt vehessenek a nyereménysorso­lásban. A kötvénykiosztás munkája befeje­zéshez közeledik. A legtöbb helyen legyőzték azokat a nehézségeket, ame­lyek a munkahelyek szétszórtsága, időközben történt átszervezések és költözködések következtében jelent­keztek. Azoknak a közü­leteknek és vállalatoknak, amelyek elmaradtak, a dolgozók érdekében a végelszámo­lást az Országos Takarékpénztárhoz haladók nélkül be kell küldeni. ról szóló beszámolókat. A legutóbbi alkalommal a Kagano­­vics-gyár dolgozói között járt az újságíró, amikor a tervkölcsönköt­­vények új húzására került sor. Ebben a gyárban összesen 80 ezer rubelt nyertek a dolgozók. Raszkovja littbkova kom­szomo­ka, a rézöntőműhely technikusa és techni­kai ellenőre ezer rubelt nyert. Ebből az összegből már másnap megvette azt a kerékpárt, amire olyan régen vágyódott. Ugyancsak ezer rubelt nyert Nina Petrova, a vasöntőműhely dolgozója és Anna Szemjonova, aki ugyanebben a műhelyben dolgozik. A gépműhelyben dolgozó Alekszandr Siskin is ezerrubeles nyereményhez jutott.­­ Boldog arccal újságolta Anton Zukorjik is, aki a gyárigazgatáson ■látja el a titkári teendőket, hogy 200 rubel üti a markát a most kihúzott nyereményekből. Nagy öröm érte Anna Szevcsenko­­vát, az esztergályost, aki 23.400 rubel nyereményhez jutott a kihúzott tervkölcsön-kötvény ré­vén. Ez azt mutatja, hogy a lublini Kaganovics-gépgyárban mennyien nyertek a tervkölcsön kötvényeinek húzása alkalmával. A nagy célok szolgálatának közös öröme mellett ilyen örömöket is ad a tervkölcsön a szovjet dolgozóknak. Az egész szovjet nép jól tudja hogy amit a szovjet kormány ígér, azt mindig betartja. Sohasem történ­hetik meg, hogy mint a kapitalista államokban, elfeledkezze­nek a köl­csönök visszafizetéséről és a nyere­­mények kiosztásáról. A szovjet dolgozók ennek tudatá­ban örömmel járulnak hozzá a terv­­kölcsön-jegyzéshez. A fervcsö­csönjegyzésben példamutató dolgozók, sztahanovisták, kiváló munkások és értelmiségiek lesznek az Ötéves Tervkölcsön Sorsolási Bizottság tagjai Az ötéves tervkölcsön első nyere­ményhúzását ünnepélyes keretek kö­zött, a dolgozók küldötteinek és a töm­egszervezetek képviselőinek jelen­létében tartják meg szeptember 14-étől 17-éig. A dolgozók által java­solt és a pénzügyminisztérium által elfogadott sorsolási bizottság irányítja és ellenőrzi majd a nyeremény­­húzásokat. A Sorsolási Bizottság tag­­jai a tervkölcsönjegyzésben példát­­mutató dolgozók, sztahanovisták, kiváló munkások, dolgozó parasztok és értelmiségiek lesznek. A tervkölcsön nyeremény húzásai a Szovjetunióban A Szovjetunió népe rendszeresen és rendkívül nagy lelkesedéssel vesz részt a tervkölcsönök jegyzésében. Ennek a lelkesedésnek a fejlett szo­cialista öntudat a rugója. A dolgozók tudják, hogy a kölcsönből új gyárak, iskolák, kórházak, szanatóriumok épül­nek, vagy a régiek felszerelését javítják meg. Tudják, hogy a tervkölcsönök életük további megjavítását segítik elő. A kötvények tulajdonosai között rendszeres sorsolást rendeznek és az ilyen sorsolások alkalmával a köt­vénytulajdonosok tömegesen kapnak nagy nyereményeket. Valahányszor egy-egy kötvény sorsolására kerül sor, a dolgozók nagy érdeklődéssel olvassák