Kis Újság, 1998. március-június (1. évfolyam, 1-16. szám)

1998-06-12 / 14. szám

Kis Újság MAGYARORSZÁG Trianon a XX. század egyik nagy bűnténye, amit Magyaror­szág ellen követtek el - jelen­tette ki Lányi Zsolt országgyű­lési képviselő, a Független Kis­gazdapárt alelnöke a budapesti Szitakötő téri kopjafánál rende­zett trianoni megemlékezésen. A politikus úgy vélte: Tria­nonnal nem állt meg a világ, munkálkodni kell az ország fel­­emelkedésén. Hangsúlyozta ugyanakkor: bízni kell abban, hogy egyszer megszűnik a tria­noni átok és lesz igazi magyar feltámadás. Lányi Zsolt felhívta hallgató­sága figyelmét, hogy Magyar­­országot sem Trianon után, sem 1945-ben nem sikerült elpusz­títani. 1994-ben viszont tankok és szuronyok nélkül kapták meg négy évre a hatalmat a „kommunisták és a liberális­­kozmopolita­ szabadkőműve­­sek”. A szónok reményét fejezte ki, hogy a Fidesz valóban nemzeti érzelmű szabadelvű párttá vált, és nem 1990 és 1994 közötti politikáját folytatja. A kisgazda alelnök kitért ar­ra is, hogy a magyar kormány­nak legalább évente egyszer le kell ülnie a határon túli magyar­ság legitim pártjaival és köteles­sége, hogy támogassa azok tö­rekvéseit. Fónay Jenő, a Pofosz elnöke kifejtette: a Fidesz már nem az a párt, amelynek képviselői 1990-ben elhagyták az üléster­met, amikor az Országgyűlés Trianonra emlékezett. Nem az ő bűnük volt, hogy az iskolában nem tanulhattak ezekről a kér­désekről, azóta viszont megtud­ták, mi az igazság. A megemlékezések után a kopjafánál az FKGP nevében Lányi Zsolt, az MDF nevében Dobos Krisztina alelnök, a Po­fosz részéről pedig Fónay Jenő koszorúzott. Koszorút helyezett el a Fidesz, a KDNP, az MDNP és a MIÉP helyi szervezetének képviselője is. Az elmúlt vasárnap Szarvason Trianonra emlékeztek. Az emlékbeszédet Pallag László, az FKGP alelnöke tartotta A tanyavilág fejlesztése Egyöntetűen a tanyasi település­­kategória életképessége mellett érvelt a Kecskeméti Környezet­­védelmi konferencián résztvevő csaknem száz polgármester, egyetemi, főiskolai oktató és hallgató, továbbá számos ipari cég képviselője és természetesen a megjelent gazdálkodók is. A résztvevők állást foglaltak amel­lett, hogy a tanyasi életformát, gazdálkodást már csak környe­zetvédelmi okok miatt is erősí­teni kell. A tanyai gazdálkodási forma ugyanis, mint hangoztat­ták, elenyésző kivételtől eltekint­ve, szimbiózisban van az élő kör­nyezettel, a tanyasi emberrel pe­dig szinte együtt születik a ter­mészetvédő gondolkodásmód. A Természettudományos Is­­meretterjesztő Társulat Bács-Kis­kun Megyei Egyesülete által évente visszatérően szervezett, s a környezetvédelemmel minden alkalommal más-más szem­szögből foglalkozó tanácskozás központi témája ugyanis ezúttal a tanyavilág volt. A kérdéskör egyik nagyon lé­nyeges vonásaként többen arra mutattak rá, hogy noha az utób­bi évtizedekben a tanyák sokasá­ga szűnt meg, vagy esetleg szű­nik meg még napjainkban is, a fennmaradt tanyák sokszínűvé váltak, a hagyományos lakó- és munkahelyfunkción kívül is sok­rétű szerepet töltenek be. Az önellátó avagy a magas technológiai színvonallal felsze­relt, piacra termelő, illetve az ide­genforgalomra alapozott tanyák jövőbeni fejlődésének kulcskér­dése - szögezte le az egyik fel­szólaló -, hogy infrastrukturális leszakadásuk folyamata megál­­lítható-e. Schwertner János, a szaktárcá­hoz tartozó Országos Területfej­lesztési Központ régióigazgató­ja arra hívta fel a figyelmet, hogy a külterületek jobb közbiztonsá­gát is magukba foglaló tenniva­lók közül elengedhetetlen az Eu­rópai Unió területfejlesztési elve­ivel összhangban álló programok kidolgozása. Schwertner János kérdésünk­re leszögezte: az európai