Kis Újság, 1999. július-december (2. évfolyam, 26-51. szám)

1999-12-03 / 48. szám

Kis Újság MAGYARORSZÁG Álláspontok egyeztetése Az Ifjúsági és Sportminisztérium (ISM) koordinálásával immár második alkalommal tartottak előkészítő értekezletet az elmúlt héten. Ennek célja a Magyar Ifjúsági Konferenciával (MIK) kapcsolatos álláspontok egyeztetése volt. Kohári Nándor, a Független Ifjúság főtitkára lapunknak elmondta: a tervek szerint a MIK egyeztető, problémafelvető, a határon túli fiataloknak szóló kormányzati támogatások tanácsadó, esetleg döntéshozó fórumaként fog működni. Kiemelt célja a határon túli fiatalok iskolarendszeren kívüli önszerveződésének támogatása, ezzel is elősegítve a szülőföldön maradást. Az értekezlet magyarországi és határon túli résztvevői tartalmas szabadidős programokban, a helyi hatékony korosztályi érdekérvényesítés megteremtésében látják a kivándorlás csökkentésének egyik útját. Ezeket a programokat pályázati pénzekkel is támogatni kívánja az ISM. Pontos összeg még nem tudható, de összességében több tízmillió forintos nagyságrendű pályázati alapról lenne szó, amit előre meghatározott százalékos arányban osztanának szét a régiók között. A tervek szerint Magyarországról tizennégyen, minisztériumok és ifjúsági szervezetek delegáltjai - köztük egy fő a Független Ifjúság képviseletében -, Erdélyből kilencen, a Felvidékről hatan, Kárpátaljáról négyen, Horvátországból, a Mura-vidékről és Moldvából egy-egy fő, míg a nyugati szórványokból ketten vennének részt az ifjúsági konferencia munkájában. A konferencia tagjainak létszáma tovább már nemigen bővíthető, az egyes régiók képviseletében szereplők aránya is vitára adhat okot, de a fentebb vázolt elképzeléstől komolyabb eltérés nem várható. Koháritól azt is megtudtuk, a teljes körű képviselet és arányosság nehezen kivitelezhető, ezért a szervezők és résztvevők közös szándéka, hogy a MIK ülésein a javaslatok, állásfoglalások, nyilatkozatok konszenzussal legyenek elfogadva. A legutóbbi előkészítő értekezleten a Független Ifjúságot Balogh Richárd országos elnök képviselte, aki több módosító indítványt tett. A MIK-ben résztvevő tárcákat a Környezetvédelmi Minisztériummal, valamint a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériummal kívánja bővíteni. Ezek a tárcák hasznos tanfolyamok, továbbképzések szervezésével szolgálhatják a határon túli magyarság ügyét. Balogh szorgalmazta, hogy a felosztásra kerülő pénzekből csak határon túli magyar szervezetek programjait támogassák, hiszen a hazaiak számára más pályázati alapok, források is rendelkezésre állnak. Támogatta egy, az ISM-en belül felállítandó, vagy elképzelése szerint akár önálló intézetként is működhető ifjúság-szociológiai munkacsoport felállítását. Ennek egyik kiemelt feladata lenne a határon túliak körében végzendő felmérések készítése, javaslatok, stratégiák kidolgozása. Emellett a Független Ifjúság támogatja azt a kezdeményezést is, hogy jöjjön létre állandó munkabizottság a Magyar Ifjúsági Konferencia és a Magyar Állandó Értekezlet között, hogy a MIK által megfogalmazottak magasabb politikai döntéshozó fórumokon is megjelenítődhessenek. Kohári Nándor a Független Ifjúság álláspontját tolmácsolva azt is elmondta lapunknak, hogy a MIK alapvető céljai között mindenképpen szerepeltetni kívánják az oktatásügyet, mind a szülőföldön történő anyanyelvi oktatáshoz való jog, mind pedig a Magyarországon tanuló határon túli középiskolások, egyetemi és főiskolai hallgatók érdekképviseleti és az anyaországba való visszatelepülési kérdéseit. Ez utóbbi ügyben célszerű lenne egy országos ifjúsági szervezetet létrehozni, amely vállalná a kapcsolattartást a Hallgatói Önkormányzatokkal, a Határon Túli Magyarok Hivatalával és egyéb illetékes szervekkel. Zentai Parlamenti sarok Egy nem mindennapi felszólalásról Végre megszületett a megállapodás a jövő évi költségvetésről! Hosszú viták után jutottunk el idáig, melyek során a Kisgazdapárt tisztességes megoldásra jutott a koalíción belül. Ezért is kértem