Kisalföld, 1969. október (14. évfolyam, 227-253. szám)

1969-10-10 / 235. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK) AZ MSZMP GYŐR-SOPRON MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA GYÖR, 1969. OKTÓBER 10., PÉNTEK ★ XXV. ÉVFOLYAM, 335. SZÁM ARA: 80 fillér II kormány határozata a szolgáltatások fejlesztésére A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütörtö­kön ülést tartott. Meghallgat­ta a külügyminiszter tájékoz­tatóját dr. Urho Kaleva Kek­­konen, a Finn Köztársaság el­nöke magyarországi látogatá­sáról és tárgyalásairól, amely­nek során hasznos és gyü­mölcsöző eszmecsere folyt a nemzetközi problémákról — elsősorban az európai bizton­ság kérdéséről — és az orszá­gaink közötti kapcsolatokról. A látogatás jelentősen hozzá­járult a magyar és finn nép együttműködésének és barát­ságának elmélyítéséhez. A Minisztertanács a jelentést tudomásul vette. A kormány jóváhagyólag tudomásul vette a külkeres­kedelmi miniszter jelentését kanadai látogatásáról és meg­beszéléseiről. A kormány a tárgyalá­sokat hasznosnak ítélte és megállapította, hogy azok eredményei elősegítik a két ország gazdasági együtt­működésének kiszélesítését. A Minisztertanács Titkár­ságának vezetője ismertette az országgyűlés szeptember 24—25-i ülésszakán elhang­zott képviselői észrevételeket és javaslatokat. A kormány felhívta az érintett miniszte­reket és országos hatáskörű szervek vezetőit, hogy vizs­­gálják meg a javaslatok meg­valósításának lehetőségét és arról tájék­oztassák az ország­­gyűlés elnökét és a javaslat­­tevő képviselőket. A Minisztertanács határo­zatot hozott a lakossági ipari, kereskedelmi és áruszállítási szolgáltatások fejlesztésére. A kormány már korábban elfo­gadta a fejlesztés irányelveit és felkérése alapján ezeket négy országgyűlési bizottság, valamint a fővárosi és megyei jogú tanácsok végrehajtó bi­zottságai — külső szakembe­rek bevonásával — megvi­tatták. Főként a lakáskarbantartás, a mosás-vegytisztítás, a ház­tartási gépek javítása, a rá­dió-, a televízió-, a személy­gépkocsi-javítás és karban­tartás terén merültek fel jo­gos panaszok. A Minisztertanács határo­zatot hozott a szolgáltatások fejlődését biztosító gazdasági szabályozó intézkedésekre; adó- és hitelkedvezmények nyújtására; a szolgáltatásban dolgozók érdekeltségének fo­kozására; egyszerűbb, a la­kosság igényeihez jobban al­kalmazkodó formák beveze­tésére; az átalány­rendszer, a helyszíni javító szervezetek kiszélesítésére; a bedolgozó­hálózat bővítésére; a köl­csönző szolgálat kiterjeszté­sére; a lakosság szabadidejé­hez jobban alkalmazkodó munkarend kialakítására. Elő kell mozdítani az állami vál­lalatok, szövetkezetek, közüle­­tek, intézmények és a magán­kisipar szabad javító kapaci­tásának igénybe vételét és na­gyobb mértékben bevonni a munkaidőn túli javító tevé­kenységbe más főfoglalkozá­sú szakembereket és nyugdí­jasokat. A szolgáltatásokkal kapcso­latos árpolitika fontos eszkö­ze a kiegyensúlyozott ellátás biztosításának, ezért előírja a határozat, hogy messzeme­nően figyelembe kell venni a kisebb jövedelmű rétegek ér­dekeit, s az illetékes szer­v­ek tegyék hatékonyabbá az ár­ellenőrzést. A határozat vé­gül intézkedik — a lakosság saját javító munkájának megkönnyítése érdekében — az anyag-, alkatrész- és szer­számellátás megjavítására. A kormány felhívta a szol­gáltatásokat végző állami vállalatokat és szövetkezete­ket, azok vezetőit és dolgo­zóit, valamint a magánkisipa­rosokat, hogy végezzenek színvonalasabb munkát, ja­vítsák a lakosság ellátását. A Minisztrtanács ezután egyéb ügyeket tárgyalt. (MTI) Sikerült kísérlet Az SZKP Központi Bizott­sága határozatot fogadott el, amelyben indítványozza a pártbizottságoknak és a