Kisalföld, 1969. szeptember (14. évfolyam, 202-226. szám)

1969-09-12 / 211. szám

A lengyel parlamenti küldöttség Czeslaw Wyceck­ vezetésé­vel tegnap a Ganz-MÁ­V­AG-ba látogatott, ahol közvetlen eszmecserét folytattak a gyár vezetőivel, majd üzemlátoga­táson vettek részt. A küldöttség megtekintette a Budapesti Őszi Vásárt is, és városnéző körúton voltak. Képünkön: Az országgyűlés delegációs termében Kállai Gyula szerdán fogadta a lengyel parlamenti küldöttséget. (MTI fotó : Vigovszki felé.) Kormányunk elismerte a Líbiai Arab Köztársaságot A Minisztertanács ülése A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütörtö­ki ülésén jóváhagyólag tudo­másul vette Tímár Mátyás­nak, a kormány elnökhelyet­tesének tájékoztatóját a ma­gyar párt- és kormánykül­döttség részvételéről a­­ Ro­mánia felszabadulásának 25. évfordulója alkalmából ren­dezett ünnepségeken, vala­mint beszámolt a Jugo­szláv Szövetségi Végrehajtó Tanács elnökhelyettesével augusztus 27. és 31. között folytatott tárgyalásairól. A kormány határozatot ho­zott Magyarország részvéte­léről a Nemzetközi Atom­energia Ügynökség közgyű­lésének szeptember 23-án kezdődő bécsi, 13. ülésszakán; a magyar küldöttség vezeté­sével dr. Straub F. Brúnó egyetemi tanárt, a Magyar Tudományos Akadémia alel­­nökét bízta meg. A külügyminiszter előter­jesztésére a kormány úgy ha­tározott, hogy a Magyar Nép­­köztársaság elismeri a Líbiai Arab Köztársaságot. Az Országos Tervhivatal elnöke jelentést tett a nép­gazdaság első félévi fejlődé­séről. A beszámoló megálla­pítja: 1969 első félévében si­keresen valósultak meg a népgazdasági terv fő célkitű­zései, egyre határozottabban bontakozik ki a gazdaságirá­nyítás reformja. A Minisztertanács a beszá­molót jóváhagyólag tudomá­sul vette. Felhívta az érin­tett minisztereket és orszá­gos hatáskörű szervek veze­tőit, hogy az év hátralevő ré­szében a terv sikeres teljesí­tésének érdekében a szüksé­ges intézkedéseket tegyék meg. Határozatot hozott arra is, hogy a hazai termelés fo­kozása mellett az áruellátás folyamatossága és választé­kának bővítése érdekében növelni kell a közszükségleti és fogyasztási cikkek import­ját. A népgazdaság első félévi fejlődéséről szóló jelentéshez kapcsolódva, a munkaügyi miniszter a munkaügyi hely­zetről számolt be. Az előter­jesztés megállapítja: 1969 el­ső hat hónapjában változat­lanul jelentős volt a munka­erő-kereslet. A vizsgálatok arra utal­nak, hogy a vállalatok ez év­ben a bérfejlesztést elsősor­ban a munkaerő megtartásá­ra, a létszámhiány betölté­sére, illetve a kereseti ará­nyok javítására fordítják. A Minisztertanács a jelen­tést elfogadta. A mezőgazdasági és élel­mezésügyi miniszter a nyári mezőgazdasági munkák vég­rehajtásáról és az őszi mező­­gazdasági és felvásárlási munkákra való felkészülés­ről tett jelentést. A Minisztertanács a jelen­tést megvitatta és elfogadta, majd egyéb ügyeket tárgyalt. (MTI) Győri üzletkötés a vásáron A Budapesti Őszi Vásáron az ipar és kereskedelem kö­zötti tárgyalások arra enged­nek következtetni, hogy a be­mutatott újdonságok többsé­ge rövidesen, de legkésőbb fél éven belül az üzletekben is megtalálható lesz. A Budapesti Harisnyagyár vezetői csütörtökön a RÖL­­TEX-el 40 millió forint ér­tékű áru 1970. évi szállítására kötöttek szerződést. A RÖL­TEX többek között másfél millió pár nylonharisnyát rendelt és bejelentette igé­nyét a vásáron nagy közön­ségsikert aratott színes pa­mutharisnyákra is. A Pamuttextilművek ne­gyedmillió méter különböző bársonyanyagot értékesített 7,5 millió forint értékben. A Győri Textilművektől a ke­reskedelem a specifikációs tárgyalásokon 3 millió zseb­kendőt, sok ágynemű anyagot és több más terméket rendelt. A Bonyhádi Cipőgyár képvi­selői a Gipő-nagykereskedel­mi és a Fővárosi Cipő-kiske­reskedelmi Vállalatnak 95 ezer pár cipőt adtak el. A vásáron csütörtökön a vasműszaki cikkek gyártása, értékesítése került napirend­re. Az Egyesült Magyar Szén­bányák, arról tájékoztatta az érdekelteket, hogy három szénbánya — a mecseki, az oroszlányi és