Kisalföld, 1969. október (14. évfolyam, 227-253. szám)

1969-10-10 / 235. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK) AZ MSZMP GYŐR-SOPRON MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA GYÖR, 1969. OKTÓBER 10., PÉNTEK ★ XXV. ÉVFOLYAM, 335. SZÁM ARA: 80 fillér II kormány határozata a szolgáltatások fejlesztésére A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütörtökön ülést tartott. Meghallgatta a külügyminiszter tájékoztatóját dr. Urho Kaleva Kekkonen, a Finn Köztársaság elnöke magyarországi látogatásáról és tárgyalásairól, amelynek során hasznos és gyümölcsöző eszmecsere folyt a nemzetközi problémákról — elsősorban az európai biztonság kérdéséről — és az országaink közötti kapcsolatokról. A látogatás jelentősen hozzájárult a magyar és finn nép együttműködésének és barátságának elmélyítéséhez. A Minisztertanács a jelentést tudomásul vette. A kormány jóváhagyólag tudomásul vette a külkereskedelmi miniszter jelentését kanadai látogatásáról és megbeszéléseiről. A kormány a tárgyalásokat hasznosnak ítélte és megállapította, hogy azok eredményei elősegítik a két ország gazdasági együttműködésének kiszélesítését. A Minisztertanács Titkárságának vezetője ismertette az országgyűlés szeptember 24—25-i ülésszakán elhangzott képviselői észrevételeket és javaslatokat. A kormány felhívta az érintett minisztereket és országos hatáskörű szervek vezetőit, hogy vizsgálják meg a javaslatok megvalósításának lehetőségét és arról tájékoztassák az országgyűlés elnökét és a javaslattevő képviselőket. A Minisztertanács határozatot hozott a lakossági ipari, kereskedelmi és áruszállítási szolgáltatások fejlesztésére. A kormány már korábban elfogadta a fejlesztés irányelveit és felkérése alapján ezeket négy országgyűlési bizottság, valamint a fővárosi és megyei jogú tanácsok végrehajtó bizottságai — külső szakemberek bevonásával — megvitatták. Főként a lakáskarbantartás, a mosás-vegytisztítás, a háztartási gépek javítása, a rádió-, a televízió-, a személygépkocsi-javítás és karbantartás terén merültek fel jogos panaszok. A Minisztertanács határozatot hozott a szolgáltatások fejlődését biztosító gazdasági szabályozó intézkedésekre; adó- és hitelkedvezmények nyújtására; a szolgáltatásban dolgozók érdekeltségének fokozására; egyszerűbb, a lakosság igényeihez jobban alkalmazkodó formák bevezetésére; az átalányrendszer, a helyszíni javító szervezetek kiszélesítésére; a bedolgozóhálózat bővítésére; a kölcsönző szolgálat kiterjesztésére; a lakosság szabadidejéhez jobban alkalmazkodó munkarend kialakítására. Elő kell mozdítani az állami vállalatok, szövetkezetek, közületek, intézmények és a magánkisipar szabad javító kapacitásának igénybe vételét és nagyobb mértékben bevonni a munkaidőn túli javító tevékenységbe más főfoglalkozású szakembereket és nyugdíjasokat. A szolgáltatásokkal kapcsolatos árpolitika fontos eszköze a kiegyensúlyozott ellátás biztosításának, ezért előírja a határozat, hogy messzemenően figyelembe kell venni a kisebb jövedelmű rétegek érdekeit, s az illetékes szervek tegyék hatékonyabbá az árellenőrzést. A határozat végül intézkedik — a lakosság saját javító munkájának megkönnyítése érdekében — az anyag-, alkatrész- és szerszámellátás megjavítására. A kormány felhívta a szolgáltatásokat végző állami vállalatokat és szövetkezeteket, azok vezetőit és dolgozóit, valamint a magánkisiparosokat, hogy végezzenek színvonalasabb munkát, javítsák a lakosság ellátását. A Minisztrtanács ezután egyéb ügyeket tárgyalt. (MTI) Sikerült kísérlet Az SZKP Központi Bizottsága határozatot fogadott el, amelyben indítványozza a pártbizottságoknak és a gazdasági