Kis Ujság, 1951. július (5. évfolyam, 151-176. szám)
1951-07-07 / 156. szám
Szombat, Július 7 ■ ——■— A Sztálini Korszak nagy alkotásai Támadás a Kara-Kum ellen A síkságon, a puszta mélyébe vesző csatorna mentén könnyű sátrak lapulnak a földhöz. Ablakuk az Amu-Darjára tekint. A folyó itt szélesen hömpölyög. Andrej Jefimovics Kosztyenko, magas, ukrán férfi, az Amu-Darjára nézve a Bug déli folyását képzeli maga elé, ahol a gyermekéveit töltötte. Kosztyenko a háború után Nyikolajev mellett a sztyeppén tavak és víztárolók építésén dolgozott, most pedig családjával együtt eljött ide a Kara-Kumba, hogy építse a Türkmén Főcsatornát. Felesége, Ljubov Avexejevna, amikor megérkeztek, azt kérdezte: — De hol vannak itt házak? Nem látok egy üzletet sem . . Mi ident magunk fogunk felépi'eni — hangzott férje válasza. — Azért vagyunk mi az építkezés úttörői... Kosztyenko még le sem rakta családja holmiját a gépkocsiról, amikor megrakodva egy egész gépkocsioszlop érkezett. Bútort, iparcikkeket, élelmiszert hoztak az építők számára. Rövidesen minden megváltozott. Vidáman füstölögtek, a zöld sátrak kéményei. Megindult az új lakóházak építése. Negyven nap alatt több mint másfélezer négyzetméternyi lakást adtak át. A telepen két áruház, fürdő, mosoda és étkezde nyílt meg, s igazi ünnep volt mindannyiuk számára, amikor a villanytelepet is üzembe helyezték. Ma már festői látványt nyújt erre a fényárban úszó Tahla-Tat telep. — Megszereztük a hídfőállást az iratai? ellen indítandó támadáshoz— mondotta egy délután az építkezési körzet vezetője, azután hozzátette: — Ott, ahol most a mi ideiglenes lakótelepünk terül el, egykor kék tenger lesz... Éjszaka van. A víz felől evezőcsapások hallatszanak. A parton dolgozó fúrósok egy csónakot pillantanak meg az Amu-Darján. Kik lehetnek ezek a vakmerő emberek? Bizonyára fontos, halaszthatatlan ügyük lehet Tahia-Tasban, ha nekigyürkőztek éjjel átkelni a folyón. A csónak belefúródott a homokos partba. Tagbaszakadt ember szállt ki belőle. Szimjon Konsztantyinovics Kalizsnyuk, a Közép-Ázsiai Vízműépítkezés vezetője. Azért jött Tahia- Tasba, hogy megnézze, mint rendezkedtek be itt az építők, mire van szükségük. Azelőtt sátrat verni is nehéz volt a Kara-Kumban. A vízműépítkezés költi klivájának most egész várost kell építenie a sivatagban és 1100 kilométer hosszú csatornát kel kiásnia Amikor Kalizsnyuk először repült el Nukuszba, Kara-Kalpahia fővárosában egyetlen építőt sem talált ott. Nemsokára azonban már az ország minden részéből özönlöttek ide az emberek. A kis irodában, ahol az építkezés vezetői dolgoztak, moszkvaiak, ukránok üzbégek, türkménik adták egymás kezébe a kilincset. Szimjon Konsztantyinovics nem eggyel közülük már együtt dolgozott más víziműépítkezéseknél, mások viszont most kaptak először nagyfontosságú feladatot. Nem számít. Meg fognak birkózni vele. — Derék, erős emberek gyűltek össze nálunk. Ha rájuk támaszkodunk, megvalósítjuk terveinket — mondotta Kalizsnyuk, azután még hozzátette: — Az egész ország gondoskodása és munkájuk fontosságának tudata lelkesíti a mi embereinket. Egy kívánsága várt valameynyieknek: mielőbb legyőzni a Kara- Kumot. Megindult a lázas munka. Gépekkel és felszerelésekkel teli hajók érkeznek, végeláthatatlan sorban fával megrakott tutajok úsznak le a folyón. Hatalmas exkavátorok lépkednek az embernemjárta sivatag homokján, talajgyaluk és más gépek jelennek meg itt, hogy kiássák Kara- Kumban a bőség és boldogság csatornáját. Kitüntetés, gyorsabb előmenetel a női munkaerők számára A női dolgozók fokozottabb beállítása a népi demokrácia életének