Kis Újság, 2001. január-június (4. évfolyam, 1-26. szám)
2001-03-16 / 11. szám
Kis Újság KULTÚRA Pósa Zoltán___________ Miért köszöntöm elsőként március tizenötödikét először kortársam, régi jó barátom Székely Dezső szelíd szavával? A Harang és kötél című új kötetében a többi között az Évszakok című költeményben üdvözli így a legszebb tavaszünnepet: Köszöntöm az ibolyák szavával azt is, ki karddal fenyeget. Mert e gyönyörű szép forradalomról mindig is azt tanultuk: vérontás nélkül békésen győzött. Akár az 1990-es szabad magyar választásokon bársonyos rendszerváltoztató forradalmunk. Tüntettek, felvonultak, szavaltak, énekeltek 1848. március 15-én is a márciusi ifjak, Petőfi Sándor, Jókai Mór, Vasvári Pál és lelkes tekintetű társaik. Egyszerűek voltak, kedvesek és elszántak. Még messze vannak az aradi vársáncok, amely alá reményvesztetten érkeztek 1849 hősei. Ki sejtené akkor még 1849. október hatodikájának tragédiáját... A minap a Petőfi Irodalmi Múzeumban, ahol a kedves igazgatónő, Csorba Csilla kalauzolt végig bennünket, a forradalom és szabadságharc irodalmának rajongóit, láttam Petőfi Sándor megzenésített Nemzeti dalának kottáját. Ennek fedelén Petőfit a rajz úgy ábrázolja, hogy a Nemzeti Múzeum lépcsőjén áll magasra tartott kézzel. A költő valóban ott beszélt március idusán az emelvényen, s gyújtó hangú szónoklatban követelte Magyarország függetlenségét. Ám a Nemzeti dalt - állítólag - csak később szavalta el, amikor elkészült a nyomtatott változat. Versét többször is elmondta március 15-e folyamán, beszélt is a múzeum lépcsőjén - csak éppen ott mondják sokan - nem a költeményt szavalta el. A vers és a lépcső összekapcsolódását - több irodalomtörténész szerint is - a kottán található ábrázolatnak köszönhetjük. Most már akkor is halljuk képzeletünkben Petőfi Sándor halhatatlan szavait, a Nemzeti dal, vagy ahogy a szájhagyomány emlegeti: a Talpra magyar refrénjét, valahányszor elmegyünk a lépcső előtt: „A magyarok Istenére esküszünk, esküszünk, hogy rabok tovább nem leszünk!”. E költemény egy megható filmet, a rendületlen hazaszeretet örökbecsű példáját is létrehozta. A Nemzeti dal című mozgóképi alkotást egy fiatal, siketnéma filmes, Vincze Tamás mesterével, Buglya Sándor rendezővel, a Duna Tv-ben működő Dunatáj Alapítvány elnökével együtt készítette. Vincze Tamás először átírta a verset a siketnémák jelbeszédére. Buglya Sándor ennek nyomán ültette át filmnyelvre Petőfi költeményét. Juhász Ferenc siketnéma előadóművész híres arról, hogy a siketnémák vizuális jelrendszerével csodálatosan eleveníti meg a magyar kötészet legkiemelkedőbb alkotásait. Ő áll korhű öltözékben, Petőfi Sándor fekete atillájának másában a Nemzeti Múzeum lépcsőjén és előadja a verset. Alant hallgatja a tömeg, amely - hogy a film egységes világban kerüljön - ugyancsak siketnémákból áll. A sokaság, akár a hagyomány szerint március idusán, a refrént ismétli. A film Buglya Sándor és Vincze Tamás közelképei révén a szemekkel, az arckifejezésekkel is érzékelteti, ahogy a forradalmi hangulat áthatja a közönséget. Ezt a filmet már láthattuk a Duna TV jóvoltából, és döbbenetes hatást tett, siketnémákra és hallókra egyaránt. Látványkompozícióként is kivételes teljesítmény, ahogy a csönd, a gesztusok és az arcok segítségével versszakról versszakra, szóról szóra megelevenedik előttünk a magyar irodalom legszebb forradalmi költeménye. „Szentül hiszem, ha a világ / Elfordul is szívemtül, / Ha a világnak ajakán / Rám átkok átka zendül:/ A te ajkadról akkor is még / Reám csak áldás lebben el / Ha a világ egy kéz lesz, / mely eltaszít, miként dögvészest: / Kezed még akkor is ölel”. E versszak Petőfi Sándor Jókai Mórhoz írt költeményéből származik. Jókai Mórt lelkem mélyén a legkedvesebb írómnak tartom ma is. A legnagyobbak közül őt szeretem legjobban. Hiszen nem csak lelkesedni, küzdeni tudott, hanem végtelenül szeretni is. A megbocsátás, az Istenfélő emberek legszebb erénye is megadatott neki. A kőszívű ember fiai című regényében megörökíti a szabadságharc legdicsőbb ütközeteit. Ércnél is maradandóbb romantikus portrékban és jelenetekben rögzíti a bécsi forradalmat, a szabadságharc legvitézebb csatáit és prózai költészetének erejével énekli meg a nemzet gyászát a szabadságharc eleste után. Regényeivel, És mégis mozog a Föld, Egy magyar nábob, Kárpáthy Zoltán, Fekete gyémántok, Az új földesúr reményt adott nem csak kortársainak. Nekünk, a kommunista önkényuralom alatt sínylődőknek is erőt adtak a világirodalom egyik legnagyobb romantikus írójának regényei. A Petőfi Irodalmi Múzeum legszebb, leggazdagabb kiállítását Csorba Csilla, Fábri Anna, Kalla Zsuzsa rendezte Napfény és holdfény - Jókai világai címmel. Fogadott leánya, Feszty Árpád felesége, Jókai Róza így idézi meg nevelőapját a Jókai Otthona című 1925-ös írásában . Alakját, arcát festmények, rajzok, metszetek és fényképek és karikatúrák sokasága örökítette az utókorra. Ismerjük - önkezével is megrajzolt - ifjúkori vonásait és öregkori tekintetét. Díszmagyarját és városi bundáját.... Elnézhetjük Länderer és Heckenast nyomdája előtt, tollas kalapjában, amint a Tizenkét Pontot olvassa az esernyők alá húzódó pestieknek 1848. március idusán és 1894-ben, a Kossuth temetés gyászszónokaként. Hitvese, az idősödő tragika oldalán, zsakettben és csíkos nadrágban, majd csaknem aggastyánként, ifjú feleséggel az oldalán egy nápolyi fotográfus kamerájába nézve.... Szavakba zárt portréi épp ily nagyszámúak. Mikszáth egész könyvet, nagyszerű életrajzi regényt szentelt élettörténetének, a róla szóló monográfiák, arcképvázlatok, esszék és szépirodalmi művek összegyűjtve - soksok könyvtárpolcot tölthetnének meg”. Ezek közül az arcok közül mégis az az arc él emlékezetünkben, az a Jókai-embléma, amelyet Petőfi Sándor, a jóbarát is szeretett, amikor a tizenkét pontot olvassa fel március 15-én a legendává híresült nyomda előtt. A márciusi ifjak, Petőfi lírája, életpéldája a mai költők számára is szentség. Buda Ferenc, korunk egyik legjelentősebb végvári költője 1956 forradalmának debreceni napjain játszott Petőfihez hasonló szerepet. Harcok Debrecenben nem voltak, a nemzetőrség soraiba állt. Ott volt akkor is, amikor október 23-án, a Kossuth utcán ávós sortűz vetett véget két tüntető forradalmár életének. Három verséért (Rend, Pesten esik a hó, Tizenöt-húsz éves halottak) zárták 1957-ben börtönbe. Buda Ferenc, akár Petőfi Sándor, azért tornyosodik magasra az írótársadalomból, mert ő is a verseiből kisugárzó tisztaság, hűség, hazaszeretet és humanizmus jegyében élt és él ma is. Tiszakécskén, Kecskemét mellett. Tanyasi parasztemberek között. Egy sorsot vállalva azokkal, akiknek nevében ír. Köszöntsük tiszta, fényes ünnepeink kelyhét reájuk, a legtisztábbakra, nemes szavú és tekintetű poétáinkra. „Köszöntőm az ibolyák szavával" 1848. március 15-e irodalmi művekben és egy különleges filmen Képünkön Jókai Mór, ahogyan Horovitz Apát látta őt 1888-ban. Két filmbemutatóról Egy dokumentum, egy történelmi pannó Paulus Alajos Karesz végakarata című kétrészes dokumentumfilmjét március 19-én és 20- án, este háromnegyed kilenctől mutatja be a Magyar Televízió. A rendező elmondta, hogy a film egy droghalált halt fiatalember és családja sorsán