közös­ség nemhogy a tanyák elsorvasz­tását sürgetné, de támogatja is megerősödésüket, ha ezeket a cé­lokat beépítik a térségi vagy re­gionális területfejlesztési projek­tekbe. Ez viszont sürgető. Rész­ben azért, hogy a környezetvé­delmi, vidékfejlesztési és Phare programból úgynevezett előcsat­lakozási alapból hazánkra jutó részt minél teljesebben ki tudjuk használni. Másrészt, e téren is már most fel kell készülnünk az uniós tagságra, alkalmassá kell tennünk magunkat az onnan kap­ható nagyon jelentős összegű tá­mogatás elnyerésére. - pal - 3 Megemlékezések Trianonról„Hazudni pedig nem szabad!" Torgyán József______ A címben megjelölt törvény­­tervezetnél rövidebbet és lé­­nyegretörőbbet még soha sen­ki nem fogalmazott meg, mé­gis a bölcs Deák Ferenc-i megállapítás a mai napig nem talált foganatra. Ugyanis a médiák szüntelenül és mind gátlástalanabbá hazudoznak, nem tájékoztatnak, hanem ma­nipulálnak. Ennek az állításnak az iga­zolására az 1998. május 29. napján megtartott országos nagyválasztmányt és nagy­gyűlést idézem fel. Az orszá­gos nagygyűlésre 2007 kül­döttet hívtunk meg, az orszá­gos nagyválasztmánynak pe­dig 536 küldöttje volt. A sajtó mégsem a megjelentek méltó­ságteljes, fegyelmezett, példa­mutatóan impozáns külsősé­­gek között megrendezett tes­tületi üléseiről számolt be, ha­nem a Független Kisgazda­­pártból korábban már eltávo­lított, mintegy négy személy és további két tisztázatlan pártállású hangoskodó és az őket körülálló 20-25 tévés-rá­diós tudósító tumultuózus je­leneteit fényképezte. A méltatlan helyzetek pro­dukálásában odáig mentek, hogy a választási kampányra legyárttatott választási propa­­gandaanyag szemétkosárba dugdosását,mutogatták, hogy a Független Kisgazdapártot kedvezőtlen színben tüntessék föl, ahelyett, hogy tényszerű­en tudósítottak volna a meg­hozott határozatokról, a hatá­rozathozatallal kapcsolatos impozáns külsőségekről. Különösen megdöbbentőek voltak az üres padsorokról adott képsorok, hiszen az im­pozáns Kongresszusi Központ alsó része olyan zsúfolásig megtelt, hogy rengetegen áll­tak, s csak amikor az emeleti részeket kinyitották, akkor tudtak a küldöttek és a vendé­gek leülni. Ilyen impozáns je­lenlét mellett üres padsorokról tudósítani, nyilvánvalóan tu­datos meghamisítása a tények­nek. Szegény Deák Ferenc be­leborzadna, ha látná, mi lett az ő “Hazudni pedig nem sza­bad!” törvénytervezetéből. A tudatos manipuláció rend­kívül szembeötlő módon ki­tűnt dr. Ágh Attila politológus magatartásából is, aki már he­tekkel ezelőtt arról beszélt, hogy milyen kitűnő miniszte­reket fog adni a FIDESZ és milyen minőségcsökkenés kö­vetkezik be az MDF által de­legálandó miniszterekkel a jö­vendő kormányban, de mélypontot a kisgazda minisz­­­terek megismerésével érjük majd el. Szinte a vácrátóti humor­fesztiválba illő Ágh Attilának ez a produkciója, hiszen még azt sem lehetett tudni a poli­tológusi “vélemény” megjele­nésekor, hogy a Független Kisgazdapárt koalíciós partne­re lesz-e a FIDESZ-nek, mert a FIDESZ részéről még a meghívás utalásszerű formája sem hangzott el, amikor Ágh Attila már jelezte, milyen gyengék lesznek a kisgazda miniszterek. Nem lehetett tud­ni, hogy kormányban leszünk­­­, méginkább nem lehetett tudni, hogy milyen tárcákra adunk minisztereket, de a ha­za legújabb bölcse, Ágh Atti­la már tudta, hogy a mieink lesznek a leggyengébb mi­niszterek. Vajon a haza igazi bölcse, Deák Ferenc mit szólna az ilyen hamis bölcsesség láttán? Gondolom, méginkább meg­alapozottnak tartaná törvény­­javaslata keresztülvitelét, mi­szerint az országgyűlés foglal­ja törvénybe: “Hazudni pedig nem szabad!”