Kis Ujság, 1951. január (5. évfolyam, 1-25. szám)
1951-01-20 / 16. szám
BÁTOR EMBEREK A krlovy-vary-i filmverseny szinesfilm díjának nyertese A Szovjet Filmhétnek ezideig három játékfilmjéről adtunk előzetes ismertetőt, most a negyedik játékfilmjét ismertetjük az ünnepi műsornak, a „Bátor emberek“ című alkotást, mely Jugyin rendező munkája. A film szinesfilm, Karlovy Varyban a „Legjobb szinesfilm" díjával tüntették ki. A cselekmény Kaukázusba vezeti a nézőt. Egy, a lótenyésztésben kimagasló eredményeiről híres szovjet méntelepen kezdődik a történet. A kaukázusi hegyek csöndjét farkasüvöltés veri fel; a vadak megriasztják az egyik ménest, a felzaklatott állatok magukkal ragadják a méntelep több állatait is és a megvadult lovak egy iszonyatos szakadék irányába vágtatnak. A lótenyésztők életük kockáztatásával űzik el a támadó farkascsordákat, ugyanígy mentik meg a lovak százait attól is, hogy a szakadékba rohanjanak. Az izgalmas képsorok művészi szépséggel tükrözik azt, hogy szovjet ember élete a béke idején is harc, harc a munkával, harc a természet erőivel, harc a ragadozókkal. Ez a küzdelem azonban szép és örömteli. Ezt a boldog, szép életet zavarja meg a háború pusztítása. A telepet légitámadás éri. A kolhoz népe lovaival felvonul a hegyek közé és innét csapnak le sólyomként a fasiszta megszállókra; támadják az utánpótlást, a csapatokat, rettegésben tartják a nácikat. Ennek során, ravasz éjszakai jelzőtüzekkel, csapdába csalják az ellenség ejtőernyőseit is. Míg az alkotómunka és a háborús helytállás hősiességéről beszél a Rím, a jeleneteket vakmerő lovasbravúrok és a csodálatos kaukázusi táj képei teszik feszültté és megragadóvá. Jugyin rendező és Gelem operatőr a valóság reális ábrázolásának művészi szépségével és teljességével, varázslatosan szép színes filmkockákon mutatja meg a szovjet élet és föld szépségeit, a szovjet emberek halálmegvető bátorságát és forró hazaszeretetét. A fim az ünnepi műsor egyik kimagasló művészi eseménye lesz, mondanivalóját magyar hang tolmácsolja a közönségnek. A vezetőszerepeket: Szergej Gurzo, Gribov, Csernova, Mordvinov, Dorofejev alakítja, a kiváló színészegyüttes élén. Színházi őrjárat a mikrofontól az Operaházig LÉGKÖRI ZAVAROK? A rádió kritizálását kötelességünknek tartjuk és azért időközönként nemcsak a jó műsorszámokról frank részletes ismertető beszámolót és kritikát, de rámutatunk azokra a kisebb hibákra is, amelyeknek az éter hullámain keresztül nem szabad előfordulni. Most is az a célunk, hogy a rádió valóban pontosan végezze a hivatását és rávezessük mindazokat, akiket illet, hogy a mikrofon elött koncentrálják figyelmüket, ne rögtönözzenek, uzsonnájukat vagy vacsorájukat ne pont a mikrofon elött fejezzék be, tehát mindenképpen figyelmesen beszéljenek a mikrofonra, miután azt sokszázezren hallgatják. Ha ez így lesz, akkor majd nem mondanak be téves műsorszámokat, nem fedeznek fel új karmestert Furt Partner“ személyében, a pontos idő sem lesz több hét-nyolc percet ... És ha már