a nógrádi meg­kezdte gépgyártó üzemében a fűtőberendezések gyártását. A számítások szerint még 1980- ban is másfél millió lakást, az otthonoknak mintegy 50 százalékát fűtik szénnel. Az egy-egy helyiség önálló fűté­sére szolgáló egyedi kályhák mellett a szénbányák a foly­­tonégő automata hőfokszabá­lyozó­s széntüzelésű etázska­­zánokat ajánlják. Háromféle típust gyártanak és ezekkel a következő 10 évben mintegy 100 000—120 000 lakást kíván­nak ellátni. Ebben az évben még csupán 300 készül, de a továbbiakban a vásáron elő­jegyzéseket vesznek fel. (MTI) VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEKI AZ MSZMP GYOR-SOPRON MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA GYŐR, 1969. SZEPTEMBER 12., PÉNTEK * XXV ÉVFOLYAM, 311 SZAV. Dolgoznak a cukorgyárak Jó a termés — A cukorgyáraknak az eddigieknél sokkal több cu­korrépát kell feldolgozniuk az idén — mondotta Nagy László, a Magyar Cukoripar vezérigazgatója sajtótájékoz­tatóján. —■ Az idei termés­átlag meghaladja a holdan­kénti 208 mázsát. A gyárak 350 000 vagon cukorrépa át­vételére készültek fel. Megtudtuk a tájékoztatón, hogy az időjárás kedvezett a cukorrépa-termésnek. A ter­melőszövetkezetek és az álla­mi gazdaságok nagyszerűen előkészítették a talajt a cu­korrépa vetésére és növelték a földek trágyázását is. A betakarítást legnagyobb rész­ben már géppel végzik, ta­valy 226 gép dolgozott az idén 380. A termelőkkel megállapod­tak a gyárak a cukorrépa át­vételének üteméről. A MÁV- val is megegyeztek a szállí­tás meggyorsítására. A gyá­rak naponta 15 000 vagon cukorrépát vesznek át, s az idén mintegy 50 000 vagon répaszeletet adnak el. A vezérigazgató elmondot­ta, hogy a cukorgyáraknál a termelékenységet növelő be­ruházásokra 360 millió forin­tot fordítottak, a karbantar­tásokra 260 milliót. Szeptember 4-én már meg­kezdte működését a hatvani és a sarkadi, de 22-ig min­den magyar cukorgyár teljes kapacitással dolgozik. A vár­ható összes cukortermelés 41 000 vagon. Ez a mennyiség a hazai igényeket teljesen ki­elégíti, sőt 5000 vagonnal exportálunk belőle. 1. ARA 90 fillér Kapuvár város A megyei tanács vb ülése Már hírt adtunk arról, hogy az Elnöki Tanács szeptember 10-i határidővel megszünteti a kapuvári járást, egyben Kapuvár község járási jogú várossá történő szervezését rendelte el. Az utóbbi hatá­rozat október 1-én lép életbe. Tegnap délelőtt a megyei tanács végrehajtó bizottsága foglalkozott Kapuvár város­sá nyilvánításával, ■ meghatá­rozta az új város közigazga­tásának szervezeti felépíté­sét Ugyanis az Elnöki Ta­nács mindkét határozatának végrehajtásáról a megyei ta­nács végrehajtó bizottságá­nak kell gondoskodnia. A megyei tanács vezetősé­ge intézkedési tervet terjesz­tett a végrehajtó bizottság elé, amely tartalmazta a Ka­puvár városi Tanács VB. szervezetére vonatkozó el­képzeléseket. A tervezetet a végrehajtó bizottság elfogad­ta. Eszerint a Kapuvári vá­rosi Tanács Végrehajtó Bi­zottságának apparátusában a következő osztályok, csopor­tok tartoznak: a titkárság szervezési és személyzeti cso­portja, pénzügyi és tervosz­tály, igazgatási osztály, me­zőgazdasági,k­érelmezésügyi és kereskedelmi csoport, épí­tési, közlekedési, ipari és munkaügyi csoport, művelő­désügyi csoport, egészség­­ügyi csoport, ezeken a helye­ken 36 dolgozó lesz. A me­gyei tanács végrehajtó­ bizott­sága az új városi tanács vbr elnökének Wellner Istvánt, elnökhelyettesnek Tatai Je­nőt, a végrehaj­tó bizottság titkárának pedig Kovács Bálintot javasolta. Az Elnöki Tanács határo­zatát végrehajtva a megyei tanács vb tegnapi ülésén Babot, Heves, Osli és Vitnyéd községi tanácsokat Kapuvár járási jogú város irányítása alá helyezte. A Kapuvár­­já­rási jogú város és az aláren­delt négy község földhivatali feladatait a Soproni Járási Földhivatal látja el ezután. Az átszervezés — mivel a volt kapuvári járás egyes községei ezután a csornai, egyes falvai pedig a soproni járáshoz tartoznak — érinti a megyei és a járási választó­­kerületek hovatartozását is. A végrehajtó bizottság úgy