szót napirend előtt, hogy ebben a fontos kérdésben nem csak a párt, hanem az egész koalíció szavazóbázisát tájékoztassam, hiszen valóban volt bizonyos nyugtalanság, sőt egyes - elsősorban szenzációra vadászó - hírforrások szerint maga a koalíció is veszélyben volt. Úgy látszik, „az egyes hírforrások” nem képesek attól a rémálmuktól szabadulni, hogy egy koalíciónak állandóan veszélyben kell lennie, mint például az az elmúlt ciklusban volt, még akkor is, ha konkrétan, mint jelen esetben is, ez valójában fel sem merült. Gondosan készültem erre, sokszor átgondoltam mondandómat, mert, miként felszólalásomban is mondottam: „Az életben vannak fontos és kevésbé fontos, nehéz és kevésbé nehéz kérdések. A politikában, vagy a parlamentben, egy kormány életében elvitathatatlanul a legfontosabb és legnehezebb kérdések egyike az aktuális költségvetés. Hogy a költségvetés tervezésénél és tárgyalásánál vannak viták, az természetes. Hiszen akár a parlamentben is, ki ne tartaná jogosnak a különböző társadalmi rétegek és csoportok többletigényét, ki az, aki nem adna szívesen többet a nagycsaládosoknak, a nyugdíjasoknak. A vágyainknak azonban határt szabnak a realitások, a mögöttünk lévő nehéz időszak természeti csapásai, a hó, az árvizek és belvizek, s nem feledhetjük a délszláv háború hazánknak okozott kárait sem...” Itt tartottam felszólalásomban, amikor elnémult a mikrofonom. A Ház elnöke ugyanis úgy vélte: napirenden lévő kérdést nem illendő napirend előtt indokolni, védelmezni. Kár volt érte, mert mindez csak a felvezető akart lenni ahhoz, hogy folytathassam: „A Független Kisgazdapárt - noha maradéktalanul minden célját nem érte el - sikeres munkát végzett és megállapodott koalíciós partnereivel a jövő évi költségvetés sarokszámairól. Meg tudta értetni a koalíciós partnerekkel, hogy a vidék felemelkedése, a magyar jövő záloga, s el tudta fogadtatni, hogy a mezőgazdaság jelenlegi állapota nem alkalmas az európai uniós csatlakozásra...” Nem tagadom, kissé meglepett, hogy az elnök úr arra szólított, felszólalásom további részében szorítkozzam az előre jelzett, általánosabb belpolitikai helyzet taglalására. Nem csak azért, mert a koalíciós partnerek között nem szokás egymás felszólalásainak keretet szabni, meg egyébként az új magyar demokrácia kitöltött tíz esztendejében sem akadt még példa arra, hogy a koalíciós partnerek egymás felszólalás közbeni kiigazítására tettek volna kísérletet, hanem azért is, mert most is úgy érzem, a magyar belpolitika legizgalmasabb, feszültségektől sem mentes kérdésére kerestem a magyarázatot. Amúgy, mint a Ház elnökének adott rögtönzött válaszomban is jeleztem: a beszéd dramaturgiájában is vannak szabályok, s én még csak a bevezetésnél tartottam, s nem a tárgyalásnál. Mert tény - folytattam immár a hozzászólásomat - hogy: „A vidék talpra állításához a jövő évben rendelkezésre álló összeg kevesebb annál, amit szerettünk volna, s amelyre talán szükség is lenne. Ugyanakkor azt is tudomásul kell venni, hogy a vidék és a mezőgazdaság sorsa osztozni kénytelen, sőt, elválaszthatatlan az ország és a kormányzat sorsától. A Független Kisgazdapárt - immár közel egy évszázados történelme során - mindig is azt bizonyította, hogy kiszámítható, megbízható és felelősen politizáló párt. Most is azért jutottunk arra a meggyőződésre, hogy a költségvetés megszavazása a koalíció, s ezzel együtt az ország érdeke. Az ország, s a koalíció érdeke pedig a Független Kisgazdapárt érdeke is. És ez azért nem lehet meglepetés senkinek sem, mert e helyről már hónapokkal ezelőtt megnyugtattam az ország nyilvánosságát, hogy mi a koalíció költségvetését fogjuk megszavazni. Ezer évvel ezelőtt országunk történelmének egyik legnagyobb feladatát hajtotta végre, amikor Szent István megkoronázásával és a kereszténység felvételével Európához csatlakozott. Mi most ennél kevésbé látványos, de hasonlóan nehéz és hasonlóan fontos cél megvalósításán dolgozunk: a következő ezer esztendőre szeretnénk beépíteni országunkat a fejlett nyugat-európai