Kisalföld, 1969. augusztus (14. évfolyam, 176-201. szám)

1969-08-31 / 201. szám

Egy minta sok mindenre Rajzunkon olyan keresztszemes mintát­­ mutatunk be, amelyet többféle elrendezés­ben, sokféle kézimun­ka hímzéséhez fel­használhatunk. Anyagként ritka, egyenletes szövésű vásznat, Kongrét, hímzéshez Perié, vagy Volga fonalat, esetleg gyapjúfonalat ve­gyünk. A minta egy tégla alakú terítő egyik sarkát ábrázolja. A vastagabb csík a te­rítő közepén fut vé­gig, a keskenyebb pe­dig körbe, a terítő szélén vonul. Ennek a mintának különbö­ző formában való al­kalmazásához adunk segítséget a kis rajzokkal. Középen függönyt látunk. A szél- és középminták külön­böző alakzatokban való elhe­lyezésével egyaránt készíthe­tünk modern hatású párnát, terítőket, falvédőt és egyéb kézimunkát! Egyébként mind a kocka, mind a csíkmintá­kat felhasználhatjuk külön­­külön is, például gyermekru­hák díszítésére is. Ez most nagyon divatos. B. K. Néhány tanács az őszi öltözködéshez Az ősz leggazdagabb év­szakunk, melyben a termé­szet bőven osztja kincseit, ugyanakkor átmeneti időszak, és az egészségkárosodások te­kintetében is­­ figyelmeztető táblát visel magán. A 15 C fok alatti hőmérséklet, az idő­járás és éghajlati körülmé­nyek megváltozása a ruház­kodásban is megköveteli az ember alkalmazkodását. A ruházat a test felszínén úgynevezett mikroklímát hoz létre, védi és szabályozza a test párolgását, vízleadását, elsősorban befolyásolja a bőr hőmérsékletét. A ruházattal szemben az alábbi követel­ményeket támasztjuk: — ne akadályozza a bőr és testfelszín légzését, — ne akadályozza a szer­vezet vérkeringését, — ne akadályozza az izom­­zat működését, a szabad test­mozgás, járás, munkavégzés folyamatait, — ne akadályozza, illetve ne zavarja a bőrön keresztül történő vízleadást (izzadás, párolgás),­­ rossz hővezető legyen, ne vegye át a külső hőmér­sékletet, védje a testfelszínt a hőkárosodástól. Ismeretes, hogy a ruházat rétegeinek növelése csökken­ti a test hőleadását, a réte­gek­ között szigetelő levegő­rétegek alakulnak ki, és kel­lemes komfortklímát terem­tenek. A szoros ruhadarabok, mint a szoros harisnyatartó, kesz­tyű, szűk cipő, elsősorban a végtagokban okoznak kerin­gési zavart, amik a hidegár­talmak keletkezését segítik­­elő. Az ősz a hőmérséklet csök­kenésével, a külső nedvesség növekedésével (köd, eső, ál­landóan fokozott páratarta­lom), valamint a fokozott lég­mozgásokkal kedvez a hűlé­­ses megbetegedések, felsőlég­úti hurutok, valamint egyes ízületi bántalmak fellángolá­sának, illetve kialakulásának. A hűléses megbetegedéseket általában valamilyen kóroko­zó hozza létre, azonban meg­előzésük a test rendszeres ed­zésével (torna, turisztika), va­lamint az öltözködés helyes megválasztásával lehetsé­ges. Megbetegedések esetében nem szabad otthoni szerek­kel kísérletezni, a megfelelő gyógyszeres kezelés beállítá­sáért, a szükséges szaktaná­csért orvoshoz kell fordulni. Az öltözködés helyes meg­választásánál figyelembe kell, venni az alapanyagot és a színt, de nem szabad meg­feledkezni az életkorról sem. Összességében az őszi öl­tözködés helyes megválasztá­sára három fő tanácsot adha­tunk: 1. A hidegártalmak­­(­ ned­vess­ég -)- fokozott légmoz­gások kedvező lehetőséget ad­nak a hűléses megbetegedé­­sek kialakulásához, melyet a ruházat helyes megválasztá­sával, valamint edzéssel ki lehet védeni. 