hibáznak, akkor helyesbítsék, pillanatra se hagyják tévedésben a hallgatót. Legutóbb a zenésposta keretében mint első műsorszámot bemondották, hogy a Bánk bánból az ismert dalt Palló Imre dr. fogja énekelni. Erre fel is csendült Halmos János szép tenorhangján a „Hazám, hazám“. Kilón továbbfolytatták a műsorszámot, de sokan bosszankodtak amiatt, hogyan lehet összetéveszteni a baritont a tenorral. A műsorszám tepergetése után azonban megszólalt a bemondó, elnézést kért a tévedésért. Nem hagyták szó nélkül a hibát, kijavították. KELLEMES MEGLEPETÉS Ha a színházban az ügyelő az előadás kezdete előtt megjelenik a függöny előtt, az mindig, hogy úgymondjuk, rosszat jelent. Műsorváltozást, szereplőváltozást és egyéb ehhez hasonlókat szokott bejelenteni. Legutóbb a Varázsfuvola előadása előtt az Operaház nézőtere elsötétedett, kigyúlt a rivaldafény és baljóslataéi megjelent az ügyeid. Halálos csendben a következőket mondotta: „Tisztelt közönségi Szereplőváltozást jelentek bel Sarastro szerepét Székely Mihály Kossuth-díjas, a Magyar Népköztársaság kiváló művésze énekli“. A pillanatnyi csendet dörgő taps váltotta fel. Székely Mihály, aki előző nap az „Igor Herceg“ben énekelt, most is vállalta a szerepet és az előadás folyamán orgonabúgása hangján csendültek fel Sarastro áriái, amelyeket a közönség szűnni nem akaró tapsvihara követett, ki Énekel? A rádió zenés kalendáriuma minden hétfőn népszerű és kitűnő műsorszám. A baj csak az, hogy bemondják ugyan a zeneszerző nevét és a mű címét, de nem tudjuk, hogy mit adnak elő a műből és főleg, ki énekli. Abban az esetben tehát, ha megmondanák, hogy például most Boris Godunovból a kán áriáját Saljespin énekli,, az egyébként kitűnő zenés kalendárium még jobb volna. OJSZTRAH-LEMEZEK A Horizontnál meghallgatták Himszki-Korsakov Seherezádé című szvitjét. A moszkvai filharmonikusok játszották, a hegedűszólót pedig David Ojsztrah adta elő. A kitűnő felvételen még a tű zerejét sem hallottuk és nemcsak a zene csengett tisztán, de David Ojsztrah művészi virtuozitása is az élő zene teljes valóságát érzékeltette. Ez a szovjet lemez messze túlszárnyalta a newyorki jóharmonikusok Scherezáde felvételét, amelyet Sinkowski vezényelt s amelyen Yehudi Menuhin hegedült. Ojsztrah egyébként egy másik szovjet lemezen is túlszárnyalta kollégáját, amennyiben Saiai-Saens. ,,Gapricco rondo“ című művét is szikrázó szellemességgel játszotta s valósággal kitárta a hegedű „lelkét". ORSZÁGKÖRÜLI UTON AZ ARANY CSILLAG Mialatt Budapesten minden este, szinte kivétel nélkül zsúfolt nézőtér előtt játsszák az Aranycsillagot, Hantos György ésSzékely Endre nagysikerű változatos és érdekes, korszerű operettjét •A vidéken is több helyen megkezdték a próbákat Miskolcról érkezett jelentés szerint az Avas alján mutatták be a vidéki városok közül elsőnek az Aranycsillagot. Alig hogy műsorra tűzték, máris az első tíz előadáson az összes jegyek elkeltek. Az Aranycsillagról ma már beszélnek Miskolcon, az Aranycsillag egy-egy kitűnő jelenetét