Kisalföld, 1963. június (8. évfolyam, 126-151. szám)

1963-06-01 / 126. szám

2 A francia kommunista képviselők javaslatai bankok és nagy iparvállalatok államosítására­ ­ A francia nemzetgyűlés tavaszi ülésszakán a kom­munista párt parlamenti cso­portja több törvényjavasla­tot terjesztett be a­ bankok és a nagy iparvállalatok ál­lamosításáról. E javaslatok a francia gazdasági és poli­tikai élet felett uralkodó­­ monopóliumok ellen irá­nyultak. Az első ilyen törvényja­vaslat a bankok államosítá­sára vonatkozott. Három nagy hitelbank számos más bankot, biztosítótársaságot, olaj-, vegyiipari és gépipari vállalatot tart ellenőrzés alatt. A Francia Kommunista Párt parlamenti csoportja törvényjavaslatot terjesztett be a biztosítótársaságok, az alumínium- és kőolajipar, a vasércbányák és a kohászati vállalatok államosításáról is. Rendkívül súlyos a pápa állapota Vatikánváros (MTI). A vatikáni rádió jelentése szerint a nap során XXIII. János pápa állapota tovább súlyosbodott. Az orvosok lé­nyegében már feladtak min­den reményt. A vatikáni rá­dió szerint már csak az imádság segíthet. A római Szent Péter téren, a pápa betegszobájának ab­laka alatt nagy sokaság vár­ja a Vatikánból érkező híre­ket. A nap során a világ min­den részéről érkeztek üzene­tek a pápa betegágyához. Hruscsov szovjet miniszter­­elnök ugyancsak táviratban kívánt javulást. A pápa be­tegségének rosszabbodásáról szóló hír „komolyan aggaszt bennünket” — hangsúlyozza a távirat. Hruscsov gyógyu­lást kíván XXIII. János pá­pának, hogy a jövőben is si­keresen folytathassa „gyü­mölcsöző tevékenységét a béke ■ megszilárdításáért és a népek közötti együttmű­ködésért”. Folytatódik az amerikai négerek harca egyenjogúságukért TALLAHASSEE (MTI) Az Egyesült Államok né­ger lakosságának állampol­gári egyenjogúságáért foly­tatott harcában egyre több város­­kapcsolódik be. Csütörtökön a floridai Tallahasseeben ütközött ösz­­sze a négerek néma tilta­kozó tüntetése a könnyeztető gázzal támadó rendőrséggel. A rendőrök 125 tüntetőt tar­tóztattak le, de hamarosan ifjabb tüntető menet vonult végig az utcákon. A máso­dik menetből 80 résztvevőt hurcoltak el a rendőrök. A Mississippi állambeli Jacksonban szintén volt tüntetés, itt 14 tüntető ke­rült a rendőrség őrizetébe. A városban feszült a han­gulat, a hatóságok két kiál­lítási csarnokot alakítottak át sebtében ideiglenes bör­tönné. Chicagóban csütörtökön egy temetőben tüntetett mintegy 1500 néger az ellen, hogy a temető igazgatósága meg­tagadta egy néger nő holt­testének elhamvasztását. — Igen. Vegye számítás­ba, Otto. Krauset nagy ve­szély fenyegeti. Figyelmez­tesse őt, hogy semmi szín alatt sem szabad találkoznia Weisbachhal. Semmi körül­mények között sem! — Értem. Akkor megyek. — Várjon csak. — Schu­bert megfogta Stalecker kar­ját. — Erre az egészre adok magának egy óra hosszat. Ide ne jöjjön már vissza. Telefonáljon majd. Tudja hogyan? Emlékszik még te telefonszámra? — Igen. — A telefon ebben a ház­ban van ... Nekem a tadják majd az üzenetet. Azt kell mondania: „Kurt egészsé­ges” s én tudni fogom belő­le, hogy minden rendben van. Stalecker a kijárat felé in­dult. Az ajtónál még egy­szer megállította Schubert. — Mindenképpen kockáz­tatnunk kell, Otto. Beszél­jen Dietrichhel, s mondja meg neki: ha őneki nincs ellenvetése, szóljon Krebs­­nek, hogy egyelőre hallgas­son a Gabeval való beszél­getésről. Ismétlem, ez koc­kázatos, de mégis meg kell tennünk. — Nekem is ez az érzé­sem. — Akkor hát megállapod­tunk. — Schubert az órájá­ra nézett. — Most nyolc óra lesz néhány perc múlva. Ki­lenckor várom a hívást. Ki­lenckor, ne később. Ha nem találja meg Krauset, akkor ne telefonáljon. Stalecker elment. Schubert gondterhelten járt fel-alá a szobában.