az újságokban a sorsolások­ Az új kulúrévadban önálló operaműsora lesz az újjáépített Városi Színháznak Szeptemberben megnyugtató mó­don rendeződik a Városi Színház operaelőadásainak ügye. Az új kul­­túrévadban az operaelőadások szem­pontjából megszűnik másodlagos hely lenni a Városi Színház. Mind a műsorpolitikát, mind pedig az elő­adások színvonalát tekintve, az Operaházéval azonos értékű opera­­előadásokat hallgathatunk a Városi Színházban is. Nem véletlen, hogy ez a gyors és gyökeres változás a Fővárosi Tanács megalakulása és szervezeti kiépítése nyomán vált le­hetségessé a szocialista kultúrforra­­dalom irányelveinek megfelelően. A Kis Újság munkatársa ellátoga­tott a Városi Színházba, ahol most folyik az átalakító munkálatok befe­jező szakasza. A Városi Színházban működött eddig tudvalévően a fő­vá­rosi népszórakoztató intézmények központja. Itt voltak az egykori öl­tözőhelyiségekben a fővárosi nép­­szórakoztató intézmények irodahelyi­ségei, műhelyei és raktárai. Mind­ezeket már kiköltöztették a Városi Színházból s így az említett helyisé­gek már eredeti rendeltetésüket töltik be az új kultúrévadban. Az Opera eddig csak terembérlő volt a Városi Színházban s az opera­előadásokat nemcsak az avult szín­padtechnikai körülmények, de az öl­tözők hiánya miatt is sok zavaró je­lenség kísérte. Most mindez megvál­tozik. A Városi Színház operaelőadá­saihoz az Operaház vezetőinek kívá­nalma szerint alakította át a Fővárosi Tanács Végrehajtó Bi­zottsága a Városi Színházat. Az operaelőadásoknak úgynevezett profilírozott jellegük lesz, vagyis a Városi Színház az Operaháztól füg­getlen, önálló műsorral szerepel az új kultúrévadban- Olyan operai művek előadását tűzték ki a Városi Színház előadássorozatában, amelye­ket a következő kultúrévadban az Operaházban nem adnak elő. Az operai előadások lebonyolítására és vezetésére pedig egy háromtagú bi­zottságot nevezett ki a népművelési minisztérium. A bizottságban az Operaházat Kerekes János és Dár­­day Andor, a fővárost pedig Rad­­ványi László képviseli. Körülnézünk az újjáalakuló szín­padon és nézőtéren, ahol még javá­ban dolgoznak a munkások. — Az ötéves terv elsőéves beruhá­zásából — kapjuk kísérőinktől a magyarázatot — korszerűsítjük a színpadot A zenekar új elhelyezést nyer. Új világítási effektusokkal gazdagodik a színház s a legmoder­nebb technikai berendezés lehetővé teszi, hogy az itt folyó operaelőadá­sok mind művészi, mind műszaki szempontból egyenrangúak legyenek az operarajzi­­ előadásokkal. — A színpad egy orgonát is kap. Oláh Gusztáv kiváló operaházi ren­dező tervei alapján mozgósítható híddal és két világítótoronnyal lát­juk el az újjáépített s megnagyob­bított színpadot. A megnagyobbított és a már múlt szezonban előrehelye­zett vasfüggöny az eddigi nehézkes kézihajtás helyett villannyal műkö­dik. Akusztikai szempontból is lé­nyeges javulást értünk el. Általában kiküszöböljük a régi zavarokat. A legmodernebb mikrofonberende­zést alkalmazzák az előadás zavarta­lanságának biztosítására. Egy köz­ponti erősítőberendezés alkalmazásá­val az előadásban résztvevő művé­szi és műszaki dolgozók állandó kapcsolatban tarthatók az előadás­sal, illetőleg a