gaz­dasági szerveknek, hogy a dolgozók figyelmét hívják fel az ország­ egyik legfontosabb gazdasági problémájára, a termelékenység és a terme­lés gyors növeléséhez vezető utak kutatására. A határozatot ismertetve a TASZSZ hírmagyarázata a scsokinói vegyikombinát párt­­bizottságának tapasztalataira utal. E Moszkva-környéki üzemben 1967 óta érdekes gaz­dasági kísérlet folyik. Akkor határozták el, hogy több éven át változatlanul hagyják az összmunkabér-alapot. Ren­des körülmények között en­nek az alapnak a mértéke a dolgozók számától és a kiala­kult átlagbértől függ. Olyan helyzet is előállhat, amikor az üzem dolgozó­ létszámának csökkentéséből nem jut köz­vetlen haszonhoz, mivel a következő évben a létszám­­csökkenésnek megfelelően csökkentik a munkabér-ala­pot is. A scsokinói kombinát ese­tében a munkások és mér­nökök számának csökkenté­séből származó megtakarítás­sal maga az üzem rendelkez­het. A megtakarított összeg jelentékeny részét az ottma­radt dolgozók között osztot­ták el. A kísérlet beváltotta a hoz­záfűzött reményeket. Két év alatt a munka termelékeny­sége 87 százalékkal nőtt, a termelés pedig 80 százalék­kal emelkedett. Eközben a kombinát dolgozóinak száma 870 fővel csökkent. A terme­lés intenzitásának növekedé­se folytán felszabadult dol­gozók megfelelő elhelyezke­déséről az igazgatóság, a pártszervezet és más társa­dalmi szervezetek képviselői­ből alakult bizottság gondos­kodott. A létszámcsökkentés­hez hozzájárult, hogy közben többszáz fiatal önként távo­zott a kombinátból, hogy fő­iskolai tanulmányokat foly­tasson, illetve a katonakö­teles korúakat szolgálatra hívták be. Eddig különböző iparágak­ban mintegy harminc gyár és üzem követte a scsokinói kombinát példáját. (TASZSZ) „Csörgedezik” az alkatrész Lesz-e elég zár? Kritikus időszakot élnek át a soproni­­Zárgyár dolgozói. Anyaghiány miatt a harma­dik negyedre előírt szerződé­ses kötelezettségüknek eleget tenni aligha tudnak. A felújított soproni Vasön­tödében még mindig akadozik a termelés, s távolról sem adja az ígért mennyiséget. S ez nemcsak az öntödének veszteség, egy sor feldolgozó iparág terveit is veszélyezteti az öntvényhiány. A Zárgyár is — amely a Vasöntödéből vár több fontos alkatrészt, kulcsot — nehéz helyzetbe került. Érthető a zárgyári kollektíva nyugta­lansága hiszen nemcsak kül­földön várják készítményei­ket, a belkereskedelemben is nagy a kereslet irántuk. A Zárgyár vezetősége nagy erőfeszítéseket tesz a nehéz­ség áthidalására. Bízik ab­ban, hogy a Sopron városi Pártbizottság közreműködé­sének jó hatása nem marad el. Ez ugyanis a közelmúltban megbeszélést hozott létre az öntöde és a Zárgyár vezetői között. Az öntödeiek ígéretet tettek a legfontosabb zárgyári igények folyamatos kielégíté­sére. Az első tapasztalatok biztatóak: az ígért határidő­re, ha nem is a szükséges mennyiségben és összetétel­ben, de „csörgedezik” alkat­rész a Zárgyárba. Más beszer­zési forrásokat is felkutatnak a zárgyáriak. Az Elzett, sátor­aljaújhelyi gyárából zárt dió­­kat kapnak. Sajtolási eljárás­sal állítják elő a Zárgyárban a biztonsági zárak kulcsait. De a kulcs még így is nagyon kevés, nélküle pedig nem zár a zár... Ha az öntödeiek állják a szavukat, az év utolsó negye­dében lesz mit pótolniuk a zárgyáriaknak. De bíznak ab­ban, hogy az öntők nem hagyják­ esetben a zárgyári kollektívát. Bizakodásuk egyik jele, hogy a tűgyári te­lepen saját erőből új csarno­kot emelnek a zár gyártásá­nak bővítése céljából. Üzem­be helyezése után 3,5 millió forint lesz a többlettermelés. Ezzel ha nem is szűnik meg, de egyhül a zárhiány. A tartalomból: Nincs visszaút • Kincset érő hulladék • Heti radio­es tv-műsor • A XIII. agrár­sportnapok műsora Egyenesen Győrből Élehniszer-félóra