minden területén, a közigazgatási és adminisztratív munkahelyeken, az iparban és a közlekedés különböző területein egyre jobban kibontakozik. Egy most megjelent rendelet értelmében a közlekedési és postaügyi minisztérium munkaügyi főosztálya fokozottabb mértékben foglalkozik a nőknek a munkába való beállításával. A közlekedési tárca területén a munkába állítandó nők tervezett létszáma minimumnak tekintendő. A női munkaerők megfelelő arányban való munkába állításáért és munkafeltételeik biztosításáért a vállalatvezető felelős. Június 20-ig olyan felelősöket jelöltek ki — lehetőleg természetesen nőket — akik a beállított női munkaerőkkel külön foglalkoznak, segítséget nyújtanak nekik a munkába való bekapcsolásnál és gondoskodnak arról, hogy munkahelyükön mindenképen meggyökeresedjenek. Ezzel összefüggésben elhatározták, hogy a már régebben dolgozó, jó munkát végző női munkaerőket kiemelik és gyorsított ütemben biztosítják előléptetésüket. Kitünetések alkalmával megfelelő teret fognak biztosítani azoknak a női munkavállalóknak, akik a termelésben jól állták meg a helyüket. A női munkavállalók munkájának megbecsülése által — mondja az említett rendelet — a leghatékonyabban tudjuk megelőzni a lemorzsolódásokat, de hozzá kell látni ahhoz is, hogy a női munkaerők beállítását megfelelő tudakítás előzze meg. Szükséges tehát a rendelet szellemének értelmében, hogy a női minkaválalók munkájukat ne telítsék átmenetnek, hanem hova ásnak. A közlekedés- és postaügyi minisztérium felügyelete alá tartozó üzemek, vállalatok és intézetek foglalkoznak a női munkaerők szociális helyzetének megkönnyítésével is. Az egy műszakban 250 női munkaerőt foglalkozató üzem például, vagy hivatal a szoptatós anyák 9 hónapon aluli csecsemői részére ezen új kötelesek kljbelcsődét létesíteni. A kisbölcsődét a jóléti keret terhére július 5-ig már meg kell nyitni. Ami a női munkaerők hullámzását illeti, ezt olyképpen kell csökkenteni, hogy a munkakörülmények egészségügyi követelményeit megjavítják. A lemorzsolódás megszüntetésére arra törekszenek, hogy a női munkaerők lakásukhoz legközelebb eső munkahelyen kapjanak foglalkoztatást. A házaspáronak pedig egyik munkahelyről a másikra történő áthelyezését úgy hajtják végre, hogy férj és feleség hosszabb időre ne szakadjon el egymástól. Melyek azok a területek, amelyeken a női munkaerők elsősorban találhatnak munkát? A női munkaerők részére számos és igen változatos lehetőségek állnak rendelkezésre a közlekedés különböző területein. Többi között a következő szakmák: gépkocsivezető, kalauz, pénztáros, forgalmi szolgálattevő, távirász, lakatos, kőműves, vasbetonszerelő, hegesztő, esztergályos, műszerész, géplezelő és villanyszerelő, azonkívül kocsifelíró, vonalsezelő, jegyvizsgámó, pályaőr, ksorompóőr, továbbá a legváltozatosabb egyéb feladatok és munkahelyek. Nagyjában ugyanez vonatkozik a postaszolgálat minden munkakörére is. A mélyépítő iparban pedig átképzés útján különösen kőműveseket, vasbetonszerelőket, betonozó munkásokat és segédmunkásokat kívánnak beállítani különböző üzemekbe. Nagy szerepet játszik majd a Munkaerőtartalékok Hivatala a női munkaerők irányításában. Végezetül hozzá lehet fűzni, hogy a fentemlített üzemekben eddig is alkalmazott és igénybevett női munkaerők — így a budapesti közlekedési üzemekben is — általánosságban jól állták meg helyüket. Kívánatos tehát, hogy az ezentúl jelentkező női munkaerők teljes erejükkel azon legyenek, hogy elsajátítsák szakmájuk követelményeit s egyúttal jelentkezzenek minél nagyobb számban a közlekedés minden területére. Jön! Szombattól jön ! Orlai csomópont Főszereplő : Druzsnyikov SZOMBATTÓL: Duna, Tátra (P.