központi rendezéssel. Ez is jelentős előrehaladást jelent a múltbeli zavarok kiküszöbölésére. Az Operaház igazgatósága a követ­kező műveket tűzte műsorra a Vá­rosi Színház, operaelőadás-sorozatá­ban: Álarcosbál, Trubadúr, Tosca, Bohémélet, Aida, Eladott menyasz­­szony, Hoffmann meséi, Lammer­­moori Lucia, Parasztbecsület, Bajaz­­zók, Lakmé, Faust, János vitéz, Ci­gánybáró, Csínom Palkó és egy egész estét betöltő magyar halletest. Nem érdektelen, hogy a Kossuth-díjjal ki­tüntetett Csínom Palkó című mű ope­­rettvá­ltozatát a Városi Színház opera­előadási keretében mutatják be elő­ször. — A műsort — kapjuk a további tájékoztatást — a legszélesebb dol­gozó rét­egek kívánsága s igénye sze­rint állították össze. Mind a techni­kai, mind a művészi újítások bizto­sítják, hogy a jövőben a Városi Szín­ház operaelőadásai egyenértékűek legyenek az Operaház előadásaival. A multiján előforduló zavaró körül­mények kiküszöbölésével biztosítjuk itt is az előadások legmagasabb szín­vonalát. A Városi Színház előadásaira meg­hirdetett bérletezés szeptember 6-ig folyik az Operah­áz pénztáránál. Az eddigi­­jelek szerint az operaházi bék­é­tigénylők száma örvendetesen megszaporodott s ezért fontos köve­telmény, hogy az érdekeltek mihama­rabb váltsák ki bérletüket a Városi Színház operaelőadásaira. A Városi ■Színház operaelőadásainak igazgató­­bizottsága a legnagyobb szeretettel várja a széles dolgozó tömegeket a Városi Színház operaelőadásaira. ISztálin, akit a legjobban szeretünk! ■eil A nimj.'ikilzi íUiuvcMenyen TM­­ .­­ ... _ _ Bh­ ö l1' ..le*í«bb iliikumtnlum Ilim elmei MÍIÓII FäHIyS, HlfaaO M kis Újság Szeptember 13-ig fellebbezhet, aki kimaradt a választói névjegyzékből A helyi tanácsok választói névjegy­zékét most állítják össze az ország minden részében. Az összeíró-íveket fokozott munkával dolgozzák fel és nemcsak Budapesten az egyes kerü­letek, hanem sokfelé a járások egyes községei is munkaversenyben van­nak, hogy mielőbb készen legyen a névjegyzék. A rende­let értelmében a névjegyzé­ket szeptember 5-én, 6-án és 7-én, te­hát három napon keresztül kell ki­függeszteni. Budapesten az egyes ke­rületi tanácsok végrehajtó bizottsá­gainak helyiségeiben lesz kifüggesztve a névjegyzék, ahol reggel 8 órától este 8 óráig bárki megtekintheti. Ezen­kívül szavazókörönként is kifüggesztik az erre a célra kijelölt helyiségben a névjegyzéket. Budapesten 1607 sza­vazókörzet alakult. A lakóházakban ugyancsak kifüggesztik a névjegy­zéket vagy közük, hogy az melyik szavazókörzet helyiségében tekinthető meg. Aki a névjegyzékből kimaradt, a kifüggesztésétől számított nyolc napon belül, tehát szeptember 1.--áig felleb­bezést jelenthet be a kerületi végre­­hajtóbizottságnál. A végrehajtóbizott­ság a fellebbezést megvizsgálva, indo­­kolt esetekben kiigazíthatja a név­jegyzéket. Ha viszont a végrehajtó­­bizottság nem tartja jogosnak a fel­szólamlást, ké­t napon belül köteles az ügyet áttenni a járásbírósághoz, ahol három nap alatt kell döntést hozni. Osztálysorsjáték mai húzása A mai húzáson a következő na­gyobb nyereményeket húzták ki: 50.000 forintot nyert: 47055. 25.000 forintot nyert: 20417. 10­000 forintot nyert: 63420. 