Kisalföld, 1969. szeptember (14. évfolyam, 202-226. szám)

1969-09-11 / 210. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYieeyESEK, AZ MSZMP GYŐR-SOPRON MEGYEI BIZOTTSÁG­. ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA GYŐR, 1969. SZEPTEMBER 11., CSÜTÖRTÖK ★ XXV. ÉVFOLYAM, 210. SZÁM ,, 11­,és l A KISZ Győr-Sopron megyei Bizottságának ít-ülése Is hazafias nevelés és az Ülést tartott tegnap dél­előtt Győrött a KISZ Győr- Sopron megyei Bizottságá­nak végrehajtó bizottsága. A jó napirendi pont az ifjúság honvédelmi nevelésének ta­pasztalatairól szóló jelentés volt. A jelentést a Magyar Vagon- és Gépgyár, a Sopro­ni Pamutipari Vállalat KISZ- szervezete, valamint a beledi csúcsvezetőség készítette. Az utóbbi években külö­nösen előtérbe került a fia­­talok honvédelmi nevelése. Szükségessé vált tehát ennek a nevelő munkának vizsgá­lata. Milyen eredményekről lehet beszámolni, melyek azok a kérdések, amelyeknek megoldásához alaposabb se­gítségre van szükség? A jelentés szerint a vagon­­gyári fiatalok többsége ked­veli a honvédelmi ismeretek­hez kapcsolódó akciókat, rendezvényeket. Augusztus­ban például a vállalati szintű lövészversenyen 350 fiatal vett részt. Igaz, közülük 120-an már nem vehettek kezükbe puskát, mert bees­­tesedett. A lőteret pedig csak egy napra kapták meg, ennyi időre is nehezen. Az elméleti foglalkozások rendezésénél is van tenni­való: több szemléltetőeszköz­re, élményt is adó filmre van szükség. Hasznos volt a fia­talok hazafias és internacio­nalista neveléséért indított előadás-sorozat. A politikai előadásokon a hazai és nem­zetközi munkásmozgalom ki­emelkedő alakjainak életé­vel, munkásságával ismer­kedhettek meg a fiatalok. A Soproni Pamutipari Vál­lalat KISZ-szervezetének je­lentése is részletesen foglal­kozott az idáig végzett nevelő munka eredményeivel, tanul­ságaival. Együtt dolgoznak az MHSZ-szel, a Határőrség­gel, az üzemi sportkulcbal. A bejáró fiatalok honvédelmi ismereteinek gyarapítása okoz közben gondot. Egy másik probléma: a vállalat dolgozó fiataljainak 85 szá­zaléka nő. Az előadásokat tehát eszerint kell megszer­vezni, figyelembe véve ter­mészetesen a három műsza­kos munkaidőt is. A beledi KISZ-esek más helyzetben vannak, mint a városiak. A községben öt KISZ-alapszervezet működik, a csúcsvezetőségnek ezek a munkáját kell egybefogni. Az összefogás hasznosságát bi­zonyítják a tények, a jól szervezett, népszerű akciók eredményei. Mindhárom jelentés foglal­kozott az Ifjú Gárda mun­­kájával. Egységes vélemény volt, hogy valamilyen hatá­rozottabb formát kell adni az ifjúgárdisták tevékenysé­gének. Jelenleg mindenfelé mást tulajdonítanak az IG feladatául. Egyszerű rend­­fenntartást a rendezvénye­ken, ellenőrzéseket a szóra­kozóhelyeken ... Sőt, egy he­lyen még ezt is mondták: az ifjúgárdisták ne csináljanak semmit, egyszerűen annyi is elég, ha ők maguk rendesen viselkednek! A vagongyáriak már ki­dolgoztak egy szervezeti vagy szolgálati szabályzatot a Gárda ifjúgárdistáik számára. Be­vezetésével remélhetőleg szervezettebb, igazi „gárda” formája lesz az Ifjú Gárdá­nak. Nem arról van szó, hogy „elit” csapatokat kell létre­hozni. Az szükséges, hogy az ifjúgárdisták azok közül a fiatalok közül kerüljenek ki, akik tanulás, munka és más tekintetben is példát mutat­nak a többi fiatalnak. Az