Kis Újság, 2001. július-december (4. évfolyam, 27-50. szám)
2001-10-12 / 41. szám
2001. október 12. KISHISXG Balatoni tévhitek és cáfolatok Előző két cikkemben feltártam, hogy milyen katasztrofális folyamatokat rejt el a Balaton látszólagos tisztasága, milyen elhibázott vízügyi beruházások okozták az elmúlt két év alacsony vízállását, miért veszélyezteti a Balaton megmenthetőségét a déli part berkein átvezetendő sztráda, miért hatástalan, sőt káros a fenékkotrás. Most áttekintem azt, hogy milyen látszatintézkedések történtek és ezekhez kapcsolódóan, a sajtóban milyen tévhiteket terjesztettek.. Az angolnapusztulást a szúnyogirtószer okozta (?) A szúnyogirtásra használt piretroid hatóanyagú permetezőszer a halpusztulások előtt is több mint tíz éve bevezetett, általánosan használt vegyszer volt. Sőt, a halpusztulások óta is rendszeresen permeteznek ezzel. Egyszerű, középiskolai szintű számítással, ismerve a kijuttatott vegyszer mennyiségét, az angolnák tartózkodási sűrűségét, néhány osztás és szorzás segítségével azt a meglepő végeredményt kapjuk, hogy 522 helikopter teljes vegyszertartalmát kellett volna a tó ugyanazon részébe közvetlenül belepermetezni ahhoz, hogy ilyen mértékű halpusztulást okozzon. Ehhez még nem vettük figyelembe azt a tényt, hogy ez a hatóanyag nemcsak biológiailag bomlik gyorsan, de a napsütés hatására is számottevően csökken a hatóanyagtartalma. A tó hullámzása, áramlásai szintén tovább hígítanák a szer koncentrációját. Továbbá az angolnákról köztudott, hogy igen fejlett az ízérzékelésük, hisz ez alapján találnak vissza a Sargasso-tengerbe ívni, ezért joggal feltételezhetjük, hogy a vízbe kijuttatott hatóanyagot érzékelik, és ez elől elmenekülnek. Ezek után tegyük félre az összes fenti számítást és tényt, mert az angolnapusztulás okainak vizsgálatáról szóló egyik beszámoló megdöbbentő adatot közölt: a permetezést végző cég lejárt szavatosságú hatóanyagot használt, annak hatóanyagtartalma időközben elbomlott és így a permetezés „szenteltvízzel” történt. II. A biológiai szúnyogirtás előnyös (?) A biológiai szúnyogirtás egy bacilusfaj, a Bacillus Thüringiensis Israeliensis felhasználását jelenti. Ez a faj a szúnyoglárvák többségét fejlődésük egy meghatározott szakaszában pusztítja, azonban a kifejlett repülőrovarra hatástalan. Nyugat-Európában szakszerű használata az alábbiak szerint történik. Megfelelő létszámú kutatócsoport folyamatosan figyeli a különböző szúnyogkeltető helyeken található lárvák fejlettségi állapotát és a megfelelő időszakban egy szkafanderszerű védőruhába öltözött szakember a hatóanyagot közvetlenül a keltető helyre kijuttatja (csak oda!) és a területet táblákkal megjelölik, hogy azt senki meg ne közelítse. Magyarországon ugyanezt a bacilust repülőről, vagy helikopterről „égi áldás” formájában a kifejlett rovarokra, nyaralókra, turistákra permetezik. Gondolom nem vagyok egyedül azzal a véleményemmel, miszerint nem lelkesedem azért, hogy emiatt az immunrendszerem egy számára ismeretlen bacilusfajjal találkozzon. III. A nádaratás javítja a tó vízminőségét (?) Egyes állítások szerint a nád téli aratásával nagy mennyiségű növényi tápanyag távolítható el, így érdemben javul a következő nyári vízminőség. A nádszár zöld állapotban valóban sok tápanyagot tartalmaz (de ha zöld állapotában learatnák, az a nád pusztulását okozná), ősszel ezeket a tápanyagokat visszaszívja a „gyökerébe” (rhizoma), s ott raktározza, hogy tavasszal újra ki tudjon hajtani. A téli, elszáradt nádszár érdemben tápanyagot nem tartalmaz, így annak learatásával alig történik tápanyag eltávolítás, viszont a nádaratás jelenlegi gyakorlata a nádasok felszabdalását, a rhizomák kiforgatását okozza, így nagymértékben hozzájárul a már amúgy is kevés egységes nádas megbomlásához, pusztulásához. Másrészt hivatkoznak arra, hogy a nádat azért kell learatni, hogy a bennük lévő, áttelelő, nádra veszélyes kártevők elpusztuljanak. Ez az