Kisalföld, 1959. október (4. évfolyam, 230-256. szám)

1959-10-01 / 230. szám

_ ________ —PARISALFÖLD Kilencven éve adta ki a magyar-osztrák postaigazgatóság a világ első levelezőlapját Kilencven évvel ezelőtt, 1869. október 1-én világszerte nagy ér­deklődést váltott ki a magyar­osztrák postaigazgatóság rendel­kezése, amely szerint forgalomba hozták a világ első levelezőlapját. Az új küldeményfajta feltalálója dr. Hermann Emánuel, a bécsúj­helyi katonai akadémia tanára volt. Létjogosultságát Gervai Mi­hály, az akkori magyar postafő­igazgató teremtette meg, akinek nagy érdeme volt, hogy a levele­zőlap — hosszadalmas vita után — igen olcsón, két krajcárért ke­rült forgalomba. A levelezőlap már az első na­pon nagy sikert aratott, csupán a pesti központi postahivatalban tízezer fogyott el. A nagy érdek­lődésre jellemző, hogy egy hónap alatt egymillió levelezőlapot hoz­tak forgalomba. A siker láttán először a német, majd sorban a luxemburgi, a svájci, az angol, a belga, a hol­land, a dán, a finn, az orosz, a francia, az északamerikai, a spa­nyol, a román és a szerb posta­­igazgatóság vezette be a levelező­lapot Elítélte a bíróság a teté esetét és feleségét A győri járásbíróság dr. Feren­­czi Zoltán tanácsa kétnapos tár­gyalás után tegnap hirdetett íté­letet Stefán József és felesége bűnügyében. A járásbíróság Stefán Józsefet a társadalmi tulajdon sérelmére ismételten elkövetett lopás és sik­­kasztás, kilenc rendbeli magán­személyek sérelmére elkövetett csalás és tizennégy rendbeli ma­gánokirathamisítás miatt mon­dotta ki bűnösnek A bűncselek­ménysorozat elkövetéséért Stefán József hat évi börtönbüntetést kapott és tíz évre eltiltották egyes polgári jogainak gyakorlásától. Az ítélet indokolásában a bíró­ság megállapította, hogy Stefán József már hosszú évek óta köny­­nyelmű, léha életmódot folytatott. Az Országos Takarékpénztártól (olvasóink előtt már ismert mó­don) több mint 80 ezer forintot lopott, illetve sikkasztott e. Ezen felül magánszemélyektől fondor­latos módon 150 ezer forintot meghaladó összeget csalt ki, amelyből 110 ezer forintot még nem térített meg. Stefán József az elsikkasztott, ellopott és elcsalt pénzből nem anyagi gondjait akarta enyhíteni — állapította meg a bíróság —, hanem azt szórakozásra és totóra költötte. Családjára ebből a pénz­ből egyetlen fillért sem költött. A bírósá Stefán Józsefet és fe­leségét kötelezte együtt 36 ezer és külön Stefán Józsefet 45 ezer fo­rint kár megtérítésére is az Or­szágos Takarékpénztárnak. A totó-csaló feleségét a bíróság tíz hónapi, három évre felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte. Az ítélet nem jogerős. Gyakorlott villanyszerest keresünk felvételre. Jelentkezni lehet Győri Sertéstenyésztő és Hizlaló Vállalat műszaki vezetőjénél, Győr, Bajcsy Zs. út 13. 116 Fájdalommal tudatjuk, hogy szeretett férjem, édesapa, nagy­apa, dédapa, PEREDY PÉTER 15 éves korában­ elhunyt. Te­metése okt. 1-én du. háromne­gyed 5 órakor lesz a révfalui temetőben. 112 GYÁSZOLÓ CSALÁD 25. A FASISZTÁK KATONAI TERVEI — ÍRÁSBAN Milyen katonai stratégiai és taktikai elveket tartanak ered­ményre vezetőnek Hitler volt tá­bornokai, P. E. Jacquot francia tábornok Nyugati stratégiai kérdések vizs­gálata című művében azt írja, hogy: „A német birodalom kato­nai stratégiájának alapja mindig annak az ellenfélnek a megtáma­dása volt, melyet a legveszélye­sebbnek tartott”. A második világháború tapasz­talatai azonban azt mutatták, hogy a nácik nemcsak a nagyon veszélyes ellenfelüket támadták meg és rohanták le. Hiszen az 1938 és 1941 között lerohant