5000 forintot nyertek: 22342, 6478, 29515. 4000 forintot nyertek: 9105, 4288. 3000 forintot nyertek: 49152, 16199, 25341, 26142, 6871, 30078, 8415, 30900, 42678, 42416, 37126. 2000 forintot nyertek: 38067, 6019, 10202, 22100, 25126, 28317. (Minden felelősség nélkül). 1000 forintot nyertek: 26367, 17802, 29046, 35903, 41431, 33226, 36113, 12650, 47761. 500 forintot nyertek: 27921, 33558, 32170, 29709, 21232, 2118, 19468, 26194, 10761, 18146, 52716, 13944, 38434, 5417, 11114, 34982, 48705, 658. 400 forintot nyertek: 58600, 54072, 30764, 37859, 49549, 32685, 32290, 30377, 3801­5, 34828, 80039, 31079, 41746, 60395, 34485, 88367, 26897, 3160, 465, 474, 24466, 9007, 20360, 6817, 1340, 1194, 11532, 6061, 4991, 22237, 2368, 27630, 3495, 16072, 6702, 27693, 4243, Tizenöt éves a Sztahánov-mozgalom is nevet a földkerekség minden orszá­­g • * ■ ■■ gának dolgozói ismerik. Foga­lommá vált, az új tipusú szocialista embert jelöli, aki új utat tör a munka különféle­­*(filetálin, jobban dolgozik és többet termel. Ki Sztahánov, a dolgozók millióinak példaképe,­ aki tizenöt évvel ezelőtt, 1935-ben egy páratlan erejű tömegmozgalmat indí­tott el s akinek neve megtisztelő cím, kitüntetés a munka legjobbjai szá­mára? Alexej (trigorjévtes Sztahánov 1908-ben született Lugovában. Sze­gény parasztszü­lők gyermeke volt és a cári uralom bűne, hogy — mint oly sokan mások — még az elemi iskolát sem tudta elvégezni. Kora ifjúságától kezdve szénbányában dolgozott. Ti­zenkét éves volt, amikor az Októberi Forradalom győzelme új élet lehető­ségét teremtette meg orosz földön. A fiatal Sztahanov tanuláshoz látott, mert tudta, hogy munkája értékesebb, gyümölcsözőbb lesz a szovjet haza számára, ha elsajátítja a tudás alap­elemeit. Esti tanfolyamokra járt, de nem állt meg ezen a fokon, hanem nagy becsvággyal és a kemény mun­kához szokott ember kitartásával — nehéz testi munkája mellett _a közep­es főiskolai tanulmányokat végzett. Visszaemlékezései során elmondta Sztahánov, milyen hatással voltak rá ebben az időben Sztálin szavai arról, hogy a szocializmusban a legértéke­sebb tőke az ember és a technika dönt el mindent. Elhatározta, hogy egész munkaerejét és tudását latba vett szocialista hazája építése, megerő­sítése érdekéb­en. A maga munkate­rületén akarta valóra vallani Sztálin szavait: a legértékesebb tökét, az em­beri munkaerőt a technika szolgála­tába állítva soha nem látott eredmé­nyeket igyekezett elérni, hogy példája nyomán a szovjet emberek bebizo­nyítsák a szocialista termelési rend fölényét a kapitalista rablógazdálko­dás felett. Keserű tapasztalatból tudta sztahanov, ...............................- milyen emberte­len robot, milyen megalázó szenvedés volt a munka a cári Oroszországban. Aki akkor többet vagy jobban dolgo­zott, a munkáltatót gazdagította és a munkanélküliek számának növelésé­vel, végső fokon a munkásság sorsán rontott. A szocializmus azonban meg­változtatta az ember viszonyát a mun­kához. A nép tulajdona lett minden termelőeszközzel a bánya is és aki több szenet termelt a tárnák mélyén, saját maga és népe jólétét vitte előbb­re. Sztahanov gazdag gyakorlati ta­pasztalatok és fejlett műszaki tudás birtokában sokat töprengett