ülésen szóba kerültek a határőr úttörők is. Ők meg­felelő alapkiképzést kapnak a honvédelmi ismeretekből. Aztán kikerülnek az úttörő­­korból, KISZ-esek lesznek. Itt felhasználhatnák a szer­zett tapasztalataikat, ügyes­ségüket. Az ifjúság honvédelmi ne­velésének kérdésével annak idején foglalkozott tavalyelőtt az MSZMP Politikai Bizott­sága, határozat született a KISZ VII. kongresszusán is. Hasznosan telt az eddigi idő, s hasonlóan, de inkább még jobban kell folytatni a meg­kezdett munkát. — i» — Budapesten tartják a szocialista akadémiák értekezletét Szeptember 16—22. között a Magyar Tudományos Aka­démia rendezésében Buda­pesten kerül sor a szocialista országok akadémiáinak két­évenkénti értekezletére. Az értekezleten résztvevő 10 tagakadémia 10 közös témá­ban tart beszámolót az eddig elért, eredményekről, és elő­terjesztik javaslataikat a munka további összehangolá­sára. Az értekezlet napirendjén szerepel a többoldalú kuta­tási témákkal összefüggő munkák helyzete, az akadé­miák szerepe, s az akadémiák részvétele a nemzetközi tudo­mányos szervezetekben. (MTI) A BOV FÉLIDEJE Szerdán délben félidejéhez érkezett a Budapesti őszi Vásár, és a gyorsstatisztika arra utal, hogy a forgalom minden szempontból lényege­sen nagyobb, mint tavaly. Szerdán a déli órákban ke­reste fel a városligeti vásár­várost a 275 ezredik látogató, az 1968-as BOV első félide­jében 178 ezren látogattak a vásárra. A közvélemény-kutat­­­tás eredményei szerint a ki­állított áruk bőségesebb vá­lasztéka és a nagyobb vásár­lási lehetőség vonzza a ta­valyinál is jóval több érdek­lődőt. A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint kedd estig 20 658 000 forint értékű áru kelt el, szerda délig ez az összeg még tovább jó két­millió forinttal növekedett. A maltév első ötnapos forgalma alig haladta túl a nyolc­millió forintot. A BKV alkalmából eddig aláírt üzletkötések értéke el­éri az 1,3 milliárd forintot. A legnagyobb értékű keret­­szerződést a Lampart írta alá: jövőre 722 millió forint értékű zománcedényt, fürdő­kádat, gáztűzhelyt és egyéb cikkeket szállít a kereskede­lemnek. A Pamutnyomóipari Vállalat félmilliárd forintos üzletet kötött, míg a Video­ton naponta írt alá szerző­déseket, s eddig összesen 240 millió forint értékű televíziót és rádiót adott el. (MTI) Mindenki ünnepe Kimién MOTTÓ: ... A községek fel­­emelkedésének alapja a­ jövő­ben is a­ lakosság­ társadalmi összefogása lesz . . . (Részlet Závori Józsefnek, a Mosonma­gyaróvári Járási Tanács vb-el­­nökének iskolaavató beszédé­­ ből.) ELŐZMÉNY: Szeptember 3-án voltunk Kimién azzal a céllal, hogy megnézzük, mennyire haladt az új iskola építése. A látogatás külön­ben nem volt véletlen,­ mert különböző forrásokból olyan híreket hallottunk, hogy az iskolát augusztus elsején már át kellett volna adni, és en­nek ellenére sem szorgalmaz­zák a kivitelezők a munkát. Az említett napon alapo­san körülnéztünk. Bárin megállapíthatta: még sok minden hiányzik a műszaki átadáshoz. De látható volt az­ a nagy igyekezet is, ahogyan a mintegy harminc munkás tevékenykedett. — A jövő kedden átadjuk az épületet — mondta Ré­vész Lajos, a vízvezeték-sze­relők brigádvezetője. — Raj­tunk nem múlik! Koszonits János a kőmű­vesek részéről fogadkozott: — Habár a kályhák is ké­sőbb érkeztek meg, a tető­fedő cserepet négy