Kis Ujság, 1951. július (5. évfolyam, 151-176. szám)
1951-07-20 / 167. szám
Piriést, júliu 20 —— ----------------------------Kis Ujsán. Wiztyielevit a furiud AZCMMI ...XXP-" A népi demokráciák országaiból Csehszlovákia Abánia Az Albán Népköztársaság legforgalmasabb kikötője, D drresz. Ide futnak be a Szovjetunióból és a testyéri népi demokráciából érkező szálítóhajók — írja a 'éri i Popults. Ezen a kikötőn keresztül jutottak rendeltetési helyükre a ,,Sztálin textilkombinát“, a szektai „V. I. Lenin“ vízierőmű, a ,,Malityi cukorl..on.Kiuni" és az „Elbasszáni faipari kombinát“ hatalmas gépei. A kikötő dolgozóiikre gyors és jó munkát kell végezniük, hogy a szállítmányokat, amelyik igen nagy segítséget jelentenek az albán népgazdaság további erősítése szempontjából, idejében és sértetlenül eljuttassák reildentetési helyükre. Durreszbán szovjet tapasztalatok alapján gépesítették a ki- és berakódási székákat, akii tetentősen emeli a dolgozók, teljesítményét és javítja, a munka minőségét is. Bulgária Bulgáriában új vasútvonal épül, amely a legrövidebb úton köti majd össze a Bolgár Népköztársaság nyugati határvidékét és fővárosát, Szófiát a Fekete-Tenger partvidékével. A vasútvonal építői most újabb hatalmas győzelmet vívtak ki: stílusáb-án az építési munkábok befejezték A ,,Koznica“-alagút építését. Kilenc nappal hamarabb a Vlko Cservenkov miniszterelnöknek a megigért ligitridő elött. Ez az alagút néöi méter hosszú év legdágyobb nemcsak Bulgáriában, hanem az egész Balkánon. A „Kosanca“-alagút építésének befejezése újabb hozzájárulás a Bulgária és a Szovjetunió közötti barátság HungMi fárdítjJSSHOZ. A rjijfejfei szakemberek felbecsülhetetlen segítséget nyújtanak az alagút építésénél. Az Állami Tervhivatal jelentést adott ki a terv teljesítéséről az iparban 1061 június hónapjában. Júniusban az ipar 101.9%-ra teljesített- a tervelőírást. A nehézipar a tervet 100.4%-ra, a könnyűipar 104%-ra, az élelmezési ipar 101.4%-ra teljesítette. Az ipari termelés (beleértve az élelmezési ipart is) a múlt év júniius hónapjához viszonyítva 14.,11%kal nimkedikll és pedig a nehéziparban 18.46-kal, a könnyűiparban 7.1 %-kal és az élelmezési iparban 10.4%-kal. 1961 elejétől az ipari termelés a tervet 101.3 t fő-rá teljesiítte. Lengyelország A lengyel bányászatban két jelentős újítást vezettek be. Az egyik újítás egy elektronlágikils szerkezet segítségével kiküszöbölni a bányacsűlék süllyedésének feltelőségét, míg a másik újítás az aknarél támaszt is stemplinljából fillitoii. A lengyel gyapjúiparfaan Kovaljov szovjet mérnök Jnedsielibékilagy sikere van. Főleg I.odzban értek el komoly eredményeket a módszer segítségével. Így például a „Warynski“ gyapjú Szövőgyár terítséklékenységre egy hónap alatt 5 százaléktál növekedett, ugyanakkor a legalacsonyabbra csökkent azoknak a munkásoknak a Száma, akik ilertt érték el a száz százalékos teljesítményt. A lodzi tapasztalatok alapján Lengyelország összes nagyobb textilgyártjóiban bevezetik a Kováljov-módszert, Románia A koloctartományt .Fehérvölgy köreség lakossága vállalta, hogy társadalmi munkával bevezeti a villanyvilágítást. A község lakói saját pénzeikön Várisidiák illeg a villanytelep gépi berendezését és a tUrBihát, amelyet aközség közepén folyópatak Vyír hajt. Vállalásukat teljesítették, a villanytelep elkészült. A Boroshordók glédái között az Állami Gazdaságok Italboltjában Újjászületik a magyar borkultúra ,.A serfőzés más a százégetés, ipari tömegminka. De a borérlelés már különférjén iskolázási és ezerfajta művészi érzékelést kíván. Ez uóbbihoz nemcsak öldlés kell, hanem szív is.