Kis Ujság, 1950. október (4. évfolyam, 229-254. szám)
1950-10-01 / 229. szám
Ma: Bélyegrovat Aratófillér Teljes vasárnapi galopp-program, Vasárnap, 1950 október 1 A Független Kisgazda Párt központi lapja Főszerkesztő: Dobi István — Felelős szerkesztő: KatonaJenő Dolgozó parasztságunk felsorakozik a béke arcvonalán 11arasztságunk megértette a hívó *■ szót: az összes magyar dolgozókkal együtt örömmel és lelkesedéssel siet a Békekölcsön jegyzésére. Hitet tesz az ötéves terv, az újjáépítés munkája, az egyetemes békefront mellett — a népi demokrácia és a béke gondolata eggyéfonódik az igazi hazafisággal, a hazafiúi helytállással és kötelességteljesítéssel parasztságunk tiszta értelmében, öntudatában. Hát hogyne sietne parasztságunk a Békekölcsön jegyzésére, a magyar és egyetemes békefront támogatására, hiszen tudja és látja a különbséget a múlt és a jelen közötti Parasztságunak sokáig szenvedő, tragikus hőse volt a magyar történelemnek; munkásságunk mellett parasztságunk jelentette a maga munkájával, hősiességével, helytállásával, minden idegen térfoglalással szembeni magatartásával az igazi országot, az igazi hazát. Uraink elidegenedtek a nemzettől, idegen nyelvet, idegen szokásokat vettek fel, a maguk uralmát külföldi segítséggel akarták állandósítani, miközben parasztságunk évszázadokon át megtartotta a hazát a jövő nemzedékeknek, megtartotta az elnyomott, kisemmizett magyar nyelvet, népi műveltség, a maga harahitelvnn tisztaságában. Mégis a múltban végig a parasztság sorsa az elnyomatás és kizsákmányoltság volt. A felszabadulásnak kellett jönnie, hogy elhozza parasztságunknak a földet, a jogot, az új és szebb emberi élet minden korlátlan lehetőséget. Hiába volt 1848 jobbágyfelszabadíttása, szabadságharcunk eredményeit 1867 után sorra meghamisította, elhazudta az uralkodó osztály, változatlanul megmaradt a nagybirtokrendszer és gyilkos ölelésével megakadályozta a paraszti birtok fejlődését, gyarapodását. A régi magyar mezőgazdasági rend elzárta parasztságunkat a korszerű művelési lehetőségektől és továbbra is a környező nagybirtok mohósága uralkodott a vidéken. A feudális elnyomás e modernebb formája mellé társult aztán az új nagypolgári kapitalizmus a maga kizsákmányolásával. 1918 előtt, de még inkább 1918-tól 1944-ig ezer és ezer parasztgazdaság lett áldozata a bankkölcsönöknek, az árveréseknek. Hozzájárult mindehhez az is, hogy az elmúlt rendszer adókulcsa kivételezte a nagybirtokot; a nagybirtok kataszteri jövedelmi kimutatásait alacsonyan állapították meg, annál magasabbra szabták a parasztbirtok kataszteri jövedelmi kimutatását — ilymódon az elmúlt rendszer adóprése elsősorban akis parasztgazdaságokat sújtotta. A fökstelenség, az árverezés elől hatalmas paraszttömegek vándoroltak ki az újvilágba, de menekültek egyben az elől a politikai jogtalanság elől is, amely 1867-től egészen 1944-ig a magyar falvak életén uralkodott. A magyar parasztságnak akkor egy minden emberi és politikai jogot megtipró népellenes közigazgatás igájában is kellett szenvednie. Világos tehát, hogy a magyar parasztság örömmel és lelkesen fogadta a felszabadulást, amelynek során a népi demokrácia elhozta számára a békét, a békés munka lehetőségét, a műveltség és gazdasági haladás lehetőségeit, áldásait. Az élenjáró munkásosztály programjának elemi része volt mindig a földreform; a felszabadulás első nagy tette volt, hogy parasztságunknak földet, a föld mellé jogot és szabad életet adott. A népi demokrácia a maga új, szocialista gazdasági rendjével megszüntette a bankrabszolgaságot, amelynek igája oly hosszú évtizedekig oly roppant súllyal nehezedett az igazi nemzetfenntartó réteg, a magyar dolgozó parasztságra. Addig az állam a nagybirtokosok, bankárok, kizsákmányoló kapitalisták és az ő érdekeiket szolgáló népellenes közigazgatási, megyei vezető klikk kiváltságos állama