Kisalföld, 1963. május (8. évfolyam, 100-125. szám)
1963-05-21 / 116. szám
m stafsts tL. hern A Területi Egyeztető Bizottság döntései A nyereségrészesedés kifizetéséről Mostanában a nyereségrészesedéssel kapcsolatos jó néhány munkaügyi vita kerül a Területi Egyeztető Bizottság elé. A panaszosok egy része évközben elkerült a vállalatától, ám tavasszal, amikor megkezdődött a nyereségrészesedés kifizetése, az elkerültek is részesülni szeretnének belőle. Az ilyen viták eldöntésében mérvadó a vállalatok nyereségrészesedési szabályzata. Ez a helyi, üzemi tanács határozatától függően más és más feltételeket, kizáró okokat tartalmaz. Ha a vállalat e szabályzat előírásainak megfelelően járt el a nyereségrészesedés kifizetésénél, azaz megvonásánál, a TEB-nek el kell utasítani a dolgozó panaszát. A nyereségrészesedési szabályzatot az üzemi tanács és a szakszervezet megvitatja a dolgozókkal, s amikor kilépési szándékukat bejelentik, a munkaügyi szervek figyelmeztetik őket a hátrányos következményekre, egyebek között a nyereségrészesedés esetleges megvonására is. Ilyenkor sokan nem számolnak körültekintően. Az egyik gyár dolgozója november közepén változtatott munkahelyet azért, mert másutt száz forinttal több fizetést ígértek neki. Nyert százötven forintot elveszített kilencszázat. A Beledi Cementipari Vállalat egyik dolgozója szintén nyereségrészesedési panaszával fordult a TEB-hez. Igényét elkellett utasítani, mert a vállalat vezetősége az üzemi tanács által alkotott szabályzat szerint járt el, amikor nem fizetett nyereségrészesedést annak a dolgozónak, aki év közben saját kezdeményezésére változtatott munkahelyet. Sok a vita a munkaviszony folyamatosságának megállapításával kapcsolatban. A nyereségrészesedés kifizetése körüli hónapokban különösen gyarapodik a számuk. Zavart okoz a folyamatos munkaviszony megállapítása. Volt olyan vállalat, amely nem vette tekintetbe a népgazdasági érdekből történő áthelyezést, csak a nála eltöltött évek után akarta a pótlékot kifizetni. Ez nem helyes, mert a munkaviszony folyamatossága szempontjából be kell számítani az előző munkahelyen eltöltött időt, ha a munkahelye csere-áthelyezéssel történt. A „Hozzájárulással kilépett” bejegyzésre ez nem vonatkozik. A kártérítési ügyekről Helyes, szükséges, hogy a selejt okozóit a kár arányában kártérítésre kötelezik. Meglehetős összevisszaság uralkodik akártérítési igények érvényesítése körül, ennélfogva sok fellebbezést, panaszt kénytelenek tárgyalni a vállalati egyeztető bizottságok, és számos jut a TEB-hez is. A legtöbb problémát az okozza, hogy a vállalatok nem tartják be a Munka Törvénykönyvének a határidőre szóló előírásait. Ez ugyanis kimondja, hogy a selejtkárnak a vállalat részéről történő észlelését követő harminc napon belül írásban kell értesíteni a dolgozót a kártérítési kötelezettségről és ennek mértékéről. Ha ezt a vállalat elmulasztja, határidőn túl már csak a bíróságon érvényesítheti kártérítési igényét. Iyen értelmű döntést hozott a TEB az Építőipari Vállalat asztalosüzeme brigádvezetőjének ügyében is. A győri gyógypedagógiai intézet építésénél nem tudták az ablakkereteket felhasználni, mert a brigádvezető nem készített pontos műhelyrajzot. Mintegy nyolcezer forintos kára származott ebből