Kis Ujság, 1950. szeptember (4. évfolyam, 203-228. szám)
1950-09-16 / 216. szám
Szomhat, szeptember 16 . MW*I Eco Flauérex, a* „Aonntm’de‘ című francia lap főszerkesztője leírta utalását a Vietnami Demokratikus Köztársaságban. Azon a nagy területen, amelyet bejárt, a francia gyarmatosító csapatok mindössze öthat várost tartanak idökben, egymástól többszáz kilométerre és anynyira elszigetelten, hogy ellátásuk csak légiúton lehetséges. Egyébként mindenütt a vietnami nemzeti zászló lengvel és menőben sárga esüng. És mindenütt feliratok: „Függetlenség — Szabadság — Jólét“. A francia újságíró első benyomása az volt, hogy Vietnam felszabadított területein nyugalom és rend uralkodik. Itt lett nyilvánvaló előtte a francia hatóságok hazugsága, amely szerint „a rend helyreállítására“ küldenek csapatokat Vietnamba, abba az országba, amelynek nyugalmát csakis a francia repülőgépek zavarják időnként ... Egy kis faluban olcsó pénzért jó vacsorát kapott Eigneres, majd elbeszélgetett a parasztokkal. Valamenynyien kijelentették, hogy jól megy a soruk, sokat dolgoznak, új területeket hódítanak meg az őserdőből és hajlandók még többet is dolgozni, hogy elkerüljék az országban korábban oly gyakori éhínséget. Vietnam északi részének szűkös földjén most arra törekednek a felszabadult parasztok, hogy évenként kétszer arassanak rizst, azon felül zöldfőzeléket, kukoricát és maniókát is termelnek, lelkesen és sikerrel dolgoznak a saját földjükön, melyet a volt gyarmati társaságok birtokaiból juttatott nekik a Köztársaság. A tudás és a tudatlanság kapuja Kulturális téren a legfőbb feladat az írástudatlanság felszámolása, gazdasági téren pedig a hazai ipar megteremtése. Egy kis városban két kapun át lehet a piachoz jutni. Az egyiken csak azok mehetnek keresztül, akik el tudják olvasni a feliratot, a másik „a tudatlanság kapuja". Ez kis kerülővel visz a piacra s közben a parasztokat és háziasszonyokat írásra-olvasásra oktatják. Az analfabétizmus elleni küzdelem másik módszere az, hogy g fddbirtokosokkal fizettetik meg írástudótban alkalmazottaik taníttatását, ha a birtokosok maguk nem gondoskodnak erről. Iskolák az erdők mélyén kevesen tudják, hogy Vietnam felszabadított területén nagyobb és jobban felszerelt egyetem működik, mint Hanoiban, ahol a francia megszállók uralkodnak, Vietnam minden községének van elemi iskolája és minden kerületi székhelyen középiskola működik. Figueres látogatást tett egyik iskolában, amely mint a legtöbb vietnami tanintézet, mélyen az erdőben fekszik. Miért? Biztonsági okokból, nehogy az iskola munkáját megzavarják a gyarmatosító franciák repülőgéptá-madásai vagy csapatai. A lakosság ellenállási szellemét mutatja, hogy a vietnamiak sokszor maguk rombolják szét házaikat, nehogy a francia csapatok kezére kerüljenek A kényelmes házak lakói bambuszkunyhókba vonulnak a gyűlölt ellenség elől. A háború kezdetén gyakran alkalmazták a vietnamiak a „felégetett föhr“ taktikáját, hogy a gyarmatosítók sehol se tudják megvetni a lábukat. A hadiipar csodái A gyárakat ugyancsak az őserdőbe telepítik A francia újságíró nyomdákat, papírgyárakat, szövődével és vegyi üzemeket látott az erdőben s némelyik több mint ezer munkással dolgozik. A legcsodálatosabb a vietpami hadiipar, amely a dolgozók tízezreit foglalkoztatja és ellátja a néphadsereget a szükséges fegyverekkel annak ellenére, hogy rendkívül nagy szállítási és nyersanyagnehézségekkel kell megküzdeni. A vietnami hazafiak energiája, találékonysága és lelkesedése azonban minden akadályt leküzd. Figueres szembeszáll azzal a téves nézettel, mintha a vietnami néphadsereg hiányosan felszerelt partizán kötelékekből állna. A háború kezdetén így volt, de