Kis Újság, 2000. július-december (3. évfolyam, 27-52. szám)

2000-11-03 / 44. szám

2 MAGYARORSZÁG Gyimóthy Géza: A szabadságért kiontott magyar vér magvetés volt, amely szabadsággá érett! Az Országgyűlés kisgazda alelnöke Hannoverben és Berlinben tárgyalt Háromnapos hivatalos, nemzeti ünnepünkön kezdődő látogatá­sán Hannoverben és Berlinben tárgyalt Gyimóthy Géza, az Or­szággyűlés kisgazdapárti alel­nöke, eleget téve többek között a Bundestag alelnöke, Rudolf Seiters, a CDU/CSU frakció ve­zetőjének első helyettese, Michael Glos, valamint a CDU alelnöke, Volker Rühe meghívá­sának. Mint a vezető kisgazda politikus lapunk megkeresésére elmondta, hétfőn Gonda Lász­lónak, a Külügyi Hivatal mun­katársának társaságában a Han­nover közeli Celle város ma­gyar katonatemetőjében rótta le kegyeletét az ott nyugvó 116 magyar honvéd sírjánál. Meg­emlékezésében azt követően pedig a város alpolgármesteré­vel folytatott megbeszélésén, a település vendégkönyvének alá­írásakor elmondta: megrendülé­sünkben megnyugvást jelenthet mindannyiunk számára, hogy Celle német város minden év­ben megemlékezik arról a vasú­ton fegyvertelenül Dánia felé menekülő 116 magyar katoná­ról, akik amerikai légitámadás­nak estek áldozatul a II. világ­háborúban. Gyimóthy Géza kö­szönetét és nagyrabecsülését fejezte ki mind a város elöljá­róinak, mind pedig lakóinak e nemes gesztusért, azért az em­berségért, amelyet az egykori honvédek emléke, nemkülön­ben a magyarság iránt tanúsíta­nak. Külön köszönetét fejezte ki a német kormánynak a sírok gondozásához nyújtott segítsé­gért. A Hannoveri Expo Magyar Pavilonja és Christus-kápolnája az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc ünnepén szá­mos rendezvénynek adott ott­hont. A Magyar Nemzeti Nap alkalmából sokan emlékeztek meg az elbukott, mégis világtör­ténelmi jelentőségű magyar for­radalomról és szabadságharc­ról, Gyimóthy Gézának pedig alkalma nyílt találkozni a forra­dalmat követően több mint há­romszáz magyar menekültet be­fogadó Hannover város képvi­selői mellett a Hannoveri Ma­gyarok Egyesületének tagjaival is, az ünnepséggel egybekötött koszorúzáson. A megemlékezés napját a Budafoki Dohnányi Szimfonikus Zenekar majd ezer emlékező előtti esti gála­koncertje koronázta meg Expo Theaterben. Az est ünnepi megnyitójában egyúttal köszöntőjében a vezető kisgazda politikus arra emlé­keztette a jelenlévőket, hogy a Varsói Szerződés, a vasfüggöny, nemkülönben a berlini fal le­bontásában elévülhetetlen sze­repet mondhat magáénak a Kár­pát-medencében rendületlenül megmaradni képes magyar nemzet, igazolva tragikus sorsú egykori miniszterelnöke, Teleki Pál abbéli meggyőződését, amely szerint nincsenek kis nemzetek, csak kishitűek. Mint ahogy nincsenek kis emberek sem, csak kicsinyhitűek. Az Or­szággyűlés alelnöke úgy vélte: Magyarország, a magyarság 1956-ban is megmutatta, hogy a zsarnoksággal szemben hittel és küzdeni tudással győzelemre vihető a becsületes, igazságos harc. Gyimóthy Géza szavai szerint „a pesti srácok és a többi forradalmár halála, a szabadsá­gért kiontott vére nem volt hiá­bavaló, hanem magvetés, amely harminc-harmincöt év múlva, az 1980-as évek végén Közép- Kelet-Európában szabadsággá érett.” Szerdán Gyimóthy Géza a tiszteletére előző este vacsorát adó Pröhle Gergely berlini nagykövetünk társaságában a Bundestag CSU tartományi csoportjának vezetőjével, Michael Glossal, valamint a CDU alelnökével, Volker Rühé­vel, végül pedig Rudolf Seiters­­sel, a Bundestag alelnökével ült tárgyalóasztalhoz. Mint azt la­punknak elmondta, tárgyalása­ikon - felvetését osztva - mind­három vezető német politikus úgy vélekedett hazánk uniós csatlakozásával kapcsolatban, hogy egynémely eddigi véleke­déssel szemben minden egyes várományos államot egyenként kell elbírálni felkészültségét il­letően, és nem megvárni, amíg azonos, az EU elvárásainak megfelelő szintre kerülnek egy­mással. A Bundestag tekinté­lyes