országok és népek közösségébe. A 2000. év költségvetése pedig egy lépés efelé!” Természetesen örültem, hogy beszédemet általános elégedettség, taps fogadta. Örültem azért is, mert nem csak a jelenlévők, hanem az azóta hozzám érkező számtalan telefonhívás, levél és személyes megkeresés is visszaigazolta. Látom magam előtt az arcokat, embereket, akiket szeretek, hogy helyeslik mindazt, amit teszünk. Zavart-e az elnöki kiigazítás? - kérdezte tőlem egy riporter a valóban nem mindennapi körülmények között elmondott napirend előtti felszólalásom után. Nem zavart. De mi jobban ismerjük és értjük már egymást annál, mintsem hogy ez a jövőben megismétlődhessen. Bánk Attila 3 Habsburg Ottó Biharban A partiumi településen megkoszorúzták az aradi elítélt Gáspár András tábornok síremlékét Bihar 3000 lélekszámú település Romániában, Nagyvárad mellett. Lakói javarésze magyar, mintegy 2000-en református, és hozzávetőleg 500-an katolikus hitvallásúak. A fennmaradt félezer fő baptista, illetve ortodox. A település emberemlékezet óta lakott. Az avar korszak után a honfoglaló magyarok itt tábort vert csoportja népesítette be. Bunyitay Vince váradi római katolikus segédpüspök, a környék jótollú, múltszázadi monográfusa alapművében, A váradi egyházmegye történetében mint Szent István-kori püspökségi székhelyet említi. Híres földvára kevés földforgatás nyomán még ma is ontja a magyar múlt félremagyarázhatatlan nyomait. A község adta történelmi Bihar vármegyénk nevét is. Gáspár András, az 1848-49-es szabadságharc délceg honvédtábornoka 1804-ben, Kecskeméten látta meg a napvilágot. A forradalom első hívó szavára, 1848 márciusának második felében az I. Miklós orosz cár ezredtulajdonát képező 9-es huszárok daliás kapitányaként tért haza. Október 6-án, az ozorai bátor helytállásért, a győztes csata három hős tisztjét: Görgey Artur és Csapó Vilmos őrnagyokat, valamint Gáspár András századost az Országos Honvédelmi Bizottság ezredessé léptette elő. Majd a korthatvani diadal napján, 1849. április 2-án a herkulesi termetű ezredes vállapját, bátorsága elismeréseként, tábornoki parokra cserélhette fel. A debreceni trónfosztás tényével nem tudott teljes mértékben azonosulni, ezért inaktív állományba helyeztette magát. Ám az orosz invázió hírére újból kardot ragadott, melyet aztán augusztus 13-án Világosnál végleg le kellett tennie. Aradon először halálra ítélték, majd a büntetést 12 évi várfogságra mérsékelték. Ebből mindössze másfél évet kellett letöltenie. Ennek két oka volt: a trónfosztás megítélése és az a tény, hogy a negyvenes évek kezdetén ő tanította meg a főherceget, a későbbi I. Ferenc József császárt lovagolni. Az amnesztiát követően hitvesének, Ercsey Emíliának - az ő többszöri közbenjárásának is köszönhette az említettek mellett a kegyelmet - bihari birtokára költözött. A föld adta csekély jövedelmét a helyi postamesterség ellátásával egészítette ki. A kiegyezést követő évben, 1868-ban a Függetlenségi Párt jelöltjeként országgyűlési képviselő lett. Mandátumát három választási periódusban megőrizte. Legendás múltját méltányolandó az Országos Központi Honvédegylet első elnökévé kérte fel. 1878- ban, Gusztáv fia váratlan halálát követően minden közéleti szereplésről lemondott és teljes visszavonultságban élte le utolsó éveit. 1884-ben, 80 évesen szólította magához az Úr. A hálás utókor sírhantjára szürke márvány obeliszket állítván emlékezett meg róla. A születésének évfordulóját követő szombaton, 1999. november 27-én nagy ünnepségre ébredt a kis bihari község és a környék magyarsága. A helység köztiszteletben álló lelkésze, Csernák Béla Várszegi Asztrik pannonhalmi nulliusz apát, püspök segítségével meghívta Habsburg Ottót és szűkebb famíliáját. A Páneurópai Unió elnöke nem sokkal korábban visszautasította a román elnök, Emil Constantinescu által felajánlott magas kitüntetést. Erre a kedves invitációra viszont hajlandó volt beutazni Romániába. A bihari látogatást megelőző napon Budapesten, a Parlamentben vehette át legmagasabb