szerveknek, hogy a dolgozók figyelmét hívják fel az ország egyik legfontosabb gazdasági problémájára, a termelékenység és a termelés gyors növeléséhez vezető utak kutatására. A határozatot ismertetve a TASZSZ hírmagyarázata a scsokinói vegyikombinát pártbizottságának tapasztalataira utal. E Moszkva-környéki üzemben 1967 óta érdekes gazdasági kísérlet folyik. Akkor határozták el, hogy több éven át változatlanul hagyják az összmunkabér-alapot. Rendes körülmények között ennek az alapnak a mértéke a dolgozók számától és a kialakult átlagbértől függ. Olyan helyzet is előállhat, amikor az üzem dolgozó létszámának csökkentéséből nem jut közvetlen haszonhoz, mivel a következő évben a létszámcsökkenésnek megfelelően csökkentik a munkabér-alapot is. A scsokinói kombinát esetében a munkások és mérnökök számának csökkentéséből származó megtakarítással maga az üzem rendelkezhet. A megtakarított összeg jelentékeny részét az ottmaradt dolgozók között osztották el. A kísérlet beváltotta a hozzáfűzött reményeket. Két év alatt a munka termelékenysége 87 százalékkal nőtt, a termelés pedig 80 százalékkal emelkedett. Eközben a kombinát dolgozóinak száma 870 fővel csökkent. A termelés intenzitásának növekedése folytán felszabadult dolgozók megfelelő elhelyezkedéséről az igazgatóság, a pártszervezet és más társadalmi szervezetek képviselőiből alakult bizottság gondoskodott. A létszámcsökkentéshez hozzájárult, hogy közben többszáz fiatal önként távozott a kombinátból, hogy főiskolai tanulmányokat folytasson, illetve a katonaköteles korúakat szolgálatra hívták be. Eddig különböző iparágakban mintegy harminc gyár és üzem követte a scsokinói kombinát példáját. (TASZSZ) „Csörgedezik” az alkatrész Lesz-e elég zár? Kritikus időszakot élnek át a soproniZárgyár dolgozói. Anyaghiány miatt a harmadik negyedre előírt szerződéses kötelezettségüknek eleget tenni aligha tudnak. A felújított soproni Vasöntödében még mindig akadozik a termelés, s távolról sem adja az ígért mennyiséget. S ez nemcsak az öntödének veszteség, egy sor feldolgozó iparág terveit is veszélyezteti az öntvényhiány. A Zárgyár is — amely a Vasöntödéből vár több fontos alkatrészt, kulcsot — nehéz helyzetbe került. Érthető a zárgyári kollektíva nyugtalansága hiszen nemcsak külföldön várják készítményeiket, a belkereskedelemben is nagy a kereslet irántuk. A Zárgyár vezetősége nagy erőfeszítéseket tesz a nehézség áthidalására. Bízik abban, hogy a Sopron városi Pártbizottság közreműködésének jó hatása nem marad el. Ez ugyanis a közelmúltban megbeszélést hozott létre az öntöde és a Zárgyár vezetői között. Az öntödeiek ígéretet tettek a legfontosabb zárgyári igények folyamatos kielégítésére. Az első tapasztalatok biztatóak: az ígért határidőre, ha nem is a szükséges mennyiségben és összetételben, de „csörgedezik” alkatrész a Zárgyárba. Más beszerzési forrásokat is felkutatnak a zárgyáriak. Az Elzett, sátoraljaújhelyi gyárából zárt diókat kapnak. Sajtolási eljárással állítják elő a Zárgyárban a biztonsági zárak kulcsait. De a kulcs még így is nagyon kevés, nélküle pedig nem zár a zár... Ha az öntödeiek állják a szavukat, az év utolsó negyedében lesz mit pótolniuk a zárgyáriaknak. De bíznak abban, hogy az öntők nem hagyják esetben a zárgyári kollektívát. Bizakodásuk egyik jele, hogy a tűgyári telepen saját erőből új csarnokot emelnek a zár gyártásának bővítése céljából. Üzembe helyezése után 3,5 millió forint lesz a többlettermelés. Ezzel ha nem is szűnik meg, de egyhül a zárhiány. A tartalomból: Nincs visszaút • Kincset érő hulladék • Heti radioes tv-műsor • A XIII. agrársportnapok műsora Egyenesen Győrből Élehniszer-félóra