a vállalatnak A hibát a múlt év novemberében felfedték, de a kártérítési végzést csak január végén kézbesítették a selejt okozójának. Emiatt a TBC a dolgozó panaszának helyt adva, hatályon kívül helyezte a vállalatvezetői döntést. Önkényes kilépést vesztett ügy A Győr-Sopron megyei Vendéglátó Vállalat egyik dolgozóját a vállalat vezetősége áthelyezte másik munkahelyre. Erre — az indoklás szerint — azért volt szükség, mert a dolgozó előző munkahelyén a vezetővel folytatott viták veszekedések zavarták az összhangot, gátolták a munkát. A vitára okot elsősorban a részlegvezető szolgáltatott. A vállalat vezetősége hozzáfogott a részlegvezető dolgainak rendezéséhez, és ennek folytán a mosoda vezetőjét fegyelmi büntetéssel sújtotta. Ugyanakkor őt saját kérelmére, a panaszost pedig népgazdasági érdekből más munkahelyre és munkakörbe helyezte. A dolgozó az áthelyezést sérelmesnek tartotta, ezért panaszával az egyeztető bizottsághoz, fellebbezésével a TEB-hez fordult. Mivel a vállalati egyeztető bizottságnak az áthelyezést helyben hagyó határozata után sem foglalta el az áthelyezési intézkedésben megjelölt munkahelyet, a MT rendelkezése értelmében önkényes kilépőnek kellett tekinteni, ezért a vállalat jogszerűen adta ki a munkakönyvét az „Önkényesen kilépett” bejegyzéssel. Annak ellenére, hogy a TEB a tárgyalása során megállapította, hogy az áthelyezési intézkedés törvénysértő volt, mivel a rossz viszony okozója a mosoda vezetője volt. A törvénysérés miatt a dolgozó visszahelyezésére eredeti munkakörébe mégsem kerülhetett sor, mivel a munkaviszonya önkényes kilépés folytán megszűnt. Másutt is történtek hasonló esetek hogy miközben a dolgozó a munkaügyi vitában a TEB döntését igényli, az eljárás alatt önmaga dönt az önkényes kilépés mellett. Ilyenkor a TEB már semmit sem tehet, önkényes döntésnek erkölcsi és anyagi következményeit a dolgozónak viselnie kell. JL-né Soproni mozaik Csúcspontra érkezett a tavaszi vendégforgalom Sopronban. A hét első négy napján 57 csoportot kalauzoltak az idegenvezetők. Majdnem 3000 vendége volt e négy nap alatt a városnak. Cegléd Miskolc Eger, Szentendre, Kecskemét, Hódmezővásárhely, Békéscsaba és számos más városból érkeztek a kirándulók. Valamennyi turistaszállás hetekre előre foglalt. * A város belső részén a járdákat, úttesteket felásták. Árkok jelzik a munka nyomait. Ez összefüggésben van a belváros rekonstrukciójával. A légvezetékeket földbe ágyazzák. Ezek a vezetétek már az új belvárosi közvilágítást fogják szolgálni. * A Magyar Filmstúdió filmezői Fertőrákoson töltöttek néhány napot. A község nevezetességeit, a Fertőt, a híres kőfejtőt, az 1944-ben mártírhalált halt üldözöttek emlékeit vették filmre. A filmet a tervek szerint az ünnepi hetek idején mutatják be Sopronban. * A soproni ünnepi hetek irodája június 1-én nyílik a Beloiannisz tér 7. számú házban. A meghívókat nemcsak Sopronban, hanem az ország összes idegenforgalmi hivatalaiban és IBUSZ irodáiban lehet kapni. A Vendéglátó Vállalat a lehetőségekhez mérten szintén bővíti üzemegységeit az ünnepi hetekre. 