tisztségviselői - Gyimóthy Géza tájékoztatóját meghall­gatva - élénk érdeklődést tanú­sítottak a felvidéki és vajdasági magyarság helyzete iránt. A megbeszéléseken az Ország­­gyűlés kisgazdapárti alelnöke utalva a hagyományos és közös gondolatiságon alapuló pártközi kapcsolatokra, köszönetet mon­dott tárgyalópartnereinek a Hanss-Seidel Alapítvány eddigi hatékony és széles körű segítsé­géért, nemkülönben azért a köz­reműködésért, amelyet az EU- integrációban hazánk érdeké­ben kifejtettek. A vezető kis­gazda politikus lapunknak adott nyilatkozatában kiemelte azt is, hogy a német vegyes vállalatok hazai eredményei bebizonyítot­ták: Németország jelentősen hozzájárult Magyarország gazdasági teljesítményének nö­vekedéséhez. Búcsúzásul Gyi­móthy Géza megerősítette Wolfgang Thierse úrnak, a Bun­destag elnökének érvényes ma­gyarországi meghívását, kiegé­szítve azt a német parlamenti pártok vezetőinek szóló hivata­los invitálással, hogy a német politikusok saját benyomásaik alapján győződhessenek meg hazánk felkészültségéről, uniós érettségéről. -jeney- NATO-főparancsnok látogatása (Folytatás az 1. oldalról) Arra a kérdésre válaszolva, nem rontja-e a NATO hitelességét az a tény, hogy Magyarország ké­szültségadó húsz vadászrepülő pilótája közül heten nyugdíjazá­sukat kérték, a kormányfő kije­lentette: „Magyarország jól el­látott kiváló repülőtisztekkel, és a képzésük is megfelelő, így semmiképpen nem jelenthet problémát, hogy a készültséget adó húsz vadászrepülő pilóta harmada a távozását fontol­gatja”, majd hozzátette: „Jól néznénk ki, ha néhány pilóta képes lenne a magyar légierőt megbénítani. Akkor komoly be­szélgetést kellene folytatnom a vezérkari főnökkel.” Joseph Ralston és Fodor Lajos vezér­­ezredes találkozójukat követően közös sajtótájékoztatón ismer­tették tárgyalásaik részleteit. Ralston tábornok beszámoló­jában hangsúlyozta, megbeszé­léseik során átfogó képet kapott a haderőreformról, s a tájékoz­tatáson túlmenően tárgyalópart­nere egyúttal arra is ígéretet tett, hogy a szárazföldi csapatok te­kintetében a Magyar Honvéd­ség teljesíti a NATO-nak tett vállalásait, és belátható időn be­lül eleget tesz a légierővel szemben támasztott követelmé­nyeknek is. A főparancsnok szerint az átalakításra vonat­kozó tervek kitűnőek, ennek el­lenére a haderő-átalakítás még várhatóan többször kemény döntés meghozatala elé állítja majd a kormányt és a hadveze­tést. A korszerűbb, ütőképesebb hadsereg létrehozásához, a technikai modernizációhoz szükséges erőforrások felszaba­dításához azonban sajnos elen­gedhetetlen a szükséges lét­számleépítések végrehajtása, a feleslegessé vált katonai objek­tumok bezárása. A végrehajtás ütemével kap­csolatban a tábornok elégedett­­ségét, illetve esetleges elégedet­lenségét firtató kérdésre vála­szolva a főparancsnok nyoma­tékosan leszögezte, a magyar haderőreform egyetlen részleté­vel, így tempójával sem elége­detlen, legfeljebb türelmetlen, és ezért sürgeti a szükséges lé­pések mielőbbi megtételét. Majd hozzátette, türelmetlen­sége távolról sem csak az újon­nan csatlakozott országoknak szól, a régi NATO-tagországok esetében ugyanígy sietteti a re­formok végrehajtását. Ralston kijelentette: gyorsabb ütemben kell rendezni az olyan feladatokat, mint a haditechni­kai modernizáció vagy a feles­leges objektumok, köztük lak­tanyák bezárása. Amerikai pél­dát említett annak igazolására, hogy a bezárások kedvezően is érinthetik a helybéli lakosságot: az objektumok helyén sikeres vállalkozások működhetnek. A hadsereg modernizációjának kulcskérdéseként említette az állomány karcsúsítását, és elis­merte a kormány törekvését, hogy a leépített katonáknak más testületekben igyekszik helyet találni. Az amerikai Joseph W. Rals­ton május 3-tól a NATO euró­pai erőinek legfőbb parancs­noka. A négycsillagos tábornok 1965 óta szolgál a légierőnél, kettőezer-ötszáz repült órával rendelkezik a legkülönbözőbb vadászrepülő-típusokon, száz­negyvenhét