Este háromnegyed hat. A harminchat összegyűlt munkás már türelmetlenül forgatja, mozgatja a szereléshez majdan szükséges szerszámot kezében: hatig már nem érdemes még egyszer letenni (Egy operatőr irigylésre méltó pózban úszik el egy emelvényen a munkások és szerelésre váró gépek fölött) Fejfájdító fények, vándorló embercsoportok, izzadó főnök, beszéd zaja. Hat óra öt perckor kezdődik az Élelmiszeripari Berendezés és Gépgyártó Vállalat Kisalföldi Gyárából a „Többet jobban, olcsóbban” című közvetítés. Csak a fele főszereplő izgul, a másik fele a gárdának gép. Káposztaszeletelő, fűszerőrlő gyümölcsgőzölő, panelos főzőküstölő és egy kenyérsütő kemence. A statiszták: a vállalat termékeinek kicsinyített másai a négynapos munkával felforgatott és átalakított szereldeteremben. Utolsó okítás a munkásoknak: — Hatkor elkezdenek dolgozni, hogy legyen bemelegítés. A műsor öt perc múlva kezdődik csak. Megállni, kacsingatni, integetni nem lehet, soha nem tudják, honnan figyel egy kamera. Ha Balogh Mária balról jön, biztosan benne vannak a képben — szól, nem tudni kicsoda, mert már csak a hangja van ott. (Folytatás a 2. oldalon) Balogh Mária a tv riportere az adás előtt ismerkedik a Kisalföldi Gépgyár két dolgozójával és az adásban szereplő gépek egyikével, a káposztaszeletelő berendezéssel (Sleber Sándor felv.) Barátságot kötöttek Didergető eső szemekkél az agyagosszergényi határban. Pár napja ilyen az idő, de máris vastagon tapad az úton jobbra-balra csúszó kocsi kerekeire az agyagos sár. Traktor áll a „Nagyárok” dűlő szélén, két ember mozgolódik körülötte. Markó József traktoros az egyik. Hozzá készülök. Iváncsics Ferdinand a Győzelem Tsz elnöke néhány napja kitüntetést ado át neki: a mezőgazdaság kiváló dolgozója lett. Zömök, napbarnított arcú, derűs szemű, kevés beszédű ember Markó József. Hét éve jár egy Zetoron. Mondják, úgy félti, gondozza, mint édes gyermekét így beszél életéről, munkájáról: — Gémesmajorban szüleim Esterházy herceg cselédei voltak, én is az lettem már gyerekkoromban. Később vizsgát tettem, traktorra kerültem. Napkeltétől napnyugtáig rajta ültem. Sokat kellett dolgoznom az uradalomban. — A tsz-ben tíz év óta dolgozom. Hatvanegyben újra letettem a traktorvezetői és KRESZ-vizsgát. Nem tudom az életemet traktor nélkül elképzelni, félig gyerek voltam, amikor barátságot kötöttünk. — A munka? Változatos. Segítőmmel, Kálmán Lajossal két hete Bezosztára búzát vetünk. Minden reggel felrakunk a vontatóra 40— 43 mázsa magot, estig elfogy. Be se megyünk a faluba, hozunk harapnivalót. Máskor szántok, répát, kukoricát szállítami Rövidesen megkezdődik a Petőházi Cukorgyárból a répaszelet szállítása. Eltart februárig. Tavasszal vetek, műtrágyát hordok. Aratáskor rendsodró és bálázó munkagépekkel dolgozom. Esténként meg a motort, gépet kezelem, tisztítom, olajozom, zsírozom, javítom, ha kell Csak a nagyjavításkor adom műhelybe. A gyerekeket legtöbbször alva látom . . . Búcsúzom, máris elfordul Egy értő mozdulat, felberreg a traktor, a vetőgép elindul. Keskeny rovátkákat hágy maga mögött és magát a földben. Az új kenyér ígéretét Papp Angélui Két hete szedik a halászt termelőszövetkezetben az idén bő termést hozó kukoricát. A héten minden erőt a csaknem 500 hold termés törésére, és betakarítására mozgósítottak. Már megteltek a sőrök és a 52 vagonos hideglevegős szárítóba se sok fér. Képünkön Mátyás Béla traktorvezető és Szabó László rakodás közben. Mai kérdésünk Miért kevés Sopronban a tüzelő, mennyi szén várható még megyénkbe az idén, miért akadozik a tüzelőanyagellátás? Holnapi számában „Meleg kérdések a tüzelőről" című cikkünkben ismertetjük a helyzetet.