kitüntetésünket, a Magyar Köztársasági Érdemrend nagykeresztjét. Az emlékünnepségre Habsburg Ottót legkisebb fia, György és annak felesége kísérte el. A 87. életévében járó Habsburg Ottó a tőle megszokott szellemi frissességéről és magyarságáról tett tanúbizonyságot. Gáspár András síremléke előtt fejet hajtva Ottó és György külön koszorút helyezett el. Az ünnepségen rendtársuk, Csernák Béla erdélyi nagyprior kérésére Lehr György nagymesteri jogerővel felruházott kancellár vezetésével jelen voltak a Sárkány Rend lovagjai is. L. Gy. Kivonulás a templomból: Lehr György, Habsburg Ottó és Csernák Béla. Mögöttük (kissé takarva) Habsburg György és hitvese. Megyei nagygyűlés Tolnában Miniszteri dicséretben részesült a megyei elnök Az elmúlt hétvégén tartották a Független Kisgazdapárt megyei nagygyűlését Szekszárdon. A nagygyűlésen meghívott vendégként rész vett Pallag László országgyűlési képviselő, frakcióvezető-helyettes, valamint Kiss Imre László, a Független Kisgazdapárt Országos Központjának jogásza. Pallag László e jeles napon adta át Tollár Tibornak Torgyán József pártelnök-miniszter kitüntető oklevelét a megyei elnök kiemelkedő munkájáért. Tollár Tibor 56-os mártír, aki több évet töltött politikai elítéltként börtönben, de igaz magyarságát, lokálpatriotizmusát, szabadságvágyát soha nem sikerült megtörniük. Tollár Tibor 1994 után kifosztva vette át a megyei pártirodát, ám kitartó munkával összekovácsolta a megyében a pártot. Mára gyönyörűen felújított környezetben dolgozhatnak a kisgazdák, és erős frakciót alkotnak a megye polgári koalíciós vezetésében. A mezőgazdasági bizottság elnökeként Tollár Tibor rendkívüli erőfeszítéseket tesz a megye mezőgazdaságának talpon maradásáért, piacok felkutatásáért. A vidékfejlesztés koncepciójának érvényesítése érdekében nem ritkán kemény tárgyalásokat folytatott a fideszes koalíciós partnerrel, így elérte, hogy a megyében a településfejlesztési- vidékfejlesztési- környezetvédelmi bizottságot, a mezőgazdasági bizottságot és a sportbizottságot kizárólag a kisgazdák irányítják, a koalíciós partner beleszólása nélkül. Tollár Tibor éves beszámolójában elmondta, hogy a Kisgazdapárt folyamatosan fejlődik a megyében, a 108 településen több mint 70 szervezet alakult. Tarjányi Lászlóné személyében egy fizetett alkalmazottja van a megyei irodának, és egy megyei szervezőtitkár segíti a pártépítést. Az Országos Ellenőrző Bizottság ellenőrzést végzett a megyei szervezet gazdálkodásával és működésével kapcsolatosan, és azt megfelelőnek és jogszerűnek minősítette. A megyei elnök beszámolójában hangot adott csalódottságának, mert nem sikerül a megyei FVM, illetve a Földhivatal élére megfelelő személyt kinevezni. További igen jelentős problémát jelent Tolna megye életében a paksi erőmű kérdése, amelynek megoldásához segítséget kértek Torgyán József minisztertől is. Az erőmű 67 milliárdos jövedelemforrása beszámít a megye termelékenységébe, ezáltal a megye a ranglista ötödik helyét foglalja el, és nem számíthat az állami támogatások egy jelentős részére. Azonban az erőmű jövedelemforrása nem a megye kasszáját gyarapítja, hanem az államét, így a megye pénzügyi helyzete igen kedvezőtlen, a látszatszámok ellenére. (Kanizsai) Tízéves bölcsészkar A jelenleg Nagy Lajos Király Magánegyetemként működő miskolci bölcsészkar 22 szakán 3-5 éves kurzusokban, főiskolai és egyetemi szintű képzési rendszerben csaknem ezer hallgató, köztük sok határon túlról érkezett magyar fiatal tanul. A szakoknak csaknem fele rendelkezik akkreditációval. A tíz esztendő igen eredményes volt, hiszen több ezren sajátíthattak el olyan tudományokat, amelyek a magyar felsőoktatási rendszerben nem voltak fellelhetők. A felsőoktatási intézmény az eltelt egy évtized alatt is megőrizte rangját, a fiatalok szeretetét. Ezt bizonyítja, hogy a kezdeti kísérleti félévben csupán háromszáz hallgatója volt, jelenleg pedig már mintegy ezren tanulnak itt. Az országban egyedülállóan például csak itt oktatnak magyarságtudományt és ókori sumerológiát.