helyről szedtük össze, azért mi is végzünk. Holló László iskolaigazga­tó: — A szeptember kilenc végleges dátum, ha kell, rm is segítünk az építőknek. ★ HAJRÁ! Szeptember 3-tól 9-ig aztán a Mosonmagyar­óvári Építőipari Ktsz dolgo­zói bizonyítottak ... Szabad szombat nélkül, minden, más­hol nélkülözhető munkaerő. Kimiére irányítva, világostól sötétedésig dolgozva. Ameny­­nyire vontatottan kezdődött az építkezés, olyan nagy len­dülettel fejezték be. Az egyik tanteremben még a padlót gyalulták, a másikban már az iskola tanulói takarítottak. A folyosón még az ajtókat lak­kozták, de az ablakokat már az önként vállalkozók tisztí­tották ... Mégis úgy látszott egy pil­lanatra, hogy nem lesz át­adás, mert amikor megérkez­tünk délelőtt 10 órakor, még minden a feje tetején állt, még mindenki teljes erőből dolgozott. És déli 12 órakor műszaki átadás... Aztán valami egészen fur­csa dolog történt. ,Egyszer csak elhallgatott a betonke­verő gép, elterítették a kavi­csot, kitűzték az épület hom­­lokzatára a zászlót, felcsava­rozták az utolsó rácsokat a bejárati ajtóra, és kész .. . Jöhetnek a műszaki átvevők. ★ KÖSZÖNET! Ami még hátra volt, az a megfeszített munka utáni felszabadult lé­legzetvétel, az új iskolaépü­let tulajdonosainak örömün­nepe, az építők és építtetők közös hurtája. A járási vb­­elnök köszöntő szavai rész­letezték: az 1 350 000 forint értékű, öt tantermes iskolát hogyan „adták össze”. Hat­százezer forintot a járási, öt­százezret a megyei tanács adott, a helyi tanács pedig százötvenezret De dolgozott a lakosság ötvenezer forint értékben, segített a Kis Du­na Tsz majd ötvenezer forin­tot, szóval mindenki, amit tudott. Az iskola úttörőinek köszönő műsora mindenkinek szólt... És a terített asztal mellett köszönte meg Kimle­ község lakossága, hogy gyermekeik­nek ezentúl máig nem váltott műszakban kell iskolába jár­niuk. Cs. A. Harminc vagon szilvás gombóc Kamatozik a Hűtőipari Or­szágos Vállalat győri Hűtő­­házában negyedévvel ezelőtt megvalósult beruházás. Alap­jában korszerűsödött a mi­re­­it-gyártásmód, a többi kö­zött a Lewis-gyártmányú fo­lyamatos gyorsfagyasztó be­rendezés. Végigdolgozta a nyári zöldség- és gyümölcs­idényt. Napjainkban szilvát gyorsfagyasztanak vele. A szilva feldolgozása az eddigi idényekben rengeteg munkát adott a hűtőháziak­nak, kézzel válogatták és rakták a fagyasztótábcákra. A Lewis-gyorsfagyasztó révén a hűtőházba érkezéstől szá­mított negyven perc alatt megfagy a szilva, összesen ötven vagon szilvát gyorsfa­gyasztanak Győrben, ebből 30 vagont szilvás gombóc­hoz, húszat pedig védőétel­­nek télire. Újdonság a győri Hűtő­házban a szilvásgombóc-ké­­szítés. A múlt, feldolgozási idényben még a miskolci hű­tőhöz dolgozói gyártották, októbertől Győrben készítik. Lengyel vendégeink A magyar országgyűlés meghívására szerdán délelőtt baráti látogatásra Magyaror­szágra érkezett a Lengyel Népköztársaság parlamentjé­nek küldöttsége. A küldöttséget Czeslaw Wycech, a szejm elnöke veze­ti. A küldöttség tagjai: Fran­ciszek Wachowicz, Edmund Ulma, Teófil Makowski, Wla­­dislaw Machejek, Mieczyslaw Blachura, Zofia Paryzak, Wanda Zajfert, Waclaw Zak képviselők. A küldöttséget a Ferihegyi repülőtéren Kállai Gyula, az országgyűlés elnöke, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, dr. Beresztóczy Miklós, az