tárgyalják, idézik a borbély mókás „bemondásait“ és szeretettel gondolnak vissza azokra, akik a keménykötésű honvédeket alakítják. Miskolc és környékének dolgozói változatlanul nagy érdeklődést mutattak az Aranycsillag iránt, amelynek Agárdi Gábor, Benkő Béla, Beszterczei Pál, Görög Mária, Karácsonyi Magda, Kondás József, Takács Oszkár, Somló Mária, Pintér Zsuzsa, Miklósi Dezső a főszereplői. VAZ ÉPÜL A SZÍNPADON Néhány percig bent voltunk a Magyar Színház nézőterén, figyeltük a próbát Gyárfás Miklós „Hatszáz új lakás“ című vígjátékéból. Az első felvonásban építési telken játszódik a cselekmény. Házat építetek a színpadon. Mindjárt meg is tudjuk, hogy A szerkesztő megmondja az igazat Szegény jó nagyváradi lapszerkesztő, akinek valaha volt időben a keze alatt dolgoztam, sok szép álmot melengetett a szívében. Egyik álma például az volt, hogy leleplezi a korrupt rendőrkapitányt. Egy másik, hogy kipellengérezi a nagyvágót, aki romlott húst szállított a városi kórházaknak. A harmadik bogara szegénynek az volt, hogy meghalja, miként vásárolta össze a polgármester unokaöccse azokat a telkeket, ahol két hónap múlva a város villanegyedet kezdett építeni. Lobogó nagy haja volt, dús szemöldöke, szeme még gödrében meg egyetlen fekete lány villogott. Vasbottal járt az utcán, mintha Ludas Matyi szerepére készülne, aki végigvág ostorával a város megannyi sok Döbrögi uraságán. Mindig készült valamire, szívét nagy leleplezések vágya feszítette, mint kislányok eszméletét, akik még hisznek a jóban, a szépben, a fennköltben és igazságosban. Szegény jó nagyváradi lapszerkesztő az igazat akarta megírni. Csak egyet felejtett el szegény — kapitalizmusban élt s az igazat nem írhatta meg soha. Mikor én megismertem, bőrrel bevont vasbotja már úgy megkopott, mint a hite szegénynek; a bot alján lépetten fityegett a bőrleffentyű, mint az elárvult lelkiismeret. — Nem lehet, fiam, nem lehet — mondotta volt már ebben a korban, nem lehet, hümmögte, valahányszor egy vagy más munkatárs le akarta leplezni a csalót, aki nappal templomban ájtatoskodik, éjszakánként kártyacsalókat ír s hajnalban véresre veri aszott feleségét. Nem lehet, fiam, nem lehet, bugyborékolt a pipától, pálinkától, megrekedt mondanivalóktól keserű száján, nem lehet megírni, hogy az urak csalók, mert a pénz az uraknál van s a lap pénzből él s nem zsolozsmából. Olyan lett, mint szőrét vesztett vén ordas, amint tomposan, kesén kullogott a város utcáin át, mint a kapitalizmus vadvirága, akinek nem jutott hely a városi parkok illatos jázminjai között. De az álmok, hitek, nagy akarások a kehes szívekben is élnek; ott éltek azok igazán egy-két évtized előtt! S ezek az álmok utat kerestek ... az igazságok szavakat kerestek ... a szavak hangokat kerestek ... s így történt, hogy végre „Nem lehet“ szerkesztő úr is megtalálta a formáját a maga sajátos társadalomkritikájának. Délben, lapzárta után (mert újságja tizenkettőkor jelent volt meg) mindig beült a város legelőkelőbb kávéházába a Főtéren, oda, amelynek