0 Új bőröndcímke kerül a napokban forgalomba Richly Zsolt tervezésében, a Terv Nyomda kivitelezésében. A bőröndcímkék Balf, Fertőrákos, Brennberg és Sopron egy-egy nevezetes látnivalóját villantják meg. * Szép ízléses a fertődi volt Gránátos házban létesített cukrászda. Fertődön sokan megfordulnak és számosan jelezték már odautazásukat. A külföldiek sem kerülik el a gyönyörű kastélyt. Természetes hogy a cukrászdát is felkeresik. Panaszolták az ott jártak, hogy a sört nem hűtik (állítólag erre nincs is lehetőség), hideg ivóvíz sincs, a termék fetnyújtova, szép kerthelyiség sincs vendéglátásra berendezve. * Kérés hangzott el a soproni múzeumokhoz. Hétfőn is ugyanannyi idegen keresd fel a várost, mint máskor, a múzeumok viszont hétfőn zárva vannak. Helyes lenne, ha az idegenforgalmi évadban hétfőn is megtekinthetők lennének a múzeumok. Félmillió forint költséggel bővítik a soproni turistatábort, rendezik környékét, egyebek között a Béka-tót is. Új utak, napozók, szabad tűzhelyek, kis tábori színpad épül a táborban. Jövőre már az autós campingozók is helyet kapnak a Lővérek alján levő, szépen fejlődő turistatáborban. — * — * ROLA alig szoktak beszélni. Valahogy mindig észrevétlen maradt a közkatonák sokaságában, és bármilyen hosszú ideig szolgál, neve nem szerepel a napi parancsban. Munkáskéz az övé is, de nem hagy nyomot az anyagon, nem formál belőle mutatós, emberi teremtményt. . Neki egészen másfajta kapcsolata van az anyaggal. Birkózik vele. Kényszeríti a halott tárgyakat, hogy mozduljanak meg, lépjenek egyet előre elrendelt útjukon, mindig jókor érkezzenek arra a pontra, ahol változtatnak rajtuk az alkotó mozdulatok. S amikor kész az alkotás, minden szakma kiállhat a díszszemlére. A vasúti személykocsin senki sem tagadhatja le a lakatos, az esztergályos, a villanyszerelő, a kárpitos keze nyomát. HÁT A DARUS? Azt gondolhatnánk, hogy az anyag puszta helyváltozása érdektelen és gépies folyamat. Birkás Gyulának más a véleménye. Huszonöt éve segíti át a vasak ezertonnáit a holtpontokon, és ezt a munkát semmivel nem tartja unalmasabbnak, mint mondjuk a kovács a magáét. A dologhoz hozzátartozik, hogy nem mindjárt a gép erejével kezdte emelgetni a roppant súlyokat. Csak az utóbbi tíz évben álldogált a daruskosárban, azelőtt a saját izmain tanulta meg, hogy mi a gravitáció. Három mázsa volt a legtöbb, amit egyszerre megemelt. Vagonokat rakott ki. Aki izomzatúra nézett, láthatta, hogy a nyers testi erővel keresi meg a kenyerét. A hadifogságban legyengült, de persze csak a maga mércéjéhez képest. Sokáig könnyebb feladatot vállalt, vagyis nem vasgerendákat emelgetett, hanem homokot, szenet lapátolt. Könnyen képet alkothatunk magunknak erről az emberről, ha meggondoljuk, hogy neki lazsáló foglalkozásnak tűnt az egész napi lapátolás. Azonban mégis rossz a fogalmazás, ha nyers testi erőről beszélünk. Korántsem igaz, hogy a fizikai képességek pallérozásához csak a sportolók értenek. Bármilyen nehéz a súly, itt kétszeresen érvényes a közmondás, hogy többet ésszel, mint erővel. A szakmunkás művészete annyiban különbözik a vérbeli rakodómunkás hozzáértésétől, hogy az előbbi szemmel is ellenőrizhető. Az utóbbinál a mozdulat múltával nyoma vész a teljesítménynek. Csak akkor hiányozna nagyon, ha elmaradna. A mozdulatot nem tanácsos elhibázni. A selejt — életveszélyes. Nincs az az erős gerincoszlop, amelyet ne tud,na megroppantam az ügyetlenség. EGYETLEN ember se nő fel