azon, ho­gyan fokozhatná munkája termelé­kenységét. Rájött, hogy azért termel keveset, mert sok felesleges munkát végez. Abban az időben egy fejtésben 15—20 vájár dolgozott és a vájár a fejtés mellett maga végezte a cölöpö­zést is. Sztahanov három részre osz­totta a vájár munkáját és azt java­solta, válasszák külön a cölöpözést a szénfejtéstől, mert a munka folyto­nos félbe­szakítása sok időveszteséget okoz. Javaslatát eleinte nem akarták elfogadni. Végül 1935 augusztus 30- ról 31-re virradó éjszaka Sztahanov a Donbasz-szénmedence egyik tár­nájában két cölöpöző munkást vett maga mellé. A bányászok akkori ál­talános normája 6—7 tonna szén volt egy műszakban. Sztahánov ezen az éj­szakán 102 tonna szenet termelt ki. Ez a teljesítmény mintegy­­jeladás volt v t­­ ..„TT­­rt­ a szocializmust épí­tő szovjet em­berek számára. Elindult hódító útjára a Szlahánovról elneve­zett mozgalom, am­ely forradalmasí­totta a Szovjetúnió iparát és ma, 15 év múltán egyre szélesebb tömegeket von be a fokozott termelőmunkába. Megszámlálhatatlan a sztahanovista munkások szám­a a Szovjetúnióban és egyre többen lesznek azokban az or­szágokban is, amelyek a nagy példa követésének útjára lépnek. Sztálin a sztahanovisták első szovjetúnióbeli kongressz­usán rámutatott arra, hogy „a sztahanovista mozgalom megdönti a technikára vonatkozó nézeteket, a régi normákat, a régi termelési ter­­veket és új, magasabb normák és ter­vek létesítését követeli meg. Ennek a mozgalomnak az a hivatása, hogy forradalmat idézzen elő iparunkban.H­a nagyszerű kezdeményező* az új tehe­t­ségr-rr-r-r szű­tőségek fel­tárása lelkes követésre talált a Szov­jetúnió dolgozói körében. A bányá­szat után más munkaterületeken is egymás után születtek meg a koráb­ban elképzelhetetlen magas termelési eredmények. A sztahánovisták a munkamódszerek tökéletesítésével el­érték a gépek és üzemi berendezések teljes kihasználását, megvalósították az egyes munkafolyamatok észszerű összehangolását a termelés fokozása érdekében. Sztahánov ma is részt vesz a szov­jet ipar fejlesztésében. Még a háború előtt elvégezte az Ipari Akadémiát, mérnöki oklevelet szerzett és most a Keleti Területek Szénipari Miniszté­riumában azt az osztályt vezeti, ame­lyet a Sztahánov-munkamódszerek terjesztésére szerveztek. Az utóbbi években számos találmánya volt és munkatársaival együtt jelenleg az ak­nák új feltárási módjának bevezeté­­sén dolgozik. Végső célja az, hogy a bányákban teljesen gépekkel tudják pótolni az emberi munkaerőt. „Ha elgondolásunk beválik — mondotta Sztahanov új terveiről —, a fúrás és robbantás elavult módszerekké vál­nak a bányamunkában. Nincs messze az idő, amikor olyan fokot ér el a gépesítés a szovjet bányákban, hogy a gépkezelőé lesz a főszerep a bányá­szat terén“. a szlatiáno­vista morálom tizenötödik . ■• ■ i 11 .' ■ X évfordulója a Szovjetúnió és az egész haladó vi­lág dolgozóinak ünnepe. Sztahanov neve példa és ösztönzés a munka hőseinek, akik a termelésben elért egyre nagyobb eredményekkel erősí­tik szocialista hazájukat és járulnak hozzá a béke megvédéséhez. 