keresztül szól arról a halálos veszedelemről, amely egyre több fiatal életét fenyegeti, s amely egyre inkább, szinte rákos burjánzással hálózza be a magyar társadalmat is. A Gáspár család önzetlen és önkéntes közreműködésével, valamint a felajánlott családi filmanyag felhasználásával készült film a heroinhalálban elhunyt huszonegy éves fiú, Karesz leépülésének folyamatát követve a szenvedélybetegségek elhatalmasodásának okait is feltárja. Példázva, hogy a drog rabságából sokszor a legjobb szándékkal sem tud szabadulni a beteg. Karesz édesapja elmondta: a droghalálban elhunyt fiú tiszta pillanataiban elmondta: szeretne segíteni „testvéreinek”, akik olyanok, mint ő és a heroin rabságából szabadulni már képtelenek. Pedig ők is csak úgy kezdték, hogy kipróbálnak egy könnyű drogfajtát. Az apa számára a filmben való közreműködés így nem más, mint Karesz végakaratának teljesítése. Legdicsőbb múltunk legszebb napjait idézi Koltay Gábor Sacra Corona című filmje, amely április 12-én kerül moziba a Budapestfilm Kft. forgalmazásában. Koltay Gábor rendező-producer elmondta, hogy a Sacra Corona forgatókönyvét Nemeskürty István írta, operatőre az Ausztráliában élő magyar művész, Novák Emil. Fő támogatója a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma millenniumi filmprogramja, koprodukciós partnere az MTV. Főszerepeit fiatal színészek alakítják. Géza filmbeli alakmása Oberfrank Pál, Salamoné Horkay Péter, Lászlóé Szarvas Attila. Szarvas Attilában, a miskolci származású fiatal színészben a rendező úgy érzi, megtalálta a magyar Mel Gibsont. A Honfoglalás főszereplője, Árpád apánk megszemélyesítője, Franco Nero a Sacra Coronában Szent Gellért püspököt alakítja. A film slágergyanús zenéje Koltay Gergely munkája. (p a) Jókai Mór első magyar megfilmesített regénye A Magyar Nemzeti Filmarchívum március 10-től március 15- ig nemzetközi filmszemináriumot tartott az Örökmozgó Filmmúzeumban. A szimpóziumon a régi filmek felújításával foglalkozó magyar és európai szakemberek tartottak előadásokat és filmbemutatókat. Nemzeti ünnepünk tiszteletére mutatták be az első magyar Jókai-film felújított változatát. A restaurációt Balogh Gyöngyi, a filmarchívum kutatója irányította. S minthogy az inzertek jelentős részét pótolni kellett, az irodalmi forgatókönyvet is - részben - újjá kellett teremteni. Ezt a munkát Jókai Mór regénye nyomán Balogh Gyöngyi végezte el. Az optikai felújítás a Creator 4. Kft. tevékenységét dicséri. A fénymegadó Regéczy Viola, a vágó Kurutz Márton volt. Az első magyar művészfilmrendezőknek már a kezdetekkor is erős törekvése volt, hogy a magyar irodalom klasszikusait álmodják filmvászonra. Jókai Mór 1864-es regénye vérbeli magyar romantikus mű. Nagy mesélőnk parttalan fantáziája és imponáló történelemismeretei ebben a kitűnő regényben is megsegítik egymást. Címünkben azért kellett hangsúlyoznunk az első magyar megfilmesítés tényét, mert 1914 és 1915 telén a Deutsche Bioscop Gesellschaft produkciójában került filmvászonra a Szegény gazdagok című Jókai Mór remekmű. A mire megvénülünk című művet ifjabb Uher Ödön rendezte kiváló színházi rendezőnk, Hevesi Sándor művészeti irányításával. Operatőr Kovács Gusztáv. Balogh Gyöngyi a restaurálásról írt és összeállított szép kiállítású könyvben hangsúlyozza: a Nemzeti Színház főrendezője korának talán legtekintélyesebb Jókai szakértőjének számított. Hevesi Sándor írta az első irodalmi forgatókönyvet, de minthogy a film kópiája megrongálódott, Balogh Gyöngyinek rekonstruálnia kellett a hiányokat is, így akár a film második irodalmi forgatókönyvírójának is nevezhetjük a jeles filmkutatót. Hevesi Sándor elképzeléséhez híven nemcsak Jókai szelleméhez, hanem a regény cselekményfordulataihoz is hűséges volt. Az eredeti mű forgatását 1916-ban kezdték el. Bemutatója 1917. január 15- én volt, január 22-én ismételték, idézve az akkori plakátot: Mire megvénülünk I-II. Filmdráma két részben (nyolc felvonásban) I. Az Áronffy család végzete, II. Tíz év múlva. 