“ Az Állami Gazdaságok budapesti, Krúdy (Iy00 Milfeás Italboltjának borpincéjében hangzik el ez a megállapítás. Scholtz Albik, kihihó borszakértőnk, a földművelésügyi minisztérium kertgazdasági filosztályának borügyi előadója itt a kalauzunk. Az ő szavait idézik. — A sörgyártás!—m oly tiltja magyarázónk — az árpaternyeléstől már régóta élesen különválasztotta az élet. De a szölőkultúra és a borkészítés mindig szórón és szerves kapcsolatban marad egymással. Ahol megszakad ez a kapcsolat, ott természtetes, vagyis valódi bor helyett a lombik-borok krjedhffi fel. A lortíbik-borök között is lehetnek ktlorílégéfségk*, iljrfelték a legíiangoiabbíUl cégérezelt: olasz készítmények. Aztán lötréjöhe’Hiek a Iomnlik-Íjbráú a legí*oroihltóbb‘ „pofózási módszerekktí“ is. l)é akár így, akár úgy készülnek, mégsem valódi török ar Cú. Ez az egyik főok, aminél fogva rjehiessebb ital volt és marad a természek.A fajbor mindenfajta söritalkát és égfiit szesznél. A másik nyomós ok, ami a bor előnyét tanúsítja: a borvizsgálat finom művelete. A borvizsgálatotelidig választékosabb művelet, szint bármily más italvizsgálókt. Sörnél, vagy égetett szeszesitalok vizsgálatánál a kémiai és a bakteriológiai vizsgálat után orrít sok újat, vagy általában semmt sem állapíthatnak meg az érzékszervek. A borvizsgálatnál már fordított az eset. A kémikusok és a fállifiológusok mlég sokat elmond ésírtak egy-egy borról, de semmit sem mondhatnak el a szakmai borkóstolók érzékszervei helyett. Nincs olyan érzékszerv, amit figyelmen kívül hagyhatnának a művelt és Uniós borkóstolók. A mi kétezer éves szőlő- és borkultúránk szakemberei mind az öt érzékszervüket jól hasznosítják világhírű fajboraiuk vizsgálatánál. De ha ötvenöt érzékszervük volna, az ötvenöt közül sem hagynának egyet se pihenni. A sanktriótótfis megmondhatja, hogy vaile gomba és nyly arányban van gomba az élő mustban, vagy a megérlelt borban. A ketliikus megállapíthatja a maligán tokot, a cukortartalmat, a szesz tokot. Az íz és a zamat azonban mind a vegyésztől, mind a fr ikferi Uldgustól függi Deli tértyrze s ezt csakis a szakmai borkóstoló állapítja meg. Kémikus nem tudja megállapítani, hogy muskotály íze,, avagy fúriásul íze van-e a bóránk. Bakteriológics írni mondhatja meg bakteriológiai vizsgálat alapján, hogy milyén, pillérben, ftlissen eljárássá érlelődött a bor. A bíírkóstóló rttihdeft é pontos feleletet tud adni. .1 fás súlymérő tévedhet, de a borkóstolónak nem szabad tévedni. A legfinomabb precíziós műszer a borkóstoló ízletőszerve, amit magasiskola, érlel. De az iskolázottságon innen is és túl is rátemettség kell hozzá. Szakmai borkóstoló szereti a bort, de nem lehet rabja a legfillomabb itannak szán, mert mihelyt iszákossá válik, elveszti finom érzékelőképességét. .4. iszákos ember elsősorban tíz izlelés biztonságát veszíti el. Holott erre van legnagyobb szükségük a szakmai