állítás önmagában igaz, csak egy lényeges információt nem tartalmaz: az avas nádban nemcsak a nád kártevői, hanem e kártevők kártevői is áttelelnek, így az aratással azokat is eltávolítják. Feltehetőleg ez is hozzájárul adott nádbetegségek robbanásszerű elterjedéséhez. Azokon a területeken, ahol nem végezték el a nádaratást, ott a jelenlegi gyakorlat és a hozzá igazodó jogi szabályozás alapján a nádasokat felégetik. Az elégett nád hamuja, ha nem is nagy mennyiségű, de vízben azonnal oldódó tápanyagokat tartalmaz, így nemhogy csökkenti, hanem növeli az eutrofizációt, és a nádban áttelelő élőlények pusztulását okozza. Tehát a nád learatott, vagy le nem aratott volta a nyári vízminőségre és a halpusztulás lehetőségére nincs számottevő hatással. A nádaratás jelentőségének túldimenzionálása nagyfokú szakmai dilettantizmust jelent. Ugyanis nem a nád, mint növény, hanem a nádas, mint jól szervezett életközösség az, amely számottevő hatással van a tó ökológiai folyamataira, így a vízminőségre. IV. A vízszintemelés javítja a vízminőséget (?) Egyes illetékesek sajtónyilatkozatai szerint a vízszintemelés kedvezően befolyásolja a vízminőséget, hiszen a vízszintemelés óta nem volt nagy algaprodukció. A Balaton átlag vízmélysége 3,3 m, azaz 33 dm. Egy 10 cmes , azaz 1 dm-es vízszintemelés hatására a vízmélység 34 dm lesz, tehát a változás mértéke 1/34, azaz kevesebb, mint 3%. Egy ekkora változásnak a tó életére elhanyagolható mértékű hatása van. Vizsgáljuk meg, hogy a vízmagasság és a bezöldülés mértéke között találunk-e összefüggést, vagy az adatok cáfolják-e ezt a kapcsolatot. A bezöldülés mértékét a Közép-Dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség a Környezetvédelmi Bizottság tihanyi ülésén becsatolt tájékoztatója 2. sz. mellékletének ábráján találjuk meg. Itt az 1998. és 2000. évek ugyanolyan klorofill-a koncentráció maximumokkal lettek jellemezve. Köztudott, hogy e két év vízállási adatai egymástól számottevően eltérőek voltak. De ugyanígy választhatnánk az 1994. és 2000. éveket, ahol viszont a vízállás volt közel hasonlóan alacsony, de a bezöldülés mértéke lényegesen különbözött. Mindkét példa egyértelműen azt támasztja alá, hogy a klorofill-a koncentráció és a vízszint között nincs közvetlen oksági összefüggés. V. Az német autóklub (ADAC) vizsgálatai is alátámasztják a magyar eredményeket (?) A sajtóhíradásokban többször hivatkoznak arra, hogy a német autóklub alátámasztotta a magyar kutatóhelyek vizsgálati eredményeit. Ez így valótlan állítás, az ADAC önállóan nem végez méréseket, számára az adatokat többek között a Környezetvédelmi Minisztérium biztosítja. Ez egyértelműen kiderül a Közép-Dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség Tihanyban elhangzott „Tájékoztató a Balaton vízminőségéről” című tanulmányának 6. oldaláról: „... a rendszer lehetővé tette az ADAC német autóklub részére - már több éve megvalósított vizsgálati adatáramlás biztosítását.” Idéznék Gabriele Dobrocsi, a saarbrückeni egyetem földrajz szakon végzett friss diplomája egyik megjelent nyilatkozatából: „A korábbiaknak megfelelően közvetlen kapcsolatot tartok fenn az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálattal és a Közép-Dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőséggel. A tavak vizéről a strandokról tőlük kapott adatokat összegzem és küldöm tovább a Hydra Intézethez. Az adatok onnan kerülnek a ADAC nyári szolgálatához, ahol automata telefon berendezés és az Internet segítségével folyamatosan hozzáférhetővé teszik őket az érdeklődőknek.” Itt és most csak röviden vázoltam néhány tévhit megalapozatlanságát, és úgy vélem, hogy nem ezek terjesztése, a turisták tévhitben tartása, a problémák elkendőzése a környezetvédelem és a vízügy feladata, hanem a vízminőség tényleges megjavítása, a jól fizető „minőségi” turizmus infrastruktúrájának a mielőbbi kialakítása lenne a cél. Czigler László Vizsgálják a Tiszát