Kis Újság, 1999. január-június (2. évfolyam, 1-25. szám)
1999-01-08 / 1. szám
2 MAGYARORSZÁG Javaslat a médiatörvény módosítására Várhelyi András frakcióvezető-helyettes önálló indítványa (folytatás az 1. oldalról) Külföldön pedig többek között az Európa Tanács kiskorúak védelmében alkotott ajánlása, az EBU útmutatója, a franciaországi Legfelsőbb Audiovizuális Tanács rendelete, vagy a Television Without Frontiers EU direktíva említhető meg a példák sokaságából. Megállapítható ugyanakkor, hogy lényegi, a problémát megszüntető - vagy legalábbis visszaszorító - intézkedések ritkán születnek, holott több kísérleti vizsgálat bizonyította, hogy az agresszív tartalmú filmek növelik a kiskorúak mindennapi életben is megnyilvánuló agresszivitását, ötletet adnak, követendő példaként szolgálhatnak. Jelentős veszélyt jelent, hogy a médiában az erőszak gyakran a konfliktusmegoldás eszköze, ezért a fiatalokban az a képzet alakul ki, miszerint a célok elérésének és a problémák megoldásának legegyszerűbb módja az erőszakos magatartásminta követése. Különösen veszélyes ez a tendencia, ha arra gondolunk, hogy a felmérések szerint a gyerekek egyre több időt töltenek a televízió előtt, sőt sok családban a televízió helyettesíti a családon belüli kommunikációt, ezáltal az agressziót sugárzó filmek kiskorúakra gyakorolt hatása meghatványozódik. Felmérések által igazolt jellemző adat, hogy a kiskorú fiúk az agresszív filmek hatására az erőszakot eleve a világ természetes jelenségeként értékelik és a tipikusan erőszakos magatartásformák egy részét nem tekintik erőszakosnak. Szintén bizonyított, hogy minél fiatalabb a gyermek, annál nagyobb az esély személyiségének káros megváltozására, hiszen nehezebben képes dekódolni a televízióból sugárzott információkat és magatartásformákat. Ugyanakkor tekintettel egyfelől arra, hogy a műsorszámok többségében az erőszak valamilyen formában való megnyilvánulása rendszeresen tetten érhető, másfelől arra, hogy a műsorszolgáltatók és a közönség részéről is igény mutatkozik az erőszakos jeleneteket tartalmazó filmek és egyéb műsorok sugárzására, így a teljes tiltás nem célravezető. Olyan szabályozásra van szükség, amely bizonyos mértékig figyelembe veszi a műsorszolgáltatók igényeit, azonban a jelenlegi rendkívül homályos, részleteiben ki nem fejtett, a kiskorúak személyiségfejlődésének védelmére teljességgel alkalmatlan rendelkezéseken túlmutat” - írja az indoklás. Várhelyi Andrásnak a médiatörvény módosítására irányuló javaslata konkrétan megfogalmazza azokat a fogalmi elemeket, amelyek egy-egy tv-műsort a fiatalok számára ártalmassá tesznek. Ezen az alapon öt kategóriát állapít meg - az egyes műsorok besorolását az ORTT mellett működő monitoring szolgálat által létrehozandó Minősítő Bizottságnak kell elvégeznie. Az I. kategóriába a bármely idősávban sugározható, az V.-be pedig azok a produkciók tartoznak, amelyek sugárzása tilos. A fiatalokra növekvő mértékben ártalmas II., III. és IV. kategóriába tartozó műsorokat csak meghatározott idősávban szabad sugározni, s azokat a sugárzáskor az előírt jellel meg kell különböztetni. A javaslat a szabályok megszegőit valós visszatartó erejű, milliós nagyságrendű bírsággal, illetve a legsúlyosabb esetekben a műsorszolgáltatási jogosultság felfüggesztésével fenyegeti. A magyar ellenállás hősei Az 1944. októberi sikertelen kiugrási kísérlet kavargásában kiszabadult a budapesti gyűjtőfogházból a március 19- én a gestapó által letartóztatott Bajcsy-Zsilinszky