. Persze, ez Ágh Attila politológusi működésé­nek végét is jelentené. A hazugságnak szinte művé­szi szintre való emelését jelen­tette, ahogy Osztroha Bertalan­nak és Sütő doktornak a szere­pét összemosták a médiák. Sütő doktor leváltására nem a választások után, hanem még a választások első fordulója előtt került sor és nem velem volt konfliktusa, hanem a saját megyéjével, pontosabban a megyei közgyűlés nyolc kivá­ló tagjával, köztük strassbour­­gi küldöttünkkel, dr. Kurucsai Csabával. Ezen ellentétei miatt nem lehetett végül is megyei vezetői tisztségében meghagy­ni, hiszen Sütő doktornak egyengetnie kellett volna a pártbeli ellentéteket, nem pe­dig szítania, s az apró nézetel­térésekből antagonisztikus el­lentéteket kovácsolnia. Mégis a médiák a választá­sok előtt leváltott Sütő dok­tort, a választások után, az or­szágos nagyválasztmány és a Független Kisgazdapárt elle­ni támadásra, a nagyválaszt­mány tisztességes megren­dezésének megkérdőjelezésé­re használták föl. Úgy gondo­lom, az ilyen manipulatív be­állítások igazolják, hogy nyo­ma sincs a tisztességes tájé­koztatásnak. Osztroha Bertalan és a Bor­sod megyei vezetők felfüg­gesztését illetően pedig a mé­diamanipuláció lényege ab­ban nyilvánult meg, hogy a médiák elmulasztották a be­számolót arról a tényről, hogy itt olyan kisgazda vezetőkről van szó, akikről az a bejelen­tés érkezett a párt országos központjához, hogy a megyei vezetők MSZMP-s személyi­ségek, sőt munkásőrök, mun­­kásőr-parancsnokok voltak. Márpedig a Független Kis­­gazdapárt-i tagság is össze­egyeztethetetlen az MSZMP-s és munkásőri tagsággal, a ve­zetői tisztségre történő meg­választás pedig egyenesen képtelenségnek tűnik. A Füg­getlen Kisgazdapárt és az egykori MSZMP között kibé­kíthetetlen érdekellentétek voltak. MSZMP-s vezető te­hát semmilyen körülmények között sem válthat úgy kö­pönyeget, hogy belőle kisgaz­da vezető váljék. Ezért a Füg­getlen Kisgazdapárt Országos Központjával szemben fellép­ni, mert meg akarja állapíta­ni, hogy az MSZMP-s múltra való utalás megfelel-e a való­ságnak, vagy sem, legalábbis elfogult médiabeli magatar­tásnak minősül. Ami pedig Morvai Ferenc volt országgyűlési képvi­selőnek a NAP TV-ben való szerepeltetését illeti, már egyenesen undort keltő a mé­diamanipulátorok magatartá­sa. Ugyanis önmagában az az állítás, miszerint Morvai kép­viselő úr még az 1994. évi or­szággyűlési képviselőválasz­tásokat megelőző időszakban támogatásban részesítette vol­na az 1994. évi országgyűlési képviselőválasztásokon indu­lókat, az 1998. évi országgyű­lési képviselőválasztásokat követő eredményhirdetés után, teljesen érdektelen állítás, hi­szen két választással korábbi időszakról van szó. Ez a csúsztatás még valóság esetén sem volna értékelhető, valót­lansága miatt pedig egyenesen kilóg a lóláb, hogy itt a Füg­getlen Kisgazdapárt lejáratá­sáról, nem pedig tényszerű tá­jékoztatásról van szó. Morvai Ferenc volt képvi­selőnek az olyan állítása, hogy egy kiemelkedő kisgazda sze­mélyiségről - aki 1971-ben, a Budapesti Műszaki Egyetemen végzett, majd a Magyar Tudo­mányos Akadémiától kandidátu­si fokozatot kapott­­, azt tárta az ország nyilvánossága elé, mintha az érintett országgyűlési képviselő Moszkvában végzett volna, olyan rágalmazás, amely bírósági megítélést, nem pedig közszolgálati médiatámogatást igényel. Nem is szólván az egyéb ár­tó szándékú, kifejezetten rá­galmazó állításairól, amelyek csak úgy hemzsegtek a szó­­banforgó riportban. Meg kell említenem, hogy a “SZAU­NA” műfaja egyébként is az egymással vitatkozó, egymás­sal ellentétes tényeket állító személyiségek műsora, itt vi­szont az egyik oldalon állt a rágalmazó, a másik oldalon pedig egy valamilyen jogcí­men beültetett, a Kisgazda­­párttal szemben nyilvánvaló­an rendkívül ellentétes maga­tartást tanúsító újságírónő. Tehát a Független Kisgazda­­párttal szemben egy olyan kö­zös platformon lévő, ártani igyekvő személyek szerepel­tek, hogy a “SZAUNA-műfaj” jellegzetességeinek még a nyomelemei sem voltak fel­fedezhetők. Igaza volt tehát Deák Fe­rencnek, amikor a “Hazudni pedig nem szabad!”