borkóstolóknak. Izlidénre a legalkalmasabb ama kehely lakú pohár, amely fölfelé kisl'chtfhlik. ’Htyák miért ez a lfegalkalm .sitid)? Átéri, hielt a jjöHátot az ízlelésre eszik félig szobád r/legfőkéjűi. A pohárban lévő bort a kóstolás előtt meglábaljuk, hogy a bor levegővel keveredjék, így az ivfls elöli a szaglóértékütik tíiménvén lógja fel a borban lévő illóolajokat, ez ital illatos aromáit. De ne hagyjuk ki az első funkciót, a látást sem. Ez imidja meg, hogy trzila-e bor, vagy nem, tükrös, vagyis fényéve, vagy nem. A látás révén néha a bor betegségét is feliserélhetjük. Például szemünkkel diagnosztizálhatjuk a bor agyi letezéti virágosodását (bimbósodását, nyúlósodását, törését s más borbetegségeket. A vérbeli borszakértő a hallást se találja fölöslegesnek a bor értékeléséhez. Füle sokat fog fel, mikor a hordót kopogtatja s nem keveset akkor is, amikor a koccintás rívumáh értékeli a bor sűrűségét. A virágzó SZO6kultúra és a vele szerves finom bőrművesség környezete nem kapatilitja az embereket sem alkoholiznikra, sem betegségekre. Hanem biztosit ehelyett így állandó mértéktartást ama drága léből, amelyből kevés is elég s a kevés mindenütt és trencinkünk jó orvosság. Ezt az igazságot a közelmúlt feudális és monopolek és szőlő- és heermainpillánsai szinte elfeledtették Magyarországon. Elfeledtették, hogy közép-Európa első bortermelő országa Magyarország, amely fehér hegyiborban és homoki pirosban virgvisílengldtletta polkolian minőségűt termel. A kapitalista kereskedelem különös borházasságai, alvilági borpofozásai elfelejttették a magyar szőlőtermelésre és borértetésre váró szép feladatokat. — Az állami gazdaságok feladata hangsúlyozza Schibicz Albin — a legszélesebb magyar néptömegekkel és a nagyvilággá megismertetni a magyar fajborök csörtyést. A magyar tájborok élvezetétől elszokott nemzetközi piacon új frontáttörést végezni boraitikkal, elsősorban állami gazdaságaink kezdeti tényező strillikáján múló feladat. Helyzeti előnyeinél fógva az állami gazdaságok érvényesíthetik a magyar sajátítságoknak megfelelően legjobban a szovjet agrártudományok és általában a regttorSztrok!öttipBtológia idevágó tanulságait. Mind palafekborban, mind úgynevezett s pultkorborban összehasonlíthatatlanul finomabbat adhatunk, mint a többi szőlésgazdasági szektorok. E tekintetben mind a szőlőterhelő csoportoknak, majd az egyéni gazdák szőlőtermelő munkaköziségének, mind pedig a borcsinálta korszakfelhhereknek példát kell ttttHatunk milyett ször méltó a magyarszőlőkultúra legszelb hügyönádyadhoz és a szotilatista jövőhöz. Az állami gazdaságok eddigi Ultimájukkal is kimagasló példát adtak. A hazai 400.000 imid szőlőterületből Ugyan csupán 10.000 főold szőlőterületük van állami igazolásigsiltiknak. De ez a 10.000 hold állami szőlőterület valamennyi részében nnla gazdáságg. A közelmúltban elhanyagolt, kizárolt szőlőket az állami gazdaságok már ihid helyrehozták. A múlt gazdasági évben a 30 éves országos állagnál 50 századikkal nagyobb átlagtermést értek el és füdősértüteg is túlhaladták a sokévi átlagot. 