2. A lábbeli célszerű ki­választása és kezelése, a meg­előző lábápolás és az izzadás elleni szerek használata a gyakori lábfolyamatok leg­eredményesebb megelőzője. 3. A szervezet komfortklí­májának helyes szabályozása — az öltözködés helyes meg­választása növeli az egész szervezet helyes egyensúlyi állapotát, ellenállóképességét, és az időjárási viszontagsá­gaihoz való alkalmazkodásá­nak lehetőségeit. SZÉP, VIRÁGOS OTTHON A négylevelű lóhere A négy levelű lóhe­re, amelyet újév tá­ján értékesítenek a virágüzletekben, Mexikóból származik. Általában ivartalanul szaporítjuk. Egy-egy nagyobb anyahagyma körül sok ,apró, rostos szövedékkel körülvett hagymácska fejlődik. Ezek a szaporítókép­letek arasznyira meg­növő, retekszerű, ehe­tő, fehér, húsos gyö­kérképleten helyez­kednek el. A hagymácskákat tavasszal jó kerti ta­lajba, napos helyen sorba vetjük, s őszig, behúzódásig kerti növények módjára műveljük. Ősszel be­­húzódás után a töve­ket kiássuk, és a hagymákat fagymen­tes helyen szárazon tartjuk. Ezekből kis cserepekbe novem­berben, decemberben 4—6 darabot ültetünk, és mérsékelt házban, lehetőleg üveghez közel hajtatjuk. A le­velekkel, esetleg 1—2 virággal megrakott növények megfelelő­en díszítve főleg új­n­év táján nagy meny­­nyiségben kerülnek piacra. Következik: A golgotavirág H csalid­­uini ---------------------------------KamMBBMBBHHBnnsaBHBBBnHBSBBHBBBB---------------------------------­A televízió és a gyermek A tv és a gyermek kapcso­lata modern korunk egyik legmodernebb — s elsősor­ban nevelési szempontból — sokat vitatott problémája. A tv ellenzői (bőven akad­nak még!) arra hivatkoznak: a televízió-készülék egyol­­dalúvá teszi az ember, első­sorban a családi otthonban felnövő gyermek szellemi fejlődését; a vizuális (látvá­ny!) élmények felé fordítja figyelmét, s ezzel elszoktatja az olvasástól, az elmélyül­tebb szellemi erőfeszítést kí­vánó tudnivalóktól. Azonkí­vül: a tv nézése sok időt ra­bol el feleslegesen; a gyer­mekek ki vannak téve egyes műsorszámok (krimi-so­rozatok beatles-zeneműsorok) nem kívánatos hatásának; nagyon kötődnek a képhez, ezért későn kerülnek ágyba, s másnap fáradtan, szétszó­ródó figyelemmel vesznek részt az iskolai munkában. A tv hívei viszont azt ál­lítják: a készülék a legkor­szerűbb audio-vizuális (hal­lás-látás útján történő) isme­retszerzés ideális eszköze; megkönnyíti a tudnivalók elsajátítását, szórakozás for­májában, szinte észrevétle­nül rögzíti a néző­ — a gyer­mek — agyába az ismere­teket, rendkívül kibővíti az iskolás tájékozottságát, fel­kelti politikai, művészeti, stb. érdeklődését. Mindkét álláspontban van igazság, s ez az igazság, mint rendsze­rint, a két szélsőség között van. Olyan családban, ahol van tv, a gyerekek valóban szélesebb körű, rendszere­sebb tájékozódást kapnak a mindennapi élet s a művé­szetek területén, mint tv-vel nem rendelkező társaik. Is­meretes, hogy mint pedagó­giai eszköz, milyen komoly­­ eredménnyel működik az ún. iskola-televízió. Igaz az is: sok gond, sok vita forrása lehet — minden