-elvét tör­vénybe akarta iktatni. Addig nem lesz hiteles tájékoztatás Magyarországon, amíg a haza bölcsének tanácsát az érintet­tek meg nem fogadják. Szécsényi rendezvények Ez évben már tizenharmadik alka­lommal rendezték meg a Béke Családi Futás elnevezésű sportese­ményt, amelyen számos telepü­lésről többszázan vettek részt. A II. Rákóczi Ferenc iskola aulájában tartották a megnyitót, id. Szabó Ist­ván Kossuth díjas szobrászművész Rákóczi szobra előtt. A nagy sikert az is biztosította, hogy sok jelentős személyiség is megtisztelte jelen­létével, és anyagi hozzájárulásával, így Mecser Lajos 22-szeres ma­gyar bajnok, Répássi László me­gyei sportigazgató, Gerő Ervin Lo­soncról, a Szlovák-Magyar Baráti Társaság elnöke, Betz Jószef, az FKGP megyei elnöke, Kiss Andor, Eger küldöttei, futók Budapestről, a környező településekről. Emlék­lappal emlékeztek meg Szécsény nemrég elhunyt tanáráról, Gál Ló­­rántról. Ezen a napon több ese­mény is színesítette a programot: a Vilimi Ferenc Labdarúgó emlék­­torna, amelyet negyedik alkalom­mal rendeztek, a karatékák orszá­gos versenye, II. Palóc Autós ügyességi versenyt, ahol Vincze Márton, a rimóci FKGP elnök, Vincze Béla fia aratott sokadszor nagy sikert. Rimócon a díjátadók között üdvözölhették Havasi Zol­tán megyei rendőrfőkapitányt, Beszkid Andor polgármestert, Nagy Imre szécsényi rendőrkapi­tányt is, Golopi Károly főrendező jelenlétében. - Bállá - Baross Gáborra emlékeztek Győrött Baross Gábor születésének 150. évfordulója tiszteletére emlékülést rendeztek Győrött, s a jubileumra alkalmi bélyeget bocsát forga­lomba a Magyar posta Rt. - tájé­koztatott a társaság illetékese. A bélyegen a “vasminisztert” ábrázoló Barabás Miklós festmény látható. A 60 forint névértékű al­kalmi bélyeget Nagy Péter grafi­kusművész tervezte Molnár Géza fotóinak felhasználásával. A bélye­get 250 ezer példányban adták ki. Az emlékülés előadói áttekin­tést adnak Baross Gábor életmű­véről, méltatják sokoldalú tevé­kenységét, amit a közlekedés, a posta, a távközlés ügyéért, to­vábbá a magyar ipar és kereske­delem fellendítéséért végzett. Az emlékülésnek otthont adó város szoros kapcsolatban állt a miniszterrel. Baross négy alka­lommal képviselte Győrt az or­szággyűlésben. A Rába-parti vá­ros díszpolgárává választották, s emlékét híven őrzik. Felújították a nagykölkedi templomot Alpinista módszerrel, társadal­mi munkában újították fel a nagykölkedi katolikus templo­mot - mondta el munkatársunk­nak Sákovics Csaba, a felújítást végző cég ügyvezetője, aki ma­ga is nagykölkedi születésű. Sákovics szerint a 130 lelket számláló Vas megyei községben a hívek adományiból nem tud­ták volna fedezni a renoválást. Elmondta azt is, hogy cégük, hagyományként, minden év­ben egy hetet ingyenesen, va­lamilyen jótékony cél érdeké­ben dolgozik. A nagykölkedi templom plébánosa, Bárdosi István, aranymiséjére készül, ezért esett a választásuk a szá­zéves épületre, amelynek va­kolatát kijavították, újra szí­nezték, ablakkereteit, ajtajait lefestették. A templom elé lámpákat helyeztek el, hogy az épületet esténként meg lehes­sen világítani. Sákovics Csaba hozzáfűzte: szeretné, ha a templomokat az országban egyre több helyen megvilágítanák. Az erre a cél­ra szolgáló berendezések nem túl drágák, ám az eredmény an­nál látványosabb mondta.

Next