-erzsébet) A szovjet rádió műsorából Szombat, július 7: Moszkva I. 14.30: Szkrjabin: Etűdök. elf1.30: Szvjesnyi- év-énekkar. 17.20: Rimszkij-Korszakov: Aranykakas, részletek. 18.35: Ljem CSev áriaestje. 21.15: Tánczene. 22.05: Tarkaest. 24.00: Rubinstein-operákból. Moszkva 11. 16.00: Dal, törte, muzsika. 17.15: Néptáncok. 18.15: Szovjet szerzők dalai. 19.50: Dal, tánc, muzsika. 22.05: Oborin hangversenye. 22.35: Könnyűzene. ~ kis Újság-----------------------------------------------------------------1 Van mivel dicsekedniök a ráksiaknak: Somogyország kicsi faluja becsülettel vívja békecsatáját, jól végzi az aratást Ráksi július (A Kis Újság kiküldött munkatársától) Kis falu Somogyországban: régente errefelé a nagyvilágból bizony csak gyalogszerivel jött a hír is, a vasútvonal elkerülte még a község határát is. A múlt öröksége még az egykori községháza, ma Tanácsház. Szegényes, olyan nagyon falusias, hosszú évtizedekig elhanyagolt épületecske ez. De a Terv már kultúrházat s benne a község irányítóinak tisztességes irodahelyiséget ígér, mégpedig már őszre. Az irodában a késő alkonyat idején nagy munkában találjuk Kentli Péternét, a fiatal tanácselnök-asszonyt és Tihanyi Józsefet, a végrehajtóbizottság titkárát, akiktől elsősorban is azt tudakoljuk, hogyan is tett eleget Ráksi község a tojásbeadási kötelezettségének. sem mivel dicsekednél: a ráksiaknak. Mert , mint a kimutatások, a statisztika mutatja, becsületbeli ügyüknek tekintették itt, ebben a kis somogymegyei faluban a tojásbeadás maradéktalan teljesítését. Megtudjuk: A község egész évi tojásbeadási előirányzata: 63.180 darab tojás. Beadták: 44.226 darabot, ami az évi előirányzatnak 71 százaléka. Tehát: eleget tettek annak a minisztertanácsi határozatnak, mely előírja, hogy június 30-ig az évi előirányzat 70 százalékát kell teljesíteni. Azonban a számok még másról is szólnak. Mégpedig arról, hogy a falu dolgozó parasztsága nem elégedett meg az előírás teljesítésével, ezen túlmenőek az úgynevezett ,,C“ vételi jegyre is bőven adtak be tojást. Az előirányzat szerint a „C“ vételi jegyre ebben az esztendőben 10.820 darab tojásnak kellett volna összegyűlnie. Ezzel szemben július első napjáig a ráksiak 37.200 darab tojást vittek be a begyűjtőhöz, tehát 3-45 százalékos eredményt értek el. Hogy hogyan sikerült mindez így? A végrehajtóbizottság titkára megmagyarázza: " Azzal értük el a nagy eredményt, hogy a Tanács június 15-i határidő helyett már június 5-re kiosztotta mindenkinek a begyűjtési könyvecskét s igy a falu parasztsága pontosan tudta, hogy mennyi tojást kell beadnia egy-egy, mint itt mondják, portának. A népnevelők pedig nap-nézp után bekopogtak minden házba, lelkesítettek, buzdítottak, megmagyarázták a kötelezettség teljesítésének fontosságát, s rámutattak arra, hogy a tojásbeadás pontos, gyors teljesítésével a parasztság a maga érdekét is szolgálja, hisz nyomában több iparcikk jut majd a falura. A tanácselnökasszony is közbeszól. — Minden így igaz, azonban a sikert én nemcsak ezzel magyarázom. Az igazi mozgatóért az volt, hogy az asszonyok vétték kezükbe az ügyet , kitűnő versenyszellemet alakítottak ki. S mindannyian érezték, hogy a tojásbeadási kötelezettség maradéktalan teljesítésével a béke ügyét szolgálják! S az is jelentősen segített, hogy nagyon sokan mutattak jó példát, így Hegedűs Sándor 18 holdas középparaszt, Valter Imre 16 holdas középparaszt, Lénárd János 7 holdas, Bicsó Ferenc 18 holdas középparaszt az elsők közt adta be a tojást, s