azóta lényegesen megváltozott a helyzet. Ma is vannak természetesen partizán-osztagok és működésük rendkívül jelentős: nem rég a francia betolakodók 30 nagy szállító repülőgépét pusztították el De a vietnami köztársaságnak erős és jól felszerelt reguláris hadserege is van. A fegyelem szigorú, de a kapcsolatok a katonák és a parancsnokok között egészen demokratikusak Választott katonai bizottságok gondoskodnak a legénység iskolázásáról anyagi szükségleteiről és harci szellemének fokozásáról. Két évvel ezelőtt még csak gyalogsággal rendelkezett a hadsereg, ma már azonban tüzérségi, utász- és hírszerző csapatok is működnek. A főparancsnoknál A francia újságírónak alkalma volt beszélni Vo Nguyen Dsiap tábornokkal, a hadsereg főparancsnokával, aki kimagasló vezére a vietnami népi felszabadító mozgalomnak. A tábornok elmondta, hogy a felszabadító harcokban a néphadsereg kezében van kezdeményezés. Fogságba esett francia tisztek nem győznek csodálkozni a vietnami hadsereg fegyelmezettségén és erején. Ho Si Minh a belsőharcról Hond Minh, a vietnami nép vezére, ugyancsak fogadta a francia újságírót és a legmélyebb benyomásokat keltette benne. A vietnami nép rajongó szeretettel veszi körül vezetőjét, aki egyszerű környezetben él és bölcsen, mélyrehatóan fejtegette a francia újságíró előtt a világpolitika nagy kérdéseit. „Igazságos szabadságharcunk — mondotta Ho Si Minh — szerves része annak a békeharcnak, amelyet a világ népei folytatnak.“ Ho Si Minh népe a szívébe véste ezeket a szavakat és a szabadságszerető világ úgy tekint a vietnami népre, mint a függetlenség, a szabadság és a béke hős harcosaira. kis Ujság Tanintézetek és gyártelepek az őserdő mélyén Látogatás a szabadságharcos Vietnam földjén Győzött az 1181-es irányvonat! Zöld úton robogtunk Tapolcáról Budapestre Ilii (A Kis Újság kiküldött munkatársától) Az 1181-es Irányvonal, mely Tapolcáról 14 óra 30 perckor kiindulva, 17 óra 06 perckor, idő előtt érkezett be Alsóörsre, izgatottan tekint útja további szakasza felé. A 424—712-es masina már vagy nyolc köbméter vizet megivott. A vezetője nagyon bízik, hogy könnyedén birkóznak meg majd a hat százalékos emelkedővel, mely ezen a szakaszon várja őket. Egy kilométer hosszon hat métert kell majd hegyre mászni. — Most majd megmutatjuk, mit tudunk! Simon Pál vonatvezetőnek is az a véleménye, hogy az út neheze következik, de nem maradnak ők bent az emelkedőben, nem alszik el ott a gép, mert a moozdonyszemélyzet ismeri a vezetés minden titkát, csínját-hiúját, ismerik az utat is. Pannin szovjet sztahanovista mozdonyvezető példája nyomán mernek ők újat és nagyot kezdeményezni. Tizenhét óra 32 perc. Az alsóörsi forgalmi szolgálattevő tárcsája „indulás“ jelzést mutat, a mozdony akkorát pöfög, mint egy gyárkémény, hajrá, előre, szabad a pálya! • Füstfelhőt ereszt a mozdony kéménye és indul. Bécsi Ferenc fűlő sem tétlenkedik. Rakja a tűzre a szenet. Ahogy a tűzszekrényben a láng megemésztette az adagját, újból kapja a táplálékot. Vagy ötcentiméteres rétegben. S gyorsan előveszi a háromféle szítóvasat is. Előbb a tűzszekrény elejét kotorja meg, majd egy másik szítóvassal a tűzszekrény torkát piszkálja. A tűz sárgás-vöröslilás-piros. Kápráztatja a szemet. Egyenletesen ég. A gőz nyomása magas, de éppen az kell most Balatonalmádi ... Átszalad a vonat az állomáson. Hátranézek, füstcsóva követi utunkat. Fekete, sütét füstcsóva Mintha megdühödött volna a vasparipa. Ki érne most rá, csodálni az almádi hegyeket, a Balaton őszi nyugalmát, csendjét, amikor szabad a pálya és rohan a mozdony, cipelve harminc kocsit. A vezéri helyen ott áll Horváth Ferenc. Harminckétharminchároméves férfi. A tekintete kemény. A