érdeme elle­nére is — a televízió-készü­lék, ha nincs a gyerekekre kötelező megállapodás arról, mikor, mit nézhetnek meg az adásokból. A szülő, a fel­nőtt környezet következetes nevelő tevékenységén múlik, hogy a gyerekek tv-nézését a megfelelő keretek között tartsa. A készülék­ sugározta információtömegek — idő és érdeklődés híján — még a felnőtt néző sem képes teljes egészében befogadni, tehát válogatnunk kell a műsor­számok között. A kiválasz­táson múlik, hogy a gyermek milyen élményeket szerez a tv-ből, hogy marad-e ele­gendő ideje olvasásra, pihe­nésre, játékra. Mit nézzen meg a gyer­mek a tv-ben? — ez az alap­kérdés, amit azonban — há­la a műsorszerkesztésnek — nem is olyan nehéz eldön­teni, bőven szerepel a mű­sorban gyerekeknek szánt adás is. Iskolaévben, szün­napokon ilyen az iskola­ tv minden közlése. Továbbá, a vasárnap délelőtti műsor, az „esti mese” (mely a kicsik lefekvési idejéhez igazodik és még 8 óra előtt véget ér), a gyermek- vagy állathősö­ket szerepeltető sok kedves, folytatásos film. Nagyobb gyermek (12—14 éves), akinek már engedé­lyeztük, hogy este 9 óráig fennmaradhat, megnézheti a TV-híradó első közlését, hi­szen a napi politika az isko­lásokat is érdekli, a külpoli­tika eseményei is „benne vannak a levegőben”, ezek­től sem tudjuk a gyermeket elzárni. Nyugodtan nézheti az iskolás az esti riportmű­sort: egyelőre legalább ké­­pe­s ismerkedik az ország tájaival, építkezések, gyárak, kerületi vetélkedők, a köz­élet felnőtt problémáival; ha a kulturális életből vett egyenes adásokat (tárlatok­ról, zenei estékről, énekes, táncos bemutatókról szóló közléseket) nézi, ez szépérzé­két fejleszti, s jó fogódzó a szülőknek is a további esz­tétikai neveléshez. De találjuk meg a módját (tiltó szó helyett inkább meggyőzéssel, okos ráhatás­sal), hogy ne nézzen meg ben­ne esetleg szorongást keltő képeket, krimi-sorozatokat, súlyos mondanivalójú drá­mákat, „sex”-központú adáso­kat, amelyek még koraiak számára. Arra is vigyáznunk­­kell, hogy a gyermek ne ül­jön folyton tv-nézés ked­véért a szobában; minden­nap jusson néhány óra ide­je sportra, szabadban való játékra vagy munkára (pl. kerti munka), sétára, vagy­ kirándulásra. Korunk e nagyszerű talál­mánya — a televízió — mindinkább nélkülözhetetlen tényezőjévé válik minden­napi életünknek, csakúgy, mint a tudományos-technikai haladás megelőző, forradal­mi újításai a gőzmozdonytól a telefonig és a rádióig. Tő­lünk függ, hogy a tv csak az őt megillető szerepet foglalja el a család életében, hogy ne rabszolgái legyünk, aki­ken a készülék uralkodik, hanem mi rendeljük alá igé­nyünknek, egyéb dolgaink­nak — éppúgy, mint korsze­rűsödő otthonunk bármely más berendezését. B s Milyen volt a honfoglalók lova ? Semmiféle leírás vagy rajz nem örökítette meg, milye­nek­ voltak azok a lovak, amelyeken Árpád magyarjai a Kárpát-medencébe, érkez­tek. Szakembereink azonban, köztük a Mezőgazdasági Mú­zeum kutatói ma m­ár sok néma tanú el sem hangzó hangjait is érthető vallomás­sá tudják lefordítani. A lo­vak tulajdonságairól pontos következtetést adnak az egy­kori feljegyzések. A nyugati krónikások beszámolnak ró­la, hogy őseink néha három hét alatt 2000 kilométert is