már az első időkben teljesítették az egész évi előirányzatot. A begyűjtőhelyen mondották, mégpedig úgy, hogy annak híre az egész faluba eljutott. A békét akarjuk védeni ezzel is. Közben, míg minderről beszélgettünk öreg este lett Vállukon kaszával, kezükben vizeskorsókkal a mezőkről érkeznek haza a dolgozó parasztok. S hogy elfogyasztották vacsorázkat, a tanácstagok be-benéznek ide, a Tanácsházba. Mert hát a legnagyobb dolog időben is érdekli őket a falu gondja. Hozzá is szólnak mindahhoz, amiről beszélgetünk. Az egyik dolgozó középparaszt, tanácstag elmondja: — Nem maradt le a falu másban sem, így a növényápolásban is az élenjár. A második kapálást még az aratás megkezdése előtt befejeztük, a réteket időben lekaszáltuk, a dolgozó parasztok 60—70 százaléka egyenesen a rétről vitte be a szénát a begyűjtőhelyre. 500 mázsa a szénabeadási előirányzatunk, abból már 328 mázsát beadtunk, tehát a 66 százalékot. Mikor ennek híre kelt a faluban, úgy fellelkesítette a dolgozó parasztságot, hogy egy nap alatt további 10 százalékot juttatott el a begyűjtőhöz, így tehát már 76 százaléknál tartunk. Mindezt örömmel mondják el Ráksi községben. Érezni a szavakon, hogy büszkék a kötelezettségeik becsületes teljesítésére. Arról is szívesen beszélnek, hogy ezekben a napokban az aratás és a cséplés előkészületek a legnagyobb gondjuk. — Az Őszi árpát már learattuk — mondják megelégedetten. — Sárga érésben került kasza alá, már csépelik is a gépek, sőt 10 mázsa már a magtárban van, a beadási kötelezettség teljesítéseként. Az őszi árpa után a rozs és a búza aratását is megkezdték Paksi községben. Arra is vigyáznak, hogy minél kevesebb szemveszteséggel kerüljön a gabonatábláról a gabona a cséplőgéphez. Éppen ezért is csépelnek közös szérűn. Meg azért, hogy kevesebb üzemanyag fogyasztásával gyorsabb és jobb munkát végezhessenek. Vigyáznak arra is, hogy valami gonosz tűz ne pusztítson a határban. — Kellő időben megszerveztük a tűzfigyelőszolgálatot. Társadalmi munkával végziik ezt a dolgozó parasztok, szívesen, hisz az életről, a kenyérről van most szó. bbj Kis Levelek a Miért kell egy ffiszerboltot négy hét óta ffiszerbolttá „átalakítani"? Köztudomású tény, hogy a Rózsadomb egyik legforgalmasabb pontja a Bimbó-út—Felső Ady Endre utca— Tapolcsányi utcai torkolat. Úgy kell ide a fűszer- és csemegeáru „sarkibolt“, mint a mindennapi kenyér. (Ez a hasonlat annál helyénvalóbb, mert a környékbeli dolgozó családoknak is ebből a boltból kell beszerezniük naponként a friss kenyeret!) Volt is itt fűszer- és csemegebolt még egy hónappal ezelőtt. Csinos kirakatú, tiszta bolt volt az, helyébe most egy KÖZÉRT-fiók kerül. A bolthelyiség új gazdája — a KÖZÉRT — azonban sem másnap, sem harmadnap nem nyitotta ki a bolthelyiséget. De még negyednap sem. Sőt immáron négy hete annak, hogy a forgalmas környezetű bolthelyiség újbóli megnyitását hasztalan lesik-várják a környék dolgozói. Négy hét óta mindössze csak annyi „új esemény“ történt, hogy kifüggesztették a KÖZÉRT- táblát. A bolthelyiség még mindig zárva van, a KÖZÉRT még mindig csak „rendezi“, „alakítja“. Kilométert kell gyalogolnia a környékbeli lakóknak kenyérért, tejért, gyümölcsért, zöldségért, sóért, fűszerért s egyebekért. Vájjon meddig tart még ez az átrendezés? Meddig folytatják még velünk, rózsadombi dolgozókkal ezt a türelempróbát. Kérdjük, egyáltalában miért kell oly hosszú ideig „átalakítani“ egy fűszer- és csemegeboltot — fűszer- és csemegebolttá?! Tisztelettel: Több rózsadombi dolgozó • A szentesi tükörtojás titka Az Utasellátó Vállalat 39-es számú üzemében, a szentesi