Kis Újság, 2000. július-december (3. évfolyam, 27-52. szám)

2000-07-21 / 29. szám

2 MAGYARORSZÁG Kis Újság Ázsiai remények, hazai eredmények Millenniumi Emlékfa Szingapúrban (folytatás az 7. oldalról) Beszélt továbbá a thaiföldi szaktárcával kötött mezőgazda­­sági együttműködési szerződés­ről, a Szingapúrban rendezett magyar élelmiszer-ipari he­tekről és a július negyedikétől szabad utat kapott magyar hús­exportról - hogy csak a leglé­nyegesebb eseményekből idéz­zünk néhányat. Nemcsak a jár­műgyártók, hanem az egész ha­zai ipar számára jelenthet jó munkalehetőséget a thaiföldi tömegközlekedési gondok meg­oldása, amelyben Torgyán Jó­zsefnek - mint koalíciós mi­niszternek­­ a segítségét kérték. A délkelet-ázsiai beszámoló után a miniszter örömmel nyug­tázta Tamás Károly közigazga­tási államtitkár beszámolóját a legújabb mezőgazdasági ered­ményekről. Az újságíróknak el­mondta:­­ Noha Kelet-Közép-Európá­­ban az aszály katasztrófahelyze­tet idézett elő, így Magyarorszá­gon is óriási károkat okozott, mára mégis túlszárnyaltuk a múlt évi búzahozamot. Miután het­venegy százalékát már learattuk, egyértelművé vált, hogy körülbe­lül egymillió tonna búzát tudunk exportálni. Ahol az aszály nem tudott pusztítani, ott kifejezetten jók a növénytermesztési és állat­­tenyésztési eredmények. A tárca anyagi helyzetével és igényeivel kapcsolatban kiemelte az export támogatásának fontos­ságát.­­ Úgy gondolom, nem szabad a mezőgazdasági expor­tot korlátozni, ellenkezőleg, hi­szen az FVM adatai igazolják, hogy a múlt évet is pozitív szal­dóval zárta a mezőgazdaság, szemben sok más ágazattal. *­­ er Torgyán József szingapúri láto­gatása során megtekintette a vi­lág egyik legnevezetesebb, kí­sérleti célokra is használt fü­­vészkertjét. A szingapúri millen­niumi ünnepségek keretében Torgyán József megtekintette és nemzeti színű emlékszalaggal díszítette fel a helybéli magyar kolónia által a füvészkertbe ül­tetett fát, a Tembusut (képün­kön), amely a Magyar Millen­nium Emlékfája elnevezést kapta, s amely ily módon ha­zánk távol-keleti szimbólumává lett. E trópusi fafajta óriási mé­retűre nő, délceg és elegáns, ko­ronája csillárhoz hasonlatos. Kérge mint a nemes kőzetek. Évente kétszer illatos, sárga vi­rágokat hajt és piros bogyókat terem. Kivételesen hosszú életű. E szimbólum előtt a magyar kor­mány tagjai közül elsőként július 6-án Torgyán József tisztelgett, aki ezt követően a magyar koló­nia tagjaival találkozott. Gyöngyösi Imre Torgyán József miniszter és felesége beírnak a szingapúri füvészkert emlékkönyvébe Emlékzászló Szamoskérnek és Paposnak Torgyán József Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei körútja - Senki nem veszítheti el a hitét akkor, amikor a 7 százalékos ütemben növekvő nemzetgazda­ságunkban az agrárágazat idei első féléves bevétele 70 millió dollárra tehető, az afrikai hőség­gel párosuló, hihetetlen aszály és más természeti katasztrófák el­lenére pedig a tavalyinál 1 mil­lió tonnával több minőségi búzát takaríthatunk be idén. A koráb­ban rendkívüli aggodalmakra okot adó sertéságazat exportja a gyorsjelentés alapján kétszere­sére ugrott az előző évi mutatók­hoz képest, Szabolcs-Szatmár- Bereg megyének pedig egyik ki­törési pontja lehet a gyengébb minőségű szabolcsi földekre ki­talált ültetvénytelepítési prog­ram, amelyhez jelentős mértékű kamattámogatást és