­­Meg­értette: a Krebsszel folyta­tott beszélgetés után a szov­jet felderítő arra a kocká­zatra is vállalkozik, hogy találkozzék Wiesbachn­al. A hegesztő pedig a­­ fejlemé­nyek alapján meglehetősen gyanús. Mert ha a Gestapo emberei nem jártak a gyár­ban a hegesztőapparálókét, s a raktáros nem adott ki ilyen szerszámokat, akkor nem dolgozott azokkal Wies­­bach sem ott a titkos rej­tekhelyen. Mi az igazság ezek után abban a történet­ben, amelyet Georg Hornan­­nak mondott el? ... Csak Stalecker sikerrel járna! Csak találkoznának, mielőtt még bekövetkezne a tragé­dia. Az idő pedig haladt. Az egy óra hossza, amelyet Sia­­leckernek adott a szovjet felderítő felkutatására, már letelt. Schubert aggodalma egyre nőtt. Nem hagyta nyu­godni a gondolat: lehetsé­ges, hogy Krause ezekben a percekben éppen Max Wies­­bachhal beszélget. Vagy az is lehet, hogy a beszélgetés már megtörtént és Wiesbach — ha áruló — régi gazdái előtt áll, s tövéről-hegy­­re elmond nekik mindent? Az Abwehr épületének kapuján riad­óautók fordulnak ki, marcona kémelhárítókkal megpakolva, s indulnak, hogy elfogják Krauset... — Bamm! — a sarokban, álló falióra ütése most úgy hatott, mintha ágyúszó re­­zegtette volna meg a leve­gőt. Az idegein táncoltak a hangok. — Bimm! Bamm!... — kilenc egyforma ütés. S a telefon még mindig néma. Hol van Stalecker? Csak nem történt vele is valami? Elfogták volna az úton? ... Schubert változatlan nyug­talansággal rótta tovább s szobát fel-alá. Ebben az idegtépő várakozásban szin­te újraélte egész életét, el­vonult előtte sok év izgalma, eseménye. Látta magát az iskolapadban, Hamburgban, ahol gyermekkorát töltötte, aztán a távoli Weimarban, az egyetem falai között, ahol természettudományt hallgatott. Micsoda kés­hegyig menő diák vitákat rendeztek­­ ott az egyik, kis sörözőben! Az újságokban közölt drámai távirat volt a leghevesebb viták egyikének tárgya: Sarajevóban megöl­ték Ferdinánd trónörököst. Lesz-e háború, vagy sem? És ha lesz, hogyan, mivel fejeződik be? Győz-e a nép? Ledobja-e végre az elnyo­más és a rabság jármát? . .. Aztán jött a háború. Film­szerűen peregtek előtte az események. Durva, a testtől elálló, naftalinszagú katona­­köpenyben menetel a fris­sen behívottak között. Két­oldalt, a járdákon őrjöngő, ovációzó tömeg, virágokat, színes szalagokat haj­igálnak a menetbe, így kezdődött számára a háború. S egészen másként végződött. Az orosz frontr­ól rácsos­­ vagonban hozták vissza: az ellenség katonái­val cimboráit, a háború el­len agitált. Elítélték érte. Előbb golyó általi halált szabtak rá, de aztán mérsé­kelték a büntetést. Tekintet­­be vették, hogy a Vaskereszt kétszeres kitüntetettje. Hő­siességéért kapta a „plecsni­­­ket” annak idején. Tíz esztendőt kellett bör­tönben ülnie. Ott kötötte véglegesen a sorsát Német­ország munkásosztályához. Igen, tulajdonképpen min­­den ott kezdődött... Mintha tegnap történt volna, úgy emlékszik a napra, amelyen amnesztiát kapott, s szabad­lábra került. Emmi várta a börtönépület előtt. Emm­i mindenütt vele volt, még a háborúban is, bár tízezer ki­lométerek választották e­­s a börtönben is... Ige­n, Emmi ott áll, kedvesen mo­solyog, s nyújtja a kezet. Aranyló haja, a szeme, min­den olyan rajta, mint az­előtt. Semkniféle égi ragyo­gás nem kelhet vele ver­senyre... Azon a napon há­zasodtak össze. — Emmi! — suttogta magában Schubert, s elszorult a szíve. Emmi már nincs. Soha többé nincs. Megajándékozta egy kis­lánnyal, egy ugyanolyan kék szemű, szőke lobogással, mint ő maga... De már a kis­lányt is elragadta tőle a sors. Tél volt, éjszaka, amikor letartóztatták a családjává, együtt. Javában dúlt a má­sodik