messzeségbe szegeződik. A jelzőkre. A nagy kanyart Fűzfő előtt könnyen veszi a szerelvény. A vizes szénből újabb adagot kap a mozdony. Figyelem a vonatot. Harminc kocsi. De úgy rázódnak erre-arra, mintha megrészegültek volna. V»*pVvá*>'król egyikük sem léphet ki. Követik a mozdony útját. Kígyóznak a kanyarokban— Most így, fisz idején könnyebb itt a mozdony konyháján az életünk — világosított fel a „vezér". De nyáron ... mikor a fűtő minden percben dobja a szenet a tűzre, amikor csurog róla a veríték, mikor kivág a tűzszekrény melege, hogy még jobban forrósítsa a 30—35 fokos hőséget, akkor bizony nem üdülés itt a munka. Vagy télen: egy lépéssel odébb még mínusz 30 fok, a hátunk ezt érzi, elöl pedig plusz és fok. Ez a mozdonyszemélyzet kemény élete.... Suhannak mellettünk az állomások. A mozdony szilaj és vad. Jelzők mellett rohanunk tovább, mind a szabadból mutat. A zöld pályának örül a gép a rohanása még sebesebb lesz. Most Balatonkenese, kezdődik az emelkedő. Egy pillanat, úgy tűnik, hogy a XX. század e mammutja, ez a vasszörny, ez a gőzóriás, ez a minden isét, porcikáját megfeszített 424-es felmérné az emelkedőt és fitymálva, lekicsinyelve a nehézséget, indul megmászására. A mozdonyvezető keze a sebességszabályozón... A fűtő tömi a gsípet... A mozdonyvezető-gyakornok tekintete a műszereken ... Nagy pillanat ez! Minden ideg megfeszít. A sebesség 56—60 kilométer. A fékezűk rámerednek a fékre, tudják, mit kell tenniök, ha használni kellene azokat. S már fenn is vagyunk. Alattunk a Balaton. Most már nyugalmas az utazás. A feszültség felenged a gép konyháján. Esteledik A mozdony, mögötte 30 kocsi igyekszik Szabad, bastyán felé. Közben — most már nyugodtan beszélgethetünk — megtudjuk: — Régebben Tapolca—Pusztaszabolcs és vissza útvonalat, a 276 kilométert tehervonaton s tapolcai mozdonyszemélyzet 20 -30 óra alatt tette meg Most 42 óra 30 perc alatt. A mozdony itt már játszi könnyedséggel uralkodik a pályán. Még egy ötszázalékos emelkedővel is megbirkózik, de könnyedén, hátosan. Szabad, ballyán felé igyekszünk. A repülők azt mondanák: vakrepülésben. A vasutasok csak azt mondják: vakvezetősben. Besötétedett. Most már csak a zöldpiros-sárga jelzések, meg a mozdonyvezető éles tekintete vezeti a vasszörnyeteget Tizennyolc óra 57 perc. Szabadbattyánba érkezik az 1181-es irányvonat. Győztesen. Hősi küzdelem volt. Szabadbattyén állomásán is megállás nélkül haladhat át a szerelvény. Egy hosszú, egy rövid, egy hosszú füttyi kéziféket engedd, megyünk, száguldunk tovább. De csak Börgöndig. Szabadbattyán és Pusztaszabolcs között mindössze 32 kilométer hosszú az útszakasz. Ha Tapolcáról Szabadbattyánig elfelejtettük, hogy tehervonaton utazunk, hogyha vonatunk 197 percet nyert, akkor Szabadbattyántól Pusztaszabolcsig viszont megtudjuk, mit jelent tehergombon utazni. Hörgősül: várni kell hosszabb ideig a személyvonatra. Seregélyes: több mint egy órahosszat várakozunk. Ellenvonalokra. Zichyújfalu is megállítja a vonatot. Igaz, hogy csak néhány percre. Komoly koromfekete most már az ég. A seregélyesi bejárati jelző előtt állunk. Itt 17 vagy 85 percet. A 190 perces időelőny helyett az alig valamivel több mint 30 kilométeres szakasz miatt csak 103 perces előnnyel érkezünk be Pusztaszabolcsra. Pusztaszabolcs: mozdonycsere. Innen már más vonatkísérő-személyzet is hozza az 1181-0s irányvonalat Ferencvárosba. Valóban irányvonatként. Huszonhárom óra 55 perc. Indul a gép, rohan az éjszakába. Budapest fénykoszorúja tűnik fel lassan, aztán kibontakoznak az első önálló fények. Nem lassul az iram . Nagytétény ... Száguld az irányvonat Budafok: rohan az 1181-es, Szabadon, gátlás nélkül halad át Kelenföldön is, mindenütt