Endre és Nagy Ferenc, a Független Kisgazdapárt főtitkára, képviselő. Bajcsy-Zsilinszky Endre illegalitásban szállásról szállásra vándorolt, közben tanácsadóival együtt - a hatalomra jutott fasizmussal szemben - kidolgozta a Magyar Nemzeti Felkelés Felszabadító Bizottsága tervét. Fontos összekötő szerepet játszott Csorba János, a bizottság alelnöke, aki a fasisztaellenes magatartása miatt szolgálaton kívül helyezett Kiss János altábornagyhoz és nagy Jenő vezérkari ezredeshez továbbította az üzenetet, és november 22-én titokban tárgyalt Kiss János altábornaggyal. E napon Tartsay Vilmos huszárszázados Andrássy út 29. sz. alatti lakásában ülésezett a bizottság katonai vezérkarának részlege. A biztosítást Messik János hadnagy és Széchi Pál zászlós látták el. Árulás következtében nyilas fegyveresek törtek rá az épületre, hogy a tanácskozókat letartóztassák. A velük folytatott tűzharcban elesett Messik és Széchi. A nyilasok behatoltak a lakásba és őrizetbe vették Révay Kálmán huszárszázadost, Tartsay Vilmos századost, Nagy Jenő vezérkari ezredest. Kiss Jánost a Tárnok utcai rejtekhelyén fogták el, Bajcsy-Zsilinszky Endrét pedig a Füvész Kertben november 22- éről 23-ára virradó éjjel. A Honvéd Vezérkar főnökségének bírósága Vargyassy Gyula altábornagy elnöklete alatt Dominich Vilmos hadbíró őrnagy vezetésével a hűtlenségi pert december 6-8-án folytatta le. A perbe VII. rendű vádlottként szerepelt Almássy Pál alezredes, Kővágó József százados és mások. December 8-án az ellenállási mozgalom politikai vezetőjét, Bajcsy-Zsilinszky Endre független kisgazdapárti képviselőt - minthogy a parlament Sopronban ülésező mentelmi bizottsága még nem hozott döntést a kiadatásáról -elvetették, majd Sopronkőhidára, a börtönbe szállították. A rögtönítélő bíróság Makkay Miklóst, Révay Kálmánt, Almássy Pált, Tartsay Vilmost, Nagy Jenőt, vitéz Kiss Jánost kötél általi halálra ítélte, az ítéletet Tartsay Vilmoson, Nagy Jenőn, Kiss Jánoson aznap a Margit körúti fogház udvarán végre is hajtották. Bajcsy-Zsilinszky Endrét 1944. december 24-én reggel Sopronkőhidán végezték ki. A többi halálra ítélt ítéletét életfogytiglanira mérsékelték. Bajcsy-Zsilinszky Endre posztumusz tábornok, honvédelmi miniszter kivégzésének 52. évfordulóján a Deák téri evangélikus templomban gyászistentisztelet zajlott, melyen a Független Kisgazdapártot Homoki János, a HM politikai államtitkára és Virágh Ferenc elnökségi tag, a Tudománypolitikai Intézet igazgatója képviselte. December 28-án a Magyar Honvéd Vezérkar Főnöksége és a Magyar Nemzeti Ellenállási Szövetség Nagy Jenő vezérkari ezredes, Kerepesi úti temetőbeli sírjánál katonai tiszteletadással rendezett koszorúzási ünnepséget tartott, melyen a Független Kisgazdapárt is képviseltette magát. V. F. Koszorúzási ünnepség Nagy Jenő vezérkari ezredes sírjánál a Kerepesi úti temetőben (Dick György felvétele) A minőség: Európa szelleme (folytatás az 1. oldalról) Szervezetünk azért dolgozik, hogy minél jobb minőségi szintet érjen el a környezetvédelem, illetve, hogy minél kisebbre csökkenjenek a környezetkárosító hatások. -A gyakorlati életben melyek az önök feladatai? - Például ösztönözzük és díjazzuk a környezetkímélő anyagok és gyártási technológiák bevezetését és elterjesztését. Javaslatokat teszünk a közlekedés megszervezésére, ártó hatásainak csökkentésére. A világot s benne hazánkat is az a veszély fenyegeti, hogy ellepi a szemét. A műanyag palackok például, ha a szemétbe kerülnek, nem bomlanak le, nagy