Kis Ujság, 1950. november (4. évfolyam, 255-278. szám)
1950-11-22 / 271. szám
A Független Kisgazda Párt központi lapja Főszerkesztő: Dobi István — Felelős szerkesztő: KatonaJenő 5000 nevezési lap az Országos Kultrversenyre December 21-én mutatkoznak be falujukban a kultúrcsoportok Az Országos Népművelési Bizottság az Országos Kultúrverseny előkészítése során mintegy 5000 nevezési lapot küldött szét a megyékhez- Az Országos Kultúrversenyre való nevezés határideje december 15. A megyei tanácsok népművelési alosztályainak vezetői november 22-én és 23-án értekezletre jönnek össze Budapesten a MÉMOSZ-székházban. Ahol már működik a falusi kultúrmunkát összefogó kultúrotthon, ott azzal szoros együttműködésben vesznek majd részt a csoportok a versenyen. Ahol még nincs kultúrotthon, ott a helyi DISZ, MNDSZ, tszcs, vagy más tömegszervezet keretén belül működnek majd a versenyben résztvevő kultúrcsoportok. December 21-én kerül sor a csoportok első bemutatkozására. A versenyzők otthon, saját falujukban lépnek fel ezen a napon. Műsorukat úgy csoportosítják, hogy abból kidomborodjék a népek nagy tanítómestere, Sztálin születésnapjának jelentősége. A következő nagyobb megmozdulásra december 25-én és 26-án kerül sor. Az ekkor színrekerülő műsorok a békeharc jelentőségét tükrözik. Egyegy faluban 4—5 falusi csoport szerepel majd, ezúttal már versenybizottság előtt. A járási bemutásokra január 7-én, 14-én és 21-én kerül sor, a 21-i műsor középpontjában Lenin halálának évfordulója áll. Ezeken a járási versenyeken is szakemberekből álló bizottság bírálja el az Országos Kultúrversenyre benevezett csoportok munkájá. Háromféle csoport vesz részt a versenyen: színjátszók, énekkar és tánccsoport. A nemzetiségi kulúrcsoportok ugyancsak részt vesznek a versenyen: színjátszóik saját anyanyelvükön mutatják be darabjaikat, énekkarai!! ugyancsak saját anyanyelvükön adják majd elő népük dalait és tánccsoportjaik is a nemzetiség népi táncait mutatják be. A januári járási döntők után bonyolítják le a megyei döntőket. A szívünk diktálta... Egy pesti bérház sürgönyzött Varsóba Szürkére vakolt, soklakásos bérház a Kis-Körúton. Bajcsy-Zsilinszky-it 17. Hosszú ideig még a szomszédok sem ismerték egymást ebben a nagy házban. Néhány hét óta azonban történt valami. Közelebb kerültek egymáshoz a nemrég még ismeretlenek. Napok óta pedig még megállaltak egy-két szóra a háziasszonyok délelőtti vásárlásaikból jövet és akik a békegyűléseken megismerték egymást, azok most már szívesen beszélgetnek. Mindennapos ügyeikről. Meg arról is, hogy milyen szép volt az a távirat. Úgy gondolják a földszint 11. sz.) alatti lakásban is Maréi Pálék, hogy az a távirat, melyet a ház lakói Varsóba, a Béke Híveinek II. Világkongresszusára küldtek, nagyon is őszintén beszélt a ház lakóinak békeakaratáról. — Szép volt az a békegyűlés — mondja Marai Pálné — a rossz idő ellenére is sokan vettek részt rajta. Különösen sok férfi. S az ott elhangzott szavak őszinték, annyira emberiek voltak. Nem csoda, hogy még ma is minden lakó beszél róla. S mikor elhangzott a táviratküldési javaslat, egyszerre tört ki a taps. A lelkesedés olyan volt, amilyet még ebben a házban soha nem látott senki sem. Az ______________________ I. emeet 29. sz. alatt is szívesen beszél Minotits Ferenc erről az eseményről, a ház béketáviratáról. Pénzügyminisztériumi sütő ő. Maga is, s az egész családja ott vett a határozathozatalnál. — Az első közt vgyunk — hangoztatják —, akik megjelenünk minden békegyűlésen. Mert nagyon kívánjuk ám a békét. Miért? Miért óhajtja olyan szomjazón a békét ez a család? __ Két világháborúban vettem részt mondja élettörténetét Minorits Ferenc. — Megtanultam gyűlölni ezt a pusztítást, g emberüldöklést. — Én meg megtanultam, mit jelent aggódva várni a férjre — szól közbe Minoritsné, aki éppen szorgosan foglalatoskodik a konyhában. Szinte egyszerre mondják ki: — Megtanulták, hogy mi is az a háború. S megteszünk mindent, hogy még egyszer ne kelljen végigszenvedni ennyi szenvedést . Nagyon őszintén beszél ez a két ember. S azt is tudják, hogy értelme volt elküldeni azt a táviratot Varsóba. —i-L------ •...