hitelgaran­ciát vehetnek igénybe a termelők - hangoztatta Torgyán József pártelnök-miniszter hét végi Sza­­bolcs­-Szatmár-Bereg megyei körútján, amelyen a Magyar Köztársaság kormányának nevé­ben a Szent István alapította Sza­­moskérnek és Paposnak a követ­kező szavak kíséretében adomá­nyozott Millenniumi Emlékzász­lót: „Őrizzék meg a zászlót an­nak bizonyítékaként, hogy nincs olyan kis település, ahol a Ma­gyar Köztársaság kormányának ne kellene megjelennie sorskö­zösségünk, nemzeti egységünk bizonyítékaként.”­­ Míg ezer évvel ezelőtt ide­gen népek tengerébe érkezett, majd alapított keresztény államot a magyarság, Magyarország mára rövidesen Európa regioná­lis központjává válhat. Mégpedig azzal az egész kontinensnek előremutató politikával, amely a szent királyunk „Intelmeiben” megfogalmazott pozitív diszkri­minációt akkor is magától ér­tetődően gyakorolja, amikor má­sok ezt nem teszik meg velünk szemben. A millenniumon vis­­­szatekintve eddigi történel­münkre nem túlzás kijelenteni: diplomáciai bravúr volt Szent Ist­ván királytól, hogy az akkori nyugati integrációt függetlensé­günk megőrzésével úgy oldotta meg, hogy a pápai hűbéri ura­lomtól megóva nemzetét, orszá­gát a Szűzanyának ajánlotta fel - mondta Szamoskéren millenni­umi köszöntőjében Torgyán Jó­zsef, a Független Kisgazdapárt el­nöke, kitérve többek között arra, hogy a jelenleg kormányzó pol­gári koalíció feladata sem kisebb e tekintetben. Az Európai Unió­hoz (EU) történő csatlakozásunk során szerinte ugyanis független­ségünk megőrzésének változatlan célja mellett a nemzet megtartó erejét adó kistelepülések talpra ál­lításának kell kizárólagos előnyt élveznie. Amennyiben a többszö­rösen hátrányos helyzetben lévő kistelepülések hanyatlását megál­lítva, azok lakosságát sikerül fejlődési pályára állítanunk, az közel olyan léptékű tett lenne - hangsúlyozta -, mint amivel Szent István a pogányság elveté­sével a kereszténység felvételére vezette rá népét. A Kér törzs egykori szálláste­rületén alapított, ma éppen csak ötszáz lelket számláló, Szamos menti kis településen elmondott beszédében az ünnepi szónok úgy vélte, hogy az unió előretolt helyőrségeként soha nem látott lehetőségek nyílhatnak meg számunkra a keleti piacra jutás­ban. Nem feledkezhetünk meg azonban arról, hogy amíg mi szé­lesre tártuk a kapuinkat az EU előtt, ők mindaddig nem teszik ezt meg, amíg nem nyerjük el a teljes tagságot. Ami pedig a jövőt illeti: a kelet-magyarországi tér­ség robbanásszerű fejlődésének az autópálya-építési program fel­­gyorsítása a záloga, addig azon­ban Torgyán József rövidesen sze­mélyesen egyezteti Orbán Viktor miniszterelnök úrral azt az általa benyújtott kistelepülés-fejlesztési átfogó csomagtervet, amely hosszú távon jelöli ki a munka­helyteremtő beruházásokat - han­goztatta a pártelnök-miniszter a szamoskéri református templom ünneplő gyülekezete előtt. Torgyán József éppen a mil­lenniumra emlékezve tartotta említésre méltónak azt a Trianon tragédiája után kialakult sajátos helyzetet, hogy a Magyar Köz­társaságot saját határai veszik kö­rül, és a szomszéd államokban kormányerőt képviselnek az ot­tani magyarság politikai erői. Ez álláspontja szerint különös je­lentőséggel bír az Európai Unió eurorégiós szemléletét tekintve, hiszen a formálódó vagy már működő eurorégiók mindkét ol­dalán egy nyelvet beszélünk, a megélt tragédia utóhatásait tehát a jövőben hosszú távon gyümöl­csöző eredményekre válthatjuk. Gyermek ajkán elevenedett meg a nevében beszédes - mert alapításakor szerzeteseket ma­gáénak tudó - Papos tatárok ál­tali elpusztításának legendája a templomkertben, ahol a pártel­nök-miniszter a millenniumi em­lékzászló átadásakor a település jövőjét annak múltjában vélte felfedezni.