széles, több méter magas, vastag üvegablakai előtt a korzó húzódott a semmittevő, illatos hajú katonatisztekkel, városi urakkal, fránya kisasszonyokkal, álmodozó szemű dologtalan szépassznyokkal és a városi pénzeket fosztogató méltóságosokkal ékesen. Télidő volt éppen, mikor megtudtam, mennyi szabad a kapitalizmusban. Nem volt sokat szabad, „Nem lehet“ szerkesztő úrnak valami azért mégis sikerült. Hazamenet pillantottam meg, amint a vastag, több méter magas üvegablak mögött ül, lefittyedt szájjal kapucinerét kevergeli, azután kiemeli dohányporos kabátzsebéből a friss példányt s olvasni kezdi a címeket, de valami olyan mély undorral, mintha vinkót nyelt volna vagy pálinka helyett az ecetes üvegből nyakalt volna egy kupicát. Vakító hó volt az utcákon, a járdák szélén magasra búbozták a buckákat és a semmittevők serege úszott, mint nyugodt, nagy hajó a korzó zavaros vizén. Észrevétlenül álltam meg a háta mögött, éppen azt a címet olvasta, hogy „A polgármester úr ma reggel végigkocsizta a szegénynegyedeket“. Már hozzá akartam lépni, mikor az üveg mögött az utcán feltűnt a polgármester rókaprémes kabátjával. Megpillantotta a szerkesztőt, mélykék Eden-kalapjához emelte bőrkesztyűs kezét és hanyagul beköszönt. — Te tolvaj — köszönt vissza rá „Nem lehet“ szerkesztő úr s arca mosollyal telt meg. A polgármester látva, hogy a város egyetlen főszerkesztője ilyen angyali bűbájjal üdvözli őt, a leemelt kalappal még egy kört írt le, melyet „Nem lehet“ szerkesztő úr újabb mosolygó szavakkal kisért: — Lazacot zabálsz, te rabló, mikor a munkások márén nyomorognak. Kihűlve hallgattam! Mozdulni sem mertem, de időm SSfc, lett vona rá, mert a nagy vágó ért az ablak elé. Asztragánprémes kabátban egész közelünkbe gurult, mintha látni szerette volna a friss példányt, amelyben háromhasábos címekkel volt megörökítve, hogy „a város szegényeinek atyja alapítványt tett elhunyt felesége emlékére az Árvák Házában“. A város szegényeinek atyja nem emelte le kalapját, lévén bőrkucsma a fején, de mélyen és megilletődötten hajolt meg a főszerkesztő előtt, aki földöntúi mosollyal fogadta az üdvözlést és közben ezt zümmögte a foga között: — Te gyilkos, halálba kergetted a feleségedet, mert nem tudott kijönni a krajcáros kosztpénzből, míg te a Papagáj lányaival mulattál. A nagyvágó egész felhevült e megható fogadtatás láttán, tolvaj kezét magasra emelte és még egyszer köszönt a szerkesztőnek, de úgy, ahogy kedves gyermekeknek szokás. S míg így lóháttá dagadt kezét, „Nem lehet“ szerkesztő úr tovább folytatta a negédes játékot: — Azt hiszed, gyilkos, tífusztól halnak meg a betegek a kórházban? Fenétl A te romlott döghusaidtól, melyet odaszállítsz. S most, mint a lepke, szállt elénk egy vásott kicsi ember, aki testhezálló kabátot viselt, helyre kalapot, kezében vékony pálcát tartott és úgy járt, mint buffók a színpadon. „Milyen hercig ember“ — mondották róla a városban a lányos mamák. Ő volt a városka adófelügyelője. — Gazember — mondta „Nem lehet“ szerkesztő