világháború, Hitler hadserege elszenvedte rette­netes vereségét Moszkva és Sztálingrád alatt. Abban az órában rontottak rájuk a Gestapo emberei, amikor éppen befejezte a párt ille­gális lapjába írt cikkét. S tíz hónap sínylődés következett egy Prága melletti lágerben. Tíz hónap, amelynek min­den napja, szinte minden órája kínvallatással, a lassú halál gyötrelmeivel telt el. Emmi és a kislány nem bírta ki, ő pedig megszökött. Szeretett volna legalább hamvainak közelében ma­radni, de hát az ő élete a mozgalomé. S megszök­ött egy fogolycsoporttal Olyan emberekkel, akik a sok szennyben is meg tudtál­ őrizni tisztaságukat, elvei­­­ket, s — ami szintén igen fontos volt abban a hely­zetben — erejüket. Ez alig egy évvel ezelőtt történt. Ak­kor találkozott először azzal a szőke hajú, nyílt, világos tekintetű férfivel, aki Krau­se Obersturmführer neve alatt dolgozott. Egyszer lát­ta — és megszerette. Mert van az úgy, hogy csak egy rövid órát beszél az ember valakivel, s nem tudja elfe­lejteni egy egész életen át... Bátor ember. Bátor és nag­y tudású. Schubert ezt azonnal észrevette raj­ta. (Folytatjuk.) (47. folytatás) KISALFÖLD Külföldi fairek ATHÉN A BTA bolgár hírügynök­ség jelentése szerint Görög­országban tovább éleződik a Lambrakisz meggyilkolá­sa után kialakult feszült helyzet. Szalonikiben, ahol Lambrakiszt meggyilkolták, nagy munkásgyűlést tartot­tak, amelynek résztvevői követelték nemcsak Lamb­rakisz gyilkosának, hanem a gyilkosság valamennyi szervezőjének megbünteté­sét is. Követelték továbbá a fasiszta szervezetek fel­oszlatását, a kormány le­mondását, a normális politi­kai helyzet visszaállítását. ALGÍR Az algériai kormány csü­törtöki ülésén Ben Bella mi­niszterelnök beszámolt az Addisz Abeba-i értekezlet eredményeiről és az EAK- ban tett látogatásáról. JERUZSÁLEM Az izraeli külügyminisz­térium közölte, hogy a kö­zép-keleti helyzetről levél­váltás történt Ben Gurion miniszterelnök és Kennedy, valamint más államfők kö­zött A levélváltásra a ter­vezett új arab államszövet­ség létrehozásának bejelen­tése után került sor. (MTI­) BBCS Az osztrák közigazgatási bíróság pénteken nyilvános­ságra hozott ítélete — min­den várakozáson túl — egy­értelműen állást foglal Habs­burg Ottó ausztriai hazaté­résének jogossága mellett Börtönbe menekült az egykori Gestapo-főnök­ ­ PÁRIZS (MTI) A grenoblei Gestapo egy­kori főnöke egy Jean Bar­biere nevű férfi jelentkezett a marseille-i börtönben, és őrizetbe vételét kérte. Bar­biere több száz francia ha­zafit küldött németországi haláltáborokba. A Gestapo-­3 maga vezette a politikai foglyok kínvallatását, és a háború utolsó napjaiban három zsidó származású kis­gyermeket az Isére-folyóba dobott. Bűncselekményéért a fel­­szabadulás után távollété­ben halálra ítélték. Egy év­vel ezelőtt jelentkezett a rendőrségen, a marselle-i katonai bíróság azonban „ideiglenesem” szabadlábra helyezte. Azóta Marseille­­ben élt. A volt ellenállási harcosok azonban felismerték, és til­takoztak a bíróság felhábo­rító döntése ellen. A de­mokratikus sajtó Barbier­­nek és védőinek felelősség­re vonását követelte. A volt Gestapo-főnök végül is a börtönben keresett­­menedé­ket, mert attól tartott, hogy bosszút állnak rajta. GYÁRI SÉTA (Folytatás az 1. oldalról) A kis mesterek A gyár gondoskodik, az utánpótlásról, és óvja, félti meg oktatja gyerekeit , az ipari tanulókat. Bármerre fordul az ember, rögtön arra terelődik a szó, hogy csak nézzük meg a végző­sök vizsgadarabjait, amelyeken már az utolsó simításokat végzi a 37 lakatos, 16 esztergályos, 6 he­gesztő, 6 festő, egy kovács és öt villany­­szerelő ipari tanuló. Valóban érdemes megtekinteni ezeket a munkákat, amelyek közül