1950-es előirányzatuk holdakként csaknem 20 hektoliter átlagtermés, de egyes helyeken az 50—80 fektolitert is elérik. Jól használták fel a szovjet ampeológusok tanításait. Tupikov, kiváló szovjet szakember tanítása szerint a szőlő életfelételei rebizibntása esetén a■ teknős mennyisége kornétarnul emelhető. Eszerint a minőségi bortermelés kfem állítható merev izolasztikus ellentélbe a mennyiségi termeléssel. Ezt az irilnyelvét követték állami gazdaságaink, amikor a Szőlőnek a talajműveléstől a permetezésig mindent megadtak. A hegyi borvidéke Iten helyreállítotk'l a teraszos-Müvetés'. De a holmoki szőlőknél is nagy göfidot fordítanak a korszerű eljárásokra. Bevezették a szőlőkulttkrában a gépesítést: : gépii permetezést, a másfélméteres sortávolság- 1811 vegéig iyesebb gépi I.Oprás’. Siliihthligy a szölökultúra elvárt Szibala’lan a borok pincészeti kezelésétől, a magyar iletpincészet új Kiijeszáilszát nyitották meg állami szőlőgazdaságaink szakemberei. Ezt érzékeltetik saját termésű és saját érlelési boraik ízeiben és aromáiban. Palackozó exportboraink jelentős hányadát ők termelik. De arról itt gondoskodni kívánnak, hogy a hazai nagyközönség is hozzájársbk a magyar mezőgazdaság elsőszámú precíziós ága Zalánast, legfinomabb folyékony palányirtttnak drága tizedűihez — megfelelő áron. Nemrégen nyílt meg Budapesten az Állami Gazdaságok három első italkimérése. Az első itt, a Krúdy Gyula-túrában, a másik Budán, a Töltik utcában, a harmadik pedig csepeliit. A Krúdy Gyula utcai — akárcsak a másik kettő — iskolapélda minden más hazai italbolt Számiára, miként kétízléses, tiszta bolhákban a nagyközönségnek elérhető áron a legkiválóbb mintiétjű fajborok-t adni. — Minket nem hajt a profitérdek, tehát bevárhatjuk a borok legalkalmasabb érettségi fokát — jelenti ki frózstt László, az ági szőlészet csoport föltöke. Ez is egy ok arrea, hogy csak jól megéritelt bort prtafékozzunk és bocsássunk a fogyasztók rendelkezésére. Aktít itt látnak — mutat a glédába állított hatalmas Tengetic, julius. (A Kiis Újság kiküldött munkatársától) A község határa igen változatos képet mutat. A szántótenyet legnagyobb részén kalászosokat termeltek, már folyik a csép.Is s a „Petőfi“ termelőszövetkezet 17 mázsás Stziérp termést ,a parito be. Sok a szülő, de többen foglalkoznak konyhakertinövényeik termesztésével is. A földművesszövetkezet útján ez évben 16 hold paradicsomra és 13 hold uborkára kötöttekszerződést a dolgozó parasztok. A termelési szerződéseknek, így a konyhakerti nevénernnál is az a célja, hogy biztos jövedelemhez juttassa a dolgozó parasztságot és gyorsan ellássa a főváros és az ipari városok dolgozóit friss zöldségfélével. A dolgozó parasztság derekas munkája után leszedte az Uborkát, hogy eljusson a városi dolgozókhoz, azonban itt, Tengelizen hajók történtek s a rossz munkaszervezés vagy hanyagság következtében komoly értékek pusztultak el. Mi is történt tengerben? A földművesszövetkezeten keresztül a ME/.OKER szerz m idéd köröt a dolgozó parasztokkal, hogy a szerződéseseit termelt uborkát ez Szöhripi bejelentés fiain minden mennyiségben átveszi és azt elszállítja. A jó munka és a kedvező időjárás nyomán igeit ióvolt a tengelei hetár bán it temlés s Jelius élső napjaiban komoly menmnyiségben hoztál, be a leszerződöd dolgozó parasztok uborkatermésükt'!. Az elsa nap beérkezett 10 mázsa, A földmüVesszűve’-I.ezrtá vitte és kifizette. Értesítete a MEJÖKER