Cseh­szlovákia, Lengyelország, Bel­gium, Hollandia, Luxemburg, Dá­nia, Norvégia, Magyarország vagy akár Jugoszlávia sosem fenyeget­te a hitleri Németországot! In­kább az az igazság, hogy a né­met maitarizmus stratégiájának támadó jellege kézenfekvő és tra­dicionális. Ezt bizonyítja a modern nyu­gatnémet katonai irodalom is, amely szüntelenül figyelmeztet a régi katonai tradíciók iránti hű­ségre. V. Loeb táborszernagy is azt írta az 1956-os német katonai naptárban, hogy: „Mi öreg kato­nák azt kívánjuk, hogy a fiatal csapatokat ugyanaz a szellem has­sa át, mint az előző két világhá­ború katonáit”. A második világháborúról szó­ló nyugatnémet irodalom szerzői — akik nagyrészt magasrangú Hitler-hadseregbeli tisztek — ne­kiláttak kikutatni, mik voltak si­kertelenségeik okai, hogy a vere­ségeket a jövőben elkerülhessék. Kesselring tábornagy írja Gon­dolatok a második világháború című könyvében: „A második világháború tapasztalatainak ana­lízisénél arra a megismerésre ju­tunk, hogy az 1945-ös háború nem végződött volna reánk nézve oly katasztrofálisan, ha német részről kevesebb hibát követtek volna el”. Véleménye szerint nem a tá­madó hadjáratot, hanem azokat a személyeket, elsősorban Hitlert kell elítélni, akik a hibákat elkö­vették. Kesselring azt ajánlja, hogy a legsúlyosabb hibákból vonják le a jövőben a tanulságo­kat és vegyék számításba a meg­változott feltételeket, úgyszintén az atomfegyver valószínű alkal­mazását is. Kesserling nem is tartja szük­ségesnek, hogy az agressziós há­ború álláspontját eltitkolja. Azt írja, hogy „egy háború nem lehet mindig és állandóan igazságos, az a valóságban csak a legsürgősebb és legvégső szükségszerűség kife­jezője”. E. Dzelepy, francia polgári pub­licista Meghalni Németországért című könyvében nyugatnémet ka­tonai kijelentéseket idéz a jövő háború, jellegére vonatkozólag. Blank, volt véderőminiszter már a német haderő szervezésének leg­elején azt állította, hogy „egy tisztán védelmi haderő harcolni képtelen”. Manteuffel és Blu­­mentritt generálisok és Hansen admirális a sajtónak 1951. január 14-én adott közös nyilatkozatuk­ban kijelentették: „Egy tisztán védelem nevetséges. Európa kizá­rólag egy támadó hadjárattal véd­hető meg”. Czelepy Nyugat-Németország újrafelfegyverzéséből ezt a vég­következtetést vonja le: „Az eset­ben, ha Németországot felfegy­­verzik, katonai stratégiája a né­met militarizmus tradícióit fogja folytatni, vagyis támadó és ag­resszív lesz”. Guderian így nem mehet című röpiratában a következőket állít­ja: „A villámháborúk megmutat­ták, hogy a technika mai állása mellett nem szükséges kifárasztó háborút viselni. A motorizált csapatok teljes bevetése esetén a sokáig húzódó és kimerítő akciók nagyon is elkerülhetők”. A nyu­gatnémet militaristák a totális háborút propagálják. Manteuffel tábornok a második világháború tapasztalatainak ér­tékelésénél ezt mondja: „Tényle­ges sikert csak azok a népek ér­hettek el, akik a totális háború értelmét helyesen fogták fel”. Ebből azt a következtetést von­ja le, hogy a harcoló államok anyagi és morális erőforrásait még sokkal hatásosabban kell ki­használni, továbbá a háborús cé­lok érdekében a lakosságot és a gazdasági erőket még erőtelje­sebben kell mozgósítani. így ír: „A propagandának ki kell küszö­bölni a polgári elem és a harcoló csapatok tevékenysége közti kü­lönbséget, vonatkozzanak akár a rájuk háruló veszélyekre, akár a harcban kifejtendő részesedésük­re. És végül a harci eszközök fő feladata nem is annyira az ellen­ség élő erejének és technikájának, hanem inkább katonai felkészült­ségének (potenciáljának) a meg­semmisítése, tekintet nélkül arra,, hogy anyagi