néhány bárme­lyik szakmunkás be­csületére válna. Kis brigádok alakultak, mert egy-egy darab elkészítéséhez több szakma egyesített erejére van szükség. Ezek az alkalmi munkaközösségek va­lamennyien nagy buzgalommal, oda­­adással dolgoztak, versengtek egymás­sal, hogy melyik ké­pes még többre. És a siker bizonyítékai a kész termé­kek, az ügyes, ötletes mo­dellek, gépek, alkatrészek, amelyeken már csak a fes­téknek kell megszáradnia. Évek óta szokás a Moson­magyaróvári Mezőgazdasági Gépgyárban, hogy ilyenkor az iparitanuló-vizsgák idején a vizsgadarabokat, a r­ eme­lte­ket a vállalat vezetőségé­ből, a KISZ-ből, a szakszer­vezetből és az oktatókból összeált zsűri felülvizsgálja, értékeli, s a legjobbakat ju­talmazza. De aki nem kap jutalmat, annak sincs szé­gyenkezni valója, mert va­lamennyi munkát kiállítják a 402-es Iparitanuló-intézet­­ben, iletve az ifjúsági ház­ban. Zárt ciklus Úgy kezdődött, hogy vil­lámgyorsan egy új, tágas, világos műhelyt varázsoltak egy régi helyébe, aztán be­állították a gépeket, meg­kapták a rajzokat, és elkezd­tek dolgozni. Számukra tel­jesen új és ismeretlen technológiát kellett megis­merni, hisz nem másról van szó, mint hogy a Szerszám­gépgyár számára itt gyárt­ják­ a fékberendezéseket, amelyek a járműiparban ke­rülnek felhasználásra. A le­hető legkorszerűbb módon kezdtek munkához: zárt cik­lusban dolgoznak, azaz a megmunkálandó anyag fo­lyamatosan gépről gépre megy, teljes egyensúlyban, tehát soha nincs elmaradás az egyik gépen, vagy túl­termelés a másikon. A szál­lítást targoncák végzik, ügyes mozdulattal a rakodó­lapok alá nyúlnak, és viszik tovább egy újabb munka­­folyamatra az anyagot. A gépsor végén ott a kész fék­­berendezés. A zárt ciklus előnyeit, az eddig szerzett tapasztalato­kat örömmel magyarázzák a műhely vezetői a látogató­nak. Büszkék rá. — i —s Az újúság neveléséül A KISZ Központi Bizott­ságának kulturális osztálya csütörtökön és pénteken or­szágos konferenciát rende­zett az ifjúság kulturális neveléséről, a kulturális szemle 1963/64. évi irány­elveiről. Nádasdi Józsefnek, a KISZ KB titkárának meg­nyitó beszéde után Szabó János, a KISZ KB kulturá­lis osztályának vezetője tar­tott bevezető előadást. A vi­tában részt vettek a mesgyei tanácsok népművelési cso­portvezetői, a szakszerveze­tek megyei tanácsai és a MESZÖV-ök kulturális fe­lelősei, a TIT megyei titká­rai, a Fővárosi Tanács, a Szakszervezetek budapesti Tanácsa és a TIT fővárosi képviselői. A zárszót Bitó Vera, a Művelődésügyi Mi­nisztérium Közművelődési Főosztályának vezetője tar­totta. -­­ Inírásorok GYŐRI RÁDIÓ (Hullámhossz: 223.88 mm., 1340 Ke.) 19.00—20.00 (vezetékes: 18.00— 19.00): Nyugat-Dunántúl életéből — hírek, riportok, tudósítások, öt perc tánczene. Nyugat-Dunántúl. Sporthíradó. Tánczene. Közben: Hétvégi jegyzet. BUDAPESTI TV 17.15. Hírek. 17.20: Ki mit tud? 19.10: Afrika, Afrika. 19.30: Tv-hiradó. 19.45: Hétről-hétre. 1963. június 1., szombat 19.55: Szép álmokat, gyerekek! 20.05: Születésnapi köszöntő a tv nyilvános vidám, műsora a Madách Színházban. 22.00: Hírek. Tv-híradó (ism.). BRATISLAVA! TV 8.30: Orosz nyelvlecke. 9.00: Óvodások műsora. 9.30: Münchausen báró — cseh film. 10.50: Csehszlovák filmhíradó. 11.00: Új módszerek az ipar­ban. 16.00: A fecske. 17.0­ h)ökölvívó EB. — Moszk­vából közvetítés. 19.30: Tv-híradó. 20.00: Dallamról-dallamra — közvetítés Lipcséből. 21.20: A prágai állatkert ki­csinyeiről. 22.00: tv-híradó. 22.15: Kincs a Sierra Madre­­­­ban — amerikai film I. rész. Értesítjük­­ kedves vendégeinket, hogy június 1-től fürdőink nyitvatartása a következő: Gőz- és Kádfürdő 11 órától 19 óráig Medencés uszoda és Termálfürdő 8 órától 20 óráig VÍZMŰVEK

Next