•a..-UL... i_-------' — Annak a táviratnak pár betűje tanúskodik a békeakaratunkról, de arról is, hogy megvédjük "a békét. II. emelet 24. sz. A zongora lágy dallama szűrődik ki a szobából az előszobába, özv. Kovács Kálmánná rögtön hozzá is fűzi: — "Az unokám játszik." A békéről beszélgetünk. Arról a gyűlésről. Arról a táviratról. — Hogyne csatlakoztam volna én is a javaslathoz, hisz öt gyerekem van s kettő közülük a II. világháborúban sokat szenvedett. Én ne érezném, mennyire fontos a béke? S azt is tudtam,hogy ez a távirat a béke megvédésének harcában fegyver. S nem is erőtlen fegyver. De szép szavak ezek. Találkozunk még ezzel a hanggal. A harmadik emeleten is. Ifi, emelet 37. sz. A névtáblán ezt olvashatom: Nagy Lajos, ny. főjegyző. Neki is van mondanivalója. — 76 esztendőt éltem meg eddig, láttam, mit jelent a háború. Borzalmakat. Szenvedést. Könnyet. Vért. — Mondhatom, s ki is mondom mindenfelé: nekem nem kell a háború. De még valamit hozzáfűzök mindig. Nekünk, öregeknek nem volt erőnk megvédeni a békét. Ez az ifjúság, ez a generáció megvédi. Mert van ereje hozzá. Mert van akarata is hozzá. Bekopoghatunk még sok lakásba. A szürkére vakolt nagy bérház minden lakójától csak egyet hallunk: — A Varsóba küldött táviratunk szövegét a szívünk diktálta ... — A béke szeretete... Békebélyeg — békebélyegző Csütörtökön, november 23-án a Budapest Főposta és a Budapest Filatélia postahivatalok „A varsói II. Békevilágkongresszus emlékére. — A Világ Népei Békéi akadnak. 1950. november 23. feliratú, a békegalamb rajzával díszített különleges keretbélyegzőt használnak a náluk feladott küldemények lebélyegzéséhez. Ugyancsak november 25-án 40 és 50 fillér, valamint 1 forint értékjelzésű békebélyegek kerülnek forgalomba, amelyeket teljes sorozatban borítékra ragasztva a nagyobb postahivatalok, egyes értékekben pedig az összes postahivatalok árusítanak. A bélyegek forgalomba bocsátásával kapcsolatban november 23-án Budapest Főposta, Budapest Filatélia, Budapest 114, Debrecen 1. Miskolc 1., Pécs 1., Sopron 1. és Szeged 1. számú postahivatalok elsőnapi bélyegzőt használnak. A magyar küldöttség vezetője beszámolt a varsói Világkongresszuson népünk törhetetlen békeakaratáról Szerdán este Varsó lakosságának béketüntetésével ér véget a kongresszus Varsóban folytatódtak a II. Békevilágkongresszus tanácskozásai. Nemcsak a haladó emberiség figyelme fordul a lengyel főváros felé, hanem az imperialista háborús uszítóké is, akik kénytelenek megállapítani, hogy a béke híveinek varsói tanácskozása súlyos csapást mér számításaikra és azokra a törekvésekre, amelyek egy újabb világháború szerencsétlenségét szeretnék a népekre zúdítani, csak azért, hogy nagyobb jövedelmekhez juttassák a világkapitalizmus császárait és az imperialisták világuralmi törekvéseit szolgálják. A kongresszuson egyforma figyelemmel és alapossággal tárgyalják az imperialisták távolkeleti fegyveres és politikai agressziójának tényeit, a kapitalista országok elnyomott és kizsákmányolt népeinek helyzetét, és azt a békés építő munkát, amely a hatalmas Szovjetúnió által vezetett béketaborban folyik, s amely munkának a zavartalansága és biztonsága érdekében százmilliók dolgoznak és harcolnak a békemozgalomban. A hétfői ülésen Pak Den-Aj aszszony, a koreai nemzetgyűlés elnöki tanácsának tagja, a koreai nép szabadságharcáról beszámolva megállapította, hogy az amerikai imperialisták és cinkosaik magatartása semmiben sem különbözik a német fasiszták és a japán imperialisták kés gyellemi módszereitől. Nem Amerika népe ellen beszélt, hangoztatta, hogy két Amerika van: a Wall Street háborúra uszító bűnös Amerikája