­­ Mivel Szent István papot rendelt Paposnak - hiszen ne­véből ítélve a térség tíz falujának ez a települése építette annak ide­jén a templomot -, 1000 évvel később tegyenek végre eleget szent királyunk előírásának, hi­szen ahhoz, hogy a nemzettudat igazán életünk részévé váljon, el­engedhetetlen a történelmi egy­házak papjainak jelenléte és mű­ködése. Szent István hagyomá­nyait ugyanis nem csupán befo­gadni kell, hanem továbbvinni, és ápolni azokat, hiszen mi lett volna ezzel a nemzettel, ha hitét elveszti, és elfordul Istentől? A hit erejét legszebben a szórvány magyarság papjainak áldozatos tevékenysége jellemzi, hiszen ahol elkötelezett pásztor vezeti nyáját, ott egységes a magyar kö­zösség -jelentette ki Torgyán Jó­zsef. A kis település lakóit a to­vábbiakban a csepegtető öntözé­ses gazdálkodás mellett arra biz­tatta az agrárminiszter, hogy az intenzív termeléssel fordítsanak az ipari és étkezési alma ma még kedvezőtlen arányán, a nagyon jó minőségű hazai sűrítmények­nek kifejezetten kedvező piacra­jutási esélyt jósolva Nyugat-Eu­­rópában vagy a tengerentúlon. A néhai Károlyi­ grófok által telepített határ menti sváb Vállaj községben zárta pénteki prog­ramját Torgyán József, amelynek általa megnyitott szabadidőpark­jában köszöntő szavai elsőként Simon Miklós országgyűlési képviselőhöz szóltak, aki - mint mondta - kitartó, szorgalmas utánajárásával, nemkülönben a Környezetvédelmi Minisztérium pályázatán elnyert pénzösszeg segítségével tavat körülölelő sza­badidőparkká varázsoltatta az egykori bányagödröt és környé­két. A pártelnök-miniszter Ba­logh Gyula kisgazdapárti megyei elnök, Kávássy Sándor politikai államtitkár, valamint Lengyel Já­nos országgyűlési képviselő tár­saságában azt ajánlotta a község ünneplő lakosságának figyel­mébe, hogy a kis települések fej­lesztésében mindegy, hogy a ki­jelölt prioritások a mezőgazda­­sági, a munkahelyteremtő vagy a környezetvédelmi beruházások sikerülnek, hiszen az eredmény, az értékteremtés a lényeg. Válla­­jon az a Paál László ecsetjére illő környezetben újjászületett park, amely a határt átlépő külföldiek­nek elsőként nyújthat európai színvonalú pihenést és kikapcso­lódást. „A munka a jó Isten ado­mánya, senkinek nincs joga megfosztani bárkit is e jótéte­ménytől” - szögezte le beszédé­ben az agrártárca első embere azt hangsúlyozva, hogy a ma Ma­gyarországon is a kiművelt em­berfők a termeléshez hozzáadott szellemi értékű munkájukkal tudnak csodát teremteni és a vi­dékfejlesztés általa megfogalma­zott gondolatát a gyakorlatba át­ültetni. Míg a pártelnök-miniszter a vállaji parkot nyitotta meg, addig Torgyánné Cseh Mária képviselő asszony, a Független Női Szö­vetség (FNSZ) elnöke Tivadaron vágta át a szintén újonnan átadott millenniumi park nemzeti színű szalagját, ahonnan az FNSZ kép­viselőinek kíséretében fogaton érkezett Tarpára és Gulácsra, hogy megtekintse a települések helytörténeti múzeumait.