bejártak lóháton. Nyoma ma­radt annak a taktikájuknak is, hogy közelharc közben egyetlen vezényszóra lovastul megpördültek és pillanatok alatt lőtávolságra hagyták maguk mögött az ellenséget, hogy rázúdíthassák rettegett nyilaikat. Ilyen teljesítményekre csak igen szívós, kitartó, igényte­len lovak képesíthették őket. Ezek a lovak azonban szük­ség esetén — valószínűleg rö­­videbb időre — igen nagy gyorsaságot bírtak kifejteni. A lovak alkatáról a régé­szeti leletek adnak tájékoz­tatást. A fennmaradt csontok bizonysága szerint a honfog­laláskori magyar lóállomány jellegében keleti típusú, leg­inkább a mai mongol lóhoz hasonló fajták keveréke le­hetett. Ezek a lovak nem vol­tak nagyon szépek. Alacso­nyak voltak, mar­magasságuk 126—140 centiméter között volt, fejük inkább nehéz, nyakuk viszonylag rövid, tör­zsük zömök, lábuk szikár, sö­rényük, farokszőrük közepe­sen hosszú és közepesen sűrű lehetett, színük pedig több­nyire egérszürke vagy pej volt. Bizony, az ősi magyar ló nem lehetett nagyon muta­tós, de tény, hogy külföldre már az Árpádok alatt is csak külön királyi engedéllyel le­hetett szállítani, ami pedig azt bizonyítja, hogy különb­nek kellett lennie az összes környező területek lófajtái­nál. (Érd.) Rejtvényünkben a vízszintes 1. és 26., valamint a függőle­ges 6. és 8. sorokban négy mezőgazdasági növény nevét rejtet­tük el. Megfejtésül a négy növény nevét kell beküldeni szer­kesztőségünk címére szeptember 5-ig, péntekig. A megfej­tésekre írjátok rá, hogy hányadik osz­tályba léptek! A bo­rítékon vagy a leve­lezőlapon tüntessé­tek fel. Gyermek­rejtvény! Az ügyes megfej­tők között szép ifjú­sági könyveket sor­solunk ki. Vízszintes. 6. Félig alkata (ford.). 7. Ilyen film is van. 1. Végtelenül (!) Artúr (ford.). 10. Bízik va­lamiben. 12. A tete­jébe. 13. Farsang idején szokták rendezni. 15. Tár­saira vigyáz. 16. Éneklőhang (ék, hiány). 17. E. A. 19. Egyesület. 21. Takarmánynövény (ford.). 23. A. É. B. 25. I. I. K. Függőleges: 1. Mély női hang. 2. A szőlőtő támasztéka. 3. No­szogató szó. 4. Női név. 5. Köny­veit hullatja (ford.). 11. Baba­köszönés. 13. Hüvelyes növény. 14. Ritka női név. 16. Ritka férfi­név (ford.). 18. Fordítva — a nagyapa szívja. 20. A kerítés tar­tozéka. 22. Kevert Ari. 24. Papír­ra vet. A megfejtés megkönnyítéséül közöljük, hogy hosszú és rövid magánhangzók között nem te­szünk különbséget. A vízszintes 1. első vakbetűje: E, a vízszin­tes 26. első vakbetűje: KO, má­sodik vakbetűje: RE. A függő­leges 6. első vakbetűje: KO, a függőleges 3. második vakbe­tűje: P.­­ Növények KIK NYERTEK? Az augusztus 20-i számunkban megjelent gyermek keresztrejt­vény helyes megfejtése: — Az almák — A szőlők — A körték — A dinnye. Az ügyes megfejtők közül könyvjutalmat nyertek: Kovács Klára Nyúl, Kossuth Lajos utca III. V. oszt. tan. Simon Márta Sopron, Balfi utca 146. VI. oszt. tan. A múlt vasárnapi számunkban megjelent gyermek rejtvény he­lyes megfejtése: — A füzetek — A táskák — Könyvek — Ceruzák. Az ügyes megfejtők közül könyvjutalmat nyertek: Kántor Ferenc Sopronhorpács, Petőfi Sándor utca 16. VII. oszt. tan. Horváth Tünde Fertőszentmiklós, Mátyás király utca 50. V. oszt. tan. A könyveket postán küldjük r.L

Next