és az az Amerika, amely a dolgozó, becsületes, egyszerű népé. Nyikoláj metropolita, a szovjet delegáció tagja rámutatott arra, hogy a béke híveinek állásfoglalásában a háború ellen nemcsak az életösztön szólal meg, hanem az a magasabb elő sölési törekvés is, hogy megakadályozzanak egy jóvátehetetlen gaztettet. Az orosz igazhitű egyház egyik legfőbb feladatának tekinti a békeküzdelmet. Szeretné, ha a többi keresztény csoport versenyre kelne az orosz egyházzal a békeküzdelemben. Az angol Mrs. Green, a luxemburgi Berckman asszony, a brazíliai nőiddel ölt azokról a harcokról számolt be, amelyeket országaik népének a békemozgalommal szemben ellenséges kormányokkal kell megvívniok. Ezután Hewlett Johnson canterbury-i dékán beszélt. Kifejezte fájdalmát, hogy az Attlee-kormány nem bocsátotta be a delegátusokat Angliába. Attleeék megkísérlik, hogy feltartóztassák a világon végigzúduló békehullámot, de ez nem sikerülhet nekik. — Az amerikai sajtó írja, hogy a béke megszilárdulása gazdasági katasztrófába döntené az Egyesült Államokat. — folytatta a dékán. — Látjuk tehát, kik azok, akik félnek a békétől: a fegyvergyárosok és a bankárok, akik pénzelik őket. Vallon az amerikai légibanditák áldozatai a támadók? Liu Ning-Ji, Kína küldötte elsősorban a Kínai Népköztársaság építő munkájának eredményeivel foglalkozott. A kínai nép számára a béke okvetlenül szükséges.’ A gazdasági és’ kulturális építés segítségével akarják elérni a boldog életet. Drámai erővel utasította vissza a Wall Street embereinek és az imperialista politikusoknak azt az állítását, hogy az Egyesült Államok és szövetségeseik akarják állítólag a békét és a többi népek támadást készítenek elő, vagy hajtanak végre ellenük. — Vajjem a kínai gyárak szövőnői, a parasztok, a koreai kórházak bölesei, a napközi otthonokban a gyermekek, akiket az amerikai repülők barbár módon megöltek, támadást kíséreltek-e meg az Amerikai Egyesült Államok ellen? — kérdezte. — Vájjon az északkelet-kínai vasutasok, a sanduni partvidék halászai, akikre az amerikai katonai repülőgépek lőttek, támadást intéztek-e az Egyesült Államok ellen? Pero Popivoda a terrorról beszélt, amelyben ma a fasiszta Tito-banda elnyomása alatt szenvedő jugoszláv nép él. Allar belga küldött szólt, majd McKenn az USA néger ifjúságának nevében beszámol a négerek jogfoiztosságáról, szenvedéseiről és nélkülözéseiről az Egyesült Államokban. Salam Eddin-Ez-Zaim sejk és Ibrahim Hamzaui a Szíriai békeharcról beszélt, majd Boulier abbé francia küldött szólalt fel, azután Sirendib a Mongol Népköztársaság küldötte, utána Crowther angol küldött beszélt. Andics Erzsébet felszólalása A hétfő éjszakai ülésen Andics Erzsébet, a magyar küldöttség vezetője mondott beszédet. Tolmácsolta az egész magyar nép üdvözletét és jókívánságait, köszönetet mondott a lengyelek nagyszerű és önfeláldozó munkájáért, amellyel lehetővé tették a nagy kongresszus akadálytalan megtartását. — A magyar nép lelkesen veszi ki részét a békeküzdelemből — mondotta —, egyemberként harcol a békéért, a háború ellen. A magyar, nép minden eszközzel kész a békét védelmezni. Az elmúlt évek tapasztalatai, a mostani békeküzdelem, nagy terveink és a jövőbe vetett reményeink teszik a magyar népet a béke elszánt védelmezőjévé. Az elmúlt évek tapasztalatai megmutatták, hogy mekkora rombolást vittek végbe a háborúk, amelyet Magyarország egykori reakciós uralkodó körei folytattak. Ez a sok háború volt a magyar nép évszázados nyomorúságának és szolgaságának egyik legfőbb okozója. — Ma örömteli alkotó munka folyik egész Magyarországon. Nem akarjuk, hogy új háború pusztítsa el azt, amit nehéz munkával létrehoztunk. Az alatt a néhány esztendő alatt, amely Magyarországnak a Szovjetúnió által történt felszabadítása óta eltelt, a magyar népnek nemcsak a háborús rombolásokat sikerült helyreállítania, hanem ezenfelül új üzemeket, erőműveket, iskolákat, könyvtárakat, sőt