úr nyájasan, mikor ráköszönt. — Miből vettél két sarokházat, te zsivány? Abból a havi kétszázból, ami a fizetésed? Az adófelügyelő, különben is játékos, pajkos emberke, a bókokat megköszönendő, pukkedlit csinált a szerkesztő előtt és tovalibegett. A város legelőkelőbb asszonya érkezett a következőnek. Úgy úszott a korzó zavaros vizén, mint fáradt, szomorú hattyú a tavon. Szeme homályos volt, s merengő, unott arcát fátyol takarta s egész mozgásában volt valami gőgös dölyt. A szerkesztő egyetlen pillantást vetett az újságra, amelynek hírrovatában az állt, hogy az asszony, mint a nőegylet elnöke „Az asszonyhűség és Karenin Anna“ címen tart legközelebb előadást az Egyházi Kör dísztermében, azután kissé megemelkedett s úgy köszönt át a hangot elfogó vastag üvegen: — Te céda! Nem is elég három szerető, négy kell neki. S kezével bókoló mozdulatot tett s ahogy a fáradt kéz a félkört leírta, hozzámért, hozzám, aki a háta mögött álttam. — Te vagy az? — kérdezte, de olyan szomorúan s halkan, mintha imádság közben köszöntem volna rá. Leültetett, beleborzolt a nagy hasába, az elvetélt életébe, a redős homlokába: — Csak ennyit lehet . . . csak így lehet ... — mormolta s a két öreg keze tenyérrel mindig kifelé fordult, mintha kérdené: miért, miért? . . Huffy Péter kis Újság a társulat az elmúlt napokban lent járt Dunapentelén és hosszabb ideig tanulmányozta a munkáslakások építkezését. A darab egyik szereplője, Vándor József, aki sztahanovistát alakít, brigádjával elment az egyik építkezéshez dolgozni. Munka közben sajátította el, hogyan kell építeni és amit tanult, most a színpadon játék közben kamatoztatja. Marton Endre rendezővel az élén nagy becsvágygyal és szeretettel készülnek a színészek az előadásra. Azt mondják, hogy ez az első magyar szocialista vígjáték. Mindannyian érzik, hogy ha majd elkészülnek, a premier napján nagy sikernek lesznek részesei. Frátkai Márton Kossuth-díjas érdemes művészünk mérnököt alakít. A két szemben álló fél Bessenyei, mint az Építkezési Nemzeti Vállalat vállalatvezetője és az üzem főmérnöke, Básti. Kitűnő szerepe van Lukács Margitnak, Vízvárt Mariskának. Érdekes a szerepe Peti Sándornak. Z. Molnár Lászlónak, Sluttkay Évának, Makláry Zoltánnak. Mai életünket vedlik a színpadra Pataky Károly Filmhíradó az amerikaiak fejvesztett koreai meneküléséről Peking mozijai bemutatták azt a filmhíradót, melyet a Koreában küzdő önkéntes csapatokkal együtthaladó kínai filmoperatőrök készítettek. A film beszámol arról a látványról, mely a fejvesztetten menekülő amerikai csapatokat üldöző katonák szeme elé tárul. Láthatja a közönség a rosszul célzott amerikai bombázások eredményét, az amerikai bombák áldozatául esett amerikaiak holttesteit, másutt a szélőtt amerikai járművek hosszú sora feketévik az utakon. Rávilágít a film arra az emberséges magatartásra is, melyet a kínai önkéntesek a hadifoglyok és sebesültek iránt tanúsítanak. Érdekes felvételek mutatják be a hadifoglyok hosszú sorát. Míg általában a hadifoglyok nem szeretik, ha fényképezik őket, addig ezeken a képeken az amerikai hadifoglyok széles mosollyal néznek szembe a felvevőgéppel. Örülnek, hogy végre hadifogságba kerültek és megszabadultak a további harc borzalmaitól. A Magyar Rádió Lengyel Zenei Hetének műsora SZOMBAT: Petőfi, 19.00: Vadas Ágnes hegedül, Bálint Ágnes kíséretével Chopin—Sarasate, Chopin.