volt. Most az állam a munkásság és a vele szövetséges parasztság állama lett és parasztságunk érzi és mindennapi életen látja, tapasztalja az állam védelmét, szerető gondoskodását. •Villany gyűl az oly soká sötét magyar falvakban, új modern utak könnyítik meg a termékek szállítását, a fontosabb gócpontokkal és piacokkal való közlekedést, az állam megismerteti parasztságunkat a legkorszerűbb termelési módokkal, a földműves gazdálkodás nagy vívmányaival, modern gépek könnyítik meg parasztságunk munkáját, amely most gyökeresen különbözik az addigi hajnaltól éjjelig tartó izzadságos, keserves robottól. Parasztságunk elindult a modern haladás, a korszerű gazdálkodás, a mezőgazdaság okszerű gépesítése útján, a magyar falu és vidék óriási haladása, változása az ötéves terv, még előbb, a felszabadulásra következő országépítés egyik legszebb eredménye. Mindezt a népi demokrácia oltalma, a béke megőrzése, a békés termelőmunka és a gazdasági, emberi biztonság tette lehetővé dolgozó parasztságunknak. A gazdasági fejlődéssel, korszerű haladással együtt jár parasztságunk életében a műveltségi változás is. A népi demokrácia sikerrel megtörte a régi uralkodó osztályok műveltségi monopóliumát. Ezek az osztályok saját önző érdekükben áthatolhatatlan sötétségben és szellemi elmaradottságban tartották a magyar falut. Mindenki ismeri iskolaügyünk elégtelenségét, elmaradottságát; mindenki tudja, hogy Eötvös József nagy oktatási reformja, nemes és buzgó hazafias népművelési szándéka csupán papíron létezett. Eötvös akkoriban úttörő közoktatási törvényét a gyakorlatban önzőn és konokul elszabotálták az uralkodó osztályok. Most az újjáépítés során a békés munka óriási változást hozott a magyar közoktatásban. Új, szép, korszerű iskolák, világos tantermek, népkönyvtárak, előadások viszik szét mindenfelé a műveltség áldásait. A műveltséggel együtt pedig a népi demokrácia arról is gondoskodott, hogy falvaink, vidékeink elmaradottsága, nyomorúsága a közegészségügy terén egyszeriben megszűnjék: új egészségházak, kórházak, intézmények szolgálják dolgozó parasztságunk egészségét, emberies és szebb életét. A mindennapok munkája során parasztságunk tehát eleven összehasonlítást tehet, hogy mi volt itt 1944 előtt és mivé fejlődött ez az ország a népi demokráciában, amely a dolgozó osztályok békés munkáját, fejlődését, haladását és művelődését állította a nemzeti élet középpontjába. 1914 óta kétszer szántott végig értelmetlen és gonosz háború a magyar nép életén. Előbb a régi feudalizmus, azután a modern fasizmus hozott pusztulást, gyilkolást, vérözönt és szenvedést a magyar falura. Nincsen ház, nincsen család, nincsen paraszti birtok, amely meg nem szenvedte volna e gyilkos és értelmetlen, idegen érdekekért vívott háborúk pusztulását és rombolását. Parasztságunk visszaemlékezik ezekre az esztendőkre és artál igazabban tudja méltányolni a béke művét, a béke áldásait, a békés és nyugalmas munka korszakalkotó eredményeit. Hogy parasztságunk a munkásosztály szövetségében az elmúlt évek során oly szépen és oly lelkesedéssel tett mindig eleget hazafiéi kötelességének a földművelés és terménybeszolgáltatás területén, azt elsősorban ennek a belátásnak és megértésnek, a béke és békés munka iránti vágynak, szeretetteljes odaadásnak köszönhetjük. A népi demokrácia rendszere óriási változást hozott minden területen parasztságunk életébe és parasztságunk a maga sorsát most már biztosítottnak láthatja: önmaga ura és önmagának dolgozik, a dolgozók saját, szabad hazájában. Az eddigi jogtalansággal szemben a népi demokrácia a legkisebb faluban is megvalósítja a legközvetlenebb és legtökéletesebb helyi önkormányzatot; a tanácsválasztások előkészületei máris megmutatják, hogy parasztságunk a kenyér és jog felbonthatatlan igazságaértelmében mennyire tudja gondozni saját érdekeit, mily okossággal tudja kormányozni önmagát. Nz is csoda tehát, hogy parasztságunk most akkora lelkesedéssel és hittel, áldozatkészséggel siet a városi dolgozók, a munkások és értelmiségiek társaságában a Békekölcsön jegyzésére. Tanújelét adja ezzel hazafiúi érzületének. 