országgyűlés alel­­nöke, az országgyűlés tiszti­karának több tagja, több or­szággyűlési képviselő és a Külügyminisztérium képvise­lői fogadták. Jelen volt a fo­gadtatásánál Tadeusz Hanu­­szek, a Lengyel Népköztársa­ság budapesti nagykövete, s a nagykövetség több tagja. ★ Czeslaw Wycech a megér­kezés után nyilatkozatot adott. (MTI) ✓------------- 4 tartalomból: ——------. Becsüld meg magad, fiam! Gyümölcsöt ontó szeptember | Kisalföldi Ifjúság |_______ Ha Dollárost látjátok Kíváncsiak hazánkra a vendégfogadás csorbái Vonzóak városaink, vonzó­ak tájaink. Jó érzés ezt meg­állapítani, s a megállapítás­nak alapja van. Az idegen­­forgalomról készített statisz­tikai adatok bizonyítják, hogy évről évre több külföl­di kíváncsi hazánkra. Ter­mészetesen a táj és a városok vonzása mellett nagy szere­pe van a megyei Idegenfor­galmi Hivatalnak abban, hogy mind többen ismerik meg országunkat, szűkebb körben megyénket. Ha a szá­mok néha unalmasak is, de nélkülük nem lehetne fel­mérni az idegenforgalom fejlődését. Ezért szolgáljon szemléltetőül, összehasonlítá­sul néhány adat. Tavaly az első félévben a hegyeshalmi, a rajkai és a medvei átkelőhelyen 131 206 külföldi lépett hazánk terü­letére. Az idén hasonló idő­szakban 501 620 vendéget fo­gadtak az említett határál­lomásokon. Tehát fél év alatt is a vártnál nagyobb mérték­ben növekedett az idegen­­forgalom, s ez Győrött is éreztette hatását. Csak au­gusztusban 1586 vendéget­­szállásolt el a győri idegen­forgalmi kirendeltség a kem­ping faházaiban, és 1843 sá­torozó turistának adtak he­lyet ugyanott. Az első félév­ben 16 000 belföldi és 1250 külföldi vendég szállt meg Győrött a Hotel Turistban. A vendégforgalom növeke­dése növeli azon intézmé­nyek és szervek felelősségét, amelyek az idegenforgalom szolgálatában is állnak. Di­cséretre méltó például, hogy a pénzbeváltás meggyorsult Győrött. A Hotel Turistban és a kempingben létesített pénzbeváltó­ helyet az ide­genforgalmi kirendeltség. A nagy városrendezés közben is gondolt az élelmiszer-ke­reskedelem a boltok korsze­rűségére, az élelmiszerek vá­lasztékának bővítésére. A vendéglátóipart sem érheti megrovás, hiszen vendégeink csak dicsérettel szólnak a kiszolgálásról, ételeinkről. Annál is inkább bosszantó néhány visszás jelenség, ami könnyen megszüntethető lenne. Nem megfelelő a köz­úti tájékoztatás, hiányoznak a jelzőtáblák. A külföldi ven­dég például Győrött csak a városi tanács székháza előtt lévő eldugott tábláról tájé­kozódhat arról, hogy merre kell Budapest, illetve a Ba­laton felé haladni. A táblát még 1952-ben állították fel. Megkopott, rozsdás és nehe­zen észrevehető. A gyalogos átkelőhelyeket egyáltalán nefig jelzik táblákkal, csak a kövezetre festett (sokszor az észrevehetetlenségig megko­pott) zebrákkal. (Folytatás a 2. oldalon.) Öten az elsők közül Megalakulásának 20. év­fordulóját ünnepli szeptem­ber 13-án a mosonszentjáno­­si Előre Tsz tagsága. Ünnepi közgyűlésen méltatják a meg­tett út eredményét, amelyet a 150 holdon alakult szövet­kezet elért. A ma is közöttük élő és dolgozó öt alapító tag­nak — Varga Sándor, Hegyi József, Molnár József, D­an­kó István, Tábori Pál — pénzju­talommal fejezi ki elismeré­sét és köszönetét a vezető­ség. Munkában a Hacsek-brb­ád. (Képes riportunk a Lajta-Hansági Állami Gazdaságból a 3. oldalon.)

Next