szekszárdi t.irendeltségét, Hogy gondoskodjék az uborka elszállításáról. Másnap — tekintve, hogy az uborka rohamosan ért — a földmíves Szövetkezet átvelted mázsát, újból élesztett a MEZÖKKR-t, amely azonban nem jött az uborláért. A következő napon újabb jelentős tétet fűtött be a földművesikövekezet raktárába, hiszen, a ,szövetkezet eleget ten a dolgozó parasztokkal kötött szerződésnek, átvett az újabb ubor',amenni is'étj'et is. A szekszárdi MEZŐKÉSZ azokban még mindig nem jelentkezett, így már a negyedik napon 220 mázsa uborka összezsúfolva, nem hosszabb túrozásra szárit feldégben hevert és vára az elszállítát. A földművesszövetkezet állandóanfürgétlé a MÉJZÖRER k trenderséget, azonban ott többnyire azt válaszolták: „MÖH érik a meggy, metrí fentos az uborat" A közel 2 és fél vagon súlyú Uborka ezalatt ott romlott, veszített értékéből a földihilyesszövekezet siineeraktárában. A MÉ2ÖKE1? ekkor közölte, hogy noha a korábbi szerződésbelihűidén mennyiség elszállítására és átvételére vállalkozóit Zrsák Inti 40 írt difiit táti átvenni. De chilim a 40 ínácsás riteiin Visegben bennefoglaltak a termelőszövetkez j és az államgazdaság állat term.lt , uborká iS. A földmihicss,(ívelkező/ n dólgozó parasztságtál pedig a heti ■1 felvásárlási nnt.ont)—főO mázSa uborkát tudott mb.éhni. Ezt a menyrtyiséget át is keltést véntelte, hiszen az uborka folyamatosan él és a dolgozó parasztságot nem érhette kár, éppen szerződéses termelés alapján termelt zöldségfélék értékesítésénél. .4 szekszárdi MifflKEd ,? napig hagyta heverni a 220 mázsa uborkát s akikor látta. Hogy Dehi tudja elszállítani, ki akarta doboltatni a faluban, hogy a parasztok ne szedjék tovább az uborkát. Már ki is fizették a dobolási díjat, amikor Varjas József, a földfüüvesszövetkezet ügyvezetője ezt meghallotta. A takács segítségével intézkedett s a kidobolás elmaradt. A MEZŐKEM-nek ezzel az intézkedésével flaivlinás kár ette Volt in el ’dolgozó parasztságot, hjiszen a szerződésekek terhlért uborka illegyénül, fogyasztásra alkáliiiatláttná Válik és hordók soraira — ezek között vannak alföldi Hoomokiak és hegyaljai bőrök. Karakterük színessége és izénsége nagyon is eltér egymástól. Mégis jól megférnek egymás mellett, mert mind-mind jól megélőért fajboroik. Ilyen fajbor itt, az Inárcsi fehér is, ami 11,3 fokra érlelődött s alig 10 forintba kerü litéffenkint. fiátyja kercskeilléti, iicibétiának nevezett hölnöki szőlőskért piros bbra, Magyarország legerősebb szeszfoka fajbobra, gazd.' Kapfénytartalmii évben a 13—22 szeszfokot is elér. Ebből is ttlegkóptálunk egy kortyot. Bizony nem többet, mert csak magnak lesz alkalmas, amire viszont a dolgozó parasztok nem kötöttek szerződést. A községi tanács és a tri tinni vészzövetkezet erélyes fellépésére végre 4 nap után elszállították az uborkát, éjszaka jöttek érte . Vasvillával hányták fel a teherautókba. .A 220 mázsából hozzávetőlegesen 10—12 mázsa már akkorra teljesen tönkrement. A többi is minőségben erősen leromlott, egytegy az értékveszteség kilónként eléri az fc0 fillért. Ez az árdifferencia igen jelentős összeg és súlyosan érinti a földművesszövetkezetet. A dolgozó parasztság megkapta a termelt uborkáért a pénzt, az anyagi veszteség a földművesszövetkezetet éri