Magyar, német, román, szlovák és jugoszláv szakemberekből álló kutatócsoport vizsgálja a német Argus mérőhajóról a Tisza hidrobiológiai és vízkémiai állapotát, a folyó teljes hosszában. A tiszai halak egészségi állapotáról szóló mérések feldolgozását a wiesbadeni laboratóriumban végzik el. A Környezetvédelmi Minisztérium, valamint a Közlekedési és Vízügyi Minisztérium regionális szervezeteinek szakemberei is bekapcsolódtak a munkába, segítve az expedíció speciális feladatainak ellátását. Petra Stahlscmidt-Artner német halbiológus elmondta, hogy magyar kollégáival közösen tanulmányozzák a tiszai halak egészségi állapotát. Vidékfejlesztés 7 Szántásban országos első a műszaki vezető Ügyelni kell a barázda mélységére is Sági Gábor, a derecskei KASZ-COOP Kft. 40 éves műszaki vezetője a nemrég Bolyban megrendezett országos szántóversenyen a 2-3 fejes ágy ekés kategóriában első helyezést ért el. A mezőgazdasági gépszerelő szakmával rendelkező győztes négy éve rendre nyeri kategóriájában a területi versenyeket. 1998- ban a KASZ-COOP Kft. által rendezett versenyen lett területi győztes, s eljutott az országosra is. 1999-ben Nádudvaron szintén első lett. 2000-ben a hajdúböszörményi területi versenyen újrázott, de a KASZCOOP Kft-nél megrendezett országos millenniumi szántóversenyen „csak” második lett. - Hogyan élte meg hazai pályán a szinte kudarccal is felérő második helyezést? - Egy kicsit bosszantott a dolog, hiszen mindössze fél ponttal végeztem az első helyezett mögött. - Idén két területi versenyen is megméretkőzött, s mindegyiket megnyerte: Jászkíséren, illetve Hajdúszoboszlón. Hogyan készül a versenyekre, hiszen ha jól tudom, ritkán ül nyeregbe, mert munkakörében a gépek üzemeltetését felügyeli a KASZ-COOP Kft. törzsgárda dolgozójaként. - Hobbinak tekinthető szabadidős tevékenységemnek hétvégén és munkaidő után hódolok. - Mire kell figyelni a minden szempontból tökéletes, hibátlan szántásnál? - Elsősorban az egyenességre, a tarlómaradványok aláforgatására, az előírt szántásmélységre, ami általában 20-24 centi, a pontos területfogyasztásra. Ez utóbbi azt jelenti, hogy az adott parcellát teljes egészében fel kell szántani, de túlszántani nem szabad, s nem maradhat érintetlen rész sem. Ezenkívül ügyelni kell az eke leeresztésére és kiemelésére a tábla végeinél. Arra is figyelni kell, hogy a szántáson ne legyen észrevehető, hány ekefejjel dolgozott a versenyző. Ugyanakkor jól kivehetőnek kell lenni minden egyes barázdának. Nagyon fontos még a nyitó és záró barázda tisztasága és egyenessége is. Mivel jár az országos első helyezés? — Indulhatok a jövő évben Hollandiában megrendezésre kerülő világversenyen. Nyíró Gizella Nagy odafigyelést igényel a jó szántás, bizonyítja ezt Sági Gábor, az országos első helyezett Gondozottak és hozzátartozók találkozója Tépén A Hajdú-Bihar megyében található Tépe község önkormányzata Fogyatékosokat Ápoló Gondozó Otthona a napokban nyílt napon látta vendégül az intézmény nyolcvan lakójának hozzátartozóját. Szabó Károlyné igazgatónő köszöntőjében szólt az elmúlt találkozó óta történt változásokról. A legjelentősebb az 1999-ben elkezdett, s idén január 18-án átadott 20 milliós beruházás, melynek keretében emeletráépítéssel 7 lakószobát, 2 fürdőszobát, 1-1 nővér-, beteg-, intimszobát alakítottak ki. A jelentős korszerűsítés ellenére sincs meg a 6 négyzetméter terület lakónként - tudtuk meg. Az igazgatónő beszámolt az „Otthonunk Lakóiért Alapítvány” számlájára érkezett pénzösszeg felhasználásáról, többek között arról, hogy az új épületbe bevezették a kábeltévét, vásároltak bordásfalat, szobakerékpárt, 30 lakó számára pedig színházjegyeket. Szöllősi Imre polgármester azt tartotta fontosnak elmondani, hogy az intézmény az önkormányzat fontos része, s az eddig elért szint megtartását tekinti irányadónak a képviselő testület. A gondozottak dalban, versben, mókás jelenetben adták elő azt, hol jártak ebben az évben. Ny. G.