űrtartalmuk miatt pedig a korábbiaknál lényegesen előbb feltöltik a szeméttelepeket. E téren az a feladatunk, hogy követeljük e termékek gyártásának a mérséklését, illetve olyan szolgáltatások bevezetését, mint például e termékek visszaválthatósága, amelyekkel gátat állíthatunk a még nagyobb erejű környezetszennyezésnek. A lakosságnevelés terén is sok a tennivalónk, gondoljunk csak a szelektív hulladékgyűjtésre, amelyre a magyar ember egyelőre nehezen fogható. Egyáltalában ötleteket adunk, kezdeményezünk és propagandát fejtünk ki olyan kérdésekben, amelyek jelenleg a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium tevékenységének is a homlokterében állnak. Tudnunk kell ugyanis, hogy az Európai Unióba való tartozásunk egyik legszigorúbb feltétele tágabb értelemben vett környezetünk, a levegő, a talaj, a vízkészletek tisztasága. Mindezek nem öncélú feladatok, hanem tevőlegesen járulnak hozzá egy jobb életminőség megteremtéséhez. A nemzetközi minőségi konferenciára 2000-ben kerül sor, de mi már most nagy erőkkel készülünk... !- Szükséges is az igyekezet, hiszen nagyok a lemaradásaink, márpedig ennek a konferenciának a sikere az egyik legjobb ajánlólevél lehet az Európai Unió felé. Ezért dolgozunk mi, ezért került előtérbe a minőség az egészségügyben, az oktatásban, az iparban és a szolgáltatások területén, mert piszkos, beteg, kulturálatlan és műveletlen emberekre nincs szüksége Európának, hiszen a kontinens szelleme ma már a minőség. Palatkai Tibor Kis Újság Heti krónika Magasabb támogatás Az agrárium 1999-ben 154,8 milliód forintos támogatást kap a költségvetésből, s ez 22 százalékkal magasabb az előző évinél. Tamás Károly a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium közigazgatási államtitkára felhívta a figyelmet, hogy az agrártámogatások összegszerűségéről megjelent minden más hír téves információn alapul. Erdészeti tanács Torgyán József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter felkérésére megalakult az Országos Erdészeti Tanács. A konzultatív testületnek az a feladata, hogy elősegítse az erdőgazdálkodás és az erdővel kapcsolatos egyéb érdekek közötti összhang megteremtését. Új rendszer Új agrárminősítő szervezet kezdi meg működését várhatóan még az idén a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium irányításával. A tervezett objektív minősítési rendszer működése hasonló lesz az állattenyésztésben használt törzskönyvezéshez, s hatálya nem csak a gabonára, de a húsra, a tejre, valamint borra és több más mezőgazdasági cikkre is kiterjed majd. Médiaerőszak Hanti Vilmos, a Magyarországi Gyermekbarátok Mozgalmának elnöke az egy évvel ezelőtt elindított Gyilkosság nélküli képernyőt! című kampányról szólva az MTI-nek hétfőn elmondta: „továbbra is szükségesnek és elengedhetetlennek tartjuk a rádiózásról és televíziózásról szóló törvény olyan kiegészítését, amely szankciókat helyez kilátásba, ha bizonyos tv társaságok műsoraikban túlnyomórészt az erőszakot közvetítik. Juttatások Akik az elmúlt évben a jövedelmi korlát miatt nem jutottak hozzá GYES-hez, GYED-hez illetve családi pótlékhoz, azoknak az ismét alanyi jogon járó juttatásokat igényelniük kell. Ha munkahelyükön társadalombiztosítási kifizetőhely működik, úgy a kérelmet ott kell benyújtaniuk. Ha a fizetést a TÁKISZ utalja át, akkor ott kell kérvényezni, minden más esetben pedig az Egészségbiztosítási Pénztárnál. Akik a GYES- re, családi pótlékra, illetve a nagycsaládosoknak járó gyermeknevelési támogatásra már