—Ziubermann, Zarzycki, Mroszczyl műveiből. Petőfi, 20.20: A lengyel rádió műsorából. 1. Noskoulski: A sztyeppe, szimfonikus költemény. 2. Makiakiewicz: Lengyel tánc, szvit. 3. Karlowicz: Örök diók, szimfonikus költemény. 4. Bussicki: Szvit a Casanova c. vígoperából . Nicwiadomski, Dobrzanski, Bosycki kórusai, dalai. 63 új filmet mutattak be 1950-ben Milliós tömegek a mozikban 1950 folyamán, az ötéves terv első esztendejében, 63 új filmet mutattak be a magyar mozik. Ezeknek legnagyobb része szovjet alkotás volt. Az év elő legkiemelkedőbb filmeseménye, a „Sztálingrádi csata I. II.“ bemutatója volt, a művet ezideig több mint 1.600.009 dolgozó látta. Műsorra került a VIT-film is a „30 éves Szovjet Film ünnepe“ alkalmából. Az ünnepi hét megmozdulásában több mint másfélmillió dolgozó vett részt. Kiemelkedő siker volt a tavaszi évad végén bemutatott „Vidám vásár“, az őszi évad legnagyobb sikerét pedig a „Berlin eleste“ aratta, melyet másfél hónapig vetítettek a premier-mozik. A film még mindig sok helyen szerepel műsoron, eddig több mint másfélmillió ember tapsolt neki. Ugyancsak több mint másfélmilió nézője volt a múlt év végéig a februárban bemutatott Ludas Matyinak, az első magyar színes játékfilmnek. A népi demokráciák filmjei közül a „Néma barrikád“ című csehszlovák filmet csaknem másfélmillió dolgozó nézte meg. Óriási sikere volt az „Istenek tanácsa“ című demokratikus német filmnek is. Filmszínházaink műsorpolitikájában, a minőségi javulás mellett, fejlődést jelentett az is, hogy a műsorpolitikusok egyre inkább figyelembe veszik az időszerű eseményeket, így például: a tavaszi mezőgazdasági vásár alkalmával mutatták be a „Gazdag menyasszony“ című szovjet kolhozfilmet, a DISZ-kongresszus idején sok helyen vetítettek ifjúsági filmeket, a tanév megnyitásakor a tanulók életével foglalkozó filmeket és így tovább. Nagy sikere volt a nyári mozibérletnek, több mint 80.000 bérlet fogyott el. Ugyancsak komoly sikere volt az őszi „Nagyfilmek bérletes akciónak, több mint 60.000 dolgozó váltott bérletet. A múlt év eseményei voltak továbbá: az újpesti Fény dokumentumfilmszínház megnyitása, továbbá a Felszabadulás és a Dózsa premiermozik létesítése. Külön mozit kaptak az úttörők. Vidéken 15 addig szünetelő mozit nyitottak meg és további 12 mozit átépítettek. Mozi VIHAR GRÚZIÁBAN, I. rész: (történelmi film) SZIKRA (Lenin-körút 120) 5, 7, 9. TÁNCSICS (Csepel) S. 448. VIHAR GRÚZIÁBAN, II. rész: FELSZABADULÁS (Flóriántól 3) 944, 6. V.9.TÁTRA (Pesterzsébet) ‘tó, 8. KOSSUTH (Váci út 14) ‘tó,hl, %9. VIHAR GRÚZIÁBAN, I.—II. rész: KORZÓ (Újpest) csak ‘/«7-kor. HARC A BÉKÉÉRT: I 195». V. 1. KOREÁBAN. 