anélkül, hogy mindjárt a lábra állása után ne lenne kíváncsi az erejére. Ingó kis gyerkőcök már a sámlival birkóznak. A suhanc nyomban legénynek érzi magát, ha vállára veszi az első zsák búzát. Aki pedig a terhek mozgatását választja szakmájának, annak a látható tárgyi durvaság mögött valójában akkora érzékenységgel kell játszania az erő skáláján, mint ahogy a zongorista briflároz az oktávok során. Daru és zongora: micsoda képtelenség. Pedig itt fönt a kosárban, a síneken szaladgáló hídon az a bizonyos érzékenység a döntő, mivel az izomerőt tízszeresen, húszszorosan helyettesíti a villanymotor. Birkás Gyula meggyőződéssel vallja, hogy sohasem válik igazán darussá, ha nem lett volna rakodómunkás. Szenvedélye a nagy súlyok emelése. De ez sem olyan egyszerű. Az idegek hosszú edzésére volt szükség, hogy körük ne záruljanak le a testen belül, hanem szerteágazzanak a daru vasgerendáiba, és ha a holt anyagot húzza is a teher, a darukezelő minden kilóját érezze. Vajon kevésbé fáradt mostanában, hogy nem az eleven izmai birkóznak a súllyal? Egyáltalán nem. A tonnányi terheket sokszor csak centire kell mozdítani, az is előfordul, hogy valamely darabot műszerpontossággal kell a helyére illeszteni. Emberek mozognak a terhelés alatt, leheletnyi tévedésből gyógyíthatatlan rokkantságok származhatnak. Itt hamar eltelik a műszak. És a darus, aki egész nap nem szólt, fejront után is jó darabig csendes marad. S AHOGY kezdtük, róla is alig szoktak beszélni. Léte, megbízhatósága olyannyira természetes, mint hogy a kövek lefelé esnek. A hatalmas gyár közlekedő edényeiben szüntelen serénységgel áramlik az anyag, amelynek Achilles-sarkát a darus, a rakodómunkás ismeri a legjobban. Ők mozdítják tova tehetetlenségéből, hogy formáit változtatva azzá alakulhasson, aminek az értelem, szánta. Gerencsér Miklós HIAAtFotó Látványos ifjúsági találkozó Nyúlon Osztrák, kubai, magyar és csehszlovák fiatalok táncoltak a tábortűz körül Különvonat, autóbuszok, sokféle jármű vitte vasárnap reggel Nyálra a győri és a környékbeli fiatalokat. A faluban és a környező hegyekben a hagyományos ifjúsági találkozóra került sor. A fiatalok több ezres serege valósággal megszállta a környéket. Dal, kacagás, jókedv fakadt ezen a napon a festői Bakonyalján minden percben. A találkozó legérdekesebb eseményeire — emlékműavatás, tábortűz, tűzijáték stb. — a vidék legmagasabb pontján, a Lila-tetőn került sor. Ügyes kezek emlékművet emeltek a magasban. A meredek hegyi utakon ökrösszekerek hordták fel a követ. A Békeés Barátság nevet kapta a vasárnap délelőtt itt felavatott emlékmű. Este tábortűz gyűlt ki a hegyen. Messze világítottak a lángok. Osztrák, kubai, magyar, csehszlovák fiatalok táncoltak, barátkoztak a tűz körül. Itt fejeződött be a pénteken este megyénkbe érkező osztrák és csehszlovák ifjúsági vezetőknek a látogatása. A küldöttségek vasárnap délelőtt városnézésen vettek részt, majd a Nagyszentjánosi Állami Gazdaságba látogattak el, ahol paprikás csirkével vendégelték meg őket. Bognár Kálmán igazgató megismertette őket a gazdaság tevékenységével is. A gazdaság vezetőin kívül a kedves vendégeket Sárosi János vezetésével a járási pártbizottság munkatársai is fogadták. A külföldi fiatalok délután ellátogattak Pannonhalmára. Megtekintették