harci bevetést re­pült Délkelet-Ázsiában, majd részt vett a haderőnemnek a hi­degháborút követő leépítésé­ben. Lapunknak a légierő-szer­vezésben jártas parancsnok azt mondta, hogy a légvédelemhez szükséges erők nagyságáról a magyar népnek kell döntenie. Az Egyesült Államokban egy gépre 1,25-1,5 pilóta jut-fűzte hozzá. (A napokban nyilvános­ságra került adatok szerint a magyar légierő huszonegy harci gépére jelenleg húsz, a szóba került nyugdíjazásokat kö­vetően tizenhárom készültséget adni képes pilóta jutna). Dobi Kis Újság Méltó díszkivilágítást Szent Gellért szobrának! Horváth Béla levele Demszky Gáborhoz Tisztelt Főpolgármester Úr! Örömmel értesültem, hogy idén 9. alkalommal nyitották meg az elmúlt napokban a Budapesti Őszi Fesztivált. Mint a híradások közölték, az október végéig tartó kul­turális eseménysorozat a ma­gyar főváros egyik legsajáto­sabb eseménye. Sajtóban ol­vastam, hogy Ön köszöntőjé­ben megjegyezte: „Budapest nemcsak a maga gyönyörű­ségére fényesíti magát ilyen­kor, sugárzása az egész or­szágnak szól.” E gondolat jegyében, il­letve egy közelmúltbeli em­léknap kapcsán felhívom a Tisztelt Főpolgármester Úr figyelmét egy rendkívül mél­tatlan helyzetre, melynek megoldására kérem az Ön határozott intézkedését. A Gellért-hegy oldalán lévő, vértanúhalált halt Szent Gellért püspök szobrának díszkivilágítása méltatlan, hi­szen az alkotás fő mondani­valója, a magasba emelt fe­szület nincs megvilágítva, így az a naplemente után a sötét­ség homályába vész el! Tisztelt Főpolgármester Úr! Gellért püspök 1047. szep­tember 25-én halt vértanúha­lált, mikor a pogánylázadás idején békíteni jött Budára, s a lázadók letaszították a Ke­lenföld hegyéről, ahogy erről részletesen szól Szent Gellért kis és nagy legendája. Bizonyára Ön előtt is is­mert, hogy 1898-ban Bánffy Dezső miniszterelnök taná­csára Ferenc József király tíz, Budapesten felállítandó szobrot ajándékozott a nem­zetnek a magyar múlt dicsőítésére. Ezek egyike az Erzsébet híd budai hídfőjé­ben álló Szent Gellért-szo­­bor, Jankovics Béla alko­tása. A millennium évében kérem az Ön intézkedését, hogy Szent István se­gítőjének, a hazai keresz­ténység apostolának, meg­induló európai művelődé­sünk e kiváló alakjának szobra méltó díszkivilágí­tást kapjon! Várom intézkedését. Üdvözlettel: Horváth Béla Demszky nem tudja hol a (fővárosi) határ Prága megszégyenítette a városállam urát Minthogy a Független Kisgaz­dapárt fővárosi szervezete még idejében felemelte szavát a Me­­ixner-iskola körül kirobbant, előzetes figyelmeztetésünket igazoló botrányban, most is szükségesnek tartjuk megkérni Pintér Sándor belügyminiszter urat, hogy minden érintett meg­hallgatásával saját tapasztalato­kat szerezve, személyesen jár­jon el az oktatási intézményben uralkodó állapotok mielőbbi megnyugtató rendezésért - je­lentette be Liebmann Katalin, az FKGP budapesti elnök asszonya hétfői sajtótájékozta­tóján. Mint azt Lányi Árpád alelnök a sajtótájékoztatón megerősí­tette, a budapesti kisgazdák ke­zében lévő konkrét adatok, do­kumentumok igazolják, hogy súlyos visszaélések történtek az iskolában, ráadásul az oktatási intézményben jelentős befo­lyást szerzett Szcientológia Egyház mára bizonyítottan egyes kerületi önkormányzatok vezető testületeiben is megve­tette a lábát. Ennek veszélyét mi sem jelzi jobban - vette át a szót Liebmann Katalin -, mint­hogy a dokumentumokat átadó, magát megnevezni nem akaró segítő szó szerint azt mondta, hogy ez akár az életébe is ke­rülhet, márpedig nem akar meg­halni. A budapesti kisgazdák el­nöke úgy érzi, mindenkinek vi­lágosan kell látnia, hogy a Szci­­entológiai Egyház nevét meg­hazudtolva sokkal inkább egy piramisjátékra hasonlító, szűk lobbicsoport érdekét szolgáló, a magyar társadalomra közvetlen életveszélyt jelentő gazdasági szervezet. Lányi Árpád szerint a rákospalotai önkormányzat szocialista vezetése pontosan ezen erős lobbi­nyomás miatt