1945 óta tudja és érzi, hogy a múlt jogtalanságával, kizsákmányoltságával szemben mennyire hazája e föld. Az ötéves terv részben máris megvalósult eredményei a magyar falut kiemelték az eddigi elmaradottságból és ez a haladás csakis a békés munka által vált lehetővé. Parasztságunk tehát folytatni akarja továbbra is békés munkáját, tovább akarja építeni jövendőjét, amelynek minden valósága és ígérete elválaszthatatlan a béke ügyétől. A béke gondolata, a béke védelmének hitvallása mélységesen áthatja dolgozó parasztságunkat, amely a Békekölcsön jegyzésével újra bebizonyítja hazafiúi érzületét, hűséges kötelességteljesítését, odaadó szeretetét a magyar dolgozók független és szabad hazája, népi demokratikus köztársaságunk iránt. Óráról órára fokozódnak a békekölcsön jegyzés eredményei a falvakban is Szavaz az ország dolgozó népe: BÉKÉT! Budapesten szakadatlanul folynak a jegyzések. A legutolsó jelentések alapján megállapítható, hogy a kerületek versenyeiben az élcsoportban sorrendi változások történtek. A IV. kerület fél nap alatt 515 Ft-ról, 524 Ft-ra emelte átlagát, a XIII. kerületben ma délig 30 millió forintot gyűjtöttek. A IX. ker. még mindig tartja vezető helyét. A IX. kerületnek azonban változatlanul erősítenie kell, mert Csepelen, a XIII. ker.-ben, a VIlI. ker.-ben sokkal többen jegyeztek már Békekölcsönt, mint a IX. ker.-ben. A nagyüzemek versenyében a Rákosi Művek tovább javítják eddig elért eredményeiket. Az üzemi átlagot 553 Ft-ról, 565 Ft-ra emelték. MÁVAU, GANZ WAGGON, HOFFHERB dolgozói atKVé.'k példát a Csepeli vasmunkásoktól . A XIV. kerület üzemei felzárkóznak az élcsoport mögött. Különösen nagy erővel tör előre a Telefongyár. A VI. kerületben hangoskocsi jár az üzemekben, s a népnevelők csasztuskákban kiéneklik a legjobb eredményeket és felzárkózásra buzdítják a többieket. A megyék versenyében ismét jelentős változások következtek be. Az élen haladók között ma délig Győr megye ért el kitűnő eredményt, ahol a jegyzés összege 22,845.000 forint. Ugyancsak jó eredményt ért el Veszprém megye, ahol ma délig összesen 20,460.000 forintot gyűjtöttek. Jó eredményt értek el még Zala, Hajdú és Vas megyék. A versenyben még erősíteni kell Somogynak, Szabolcsnak és Szolnoknak, ha utol akarja érni az élenjáró megyéket. Dolgozó parasztságunk különösen élénk versenyt folytat Zala megyében. A zalaegerszegi járás az élre tört, maga mögött hagyva a nagykanizsai járást, amely két napig tartotta az első helyet. Borsod megyében a községek versenyében a mezőcsáti járásban Gelej község jár az élen, 572 Ft-os jegyzési átlaggal. A szabólcs megyei Besenyőd községben Kisari Sándor tszcs-tag, akinek 11 gyermeke van, 500 forintot jegyzett. Nyírbogdányban Lisóczki András 7 holdas, 7 gyermekes dolgozó paraszt 400 Ft-ot jegyzett. A jegyzés alkalmával versenyre hívta ki a község dolgozó parasztságát. Nem telt bele két óra és Németh Pál 6 holdas, 7 gyermekes dolgozó paraszt a versenykihívásra válaszolva 500 Ft-ot jegyzett. Kék községben Bedő Sándor középparaszt, akinek 6 gyermeke van, 2000 forintot jegyzett. Ugyanakkor versenyre hívta ki a járás összes középparasztját. Nagykállón dr. Vadász Ernő orvos, aki 2500 forintot jegyzett, mint népnevelő 34.000 forintot gyűjtött. Lajoskomáromban Balkányi Mátyás, 12 holdas dolgozó paraszt, akit még nem kerestek fel a népnevelők, maga ment el a községházára és 800 forintot írt alá. Ugyanígy tett Csulik György középparaszt is, aki 1000 forintot jegyzett. A községben a református és a katolikus pap is bekapcsolódott a jegyzésgyűjtés munkájába. Egerlövön Dózsa Anna úttörő 100 forintot jegyzett. Kijelentette: „Mint úttörő, hozzá kívánok járulni ,a Béketábor további erősítéséhez.