pályaudvaron a június 29-i étlap szerint egy tükörtojás 3.40, két tojásból rántotta 6.80. Nem tudom, hogyan jön ki ez a kalkuláció, mikor Szentesen egy tojás szabadforgalomban 80 fillér. Vagy talán elképzelető, hogy valami csodála és bürokrácia folytán az Utasellátó Vállalat Pestről szállítja a 170-es tojást Szentesre, a nagy mezőgazdasági városba. Öcsödi János agronómus Kis Ujsághoz A konzervkérdéshez Minden KÖZÉRT-üzlet tele van hetek óta gyümölcskonzervvel. Lecsfikonzerves üvegek sorakoznak a polcoson. Tele van konzervvel a Lenin körúti Konzervbolt is. Honnan került elő — Tisztit Szerkesztőség — most ez a sok konzerv. Télen ugyanis, amikor mindenki szívesen vásárolta volna a finom befőtteket, a borsókonzerveket, a jó bácskai lecsót, sehol sem lehetett kapni. A konzervboltban néha vöt és akkor tülekedtek is érte a háziasszonyok. Most, amikor a piac tele van gyümölccsel, zöldséggel, mind több zöldpaprika és paradicsom éhezik, egyszerre elánsztják a várost azokkal a konzervekkel, amelyekre télen lett volna szükség. Engem, mint háziasszonyt nagyon érdekelne, hogy miért kapható most cseresznyebefőtt és miért nem volt látható télen. Vaj miért vásárolhatnék most tecsékonzervet, de nem vásárolok, mert szívesebben készítek a cím friss paprikából és paradicsomból, télen azonban nagyon jó lett volna a konzerváru is. G. R.-né Miért nem kapható gyerekcipő? Hároméves kisfiam teljesen elnyűtte a cipőjét és hetek óta hiába járom a várost, sehol sem kapok a részére cipőt. Már szandállal is beérném, habár a gyenge gyermeklábnak ez nem tesz jót, de azt sem tudok szerezni. A cipőüzletekben azt mondják, hogy most nincs és még ígéretet sem tudnak tenni, hogy mikor lesz gyerekcipő. A L'uin-körúti egyik „Cipőből!“ vezetője azt mondta, hogy a feleségem a gyerekkel együtt jöjjön majd be az üzletbe, hozzák magukkal a bejelentőlapot és ha van cipő, akkor a bejelentőlapra majd adnak. Azt azonban nem tudta megmondani, mikor lesz, mikorra hozzák el a gyereket, mert ezt ők maguk sem tudják. Megjavíttatnám a régi cipőcskét, de ezzel nem érek célt, mert azt a gyerek már kinőtte, egy számmal nagyobbra volna szüksége és sajnos nem tudok semmi megoldást találni. Most az elnyűtt és kinőtt cipőt húzzuk rá naponta a gyerek lábára és úgy visszük el az óvodába. Miért nincsen gyerekcipő? Erre szeretnénk választ kapni. K. L. műszaki rajzoló Húszforintos bélszín a sétahajón Az egyik forró nyári este feleségemmel együtt a „Szabadság“ sétahajóra szálltunk fel. Kellemes két órát akartunk eltölteni a szép és kényelmes hajón. Mivel a hangszóró egy-egy zeneszám között az ételek és italok mérsékelt áráról szólt, leültünk a terített asztalhoz vacsorázni. Meglepetésben volt részem, amkor az étlapot a kezembe vettem, a dolgozók részére valósággal elérhetetlen magas árak. A rántott sertésmáj például, amely egy embernek is alig elég, mert csak néhány szem burgonyát adnak hozzá, 12 forintba kerül, a rántott halfilé 14 forintba, a kélszínszeletek pedig — egyszemélyes adagról van szó! — 20 forintba. Az Halok még drágábbak. A legolcsóbb bor a három és féldecis badacsonyi kéknyelű 13 forint, a hét declis üvegek ára pedig 25 forint. Kimért bort az étteremben nem lehet kapni és csapolt sört sem. Kinek a részére tartják fenn ezt a nagyon szép és kellemes éttermet, ha a dolgozók nem tudják megfizetni a magas árakat? Kerekes András anyagkezelő. Amerika utolsó fegyvere a francia válsztáson, De Gaulle. Hogyan jutnak el egy vidéki ipariskola lehetséges tanulói a moszkvai kultúrversenyre Halló Moszkva VIDÁM ZENÉS, TÁNCOS SZOVJET FILM Szombattól: SZABADSÁG