szabad a pálya, zöld utak várják, Ferencváros-pályaudvar. Valamivel hajnali 2 óra előtt befut a vonat. Győzött az 1181-es, a szocialista vasút újabb diadalt aratott, mert a munka hősei, a zöld utak hősei biztosan hozták Tapolcától Budapestig... ______________Horváth B. Jenő Történelmünk legnagyobb vállalkozása AZ ÖTÉVES TERVMUNKA HÍREI „Új normával a békéért”-brigádot alakítottak a Rákosi Művek sztahanovistái Ötéves tervünk időelőtti befejezéséért, a munka frontján a békéért vívott harc elősegítésére a Rákosi Mátyás Vas- és Fémműveknél egyre emelkedik azoknak a száma, akik munkamódszereik állandó tökéletesítésével és széleskörű terjesztővel túlszárnyalják eddigi eredményeiket és társaikat is az új normát 100 százalékon felül teljesítő dolgozók sorába segítik. Néhány nappal ezelőtt Kiszlinger József, az Egyesült Izzó sztahanovista esztergályosa megindította a sztahanovisták szervezett munkamódszerátadási mozgalmát és azóta a Rákosi Műveknél is egyre többen jelentik be csatlakozásukat a nagyszerű kezdeményezéshez. Muszka Imre Kossuth-díjas sztahanovista javaslatára a Rákosi Művek legjobb dolgozóinak bevonásával megalakították az „Új normával a békéért !“brigádot, amely feladatául tűzte ki, hogy először a brigádon belül, azután az egész üzemben széles körben terjeszti a sztahanovisták munkamódszereit. A cél az, hogy a brigád kezdeményezése nyomán a gyár minden dolgozója rövid időn belül ne csak teljesítse, hanem túl íz teljesítse új normáját. Győr városában az ötéves terv során nagyszabású fásítási munka folyik. A városi tanács 7 hold területen csemetekertet létesít, hogy biztosítsa a fásításhoz szükséges csemetéket. Mosonmagyaróváron az ötéves terv keretében nagyszabású lakásépítés kezdődött. Két korszerű nagy bérház építését már be is fejezték. Az egri dohánygyár szivargyártási műhelyének dolgozói 589.000 darab szivarhoz szükséges borítékot készítettek a megtakarított anyagból. A Fővárosi Tanács Végrehajtóbizottsága a jövő évi népművelési terv feladatainak szempontjaként a kultúrotthon-mozgalom fejlesztését határozta meg. Az ötéves terv keretében minden budapesti kerületben legalább egy kultúrpark létesül. A fővárosi Állatkertet továbbfejlesztik és a természettudományos nevelés szolgálatába állítják. Az iparostanulókról, a jövő szakmunkásairól a népi demokrácia a legmesszebbmenően gondoskodik. A budapesti iparostanuló otthonokban közel 8000 fiatal lakik, akiknek a reggelit, uzsonnát és vacsorát az Üzemélelmezési NV szállítja. Az ebédet minden iparostanuló — akár az otthoniak, akár a szüleinél lakik — üzemében díjmentesen kapja. A mozdonyvezetők 70 százaléka bekapcsolódott a 2000 tonnás és az 500 kilométeres mozgalomba. A legkiemelkedőbb teljesítményt Tóth III. János Kossuth-díjas sztahanovista mozdonyvezető érte el, aki 2200 tonnás irányvonatot vitt 50 kilométeres sebességgel rendeltetési helyére. A lakásépítő szövetkezetek előtörlesztési összegét a pénzügyminisztérium negyedrészével csökkentette, így például a 27.500 forintos lakás előtörlesztési összege — amelyet a lakásba való beköltözésig kell fizetni — havi 02 forintról 60 forintra csökkent. A 35.000 forintost lakás havi előtörlesztési összege 117 forint helyett 88 forint, a 42.000 forintos lakásé 140 forint helyett 100 forint, a 46.500 forintos lakásoknál pedig 155 forint helyett 117 forint. A Budapesti Városrendezési Intézet az üzemek közvetlen közelében és a legszebb helyeken jelöli ki a szövetkezeti társasházak helyeit. Október közepén kezdik meg a lakásépítő szövetkezetek első házainak építését Csepelen a Sporttelep melletti Béketéren, a XI. kerületben a Fehérvárrút és Bártfai-utca sarkán, a gyárnegyed közvetlen