­ ­Jeney- A kistelepülések élni akarnak Gyimóthy Géza emlékzászlót adott át Nemesszentandrásnak „Nincsenek kis nemzetek, csak kishitűek. Nincsenek kis embe­rek, csak kicsiny hitűek” - idézte Teleki Pál grófot, néhai miniszterelnökünket Gyimóthy Géza, az Országgyűlés kis­gazdapárti alelnöke, amikor a hét végén Nagyigmándon em­léktáblákat, Környén millenni­umi emlékparkot és kopjafát avatott, Nemesszentandráson pedig millenniumi emlékzász­lót adott át a Zala megyei tele­pülésnek. Nagyigmándon Gyimóthy Géza Mansbart Antal és Szik­­szai János mártírhalált halt csákberényi lelkészeknek, vala­mint Szijj Bálintnak, a Függet­len Kisgazdapárt egykori orszá­gos elnökének emléktábláját felavatva arra figyelmeztetett: a reformátusok vértanúit a nagy­­igmándi parókián Haynau lö­vette főbe a Habsburg-ház trón­fosztását kihirdető Független­ségi Nyilatkozat felolvasásáért, amely tettükkel a kisgazda po­litikus szerint mindennél beszé­desebb példát adtak hazafiság­­ból, elkötelezettségből. Évszá­zadokra előre megmutatták, hogy egyházi képviselőként ab­ban a korban sem haboztak fel­vállalni a jó értelemben vett po­litizálást, életüket adva nemze­tükért, országuk szabadságáért, annak függetlenségéért. Szijj Bálintról, az FKGP országos el­nökéről, egyben felsőházi tag­ról és református presbiterről megemlékezve Gyimóthy Géza arra helyezte a hangsúlyt, hogy a Békési Program meghirdeté­sét követően országos elnökké emelt Szijj Bálint a parasztság felemelésének töretlen képvi­selője volt, és talán munkássága kisugárzásának köszönhetően vezeti ma is Szijj Ferencné sze­mélyében kisgazda polgármes­ter az erős kisgazda bázist ma­gáénak tudó települést. Kijelen­tését mi sem igazolta jobban, mint hogy az egykori kisgazda vezető politikus emléktáblájá­nál az FKGP országos, megyei, továbbá helyi elnöksége mellett a Független Ifjúság kocsi szer­vezetének képviselője is koszo­rút helyezett el. A több mint négyezer lakosú, főleg német ajkú népességének szorgalmáról híres Komárom- Esztergom megyei Környén Gyimóthy Géza ünnepi beszé­dében köszönettel fordult a né­met ajkú lakossághoz. Mint mondta, temérdek szenvedésük ellenére igaz magyarságukról, tiszta szívű hazafiságukról tet­tek tanúbizonyságot akkor, ami­kor a kitelepítések után Ma­gyarországot vallva hazájuknak visszatértek ide, és szorgalmas munkával, nemkülönben töret­len hittel, azóta is építik ezt az országot, gazdagítják települé­süket. A kisgazda politikus a 270 la­kosú Nemesszentandrás II. Szent András-napi búcsúján - a kettős évforduló kapcsán törté­nelmi és egyháztörténeti átte­kintést nyújtva az ünneplőknek - sem másra, mint a fennmara­dásért folytatott tudatos küzde­lemre, a kitartásra, valamint a hit megtartására helyezte a hangsúlyt. A Millenniumi Park­ban ünnepi misével egybekötött zászlószentelés szertartását - amelyen kíséretében megjelent Czoma Kálmán, Zala megye kisgazdapárti elnöke, valamint Molnár Imre, a párt megyei főtitkára - üdvözlő beszédében elmondta: örömére szolgál azt látni, hogy e kis településen vál­tozatlan igény van az önállóság, a függetlenség megőrzésére, hi­szen önmaguk megfogalmazá­sát, egyszersmind élni akarásu­kat jelzi az a tény, hogy millen­niumi zászlót kértek a kor­mánybiztosi hivataltól, amely­nek - hangoztatta a vezető kis­gazda politikus - soha el nem évülő érdeme lesz az, hogy a millenniumi év tiszteletére le­hetőséget teremtett a zászlók át­adására. J. A.

Next