3 Sztahanov példamutatásának köszönhetjük! — mondják a MÁVAG-ban Fi­döp Mihály krómozzó-technikus a MÁVAG-ban. Rendkívüli eredményt ért el: hazai viszonylatban meghono­sította a kemény krómozás eljárását. Ezzel a magyar népgazdaságnak éven­ként több mint 6 millió forintot ta­karít meg. Sztahanovista lett. Kossuth-díjjal tüntették ki. Mikor a krómozó üzemben erről esik szó, Fü­­löp Mihály, a Kossuth-díjas sztaha­­novista megjegyzi: — Most a Sztahanov-mozgalom 15-ik évfordulóján őszintén meg kell mondanom: ismerete, alkalmazása nélkül, a szovjet szakirodalom segít­sége nélkül nem tudtam volna elérni azt, amit elértem. Ma már ott tartunk a keménykrómozás terén, hogy pél­dául a külföldről hozott autók el­kopott alkatrészeit, — melyek helyébe a múltban újat kellett külföldről be­hozni, ,— most itt krómozzuk, a ko­pott részeket eljárásunkkal feltöltjük és ez az autóalkatrész jobb, mint az új volt. F­ülöp Mihály is a Sztahánov-moz­galom segítségével további eredmé­nyeket ért el. — Sztahánov példája tanított meg arra, hogy a merész kezdeményezés hozza meg a sikert — mondja. A krómozótechnikus sztahánovista, az ismert Kossuth-díjas dolgozó érzi, hogy nem juthatott volna el a nagy eredményekhez, ha nem ismer­kedett volna meg a szovjet példával. De nemcsak Fülöp Mihály köszön­het sokat a mozgalomnak. A MÁVAG-ban még 148 kitüntetett sztahanovista és 338 olyan dolgozó van, akiik állandóan 200 százalékon felül termelnek. A Sztahánov-mozga­lom a MÁVAG-ban is meghozta a munka forradalmát, ezt a csatáját is sikeresen akarják megvívni a vasutasdolgozók. Lengyel József sztahánovista mozdonyvezető az őszi forgalom sikeres lebonyolítása érdekében versenyre hívja ki a or­szág valamennyi vasutasdolgozóját: mozdonyvezetőket, fűtőket, forgalmis­tákat, műhelydolgozókat, pályafenn­­tartás és a többi szolgálat dolgozóit. A versenyfelhívásban megállapítja Lengyel József sztahanovista moz­donyvezető, hogy a Koreai Héten el­ért eredményekkel a vasutasok 7,5 millió forint összeget takarítottak meg népgazdaságunk számára. Most a cél az, hogy az őszi csúcsforgalom za­vartalanul lebonyolódjék. „E cél el­érése érdekében versenyre hívom az ország valamennyi vasutas dolgozó­ját „Az őszi forgalom legjobb dol­gozója címéért“. A verseny a vasutasdolgozók köré­ben igen nagy érdeklődést keltett és 33 szolgálati ágban indul meg a ne­mes küzdelem. A verseny megindu­lása egybeesik a vasút egyes részein bevezetésre kerülő alapbéremeléssel és darabbér bevezetésével. A ver­senyt ünnepélyesen szeptember 1-én röpgyűléseken indítják meg. Lengyel József sztahanovista mozdonyvezető versenyfelhívása A magyar vasutakon megkezdődött az őszi csúcsforgalom. A termelésnek Ezer négyzetméternyi virágágy a Teleki-téren A FŰKERT több mint tízezer négy­zetméternyi területet parkosít a Lehel­téren, a tömbházak környékén. A parképítés során egy gyermekjátszó­tér is létesül. A Sportcsarnok udva­rán a FŰKERT tizenháromezer négyzetméter területet rendez, amely­ből 4400 (négyezernégyszáz) négyzet­­méter pázsit lesz. A Teleki-tér rendezésére a fővárosi tanács nagyobb összeget irányzott elő. Harmincháromezer négyzetméter te­rületet rendeznek, ennek során ezer négyzetméternyi virágágy létesül. Százötven főzt, hatszáz cserjét és kilencezer évelűnövényt ültetnek el.

Next