közelében, a XII. kerületben a Szilágyi Erzsébet-tér és Júlia-utca sarkán, a XII. kerületben pedig a Madarász-utca és Mosolyutca sarkán épülnek szövetkezeti társasházak. A budapesti réál építkezési munkák — a Fővárosi Tanács végrehajtó bizottságának határozata alapján — november 15-től március 15-ig tartanak. A „Véleményszönyv“ hű képet ad az „ATEX" NV boltok népszerűségéről Az ÁTEX NV Erzsébet körút 34. sz. I fogynak leginkább, amelyek legjobat ti 17-es számit Haltiálmn vaaviink hnn mafffftlfilmVL n/íi L-RevlümAUnak alatti 17-es számú boltjában vagyunk Tágas üzlethelyiség, szép portállal és ízlésesen elrendezett kirakatokkal hatalmas üzleti polcokon rengeteg férfi- és nőr szövet, selyem, és pamutáru van felhalmozva. Délután 5 óra. Vevők jönnek, vevők mennek. Ott állunk Csillag üzletvezetővel a helyiség hátsó sarkában. Negyedóra alatt nyolc vevő kereste fel az üzletet, nagyobb részben dolgozók felesége és dolgozó nők. A kiszolgálás, csomagolás és pénztári lebonyolítás gyors ütemben folyik. A gyors üzletmenetre vonatkozóan Csillag üzletvezető érdekes megfigyelésekkel szolgál. Életszínvonalunk emelkedése óta megváltozott az üzlet menete — mondja — Régebben a vevő túlnyomó részben előbb csak szemlét tartott a textilüzletekben Megnézett tobi- féle szövetet selymet és egyéb anyagot. Amikor már egy harom áru feküdt előtte a padon, a legtöbb vevő kijelentette, hogy előbb megbeszéli odahaza és csak azután fog vásárolni. Most 90 százalékban komoly vevők keresnek fel bennünket. Az üzemekben, vállalatoknál és irodákban úz áruink mindenütt feltűnést keltenek Egyik vevő küldi a másikat. Már előre tudják, hogy mit fognak vásárolni és mennyibe kerül az áru. Azért lett ütemes, gyors a forgalom és a kiszolgálás. — Mely anyagok most a legkeresettebbek? — kérdezzük. — A megindult őszi forgalomban a szövek közül a kamgarnazöpe el, baji megfelelnek női kosztümöknek és férfi felöltőknek De nagy kereslet van selyemanyagokban: ruha, blúz és bélésselymekben. Az őszi sláger a szép mintájú és különböző színű „ktoké”-selyem. Selymekben az őszi divatszín: a mogyoróbarna, drapp, sötétkék és a fekete. Most egy kiszolgáló lép az üzletvezetőhöz, ■"*" Kérem, a „VéleményköryveW — mondja. — Talán valami baj van* — kérdi az üzletvezető. — Ezenkesőleg! — mondja örömmel a kiszolgáló. — Egyik vevőm annyira megelégedett a vétellel és a kiszolgálással, hogy nyilatkozni óhajt a ,,Véleménykönyv“-ben. Odamegyünk a vevőhöz. Negyven év körüli dolgozó férfi. Jókora csomag fekszik előtte. A kiszolgáló eléje teszi a könyvet. A vevő leül és ír. „Ebben az üzletben a dolgozó személyzet előzékeny szakszerű felvilágosítással szolgál. A dolgozóhoz méltó kiszolgálásban részesültem. Fenyves György hegesztő, Nagydiófa utca Átlapozzuk a ,,Véteménykönyv et, Február óta többszáz véleményt nyilvánítottak a dolgozó vevők. Csupa elismerő nyilatkozatot olvasunk. Gratulálunk az üzletvezetőnek. — Mi csak kötelességünket teljesítjük- mondja. — Igyekszünk megvalósítani a szociális kereskedelmet. Eladóink szakképzett emberek. Főfeladatunk, hogy vevőinket felvilágosítsuk és segítségükre legyünk vásárl tásaikban. Munkánkat megkönnyíti az a fontos körülmény, hogy csupa minőségi áru van raktáron. Már nincs szükség külföldi árukra, fejlődő magyar iparunk teljesen pótolni tudja a külföldi szöveteket és selyemárukat. Most felcseng a telefon. Az üzlet, vezető felveszi a kagylót, néhány perc múlva megszólal: — Most kaptam egy értesítést, hogy mi boltunkat is besorozták az esti árusításba. Már eddig is este 8 óráig tartottunk nyitva, a jövő héttől kezdve este 10 óráig tart az árusítás. Kimondja örömmel, munkatársai felé fordulva. In. M M.umzQKíiAJtuiaiQZQ ki él sokban