Este háromnegyed hat. A harminchat összegyűlt mun­kás már türelmetlenül for­gatja, mozgatja a szereléshez majdan szükséges szerszá­mot kezében: hatig már nem érdemes még egyszer leten­ni (Egy operatőr irigylésre méltó pózban úszik el egy emelvényen a munkások és szerelésre váró gépek fö­lött) Fejfájdító fények, ván­dorló embercsoportok, izzadó főnök, beszéd zaja. Hat óra öt perckor kezdődik az Élel­miszeripari Berendezés és Gépgyártó Vállalat Kisalföl­di Gyárából a „Többet job­ban, olcsóbban” című közve­títés. Csak a fele főszereplő iz­gul, a másik fele a gárdának gép. Káposztaszeletelő, fű­szerőrlő gyümölcsgőzölő, panelos főző­k­üstölő és egy kenyérsütő kemence. A statiszták: a vállalat termé­keinek kicsinyített másai a négynapos munkával felfor­gatott és átalakított szerel­­deteremben. Utolsó okítás a munkásoknak: — Hatko­r elkezdenek dol­­gozni, hogy legyen bemele­gítés. A műsor öt perc múlva kezdődik csak. Megállni, ka­csingatni, integetni nem le­het, soha nem tudják, hon­nan figyel egy kamera. Ha Balogh Mária balról jön, biztosan benne vannak a képben — szól, nem tudni kicsoda, mert már csak a hangja van ott. (Folytatás a 2. oldalon) Balogh Mária a tv riportere az adás előtt ismerkedik a Kis­alföldi Gépgyár két dolgozójával és az adásban szereplő gé­pek egyikével, a káposztaszeletelő berendezéssel (Sleber Sándor felv.) Barátságot kötöttek Didergető eső szemekkél az agyagosszergényi határban. Pár napja ilyen az idő, de máris vastagon tapad az úton jobbra-balra csúszó kocsi ke­­rekeire az agyagos sár. Trak­tor áll a „Nagyárok” dűlő szélén, két ember mozgoló­dik körülötte. Markó József traktoros az egyik. Hozzá ké­szülök. Iváncsics Ferdinand a Győzelem Tsz elnöke né­hány napja kitüntetést ado­­ át neki: a mezőgazdaság ki­váló dolgozója lett. Zömök, napbarnított arcú, derűs szemű, kevés beszédű ember Markó József. Hét éve jár egy Zetoron. Mondják, úgy félti, gondozza, mint édes gyermekét így beszél életé­ről, munkájáról: — Gémesmajorban szüleim Esterházy herceg cselédei voltak, én is az lettem már gyerekkoromban. Később vizsgát tettem, traktorra ke­rültem. Napkeltétől napnyug­táig rajta ültem. Sokat kel­lett dolgoznom az uradalom­ban. — A tsz-ben tíz év óta dol­gozom. Hatvanegyben újra letettem a traktorvezetői és KRESZ-vizsgát. Nem tudom az életemet traktor nélkül el­képzelni, félig gyerek voltam, amikor barátságot kötöttünk. — A munka? Változatos. Segítőmmel, Kálmán Lajos­sal két hete Bezosztára bú­zát vetünk. Minden reggel felrakunk a vontatóra 40— 43 mázsa magot, estig elfogy. Be se megyünk a faluba, ho­zunk harapnivalót. Máskor szántok, répát, kukoricát szál­lítami Rövidesen megkezdő­dik a Petőházi Cukorgyárból a répaszelet­ szállítása. Eltart februárig. Tavasszal vetek, műtrágyát hordok. Aratáskor rendsodró és bálázó munka­gépekkel dolgozom. Estén­ként meg a motort, gépet ke­zelem, tisztítom, olajozom, zsírozom, javítom, ha kell Csak a nagyjavításkor adom műhelybe. A gyerekeket leg­többször alva látom . . . Búcsúzom, máris elfordul Egy értő mozdulat, felberreg a traktor, a vetőgép elindul. Keskeny rovátkákat hágy maga mögött és magát a föld­ben. Az új kenyér ígéretét Papp Angélui Két hete szedik a halászt termelőszövetkezetben az idén bő termést hozó kukoricát. A héten minden erőt a csaknem 500 hold termés törésére, és betakarítására mozgósítottak. Már megteltek a sőrök és a 52 vagonos hideglevegős szárító­ba se sok fér. Képünkön Mátyás Béla traktorvezető és Szabó László rakodás közben. Mai kérdésünk Miért kevés Sopronban a tüzelő, mennyi szén várható még megyénkbe az idén, miért akadozik a tüzelőanyagellátás? Hol­napi számá­ban „Meleg kérdések a tüzelőről" cí­mű cikkünkben ismertetjük a helyzetet.

Next