2. KOREAI HÍRADÓ. L. A BÉKÉÉRT. 4. HARCUNK A BÉKÉÉRT: FÁKLYA (Lenin-krt. 8) d. u. 445-től este 1411-ig folytatólag. — FÉNY (Újpest) d. u. 5-től este 1710-ig folytatólag. — ASTÓRIA (Szent László-tér 14) 446, 448. STEFÁNIA (Kispest) */76. 'tó. - RÁKÓCZI (Csepel) ‘tó. szó. KIS KATALIN HÁZASSÁGA: (utejáték) VÖRÖS CSILLAG (Lenin-körút 45) 'tó. */77. 9. — SZABADSÁG (Bartók B.-út 64) 4. 'tó. — UGOCSA (Ugocsa-u. 10) 144. 946, 8. A TRUBADÚR (Verdi operája olasz filmen) DUNA (Fürst S.-u. 7) 445. 97, 9. — FÓRUM (Kossuth L.-u. 18) 4, ’/·7. 449. — MÁJUS 1 (Mártírok útja 55) ’45, %7, 9. KÖVTRÁG: (színes film) ÚTTÖRŐ (Bajcsy- Zs.-út 38) 4, 6. — ÓBUDA (Selmeci-u. 14) ‘tó. V-7, 'tó. GÁT: (cseh film) ROYAL (Kispest) 6. *tó. — BRIGÁD (Pestszentlőrinc) 5. 448. Az eresz kérdés: (magyarul beszéld szovjet film) BÁSTYA (Lenin-körút 8) 11. 1, 3, 5, 7, 9. — BETHLEN (Bethlen-tér S) 'tó. 447. 'tó. Semmelweis (az anyák megmentője) DÓZSA (Róbert K.-körút 61) ’tó. 1/17, 9. — MUNKÁS (Kápolna-u. 3/b) ‘tó. 448. — ADY (Somogyi B.-út 3) 4. 447. ‘tó. — ELIT (Szt. István-körút 16) 445. 1/7. 'tó. — ZUGLÓI (Angol-u. 26) 4. 6. 8. — GLÓRIA (Thököly-út 56) 4. 6. 8. Erdei történet és Artyek: (színes szovjet filmek) SAVOY (Üllő-út 4) 'tó. 648. 8. Berán eleste I.—II. rész: (magyarul beszélő színes szovjet film) PÁTRIA (Népszínháza. IS) 417. Kárhozottak összeesküvése: (magyarul beszél) színes filmial JÓZSEF ATTILA (Kálvária-tér 7) 4. 047. 449. Vidám vásár: (színes zenés film) MARX (Landler J.-u. 39) 444. 6.t6. Dalolva szép az élet (zenés vígjáték) KULTUR (Kinizsi-u. 68) 11, 1. 3, 5, 7, 9. — VESTA (Lenin-körút 39) 10, 12 2, 4, 6. 8. — PETŐFI (Rottenbiller-u. 87) V14. 6.t6. Halló, Moszkva: (zenés film) BODOGRÁF József-körút 63) V14. 016. 8. Négy szív: (vígjáték) ÚJLAKI (Bécsi út 69) 4, 6. 8. HÍRADÓ MOZI: (Lenin-krt. 13) 1. Maervar híradó 2. Szovjet híradó 3. ÉPÍTJÜK A VÖRÖS HAJÓKAT 4 KOREAI HÍRADÓ. 5 KRISTÁLYOK VILÁGA. Reggel 9-től este 11-ig folytatólag. Szombat, Január 28 A SZOVJET FILMHÉT ELŐKÉSZÜLETEI serényen folynak az MSZT szervezeteiben. Január 15-20 között minden kerületben filmankélet rendeznek, azokon a kerületi tanács előadói és írók beszélnek a szovjet filmművészet nagyszerű alkotásairól. Budapest területén, az MSZT szervezetei a kerület legjobb dolgozóit vendégül látják a Szovjet Filmhetet megnyitó díszelőadásokon. A nyíregyházi MSET-szervezet bélyegzőt készített a Szovjet Filmhét két jelmondatával és azt — figyelem bélyeggyűjtők! — a helyi postahivatal minden levélre rányomja, a filmhét ideje alatt. • FIGYELEM MOZIBÉRLETTULAJDONOSOK! A mozibérlet szelvényei a Szovjet Filmhét valamennyi filmjéhez beválthatók. A bérlettulajdonosok bérletük 4. és 5 szelvényével „A nagy hazafi“ I. és II. részét tekinthetik meg. A még fennmaradt üres szelvényeket a Szovjet Filmhét bármelyik műsorához be lehet váltani, minden megkötöttség nélkül. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy például „A nagy hazafi“ előadására a bérlettulajdonos vendéget is vihet magával.