a várat, különösen a világhírű könyvtár nyerte meg tetszésüket. Itt osztották ki a szombaton Győrött lejátszott nemzetközi kispályás labdarúgó torna díját A győztes csapat az osztrák fiatalok közül került ki. A külföldi fiatalok elmondották, hogy nagyszerűen érezték magukat megyénkben és sok érdekeset láttak. Kállai Éva Középiskolai Kollégium avatása Sopronban „Mártírjait a munkásosztály nagy szívébe zárta.” (Marx) A soproni Mátyás király utcai diákotthont vasárnap délelőtt kollégiummá avatták és felvette Kállai Éva nevét. Az út, melyen a kollégium igazgatója, Lajosbányai Istvánná, két nevelője, Bántornyai Márta és Ágoston Katalin a diákotthon növendékeivel együtt jártak, nem volt könnyű. A diákotthon épületében nincsenek meg azok a tárgyi feltételek, melyek megkönnyíthették volna munkájukat. A kilencven diákot befogadó épületben 132 középiskolás él. Mégis elérték a kollégiumi szintet. A vezetőség jó kapcsolatot létesített az iskolákkal, kis közösségeket alakított a kollégiumban. A 17 tanulócsoport élte a maga önkormányzati életét, és ügyelt, hogy minden tanuló helyt álljon. Sikerült. Egyetlen bukott kollégista sincs,, elégséges is csak egy van. A 3,5 tanulmányi átlag a múlt évi végeredmény. Az idén még jobb lesz. A nevelők munkája, a fiatalok évről évre növekvő öntudata meghozta a maga jutalmát. A kollégiummá avatás ünnepségén Boros Dezső, a Győr-Sopron megyei Tanács művelődésügyi osztályának vezetője ismertette a diákotthon fejlődését. A soproni Entzbruder diákkollégium volt növendéke. Daróczi Sándor, a Művelődési Minisztérium kollégiumi főelőadója nyújtotta át a működési oklevelet. A volt kollégista kollégiumot avatott. A KISE Központi Bizottság által ajándékozott zászló jelmondata a kollégium lakóinak is életfeladata: „Hűség a néphez, hűség a párthoz!” A Kállai Éva életét megelevenítő, hatásos műsor szavalókórusai, szólistái, énekkara adták meg az ünnepség alapgondolatát, mely ott zsongott a távozók szívében is: „A párttal, a néppel egy a szívünk.” (radó) Vízkutatás izotóppal A Vízgazdálkodási Tudományos Kutatóintézetben, dr. Ubell Károly osztályvezető irányításával érdekes vizsgálatokat végeztek a kutatók. Izotópok segítségével figyelték a talajvíz áramlását, és nemzetközi viszonylatban is jelentős, új megállapításra jutottak. Kiderítették, hogy a korábbi elgondolásokkal ellentében a nagy mélységekben nem áramlik a talajvíz, csak a felszín közelében, mert a nyomásviszonyok változása miatt minél mélyebben van a víz, annál lassabban mozog. Az új megállapításnak az a nagy gyakorlati jelentősége, hogy az eddiginél sokkal megbízhatóbban lehet kiszámítani az ország hasznosítható talajvízkincsét. A legutóbbi kísérletek eredményeként így pontosan meghatározták, hogy Bács- Kiskun megye felszín alatti vízkészletéből majd összesen 53 000 hold öntözésre elegendő vízhez juthatnak. 3 A rövidlátás gyógyítása Tadeusz Krawawicz lengyel orvosprofesszor új sebészeti módszert fedezett fel a rövidlátás gyógyításra. A szaruhártyából körülbelül 0,2 milliméteres réteget le kell szedni. Kis mélyedés keletkezik és megváltozik a szaruhártya felszínének görbülete. Ennek következtében megváltozik a fókusztávolság, és helyreáll a látás. Öt emberen próbálták ki sikeresen ezt az operációt