határozott, hogy az 1971-es választásokig a megyei vá­lasztókerületek határát nem változtatja meg. A Népköz­társaság Elnöki Tanácsának határozata értelmében azon­ban Kapuvár területén szer­vezett valamennyi járási vá­lasztókerület és az azokban megválasztott járási tanács­tagok megbízása a várossá alakulással egyidőben meg­szűnik. A csornai járáshoz kerül a 12., 13., 15., 17., 18., 19., 20., 21., 22., 23., 24., 25 , 26., 27. és a 46. járási vá­lasztókerület, a soproni já­ráshoz csatoltak a 28., 29., 30., 33., 34., 35., 36., 37., 38., 39., 40., 41., 42., 43., 44 és a 47. járási választókerületet. Az intézkedési terv szerint az új városi tanács alakuló ülésére október 1-én kerül A megyei tanács végrehajtó bizottsága tegnapi ülésén a többi között még megvitatta a megyei ÁFÉSZ-ek tevé­kenységét és az 1970. évi költségvetési javaslatot is. — pék — Ifjúmunkás-parlament Állásfoglalások, javaslatok fóruma Csütörtökön a csepeli mun­kásotthonban megkezdte ta­nácskozását a 2. országos if­júmunkás parlament 300 kül­dötte. Az elnökségben helyet foglalt Biszku Béla, a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, M­ikab Sándor és Tóth Má­tyás, az MSZMP Központi Bi­zottságának osztályvezetői, dr. Beckl Sándor, a Szakszer­vezetek Országos Tanácsá­nak titkára, Szépvölgyi Zol­tán, a Budapesti Pártbizott­ság titkára, valamint Molnár Ernő, a Csepel Vas- és Fém­művek pártbizottságának el­ső titkára. Az elnökség tagja volt Abdul Rahman Vezirov, a Lenini Komszomol Köz­ponti Bizottságának titkára. ■k Tóth Imrének, a KISZ KB osztályvezetőjének megnyitó szavai után Méhes Lajos , a KISZ Központi Bizottságá­nak első titkára mondott be­szédet, köszöntötte a magyar munkásifjúság sokszázezres táborának küldötteit. Ezután Ribánszki Róbert, a KISZ KB titkára tartott vi­taindító referátumot. Elmon­dotta, hogy a KISZ VII. kongresszusa óta az ifjúsági szövetség központi bizottsága két alkalommal is foglalko­zott a munkásifjúság terme­lési tevékenységével, a fiatal munkásnők, munkások éled­és munkakörülményeivel, a körükben végzett mozgalmi munka kérdéseivel, feladatai­val. Foglalkoztak a szak­munkásképzésben tapasztal­ható gondokkal, vizsgálták a munkássá válás folyamatát, felhívták a figyelmet a pá­lyaválasztás és a munkásélet problémáinak társadalmi megítélésének viszonyára, összefüggéseire. A KISZ KB titkára hang­­úlyozta: ne csak a nyílt sza­vak, hanem a megoldásra tö­rekvő közös állásfoglalások, ■javaslatok fóruma is legyen ez a tanácskozás. A vitaindító referátumot követően az ifjúmunkás par­lament küldöttei négy szek­cióban folytatták tanácskozá­sukat. Az első szekció­ülések — amelyen részt vett és fel­szólalt Biszku Béla is — a kezdő munkavállaló fiatalok sajátos helyzetét elemezték, a másodikban az ifjúsági ter­melési mozgalmak, verse­nyek szerepét vitatták meg. A harmadik szekció témája: „A munkáslányok és fiatal­asszonyok helye, szerepe tár­sadalmunkban, az üzem, a munkahely, a család és a KISZ-szervezetek életében.” A negyedik szekcióban az üzemi KISZ-szervezetek feladatairól hangzottak el hozzászólások. A tanácskozás első napjá­nak végeztével az ifjúmunkás parlament küldöttei megko­szorúzták a Csepel Vas- és Fémművek bejáratánál álló Lenin szobrot. Az ifjúmunkás parlament ma folytatja munkáját. Ribánszki Róbert, a KISZ KB titkára vitaindító beszámolóját tartja. (RS fotó — Váradi Ibolya felv) Nagy hozamú búzafajtákat termesztenek A nagy hozamú búzafaj­ták termesztéséről tanácskoztak, tegnap az állami gazdaságok és néhány nagyobb termelő­­szövetkezet szakemberei a Győr-Sopron megyei Gabo­nafelvásárló és Feldolgozó Vállalatnál. Az intenzív fajták ter­mesztésének tapasztalatairól dr. Varga János, a Moson­magyaróvári Agrártudomány­­ Főiskola tanára, a növény­­termesztési tanszék vezetője tartott előadást. A gazdasá­gok az idén ősszel nagy te­rületen vetnek intenzív szov­jet és francia búzát. H­űtőma­­got a Gabonafelvásárló Vál­lalat ad. Jövő évi terv: vizs­gálják az intenzív fajták céltartalmát, hogyan felelnek meg malomipari célra

Next