és előfordulhat, hogy emiatt esetleg ráfizetéssel is végződik a gyümölcs- és zöldségfelvásárlás. ■A szekszárdi MEZŐKÉrt rossz munkaszervezése erősen veszélyeztette a termelési szerződések jelentőségét. Bár anyagi kár nem érte a dolgozó parasztságot, de kedvüket szegheti a hanyag eljárás, ha látják, hogy a munkájukkal termelt zöldségféléi napokon át ott hevernek és rondának és azokat a SZEZÖKER nem , szállítja el , időben. A szekszárdi MEZÖKER még azt a hibát is elkövette, hlogy már Csak szedés után közölte a dolgozó parasztsággal, hogy milyenuborkát vesz át elsőosztályúnak és művet minősít hermád osztályúnak. A töktművesszövetkezet rt megvédte a dolgozó, parasztság érdekeit és erélyes közbelépésének meg is tett az eredménye. Az első hét nehézséges lilán most már simán, minden zökkenő nélkül folyik az uborka átvétele. Nyilvánvaló tehát, hogy az első napokban a rossz munkaszerekből a kevés is több, mint a gyöngébből a sok. A hegyaljai, pataki, tolcsvai, tokaji, tarcali, abaújszántói államigazdaságok szamorodnius mellett, meg a soproni,Kékfrankos nevű hegyi piros bor fllélist, a bácsalmási, a helvéciai, az inárcsi, meg a többi höjtöki borok eddig Hamupipőke számba mentek. Hát itt és most megértettük és megérzékeljük, hogy a jól érlelt alföldi Homoki fajhőrök különbek a közepesen elelt márkás hegyiborok- szál. Nékik véshhős érdemes hát őket is lefenyitatni népünknek és a nagyvilágnak. Legízesebb zamatukban és aromájukban. Nagy Tibor verés miatt volt tehetetlen a szekszárdi MEZÖKErt a nagy ínenfiyksÉgben felhalmozott uborkával szemben. . A lengelini dolgozó parasztság n...-.y kledvrll kötött termelési szerződést. A becsületes munkájával termett áru izmiban két esetben is tönkrement és nem jutott el oda, ahová azt szánták, a városi munkásság asztalára. A hibát a szekszárdi MEZŐKER követte el, a hibát azonban kijavította s most már, megfutásra is szállítást, dolgozik a városok gyors zöl...légellátásáért. A dolgozó parasztság 200 hold paradicsomra is szerződést kötött. A szállítás itt közvetlenül a konzervgyár feladata lesz. A paradicsom gyorsan érik, nagy mennyiségű kerül leszedésre és sokkal romlandóbb, mint az uborka. Értékesebb is, mint az uborka-, tehát ha bármilyen kis mennyiség is veszendőbe megy, nagyobb kár éri a dolgozó parasztságot és a földművesszövetkezetet. Fel kell készülni a jó és gyors szállításra, nehogy megismétlődjék a tavalyi eset, mikor itt, Tengelycen 26 mázsa paradicsom elfelszoríladt. Rém gondoskodtak az elszállításról és ki kellett önteni a szemétifőiábra, ahol még ma is dús paradicsomérde tenyészik. A Szekszárdi MEÉÖKER hibát követelt ts ill. Tengenyén az uborka, felvásárlásnál és a szállításnál. Ez az ekét akoliban becsak ill. Tolna megyében, hintem országszerte szolgáltott például. A gyümölcs- és Zöldségtermés jelentős része még ezután kerül elsZállításra. Építek ezért gyors folfcészfilés Sfet, jó ntUnkaSZerVeZéSsel várják a felvásárló szervek a földszürfel Szövetkezetéken keresztül érkező áruélkiállítását, hogy aZ most már hiba nélkül, )hírté!gyorsabbrin kerül jól fitátót dolgozók oszlatára. D. L. TwuMltak-e mám MioáUfoól Tengelicen? A szekszárdi MEZÖKER uborkaszállítási mulasztásai után jobb munkaszervezést vár a dolgozó parasztság