“ Szabolcs megyében Tiszadob község dolgozó parasztjai eddig 136.400 forintot ajánlottak fel Békekölcsönre. Beregsurányban Jánoshalmi József 10 gyermekes agrárproletár 150 forintot jegyzett. Ezeket mondta: „Tehetségemhez mérten támogatom demokráciánkat, hogy még jobban biztosíthassam gyermekeim egyre boldogabb jövőjét. A nagykanizsai járásban Kilimán községben az iskolások levelet írtak szüleiknek, hogy jegyezzenek békekölcsönt. Ennek hatására Mező János 6 holdas paraszt 700 Ft-ot jegyzett. Lelkes jegyzések az egész országban Egyre szélesebb méretekben bontakozik ki a Békekölcsön jegyzésének lendülete, amelynek máris hatalmas és egész népünket átfogó népszavazás jellege van. Az egész dolgozó magyar nép városban és falun, foglalkozási ágra, vallásra és nemre való tekintet nélkül tesz hitet kölcsönjegyzésével békeakarata mellett és fejezi ki ezzel a hazafias áldozatvállalással is, hogy az építőmunkában, az ötéves terv minél sikeresebb megvalósításában még erőteljesebben kíván részt venni. A dolgozó magyar nép növekvő öntudatát, szabad hazánk iránti forró szeretetét jelzik a kölcsönjegyzés óráról órára növekvő számadatai. Néphadseregünk fiai a város és a falu dolgozóival együtt veszik ki részüket a Békekölcsön jegyzésében. A legutóbbi jelentések szerint eddig 33.100.500 forint Békekölcsönt jegyeztek a honvédség tagjai. Az Államvédelmi Hatóság dolgozói is ugyanilyen lendülettel fokozzák kölcsönjegyzésüket. A szombat déli jelentés szerint eddig 13.307.850 forinttal járultak hozzá dolgozó népünk békés, alkotó munkájának megvédéséhez. A rendőrség tagjai sem csökkentették az ütemet. A legutóbbi jelentés szerint a rendőrség tagjai már túljegyezték a 11 millió forintot. A vasutasok a Békekölcsön jegyzésének munkáját összekapcsolták a termelés fokozásával, így például Miskolcon Pásztor József élmunkás új normáját 200 százalékra teljesítette és 1600 forintot jegyzett. Nagy Géza autogénhegesztő új normájával átlagosan 156 százalékot teljesít és 2000 forintot ajánlott fel a Békekölcsönre. Horváth Lajos céldömölki mozdonyvezető, akinek 10 gyermeke van, 1000 forintot jegyzett. A miskolci vasútigazgatóság 9.373.600 forint Békekölcsön jegyzésével az élett halad az igazgatóságok közötti versenyben. A Szépművészeti Múzeum dolgozói a tavalyi 40.000 forintos tervkölcsön jegyzésüket messze túlszárnyalták. A Békekölcsönre összesen 70.050 forintot jegyeztek, ami átlagosan 800 forintnak felel meg, vagyis az egyhavi fizetés 140 százalékának. A népjóléti minisztérium dolgozóinak végső jegyzésösszege 792.370 forint, az egy személyre eső átlag 1055 forint. Az orvosegészségügyi szakszervezet dolgozói 125.900 forint Békekölcsönt jegyeztek, az átlag 1160 forint. A Textilipari Központi Kutatólaboratórium dolgozóinak jegyzése átlagban meghaladja az 1300 forintot. A katolikus papok pest megyei békebizottsága nevében Werner Kornél, dr. Donáth József, Kövér Gábor és Ráicz István plébánosok, valamint Miháczi József hitoktató körlevélben fordultak a megye papjaihoz és a püspöki karnak a kormánnyal kötött megállapodására hivatkozva szólítottak fel minden papot Békekölcsön jegyzésre. Dr. Csik Ferenc budapesti IV. kerületi apátplébános 1500 forint Békekölcsönt jegyzett. A kormány és az egyház közötti megállapodás szellemében folytatom munkámat — mondotta az apátplébános — a békét, hazánkat erősíteni, a béke mellett kiáltani minden hívőnek kötelessége. Sirmári Ferenc IV. kerületi római katolikus pap 1000 forintot, a IV. kerületi főplébániai egyházközség pedig 2000 forintot jegyzett. A XXI. kerületben Berényi Sándor albertfalvai káplán jegyzése után kijelentette: „Azért jegyzek, mert a haza megerősítése, a béke védelme minden becsületes magyar kötelessége.“ Molnár Ferenc plébános 1000, Takács János plébán