1916 Gyártó: Uher. Forgalmazó: Goldenweiser. Főszerepeit Beregi Oszkár (Áronffy Lóránd) és Mátray Elazsi (Cypra) alakította. A filmet fennmaradt 1416 méter hosszúságú nitro-kópia alapján restaurálta 2000-ben a magyar nemzeti filmarchívum. Az új változat jellemzőbb részleteinek nemzetközi szakmai közönség előtti ősbemutatója Jókai Mór és március 15-e tiszteletére 2001. március 10-én, szombaton, 14 óra 30 perckor kezdődött, amely alkalomból Balogh Gyöngyi ismertette a munka szakmai részleteit is. (pósa) y Magyar tájak, magyar ecsettel A Károlyi Palotában működő Petőfi Irodalmi Központ 1848. március 15-i évfordulóját különleges irodalmi és zenei összeállítással ünnepelte. A szabadságharc ír szemmel című rendezvényen március idusán, délután öt órai kezdettel a Bran együttes muzsikája fogadta azokat, akik a megújult köntösbe öltöztetett, restaurált díszterembe léptek. Ez a társulat Magyarországon működik, és az ír zenei hagyományokat ápolja. Ezután Kovács Gáborján előadása hangzott el a magyar-ír negyvennyolcas kapcsolatokról és a Mária himnuszban található kelta dallam művelődéstörténeti érdekességeiről. Magát a Mária himnuszt Szalóki Ágnes népdalénekes adta elő. Az est érzelmi fénypontjaként Hegedűs D. Géza Jászai-díjas, Érdemes művész szavalta el a nagy ír költő, Yeats és Rényi Ferenc hallgatott című versét. A március 15-i megemlékezést a Bran együttes muzsikája és baráti beszélgetés zárta. Balatonföldvár Koós Károly stílusában épült csodaszép művelődési háza Bajor Gizi nevét viseli. 2001. február 9-én a Bajor Gizi Közösségi Házban ünnepséget rendeztek a nagy magyar színésznő halálának ötvenedik évfordulója tiszteletére. A művelődési ház igazgatónője, Berkesné Hegedűs Márta megnyitójában arra emlékezett, hogy minden idők egyik legnagyobb magyar színésznője legszívesebben Balatonföldváron töltötte minden szabad idejét. A Spur István utcával és a Kvassay sétánnyal, a Balaton legszebb vízparti andalgójával párhuzamosan halad egy rejtett, árnyas-bokros, fás sétány, Bajor Gizi kedvelt pihentető sétahelye ma már a művésznő nevét viseli. Bajor Gizire emlékezünk, a mindenkit segítő, a színpadért rajongó, a közönségnek mindig örömöt szerző igazi tehetségre. Aki Balatonföldvárott a Petőfi utcában jár és látja az emléktáblát, néhány pillanatra álljon meg, gondoljon az egyetemes művészet zseniális képviselőjére - emlékezett Berkesné Hegedűs Márta. Március 15-ről a város évek óta úgy emlékezik meg, hogy előestéjén, március 14-én nyitják meg a Földvári Tavaszi Fesztivált. Március 15- én este hat órakor a Széchenyiszobornál gyülekeznek a város lakói, és fáklyákkal vonulnak át a Bajor Gizi Közösségi Házba. A színházteremben Vértes László mondja el a Nemzeti dalt, Petőfi Sándor halhatatlan költeményét. Márciusban a Játsszunk Operát országos vetélkedő megyei programja, a Ránki György Emléknap mellett a Tudományos és Művészeti Napok programjai várják a közönséget. E rendezvényen Fodor József orvosprofesszor halálának és Németh László író, orvos születésének századik évfordulójára emlékezik a város. A huszadik század egyik legnagyobb íróegyénisége, Németh László 1901. április 18-án született Nagybányán és 1975. március 3-án halt meg Budapesten. Összeállította: P, Z.