vette semmibe a diszlexiás, ezért speciális oktatást, törődést igénylő gyermekek érdekeit. A szégyentelen eljárásnál már csak azért is kilóg a lóláb - hangsúlyozta az alelnök -, mert az új tantestület eddig tanárokat okított a Meixner-módszerre és nem gyerekeknek adta azt to­vább, ami éles különbséget je­lent. Arról nem is beszélve, hogy az ügy jogi háttere „eny­hén szólva bizonytalan”. Önmagában nem lenne baj, hogy Demszky Gábor súlyos szerepzavarban szenved, ám hogy milyen­­ diplomatikusan szólva­­ nagyvonalúan bánik a főpolgármester úr a törvények­kel, nemkülönben a székesfővá­ros költségvetésével, jelzi, hogy még az ország pénzét is elher­dálná, ha alkalma nyílna rá - folytatta Liebmann Katalin. Mint elmondta, Demszkyre nem csak ez a kabát nagy, de a magát főpolgármesternek ne­vező szabad demokrata politi­kus az Európai Unió régiópoli­tikájával sincsen tisztában, és csúsztatásoktól sem riadva vissza, demagóg módon keveri a szezont a fazonnal. Nem ki­sebb hibát vétve, mint a kor­mány hatáskörébe tartozó kül­politikai döntést saját kampány­fogásaként alkalmazva, a főpol­gármester otromba, ráadásul a közgyűlés által jóvá nem ha­gyott, még az MSZP által is el­utasított nyilatkozat-tervezettel igyekezett Varsóban az Unióhoz intézendő közös felhívás elfo­gadtatására sarkalni a csatla­kozó országok fővárosainak ve­zetését. Csakhogy - figyelmez­tetett a fővárosi kisgazdák el­nöke - számításába már ott hiba csúszott, hogy Prága önkor­mányzata, tisztában lévén a dip­lomáciai - nemkülönben az Eu­rópai Unióban bevett - normák­kal, arra hivatkozva tért ki a Demszky-roham elől, hogy az ő városuk határai Prága köz­­igazgatási határáig tartanak... Ők városdiplomáciájuk jegyé­ben így ragaszkodnak Európá­hoz, és elutasítanak minden ilyen arrogáns javaslatot. Lieb­­mann Katalin szerint a fővárosi polgárok elgondolkozhatnak azon, hogy vajon minden buda­pesti polgár vagy kizárólag az SZDSZ polgármesterének érzi-e magát a városállam elöljárója­ként tetszelgő Demszky Gábor? Emlékeztetve arra, hogy a min­den kerület által egyhangúan elutasított Demszky- (ingatlan-) adó hatmilliárd forintot vett volna ki a főváros lakóinak zse­béből, Liebmann Katalin úgy fogalmazott, hogy ezen húzás arcátlanságán már csak azért sem lehet csodálkozni, mert Demszky a főváros költségve­tésébe például postaköltség cí­mén potom 380 millió forintot állított be. Józan ésszel felfog­hatatlan, mi kerülne ennyibe? Az elnök asszony szerint mind­annyiunknak fel kell tenni a kérdést, hogy vajon az, aki a fővárosban ilyen felelőtlenül gazdálkodik, hogyan bánna az állam pénzével? Méltó lehet-e egy ilyen ember akárcsak a mi­niszterelnök-jelöltségre is? jeney Közös főhajtás Gyurkó János sírjánál Ligetvári Ferenc környezetvé­delmi miniszter, valamint Ke­resztes K. Sándor, az Antall­­kormány és Baja Ferenc, a Horn-kormány környezetvé­delmi minisztere közös koszo­rút helyezett el hétfőn Gyurkó Jánosnak a pestszentlőrinci te­metőben lévő sírján. A három politikus halálának negyedik évfordulója alkalmá­ból adózott kegyeletes főhajtás­sal a 44 éves korában tragikus hirtelenséggel elhunyt pálya­társ, a jeles tudós emléke előtt. Gyurkó János életművét befe­jezetlenül hagyva is maradan­dót alkotott, többek között a kör­nyezetvédelem, az építőművé­szet, a műemlékvédelem terüle­tén. Szerénységét, szorgalmát és emberségét példaként emlegetik egykori barátai, munkatársai. A környezetvédelemben a többi között mint az Ország­­gyűlés szakbizottságának tagja, majd 1993 márciusától 1994 jú­niusáig mint miniszter tevé­kenykedett. Kiemelkedő sze­repe volt többek között a nem­zeti környezet- és természetpo­litikai koncepció és a környe­zetvédelmi törvény kidolgozá­sában. Munkásságának minde­­nekfölötti célja szeretett hazája természeti és környezeti értéke­inek megóvása volt. A megemlékező ünnepségen ott voltak családjának tagjai, barátai, egykori kollégái, mun­katársai közül számosan. (bor)

Next