erőforrásokról, vagy élő erő bér­ekről van szó”. Ebből az útmutatásból kitűnik, hogy a bonni stratégák a rendel­kezésükre álló legmodernebb tö­megpusztító, atom- és hidrogén­­fegyverekkel totális pusztítást terveznek, nemcsak a fronton, de ellenségeinek hátországban is. A nyugatnémet katonai szak­írók, mint kipróbált módszert, a hirtelen támadást ajánlják a há­ború kirobbantására, így például Busse tábornok a Wehrkunde cí­mű lapban megjelent egyik cik­kében azt állítja, hogy a szabá­lyos hadüzenet a múlté és hogy „a háború minden valószínűség szerint hirtelen meglepetésszerű támadással fog megkezdődni”. Azután felsorolja azokat az akció­kat, amelyek ilyen támadásnál le­hetségesek: támadás légi úton minden eszközzel beleértve a távirányítású rakéták felhaszná­lását is a hadseregekre, légi és flotta támaszpontokra, utak és közlekedési eszközök szétrombo­­lására; ejtőernyősök bevetése fontos központok elfoglalására a hátországban; nagy páncélos egy­ségek támadása; partra szálló tengerészcsapatok bevetése; blo­kádoperációk a hajózás megbéní­tására; diverziós akciók, stb. (Folytatjuk.) A MOM. 400. sz. ipari tanui­ló Intézet Győr, Tanulóváros, azonnali belépéssel felvesz, gyakorlattal rendelkező gyors - és gépírót 94 Azonnali belépéssel felvesz­ autó- és motorszerelőket, vizsgázott GÉPKEZELŐKET és közútra vizsgázott VONTATÓVEZETŐKET . GYŐRI KÖZÚTI ÜZEMI VÁLLALAT Győr, Schönherz Z. u. 8/b. 53 CSORNA ÉS VIDÉKE KÖRZETI FMSZ gyakorlattal rendelkező CUKRÁSZS­EGÉDET FELVESZ azonnali belépésre. Fizetés kol­lektív szerint. Jelentkezés a szövetkezet központi irodájá­ban, Csorna, Sztálin u. 1. 75 29-én elhunyt. Temetése okt. 1.1 fél 3 órakor a köztemetőben. A 66-os A­utóközlekedési Vállalat felvesz kétéves gyakorlattal rendelkező , gépkocsivezetőket és gyakorlattal rendelkező dieselmotor­szeretett Jelentkezés a vállalat személy­zeti osztályán, Győr, Buda u. 33. szám, 115 1959. október 1. csütörtök APRÓHIRDETÉSEK adás-vétel Skoda Szpartak sze­mélygépkocsi új állapot­ban eladó. Megtekinthe­tő du. 2-től 6-ig. Győr, Katona J. u. 6. Telefon: 28—47. 80 Világítós rekamié, két fotel, két székkel, bordó színű eladó. Győr, Egy­ség tér 2. (Húspiac.) 89 Egy 125-ös K—55 típu­sú motorkerékpár eladó. Győr, Eszperantó u. 30. Fűzfa. 96 200-as DWK eladó. Győr, Temető u. 20. Abonyi. 100 Újonnan generálcizott Adler Junior gépkocsi eladó. Érdeklődni: Autó­javító KTSZ-nél,. Győr, Árpád út 82. 102 Kifogástalan állapot­ban lévő angol mechani­kás pianínó eladó. Ér­­­deklődni Autójavító KTSZ, Győr, Árpád út 32. sz. 103 Keveset használt tűz­hely eladó. Garázs, mű­helynek is alkalmas, ki­adó. Cím a Hirdetőben, Győr, Kazinczy u. 16. 104 Hálószobabútor, két­személyes rekamié, konyhaszekrény, asztal eladó. Győr, Kisfaludy u. 13. Húspiacnál. 105 Kombináltszekrény, hálószoba, kétszemélyes rekamié garnitúrával is, háromszárnyas toalett, ágybetét, asztalok, kony­habútor eladó. Győr, Bajcsy Zs. út 34. 110 INGATLANELADÁS Azonnal beköltözhető nagy kertes családiház aladó. Győr, Somogyi I. u. 63. (volt Szt. János u.) 1*1 VEGYES Értesítem a férfi­­szabo kartársa­­kaT, HOGY SZABA­­SZATI tanfolyamra jelentkezni lehet OKTOBER 2-IG A KIOSZNÁL. ferenczy, KIOSZ TITKÁR. 90 Bors József, fertő­­szentmiklósi, Vasút u. 1. sz. alatti lakos tulaj­do­­nát képező, 1954.­ Vili. 2-án született vöröstarka tehén marhalevele is­meretlen körülmények között elveszett. Jkv. száma: 80/1959. Megsem­misítve: los TEKINTSE MEG / SPORT, HANGSZER, JÁTÉKÁRU bemutatónkat a SZOT szét*ha*ban Október 3— 13-ig. Nyitva 9-től 13 óráig Gyári Kiskereskedelmi Vállalat is. Sport, Hangszer Játáknagyker Vállalat

Next