új városokat is épített. A magyar nép tervet dolgozott ki további építő munkája számára. A terv révén Magyarország szegény mezőgazdasági államból fejlett ipari országgá válik. Népünk ezért harcol a békéért, mert alkotó munkájának a béke az előfeltétele. A háborút csak azok akarják, akiknek nincsenek ínyükre vívmányaink, akik gyűlölködve látják, hogy a kicsiny magyar nép, amely a múltban rabszolga és koldus volt, most szabad és független s az anyagi és szellemi felemelkedés útján halad tovább. amerikai ügyvédnek, Tito washingtoni követsége jogtanácsosának a kongresszus legutóbbi ülésén elhangzott provokációs felszólalására. — Mr. Rogge véleményével ellentétben nekünk az a meggyőződésünk — mondotta —, hogy a magyar nép az imperializmus bűnös ügynökeinek leleplezésével nagy szolgálatot tett a béke ügyének. A magyar népnek általában más a véleménye a Titorendszerről, mint Rogge sírnak. Népünk nap-nap után láthatja, hogy Tito-Jugoszláviából elmenekülnek a legjobb jugoszláv hazafiak, láthatja azokat a véres jeleneteket, amelyek a magyar-jugoszláv határ túloldalán zajlanak le, láthatja, hogy a határmenti körzetekben lakó jugoszláv parasztok a mi földműveseinknél egyegy doboz gyufáért, varrótűért és élelmiszerért könyörögnek, mert mindez Jugoszláviában nem kapható. — A Tito-rendszer rettenetes terrort és nem kevésbbé rettenetes nyomorúságot hozott a jugoszláv népnek. A magyar nép a hozzánk küldött ellenséges ügynökök ellen folytatott harcában véglegesen meggyőződhetett arról, ki a barátja és ki az ellensége. Meggyőződheti tinit róla, ki a barátunk és ki az ellenségünk — A magyar nép történelmének folyamán első ízben lettvalóban szabaddá — folytatta beszédét delegációnk vezetője. — A felszabadult magyar nép, azzal, hogy a békéért küzd, saját boldogságát és saját jólétét védelmezi. Valamennyien olvastuk a lapokban, hogy, Koreában az amerikaiak kezébe került területen visszaadják a földet ,a nagybirtokosoknak, az üzemeket a lökéseknek. A magyar nép jól tudja, hogy az amerikaiim-sperialisták nekik is ugyanilyen sorsot szánnak. A magyar nép éppen ezért élete árán is kész megvédeni a békét . A magyar nép a béke megvédésére irányuló készségét bebizonyította akkor, amikor leleplezte a Rajk-bandát és ezzel együtt az imperializmus legalávalóbb ügynökeinek, Titónak és társainak gaz tevékenységét. Andics Erzsébet itt uralt Rogge A magyar nép és a koreaiak szabadságharca — Mindez hatalmas békemozgalmat váltott ki Magyarországon — folytatta Andics Erzsébet. — Hazánkban most nincs olyan város, falu, üzem, iskola vagy nagyobb lakóház, ahol ne volna békevédelmi bizottság. Országunkban 27.000 ilyen bizottság működik. A stockholmi felhívást hét és félmillió ember írta alá nálunk. — A magyar nép békeakarata nagy erővel nyilatkozott meg, amikor az agresszorok megtámadták a kicsiny, de hős koreai népet. A koreai háború megvilágításában népünk méginkább felismerte, milyen célokat tűztek maguk elé a háborús uszítók. A magyar nép aktív együttérzéssel juttatta kifejezésre rokonszenvét a hős koreai nép iránt. Népünk mély felháborodással figyeli azokat a vad-'állati gaztetteket, amelyeket az amerikai interialisták Koreában elkövetnek. Népünk e szörnyűségek azonnali megszüntetését követeli, s a leghatározottabban követeli azt is, hogy vonják felelősségre az olyan hóhérokat, mint MacArthur és társai. Az állam és a katolikus egyház megegyezése ■ — Népünk békeküzdelmének nagy sikere, hogy Magyarországon egyezmény jött létre az állam és a katolikus egyház közt étt. Vatikáni körök,mint közismert, hosszú esztendőkön át mindent elkövettek a megegyezés meghiúsítására, jóllehet a népi demokratikus Magyarországon a katolikus egyház éppen úgy, mint ,a többi egy* .ház, teljes ■'szabadsággal rendelkezik. Népünkbékeakarata kudarcba fullasztotta a vatikáni körök aknamunkáját. r-s Miután a békemozgalom a ma-