tavaly is jogosultak voltak, a juttatásokat az idén is, kérelem nélkül automatikusan megkapják. Amerikai részvétel A kis- és közepes agrárvállalkozások piacra jutását kívánja komplex módon segíteni az Alternatív Agrárvállalkozásokat Fejlesztő KHT (Altagra). A közhasznú társaság az amerikai ACDI/VOCA nonprofit szervezet közreműködésével az idén jött létre, s a termékfejlesztés, a minőségbiztosítás, a marketing, a kereskedelem, a szaktanácsadás és az agrárinformatikai fejlesztések területén támogatja a vállalkozásokat. Hatpárti egyeztetés A Magyar Országgyűlés valamennyi képviselőcsoportja kész részt venni azon a január 13-án 11 órára javasolt hatpárti egyeztetésen, amelyet a Független Kisgazdapárt frakciója kezdeményezett. Az FKGP az általa javasolt téma, a Ház létszámának csökkentése mellett nem zárkózik el más felvetődő kérdések, így például a NATO- csatlakozással kapcsolatos alkotmánymódosítás megvitatásától sem. Kétnyelvű bizonyítványok A szlovák parlament január 13- án kezdi tárgyalni azt az oktatási törvény módosítására irányuló javaslatot, amelynek elfogadása esetén a szlovákiai kisebbségi iskolákban a diákok már január végi félévi bizonyítványosztáskor újra kétnyelvű bizonyítványokat kapjanak. Csökkenő hitelkamatok Az infláció mérséklődésének hatására megindult a lakáshitelkamatok lassú csökkentése is. Az OTP január elsejétől mérsékelte kamatait, február elsejétől pedig hasonló lépés várható a Postabank részéről is. Vasutas-sztrájk Mivel nem fogadta el a két másik nagy vasutas szakszervezet által aláírt bérmegállapodást, a Vasúti Dolgozók Szabad Szakszervezete szerdán folytatta a sztrájkot. A VDSZSZ elnöke állította, hogy a munkabeszüntetést immár csaknem háromszázan támogatják, a vasúti közlekedés pedig áttekinthetetlenné vált. A MÁV adatai szerint ezzel szemben kedden napközben kevesebb, mint ezernyolcszáz vasutas nem vette fel a munkát, s a vonatok túlnyomó többsége közlekedett. Petőfi emlékünnepségek Kiskunfélegyháza apraja, nagyja, diákok és felnőttek együtt ünnepelték Petőfi Sándor születésének 176. évfordulóját. A megemlékezés a Petőfi Emlékháznál kezdődött, abban az épületben, amelynek helyén a Petrovics-család által bérelt ház állt, és amelynek homlokzatára már a kiegyezés éveiben, 1867-ben felkerült az emléktábla. Tóth Gyuláné, a helyi Petőfi Emlékbizottság elnöke mondott beszédet, amelyből kitűnt, hogy a félegyháziak megszívlelték Móra Ferenc intelmét, miszerint „Petőfi-kultuszról akkor beszélhetünk, ha minden magyar szívében lesz neki egy tiszta szobája”. Az emlékünnepség zárásaként Szabadság, szerelem, e kettő kell nekem címmel Juhász István gimnáziumi igazgató méltatta Petőfi Sándor jelentőségét az irodalomban és a magyar történelemben. Debrecenben emlékezett meg Petőfi születésének 176. és fia, Zoltán születésének 150. évfordulójáról az Irodalmi Múzeum és a II. Rákóczi Ferenc Honismereti Szakkör. Mintegy félszáz debreceni lakos jelenlétében koszorút helyeztek el a Batthyány utca 11. szám alatt álló házon, amelynek helyén állt Debrecen első, magtárból átalakított színháza. A 300- 400 személyes teátrumban Petőfi Sándor először 1843/44 telén, majd 1846/47-ben színészként kereste kenyerét. Keresztesné Várhelyi Ilona, a Debreceni Irodalmi Múzeum vezetője Petőfi életéből a városhoz kötődő éveket felelevenítve elmondta: Petőfi először színészként, majd a XXVIII-as számú honvéd zászlóalj kiképző századosaként került Debrecenbe. Ebben a városban született 1848. december 15-ikén fia, Zoltán, -p-